STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1051
lesztési eszközök volumene is magasabb.
Ennek ellenére ezek a szovhozok is any- nyi vagy még több költségvetési eszközt kapnak beruházásaikhoz, mint a gyengék.
Belorussziában a magas jövedelmű vállala—
tok szabad pénzeszközeit elvonják. és átcso—
portosítják az alacsony jövedelmű vagy vesz—
teséges szovhozokba. A beruházási hiteleket, a költségvetési juttatásokat pedig a válla—
latok saját pénzeszközeinek volumenétől te- szik függővé. Az Állami Bank vizsgálja fe- lül a vállalati fejlesztési eszközök volume- nét, és ítéli meg a hitel vagy az állami pénzeszközök szükségességét. A gyakorlat
azt mutatja, hogy ez a példa jól bevált, al—
kalmazni kellene az ország más vidékein is.
Az állami beruházások hatékonyabb fel- használása érdekében a mezőgazdaság irá- nyítási rendszerét is változtatni kell. Az ag—
ráripari egyesülések ellenőrizhetik nem csu- pán a mezőgazdasági, hanem az agráripa—
ri komplexum más ágazatainak tervezését és tervteljesítését is. Ez lehetőséget ad arra, hogy az eszközöket centralizáltabban és ha- tékonyabban használják fel az élelmiszer—
program megvalósítása érdekében.
(Ism.: Szabóné Medgyesi Éva)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA
ROY. C.:
A VÁROSLAKÓK NAPI TEVÉKENYSÉGE FRANCIAORSZÁGBAN
(Les journées des citadins.) —— Économie et Sta—
tistigue. 1983. 158. sz. 51—60. p.
A szerző, a francia Állami Statisztikai és Gazdaságkutató Intézetben (INSEE) végzett időmérleg-felvétel adatai alapján elemzi a 18 éves és idősebb városlakók egész napi tevékenységét. A felvétel során az adatszol—
gáltatók részletesen beszámoltak egy ad nap 24 órájában végzett napi tevékenysé—
geikről, továbbá néhány, nem rendszeres te—
vékenységről. Ez utóbbi információ alapiá—
kiszámították e tevékenységek hosszú távú gyakoriságát.
A tevékenységek csoportosítása érthető módon nem volt egyértelmű. Kérdés lehet például, hogy a lakásban végzett javítása"
vagy a háziasszony által végzett ruhavar- rás míért tartozik a házi munkák körébe, ugyanakkor, amikor a barkácsolás vagy a kötés szabadidős tevékenység. A tánc vala- mely nyilvános helyen a ,,házon kívüli szó- rakozás" csoportjába sorolandó, ugyanez baráti társaságban, egy lakásban a ,,játé- kok" közé számít. Mint minden csoportosí- tás, az e felvételnél alkalmazott is bizonyos
mértékig szubjektív.
A tevékenységeket 6 fő csoportba sorol- ták: kereső tevékenység, házi munka, tanu- lás, alvás—étkezés—testápolás, televíziózás.
egyéb szórakozás. Az egyes csoportok tar- talma a következő.
A kereső tevékenység magába foglaljaa munkahelyre történő közlekedést is.
A házi munka körébe tartoznak a főzés, a mosogatás, a takarítás, a mosás, az egyéb karbantartási munkák (a lakás javítása, a gépkocsi karbantartása, a fűtés, a kert rendbentartása, a háztartási adminisztráció stb.). a gyermekek anyagi és szellemi ellá—
tása (beleértve a velük való játékot, tanu—
lást, sétát stb.), a bevásárlások, a családi ügyintézések.
A tanulási idő felöleli az egyetemi tanu—
láson kívül az egyéb folyamatos tanuláso—
kat is.
Az egyéb szórakozás csoportja a követke- ző tevékenységekre forditott időt tartalmaz- za, további alcsoportos tagolásban: vendég- lőkben, szórakozóhelyeken töltött idő, beszél- getés (telefon is), olvasás, barkácsolás, var—
rás, kézimunka, séta, kirándulás, rádió- és
zenehallgatás, játékok (kártyázás, tánc ott—
hon vagy barátoknál, muzsikálás stb.), szin-
ház, mozí, egyéb rendezvények, levélírás, egyéb kikapcsolódás, közéleti tevékenység, hitélet stb. tevékenységekre fordított idő, to—
vábbá mindezen tevékenységekkel kapcsola—
tos közlekedési idő.
A kereső tevékenységet folytatók napi idő- beosztása a városlakó franciáknál nagy vo- násokban hasonló ritmusú: a munkavégzés zöme reggel 6 óra és este 8 óra között, ezen belül többségüknél reggel 9 óra és délután 5 óra között bonyolódik. Este 11 óra és hajnali 4 óra között általában csak férfiak dolgoznak, számuk azonban mind- össze 5 százaléka az összes kereső férfia- kénak. A nők éjszakai foglalkoztatását a törvény tiltja, kivéve egyes speciális mun- katerületeket (például ápolónők).
Jóllehet több férfi folytat kereső tevékeny- séget, hajnaltól a késő esti órákig mindig a nők dolgoznak nagyobb arányban, a há- zi munkát is figyelembe véve.
A francia férfiak munkájuk után esetleg némi időt szentelnek a háztartási munká- nak és a gyermeknevelésnek, esti pihenés- re azonban lényegesen több idejük marad, mint a nőknek. Az otthoni tevékenység és a vacsorázós után a férfiak szabadideje nagy-
részt este 9-kor kezdődik; ez kétharmaduk-
nál televíziózást jelent. A nők ilyen jelentős arányban csak háromnegyed 10 után néz- nek televíziót.
1052 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
A háztartásban tevékenykedő 18—65 éves nők valamivel később kelnek fel és valami- vel korábban fekszenek le, mint a kereső tevékenységet folytatók. Délelőttjük általá-
ban háztartási munkával, mosogatással, tő—
zéssel, bevásárlással, takarítással, gyermek- neveléssel telik. Csak kevesüknek jut ideje délelőtti pihenésre. Erre inkább délután ke—
rül sor, bár az ebéd utáni mosogatás és a vocsorakészités ugyancsak időt igényel.
Ha a családban 14 éven aluli gyermekek is élnek, ez alapvetően nem változtatja meg a kereső tevékenységet nem folytató nők napi időbeosztási ritmusát, csak a napirend kevésbé rugalmas. kevesebb a szabad idő.
A 65 éven felüli franciák között kevesen folytatnak kereső tevékenységet. Napirend—
jükben nagyobb hangsúlyt kap a pihenés- sel töltött idő. pihenésnek tekintve a kife- jezetten olvasással töltött időn kívül a nap- közbeni szundika'lással vagy alvás nélküli fekvéssel töltött idő is. A pihenésre fordí- tott idő a 65—74 éves nőknél átlagosan 9 és fél óra, az ugyanilyen korú férfiak- nál 10 óra, míg a 75 éves és idősebb mind- két nembelieknél már 11 óra.
Hasonló különbségek mutatkoznak a test—
ápolásra és öltözködésre felhasznált időt te- kintve is: ez a 65—74 éveseknél átlagosan napi 1 óra 25 perc, a 75 éves és idősebb nőknél 1 óra 35 perc, a hasonló korcsoport- hoz tartozó férfiaknál 1 óra 50 perc.
A 65 éven felüli nők nagyobb hányada a délelőttjét házi munkával tölti; a férfiak- nak csak 45 százaléka folytat hasonló te- vékenységet. Ebéd után a nők 30 százaléka mosogat és rendet csinál, a férfiak ilyen- kor inkább televíziót néznek. A kora dél—
utáni órák ebben a korosztályban mind- két nemnél a pihenésé. A késő délutánt a férfiak 50 százaléka valamilyen szórakozás—
sal tölti, 10 százalékuk házi munkát végez, a nőknél ez utóbbiak aránya 40 százalék.
Az idős embereknél az este mindkét nem tekintetében hasonlóan zajlik. Általában jó—
val korábban vacsoráznak, mint a fiatalok.
Este 9-kor az idős férfiak 60 százaléka, a nők 50 százaléka a televízió előtt ül. Mind—
össze 10 százalékuk tölti más szórakozás—
sal az idejét. Korábban is fekszenek le, mint a fiatalabbak: minden második idős ember fél 11-kor fejezi be a napját.
A hétvégi időbeosztás természetesen el—
tér a munkanapokétól. Hétfőtől péntekig a kereső tevékenységet folytató francia fér- fiak fele fél 7-kor már ébren van, szom- baton ez az arány csak negyed 8—kor, va- sárnap csak 9-kor tapasztalható. A le—
fekvés ideje ugyancsak eltérő. Hét közben éjfélkor a férfiak 94 százaléka már alszik;
ez az arány pénteken 90 százalék, szombat- ról vasárnapra virradóra éjjel 12-kor a fér- fiak 20—30 százaléka még ébren van.
A kereső tevékenységet folytató francia nők szombati napja nagymértékben a házi munkáé. Szombat délelőtt e nők fele, dél- után kétötöde háztartási munkával foglalko—
zik. Vasárnap mind az aktív, mind az ott- hon levő nők időbeosztása nagyjából ha- sonló.
A televíziózás Franciaországban is a fő szórakozási forma. Szombaton, de mégin- kább vasárnap erősen megnő a televízió—
nézéssel töltött idő. Ez főként 12 és este 8, pontosabban délután 2 és 7 óra között szem- betűnő. Az esti ,,nézettség" a hét végén sem különbözik számottevően más napokétól, minthogy az estét hét közben is sokan töl—
tik televíziózással. Az egyéb szórakozással töltött idő számottevőbb a hét végén.
(ism.: Nádas Magdolna)
KU LFO'LDI FO LYÓIRATSZEM LE
BELL!!!
Gurucrulm
A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNOK FOLYÓIRATA
1984. ÉVI 5. SZÁM
Csobanu, K.: A végső népgazdasági eredmények statisztikai mutatószám-rendszere.
Perepecsin, l.: A beruházások koncentrációja és a befejezetlen építkezések elemzési módszerei.
Vairadian, Ni: A termelő álláalapok felújítása.
Borhunov, N.: Mérlegmódszer a mezőgazdasági vállalatok tevékenységének elemzésében,
Kimaszk, G. — Csízs, V.: A közhasználatú szá—
mítóközpontak feilőde'sének távlatai.
Makszímenko, V. — Medvedev, N.: A perifériák elosztása a mikroprocesszor—rendszerben,
ClllllCllllll
A BOLGÁR MINISZTERTANÁCS
EGYSÉGES TÁRSADALMI INFORMÁCIÓ RENDSZER BlZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
1983. ÉVI 6. SZÁM
Dr. D. Balevski professzor ünnepi beszéde, 30 esztendő a statisztika szolgálatában
Csalukov, S. T,: A Minisztertanács Egységes Tár- sadalmi Információs Rendszer Bizottságának tapasz- talatai a társadalmi—gazdasági elemzések eseten—
kénti vizsgálatairól.
Iordanov, K.: A munkások munkakörülményeivel foglalkozó statisztikai vizsgálat leirása.
Hrisztokov, J.: A társadalmi termelés infrastruk- túrája mint a statisztikai vizsgálat tárgya.
