Hasskamp, H.: Az 1979. évi mezőgazdasági összeírás koncepciója

210

déseken kívül speciális figyelmet szentel az állóeszköz-gazdálkodás és a kapacitáskihasz—

nálás egyes vonatkozásainak, valamint a kö—

zületi szektor összefüggéseinek (például álla- mi beruházások). A modell dinamikus jellege nem utolsósorban a változók késleltetési szer- kezetében (distributed lag) jut kifejezésre.

A modell stabilitását a redukált formával végzett ex post előrejelzés segítségével el- lenőrizték az egész megfigyelési időszakra (1962—1972). Ezt követően végeztek ..előrejel—

zést" az 1973 és 1975 közötti időszakra. vé—

gül az exogén változók különböző gazdaság—

politikai alternatíváknak megfelelő megvá- lasztásával szimulációs kísérleteket az 1974—- 1975. évekre. Az ex post ellenőrzés eredmé- nyeivel. a becsült és a tényleges számértékek közötti eltérések számszerűségével a tanul- mány igen részletesen foglalkozik. A tanul—

mány bőven tartalmaz grafikonokat is, ome- lyek a dinamikus multiplikátorok 1962 és 1972 közötti alakulását ábrázolják. Az 1974—1975.

évi szimulációs kísérletek végzésekor egyéb—

ként a modell készítői triviális statisztikai problémával találták szemben magukat, mert a modell változatlan áron számított adatso- rainak 1962. évi bázisa 1973 után megválto- zott. ami különböző átszámításokat tett szük-

ségessé.

Végül a DMS-modellel végrehajtott gazda- ságpolitikai célzatú szimulációs vizsgálatok számszerű eredményeiről számol be a tanul- mány. Három alternatív gazdaságpolitikai in- tézkedés továbbgyűrűző hatásait kívánták fel- mérni a modell készítői: első a családoknak nyújtott társadalmi juttatások növelése, a má—

sodik az állami és közületi beruházási tevé- kenység fokozása; a harmadik a társadalom- biztosítási járulék és a munkabérterhek csök—

kentése. Külön-külön vizsgálták. mind hosszú, mind rövid távon belül mindhárom alternatí- vának a modell endogén változóin végiggyű- rűző hatásait. Minél erőteljesebbek ezek a rendszabályok, minél erősebb a modell en—

dogén változóit érő .,sokkhatás". annál ha—

tékonyabbak a felsorolt gazdaságirányítási eszközök. A társadalmi juttatások emelkedé—

se a reáljövedelmeken keresztül kétségtele—

nül hat a fogyasztásra épp úgy, mint a be- ruházási tevékenység élénkülése és a válla- latok növekvő önfinanszírozási képessége. Az exogén változókban megtestesülő gazdaság- politikai intézkedések kezdő évét is különbö- zőképpen változtatták, ami különböző cikli—

kus hatások lejátszására adott lehetőséget.

A szimulációs kísérletek eredménye abban a megállapításban összegezhető, hogy a dina- mikus multiplikátorok hatása bizonyos idő multával csökkenő tendenciát mutatott, ami- ből a szerzők a gazdasági élet autonómiájá—

.nak csökkenésére következtettek.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

STATISZTlKAl IRODALMI FlGYELÖ

HASSKAMP, H.:

AZ 1979. ÉVI MEZÓGAZDASÁGl ÓSSZEIRÁS KONCEPCIÓJA

(Konzept der Londwirtschaftszöhlung 1979.) -—

' Wirtschaft und Statistik. 1979. 4. sz. 245—256. p.

A Német Szövetségi Köztársaságban 1979 és 1982 között több szakaszban mezőgazda—

sági összeírást végeznek. Az adatgyűjtés programja a következő:

1. általános statisztikai összeírás az összes mező-—

és erdőgazdasági üzemre vonatkozóan 1979. !. fél—

évében (ez a számbavétel a kétévenkénti mezőgaz- dasági beszámolási rendszer 1979—es adatainak ki—

egészítéséü! készül);

2. a szőlőtermelő gazdaságok összeírása 1979. ok—

!óber és 1980. június között;

3. kertészeti összeírás 1982 !. félévében;

4. belföldi halászati összeírás 1982 l. félévében.

Az 1979. évi mezőgazdasági összeírás - a korábbiakhoz hasonlóan — figyelembe ve—

szi az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Me—

zőgazdasági Szervezetének (FAO) ajánlásait, lgy ez (: számbavétel kielégíti az 1980. évi FAO mezőgazdasági világösszeírós. valamint az Európai Közösségek ilyen jellegű adatigé-

nyét is.

Az 1979. évi összeírás nyolc évvel követi a legutóbbi hasonló mezőgazdasági adatgyüj—

tést. Korábban többnyire nagyobb időszakok- ban végeztek mezőgazdasági számbavétel-':

(1960, 1949, 1939. 1933. 1925. 1907, 1895 és

1882).

Az adatgyűjtés tükrözni kívánja azokat a mélyreható változásokat. amelyek a mezőgaz- daság szerkezetében a legutóbbi megfigye- lés óta végbementek. Az 1979. évi általános) összeírás programja a részletes adatigény el—

lenére jóval egyszerűbb a korábbiaknál. Ez egyrészt a már említett kétévenkénti mező-—

gazdasági beszámolóknak köszönhető, rész-r ben pedig annak, hogy az egyes szakterü—

letekre vonatkozó felvételekre később kerül- sor. Mindezen felvételek egymással és a ko- rábbi hasonló felvételekkel összehangolták. Az

egyszerűsítésre való törekvés nyilvánult meg abban is. hogy a korábbi felvételek néhány speciális adatgyűjtését (mezőgazdasági ter—

melési közösségek, erdészeti társulások, me—

zőgazdoságí gépkölcsönző üzemek stb. meg- figyelése) elhagyták. Tervezik viszont 1980 ele- jére az erdők teljes körű vagy reprezentatív számbavételét.

A telies körű megfigyelés alábbi témákat vizsgálják:

keretében az

—a mezőgazdasági üzem saját művelésű összte—

rületének főbb felhasználási formái, művelési ágak,.

valamint növényfélék és növénycsoportok szerinti fel- használására vonatkozó kérdések, amelyek az éves, földhasználati számbavétel programjávat tttttazonosak és kiterjednek :: talajhasznosítás szempontjából fon- tos minden területcsoportra;

—adatokat gyűjtenek a gazdaság tulajdonformák ra, a tulajdonosnak és feleségének a gazdaságon kí- vüli jövedelmére és az üzemi számvitel módjára vo—

natkozóan;

STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ

211

— az állatállomány számbavétele lehetővé teszi az állattartás és a földhasználat üzemenkénti kapcsa-

iatának vizsgálatát;

—a munkaerő kérdéscsoporton belül a gazdaság- ban foglalkoztatottak életkor, nem és munkajelleg szerinti megoszlása, valamint a segítő családtagok esetleges mezőgazdaságon kívüli egyéb tevékenysége

is szerepel;

—a tulajdonjellegre vonatkozó kérdések a követ—

kezőket tudakolják: az üzem mezőgazdaságilag hasz- nosított területe saját tulajdonú, bérlemény vagy in- gyenes használatú-e, mennyi a bérletért fizetett ösz—

szeg;

—számbavételre kerülnek az 1978 folyamán üdülés céljára kiadott szobák és az üdülési vendégéjszakák

száma.

A mezőgazdasági üzemek körében repre- zentatív megfigyelés készül a következő té-

mákban:

— a kereseti és jövedelemforrásokra és az üzemen kívüli keresetek nagyságára vonatkozó kérdéseken túlmenően számba veszik az egyes jövedelemforrá- sok jellegét (egyéb kereső tevékenység. mezőgazda- sági öregségi segély, nyugdíjak. vagyonból származó jövedelmek). kilenc jövedelemcsoportot figyelembe veve;

— az idénymunkások munkateljesitményét szerinti bontásban rögzítik;

—a társadalombiztositási és szakképzettségi kér—

dések között a törvényes társadalombiztosításra (kö- telező és önkéntes biztosítások), a mezőgazdasági nyugdíjpénztárra vonatkozó kérdések, valamint a gaz- daságban dolgozóknak a tulajdonoshoz fűződő ro- koni kapcsolatai szerepelnek; megkérdezik a gazda—

ság tulajdonosának, a tulajdonos feleségének és a gazdaság vezetőjének szakképzettségét is. amennyi—

ben ez utóbbi személy nem azonos a tulajdonossal (a szakképzettséget a mezőgazdasági és a mezőgaz—

daságon kívüli szakmai képzettség fajtája és szintje szerint veszik számba);

—-a mezőgazdasági építmények jellemzőin túlme—

nően megfigyelik a lakóházak melegvíz—szolgáltatá berendezéssel. központi fűtéssel és fürdőszobával, il- letve zuhanyozával való ellátottságát;

—a szerződéses kötelezettségek számbavétele ki- terjed valamely termelési társuláshoz való tartozás tagságára is.

nemek

Az 1979. évi mezőgazdasági összeírás és az 1979. évi mezőgazdasági beszámolási rendszer teljes körű részének és reprezenta- tív részének megfigyelési köre azonos. A tel—

jes körű megfigyelésekbe a következő gazda—

ságok tartoznak:

1. azok a mezőgazdasági üzemek (a fő termelési profilt figyelembe véve). amelyek

a) 1 hektár vagy annál nagyobb mezőgazdasági- lag hasznos területtel rendelkeznek;

b) 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak (be—

leértve a mezőgazdaságilag hasznos területtel nem rendelkező üzemeket is). de termékegységenként bi- zonyos meghatározott minimális értéket állítanak elő.

amely megfelel 1 hektár mezőgazdaságilag haszno—

sított terület éves átlagos termelési értékének;

c) 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, és termelésük nem éri el a termékenként megadott mi—

nimális értéket, de 1—9.90 hektár erdőterületük van;

2. az 1 hektár vagy ennél nagyobb területű er- dőgazdaságok;

3. az 1 hektár vagy ennél nagyobb területű hal- gazdaságok.

A reprezentatív megfigyelésbe csak az 1/a és 1/b csoportba tartozó gazdaságokat von- ták be, minthogy e megfigyelés vizsgálati kö—

rének elsősorban ezeknél a gazdaságoknál van jelentősége.

70

Az 1/b és 1/c pontokban említett terméken- kénti minimális értéket táblázatban ismerteti a szerző. Az 1979. évi mezőgazdasági összeírás- ban szerepelnek azok az 1 hektárnál kisebb gazdaságok is. amelyek legalább 30 ár terüle—

ten szőlőt, komlót, dohányt, gyümölcsöt vagy zöldséget termelnek vagy ekkora területen faiskolájuk van, amelyek 10 ár területen sza- bad földön virágot vagy dísznövényt termel—

nek, vagy 1 árnyi üvegházi termelésük van.

illetve akik legalább 8 szarvasmarhát vagy sertést, vagy 50 birkát, vagy 200 baromfit tar—

tanak. A megadott mennyiségek bizonyos mértékig eltérnek a korábban meghatározot—

taktól. mert egyrészt igyekeztek a kritériumo—

kat egyszerűsíteni. másrészt pedig így jobban biztosítottnak tűnik a minimális termelési ér—

ték egységes érvényesítése. A korábbi meg—

figyelésektől eltérően a fűszerlélék és a gyógynövények nem szerepelnek a minimális termelés kritériumai között.

Az 1979. évi mezőgazdasági összeírás fel- dolgozási programja felöleli az 1979. évi me- zőgazdasági beszámolási rendszer feldolgozá—

si programját. Ennek megfelelően az ada- tokat a gazdaságok fő termelési profilja, nagysága. tulajdonformája és termelési ágai szerint, továbbá gazdasági eredményei és társadalmi—gazdasági csoportok szerint von- ják össze. A teljes felvétel eredményeit ezen—

kívül bemutatják még tulajdonviszonyok, bér- leti dij, szobakiadás, munkaerőviszonyok és állattenyésztési struktúra szerint is. A mező- gazdasági beszámolási rendszeren belüli rep- rezentatív megfigyelés eredményeit a gazda—

ságon kivüli jövedelmek nagysága szerint cso- portosítják, és információt nyújtanak egyes gazdaságtípusok munkaviszonyairól. Az 1979.

évi reprezentatív mezőgazdasági összeírás eredményei a szakképzettség, a társadalom—

biztosítás, a termelési közösségekhez kapcso—

lódó szerződéses kötelezettségek, a lakások felszereltsége és háztartástípusok szerint ke—

rülnek bemutatásra.

A tanulmány részletes táblázatban foglal—

ja össze (: sorrakerülő mezőgazdasági össze—

írás egyes fázisainak témáit, időpontját, kö- rét és az összeírásba bevont gazdaságok hozí závetőleges számát. Úgyszintén jól áttekint- hető táblázat mutatja be az 1979. és az 1971.

évi mezőgazdasági összeírás közötti eltérése—

ket.

(Ism.: Nádas Magdolna)

JAPÁN KULFULDI TÖKEBEFEKTETÉSEI

(Japanese overseas investments. MIT! Survey.) — Focus Japan. 1978. 12. sz. 28—29. p.; 1979. 1. sz. 22—

28. p.

A Nemzetközi Kereskedelem- és lparügyi Minisztérium (MlTl) a közelmúltban publikál—