106
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖévi mennyiségét munkaórábgn. A közölt ada-
tok szerint a tojástermelés, a sertéshizlalás és a napraforgó—termesztés munkarátordítá—
so csökkent a legnagyobb mértékben. Nem volt kielégítő a termelékenység emelkedése a gyapjú- és tejtermelésben, a gyapot- és a burgonyatermesztésben. Az ipari holt mun- ka óráinak aránya 20 százalék fölötti az őszi gabonáknól, a burgonyatermesztésben, illet—
ve a sertéshizlalásban és a tojástermelésben.
A mezőgazdasági termelés több természeti és közgazdasági tényezőtől függ- ezért a munkatermelékenység jelentős mértékben el- tér területenként, köztársaságonként.Aszer- zők kutatása szerint 1973-ban a termékegy—
ségre jutó összes munkaráforditás differenci—
áltsága a növénytermelésben 1,4—5,3—szeres
(köztársaságonként a legkedvezőbb, illetve a legmagasabb a szélső érték aránya), az ál—
lattenyésztésben bedig ugyanez az arány 1,7—
3-szoros. A 2. tábla az összes munkaráfordi—
tás alakulását mutatja be 8 köztársaság 9 mezőgazdasági termékére vonatkozóan. E szerint 1973-ban az egyes köztársaságok munkaráfordítósa az őszi kultúráknál 4.3—sze- res különbségű volt (legkisebb élő- és tár- gyiasultmunka—ráfordítással az Ukrán SZSZK—
ban termesztették e növényeket: mázsánként 2,89 ára: legmagasabb, 12.42 óra volt a Lit—
ván SZSZK szovhozainak mázsánkénti mun- karáforditása). A burgonygtermesztés köztár—
saságonkénti munkaóra-szóródása 2.9 szeres, a cukorrépáé 3-szoros, a napraforgóé 1.4—sze- res. Nem kisebb a szóródás az állati termé- kek egységre jutó összes munkaráfordításai—
ban sem: a teitermelésben 1,5-szeres a szarvasmarha-hizlalásban és tojástermelés- ben 2-szeres, a sertéstartásban és juhászat—
ban 2.5—szeres.
A szerzők a munkaráfordítások jelentős kü—
lönbségeinek okozáit a talaj természetes ter- mékenységében, a művelés módjában, a ter- melés specializációjában és gépesítettségé- ben, a felhasznált műtrágya mennyiségében jelölik meg. A hozamok fokozásának médiai és eszközei közvetve fontos tényezői a ter- melékenység emelésének is. Például az 1973.
évi ió termés Moldáviában és Ukrajnában (38,7, illetve 32,8 mázsa őszi gabona hektá- ronként) a legjobb termelékenységi mutató- kat eredményezte. Ugyanilyen hatású az egyes munkafolyamatok gépesítettsége. Uk- rajna és Litvánia szovhozainak magas terme—
lékenységét a tejtermelésben a mezőgazdasá—
gi jellegű éIő- és holtmunka—felhasznólás csökkenésének és az ipari holtmunka-ráfordi—
tás erőteljes növekedésének tulajdonították.
Az állattenyésztés többi ágától eltérően fej- lődött a baromfitenyésztés. Valamennyi vizs- gált köztársaságban a termékegységre jutó munkaráfordítás lényegesen csökkent (34—68 százalékkal). Itt a termelés iparosodása elő—
rehaladottabb, mint más ágazatokban.
A legfontosabb mezőgazdasági termékek teljes munkaidő—ráfordításának meghatározá- sa a gazdasági folyamatok teljesebb vizsgá—
latát, a termelés és a beruházások hatékony—
ságának helyesebb mérését teszi lehetővé köztársaságonként és területenként. Ezenkí- vül alapot teremt az árak kialakításához, a mezőgazdasági termelés optimáIis területi ei- helyezéséhez is.
(Ism.: Szabóné Medgyesi Éva)
TJAPKIN, B.:
A TERMÉSÁTLAGOK ELEMZÉSENEK CSOPORTOSITÁSI MÓDSZEREI
(Metod gruppirovok v angiize urozsajnoszti.)——
Vesztník Sztatisztiki. 1976. 2. sz. 10—15. p.
Az egyes növénytermelési ágazatok ered- ményességét legáltalánosabban a termését- iagok fejezik ki. Az átlaghozantok — az egyéb feltételek azonossága esetén —— nagymérték- ben függnek a természeti és gazdasági té—
nyezőktől. Az átlagtermés statisztikai elemzé- se során ezért sokféle módszer alkalmazha- tó, amelyek közül legfontosabb az átlagok csoportosítása.
A szerző a gabonafélék termésátlagainak alakulását az 1945—1969. évek átlaga szerint vizsgálja gazdaságonként azokban a szövet—
ségi köztársaságokban, autonóm területeken és körzetekben, ahol a gabona vetésterülete a szántóterület számottevő részét teszi ki, Elemzése nem öleli fel azokat a szövetségi köztársaságokat, területeket, körzeteket. ahol a gabona öntözéses termesztése a jellemző.
A vizsgálatok összefoglaló eredménye azt tanúsítja, hogy a termésátlagokat befolyá—
soló legfontosabb természeti tényező a vege- tációs idő alatti hő- és nedvességellátottság.
A hőellátottságot a 10 Ca hőmérséklet fe—
letti időszak hőösszegével veszi azonosnak;
és 1200 Co-tól 3400 Co-ia terjedően (az el- ső csoportot kivéve 600 Co—os intervallumok- kal) 4 csoportot kéoez. A nedvességellátotté sági tényezők (az évi csapadékösszeg viszo- nyitva a párolgáshoz, értékei I,33——0,22-ig) 7 csoportba oszthatók. A két ismérv szerint vég—
zett csoportosítás eredménye azt mutatia, hogy a termésátlagok a hőösszeg növekedé- sével és a nedvességellátottsági tényező ásakkenésével — bizonyos határig —- emelke—
o .
Mivel e két tényező és a termésátlagok között nem teljesen egyértelmű az összefüg- gés, feltételezi, hogy a talaj minősége és a közgazdasági tényezők is közrejátszanak a hozamok alakításában. További vizsgálatai- ban ezért az átlagokat a második hőellá- tottsági csoporton belül (1600—2200 Co) a talaj minősége szerint is részletezi, és en—
nek eredményét is táblában foglalja össze.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
107
A tábla fejrovatában a nedvességellátott- sági tényezőt további 4 főcsoportra, ezen be- lül 2, illetve 3 alcsoportra (a termésátlag nö—
vekvő sora szerint) bontja. A kombinatív tábla oldalrovatában a vizsgált körzetek száma (40), a gabonafélék átlaghozama. a szántó- terület összetétele talajtípusok szerint, a tao laj kémiai jellemzői (pH-érték). a felhasz- nált műtrágya mennyisége, továbbá a terü- letegységre jutó eszközérték és munkaerő mutatói szerepelnek.
A további vizsgálat ezért az eddigieknél kisebb egységekre, a Kusztánaí és a Kali—
nyini területre terjed ki. A Kusztánai terüle- ten vizsgált 171 gazdaság gabona átlagho- zamai azt mutatják, hogy a talaj, a klíma és a munkaerő-ellátottság szerepe jelentős, az eszközellátottság és a műtrágyázás (amely ebben a körzetben viszonylag alacsony szin- vonalú) nem gyakorol hatást az átlagokra.
Az egyéb tényezők hatását kutatva, elsősor—
ban a munkaerő—ellátottság bizonyult avizs- gálatok alapján egyértelmű hatótényezőnek.
Ezt a megállapítást annak alapján vonja le a szerző, hogy a körzet adatait további egy- nemű csoportokra bontja. Az alcsoportok egymástól csak a munkaerő—ellátottság mér- tékében különböznek. A különböző összeté—
telű talajokat ebben a csoportosításban pont- rendszer alapján hozza közös nevezőre.
A klimatikus tényező hatását az átlagho—
za'mokra a Kusztánai területen aszerint álla—
pították meg, hogy a nedvességellátottsági tényező 0.01 arányú csökkenéséhez a ter- mésátlagok milyen mértékű növekedése tar- tozik. (Például az első alcsoportból a má—
sodikba 2 százalék, a másodikból a harma- dikba 098 százalék.) Hasonlóan határozta meg a szerző a munkaerő—ellátottság hatá- sát. ahol is a száz hektár mezőgazdasági területre számított létszám egy fővel való nö- velése a gabonafélék hektáronkénti átlagho—
zamának 2 mázsás növekedését eredmé—
nyelte.
A Kolinyíní területen a természeti ténye—
zők közül a talajminőség. a hő mennyisége,
illetve a terület nagyságának hatása volt a legjelentősebb.
Szerző a következtetéseket olyan kombina—
tív tábla alapján vonta le, amelynek fejrova- tában 4" csoportra osztva a területek nagy- sága szerepel, ezen belül pedig minden al- csoportban a talaj kövessége. 3 kategóriá- ban. A tábla oldalrovatában a talajok mi—
nőségét 4 csoportban határozták meg. (12X 4 csoportközös kombinációs táblában a leg—
kedvezőtlenebb körülmények között 4.5, a legkedvezőbbekben pedig 15,7 mázsa felett volt a gabona hektáronkénti átlaghozama.)
A természeti tényezőkön kívül a közgazda- sági tényezők vizsgálatára a Kalinyini terü—
let szovhozainak és kolhozainak termésered- ményét további részletezésű kombinatr'v táb- lában foglalja össze a szerző. A tábla fejro- vatában 3 ismérv szerepel:
a) az egy hektár szántóterületre jutó eszközök ér- téke. 130 Rubel alatt, illetve fölött:
b) ezen belül a munkaerő-ellátottság 2 csonortia (a száz hektár mezőgazdasági területre jutó dolgo- zók száma 4.9-nél kevesebb, illetve több):
c) a kiszórt műtrágva mennyisége (egy hektár te- rületre 70 kilogrammnál kevesebb, 71—110 kilogramm, 111—150 kilogramm. 150 kilogrammnál több).
A tábla fejrovatában így 32 alcsoportba sorolja a gazdaságokat. oldalrovatában pe—
dig a talajminőség szerint -— erre a célra készült pontértékeléssel ——4 csoportra. A táb—
lát az összes gabonafélékre és a tavasziak- ra külön is elkészítették. A statisztikai cso—
portositás ez utóbbi módszere lehetővé teszi a természeti és közgazdasági tényezők ha- tásának együttes vizsgálatát.
A szerző 0 cikkében felsorakoztatott gaz- dag statisztikai adatok és csoportosítások alapján, a vizsgált hosszú időszak átlaahoza—
mainak bemutatásával fontos adalékokat gyűlt össze a gabonafélék átlaghozamainak alakulására. illetve az ezt befolyásoló ter- mészeti és közgazdasági körülmények bemu- tatására.
(Ism.: Molnár István)
BlBLlOGRÁFIA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI EVKÓNWEK
ANNUAIRE statistiaue de la Belgiaue, 1975. Bru—
xelles. 1976. lnst. Nat. de Statist. XIV, 789 p.. 13 t.
Belgium statisztikai évkönyve, 1975.
l 38 B 51/1975 ANNUAIRE statistiaue de la France. 1975. Ed. par l'lNSÉE. Paris. 1975. INSÉÉ. 734 p., 23 t.
Franciaország statisztikai évkönyve, 1975.
l 33 B 3/1975
ANNUAIRE statistiaue de poche. 1975. Ed par le Ministére des Affaires Éconcmiaues. Bruxelles. 1976.
lnst. Nat. de Statist. 222 p.
Belgium statisztikai zsebkönyve, 1975.
l 38 C 30/1975 OFFICIAL yearbook of Australia. 1974. Ed by the Australian Bureau of Statistics. Canberra. 1976. At—
kinson. XV. 1185 p.. 1 térk.
Ausztrália statisztikai évkönyve. 1974.
l 91 C 3/1974
