• Nem Talált Eredményt

ÜTegyetlife jelen és

Rövid szünet «tán Istók és Rom ba a1 kert felöl fellépnek.

I S T Ó K .

Ha az ember földet nem tapodna, azt hinné, hogy mennyországban j á r . . . . κ örül tekint. Ha valaki, minden bűnei mellett is mennyországba akar jutni

— csak szép asszonyhoz jusson ! . . . BOMBA.

Istók! az nem bolond em ber, a’ kinek illyen palotája van. Boldogult generálisom’ háza ehhez képest csak cigány - viskó volt. De te Istó k ! be sem kellett volna jőniink a zé rt, hogy a’ kert’ ajta­

ja nyitva vol t . . . .

I S T Ó K .

Hát mért nincs kapus, ha ollyan nagy ez a’

palota ? . . .

BOMBA.

Hja Istók! Nem járnak ám itt az emberek harisnyában, m áncseszternadrágban, két á g ú , csó­

ka-orrú kalappal ’s cipőben, — már pedig tudlr-^

tód, hogy magyarországon a’ kapusok illyen ruhá­

ban járnak; azért itt kapus nem lehet.

I S T Ó K .

Mit is ér az ollyan magyar vendégszeretet, mikor a’ kapu minden becsületes embernek magyar barátságai nyitva á ll, ’s m ég is a’ kapus csípi az embert nyakon, ha ő excellentiájához . . . . e j ! vi­

g y e a’ patvar dolgát — már e z sem magyar szó ....

inkább el se ’ mondom.

B OMBA

m egpillantva a1 poharakai.

Dolmányomra mondom! tőrökországban az em­

berek isznak is . . . . e jn y e! no én azt gondoltam, hogy csak magyarországban tudnak inni; mert Istók!

csak meg kell n o , hímezés-hámozás nélkül vallani, jól tudnak ám azok a’ magyarok i nni , kivált mikor a’ haza-' boldogságáért i s z nak. . . .

I S T Ó K.

J u h é! m ég ma törökországi bort is isz o m ; ön­

nek Bomba jónak kell len n i, mert idegen helyen termett; hiszen tudod u g y -e , hogy otthon is jobban szeretik a z t , a’ mit más idegen országból hoznak?

BOMB A.

Mintha b izony, nem volna nekünk ollyan jó posztó-fabrikánk (rácson és Szakolcán, mint a’ miilyen jó borfábrikánk van a’ neszm elyi ’s tokaji hegyeken.

I S T Ó K.

De gyomorfabrikánk is va n , ú gy-e? azért lás­

sunk h o zzá , míg nyakon nem csípnek . . . . a’ um-

u n ta ih o z nyúl. M ég itt is éltesse isten a’ magyarokat!

i - Bomba! Bomba, te Bomba! mi nem vagyunk földön; illyen bort csak angyalok i hat nak. . . .

122 ai szak

.

KÓBOR ISTÓK. ív .na

I l i S ZA K KÓBOR ISTÓK. JV. j e l 123

töb-1 3 töb-1 in . s z a k. KÓBOR ISTÓK. V. JFL.

B O M B A tántorog.

Hiszen m ég nincs éjszaka , t e . . . . vigyázz c s a k --- el ne e s s é l.. .

I S T Ó K .

A ’ mennyországban ugyan nincsen éjszak a, «le én már hozzá szoktam , jó éjszakát mondani. ha lefekszem . Elalszik. T ávolról tro m b iták 1 harsogása haitik.

BOMBA zavarban.

Hja! mit csináljunk? hát ha m ég is förökor- szágban vag y u n k , ’s most ránk ütnek és m eggyil­

kolnak, hogy megittuk ezt a’ drága b o r t ? . . . Ejnye!

ott a1 forrás . . . . n i . . . jó le sz belőle ezeket a’ cif­

raságokat m egtölteni. . . . le sz m ég neki eg y kis bori ze. . . . Elfut 1s nem sokára visszatér a 1 tölt Lillikomokkni.

í g y. . . . T ántorog. Csak már el ne alunnám, míg ezt a’ boriszákot innen el nem v is z e m .. . . Vállára veszi Is- t.ikot. Most már elrejtózködünk, ’s h a le h e t, tovább szökünk i:i tántorog.

Ötödik jelenés.

B cn -E rid o u in , ’s G concha föllépnek.

B E N - E R I D O U I N

nyájasan.

Levétetém tevéimről az italokat, ’s ide is ho- zatám m ár, hogy e ’ húri-ajkak megfürödnének ben­

nük, mint rózsa a’ harmatban.

lü .SZAK KÓBOR ISTÓK. V. JEL 125 G E O N C H A .

Ün igen h ízeleg nekem. A ’ lealázásig nyájas, 's nyelve sím a, mintha bársonyból v o l n a . . . .

B E N - E R I D O U I N .

még e’ sírna nyelv sem e lég e ’ termet' sí- maságáit leírn i, ’s elzengeni hódolatom’ , hogy si­

mán, ’s könnyen hathatna az le a’ szív’ mélyébe.

G E O N C H A .

Ha férjem, ki távol van, e ’ szerfölötti nyájas­

ságát és simaságát megtudná . . . . akkor . . . igen, önt készeresen sz e r e tn é .. .

B E N - E R I D O U I N .

Oily szoros a’ barátság közöttünk, mint Allah és Mohamed között.

G E O N C H A

a1 pataiadra ul.

Most tehát szerencsés leszek gazd ag italában részesülni.

B E N - E R I D O U I N .

Enyém a’ sz er en cse , szép Geoncha! — Sza­

bad leülnöm közelében , hogy fűszeres leheletét gyönyörrel szíhassam l . . .

G E O N C H A.

Lehet!

B E N - E R I D O U I N kűi

A z üdvet látom e ’ csillagszemekből felém mo- solygan i, mintha szerelem lobogná át a z o k a t : . . . u gy-e bár, a’ szerelem az az életben , mi harmat a' virágok fölött ?

1 2 6 I II. SZ A K KÓBOR ISTÓK. VI. JEL·

G E O N C H A .

En azt igen jól tapasztalom; ’s kívánom, hogy önnek is a’ szerelem alapítsa boldogságát 1 Lassú m e­

lódia zen g.

B E N - E R I D O U I N .

E zek hangászaim , kik m eg fogják mutatni, mennyire ringathatja az embert gyönyörbe a’ zene.

G E O N C H A iszik.

Hűves italka!

B E N - E R I D O U I N .

hasonlóiag iszik.

Mi ez ? Felugrik. Igen — igen! e z Allah’ ita­

l a ! . . . . É jra ’s hosszabban iszik. V l Z , merő V ÍZ . . . .

G E O N C H A . Mi ez ? mi baj ?

B E N - E R I D O U I N .

Igen — ig e n ! e z Allah’ itala Félre. Oda va­

gyok ! megcsaltak , kijátszatára! újra iszik. Hah ! hölgy ! . . . .

H atodik jelenés.

Szolgák jöttek a 1 k ert f e lö l, Istókot és Bombát vezetve t kik álmosan tántorognak.

I S T Ó K .

N e háborgass, mikor én alszom. — Mondjá­

tok m eg Oronkának, hogy jőjön mennyországba;

elvárom a’ fekete kapunál, rnelly a’ pokolba nyí­

lik. . .

111. SZAK KÓBOR ISTÓK. v i. JFX. 1 2 7

B OMB A.

Én a’ belgrádi kapunál várom e l . . . S Z O L G A .

Fennséges érnénk! E ’ két idegen Iliit e g y ró­

zsáimkor alatt találtuk heverve. . . R ózsa-bokor, csipke-bokor!

Megcsókollak még harm adszor!

I S T Ó K .

Van-e m ég abban az aranyos-gyéraántos billi- komban ?

BOMBA.

Kell m ég benne lenn i, mert megtöltöttem for­

rásvízzel. Forrás-kútnál juhász - bojtár. . . . hogy van csak a z a’ nóta? A’zene megszűnik. Húzd rá , mert megszidom pharao-apádat. . .

G E 0 N C H A Istókhoz.

N em de, ti ittátok m eg e’ bort?

B O MB A Mi hát.

P e r s z e !

erö ielelt eszm élettel.

i s

T

ó

K.

GE O N C H A

újabb zavarban.

Oh é g ! már bizonyos! minden tisztán v a n . ..

B E N - E R I D O U I N . Halált érdemlő vakmerőség!

G E O N C HA

a’ szolga' fülébe síig , ki elmegy.

Borzasztó! E gy pillanat___ ’s én v e s z v e . . . .

128 n i . s z a k. KÓBOR ISTÓK. VI. JHL

V ezír! e z öntől volt vakmerőség! λ> tcgj*»m

»ír-pel megjelenik. S zolgák ! n cri-Kridouiura mulatva ; e z ember foglyom . . . . börtönbe a’ gonoszszal !

B E N - E R I D O U I N .

Geoncha! F élre! A’ szoiüíUdi ■■ elvitelit A llah ! segítség . . . megtörnek csontjaim! kői apród lép fel.

1

. A P R Ó D . Mi baja lön nagyságodnak ?

2

. A P R Ó D . E gészen elrémültünk!

G E O N C H A .

E ’ háládatlan vendég akara elrabolni, hogy kéjeinek áldozata le g y e k : de a' sors e ’ ván­

dorok által megmenté éltem et, kik botorságukban kiürítek a’ poharakat, 5s elálmosodának, mint én elálmosodíam volna, ha ők az italban meg nem előz­

nek. . .

B O M B A.

Noha magyarországon minden csejiboríől így álmosodnának el az em berek, mint mi itt e z or­

szágban: ú gy ott az emberek mindig elunnának.

I S T Ó K . Hiszen alusznak i s !

B O M B A

még loljvast diillóg. x

Csicsiri borsó, vad le n c se , fekete szemű me­

nyecske !

Ili, SZAK. KÓBOR ISTÓK. VI. JF.L. 1 2 9

G E 0 N CII A.

Minthogy ti valátok most éltem’ és szabadsá­

gom’ megmentéi — íme m erész lépésiekért, hogy palotámba jü v é te k , nem csak hogy nem büntetlek, sot most hálámban ’s ajándékban is részcsítlek. r.gyik

^pajtijához. Cochin! e g y 1 ádika-aranyat fogsz e’ fiúk­

nak adni kincstáromból, ’s elbocsáttathatnak!

I S T Ó K .

Csókoljuk k ezeit nagyságodnak e ’ k eg y essé­

gért , máskor is szolgálu n k , ha parancsolja.. . B O M B A .

Ila sz ü k sé g le sz ránk, csak írjon magyaror- szágba lev elet, Váraljára, t. ns Komárom vme- gyében.

G E O N C H A Istókhoz

Ime e ’ billikom a’ tied. Arany buukomot nyújt Vedd em lékül!

I S T Ó K .

A ’ mint parancsolja n agyságod ; akár billiko- múl Is elveszem — csókolom másodszor is k e z e it...

B O M B A

Én m eg’ harmadszor csókolnám nagyságod’ k e­

zeit , azért a’ másik ezüst billikomért.. . . G E O N C G A .

L egyen ! Ata.ija. Most induljunk. Kincstárom ki fog benneteket elégítni. Hála a’ történetnek!

Beöthy Z siym ’. szitun. II. köt. 9

I S T Ó K .

U ejsze n ! nagyobb hálával tartozunk mi neki, hogy illy gazd ag ajándékokhoz juttatott bennünket.

B O MB A

m egrántja Istókot.

Istók! e z ám az űri asszon y! Mindnyáján. i

A