STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ 665
irányítási rendszer elősegíti az agráripari komplexum kiegyensúlyozottabb fejlődését, ami egyben biztosíthatja a lakosság megfe-
lelő élelmiszer—ellátását is.
(Ism.: Almásy Sándor)
POTHOWIK, G.:
A GAZDASÁGI ÁGAZATI RENDSZER ÁTDOLGOZÁSA
(Revision der Systematik der Wirtschaftszweige.) -— Wirtschaft und Statistík. 1980. 7. sz. 437—445 p.
, 1979 tavaszán elkészült a nyugatnémet Agazati Csoportosítás Új Rendszere (WZ 1979). Ez lényegében —- különösen a feldol- gozó ipar tekintetében — az 1961—ben és 1970—ben kidolgozott osztályozás alapján áll.
Az átdolgozás azért vált szükségessé, mert egyrészt hasznosítani kellett az eddigi adat- felvételek tapasztalatait, másrészt figyelembe kellett venni a gazdaság várható fejlődési igényeit. Ugyanakkor összhangot kellett te—
remteni az Európai Közösségek Általános Ágazati Rendszerével (NACE). A WZ 1979 sokoldalú és kétoldalú tárgyalások útján hat
év alatt készült el.
A feladat lényegében olyan ágazati cso—
portrendszer kialakítása volt. amelynek alap- ján átszámítási kulcsok segítségével az Euró- pai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivata- lának (SAEG) három szám mélységű nómen- klatúrája szerint adatokat lehet szolgáltatni.
Az átdolgozás során öt változatot alakítot- tak ki:
a) az első változat a WZ korábbi teljes rendsze—
rét megtartotta, és kulcsszámrendszer alkalmazását javasolta, amelynek segítségével az egyes elemek a
NACE bontása szerint csoportosíthatók;
b) a második variáns az eddigi bontást két szám mélységig megtartotta. és a további bontást a NACE szerint alakitotta;
c) a harmadik elképzelés szerint csak a szektorok eddigi rendszere maradt volna meg. és a további bon—
tás a NACE szerint készülne;
el) a negyedik lehetőség az. hogy az eddigi rend- szer három, illetve négy számjegy mélységig :: NACE kívánalmainak megfelelően alakulna át, és (: mé- lyebb bontásnál lehetne figyelembe venni a sajátos nemzeti szempontokat;
e) az ötödik változat a teljes NACE rendszer át- vételét tartalmazta.
A szakemberek elsősorban az idősorok ki- alakíthatósága érdekében a b) alternativa mellett döntöttek. Az a) modell esetében a NACE követelményeinek teljesítéséhez egyes népgazdasági ágak között átcsoportosítása- kat kellett volna végrehajtani. A többi válto- zat elfogadása is hasonló nehézséget okozott volna, és nem adott volna választ a speciá- lis nyugatnémet szempontok szerint felvetett kérdésekre.
A b) modell szerint egyes tevékenységeket más népgazdasági ágba kellett átsorolni.
másoknál új ágat kellett képezni, ismét má-
sokat tovább bontani. Az volt a célkitűzés, hogy az eddigi felosztást a lehető legkisebb mértékben változtassák. Az egyes elemeket részletesen megvizsgálták. és gondos bírálat után döntöttek arról. hogy azt a NACE elvei alapján átsorolják-e?
Alapelvnek tekintették. hogy a nemzeti sta- tisztika ágazati bontásának (WZ) három, il- letve négy számjegy mélységű bontású sorait és bizonyos átfogó területeket (például ipar, kereskedelem) közvetlenül egyeztetni lehes- sen a NACE tételeivel. Az egy- és kétszám—
jegyű bontás pedig átszámítás útján legyen a NACE—val egybevethető. A népgazdasági ágazatok tovább bontását lehetőleg elkerül—
ték.
Az ágazatok megnevezését az 1979. évi rendszer kidolgozásánál általában az 1961.
éviből vették át. Az új megnevezéseknél a NACE-val való egyezőség és a rövidség volt a döntő szempont. A számrendszert is igye—
keztek változatlanul hagyni, csak az írásmó- dot (25895 helyett 258 95) egyeztették a
NACE-val.
A szerző ezek után felsorolja az egyes ága—
zatokon belül végrehajtott változtatásokat.
Az új ágazati csoportosításnál igyekeztek az 1961-ben kialakitott ismérveket is változat- lanul hagyni. Megfigyelési egységnek tekin- tettek minden gazdasági tevékenységet foly- tató egységet, akár termelő, szolgáltató, be- ruházó, hitelt nyújtó vagy felvevő stb. funk- ciókat folytatott. Minden vállalatot, telephe- lyetl egyesülést fő tevékenységük szerint so-
roltak be.
Előljáróban a következő általános csopor- tosítási ismérveket tisztázták:
a) a gazdasági egység helye a gazdasági folya- matban (termelőtől a végső felhasználóig):
b) a termelő- (szolgáltató) egység árbevétele nye- reséget vagy legalább a ráfordítások fedezetét cé—
lozza-e?
c) a termelő-, illetve szolgáltató egységnek a ter- melés fázisában elfoglalt helye (kitermelés. feldolgo- zás. nagykereskedelem, kiskereskedelem stb.);
d) az előállított termékek jellemzői (a gazdasági egység fő profilja).
A felosztásnál egyrészt homogenitásra tö- rekedtek. másrészt igyekeztek a termelési kapcsolatokat is figyelembe venni.
Megtartották az eddigi szektorbontást. A három főcsoport: ,,Vállalat", ,,Nem termelő egységek és magánháztartások" és ,.Közüle- tek és társadalombiztosítás" maradt. A NACE ennél mélyebb bontást tartalmaz.
A három számjegy mélységű bontásnál kódszámokat alkalmaztak. Ez lehetővé teszi.
hogy bizonyos csoportokat (például a nem termelő egységek közül az iskolákat vagy
kórházakat) kiemelhessenek.
Az ágazati bontásnál különös tekintettel kell lenni arra, hogy az egyes ágazatok jel- lemző gazdasági tevékenységet foglaljanak magukba. és jól elkülöníthetők legyenek. Az
óóó STATISZTIKAI IRODALMl FIGYELÖ
egymást követő tevékenységek (például az építőanyag—ipar és az építőipar) nem sorol—
hatók egy egységbe. A szolgáltatások külön csoportot képeznek. Csak azok sorolhatók a termelési ágazatba. amelyek attól el nem választhatók (például bérmunka), vagy ame- lyek munkaeszközeiknél és munkafolyamato—
iknál fogva nem különíthetők el az ipartól vagy építőipartól (például szerelés, javítás).
A besorolást a decimális számrendszerben öt számjegy mélységig mérték: ..ágazat", .,al- ágazat", ,.csoport", .,alcsoport" és .,osztály".
A szerző közli a 0—tól 7—ig terjedő első számmal jelölt népgazdasági ágazatok meg—
nevezését. A 8. ágazat a ..Nem termelő egy- ségek és magánháztartások". A 9. ,,Közüle- tek" elsősorban az államigazgatási, külügyi, katonai, rendőri, jogi és kulturális szervezete- ket tartalmazza. Ebbe a csoportba tartoznak a társadalombiztosítás mellett a más államok
(politikai és katonai) szervei is.
A NACE-val való egybevetés és a gazda- sági fejlődés megkövetelte a rendszernek az eddiginél mélyebb bontását. így a WZ 1979 az 1961. évihez képest 50 százalékkal több ,,alágazatot", 20 százalékkal több ,,csopor—
tot", 25 százalékkal több ,,alcsoportot" és ugyanennyivel több .,osztályt" tartalmaz. Vég—
eredményben a 9 ,,ágazat" 40 ,.alágazatra", azok összesen 209 ,,csoportra" oszlanak. Ezen belül 612 ,,alcsoport" van, amelyek összesen 1044 ,,osztályt" tartalmaznak.
A gazdálkodó egységeket az általuk elő- állított. illetve forgalmazott termékek alapján sorolták be úgy. hogy az jellemző legyen a tevékenységükre. Ezért a beszámolási egység teljes tevékenységét meg kellett vizsgálni.
A WZ 1979-hez két melléklet tartozik. Az egyik az egyes ágazatokhoz tartozó egysé—
gek felsorolását, a másik a betűrendben fel—
sorolt egységek ágazati besorolását tartal—
mazza. Ezeken kívül függelékeket is készitet—
tek, hogy megteremtsék az összefüggést a WZ 1979 és más feldolgozási rendszerek (pél- dául a munkaügyi feldolgozások) között.
Ezenkívül számítási kulcsrendszereket kellett kialakítani, hogy (] WZ 1979 különféle nem- zeti és nemzetközi statisztikákkal egybevet- hető legyen, illetve a WZ 1961 és a WZ 1970 eredményeiből idősort képezhessenek.
(Ism.: Nádas Magdolna)
STEWART, D. M.:
A KISVALLALATOK MELLETTl ÉRVEK
(The case for ,,smallness": entrepreneurshíp. con- glomerates and the good economic society.) — Wage Price Law and Economics Review. 1979. évi 2. sz.
67—82. p.
D. M. Stewart az Egyesült Államok szená.
tusának speciális bizottsága előtt vázolta a
Kisvállalatok Adminisztrációja (Small Busi- ness Administration — SBA) szervezet célkitű- zését. E szervezetet negyedszázada azzal a céllal hozták létre, hogy a háború hatásait.
egyes intézmények hatalmának túlzott növe—
kedését, a szövetségi kormány túlkapásait.
sőt egyes természeti katasztrófák hatását is csökkentse a kisvállalatok érdekében, vagyis mintegy ,,iökháritóként" működjék. 1976-ban köztörvénnyel is szabályozták működését, és fő jogtanácsosának elnöki kinevezését szená—
tusi jóváhagyástól tették függővé. Ez a szer- ző szerint azt jelenti. hogy a szövetségi kor—
mány a gazdasági kérdéseket hajlandó nem csak közgazdasági szemléletben megközelí- teni, és ezzel elismerte, hogy a közgazdasági szemlélet nem mindig esik egybe a kisválla- lati érdekekkel, így nem mindig szolgálja a közérdeket. Ez utóbbi azt kívánja, hogy a kisvállalati szektor számban erős, jövedel- mező és vonzó legyen, mert a magánérdekek túlkapásait csak ez a réteg képes megakadá—
lyozni egészséges és nem korrupt vállalkozói szellemével. A szerző felhozza azt is, hogy a rugalmasabban újító kisvállalatok a munka—
nélküliség ellen jobb támaszt nyújtanak.
mint a nagyvállalatok. amelyek a technoló—
giai fejlesztést többnyire a munkaerő leépíté—
sével segítik. Ezért kell a kisvállalati szektort a szövetségi kormánynak is támogatni, hogy azoknak elegendő tőkéjük maradjon a fej- lesztéshez. beleértve nemcsak a technológiát.
, hanem a szakképzés fejlesztését is. ami adó—
kedvezményekkel és kormányrendelésekkel ér—
hető el (: leghatásosabban. Az SBA képvi- selőjének emiatt részt kellene vennie a kor—
mány gazdasági programjának kidolgozásá- ban is. vagyis bele kellene folynia a gazda—
ságpolitika kialakításába. A második világ- háború a nagyvállalatok gyors kifejlesztésé—
nek kedvezett, és károsan érintette a kisvál—
lalatokat, ezért most kompenzáló jellegű gazdaságfejlesztésre van szükség ez utóbbiak javára.
A szerző másik megnyilatkozása a nagy- vállalati egyesülések ellen foglal állást, az ún. .,conglomerate mergers" ellen. A szerző a jogi szabályozást tartja e téren a köve- tendő útnak, noha tisztában van azzal, hogy nem lehet minden új fejlődést előre látni ésa károsnak vélt irányvonalakat eleve szabá- lyozni és tiltani. Mégis támogatja a Szövet—
ségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission—FTC) idevágó javaslatát azzal, hogy a fontos kérdésekben jó úton jár.
Ugyanakkor számos kiegészítő javaslatot és megjegyzést kíván ehhez fűzni, hogy a tilal- mak rendszere még jobban korlátozza a nagyvállalati egyesülések lehetőségeit.
Elsőnek az utóbbival kapcsolatos adó—.
tőke— és hiteljogszabályok felülvizsgálását tart- ja szükségesnek, azzal a formális tilalommal.
hogy bizonyos vállalatnagyságon felül az
