Mikroszámítógépes statisztikai–ökonometriai programcsomagok a gazdaságelemzésben

MlKROSZÁMlTÓGÉPES STATlSZTlKAl—OKONOMETRIAI PROGRAMCSOMAGOK A GAZDASÁGELEMZÉSBEN

LOVRlCS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

A személyi számítógépek számának növekedésével Magyarországon is lehe- tővé vált. hogy a gazdasági elemzéseken dolgozó szakemberek többsége -- ha en—

nek igényét érzi — közvetlenül éljen a számítástechnika nyújtotta lehetőségekkel,

vagyis közvetlen alkalmazóvá lépnek elő. Ha a szándék, az elengedhetetlen tárgyi feltételek és a személyi számítógépek működésének alapvető ismerete is megvan, akkor már csak a megfelelő alkalmazói software (program) szükséges ahhoz. hogy a siker reményében birtokba vegyük a gépet.

Az elemzéshez szükséges feltételeket adottnak véve (például feltételezve, hogy kielégítően körvonalaztuk a megválaszolandó kérdéseket, megfelelő adatbázis áll rendelkezésünkre stb.) alapvető fontosságú, hogy milyen alkalmazói software-re támaszkodva próbáljuk meg a kívánt feladatot megoldani. Az ilyen alkalmazói software-eknek számtalan tipusa létezik. mi a statisztikai—ökonametriai program- csomagokről próbáljuk meg az olvasót kicsit bővebben tájékoztatni.

Ha egy feladat megoldásához statisztikai—ökonometriai eszközök igénybevé—

tele szükséges, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az adott feladatot melyik (milyen) programmal (programcsomaggal) lehet és célszerű megoldani. Természe- tesen kicsit általánosabban is megközelíthető a kérdés akkor. ha tudjuk. hogy az elkövetkező időszakban milyen jellegű elemzéseket kivánunk végezni. Ekkor ezek jellegétől függően kell eldönteni. hogy mely program, programcsomag (és az eh- hez esetleg kapcsolódó magas szintű programozási nyelv) megtanulása a célszerű, mivel ez több-kevesebb időráfordítást igényel. Ebben az esetben azt hasznos vizs- gálni. hogy melyik az az eszköz mely elfogadható ráfordítással elfogadható ered- ményeket produkál. Tudatositani kell azt is, hogy a spanyol viasz feltalálása a legritkább esetben szükséges és célravezető: az esetek nagy többségében talál- ható olyan alkalmazói programcsomag mely az adott (esetleg speciális) kívánal—

makat kielégíti, így szinte bizonyos, hogy felesleges saját programot írni (valami—

lyen szokásos programozási nyelven), akármilyen legyen is a feladat.

lrásunk fő célja áttekintést nyújtani a piacon előforduló főbb statisztikai—öko- nometriai programcsomagok jellemzőiről. tulajdonságairól. segíteni a tisztán ló- tást az ilyen jellegű programok dzsungelében. Tájékozódási pontokat kívánunk nyújtani mindazoknak. akik vásárlási. tanulási vagy alkalmazási döntések előtt áll—

nak, de az információhiány ezt megneheziti.

Az egyes programcsomagok értékelése három forrásra támaszkodhat:

— egyrészt az ide vonatkozó szakirodalomra,

— másrészt az egyes programcsomagok leírására és kézikönyvére,

2 Statisztikai Szemle

794 LOVRlCS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

— s végül sajócti - és részben mások2 -— tapasztalataira.

Alapelvünk azonban, hogy olyan programokról, programcsomagokról nem

írunk, melyről saját tapasztalatunk nincs3. így természetesen az ismertetett soft- ware-ek kicsi —— de reprezentativ — mintát képviselnek a statisztikai—ökonometriai programcsomagok kusza világából.

!. AZ ÁTl'EKlNTES MÓDSZERE

Vlizsgálatunlcbo-n abból! indultunk ki. hogy felesleges (nem is lehetséges) abszolút sorrendet felállítani az egyes statisztikai. illetve ökonometriai program- csomagok között. Mi a felhasználók szempontjait tekintjük az értékelés legfőbb kritériumának, viszont éppen az alkalmazók igényei. ismeretei és tapasztalatai mu-

tatnak nagy szóródást. Végeredményben azt az eljárást követtük, hogy az egyes felhasználói szempontok alapján elemezve az egyes programokat, a lehetőségek

és az eredmények figyelembevételével hasonlítottuk őket össze.

Az áttekintés objektívebb része 'az alábbi táblákban van összefoglalva:

—- az 1. tábla tartalmazza a programok álta-lános jellegzetességeit.

- a 2. tábla az adatkezelés módozatairól tájékoztat,

-— a 3. tábla a használható többváltozós statisztikai módszereiket,

—- a 4. tótblaa az őkonometrifai eljárásokat,

— az 5. tábla a grafikai és az eredménylmegfor—mázási eszközöket, -— a 6. tábla a program—fel használás egyéb lehetőségeit sorolja fel.

Minden programról adunk egy rövidebb-hosszabb ismertetőt. kiemelve legfon-

tosabb jellegzetességeit. Igyekszünk egységes kritériumrendszer szerint kifejteni véleményünket, de nem tudunk és nem is akarunk lemondani a szubjektív értéke—

lés lehetőségéről sem.

Számítógépes programok értékelése sokféle kritérium. illetve ezek kombiná- ciója szerint végezhető el. A szakirodalomban számos software minőség—modell leírása és alkalmazása szerepel (1). Mi ezeknek egy jól körülhatárolt részét, a

termék működésének a felhasználó szempontjából fontos kritériumait emeljük ki,

és hasonlítjuk össze ezek alapján a statisztikai programcsomagokat. A software-ek módosíthatóságával, hordozhatóságával, strukturáltságával és más, a készítő szem—

pontjából érdekes és értékes tulajdonsággal nem foglalkozunk. mintegy ,,fekete doboznak" tekintjük a rendszert. (Egyébként is ritkán hozzáférhetők a programok forrásnyelven, így ez a kérdéskör a felhasználók számára általában érdektelen.) A következőkben ismertetendő kritériumrendszer tehát az előzők értelmében

eltér a szokásostól, kialakítása kifejezetten felhasználói értékítéleteket tükröz. An-

nak ellenére, hogy mi csak statisztikai és ökonometriai programok összevetésére akalmazzuk, úgy tűnik, más területek elemzésére is felhasználható. Az alábbiakban részletesebben kifejtjük kritériumrendszerünket.

Lehetőségek

A legfontosabb, hogy egy program választ tudjon adni a feltett kérdésre. A felhasználó igényétől függően (hogy a megoldandó problémák ismétlődnek-e és

1 Néhány programcsomag kipróbálását a szerzők franciaországi és német szövetségi köztársaságbeli tartózkodása tette lehetővé, ezért köszönettel tartozunk az MTA—Soros Alapítványnak.

' Szeretnénk köszönetet mondani Füstös Lászlónak. Kőrösi Gábornak és mindazoknak. akik megosz- tották velünk tapasztalataikat.

3 Mivel ebben az írásban csak a mikroszámítőgépes tapasztalatokat dolgozzuk fel. el kellett hogy- nunk néhány olyan programcsomag (például SAS, SORlTEC stb) ismertetését. melyek nagygépon a leg—

jobbak közé tartoznak. de kisgépes változatuk még nem eléggé elterjedt.

MlKROSZAMlTÓGÉPES PROGRAMCSOMAGOK 795

milyen gyakorisággal, milyen mély elemzésre van szükség stb.) kétféle irányzat

alakult ki. Az egyik szerint az a software a jó, amely csak egyfajta feladattípust old meg. de azt annál alaposabban, speciális feltételeinek maximális kihasználá—

sával. A másik véglet szerint az eljárások minél szélesebb skáláját kell a felhasz-

nálók rendelkezésére bocsátani, nem törődve az egyedi igényekkel. A kettő közötti sajátos kompromisszumra ad lehetőséget, ha a rendszer új eljárásokkal kiegészít- hető. Ha ezt a bővítést a software felhasználói utasításnyelvén lehet elvégezni, a rendszer nagyon magas szintű programnyelvnek tekinthető, amely nyelv elemei

közé tartoznak a beépített statisztikai vizsgálatok is. Az ilyen software—ek különösen a statisztika, ökonometria módszertanával foglalkozó kutatók számára hasznosak.

Az egyes rendszereik feladatmegoldó lehetőségeit ia sebesség— és a tárolási kapacitás korlátozza. A csak kisméretű adattömeget kezelő vagy túlságosan lassú programok egyéb erényeik ellenére is legfeljebb oktatási célokra használhatók.

(Arra viszont esetleg hatásosabban. mint mások.)

Megbízhatóság, hatékonyság

E második szempont szorosan kapcsolódik az elsőhöz. hiszen hiányában illu- zórikus egy feladat megoldásáról beszélni. E körbe tartozik a numerikus pontos- ság. az algoritmikus stabilitás (3), illetve az ezekhez tartozó prabll-émákra v—a'ló rea—

gálás. ('Mi történik zérussall való roszmáslkor, erősen vagy teljesen összefüggő imát- rix iíxnver'tállásakuo'r stb.?) sFontos követelmény az is, ahogy az egyes műveleteik. sta- tisztilkaíi analízise-ak .a specifikáció—nak meg-felelően működjenek, lehetőleg mellék—

hatásaik nléll'kül.

Erre a kritériumra vonatkozó tapasztalataink az egyes programokkal kapcso—

latban csak esetlegesek. Érdekes lenne egy ezt ellenőrző tesztsorozat összeállítása

és megoldása a vizsgált software-ékkel.

Barátságossóg

Mit jelent a barátságossóg? Annak a szemléletnek a kifejezője, amely szerint a programok felhasználója már nem hivatásos számítástechnikus. hanem saját fel—

adatait számítógéppel megoldani kívánó szakember. Sem ideje, sem energiája át- képezni magát. joggal elvárja, hogy könnyen kezelhető programokkal oldhassa meg problémáit.

Ez az a kritérium, amely alapján a mikrogépen futó rendszerek helyzeti előnyt élveznek nagygépes társaikkal szemben: a személyi számítógépek hardware-e és operációs rendszere is emberközelibb. kényelmesebb kezelést tesz lehetővé. Nem véletlen, hogy a mikrogépek elterjedésével alakult ki a barótságosság fogalma:

előtte legfeljebb elronthatatlon ún. ..bolondbiztos" rendszerekről beszéltek.

A barátság-esség a következő feltételek összehangolt együtteseként adható

meg.

51. Kényelmes utasításnyelv. A programok minősége, a felhasználás egyszerű- sége és hatékonysága a legszorosabban összefügg utasításnyelvük kialakításával.

Alapvetően két módszer használatos. az egyik a parancsvezérelt, az utasí- tások hagyományos .,kártyaformátumú" megadása. a másik az ún. interaktív me- nütechnika. Az első a kötegelt4 feldolgozás öröksége. de lehet interaktív is. s a menüvezérelt programokat is lehet irányítani előre összeállított ,.válaszok" listá-

4 Kötegeltnek (batch) nevezik az előre összeállított kártyaköteg beolvasósával vezérelt programfutá—

sokat.

20

796 LOVRiCS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

jával. Egyre gyakoribb a két módszer összeházasítása. Egyszerűbb esetben csak megduplázzák az utasításokat, de van rá példa. hogy tudatosan építenek akét- féle megközelítés együttes használatából fakadó előnyökre (például hiányosan megadott parancsok esetén a rendszer megkérdezi a kihagyott opciók vagy para-

méterek értékét stb..)

A statisztikai utasítások egy— vagy többszintesek lehetnek. általában speciális

határolójelek választják el egymástól a részutasításokat, illetve az utasításokat.

Minden szinten előfordulhatnak opciók is. Az. hogy utasítást vagy opciót kell—e

adott esetben használni, a nyelv kidolgozóinak izlésétől függ. Amíg kezdetben az

egyes utasítások pozíciója. illetve sorrendje kötött volt, mára a kötetlen, a műve- letre utaló nevű parancsok használatosak.

Tulajdonképpen a statisztikai utasítások paraméterezhető szubrutin—hívások- nak felelnek meg, ha tehát az utasításnyelvben szerepelnek legalább az alapvető vezérlési szerkezetek és az értékadások, akkor már egy nagyon magas szintű — statisztikai — programnyelvről beszélhetünk. Ha ebben a nyelvben szubrutinkészí—

tési lehetőség is van, akkor tekintjük felhasználói szinten bővíthetőnek.

A menütechnika általában a programok merevségét és korlátozottságát je-

lenti — csak azt és csak úgy lehet csinálni, amire a program készítői is gondol-

tak —, viszont könnyebb áttekinteni és megtanulni a használatát. A menüvezérle's legegyszerűbb esete. amikor a program kérdéseket tesz fel. s a válaszok alapján teljesíti funkcióit. Fejlettebb változatában az elvégezhető feladatok többszintű lis- táiból válogatva specifikáljuk a konkrét munkát. Az ,,étlapokból" való választás általában a felsorolt lehetőségek sorszáma vagy kezdőbetűje begépelésével tör—

ténik.

2. Hibakezelés és segítségnyújtás. Mivel mind a program. mind (: felhasz- náló hibázhat, nagyon fontos szerepe van a hibakezelésnek és a segítségnyújtás—

nak. Egy software-től elvárható, hogy hiba esetén kellő részletességű hibaüzenetet küldjön, amely alapján a javítás elvégezhető. Menüvezérelt rendszereknél értékes tulajdonságnak tekinthető a hibamegelőzés, bizonyos helytelen választások eleve kizárása.

Interaktív programoknál szinte alapkövetelmény a kontextustól függő infor—

mációadás a segítségkérésre. Egyes rendszerek teljes leírásukat ilyen módon szer- vezik meg. s ezt kinyomtatva megkaphatjuk a program kézikönyvét.

3. Tanulhatóság. A tanulhatóság alapja a jó minőségű, alapos, de azért át- tekinthető és világos dokumentáció. Ennek elsősorban a program használatához szükséges tedhni—kai jellegű információkat kell tartalmaznia, de nem (kevésbé fon- tos az alkalmazott eljárások ismertetése és a kapcsolódó szakirodalom feltünte- tése.

Egyes rendszerek — általában a segítségnyújtás funkciójához kapcsolódóan -—

öndokumentálók; leírásukat a software részeként elektronikus adathordozón is mellékelik. Gyakran interaktív oktató rendszerrel (tutorial) könnyítik meg a prog- ramok megismerését. További hasznos segítséget jelentenek a mintapéldák, ezek skálája az alapfeladatoktól kezdve a szakirodalomban szereplő esetek feldolgo- zásáig terjedhet.

4, Szakértői segítség. Minőségileg új fokozatát jelenti a felhasználó támoga—

tásának az ún. szakértői segítség. Ez azt jelenti. hogy a program a statisztikai módszertan ismeretében átvállalhat eddig az ember hatáskörébe tartozó modelle- zési feladatakat. de legalábbis tanácsokat ad vele kapcsolatban. Ez a lehetőség a statisztikában is felmerül a mesterségesintelligencia-kutatások szakértői rend- szerekkel kapcsolatos más területeken született eredményei kapcsán. Nem kétsé-

MIKROSZAMITÓGÉPES PROGRAMCSOMAGOK 797

ges, hogy nagy jövő előtt áll, de egyelőre még csak néhány kereskedelmi forga—

lomban levő software próbálta meg bizonyos elemeit alkalmazni.5 A barátságosság a következő technikákat is jelenti.

1. Vezérlő billentyűk alkalmazása. A módszer lényege, hogy egész utasításo- kat vagy utasítássorozatokat egy billentyű (gyakran a funkciógombok) lenyomásá—

val hajthatunk végre. Előnye az interaktív használat jelentős gyorsítása. hátránya a hosszabb betanulási idő. Egyes rendszereknél a felhasználók is definiálhatnak ilyen billentyűkkel aktivizálható utasítássorozatokat (ún. makrókat).

2. Ablakozási technika. Az ún. ablakozással a képernyő területén különálló információba/iteli és -megjelenit—ésii területeket jelölhetünk ki, amelyek létrehozá—

sukkor ,,eltakarják", megszüntetésükkor újra látni engedik az elfoglalt képernyőte- rület tartalmát. Több ilyen ablak is megnyitható egyidőben, s ezek segítségével egyszerre kaphatunk és egymással összefüggésben dolgozhatunk fel több irány—

ból érkező információt. Egyes rendszereknél például láthatjuk a felhasználói prog- ramot. a már elkészült eredményeket. és nyomon követhetjük az éppen futó feldol—

gozást. Az ablafkozáts a ibalrátsázgosság minden elem—énél remekül alkalmazható.

és nagyon hatásos megvalósítást tesz lehetővé.

Be- és kivitel, adat— és file—kezelés

Az adatokat rendszerint a felhasználói programoktól elkülönült adatállomá- nyokban (file-akban) tartjuk. Ezek formátuma, elérése, javíthatósága számos problémát vet fel. Nincs egységes adtattáraláwsi konvenció. minden rendszer más- hogy oldja meg ezt a feladatot. Az egyik típus a felhasználó által megadott ka- rakteres formátumban olvas és ír, a másik saját (általában bináris) tárolási rend—

szert használ. A karakteres forma előnye, hogy közvetlenül átadható az ilyen áb—

rázolást választó többi rendszernek, hátránya pedig. hogy az adatok azonosítása és formátumuk megadása bonyolult is lehet. Az adatok közvetlen elérését a nevük alapján megoldó bináris rendszereknél viszont konvertálásra van szükség az ada—

tok továbbadásához. A vizsgálatunkban szereplő programok általában több ismert rendszer (például Dbase Ill, Symphony. Multiplan stb.) adatállományait (fíle-jait) tudják kezelni.

A statisztikai feldolgozások előtt gyakran érdemes logikai adatellenőrzést és javítást végezni. különösen nagyméretű állományok esetében. Az is fontos szem-

pont a programok kiválasztásánál, hogy ezt mennyire könnyíti meg a rendszer.

Az eredmények megjelenítése, közzétehető állapotba hozása is feladata egy statisztikai rendszernek. Előnyös, ha meghatározhatjuk az eredmény formáját.

dönthetünk arról, hogy a felhasználói program benne maradjon—e a kiírásban vagy sem, ha feliratokkal láthatjuk el az elkészült táblákat és ábrákat.

ll. AZ EGYES PROGRAMRENDSZEREK ELEMZÉSE

A következőkben a vizsgálatba bevont statisztikai software—ek egyenkénti

elemzését adjuk. Nagyjából az előzőkben megfogalmazott kritériumrendszer sze—

rint haladunk. de néha eltérünk tőle.

A forgalomban levő programok pontos számát nem ismerjük. Az biztos, hogy jóval száz fölött van. (Az egyes programok különböző változatai gyakran olyan lényegesen különböznek, hogy új termékként lehet őket számba :venni.)

5 Az egyík hazai kísérlet e területen Lovrícs László és Vincze lános Modlog metamodell rendszere.

amely ökonome'triai szimulációs modellek építését könnyíti meg.

Jellemző Verziószám. Gyártó.. Memóriolgény Merevlemez. Koprocesszor Grafikuskártya DOS-verzió. Forrósnyelv. Másolósvédelem Ár/teljesítmény

STATGRA- PHICS—PC 150 STSC 384K célszerű célszerű szükséges 2.0és :fölötte 'APL(STSC) kulcs- lemezes dróga

Aprogramokáltalánosjellemzői BMDPC BMDP Statístioal Software 640K szükséges szükséges 2.0és fölötte Fortran kulcs- lemezes nagyon Xdróga

SPSS—Pcrl' SPS;lnc. 320K szükséges célszerű 2.0és fölötte Fortran kulcs- 'lemezes elfogadható

SYSTAT 3.0 *Systatlnc. 256/512K célszerű oélszerű Fortran kulcs- lemezes elfogadható

SZOCPROG 3.1 MTA

6 4 K

célszerű Basic elfogadható

RATS 1.20 VAR Econo- ímetrics .256/384K célszerű célszerű célszerű 2.0és fölötte Fortran nagyon olcsó

1.tábla AREMOSTSP 1.30MI CiSiTSP WhartonInternational 528512 szükségescélszerű szükségesszükséges célszerű 2.1és fölötte

2.0és fölötte FortranFortran egyszeregyszer installólhatóinstallúlható dragaelfogadható

798

^LOVRlCS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

Azadatkezelésmódozatai

2.tábla Mádoza!STATGRA- PH!CS—PCBMDPCSPSS—PC—l—SYSTATSZOCPROGRATSAREMOSTSP File-tipusok Karakteres.... DIF*... Sajátadatbank.. Lotus1-2—3... Változótípusok/műveletek Mátrix,vektor. ldősor.... Transzformációk Hiányzóadatok Hibásadatok. 'DataInterchangeFormat.

$$l$ $$$$n

—l—r—i—l

lnee$

$n$$ ul$$$

-I—l—l-l

lr—l—l—l

—i—l-l—l

%H—l—l

Atöbbváltozósstatisztikaieljárások

$$$$ %llll

%lll %llll

—l—-l—§—l

%$%$l

^3.

tábla EljárásSTATGRA- PH!CS—PCBMDPC

S P S S — P C - l —

SYSTATSZOCPROGRATSAREMOSTSP Regresszióanalízís.. backward.stepwísestb. Szóráselemzés_.... Kontingencia-táblázatok Loglíneárismodellek. Főkomponens-analízis. Faktoranalízis.... Diszkriminancia-análízis Kanonikuskorreláció. Klaszteranalízis... Többdimenziósskálázás Nemparamétereseljárások Nemlineárisregresszió.

%llllllllllll

$$$$*$$%v$n$%

%llllllllllll

%llllllllllll

%:$$$l$$$%$$u

%llIII—l—lllll—l—

%Illll-f—llllll

-f—llll—l——l—llllI-l—

MIKROSZÁM ITÓGÉPES PROGRAM CSO MAGOK 799

4.tábla§ Ukonomeiríaíeliárások STATGRA- Eljárás4PHICS—PCBMDPCíSPSS—PC-i—SYSTATSZOCPROGRATSAREMOSTSP Kétfokozatúlegkisebb négyzetek...—————- Hóromfokozotúlegkisebb négyzetek... Ridgeregresszió... Box—Jemkins-modeilek. Vektorautoregresszívmo— dellek... Panelmodellek... Szimuláció... Logit.probitanalizis.. Spektrólanalízis....

"f- %H—n

!

:

ll—i—l

!

ll—i—l

l—H—l

l-H-l'

!

—i— —i—I—i——i— -i—-H——i—

! I

I

!

VIII-*—

!

s.tóbia Grafikaiéseredménymegformázásieszközök

E s z k ö z 3 3 3 5 5 B M D P C S P S S — P C — i — S Y S T A T s z o c m o e " r u n s A R E M O S r s p

Graiikók Hisztogram—2dimenziós.. 3di—me'nziós.. Pontdiagrcm—2dimenziós. 3dimenziós Voncldiagram... Osziopdiagram... Kördiagram... Speeiólisgrafikák... Eredményformázósilehetőségek Kommentórokbeírása... Opeíanáiisvád—oszthatókiírás. Utasításokkulciokíthatő...

—f—I—i—illll

ll-I—l-H—i—l

ll—l—l—l—i Il

—§—1—i—l : Ill

%l—i—l ! ! l—i— -—H—l

il—i-l ! ! l—l— -i——i-—i—

4—14—1 ! I M- —i——i—l

-i—-i—-i——i--i——l—-i——i— —i—ll

—i——H—

—i——H—

"k*—i—

! LOVRICS LÁSZLÓ — MÁTYÁS MSZLO

!

Felhasználási lehetőség STATGRA- PHlCS—PC

Aprogramfelhasználásegyéblehetősége BMDPCSPSS—PC—l'SYSTATSZOCPROGRATSAREMOS

6.tábla TSP Teljesképernyőseditor.... Táblázatkezelőadateditor... Funkciógombmakrók... DOS—parancsokkiadhatósága DGS-balépésidőlegesen.. Környezetfüggősegítség... Véletlenszámgenerátor... Mintavételieljárások.... Simimás.spline,szezonálisde- kompozíció... Numerikusderiválás.integrálás Szimbolikusderiválás.... Egyenletmegoldás(nemlineáris) Egyenletrendszer-megoldás(line- áris)... Sajátérték,sojótvektor.... Fourier-transzformáció.... Mátrlxinverzió... Lineárisprogramozás....

liiiiiii %ene iiiii

llllll—l—I

ill—killi—

l—l—l—l-l l-l—l —l—lll llllll—l—l

l—i—l : ! r—i—l —l—li!

liii!

—l—ll—l—llll *l—lll

lll—l—I i—i—l

—l—r—i—l

l—i—l—l—l

MlKROSZÁM ITÓGEPES PROGRAM CSO MAGOK 801

802 LOVRlCS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

Az áttezkiin—tés'be azokat a software—eket választottuk ki, amelyek eléggé szín"-

vonalasak, illusztrálják a különböző stílusokat, irányzatokat, s Magyarországon is többé-kevésbé ismertek. használtak és elérhetők.

Először a szorosabban vett statisztikai. majd az ökonometriai rendszereket ismertetjük. (Mint a 3. és a 4. táblából is látható, vannak átfedések.)

SPSS—PC-l—

Az SPSSG nagygépre kifejlesztett statisztikai programcsomag személyi szá—

mítógépre (PC) adaptált változata. Mind az eredeti. mind a PC-válto'zat egyike a sokváltozós statisztikai analízis legelterjedtebb és legkedveltebb programjainak.

Ez utóbbinak nem kis részben az a magyarázata, hogy nagyon jól sikerült a rend- szer mikrogépre alkalmazása.

Általános célú statisztikai programrendszer, a legtöbb többváltozós statiszti—

kai módszert tartalmazza. Erőssége a faktor— és klaszter—analízis, nem kezeli vi-

szont az idősoros adatokat, ökonometriaí eljárások nincsenek beépítve.

A rendszer állományai 21 (hajjslé—ko—ny lemezt rfogilailnafk el: 9 lem—ezt az alap—

vető, ó-ot a fejlettebb eljárások, 3-at a táblakészítésre, 2-t pedig az elterjedtebb mikrogépes rendszerekkel (Dbase lll, Lotus 1—2—3 stb.) való kommunikációra szol- gáló rutinok. Egy külön lemezt fordítottak oktató és demonstrációs célokra. A jogo—

sult felhasználás igazolására futtatás közben egy nem másolható. ún. kulcslemez- nek kell a hajlékonylemez-olvasóban lenni.

Forrásnyelve Fortran, számos modulból épül fel. A rendszer tárigénye igen nagy (teljes kiépítésben mintegy 5 Mbyte). s maguk az egyes modulok sem férnek el ihraijiléilcony lemezen, így csak imerev lemezről lehet használni. A főprogram aikikar hívja az egyes modulokat, ha szükség van rájuk, önállóan nem futtathatók. A fel-

használónak módja van arra. hogy a szükségtelen részeket törölje, Ii'l'letve újra fel-

vigye őket. s ezáltal gazdálkodjon a (mindig szűkös) tárkapacitással.

A rendszer felhasználói nyelve parancsorientált, a parancsokon belül alpa—

rancsokat. opciókat. neveket és értékeket lehet (illetve kell) megadni. E nyelv

szintaktikája könnyen áttekinthető és logikus.

Ami a kötegelt feldolgozás esetén lényegtelen körülmény — hogy a végre- hajtandó utasítás esetleg csak több sorban. számos alparanccsal és opcióval ad-

ható meg —. interaktív használat esetén nehézségeket okoz az elírt utasítások

javításánál, vagy amikor hasonló feladatok többszöri végrehajtására van szükség.

Ezt a problémát szellemesen oldották meg: az utasításkészletet kibővítették egy olyan utasítással (review). amely az amúgy is gyűjtött parancsokat átadja egy (teljes képernyős) editornak, így az előzőleg bevitt utasítások javíthatók. majd tetszőlegesen kijelölt részük a rendszerrel újra végrehajtható. Pontosan ezen az elven működik a kötegelt végrehajtás is. azaz az előre elkészített utasítássoroza- tot egyszerre adjuk át a programnak. Ilyen módon a feldolgozás interaktív és kö- tegelt mozzanatai keverhetők.

Az SPSS—PC—l— segítő rendszere jól használhatóan van elkészítve; megadja az egyes parancsok feladatát, mintát mutat, ismerteti az alkalmazás körülményeit

és szintakszisát, majd felsorolja az esetleges további információk helyét.

Nagyon jó oktatási segédletet mellékelnek a rendszerhez: e leckék áttanul—

mányozása után — alapfokú statisztikai ismeretekkel is —- már bátran és ered—

ményesen lehet használni a programot.

6 Az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences) lnc. bejegyzett terméke.

MilKROSZAM ITÓGBPES PROGRAM CSOMAGOK

803

Az adatbevitelt alapvetően a változók eseteiként szabad vagy egyszerűen kezelt kötött formában lehet végrehajtani. (Egyes eljárások inputja és outputja lehet korrelációs vagy távolság-mátrix is.) A beolvasott —— esetleg transzformált

— adatok bináris rendszerállományokban (file-akban) helyezkednek el, ezeket változókkal és esetekkel is lehet bővíteni, összefésülni. Az adatok beolvasáskor

logikailag ellenőrizhetők, esetleg javíthatók, de kezel a program hiányzó vagy

hibás értékeket is.

Hasznos. hogy a rendszer az egyes eljárások során információt ad a munka menetéről, rendre kijelzi az éppen feldolgozott esetek sorszámát. Ez a szolgálta- tása. különösen nagyobb adattömegek esetén. megnyugtató a program rendel- tetésszerű működését és a várható lefutási időt illetően.

A rendszerből ideiglenesen át lehet lépni az operációs rendszerbe (a DOS- ba) —— ekkor az SPSS—PC-l— futása felfüggesztődik -—-. majd elvégezve az ottani tennivalókat. visszatérhetünk a félbehagyott statisztikai vizsgálatunkhoz.

Javasolt felhasználási mód — különösen kezdetben vagy még nem próbált el—

járások esetén — az elvégzendő feladat interaktív .,belövése" az adatok kismére—

tű részhalmazán, majd a megőrzött utasítások listájából összeállított parancsso—

rozat kötegelt végrehajtása.

Az input és output egyszerűen de kellő strukturáltsággal elkészíthető; mód van az eredmény igényes. kiadványba is beilleszthető kialakítására. Mint már említettük. lehetőség van az ismert—ebb mikrogépes softwa re—ek közötti adatkommu—

nikációra. sőt nagygéppel is file—okat cserélhetünk a rendszerhez mellékelt KERMlT program segítségével.

Az SPSS—PC—l— dokumentációja nagyon jó. áttekinthető és informatív. Külön rész foglalkozik az egyes eljárások alapos ismertetésével. konkrét példákon keresz- tül. (Ezek adatai és a felhasználói programok demonstrációként lemezen is meg- vannak.) Az utasítások pontos szintaktikus leírása alfabetikus sorrendben történik.

és részletes tárgymutató is rendelkezésre áll.

Mindezeket figyelembe véve a program melegen ajánlható a többváltozós

statisztikai analízis bevett módszereit alkalmazni kívánók figyelmébe, egyetlen ki—

fogásként csak magas ára jöhet szóba.

BMDPC

A BMDP7 nagygépre kifejlesztett statisztikai programcsomag PC—re átvitt vál- tozata. Hangsúlyoznunk kell, hogy a program mikrogépes környezethez való adap- tálása lényegében elmaradt. működése és használata szinte 100 százalékig meg—

egyezik a nagygépes változatéval. Feltehetőleg azok értékelik sokra. akik nagy- gépes felhasználóként már ismerték. és elégedettek voltak szolgáltatásaival.

Általános célú statisztikai programcsomag. széles körű és mély analízist nyújtó programokból áll. (Sajnos a nagygépes BMDP 1983—as változatának 40 moduljából még csak 28 hozzáférhető PC-n.) Elvégezhetők bizonyos ökonometriai vizsgálatok is, például nemlineáris regresszió-számítás, Box—Jenkins- és spektrál- analízis.

A Fortranban íródott, meglehetősen nagy méretű programok egymástól füg- getlenek, csak a közösen használható ún. BMDP rendszer-file-on keresztül adhat- nak át egymásnak változókat. eredményeket. Hardware—igényes, 640 K-s memóriá- nál kevesebb nem elég a futásához, s használatához aritmetikai segédprocesszor is szükséges.

7 A BMDP (BioMeDical computer Programs) Statistical Software bejegyzett terméke.

804 LOVRICS LÁSZLÓ _- MÁTYÁS LÁSZLÓ

A BMDPC parancsorientált nyelve paragrafusokra és azokon belül mondatok—

ra tagolódik, amelyekben értékek megadása. opciók kiválasztása stb. szerepel-het.

A kötegelt feldolgozás szemléletét nem oldották fel, az egyes feladatok leírásához több paragrafus esetenként meglehetősen összetett utasításai szükségesek. lgy az—

interaktív használat — amire elvileg lehetőség van — illuzórikus. A programok ki

vannak ugyan bővítve egy sorkezelő editorral, s az ezzel elkészített. illetve kijavított felhasználói programokat át lehet adni végrehajtásra a rendszernek, de aki hasz—

nál-ta az EDLlN-t. az el tudja képzelni 'enlnlek az "örömeit". Teljes képernyős ecli- torokhoz szokott felhasználóknak valóságos kínszenvedés. Az interaktív "program—

belövés" hiányában pedig marad a kötegelt !használat.

Hibakezelése fejletlen. hibaüzenetei nem túl informativak. s memória- vagy file-kezelési problémák esetén jobbik esetben Fortran hibaüzenetekre, rosszabb esetben rejtélyes .,programelszállásokra" számíthatunk.

Segítségrendszere lényegében nincs; csak a sorkezelő editor utasításlistája kérhető le. Oktatórendszert nem készítettek hozzá. csupán két triviális demonstrá—

ciós programot mellékeltek a rendszerhez.

Az inputot a változók eseteiként. Fortran formátumban lehet megadni. Az

adatok és egyes eredmények bináris adotfile-okbcm helyezhetők el, ezeket közösen használják az egyes statisztikai vizsgálatokat végző programok.

A mikrogépes változathoz nem készült külön kézikönyv. csak egy bevezető fü—

zet. amely a kezdők részére bonyolult installálást és a sorkezelő editor használa- tát írja le.

Használata jelenlegi formájában kerülendő, ha csak nem vagyunk rákény- szerülve más software hiányában.

STATGRAPHICS—PC

A STATGRAPHICS8 eredetileg nagygépre kifejlesztett programcsomag PC—n futó változata.

Általános célú statisztikai programrendszer. a többváltozós statisztikai analizis eljárásain kívül ökonometriai. idősorelemzési. sőt operációkutatási technikákat is biztosít. Legfőbb erénye az ábrázolás. Szinte valamennyi statisztikai analízis ér- telmezését kifejező (két- és háromdimenziós) grafikával könnyíti meg.

A rendszer négy hajlékonylemezen helyezkedik el, az első másolásvédett. en-

nek futáskor az A lemezegységben kell lennie.

APL—nyelveng íródott, be lehet szerezni hozzá az STSC APL interpretert. s ek- kor a felhasználó saját eljárásaival bővítheti a programot. A futás során az egyes

meghívott modulok egymás helyére töltődnek. Ez 5 az APL értelmezett (interpreter)

végrehajtása okozza a program bosszantó lassúságát.

Az APL—hez értő felhasználók parancsorientált módon is kezelhetik a rend- szert, de alapvetően interaktiv menütechnika szolgálja a vezérlést. A felső két me- lnüszinten a kurzor (vagy egy betűje!) segítségével választhatunk, majd a kivá—

lasztott analizis kérdés—felelet sorozat segitségével hajtható végre.

Környezetfüggő segitségrendszere van, a program minden szintjén az arra vo—

natkozó üzenetet kapjuk az F1 gomb lenyomásakor. A funkciógombok többszöröe

sen is ki vannak használva: az állandó, közös fu-n-kciők mellett minden rutin'naik saját funkciógomb—kiosztása van, amelyre átkapcsolhatunk. A nem használt funk- ciógombokra lehetőségünk van általunk elkészített utasitássorozatokat bizni.

35 AA ProgrammingSTATistical GRAPHleLanguage.System a Statistical Graphics Ca. bejegyzett terméke.

MIKROSZAMITÓGEPES PROGRAMCSOMAGOK 805

Az adatok beolvasása és kiírása több ismert rendszer konvenciójának meg—

felelő adatállományok (munkafile-ok) formájában történhet. Módunk van a kla-

viatúráról is bevinni és javítani a változókat egy egyszerű táblázatkezelő (,.spread-

sheet") segítségével. A rendszer egy- és kétdimenziós tömböket kezel, ezek APL—

munkafile-okban helyezkednek el, s csak akkor olvasódnak be a memóriába, ha egy vizsgálatnál szükség van rájuk. Minden memóriatakarékosság ellenére (prog- rammodulok cseréje, külső adatfile-ok használata stb.) is bizonyos vizsgálatokat csak nagyon kis méretben tud végrehajtani. Klaszteranalízist például legfeljebb 20—25 megfigyeléssel rendelkező változóegyüttesre végezhetünk. Az adatkezelés megoldása nem túl szerencsés. néhány napos kihagyás már elég ahhoz, hogy újra kelljen tanulni. annak ellenére, hogy menütechnikával működik.

Dokumentációja technikai jellegű, feltételezi a statisztikai jártasságot. A le- írás sorra veszi a menükben szereplő módszereket, ismerteti használatukat. és mintapéldákat is közül hozzájuk. Oktatórendszere nincs.

A programcsomagot inkább csak oktatási és .,tájékozódási" célokra mernénk

ajánlani, ehhez viszont indokolatlanul magas az ára.

SYSTAT 3.0

A SYSTATJO azon kevés jó minőségű statisztikai programcsomag közé tartozik,

amelyet eleve PC—re terveztek. Folyamatosan továbbfejlesztett verziói egyre több

lehetőséget biztosítanak a felhasználónak.

Általános célú statisztikai programcsomag, jelenleg 12 modulból áll, az alap- statisztikáikon (kívül számos bonyolultabb eljárást ismer, mint a regresszió-, var—i- ancia-, főkomponens- és klaszteranalizist. valamint a többdimenziós skálázás szá- mos módszerét. A többváltozós statisztikai analizis módszerein kivül rendelkezésre áll nemlineáris regresszió- és az idősorelemzés néhány eljárása is, mint például Box—Jenkins—modellek. Fourier-transzformáció, trend— és periodicitás-vizsgálat.

A SYSTAT javára kell írnunk, hogy mindössze 5 hajlékonylemezen elhelyezett 12 programjával jóval nagyobb méretű rendszerek feladatait képes ellátni. Fort—

ranban íródott, és - már csak ezért is érdekes szolgáltatása adatbázis-kezelő rendszerének —— basic utasításokkal vezérelhető az adatok transzformációja. Az egyes programok egymástól függetlenül futtathatók, a közös adatbázisok haszná- lata teremti meg közöttük a kapcsolatot. A SYSTAT 3.0—ás verzióban megjelent egy főprogram is, amelynek az a funkciója, hogy behívja az egyes programokat.

de továbbra is lehet közvetlenül az operációs rendszerből is indítani őket.

Utasításnyelve -— annak érdekében, hogy elkerülje a túl hosszú. opciókkal és paraméterekkel zsúfolt parancsokat — sajátos filozófiát követ. Készitői azt a meg- oldást választották, hogy meg kü—l—önx'bföztevttek környezetet definiáló és végrehajtható utasításokat úgy. hogy ami más nyelvekben opció, az itt önálló utasítás lett, de hatása csak akkor érvényesül. ha a végrehajtható, ún. ,.hot commandok" közül kiadunk egyet. Ez a módszer — az alapértékek felhasználásával — nagyon tömör feladatleírást tesz lehetővé. Bizonyos kényelmetlenségeket is okozhat, például az output kiválasztását és megformázását a tényleges eredmények kiszámítása előtt kell elvégezni. így ennek korrigálásáhaz az egész számítást meg kell ismételni. A program alapvetően interaktív, de ilehetőség van előre összeállít—ott parancssorozat végrehajtására is.

A SYSTAT segítő rendszere egyszerű, könnyen használható. A ,,help" utasi- tásra a rendelkezésre álló parancsokat. ,,help parancsnév" esetén pedig az adott

" A SYstem for STATistics a Systat Inc. bejegyzett terméke.

806 LOVRICS LÁSZLÓ -— MÁTYÁS LÁSZLÓ

utasítás részletes leírását adja. Külön oktatórendszere nincs, viszont a leírásban szereplő adatok és felhasználói mintaprogramok egy része lemezen is rendelke—

zésre áll.

Az adatokat a változók megfigyeléseiként lehet billentyűzetről vagy karakteres

file—okból bevinni a SYSTAT adatbázisba. Az adatbázisban levő adatok egyszerű ,.spread-sheet" típusú editorral javíthatók. Az interaktív munka végén a bevitt uta—

sításokat a programok kilistázzák, viszont file—ba írásuk nehézkes, az interaktívan .,belőtt" felhasználói programokat újra meg kell írni, ha kötegelt feldolgozást aka—

runk végezni.

Leírása igen jó. számos mintapéldán kereszetül világítja meg a program hasz- nálatát. Az egyes eljárások formuláit és numerikus algoritmusait is megadja.

Használatát azoknak javasoljuk. akik mind többváltozós statisztikai, mind egy—

szerűbb ökonometnia'i feladatokat kívánnak végezni, die korlát-ozott tárkapaoitás-

sal rendelkeznek (merevlemez nélkül is kényelmesen alkalmazható).

SZOC PROG

A vizsgálatunkban szereplő egyetlen hazai programcsomagm. eredetileg Com—

modore 64—re fejlesztették ki. IBM PC-re való átvitelével szolgáltatásait bővítették.

Célja az adatelemzés olyan alapvető módszereinek a felhasználó rendelke—

zésére bocsátása. mint a különböző hipotézis-vizsgálatok. próbák, tesztek. való- színűségi és entrópia-mértékek stb., valamint a többváltozós statisztika bonyolul—

tobb módszerei (regresszió-, fők-ompofnensn kialsztera—nanlízis. karnonlilk—us korreláció, diszkriminancia-elemzés. loglineáris modell — ECTA —- és a sokdimenziós skálázás MlNlSSA és PROFIT eljárásai).

Basicben készül-t, jelenleg 52 különálló program alkotja, amelyek a Basic

munkaterületre töltődve (osztozva az adatokkal a memórián) futtathatók. Az egyet—

len. amelynek a forrásprogramja is adott. s így módosítható.

A használat során az egyes eljárások kérdéseket tesznek fel a felhasználó-

nak o feladatra vonatkozóan; majd a válaszokat követően lefut a program. Köte-

gelt futtatásra nincs mód.

Segítségképpen tartalomjegyzéket és ismertetést kérhetünk. Válaszul a prog- ramok funkcióját és a statisztikai referenciaként használha-tó kézikönyv arra vonat—

kozó oldalszámait kapjuk.

Az adatok karakteres adatállományokból (file-okból) olvashatók be. a részlet—

számítások Basic munkaterületen helyezkednek el, így a megoldható feladatok készült. Hiányzó adatokat az egyes eljárások nem fogadnak el, de becslésükre több módszer is rendelkezésre áll.

A programrendszerről nincs leírás, viszont az alapjául szolgáló statisztikai el—

járások részletes ismertetése megjelent ..Bevezetés az adatelemzésbe" címmel.

E könyv jó alapozást ad a többváltozós statisztikai analízishez, használhatóságát nagymértékben emelik a részletesen kidolgozott példák és ábrák.

A rendszer különleges szolgáltatását nyújtja a Módszertan nevű program, amely a szokásos kérdés—felelet technikával a felhasználó igényét meghatározva

javaslatot ad az elvégzendő statisztikai vizsgálatokra. Ez már egy lépés a szak—

értői szintű segítségnyújtáshoz a statisztikai módszertan területén.

Azoknak a felhasználóknak ajánlható a rendszer, akik a statisztikai módszer—

tan eszközeit lépésről lépésre kívánják feladatuk megoldására birtokba venni.

" Az MTA Szociológiai Intézetben Füstös László és Mónus Zoltán készítette.

MllKROSZAMf-TÓGÉPES PROGRAMCSOMAGOK 807

TSP 4.1

A TSP12 nagygépre kifejlesztett ökonometriai programcsomag. Közkedveltsé—

gére jellemző hogy még mielőtt szerzői foglalkoztak volna IBM PC—re való átírá—

sával, már (1983-ban) elkészült micro—TSP néven (Basicben) egy jelentősen le-

szűkített változata. 1986-ban a TSP International is megjelentette saját PC-verzíó- ját, amely már megegyezett az eredeti nagygépes programmal.

Nagyon jól kidolgozott ökonometriai programcsomag, tartalmazza az összes közismert abecslési technikát (két- és hároimforkozatú legkisebb négyzete—k módszere.

teljes információs maximum likelivhood becslés, Box—Jenkins—analíz—is, szimulációs technikák. főkomponens—elemzés stb.). érdemes még kiemelni a formális differen-

ciálás lehetőségét is.

Forrás'nyelave Fortran, overlay—techniifkával készült, vagyis az egyes modulok csak akkor töltődnek a memóriába, ha valóban szükség van rájuk. A modulok ön—

állóan nem használhatók. A TSP használható hajlékonylemezről is, de ajánla- tosabb merevlemezre vinni a rendszert. Aritmetikai koproceszor nélkül nem mű-

ködik, s elég nagy a memóriaigénye is (528 K).

A TSP felhasználói nyelve egyszintű, utasítások opciókkal és argumentumok- kal. Egy-egy utasítással lehet a legegyszerűbb és a legbonyolultabb analízist kér-' nii. Rendelkezésre állnak a legfontosabb prograimívezérlési szerkezetek, szubruti—

nokat lehet írni, így a TSP nagyon magas szintű, ökonometríai célú programo—

zási nyelvnek tekinthető. Az egyes rutinok belső változói is elérhetők. felhasznál- hatók. Érdemes kiemelni azt a lehetőséget, hogy az idősorok nevének végződése szerinti ciklusok szervezhetők. Ennek segítségével nagyon tömören leírva lehet ugyanazt az analízist elvégezni különböző országokra, népgazdasági ágazatokra stb.. természetesen megfelelő elnevezési rendszert alkalmazva.

Az interaktív felhasználást segíti egy utasítástároló, éjavító és —újravégrehajtó rendszer; sajnos a javítási lehetőség csak egy egyszerű sorkezelő editor szintjén

van. (Ez bizonyára a nagygépes változattal való kompatibilitás miatt maradt így.)

Segítségadó rendszere lBM PC—re nincs kiépítve.

Hibaüzenetei általában érthetők, sajnos nem minden hibát kezel le, előfor- dul olyan eset is, amikor csak Fortran hibaüzenetet vagy még azt sem kapunk, s a rendszer leáll.

Az adatokat karakteres állományokból szabad vagy Fortran—formátummal ol- vashatjuk be, s módunk van adatbankkezelésre is.

Leírása nagyon jó, a rendszert didaktikusan vezeti be. az egyes eljárásokat áttekintő fejezeteken *kívüll precíz hivatkozási kézikönyv és információs kártya se—

gíti az utasítások alkalmazását. A felhasznált formulákat közlik, vagy megadják a forrásul szolgáló irodalmat. Számos demonstrációs példát találunk részletesen kidolgozva a kézikönyvben. Oktatórendszere nincs, demonstrációs programokat nem mellékeltek a rendszerhez.

Használatát komoly ökonometriaí feladatok megoldására és módszertani ku—

tatásokra is ajánljuk.

RATS 1.20

A RATS13 eredetileg nagygépre kifejlesztett ökonometriai programcsomag.

amelyet IBM PC-n is hozzáférhetővé tettek.

1? A Time-Series Processor a TSP International bejegyzett terméke.

13 Regressxon Analysis of Time Series a VAR Econometrics bejegyzett terméke.

808 LOVRICS LÁSZLÓ — MÁTYÁS LÁSZLÓ

Jól kidolgozott. idősororientált rendszer. amelybe az ökonometria legfonto-

sabb becsléstípusai be vannak építve (két- és háromfokozatú legkisebb négyzetek

módszere. Box—Jenkins- és vektor-autoregresszív eljárások, panelmodellek stb.), a

komplex omitmetikára támaszkodva szerepel a Fourier-transzíormláaió és (: spektrál-

analízis. valamint több különböző szimulációs eljárás is.

Forrásnyelve Fortran. az elterjedtebb változat 460 K memóriát igényel (van kisebb méretű változata is): a memória maradékát fordítja az adatokra és a rész- letszámításokra. A RATS-rendszeren és a hozzátartozó file-okon (hiba- és segítség- üzenetek, installáló és konfiguráló programok) kívül egy felhasználói RATS—progr—a-

mokat előállító. interaktív menütechnikc'rval dolgozó ún. EZ (Easy Rats) program is

rendelkezésre áll!. Az oktató és demonstrációs file—okkal! összesen 5 hajlékony ile—

mezt foglal el. A korábbi változatoktól eltérően megszüntették a másolás védett-

ségét. ez kényelmesebbé tette a felhasználást. Aritmetikai koprocesszor nem fel- tétlenül szükséges [a használatához (kivéve az ún. tajvani AT-ket. amelyeken rej—

télyes okból megköveteli), viszont ha van. jelentősen gyorsítja működését.

A RATS felhasználói nyelve egy nagyon magas szintű programozási nyelv.

amelyben az ökonometriai vizsgálatokat a nyelv egy—egy utasításával írhatjuk le.

Szintaktikája egyszerű, könnyen elsajátítható. Szubrutínok írásával tetszés szerint

bővíthető, ami különösen a módszertannal foglalkozó kutatóknak hasznos. A RATS-

ban nem szereplő főkomponens-rutin például a sajátérték-. sajátvektorszámító utasítások jóvoltából egyszerűen elkészíthető. A RATS interaktívan és kötegelten is használható. sőt. az input átkapcsoló utasítások segítségével kombináltan is. A hagyományos vezérlési szerkezetek mellett rendelkezésre áll egy idősorokon értel—

mezett ciklus. valamint menüvezérlést szervező utasításcsomag is. Ez utóbbi segít—

ségével mogában a RATS-ban készült el egy interaktiv, menüvezérelt oktatórend—

szer. Hasonlót akár ökonometriai oktatás, akár interaktív elemzések céljára köny- nyen lehet készíteni.

Nyílt rendszer, módot ad az eljárások változóinak használatára, módosítására

s ezen keresztül új algoritmusok beépítésére. (Például a Ridge regressziós becs-

lést a változók momentummuátrixán'aik korrekciója után a legkisebb négyzete-k ru—

tinjának átadva is elkészíthetjük, s ekkor a kiírás formátumával és a szükséges

statisztikák számításával sincs gondunk.)

interaktív használatnál az utoljára begépelt parancs a DOS utasitásjavító rendszerével újra kiadható; értelemszerűen az e funkciók kiegészítésére szolgáló programok is használhatók a RATS—szal együtt. (A DOSEDIT segítségével az utolsó 10—20 utasítás hozható vissza, módosítható és újra kiadható.)

A segítségadó rendszer kérésre kilistázza az egyes utasításcsoportokhoz tar- tozó parancsokat, illetve a konkrét utasítások pontos szintaktikus alakját. Hiba- üzenetei általában érthetők, sajnos néha nem tudja lekezelni a hibákat. s ekkor csak Fortran hibaüzenetet kapunk, ami legfeljebb a program készítői számára in- formatív. Kínos. de több utasítása is hibás, nem a specifikáció szerint működik.

Érdemes például az utasítások elemei közé ott is üres jelet beütni. ahol elvileg ez nem lenne szükséges, ugyanis néha ezek hiánya okozza a hibát. Bosszantó, hogy egy-két eljárásnál (például a Tobin-modellek becslésénél) nem az ökonometriai elmélet által elfogadott technikát alkalmazza, s ez bizony elméletileg nem teljesen megalapozott eredményekhez is vezethet.

Az adatokat karakteres adatállományokból (esetleg klaviatúráról) szabad és Fortran—formátumok segítségével vihetjük be. A RATS emellett saját adatbázis—ke- zelő utasításokkal is rendelkezik. Az adatbázisban levő adatokat interaktívan, tel- jes képernyős editorral javíthatjuk.

MlKROSZÁMlTÓGÉFES PROGRAMCSOMAGOK

809

Leírása n'i'eglehetősen kusza, nagyon érződik rajta az állandó javitgatás. (A

közelmúltban jelent meg a RATS legújabb változata, teljesen új kézikönyve. mi

ezekkel azonban még nem találkoztunk.) Nem kielégítő a névmutatója és az utasításlistája: sokkal használhatóbbat kapunk. ha kinyomtatjuk a segítő infor-

mációk file-ját. Nem mindenütt közli a használt formulákat, és gyakran nem ad

irodalmi hivatkozást sem.

Minden hibája ellenére kényelmesen és hatékonyan alkalmazható rendszer.

használatát mind ökonom'etríai elemzésekhez, mind módszertani kutatásokhoz és különösen az ökonometria oktatásához ajánljuk.

AREMOS 1.30

Az AREMOS14 (: Wharton—adatbankok kezelésére és ökonometriai modelle- zésre kifejlesztett nagygépes rendszer PC-re átdolgozott változata. Egyik alapvető szolgáltatása a nagygépes adatbankokkal való kommunikáció.

Nagyon gondosan kialakított ökonometriai programcsomag, amely idősoros adatok, modellek, adatbankok kényelmes kezelését teszi lehetővé. Az alapstatisz- tikákat számító eljárásokon kívül az egy- és kétfokozatú legkisebb négyzetek mód—

szerét ism—eri, mód van autaregressziv korrekcióra és osztott kés-ésű változók alkal—

mazására. A modellek felépítéséhez különösen kedvező interaktív környezetet bíz- tosít. kényelmes lehetőséget nyújt változók és együtthatók bevonására. kizárására, változók és együtthatók értékeinek cseréjére. Az összeállított szimultán lineáris

modellek megoldására Gauss-, illetve Gauss—Seidel—eljárást választhatunk vál—

toztatható relaxációs paraméterrel. Kiváló táblázat- és grafikonkészítési lehetősé- geivel publikációra kész listákat és ábrákat készíthetünk.

Memóriaigénye elég nagy (512 K), 5 csak koprocesszorral működik. Jelentős

a tárigénye is, 10 hajlékonylemezen helyezkedik el. Számos elegánsan elkészített segédeljárása — így például file—kezelés. teljes képernyős editor — önállóan is

futtatható.

Felhasználói nyelve alapvetően parancsorientált, de utasításainak egy része

menün keresztül is kiadható. Amennyiben egy utasításból opció hiányzik, a rend-

szer interaktívan megkéri a felhasználót, hogy válasszon. Néhány programvezérlő szerkezetet felhasználva szubrutinok is írhatók, de lehetőségei korlátozottak, nem tekinthető programozási rnye'lvnek. Ez a mdkronak nevezett utasitáscsomog viszont

jól használható bonyolultabb elemzések ismételt interaktív elvégzésére.

Segítségadó rendszere jó. kétféleképpen, utasítás- és menüvezérelten is hasz—

nálható, a segitségüzenetek (: rendszer dokumentációjának részét alkotják. Hiba—

üzenetei — ha vannak — jól érthetők, sajnos néha előfordul a program érthetetlen leállása, ilyenkor néha az adatbankok tartalma is tönkremegy.

Az AREMOS objektumait —- egyenlet, mátrix, modell, idősorok, listák stb. — saját adatbankban lehet elhelyezni, kivenni belőle, módosítani. Az adatállomány—

(file-) típusok közül a karakterest (ÁSCll-t) és a Lotus—t kezeli, valamint kapcsola- tot tart fenn, és adatokat hozhat át nagygépes Wharton—adatbankokból.

Leírása részletes és könnyen érthető, kissé már ,,szájbarágós". Hivatkozási kézikönyve a segítségüzenetekkel egyezik meg. Mintapéldákat tartalmazó kézi- könyve több mint 50, részletesen megmagyarázott példát közöl.

Kiválóan alkalmazható idősoros adatok elemzéséhez. grafikus megjeleníté- séhez és hagyományos ökonometriai modellek készítésére.

" A CiSi Wharton Econometric Forecasting Associates bejegyzett terméke.

3 Statisztikai Szemle

'810 LOVRICS —- MÁTYÁS: MiKROSZÁMlTOGEPES PROGRAMCSOMAGOK

lRODALOM

(1) Szentes Jenő: A szoftverminőség mérése. SZÁMALK. Budapest. 1985. 248 old.

(2) Francis, l.: Statisticol software. North-Holland. Amsterdam. 1981. 730 old.

(3) Henricí, P.: Numerikus analízis. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1985. 370 old.

54; Siegel, !, B.: Statistical software far microcompulors. North-Holland. Amsterdam. 1985. 520 old.

5 Rycroit. R. S.: Econometric and forecasting software for the IBM PC and compatiblos. Journal of Economic Education. 1987, 18. köt. 331—344. old.

TÁRGYSZÓ: Számítástechnika. Statisztika.

PE3l-OME

Flo Mepe crpeMMreanoro pacnpoc-rpanel-iun MMKPO SBM u ucnonbaoaahun nporpaMM-v aux nane-ron ornpbiaaiorcn ace Gonee mupouue Bosmoxmacru Ana npuónumermn or not—

peőmennM cnomumxu rpym-io AOCTYngIX nememuo—axonome'rpuuecnnx metanoa, npu- Meunaumxcn .no cux nop : SKOHOMHHeCKHx anem—max.

B uarepecex aroro europai orupsiaaio-r nocryn e mynrnw nporpaMMi—isix none-ron u cucreM Taxoro page, : onnoii cropouu, c ria/nombre oöuieü CMCTeMbl npnrepuea, isotopes npercreanne'r mamam-rec": ami Hamexcauiero namam K rerum nporpammaM u, cnpyroü croponbl, nyTeM oöaopa geranbnbix caoi'icm nporpaMM, nmeiouiuxcn : Benrpuu.

SUMMARY

The rapid spread of microcomputers in Hungary. the use of programme packages provides increasing opportunities for users to come closer to ühe applicoton ei complex and hardly available statistical and econometric methods used so for in economic analysis.

The study offers an inside view of the jungle of programme packages and systems.

lt makes possible for izhe users. by means of a general system of criteria. to approach ade- auately the programmes on the one hand. and discusses in detail the characteristics of the programmes available in the country on the other.