JUKISTA ES KIS LÁNY VÍGJÁTÉK EGY FELVONÁSBAN.

JUKISTA ES KIS LÁNY

VÍGJÁTÉK EGY FELVONÁSBAN.

K Ó B O R IS T Ó K .

ÉNEKES BOHÓZAT NÉGY SZAKASZBAN.

ÍRTA

BEÖTHY ZSIGMOND.

P O Z S O N Y B A N , 1 3 4 0 .

B U C S A N S Z K Y A L A J O S ' T U L A J D O N A .

BEÖTHY ZSIGMOND

S Z Í N M Ű V E I .

n íio n iH

JU U1STA ÉS KiS LÁNY.

KÓBOR ISTÓK.

1 .9 4 0 ·

--- -ír— s g v ^ g n - --- --- — l M ) Z S O \ V K A % i

B U C S Á N s / K Y A L A J Ü S’ T Γ L U D U N A .

I R m Á I A κ .

Ha én ’s te még az élet’ hajnalában Szállottunk volna földről mennybe át.

Hol bűntelen szivem’ dijául isten Megadta volna legszebb angyalát:

Letérdcpelve trónja’ zsámolyához , A* üdvet, mellyet osztandó vala — Benned csupán imádkozom ki tőle ,

’S te lennél díj , te üdvein’ hajnala.

’S miért ne választnáiak angyalomnak B' földön, melly kívüled puszta lak,

’S hoi kék szemedre, testvér szerelemben A’ legszebb csillagok mosolyganak ? ! . . . Oh értik ők , mért olvadok sz em edre, Melly velők egy forrásból gyújtaté k;

S ha bennük a ’ jó isten’ gondja fé n y l ik , Úgy gondja rám csupán szemedben ég!

Oh égjen gondja szüntelen szemedben, E’ gond alatt virágzik fel szivem;

’S kit ké rjek íg y , mint ö t, hogy angyalával Boldogsággá olvaszsza életem’? ! . . .

Beöthy Zxigmund.

JURISTA ES KIS LÁNY

VÍGJÁTÉK EGY FELVONÁSBAN.

Entern mcc,t saltsk 1 Vörösmarty.

$ z , e m e l y e k :

FENYVESSY úr.

IRMA , unnkahuga ’s gyámleánya.

AGG VÁRY , ügyvéd.

L E P K É N Y I, pesti jogász.

FÉN Y VESS Y EUGÉNIA , agg szűz.

BALÁZS, huszár T E R C S I, szobalány

CSICSÓ M Á T É , Aggváry úr’ legénye.

Pincér.

T örténet’ helye P esten „feliéi hajúhoz“ címzett fogado i Fény ve* sy úrnál.

E lő a d a to tt a ' p e sti m a g y a r szín h á z b a n ja n u a r 1 í ^ d ., 18'W.

Első jelen és.

C S I C S Ó

egyedül , ostoba tekintettel körül bám ul.

Hűm! — biz’ ú gy á m ; . . . . az úr csak mindenütt úr, de a’ szegén y, az úr’ házában is csak s z e g é n y ! Gyakran monda ezt boldogult öreg anyám — isten nyugoszsza sírjában! Oh hányszor nem panaszkod­

tam már e ’ felől sírja fölött i s , mellyre könyeim zá ­ porként hullottak. Könyeim uüveszíék m eg rajta a’

füvet i s ; mert az a’ fukar sírásé, nem akará amúgy, isten’ nevében b egyepezni... Be jé sz a g van itt úgy érzem , mintha könnyítene . . . . sugMUdik. No éh másszor minden délben ide jövök ; mert ú g y segéljen ! épen ú gy eszm élek it t , mint midőn betegségemben tormát szagoltattak velem . . . De a’ mané verjen szét minden éh séget: m ég csak most jut eszembe, hogy levélhordé vag y o k , ’s a’ dolog igen sü rg ő s; . . . de hát hol az a’ kilencedik számú ajté? no m ég azért az e g é sz fogadét ö ssze kell járnom , ’s utébb is majd nyakon csíp n ek , mintha tolvaj volnék; pe­

dig . . . Tercsit a1 lépcsőkről lefutni látván; húgom te, lehetnél ollyan j é , mint a’ miilyen szép v a g y , . . . ’s ú g y -e, m egcselek szed ?. . .

12 JURIST A ÉS KIS LÁNY. ^{11 1K Γ.}

m ásodik jelenés.

T E R C S I d6jő.

Nini! hát kend mellyik ágról szakadt, hogy illy bizodalmasan szólít má s o k a t ? . . . .

C S I C S Ó .

Mindegy húgom , akárm elyikről! de fogadom, most csak le nem szakadnék eg y könnyen róla, mert ollyan könnyű vag y o k , mint a’ l epke. . . .

T E R C S I .

Lepke? . . . hiszen ez a’ pókhálótól kerített libéria is nehezebb lehet fél mázsánál,olly nyögéseket tesz benne.

C S I C S Ó .

Hja 1 kövérebb testre szabták ám ezt húgom ; ’s jobban is élt bizonyosan, a‘ ki ezt először felöltötte.

Hanem lelkem maga itt, mint látom, járatosabb, azért megmutathatná nekem , merre van a’ kilen cedik számú ajtó?

T E R C S I .

Kilencedik számú ajtó?. . . . Félre. Tán csak a’

kisasszony’ mátkájától j ő ? --- K«m.. Ugyan mondja m eg hát elő szö r, kit keres ott ?

C S I C S Ó .

Szép leányt uram’ nevében; ’s elviszem teve' há­

tán , mint Izsák’ szolgája Ezikéer az ó testamentom- ban Rebekát. ’S e ’ vén E zik éer— én v a g y o k ....

T E R C S I .

Hja, az ó testamentomban teve’ hátán is vihettek

II. .Ilii. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 13 menyasszonyt; de az ilj testamentomban már cifra hintón kell a’ menyasszonyt haza vinni, mellynek pénz a' k erek e, ’s hír a’ kocsisa.

C S I C S Ó kön'íl „éxt

Hát úgy ezen cifra hintó’ bakjára, nem is illyen régi öltözetű inas ke l l , mint az én csicsóságom . . . .

T E R C S I .

Verébijesztőnek m ég használható ; de s z o b a lá ­ nyok’ courtevőjének, e ’ bajusztalan csupasz képpel, épen nem való.

C S I C S Ó kin,„Ív:,.

Eszem én a’ te kis tudós, szobaleányos eszedet.

No e ’ mai naplói fogva magam is növeszteni fogom baju szom at... hju! criiAinális szed te-vette!

még most jut csak esőm be, hogy fehér lenne az én bajuszom, . . . . azaz , édes leányasszonykám — sz ő k e , akarám mondani; ’s nekem van e g y sz er e­

tőm, ki a’ barnát sz e r e ti, azért én le szoktam bo­

rotválni . . . . Zuvaio.ivn; . . . . a z a z , most jut ismét eszem b e, hogy égbe kiáltó bűn illyen szép leány­

asszonyka mellett szeretőmről b eszélni; u gy-e bi­

zony szívem ’ cicája f . . . T E R C S I.

Lassan! a’ cica karmolni is tu d .. . . C S I C S Ó .

N’ebántson. Hisz’ az én uram ú g y is e lé g g é megkar­

molt már, midőn e g y sze r hajfodrozás közben, fekete hajszálait olvastam m eg az ősz szálak helyett, mivel

14 JURISTA ÉS KIS LÁNY. ^{II. JEL} ezek már számlálhatlanok voltak, τ··»»ι· keze »u iiajiii.

Hlyen szelíd cicuska pedig ollyan lágyan meg tudja simogatni a z arcot, hogy az ember szíve szinte megdagad rá, mint a’ debreceni cipó. O h öleljen csak m e g ! csak úgy kölcsön, majd én is vissza adom. . . .

T E R C S I .

Karmolok; aztán álljon egyenesen, hiszen minden ember ránk néz ; micsoda gondolat ? . . .

C S I C S Ó , még mindig ar. előbbi h ίγ. . ölben.

Oh ne tekintsen azokra lelkem : merő irigység néz csak ki szem ökből.. . .

T E R C S I I, Isten’ h írével! indul.

C S I C S Ó hirtelen utána néz.

No ha megkarmol se ’ bánom, — csak jöjün . . . . i t.ma fut, ú< k lá n i'.,sji>. Oh te királynéja a’ szobaleányok­

nak ! inkább eg y szót sem szólok a’ szerelemről, csak maradjon. Ilju! criminalis szed te-vetíe! még most jul eszembe a : szerelem ről, hogy éu csak postája va­

gyok a’ szerelem nek, 's nem a* szerelem , azaz, uram" szerelm e. . . .

T E R C S I . Szárnyak helyett ón lábakkal.

C S I C S Ó .

Könnyűk ezek lelkem, mint a’ szalm aszál. De hát mondja meg, merre van u' kilencedik számú szoba ? . . .

II. .TEL. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 15 T K R C S I.

Mondja mo»· hát először, kit keres ott?

C S I C S Ó.

Kit-e ? hát a’ kihez e z a' levél szól . . . . tu­

dom is én ! hanem annyit m ég is mondhatok, hogy alig ha nem szerelmi le v é l; mert miliőn uram írta, szokása ellen is tükröt vett asztalára, ’s míg írta, folyvást bele n ézeg etett, és bajuszát pödrötte.

T E R C S I .

Mutassa kérem , ’s úgy megmondom...

C S I C S ü.

M ég illy kis liba is tudna olvasni? . . . . Xo nézze hát me g , {ja tud hozzá. ÁimJja

T E R C S I .

Ni ni ! mondom, hogy biz’ ez a’ kisasszonynak szól: de nem, nem. . . . m é g most látom csak, hogy az öreg úrnak van cím ezve. S zép ! ma holnap menyasszony a’ háznál, ’s kend öreg akkor is még ezen insurgensi ruhábam fog inuskodni? . . . .

C s I c s ó.

M ég ez mind luigyján! csak aztán rendes ebéd­

hez tudnék vele férni; de mikor az az én uram most készül házasodni, ’s koplal, s z e n v e d . csak hogy minél többet zsebébe kaparhasson.

T E R C S I.

Csak azt nem foghatom m eg , mikép szerethet 60 évű férli l ó éves leánykába?!

1 6 JURISTA ÉS KIS LÁNY. ^{II .IF.L.}

C

SI c s ó.

Érett sajtba vágd késedet! azt mondja a“ példabe­

széd. Aztán fejtse meg rózsám, hogy’ van az, hogy én mellette tüzesebb vagyok, mint egyebütt, ’s higye el, amazt is könnyen megfoghatja. Dúicegcn. Hihihi! aztán ollyan villogósaz a’maga s z e m e . . . Küzdői, ic-P τ.,.,,ι,.·*.

T E R C S I . Csak lassabban öreg!

C S I C S 0 bámulva.

Ör e g ? — . j ó , hogy m ég nem vén! No én ezt uramnak egyszeriben hírűi v isz e m , mert ő azt monda e g y s z e r , hogy nálamnál eg y pár perccel idősebb- ívbe No várj csak leány! m ég nekem is le sz bővebb beszédem veled, de rá szedlek akkor.

Fenn. Mutassa m eg hát egyszer már a" Fenyvessy úr’ szobáját.. . .

T E R C S I

a1 folyosóra mutat.

Ott n i !. . . épen oldalt. . . érti? . . . C S I C S Ó.

É rtem , értem. Csak azután mikor kel l , te érts m eg engem . . . . Fiailag.

T E R C S I

H ogy’ m egdadog, mint a’ kinek foga nincs; ’s n ézze csak az ember! a’ már hamvába fúlt tüzet akarja életre hozni. Holló! nem ú gy verik a’ cigányt.

Ifjúságot aggsággal nem cserélünk, ’s így a’ szívet sem fogjuk bolygatni. De én most .Balázsért jöttem,

I ll, IV. j e l. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 17

’s e g e k ! nem merek kiáltani; mert a ’ helyett, hogy Balázs j ö n e , mindenki rám bám ul, ’s vagy akarom, vagy nem , el kell pirulnom. E z az űr itt pincér tán, azért m eg is szólíthatom . . . . h e j! ké­

rem szépen , nem látott itt e g y h uszárt, amollyan tüzes s z e mű t ? . . .

Harm adik jelenés.

P I N C É R μ.

Huszárt? . . . . hja lelkem itt sok huszár m eg­

fordul , ’s attól félek, hogy vaJameliyik ölbe kapja,

’s ügy elv iszi, hogy azt sem tudja, fi-e, vagy leány? — ’s először is ezt a’ domború állát csípi

m e g “. · · Megcsípi T ercsi’ állát.

T E R C S I . Kérem...

Negyedik jelenés.

B A L Á Z S

nzo.i pillanatban a1 p in cér’ iiála m egölt terem *s félre löki.

Ej, töltött karabély! m ég csak e z hibázott; de fogadom. . . . Λ’ pincér elsuhan.

T E R C S I . B alázs!

B A L Á Z S .

Terka! Ilát így kell szavadat tartanod?. .. nem Beöthy Zsigm.’ szúrni. II. köt. S

18 j u r i s t a É s k is l á n y. ^{IV. JP.L} mondád e, hogy te másra nem is kacsintasz, de 'leg­

inkább férfiakra, kik velem együtt hami sak?. . . . T E R C S I

Igen ! . . . . de ö olly véletlen’ csípett m e g . . . . B A L Á Z S .

E j , véletlen , nem véletlen ! a’ véletlen csók is csak olly tüzes , mint a’ legnagyobb fontolga­

tás után adott. Lassú víz partot mos. ’S ha nem lá­

tom, mindenki előtt tárt keblű ’s érzékeny szívű vagy. U g y -e bá r , most is csupa érzékenységből hagyáil magadat megcsípetni í . . . .

T E I I C S I.

U gyan , de ne,.vádolj 1 inkább eg y dupla csókot adok, csak ne haragudjál. Aztán látod, e z is mind értted történt, mert téged keresve bolygok itt, mint a’ vak koldus. A ’ kisasszony hívat. . . .

B A L Á Z S .

No e g y dupla csókért megbocsátok . . . . T ercsi t

mogcsókoija; ([e szívem ’ szerelm es bóbitája, azon igye­

k e z z é l ám m ásszor, hogy csak rám villogjanak sz e ­ meid. No várj m eg csak itt; valami beszédem van m ég veled . . . . Elindul.

T E R C S I .

A ’ mint én veszem é s z r e , utoljára m ég csak néznem sem le sz szabad. N o , e z le sz még szép ! [ledig itt Pesten csupa szemnek kellene az embernek lenni, hogy mikor balra m ézek , a’ jobbról elmenő-

1 9

két is láthassam. Ah hisz' oily sok bámulni való van itt! .

v JEr- JURISTA ÉS KIS LÄNY.

Ötödik jelenés.

L E P K B N Y I

belcjt könnyűden olly színű Irak b an , m illyenbcn a1 pincér előjött;

jobbjában könyv, ’s baljában könnyű pálcika.

Ki a’ manó menne is most haza az üllői út’ ve­

gére ! Mennyi p erc, Irmám’ annyi pillanatát veszte­

ném e l ; már pedig két óra alatt, míg én haza men­

nék ’s ide jőnéfc — száz húsz percet ’s íg y sz á z húsz édes pillanatot vesztenék el. E z pedig sok, rettentő so k ; eg é sz capitális! . . . . akár kiadjam ka­

matra A g g v a ry bátyámnak. No de hová is nyelne le illy öreg szerelm es ennyi pillanatot, midőn már keble, arca’ ráncaival együtt ö ssze húzódot t ?! . . . . Az egyetemből jövök egyenesen. R e g g e l, midőn iskolába m entem, vittem magammal 2 1 , cour te­

vésre használandó édes sz ó t, miilyenek: s z é p , kel­

lemes , bájos, hódító, angyali ’s a’ t. ’s a’ t . ; . . . ’s az iskolából hoztam ki magammal mindössze harmincket­

tőt. E gy barátomnak ott szerelm i levelet segítettem írni,

’s az övéiből szaporodtak harminckettőre az én sza ­ vaim. Itt vannak mind . . . . könyvire m utat... a’ prin- cipiák köztt. Aztán a’ jámbor, m ég eg y verset is akart csinálni, melly ig y kezdődik — p ersze, hogy kék szemű leánynak irta:

2 *

2 0 JURISTA ES KIS LÁNY ^{V JI.L} Szemedben ég m osoly g,

’S benn’ isten’ a n g y a la ; . . . .

de a’ cadentián fenn akadtunk; nem jutott semmi eszünkbe, ’s addig törtük a’ fejünket, míg eg y szer a’ bedellus cs önge t e t t , . . . ’s púin rám bízta, hogy délutánig faragjam k i, mert nagy szüksége van rá.

Különben e g y n evetséges ó divatű l e v é l . . . . de hol vagyok? Körfii a i z , ’« T ercsii megpillantva. Hiít te klS falusi pipacs, kit le ssz itt? tán hallgatóztál?

T E R C S I .

Nem hallék semmit is az e g é sz beszédből tens ú r, csak a’ cadentia kisasszonyt hallottam; hanem erről is tudok ám én hallgatni, ha parancsolja.. . .

L E P R É N Y I nevelve.

Cadentia k isasszon y! lássa ez a’ kisasszony egy m űvésznő, k ire, ha a’ poéták verset írnak, mindig rá szorulnak, mert különben minden gondolatok csak prosa lesz.

T E R C S I .

Prosa? . . . h isz’ e z nálunk e g y neme a’ süte­

ménynek. . . .

L E P K É N Y I .

Igen rózsám! de ezt a’ prosát a’ lélek emészti m eg ; hanem minek nekünk e ’ száraz b e s z é d ? . . . Iionn van-e Irina?. . .

T E R C S I .

Iionn v a n , ’s a’ mint veszem é s z r e , nagyon nyugtalan.

VI., VII. JFL . JURISTA ÉS KIS LÁNY. 21 L E P K É N Y I .

Hogy’ akar hízelkedni a 'k is p ip isk e---m,í.-,pí Tercsi’ állat.

H atodik jelenés.

B A L Á Z S

r.rnn pillanatban L e p k é n jit hátul m eg rag ad ja, ’s kezénél fogva ellöki.

Hát töltött karabély! mi keresete van itt? A’ lo t.:.

által egy darab papír hull ki L e p k é n ji1 zsebéből.

L E P K É N Y I . Micsoda vas kéz ez ?

T E R C S I .

Balázs légy eszeden ; h isz’ az ifjú tens ú r ! . . . B A L A Z S m egbökkenve.

Bizony isten azt gondoltam, hogy m egint a z a z ármányos pincér csapja a’ lev et, holott a’ levesre ott benn m ég nagyobb szü k ség van.

L E P K É N Y I karát tapogatva.

Hanem hallja kend, e z a’ szerelem -féltés igen vastag!. . . No de legyen az e g é sz tréfa; én min­

dent megbocsátok, és m egyek; isten veletek! i

’# útjában a1 szem közti jövő Csiesóba ütközik.

H etedik jelen és.

C

S

c s ó.

Criminális szed te-vette!

2 2 JURISTA ÉS KIS LÁNY. ^{Ml J! r.}

L E P K É N Y I . Micsoda kos fej e z ?

C S I C S Ó .

No én ezért egyszeriben megcitáltatom az uram­

mal , mert tudja meg· az ű r, hogy ö fiskális, még pedig ugyan csak derék ember á m , mert még 179í)ben letette a’ cinosúrát...

L E P K É N Y I .

M eg esn ék , ha a’ mai ügyvédeket is még kor, és nem ü g y e ssé g o sztá ly o zn á ; de hála a’ kor' istenének, hogy ma már nem esztendő’ száma s z e ­ rin I mérik a’ jelességet. ’S kend, most látom, hogy A g g v á ry ’ legén ye; mit keres i t t ? . . .

C S I C S Ó . He he he ! . . . titok! Sétálni kezd.

L E P K É N Y I . N ono! j ó , hogy tudom . . . . π

T E R C S I . Itt van ismét a’ sátán’ cseléde.

B A L Á Z S . Szeretném tudni, miért sétál itt?

C S I C S Ó

büszkén fel 1s alá sétál.

A ’ levelet általadtam, ’s jövendő tens asszo­

nyomnak kacsóját szépen m egpuszisztara; de most várnom kell, mert uram megparancsolta, hogy kém- lelódjem, ’s mire ide érkezni méltóztatik, hírt mondjak, vájjon ki van F enyvessy Irma kisasszonynál ? sitii.

VII JEL. JURIS TA ÉS KIS LÁNY 2 3

B A L Á Z S mérgesen.

Csicsó! én rútul megcsicsomázom k endet, lm Tercsi után lesekednék...

C S I C S 0 büszkén.

Nem T e r c si, nem! Majd én Tercsi után já­

rok ám ; é n , e g y jövendő komornyik, midőn ez a’

Tercsiféle legfölebb is csak hajdút ölelget.

T E R C S I .

Kérem, az illy beszédtől m egkím éljen.. . . B A L Á Z S .

Töltött karabély! valid m e g , hogy Tercsi után leskelődöl.. . . c*; csőt megragadja.

c s i c só.

Jaj ! . . . no de, ha mondom, nem kell T e r c si.. . . B A L Á Z S .

Hát ki után kémlelődül itt?

C S I C SÓ.

Hát ereszszen e l , ’s ú g y megmondom.. . . B A L Á Z S elereszti.

No halljuk!

C S I C S 0 ismét sétáfyíit.

Fenyvessy Irma kisasszonyra v ig y á z o k .. . . B A L Á Z S , T E R C S I nevetnek.

Haha! kopasz veréb! Elm ennek, m iután Tercsi a’ I.c n k é n \t’

kön) véből kihullott levélkét felveszi.

C S I C S Ó rgjcdíi.

Nevessetek csak! Gondoljátok talán, hogy az én uram fiskális lé té r e , nem fogja majd e g y hős/.-

24 JURISTA KS KIS LÁNY. M II. JEL .

sz ú perben megmutatni, hogy a’ hol az úr háza­

sodik , ott van joga a’ cselédnek is , ha tetszik, m egházasodni; már pedig nekem Tercsi tetszik, ’s íg y urammal együtt házasodom. Hehe! most már bevárom i t t; mindjárt kell jőnie. . . Sétál fel ’s a lá , ’s egy Kárpittal fedeztetik c l, m elly a’ fogadó’ egyik szobáját képezi.

ly o lc a d ik jelenés.

Szoba a’ fogadóban, mcllynck egyik oldalajtaján Irm a és Lepkényi belépnek.

L E P K É N Y I .

N o, édes Irmám! íg y hát eg észen abban ma­

radjunk.

I RMA.

Most küldött levelének még leginkább örülök; ön maga foná m eg hálóját e z által...

L E P K É N Y I .

A ’ fiatal é s z ’ jelsza v a : lé g y ü g y es! elve: légy g y o r s! A’ vének’ jelszava : lé g y fontos! elvök : lassan járj, tovább érsz. Szeretném az illyen véne­

ket A m erikáig, ha szárazon mehetnének , négy ökrös szekeren vitetni, hadd zúznának m eg tagjaik !

’s íg y legalább visszatérőkben gőzhajón és gőzk o­

csin jőnének.

I RMA.

De nevetséges is a z ! ha ezen öreg urakat ibo­

lya’ ’s egyéb tavaszi virágok’ ültetésére kérné meg

VIII. JEL. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 25 az ember, mindjárt íg y felelnének: hja! c ‘ meghajlás, ez epecselés már nem nekünk v a ló ; ’s m ég is ifjú lyánykákhoz, az élet’ megannyi virágihoz, minden mentegetőzés ’s bölcselkedés nélkül leereszkednek.

Az életben is kellene e g y kis összhangzásra fi­

gyelni.

L E P K É N Y I .

H ja , az öreg urak e’ tévedést is pliilosophiai subtilitásnak tartják, síiü. Mit? én, Irmám! ha leány volnék, ’s illy emberek alkalmatlankodnának körű­

lem , egyszeriben kivonást csinálnék éveinkből, ’s a’ kivont számmal utasítanám el. íg y például, ha húsz évű lyányka volnék, ’s kérőm hatvan éves: a’

húszat kivonnám a’ hatvanból, ’s 4 0 évű leányt k e ­ restetnék v e le , ’s hiszem , hogy e ’ kivonás minde­

gyik’ orrára rákot festene.

I R M A dacoson.

N o , de én őt semmi esetre nem szerethetem ; gyűlölöm ’s utálom. Én e z t gyámatyámnak is ki­

jelentőm m ár, de most a’ szemtelen kérőt és tola­

kodót, ön hálójába fogjuk keríteni.

L E P K É N Y I .

V

O ü zen te, hogy egyszeriben tisztelkedni fog, egész tiszteletlenséggel í . . .

I R M A .

I g e n ! ’s már félek tő le , mint a’ k özelgő fe r g e - tegtől.

L E P K É N YI .

Most már nem kell egyebet tennünk, mint foly­

vást szem mel tartani jöttét az ablakból.

I R M A

fölveszi L e p k én ji’ könyvet az asztalról.

Haha! de ugyan mondja m eg , miért hord még most is magával illyen iskolai könyveket, ’s az után ? ...

L E P K É N Y I . Oh! . . . . hát nem illik ez nekem ?___

I R M A .

I g e n , . . . de illyen nagy ifjúnak, ki már szeret is. . . . Lássa, e z épen ollyan , mintha csizmájára m ost, m ég hat éves korában hordott k is , gombos sarkantyúját üttetné f e l . . . .

L E P K É N Y I . F élre.

Oh szegén y jurista! még utóbb e’ könyv miatt mondanak le ról am! . . . Fenn. Hiszen júliusban már leteszem az exament, és szabad le sze k ; ’sekkor olly könyv le sz sajátom, mellyben a’ költő’ szőke fürtű lyánykája, ’s lyánykája’ emlény szem ei lesznek leg- kedvesb olvasmányaim.

I R M A

a1 kouyv1 lapjait forgatva , szem érm esen.

Igen! hát a’ rózsaszál, miről ollyan sokat cse­

v e g e tt, elmarad?---

L E P K É N Y I .

Ki győzne minden kedves képet elmondani ? ! . . . 26 JURISTA ÉS KIS LÁNY. vili jix

v ijí. j r r . JURISTA ÉS KIS LÁNY. 27 I R M A .

C s a l f a 1 f g y p apirszelefet vesz t i a’ k ö n y v b ő l; é ö h í H l l i s ,

m eg minden! micsoda levél e x ? . . . Cenőbi a!. . . hm!

e z hát kcgyen ce jurista lírnak ? __

L E P K É N Y I .

Lelkemre mondom , csak k ed veltem ,. . . azaz, hogy nem szívem ’ k edveltje, hanem csak hajdan . . . m ég logicus koromban kedveltem ; de most ő eg y jurista barátomé. E zen levelet az iskolában írta

h o zzá , mit átadott, hogy újabb szavakkal ’s Ízlés­

sel javítnáin ki , mert ö átkozottul rósz magyar.

Árva vármegyéből jött i de. . . . I R M A .

Ju rista, Árva várm egye, Cenóbia! gyönyörű, regényes s z avak! . . . .

L E P K É N Y I .

Ha tetszik Irmának, míg hívatlan vendégünk el­

érkezik , olvasok mulatságul néhány sort belőle. . . . I R M A .

Nem bánom.

L E P K É N Y I „Kas.

„Angyalok’ angyala! ideálok’ magas ideála! te vagy dicstelen keblemnek d ic ső sé g e , glóriátian fe­

jemnek glóriája, melly kender-szőke hajad’ fürtéi fölött sugárzik. Ha királyi szék volnék, Árva vár­

m egye’ bércei fölé emelkedném, ’s ölembe ültetné­

l e k, szegén y keblem’ királynéját. A ’ vashámorban nem kalapácsolnak jobban, mint keblemben, melly-

2 8 JURISTA ÉS KIS LÁNY. IX. JF í..

nek sötétében te vagy egyedül a’ m écs, ’s olaja a’

szerelem ; de ah ! az én szívem olajatlan, ’s tán e z az oka, hogy száradni kezd éles fájdalmában!

's a’ t. ’s a’ t.“ H aliaha! e z valóságos Árva vár­

m egyei jurisfa-szerelem ! itt minden költői fájdalom pontosúlva van. . . .

I RMA.

S zegén y Cenóbia! kő volna szív ed , ha ennyi fájdalomra m eg nem in d ú ln á l!.. . . Tenyerébe csapva. Dg mi figyelmetlenül el is csevegjük az időt, a’ nél­

kül, hogy kitekintenénk. . . Az ablakhoz megy, hol szcmcsuvön linéi. Nini! mondom , hogy már jó i s . . . .

L E P K É N Y I a! ablakhoz ugrik.

Valóban! no most fegyverre!

I R MA .

Most már híhatom Tercsit, az oi<u>jiinái kuli.

Kilencedik. Jelen és.

T E R C S I belép.

Parancsoljon k isasszon y.. . . I R M A . T e ma eszközünk lé s z s z .

T E R C S I .

Én ? . . . eszk öz ? . . . mint az egyszeri ember’ ke­

zében a’ b ot, ’s utóbb is ez törött e l , nem a z , a’

kire h asználta.. . .

SX. JEL. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 2 9

I R M A .

Te dóré leány v a g y ; nem értesz en g em . Mi té­

ged finomabb célra használunk. A ggváry úr sem en gem , sem testvérem et, E u gén iát, nem ism eri, ’s te így most az én szerepem et viendeil. Arcodat, mint csak leh et, fedezd be apró hajfürtökkel; vállald közé púpot is h asználhatsz; lé g y tun ya; szavadat nyújtsd m e g ; ásíts hosszan és gyakran, mint szokás, ha böjt k ö z e lg e t; ’s ha A g g v á r y , az én szerelm es mátkám eljő , te őt ú gy mulattatod, hogy még na­

gyobbakat ásítson; különben ú gy alkalmazd maga­

dat , mintha mátkája volnál. Most m enj, és készülj.

L E P K K N Y I .

Tettesse azonban, mintha magyarul épen nem szeretne beszéln i, ’s ha én, l el kem, magához fran­

ciául szólok, csak ezt felelje rá mindig: oui!

T E R C S I .

Oui! no jól van; ú gy is minden éjjel m enyasz- szonyságról álmodom, ’s most hála isten’! kettőnek leszek m enyasszonya, ’s ha egyik nem, a’ másik m egszán, és oltárhoz lépünk. 1:1 a' inciiúLszubát«, miután tii-

kon c#y levelet nyújtóit irm ának.

L E P K É N Y 1.

Így. ’S a’ vén szerelmeshői olly tréfát csiná­

lunk , mellyben átlátva bohóságát, e ’ bohósága fe­

lett önmaga kacaghasson, ’s e ’ kacaj legyen ter­

vünk’ sikerének örömzenéje.

30 JURISTA ÉS KIS LÁNY. ^{IX JFX .} I R MA

a’ levelet elővéve ’s nézegetve.

Édes Lepkényim ! én ú gy hiszem , hogy a’ sok szerelmi levélből inég is fog majd valami kisülni.. . .

1. 1. P Ív 1. N VI zavarodva.

Mi lehet i s mét ?. . . tán második Cenóbia? . . . I RMA.

I g e n , e z második; csak hogy ezt Principiának hívják. Nem emlékezik e ’ két sor versre? olvas. S z e ­ medben é g m osolyg, ’s benn’ isten’ angyal a. . . .

L E P R K N Y I .

Principia?. . . . bahnha! hiszen e z iskolai kézi könyvünk’ címe: Principia juris hungarici. Kacag. Oh én halálig szerelm es vagyok ezen Principia kisasz- szonyba, csak még secundát ne kapjak bel ől e. . . .

I RMA.

Hát fejtse m eg , hogy’ értsem ezt?

L E P I í K N Y I .

N ez ze kedves Irmám! a1 levelet kezébe veszi. Mi is­

kolában a’ magyarázat alatt jegyezgetn i szoktunk külön papirosra, ’s ezt m ég otthon elkészítvén , fel- irám rá a ’ principiat, minthogy e z e k e t, a’ jo g ’ e l­

veit tudniillik, valék jegyzendő. Azonban a’ magya­

rázat alatt ma semmi jeg y z ésr e méltó nem lévén, említett Árva vármegyei pajtásom’ számára kezdtem rá e g y verset Írni, Cenóbiához küldendőt, de mely- lyet el nem v ég ezh ető k ; ’s hihetőleg akkor hullott e z ki könyvemből, midőn a’ vaskezű huszár ellő-

X. JE L . JURISTA ÉS KIS LÁNY. 31 köti, 's az a ’ k is, ármányos szobaleány felkapta. . . . ile fölfedezése nem sült el.

I R M A .

No már ezentúl nem feszegetek több szerelmi levelet, mert újra megjárhatnám. Künn kopogás. Tercsi, Tercsi! jój ki h a ma r . . . .

T E R C S I

a1 m ellékszobából.

Mindjárt, mindjárt! Illőbe kerül ám kisaszonynyá lenni. . . .

T E R C S I

kijő a1 leírt tinid szerint eltorzítva.

Hanem kérem a’ kisasszonyt, ne nevessen, mert úgy majd magam is nevet ek. . . .

IRMA.

S zegén y Terka! e g é sz torzkép vagy. . . . L E P K É N Y I .

P s z t, pszt! k ö z e l g e t . . . . ^{a z} ajtón erősebb kopogás.

T izedik jelenés.

A G G V Á R Y

szabályos léptekkel bejő.

Alázatos szolgájok kedves kisasszonykáim ! **

ajtóhoz vissza Up· M áté! dolgodra mehetsz. En testemben lelkemben örülök, hogy a’kisasszonykáknak tiszteikéi - ni, olly hosszú készületek után, szerencsés vagyok, ’s

32 JURISTA ÉS KIS LÁNY. ^{X. JEL.}

prokáíori toliamra mondván — szinte elragadtatva érzem magamat, keblem’ üdvös örömétől. Irm a íelé lép.

I R M A .

Készemről az öröm...Tctcm.. Irma test­

vérem tán méltóbban örülhet, i-cj>u njiie mutatva. ’S itt e g y új ü g y v é d , házi barátainknak egyike.

A G G V Á R Y h»jio,i«

A h , humillimus! . . . . hát prókátor! ? . . . Bámulata azonban szembe szükb.’S ez volna azon vidor, k isleá n y ­ ka , kivel én tiz év el őtt, mint fiatal___ hogy’ is m on d jam .... ügyvéd, oily nyájasan enye l e gl e m?. . .

T E R C S I .

Hihihi! be m egöszült az úr azóta, ’s aztán hogy’ elhízott!

A G G V Á R Y .

A z első pontra azt bátorkodom replicázni, hogy a’ hivatal sú lya a’ szorgalm as fejeken, illyeténké- pen szokott mutatkozni; a ’ második pontra — pro- kátori toliamra mondván — egyebet nem felelhetek, mint azt, hogy szép apám, nagy apám, öreg apám — ex styrpe familiae aggvárianac, mind kövérek vol­

tak, annakokáért illő , hogy unokájok is hasonló legyen hozzájok; de leginkább édes apám ütött rám , akarám mondani, én leginkább édes apámra ütöttem ; mert m ég a’ boldogult’ éltében megmértük egym ást, ’s kijött, hogy az aeijuatio köztiünk e g é ­ szen tökéletes, a z a z , minden fractio nélküli, mert testünknek s z é le , hossza egyenlő vala. Lélekben ’s

talentomban sem sokat különböztünk egym ástól;

mert üreg apám í) pört, édes apám S at, ’s én ed­

dig m ég csak lOet vesztettem el avval e g y ü tt, mi bénám alól eg y sze r a’ m egye’ házáig kicsúszott.

L E P K É N Y I .

Hát bizonyos-e már ö n , hogy haláláig már nem vesztend el többet?

A G G V Á R Y .

Prokátori toliamra mondom, bizonyos vagyok,;

mert a’ jövő esztendőben quictálni fogok. Hanem ro­

go humillime, édes ifjú barátom uram , én itt kény­

telen vagyok m egjegyezn i, hogy ezen ö n , önök szócskáknak nem vagyok barátjok. T essék inkább dominus spectabilis m egszólítással élni. Engedelmet édes kisasszonykáim , kogy illy tudós kitérések akadnak közöttünk; hanem mondja m eg inkább . . . . Tercsihez Wui; kis Irm a, miért olly hideg és komor?

T E R C S I

elfordul 1s hallgat.

L E P K É N Y I T ercsire mulat.

Irma kisasszonynak igen kedves nyelve a’ fran­

cia , annyira, hogy m agyarul, a’ legnagyobb kény- telenségből szokott csak beszélni.

A G G V Á R Y .

Hm! hát a’ magyar nyelv íg y csak accidentia.

Már én öcsém uram azt tartom, hogy a’ ki fran­

cia , beszéljen franciául , de a’ ki m agyar, be­

széljen magyarul. íg y hát ez a’ m agyar n evezet licülhy ’//siy m .’ t&inm. II. k ö t.

3

V Il i. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 33

3 4 JUBIS TA ÉS KIS LÁNY. ^{X. JEL.}

csak palást, melly alól majd ném et, majd francia kandikálnak k i ; ’s ez a’ mi sz ű z magyar nyelvünk nem egyéb színészi hamis bajusznál, mit akkor viselünk, mikor akarunk ; p. o. ha kisasszonykákkal beszélü nk , franciák, vagy németek vagyunk; ’s ha nemes le v él’, vagy indigenatus’ publicatiéja fo­

rog fen n , ’s a’ gyűlésekre járunk — vagyunk csak m agyarok.. .

T E R C S I . Oui! ah!

L E P K K N Y I i„t

P sz t, lassan ! — Hja! domine spectabilis, elég sajnos, de ú gy van ! — míg e ’ fejlődő magyar nem­

ze t’ homályát, ’s v e szé ly es alfecfatio - nyavalyáját, e g y jobb század tökéletesen el nem oszla tja .. .

A G G V Á R Y .

Én pedig az alfectatióknak nem vagyok barátjuk.

L E P K É N Y I Tcoih«

II est sincére!

T E R C S I . Oui , ah!

L E P K É N Y I ism.. Tcr.ii,,,.

(Jucii parti premlrons nous ? T E R C S I . Oui!

A G G V Á R Y τ,,,,.,ι,,.

E j, hagyjuk el ezt a’ francia szerelm et! ί,,ι,,.,,

X. J FT„ JÜRISTA ES KIS LÁNY. 3 5

U gy-e bár , sokszor gondolkodott rólam a’ kisasz- szony ? . . .

T E R C S I . O u i! ab !

A G G V Á R Y .

E j, no! prokátori toliamra mondom, itt már a' magyar nyelvvel tökéletesen megbuktam . . .

L E P K É N Y I .

Irma kisasszony nyilatkozók, mikép nagyon szeretne d. spcctabilissel b eszélg etn i, hanem arra k é r i, hogy csak magyarul n e ! . . .

A C C V Á R Y .

Xo ha már annyira ki nem állhalja a ’ magyar nyelvet, diákul megpróbálhatom, így nem bánom.

Termi»». A li, mea domicella de F e n y v e s! quomodo parcet valetudo ? . . .

L E P K É N Y I . Quelle fulie! il a perdu 1’esprit.

T E R C S I . O ui.’

A G G V i It Y.

Oh quam pulchros habet oculos ?!

I R M A

Λ. g fi v á r y! ι ο z n y ti j a * n

A h , édes b á csi!

A G G V A « Y iuuil ickinlgcl a' IcgnagYobb /sfíiΊ»«»·.

3β JURISTA ÉS KIS LÁNY ^{X. j f j.} L E P K É N Y I .

A -í-on jamais vu une telle e x t r a v a g a n c e /...

T E R O S I.

O iii! i -H.c. Már franciául is megtanulok.

A G G VA RY

ta lap o t ’s ptilf.'ii vrve.

Már látom, nem boldogulok. Inkább elmegyek addig a’ procuratoriába, míg az öreg úr m eg jö ; mert itt azt sem tudom , fi vagyok -e, vagy leány;

annyival inkább a z t , vájjon magyar vagyok-e még, vagy francia? ínJuini akar.

I R M A .

Ugyan édes báesikám I hát nem maradna itt az én kedvemért?. . . .

A G G V A R Y nmei.

Csókolom a' száját ennek a’ kis bábnak; ennek még a’ nyájassága is magyar I i «r íi.^. No’s , hát beszél-e velem magyarul ? . . .

L E P K É N Y I i„, T.·; cinek.

T E R C S I . I g e n !

A G G V A R Y .

N o , úgy maradok. Most már újabban bátorko­

dom kérd ezni, vájjon gondolkodott-c rólam a’ kis­

asszony ?

T E R C S I .

Munka nélkül nem szoktam lenni, ’s ha gondol­

kodom , csupán munkámról gondolkodom...

λ. JKI. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 37 A G I I V Á R Y r.-irC.

N ézze meg az ember! r>>"> Ugyan mondja meg még is , álmodott-e már rólam valaha?

T É l t e s I.

Hogy’ álmodjunk mi arról, kit nem látunk, ‘s nem is érdekel?

AGG V A R Y Kim.

Lelkem re, ez már csípős. E g é sze n elvesztél)!

vele már kedvemet! vonn. N o , hiszen majd ö ssze si­

mulunk! . . .

I R M A i,;„.|,Svc.

Oh én még ú gy emlékezem bácsikára!. . . . A G G V A R Y liirlclen ünimmel.

Uúcsika ! bácsik» ! Aztán emlékezik m ég lel­

kem ? ! . . . . U gy-c bár, kedves órák voltak azok ? .. · I R MA .

Én azóta majd mindennap emlegettem bácsit , 's úgy oliajtám látni, hogy sokért nem adnám e ’ mai viszontlátást, olly édesen esik ! Aggváryn»k i«síi «mo-

A G G V Á R Y Kim

E jn ye, canis tota mater! be hamisak ezek a' kis leán yok ; m ég utóbb confundálják az embert.

Hm, hm! be kár, hogy látatlanban köíék alkut az üreg úrral! i',,m Aztán én mindkettőjüket halálban szeretem .. . .

T E R C S I . Ilahaha !

3 8 JURISTA ÉS KIS LANT. X. J E L .

I R M A .

Lássa ö n , pedig· két m enyasszonya egyszerre nem leh et, ’s közülünk — Tercsire mutat. — Irma test­

vérem olly sz er en csé s, ki önnel szívet ’s szerelmet oszthat. A h ! . . . .

A G G V Á R Y .

D e , d e , de! rsicbe s.i6; még· szólunk ám az öreg úrral, ’s a’ mi halad, m ég nem múlt el___

I R M A .

Ha ön m egegyezik, kipuhatolom Irma’ szívét; ’s ha szerencséjéről lemondana, én kész v a g y o k ... .

A G G V Á R Y .

T egye szép E ugéniám , a ’ mint jó lelke su- galja...

I IV M A. Tercsihez.

Irm a! jer csak e g y szóra a’ mcllckszobába.

M egengednek önök, egyszeriben iít leszünk. i«t símé­

vel Lepsényinek, ’s Tercsivel el a1 mell ékszobába.

A G G V Á R Y .

Hát barátom uram, tán csak szereti Eugéniát, ezen nyájas kis angyalt

L E P K É N Y I soijnjr.

Oh nem! én Irma kisasszonyért égtem ; hanem d. spectabilis lön azon szeren csés fér fi, ki szi­

véhez juthatott...

A G G V Á R Y .

D ehogy szeren csés, öcsém uram ; h isz’ az egész leány nem egyéb francia champagnernél: rnindún-

X .

Jr.i.

tálán pattog és durrog; testv ére, E u gén ia, sokkal áldottabb teremtés. Aztán tudja öcsém uram, bogy jobban esik az embernek, ha kettő közűi választhat;

’s é n , minthogy eltökélt akaratom a’ F enyvessy házzal frigyre lépni, egyéb viszonyok miatt i s , még látatlanban alkut köték Irma kisasszony’ k eze fölött, kit testvérével együtt csak 6 évű gyerm e­

keknek ismertem; most azonban tapasztalásból in­

dulva— inkább választanám E u g én iá t.. . . L E P K É N Y I .

Jámbor! hogy’ csalódik! lenn Valóban tehát?--- lehet m ég is reményein Irmához?

A C G Y Á B Y .

Lehet! ’s másodszor is mondom, leh et, csak bízzék!

L E P K É N Y I

Aggváry1 nyakúba ugrik.

Oh dicső, nemes lelkű férfi! vedd hálámat, hogy ifjú szívemet vissza vezetéd öröm éhez, m ellyhez már kevés reménye volt!

A G G V Á R Y .

N on o! csak agyon ne szorítson, mert m ég élni sz er etn é k .. .

L E P K É N Y I .

A h , én el vagyok ragadtatva! hanem hogy kí­

vánságom’ minél előbb eg é sz en elérjem, legyen s z í­

ves d. spectabilis e g y bizonyítványt írni, mellyben Irmáróli lemondását, ’s F en yvessy Eugéniához érzett

40 JURISTA ÉS KIS LÁNY. X. J F E .

szerelm ét fogja neve’ aláírásával bizonyítni. U gy-e bár m e g te sz i, kérem szeretettel ? . . . .

A G G V Á R Y .

Nem bánom, m egteszem , míg örömem’ heve tart.

L E P K É N Y I .

’S ha ezen változást távoliét, vagy egyéb aka­

dályok miatt el nem mondhatja d. spectabilis, ezen levél által tudatom azt minél előbb az öreg úrral,

’s én egészen nyugoít leszek . Itt az Írószer.. . f.*,

asztalhoz lep.

A G G V Á R Y

az asztalhoz ül ’s ír.

M egvan! manu propria!

L E P K É N Y I olvasni kezdi.

„ ... F enyvessy Eugénia kisasszonyt halálig szeretve — megkérem. P e st, május’ 12d. 1 8 3 8 .“ — Jól van!

A G G V Á R Y .

E z is megvan! Most már adja isten , hogy há­

zasságunk felvirúljon, és sógorságunk soha m eg ne bomOljek. L e p k én ,il m eg ö leli, ’s k étszer m egcsókolja. vSci'V US,

se rv u s! édes öcsém ! . . . Félre. Csak ezen Eugénia név nem emlékeztetne valamire . . . .

L E P K É N Y I . Mit mond, Eugénia ? . . . .

A G G V Á R Y .

Sem m i, semm i! csak e g y kis gondolkodás . . . .

Az asztalon fekvő könyvet kezébe veszi. Hlü , Öcséül UftUll , a'

X. J I X . JURISTA ÉS KIS LÁNY. 41 mint látom, nagy jurista, mert m ég most is olvas­

gatja a’ diák autorokat; csak azt csodálom , hogy már tabularis ügyvéd lé v én , m ég mind eddig nem olvasliatám becses nevét a’ Trattner - Károlyi’ ka- lendáriomában a’ prókátorok közt.

L E P K É N Y I.

H ja, kedves uram bátyám! még én alig va­

gyok fél éves ügyvéd ; hanem már beadtam lakásom’

je g y z é k é t, s’ az 1840-diki esztendőben ki fog jőni.

A G Ο V Á R Y.

Én ezen aucíort m ég legkevesebbé ismerem , azért kérem öcsém uramat, kölcsönözze ezt nekem e g y pár hétre olvasgatni, minthogy magam is incly­

tae tabulae regiae judiciariae advocatus vagyok.

L E P K É N YI Kirn.

.faj nekem ! hisz délután examinálni fog profes- sorom; épen ma járt az L betű felé. Fenn. I g e n , ked­

ves uram bátyám, de magam is e g y extractusom dolgozom. . . .

A O G V Á R Y .

Hiszen nem jár már iskolába; hagyja el az ef­

féle szoros rendet.

4

I, E P K É N Y I.

I g e n --- már ugyan nem j á r o k , . . . de okve- íetlenül el kell a’ napokban v ég e zn em .. . .

A G O V Á R Y ,

No bcnc! De mihelyt e lv é g z i, látogasson m eg, és hozza el magával. Lakom üllői úton Labdacs­

házban, hátul a ’ második emeletben, jobbra 8. szám alatt; az ajtó felett megtalálja nevemet: Advocatus Jeremiás de A ggváry.

L E P K É N Y I . K isa sszo n y , kisasszony!

<3 JURISTA ÉS KIS LÁNY.

W·.

Tizenegyedik jelenés·

I R M A

Icijo ; titkon L e p k éiéih ez.

Fenyvessy Eugénia a g g szüzünket már elhivat­

tam Tercsi által, ’s ú gy h iszem , most legjobb lesz a’ tervet megpróbálni és kivinni, mert az atyust is láttam már jőni az ablakból; csak siessünk!

L E P K E N Y I

kezét össze csapja.

Minden jól van, csak rajta.

I R M A Aggvárylioz.

Édes bácsikám, minden megvan!

A G G V Á R Y . Tehát lehet reményem ? . . .

I R M A .

E g é sz szivét megrakhatja rem énynyel: hanem tudja ö n , mit kérnék ? . . . .

A G G V Á R Y . Tessék! k ész szívvel szolgálok.

I R M A .

H ogy annál inkább meglepnék gyámatyámat, jelentse ki neki e g y sz e r r e , a’ mint vele találkozunk,

mikép én már mátkája vagyok , ’s nejéül venni eltö­

kélt kívánsága.

A G G V Á R Y .

Csak örömem nevekedik e z á lta l, de prokátori toliamra mondom, m egteszem .

I R M A .

Most pedig legyen szíves velem e g y rövid sé ­ tára je n i, míg gyámatyám megérkezik.

A G G V Á R Y .

Parancsoljon kisasszonykám. Oh, mi boldogság le sz őt majil vezetnem! . . . .

I R M A .

Engedelmct! csak kalapot ’s kendőt teszek, ki a’ mcllékszobába.

A G G V Á R Y félre.

A ’ kis bűvös boszorkány, remi. Hlyen a’ szép le ­ ány ! az ember mindent m egcselekszik értté.

XII,

Tizenkettedik, jelenés.

Fenyvessy Eugénia k 'jő a ’ m elléktcrcm bol eredeteit könnyűséggel , sűrűn redőzött zöld fátyollal bevont kalappal. Hullája csak nem hasonszínn I r ­ ma’ Öltözetével. Karai Aggvárynak nyújtja , 1s ezen pillanatban lép !><·

Fenyvessy ur a1 közép ajtón.

Tizenharm adik jelenés.

A G G V Á R Y

karára véve Fenyvessy E ugéniát, előbbre lép. Fenyvessy úrhoz.

Imént jelenté ki Eugénia kisasszony, mikép fe ­

4 4 XIV .)! 1.

leségemm é lenn i, eltökélt szándéka ’s in d u la ta ;.. . · azért én ét kész szívvel fogadván, ezennel solenni- ter megkérem...

E U G E N I A fölveti fátyolét.

A h , gyöngyöm ■— rubinom! rég táplálgatom már keblemben ezen indulatot, ’s bála isten’ ! elérte vnlahára cél ját. . . . annyi hitegetés után.

A G G Y Á R Y

még folyvást nevetséges jeleivel bámulatának.

Oh Jupiter! ragadd fel Junódat!

F E N Y V E S S Y .

Ü dvözöllek barátom, ’s üdvezlem eg y szer­

smind nődet i s . . . .

Tizennegyedik jelenés.

Irm a ‘i Lepkcnyi a1 mcllékszobából kifutnak.

I R M A .

A ty u s ! ím ma három látogatója akadt: Lep- k én yi, régi jé ism erőnk ’s barátunk, továbbá A g g - váry ügyvéd ű r , ’s tisztelt mátkája, Fenyvessy Eu­

génia k isasszony...

F E N Y V E S S Y . Különös szeren cse!

A G G V A R Y folyvást hát,ml.

Per amorem Dei! de engem m egcsallak...

L E 1'K É N Y I.

E zen Írást nyerve A ggváry űrtói, bátorkodom JURISTA ÉS KIS LÁNY.

VÍV. II T. JURISTA ÉS KíS LÁNY. 4 5

mclleüe élő szóval is Inna kisasszonyt a’ (ekiníeícs úrtól megkérni... λ?, hást ámjiijija.

F B N Y V E S S Y .

Hiszen ha jól emlékezem — öcsém uram még jurista.

L E P K É N Y I.

Jelenleg harmad-évii, ’s ha az ég akarja, pár év múlva ügyvéd vag y o k ,’s Irma kisasszony nőm lehet...

I R M A.

Atyám! ha kedves növendéke valék, teljesítse kérelmünket!

A f í f í VÁ R Y.

Per deos immortales! adhuc jurista tertium in annum. No ez nagy kijátszatás!. . . .

F E N Y V E S S Y.

Hm, hm! i E z a’ lányra nézve ugyan nem lenne rósz szerencse, főm, E zen levélben A ggváry úr lemondván Lina’ kezéről, nőül fogadja Feny- vessy Eugénia kisasszonyt... E z olly v ilá g o s, mint a’ déli napfény, azért jő szerencsét kívánok A ggváry úr’ frigyéhez!

E U G É N I A .

Köszönjük g y ö n g y ö m — rubinom, drágaFeny- vessy ú r !

A G G \ A R Y habozva.

Igen, d. spebtabilis; de engem valami más a sz- szony personával confundáltak, kit szinte Eugéniá­

nak neveztek... M ég most sem tudom, a z - e ,

nem-e ? . . . . Tercsire mulat. E zen kisasszonyt hittak ni Irmának. N o , e z furcsa leánykérés volt...

F É N Y V E S S Y.

Am legyen 1 ’s én itt lehetetlenséget nem látván, legyen m eg kívánságod is Irm a; de m eg ne bánd azután, ha váratlan ifjak’ ügyeimét vonnád magadra....

I R M A .

A h , engem csak Lepkényi boldogíthat!

4ö JÜRISTA ÉS KIS LÁNY. xv. jf.l

Tizenötödik jelenés.

Az ajtó felnyílik, ’s I'alazs Csicsót karúnál fo^va bevonja.

B A L Á Z S .

Tekintetes uram! megkövelcm alássan, pana­

szom van...

F E N Y V E S S Y .

S zó lj, mi baj? Csicsót nézve, ü e hát e z ugyan mi­

féle verébijesztő?

A G G V Ä R Y .

Instálom! ú az én inasom... M a . T e s á ­ tán, el ne repeszd a ’ köntösét , mert mindjárt m eg­

fojtalak. Te-csináltattad t . . . . B A L Á Z S .

Ej . töltött karabély! hát miért akad más’ dolgá­

ba ? Hát ú gy volt a z , tekintetes uram, hogy ő kel­

me Tercsit akaró előlem elkérni; meri — úgy mond , hol ura házasodik, ő is ott keresi szeren­

cséjét. En ekkor a’ hajához kaptam, 's ez a‘ lósö­

XV. jr.L. JURISTA ÉS KIS LÁNY. 4 7

rény maradt kezem ben.. . . P a rú tá t mutat. Nem fajt n ek i, mert egyet sem kukkantott. . . .

F E N Y V E S S Y .

Tedd vissza fejére; hiszen látod, hogy kopasz n élküle.. . .

E U G É Ν Ι Λ

In já t rendezgetve t félre.

Nem mondhatják, hogy vendéghajam van. c>iu<ihoi

Van nekem e g y h ű s é g e s , jámbor cseléd em ; bol­

dog lehet kend v e le , még csak 5 0 évű.

B A L Á Z S .

A zért, hogy Tercsi miatt m ég más valakivel is bajom ne történjék, megkérem most mindjárt a" te­

kintetes úr’ színe el őtt. . . .

T E R C S I elveti fiiiteit

íg y i s , ú gy is szeretlek én Balázs!

F E N Y V E S S Y .

No, legyetek ti is boldogok. ’S ha önök kérel­

memet elfogadják, itt, mindjárt a’ tivoliban ürítsünk egym ásért baráti poharakat.

A G G V Á R Y .

M e g y e k , m eg y e k ; de tanácslom minden a g g nötelennek, hogy a’ hol jurist» és kis lán y, vagy akármiféle liatal kisasszony együtt vaunak, ott jól kidörzsölje szem eit, mert biz ú gy megcsalódik · . . . .

Sugénia keményen rá néz; m í l l t , lüajd l ' O S Z a t IUOndOk , ÍgaZ a/. , . . karára tűzve Eugénia kisasszonyt . . . . ilOg'y

6

0

Va‘**V0k í k árp it lefordul.

K Ő B Ő R I S T Ó K .

ÉNEKES BOHÓZAT NÉGY SZAKASZBAN,

Λ’ szellem győztesen halad !

Gaul.

Cum pulchris tunicis sum et noya consilia et spe

Ilorat.

Beöthy Zsigm.’ suum . / / . köt. 4

x V nép’ p o esísé b e n é g tagadhatlanúl azon sz ik r a , m clly a’ k ö ltő isé g ’ fe jle tle n elem én ek é le te t ad. Bár m i r e g é n y e s sz ín e le g y e n is a’

n ép élet’ n ém elly j e le n e t e in e k , m in d ig e g y s z e r ű marad a z ; ’s e z e n szín e g y e d ü l, m e lly a’ g y e r ­ m ek’ le lk é r e fogék onyan ta p a d , m e lly n e k n y o ­ ma e ltö r ü lh e tle n , ’s m it az id őtől elhalván yítva i s , éd esen szövünk em lék ein k k ö zé. Mit e g y ü ­ g y ű dajkánk’ a jk a ir ó l, éb er fig y elem m e l hallónk g y er m ek ség ü n k b e n , az ifjú sá g ’ férfiasúlni k e z ­ dő szakaiban látjuk és liiszsz ü k csak, ha e r e d e te ’ igazságában nem i s , de sz ín e z e té b e n v a ló n a k , midőn a’ nép’ é le té t ism erni k e z d v é n , csalód á­

sainkban o lly ig e n sz er etn é n k n ém elly e g y s z e r ű óráin átmulatni.

1 ’ nép’ p oesise t e h á t, saját é letén ek e g y ­ sz e r ű sé g é v e l lé v én ö sszh a n g zá sb a n , nem tagad ­ hatjuk m eg attól a’ r e g é n y e s sé g n e k azon szín- z e t é t , m e lly e l ő m e sé i’ ’s m ondái’ k ép eit körűi festi; ’s ha az em b er ek ’ m ű velteb b o sztálya sz ü k ség é t érzi a ’ r e g é n y n e k , ’s általában a’ poe- s is n e k , az é le t m e g u n t, m indennapi p rosaiságá b an: a’ nép is költ m e s é k e t, m ondákat és r e ­ g é k e t , m e lly e k e t néha h ih etlen c s illo g á su ké p ek b e s z ő v e — tündér orszá g o k ’ csarnokaiba

4

e m e l, ’s e z e k n e k fejed elm ei ’s fejed elc m n ö i ál­

tal osztatja k i m e sé i’ h ő sein ek azo n p oétái ig a z ­ sá g o t, m it mi reg én y ein k b e n ’s drám áinkban sz in te m egkívánunk. A’ n é p , például az e r én y t, ritkán látván ’s ér ez v én osztályáb an felm agasz- taltatni ’s d ic s ő ítte ln i, sz ü k sé g e sn e k gon dol e g y o lly m esét k ö lte n i, m elly b en a’ tün dérek ’ tünc- m én yesítő hatalm a á lt a l, m agasra kapatja az e r é n y ’ ifját v a g y le á n y á t; n e v e tsé g e ssé t e s z i g y e n g e s é g é b ő l ered ő hibáját, ’s íg y sz in te a’ r é ­ s z e g s é g e t , m e ll y , ha g y er m ek k o r i em lék ezetem nem c s a l, igen h e ly e s e n to rzíttaték e g y népi k ö n y v e c sk é b e n , hol n éh án y r é s z e g e s p ó r , a’

pokolba jutván álm áb an , a’ gyom rukban m eg- g y u la d t, ’s ajkaikon k ilob ogó pálinka’ lángjai k öztt ér zé k m agokat e lé g n i ’sat. ’sat. H lyen a’ n ép ’ ajkain m áig le b e g ő Tündér' Ilo n a , m it ig e n j e le s ü l d olgozott k i V örösm arty C songor és T ü n d éjé b e n , csak h o g y e z átváltoztatott alak föleb h van k issé a’ nép’ fo g a lm á n , m int h ogy azt ú g y , m int e r e d e tijé b e n , m eg érten é ’s m e g ­ k ed v elh etn é . Mi a zo n b a n , k ik azt g y e r m e k s é ­ gü nk ben m ondhatlanúl éd es fig y e le m m e l h a ll­

gattuk eg y k o r dajkánk’ a jk a ir ó l, e z e n érin tett átváltoztatott ala k b a n , nem csak m esé s g y e r ­ m ekkorunk’ e m lé k e z e té t, de a’ p o esist ’s m ű­

v é s z e te t is sz e r e tjü k . K ívánatos lön í g y , h o g y a zt szín i alakban is b írh assa a’ n é p , c ’ nép,

m e lly lassanként már a’ szính áz! céljá t is m e g ­ é r t i, ’s abban illy darabok’ előa d á sa k o r, fo g a l­

m ához alk alm azott isk olát találhat. í g y szárm a­

z é k , de m inden stik er n é lk ü l, M unkácsy’ T ü n ­ dér Ilonája; íg y továbbá N a g y Ignác’ A rgyrus k ir á ly fia , k iről azonban szóljon a’ c r itic a ; én e z e k m ellett csak azt óh ajtóm , bár n ép szerű re­

g én y e in k 's szín m ű v ein k szaporodn ának , ’s ad­

nánk , m int a’ rom antica’ e g y ik ig e n h e ly e s s z a ­ b á ly a ta n ítja , a’ tö m eg n ek is é lv e z e t e t és tanul­

sá g o t; ereszk ed jü n k le h o zzá n y e lv b e n és k é ­ p e k b e n , ’s ne tartsuk le h e tlen n c k a ’ nép’ e g y k ét je le se b b e g y e d é t m agunkhoz e m e ln i, ’s ez által a’ tö m e g et is üdvös m ozgalom ba hozni.

L e g y e n a’ literatura e g é s z e n az é le t é ; hasson en n ek sötétjéb e ’s fén y éb e e g y ir á n t; le g y e n ott á r n y é k , hol a’ fén y v a k ít; ’s le g y e n ott v ilá g í­

tó s u g á r , hol a’ sö té tsé g m inden s z é p e t , m in­

den jó t hom ályába t e m e t , ’s csak íg y és ekkor fogja fenntartani a’ s u ly e g y e n t , m c lly e t az é le t ’ k elő é s sü ly e d ő habjai in gatn ak. D ie literatur

— mond Adrian # — so ll die T rägerin der na­

tionalen In teressen w e r d e n ; d er S p ie g e l ein er u n g esta lteten G e sittu n g , ein e r n eu en V o lk sw er- d u n g , für w e lc h e T au send e ihr b e ste s H erzblu t h in g e g e b e n ; der Ausdruck d es in d ivid u ellen *

* Biographie und characteristik Victor Hugo’s.