SZEMLE 464
tési folyamata eredményének tekinthető, hogy elkészült és nagy szakmai elismerést aratott a „Magyarország régiói”
című 8 kötetes sorozat, amely hét tervezési–statisztikai régió jellemzőit és egy összefoglaló kötetben a régiók összeha- sonlítását mutatja be. A kiadványsorozat mellett valamennyi fontosabb, területi metszetekben is értelmezhető publikáció- ban bevezette a Hivatal a regionális adatsorok és elemzések közlését.
A KSH elnöke ezután a statisztikai munka során felmerülő nehézségekről szólt. Ezek között említette többek között az adatgyűjtés és a módszertani mun- ka optimálisnál széttagoltabb voltát, a gazdasági szervezetek regisztrációjának ésszerűtlen tagoltsá- gát, az ún. egyablakos regisztrációs rendszerrel kap- csolatos problémákat, a hosszú idősorok folytonos- ságát rontó módszertani változtatásokat, az adatszol- gáltatói kedv csökkenését, a különböző tárcák eltérő prioritásait, valamint az elavult számítógépes háló- zatot. (Ez utóbbi korszerűsítésére a Phare-program keretében sor került.)
A beszámolóban vázolt fejlesztési elképzelések mellett a Hivatal elnöke a jövőbeni tervek közül a következőket tartotta kiemelkedően fontosnak:
– a nemzetközi gyakorlathoz igazodó, a statisztikai szolgálat hosszú távú stratégiájának, küldetésének, jövőké- pének kimunkálása és széles körű elfogadtatása;
– a szervezett, szisztematikus, folyamatos párbeszéd kialakítása a felhasználók különböző, jól elhatárolható cso- portjaival, sajátos igényeik feltérképezése és lehetséges ki- elégítése érdekében;
– az átfogó módszertani fejlesztés és az alkalmazott módszertan nemzetközi normákhoz igazodó folyamatos karbantartása;
– a nemzetközi szakmai vérkeringésbe való fokozot- tabb bekapcsolódás, és a fejletlenebb statisztikai rendszerű országok munkájának segítése;
– a meglévő belső oktatási, továbbképzési rendszer szisztematikus, a személyzeti igényeknek megfelelő, azzal összehangolt továbbfejlesztése;
– a tájékoztatási rendszer folyamatos, a rétegigények- hez illeszkedő, egyre inkább az elektronikus tájékoztatási formákat előnyben részesítő továbbfejlesztése.
ALKALMAZOTT STATISZTIKAI FŐSZAKIRÁNY A BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN
Az utóbbi években egyértelműen és folyamato- san növekszik a kereslet az olyan statisztikusok iránt, akik mind a statisztika elméletében, mind a statisztikai elmélet szakszerű és igényes gyakorlati alkalmazásaiban kellően jártasak. A statisztikusok eddigi legfőbb felvevő piaca, a hivatalos statisztikai szolgálat mellett ma már a bankok, biztosítók, a pi- ac- és közvéleménykutató intézetek, a különféle szakmai kamarák, sőt bizonyos nagyvállalatok is ke- resik a jól képzett statisztikusokat. A statisztikusok iránti igényt növelik az egyre-másra alakuló gazda- sági felsőoktatási intézmények is, s minden bizony- nyal ilyen hatása lesz az Európai Unióhoz való csat- lakozásnak is. Ennek ellenére kifejezetten statiszti- kus-képzés az ország egyik felsőoktatási intézmé- nyében sem folyik. (Az ELTE TTK matematikus szakán folyó képzést a viszonylag nagy óraszámú statisztikai oktatás ellenére sem lehet kifejezetten statisztikus-képzésnek tekinteni.)
Ez indította a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Statisztika tanszékét arra, hogy élve az 1998. évi Felsőoktatási Programfinanszírozási Pá- lyázat adta lehetőséggel, vállalkozzon egy négyféléves alkalmazott statisztikai főszakirány programjának kidolgozására, és javaslatot tegyen annak indítására az 1999/2000. tanévvel kezdődően.
A főszakirány oktatási programja elkészült, s a BKE Egyetemi Tanácsa nemrég jóvá is hagyta a főszak- irány meghirdetését a következő tanévre a közgaz-
dasági szakos hallgatók számára. 1999. szeptemberi beindulása most már kizárólag csak attól függ, hogy lesz-e elég jelentkező.
Egy főszakirány választása a BKE-n annyit je- lent, hogy az azt választó hallgatók tanulmányaik negyedik és ötödik évében összesen 12 idősávban (egy idősáv, valamely tárgy hallgatása egy féléven keresztül, heti 75 percben) vehetik fel az általuk vá- lasztott főszakirány profiljának megfelelő tárgyakat.
Ezt az időkeretet terheli a szakdolgozat készítését támogató két idősávnyi szakszemináriumi munka is.
Az így fennmaradó 10 idősávból az alkalmazott sta- tisztikai főszakirányon hét a kötelező tárgyakkal, há- rom pedig a szabadon választható tárgyakkal tölthe- tő ki.
A kötelező tárgyak részben a szükséges elméleti alapozást, részben pedig az alkalmazási és elemzési készség kialakítását szolgálják.
A Statisztikai következtetéselmélet című tárgy elsősorban a becsléselmélet és hipotézisvizsgálat te- kintetében mélyíti el és egészíti ki a hallgatók alap- képzésben szerzett elméleti ismereteit. Arra törek- szik, hogy képessé tegye a hallgatókat, hogy a szok- ványostól eltérő gyakorlati feladatokat is meg tudják oldani, illetve képesek legyenek a szakirodalomból vagy más forrásból önállóan is megszerezni az ehhez szükséges elméleti tudást.
A Statisztikai programcsomagok című tárgy arra szolgál, hogy bemutassa a standard statisztikai mód-
SZEMLE 465
szerek gyakorlati kivitelezését számítógép segítsé- gével, illetve kialakítsa a leggyakoribb statisztikai programcsomagok gyakorlati problémák megoldásá- ra történő felhasználásának készségét.
Az Adatszerzési módszerek című tárgy a minta- vételről korábban tanultakat egészíti ki a gyakorlatban leginkább használatos mintavételi módszerek elméleti és gyakorlati vonatkozásaival, de kitér a statisztikai adatgyűjtések tervezésére, sőt a kérdőívszerkesztés bizonyos kérdéseire is. E kurzuson belül nagy szerepet kapnak a mintavétel különféle gyakorlati alkalmazása- it szemléltető esettanulmányok is.
A Többváltozós statisztika heti két idősávos tárgy. Ennek keretében a társadalmi–gazdasági je- lenségek komplex elemzésére leginkább használatos módszerek – főkomponens-elemzés, kanonikus kor- reláció-számítás, többváltozós hipotézisvizsgálat, klaszteranalízis, diszkriminancia-analízis, többdi- menziós skálázás stb. – elméleti alapjairól és gya- korlati alkalmazásának kérdéseiről kapnak sziszte- matikus ismereteket a hallgatók. E tárgynak – jelle- génél fogva – lényeges részét képezi a számítógép- használat és a tanult módszerek gyakorlati alkalma- zásait szemléltető esettanulmányok feldolgozása is.
Ennélfogva e tárgynak lényeges szerepe van a hall- gatók elemzőkészségének kialakításában is.
A kötelező tárgyak sorát a két félévre elosztott gazdaság- és társadalomstatisztikai ismeretek zár- ják. A tárgy oktatásának első félévében bevezetés- képpen a társadalmi–gazdasági jelenségek mérhe- tőségével, a mérést lehetővé tevő legfőbb nemzeti és nemzetközi statisztikai szabványokkal, osztá- lyozásokkal, továbbá a lehetséges adatforrásokkal ismerkednek meg a hallgatók, majd a gazdaság működésének statisztikai leírására szolgáló nemze- ti számlarendszerről s annak fő aggregátumairól kapnak képet. A kurzus első fele a regionális és a nemzetközi összehasonlítások eszköztárának be- mutatásával fejeződik be. Az ennek szerves folyta- tását képező másik félév során a nemzeti vagyon, a foglalkoztatottság, az életszínvonal statisztikájával, valamint a társadalmi–gazdasági folyamatok komplex statisztikai elemzésének célravezető mód- jaival – legtöbbször esettanulmányok feldolgozása útján – ismerkednek meg a hallgatók.
A három szabadon választható tárgy az alábbi tárgyak közül kerülhet ki:
– A statisztikai szolgálat működése, – Az idősorok sztochasztikus modelljei, – Demográfia,
– A kontrolling adatrendszere,
– A piac- és közvélemény-kutatás statisztikai módsze- rei,
– Az árfolyam-modellezés statisztikai eszközei,
– Statisztikai esettanulmányok, – Kárstatisztikai elemzés.
Mint látható, a szabadon választható tárgyak vá- lasztéka igen gazdag. Ez azért van így, hogy a fő szakirány hallgatói a meglehetősen széles alapozás után egyéni érdeklődésüket, illetve leendő munkate- rületük várható igényeit is tekintetbe vehessék ta- nulmányaik során.
Itt nincs arra mód, hogy valamennyi választható tárgy tematikáját részletezzük. Ezért csak azokról ejtünk néhány szót, melyeknek a címe nem ad elég tájékoztatás a tematikát illetően. A statisztikai szol- gálat működése című tárgy nemcsak egyszerűen a magyar hivatalos statisztikai szolgálat jogi–
szervezeti kereteiről és működéséről igyekszik képet adni, hanem átfogóan bemutatja a statisztika legfőbb nemzetközi szervezeteinek – többek között az EUROSTAT-nak – a szerepét, tevékenységét is. A kontrolling adatrendszere című tárgy azt mutatja be igen szemléletesen, egy vállalati adatokkal feltöltött számítógépes modell segítségével, hogy a vezetés eszközrendszere milyen statisztikai információ- rendszert igényel. A Statisztikai esettanulmányok című tárgy oktatásának az a célja, hogy a hallgatók az alapvető statisztikai elemzési eszközök birtoká- ban konkrét, életszerű témákon, valódi szituációkon, problémákon próbálhassák ki tudásukat. A statiszti- kai esettanulmányok révén az oktatás – szándékaink szerint – nagyban elősegíti az elemzőkészség fej- lesztését, a komplex elemzési feladatokhoz való megfelelő viszonyulást és a problémaorientált gon- dolkodást.
A főszakirány gazdag és tartalmas tárgyválasz- tékának kialakítását az tette lehetővé, hogy a prog- ram kidolgozásában a BKE Statisztikai tanszékének munkatársai mellett a pécsi Janus Pannonius Tudo- mányegyetem Közgazdaságtudományi Kar Statiszti- ka és Demográfia tanszékének munkatársai is részt vettek. A statisztikai szolgálat működése című tárgy tematikájának kidolgozását és gondozását a KSH vállalta, míg a Kárstatisztikai elemzés című tárgy a BKE-n már sikeresen működő Aktuárius szakirány tárgyai közül került ki. Úgy gondoljuk, hogy ez a kooperáció – ami a jövőben esetleg még tovább bő- víthető – jótékony hatással lesz a főszakirányon fo- lyó oktatás sokszínűségére és minőségére.
A képzés beindulásához már csak az szükséges, hogy az új főszakirányra elegendő számú hallgató jelentkezzen. Ez nem független attól, hogy a jövőben hogyan alakul a statisztikusok szakmai–társadalmi presztízse, erkölcsi–anyagi megbecsültsége és a képzett statisztikusok iránti kereslet.
Vita László
