L É G R Á D Y G Y U L A főiskolai vezető lektor:
A LEKTORATUSI NYELVOKTATÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A műveltségi színvonal egyik hat hat ós tényezője az idegen nyelvek tudása, amel ynek birtokában nemcsak az idegen népek művel ődésanya- gát, társadalmi berendezését, tört énetét, erkölcsét, szokásait, egyszóval egész életét i sm er he t j ü k meg, de önmagunk helyzetét, szerepét és érté- keit is j obban fel t ud j u k mérni az összehasonlítás nyú j t o t t a lehetőség által. Az egyetemeken és főiskolákon folyó kötelező és f a kul t at í v nyelv- oktatás nagyban hozzájáru l az idegen nyelvi műveltség al a pj ai nak meg- erősítéséhez, illetőleg betetőzéséhez, ami a Művelődésügyi Miniszté- riumon kereszt ül a népi demokratikus ál lamun k áldozatos anyag i t ámo- gatásával és perspekt ivikus kult úr poli t ikáj áva l nyer biztosítékot. A lek- torok részére rendezett módszertani ankétok , a mind nagyobb számban megjelenő módszertani cikkek, értekezések, könyvek szi nt én jelentős segítséget ny ú j t a n a k az egyre izmosodó nyelvoktatá s m u n k áj á b a n .
A felt étele k biztosítása mellett is azonban minden mu nkat e rü le t , így a lektorátusi nyelvoktat ás terület e is felvet bizonyos probl émákat , amelyeknek tisztázásával, megoldásával még megnyugtatóbb er edmé- nyekhez szeretn e eljutni. Az alábbi kérdések felvetése is azt célozza, hogy adalékot szolgáltasson a nyelvoktatás javí tó törekvéseihez.
Nyelvoktatásun k legfőbb ker et ét annak 1. célkitűzése, 2. a ta ní - tandó anyag, 3. a t an ár és 4. a hallgatóság m u n k á j a együttesen alkotja.
1. A lektorátusi kötelező nyelvoktatás többször f e l me rü l t kérdése volt a nyelvoktatás célkitűzése, azaz, hogy mi lyen célt é r j ü n k el a nyelv- oktatás f ol yamán. Az kétségtelen, hogy a cél középpontj ában mindig a szakszöveg-fordítás állt, de emellet t több-keveseb b isúllyal mindig ott szerepelt a beszédkészség fejlesztéséne k célképzete is. Ezt igazolja a Közokt. Min. egyetemi orosz osztályának 1951-ben kiadott Ú t mu t at ó - j a is, amel y az orosz nyelv oktatásána k feladat át még úgy határozza meg, hogy a hallgatók bármely szakmába vágó szöveget — szótár segítségével — pontosan meg t u d j a n a k érteni , s az így szerzett nyelv- ismeretet f ej l et t gyakorlati beszédkészség is kísérje. Az 1953-ban kibo- csátott progra m megköveteli, hogy a hallgatóna k a záróvizsga alkal- mával fordításon és elemzésen kívül t udni a kell ,,az olvasott és lefordí- t ot t szöveggel kapcsolatosan f elt ett egyszerű orosz kérdésre orosz nyel- ven válaszolni'*. A haladóknak előírt pr ogr a m pedig megkívánja, hogy a fordítás és az elemzés mellett a hallgató s aj á t szavaival is el t ud j a mondani az olvasott és lefordított szöveg t ar t al mát .
Nem. egy a nkét on ki fejezésre j ut ot t , hogy helyt el en volna az orosz nyelvoktatást ki zárólag csak a fordí tási gyakorlat szempont jána k alá- vet ni és figyelmen kí vül hagyni a nyel vtanulás általáno s művelő jelle- gét. ,,A nyel v t ár sa dal m i jelenség, az érintkezés, a gondolatközlés, a harc és a fejlődés eszköze. Ügy kell t ehá t megszervezni a nyelvoktatást , hogy a hallgatók ne csak szűkebb s zakt er ül etü kön t ud j ák az élő orosz nyelvet harci eszközkén t használni", — ol vashat ju k a Felsőoktatás kér - dései 5. számának Követ kezt et ések c. fej ezet ében . A főiskolák jelenlegi nem orosz szakosok orosz nyelvi ideiglenes pr og r a m j a a fordítási készség kial akítására célként a passzív nyel vt udás els aját ít tat ásá t jelöli ugyan meg, de a szavak módszeres begyakorlása kérdés- fel ele t f o r m á j á ba n az élő n yel v követ el ményét is szolgál ja.
A fordítási cél elsődlegessége mellet t hangsúlyoznun k kell, hogy a gyakorlati nyelvt udásr ól, a beszédkészség ápolásáról sem feledkezhe- t ünk meg, nemcsak azért, mert ellenkező esetben a hallgatóknak a kö- zépiskolából m aguk kal hozott beszédkészségét szándékosan el sorvaszta - nánk, han em azért is, m e r t a külfölddel való mi nd gyakoribb kapcsolat
is köt elességünkké teszi ezt. A hallgató k maguk is igénylik a beszélge- tést. Ezt bizonyít já k a t a név első ór á j á n az I. évf. csoportjaiban Íratott fel mérő dolgozatok is, amel yek t anús ága szerint az orosz nyelv t an ul á- sától 116 hallgató közül csupán 50 v á r j a a fordít ói készség, illetőleg a szaktudás elmélyítését, míg a többi beszédkészséggel párosult általáno s nyelvi műveltséget aka r .
Az utóbbi kí vánságna k csak úgy lehet eleget tenni, ha e ngedünk az óránként i 25—30 sor nyi fordítási szöveg mennyiségéből. Megjegyzendő , hogy a minél több fordí t ási szöveg elvégzésére való törekvés — a már elmúlt két hónap al at t is — nem éppen kielégítő t apasztalatoka t hozott.
Ez nemcsak abban nyi lvánul t meg, hogy a feleltetés, az új szavak köz- lése és a sok szöveg f ordít ás a a nyel vt ani jelenség tárgyalására a tanítási órából úgyszólván s em m i időt nem j utt at , de abba n is károsan érezteti hatását, hogy több hall gató akad, aki a nagyobb anyagmennyiségből — hi ányos előképzettségéné l fogva — csak sok időáldozattal t u d fel ké- szülni. Az ilyeneknél előbb-utóbb elkedvetlenedéshez vezet a tanulás, ami legtávolabbról s e m célja oktat ás unknak . Kétségtelen, hogy a minél több szöveg elve, ami a legutóbb i országos lektori ankéton hangzott el, megvalósításának csupán kísérleti stádi umában van, de a 2 hóna p t a- pasztalata is ar r a fi gyelmeztet, hogy a nyelvokt at ás f ő célja, a fordítás mell ett a fordítást megalapozó egyéb fel adatokra is (nyelvtan, szavak begyakorlása) gondol nun k kell, időt kell azokra is szakítanunk.
M iután a m úl t program jai ho z képest rendszeres nyel vtan hel yett az ideiglenes pr og r am csupán nyelvi jelenségek magyará zatát í r j a elő, nem feltehető , hogy bizonytalan va gy éppen hézagos nyelvtani ismere- tek birt okában az önálló fordítói készség megszerzését t u d j u k biztosí- tani. A nyelvtan i öncélúságot elvet ve, hangsúl yoznun k kell, hogy csak biztos nyelvtani is mer etek teszik képessé a hall gatóka t a tudatos, pontos fordít ásra, s éppen ezért kívánatos, hogy az I., de szükség esetén a II.
félévben is a középiskolai nyelvtan i alapokat felülvizsgáljuk, kiegészít- sük és megszilárdítsuk.
Nem érdektelen egy pillantást vetni arra, hogy a Szovjetunióban az egyete- meken a két évig tartó kötelező nyelvoktatás heti 4 órában folyik, s a cél a nyelv- tanilag jól megalapozott fordítás mellett a meghatározot t mé rv ű beszélgetés is.
Bulgáriában hasonló a tanulás i időtartam, de a heti óraszám kettő. Az I. évben gyakorlati nyelvtan i mun ka is folyik, a kollokviumon a fordításon kívül elemzés és rövid beszélgetés a követelmény. Csehszlovákiában 4 szemeszteren át szintén heti 2 órában oktatjá k az idegen nyelvet; az oktatás célja oroszból az aktív nyelv- használat, szakmai szövegekben kifogástalan jártassá g; a második idegen nyelvből passzív nyelvtudás, szakszövegek olvasása. A NDK- ban hasonló időtartam és óra- szám mellett a fordítási készség elsajátíttatás a a cél, beszélgetés csak a szöveggel kapcsolatos.
A f enti országokban a nyelvoktatás t erén kitűzött feladat és köve- tett gyakorlat általába n párhuzamo s síkon halad a mi okt atásunkkal, mégis megállapítható , hogy a Szovjetunió a heti magasab b óraszámmal és Csehszlovákia az általánosa n kötelező 2 idegen nyel v bevezetésével követend ő példát n y új t a n a k a nyelvi ku lt ú r a fejlesztésére. Az utóbbival kapcsolatba n nern szabad elhallgatnunk, hogy az M. M. nál unk is több önként választott idegen nyelv tanulására ad al kalmat (70/1957. M. M.
sz.), sőt azok közül még egyet — a rendelkezés szerin t — a főiskolák tanácsülései kötelezővé is tehet nek . Ez az intézkedés pár huzam ban va n azzal, hogy biztosítsuk a külföldi t udományo s irodalom iránt érdeklő - dők sokaságát és a külföldi tudomány és technik a mindenkori fejlődési színvonalához való alkalmazkodást.
2. A fordítási szöveget ny új t ó jegyzetek mennyiségileg is és minő- ségileg is kielégítik a követ el ményt. Az olvasmányok változatosak és korszerűek . Az anyag kiválasztásánál ér vényesül t az a két szempont, ami az NDK -ban még a közelmúltban is vi takén t szolgált. Lll Az neve- zetesen, hogy a szövegek az előadásokon hallott vagy még nem hallott, ú j szakismerete t öleljenek-e fel. Jegyzet ein k mindkét követelményne k eleget tesznek. A legújabban szerkesztett jegyzete k szótárt nem közöl- nek azzal a pedagógiai célzattal, hogy a hallgatók szükség esetén s aj át kéziszótárukat használjá k és így a szótárkezelést megszokják. Ezt csak helyeselni lehet. Hasznos szolgálatot teljesí tene azonban a szöveggyűjte- mény, ha kellő mennyiség ű házi fe ladat nak szánt fordítási (idegen és magyar) szöveget is tar talmazna.
Bár a jegyzetanyag lehetőséget n y ú j t a szakfordításb a való beveze- tésre, az érdeklődés kiterjesztése és a későbbi önálló fordító i m unka alaposabbá tételére a d j u n k új ságokat, t udományo s folyóiratoka t a hall- gatók kezébe. Az élő irodalommal való kapcsolat szükségét A. Zsluk- tyenko is megerősíti, aki a Voproszi metogyiki prepodavanyi ja jazikov c. cikkében hangsúlyozza, hogy a hall gatókna k „a szakszövegeken kívül olvasás cél jár a a könyvek sorát kell adni". [2] G. Fischer és S. Uhlig az „Einige P robleme des Russi schunterrichts an einer technischen F ach- hochschule " c. értekezésükbe n [31 a technikai főiskolákon folyó nyelv- oktatás feladatáról szólva azt is megjegyzik, hogy a hallgatóknak a szak- irodalom önálló tanulmányozására számos t udományos közleményt t e- gyünk hozzáférhetővé.
3. A nyelvoktatás kifogástalan szervezése, a rendelkezésre álló színvonalas tankönyvek , jegyzetek mellett a tanítás sikerének legfőbb biztosítéka a tanár. Nyelvtanár ai nk szakmai tudása, szocialista öntu -
data, igazságossága és a nyelvet megkedvel tető közvetlen egyénisége, a hallgatók iránti f á r ad ha t a t l a n szakmai és nevelői segíteni akarása azok az al apkrit ériumok, ame l yek a t anár és a hallgatók viszonyát a m un ka terül etén egybehangolj ák . A nyelvtanul ásr a káros megnyi lvánuláskén t kell elítélni a „rideg t anár os di t", a t a n ár i munkát csupán a száraz anyag- közlésben és a rosszindulatú számonkérésben látó felfogást, amely az ismeret elsaját ításá t megkönnyít ő begyakorlás kisebb-nagyobb m é r v ű elhanyagolásával és a tanít ási órákon kívüli segítség mellőzésével a tanuló-csoportokba n c supá n az elriasztóa n gyenge t anul mány i átlagot t u d j a „önelégülten biztosítani". A j ó tanári mu n ká na k arra kell irá- nyulnia, hogy a hall gató k kellően begyakorolt ú j ismeretek bi rtokában az otthoni feladatukat önállóan is el t u d j á k végezni. Csak ez teszi lehe- tővé, hogy mindenk i ked vvel végezze m u n k á j á t és ne nyűgnek , h an e m a siker l átt án az ér tel mi kielégülés 1—1 ösztönző fázisának tekints e a nyelvi órákr a való készülést.
Mi nthog y a szakszöveg fordítása a t anár részéről nemcsak nyel v- tudást, han em szakműveltsége t is feltételez, nélkülözhetetlenü l szük- séges a szaktanszékekke l való kapcsolatot szorosabbá tenni. A kapcsolat az egyes szakmai kér dése k tisztázásán kívül a hallgatók megismerésé t is még alaposabbá t ehet i .
4. A nyel vt anár nak az I. félév első időszakában kétszeresen körül - tekintően , a hallgatók különböző előképzettségét szem előtt t ar t va kell a tanítási órát megszerveznie. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a sok- évi nyel vt udás ellenére sok mi nden t elölről kell kezdenie. Nem egysé- ges a kiejtés, a szó- és nyel vt ani ismeret, a szakirány ú fordítás pedig ú j fe ladat kén t áll a hallgat ók előtt. Helyes, ha az I. évf. első ór áj á t tudást megállapító, ún. f el m ér ő dolgozattal kezdjük . A dolgozatok alapj án ki- világlik, hogy a közeljövőbe n milyen hiányokat kell a t anárnak sürgő- sen pótolnia.
A t anul ók ismerete állapotána k tanulmányozásáva l a Szovjetunió - ban a módszerkutató i ntézetek is foglalkoznak [4], s a f elmér t er edmé - nyeket a tanulók és a t aná ro k m u n k á j á n a k javítása szolgálatába állí tják.
Az alábbiakban vi zsgálju k meg, hogy az I. évf. 7 tanul ó-csoportj á - ban megírt dolgozatok milyen pi llanatképet a dna k a hallgatók tudásá - ról. Előre kell bocsát anunk , hogy az eredményből nincs szándékun k következtetést levonni a középiskolai nyelvokt atá s helyzetére. Ezt annál kevésb é tehet j ük , m e r t a hallgatók, akik a dolgozatot készítették, na- gyobbára nem számol tak előre azzal, hogy szakj u k mellett még nyel vet is ta nul nak , másrészt érdeklődési beállítottságuk is má s i rányú .
A dolgozat követ elmény e — változó szöveggel — minden csoportra nézve azonos volt. M agyarr ól oroszra való fordításkén t szerepel t a középiskola szókincséből 4—4 főnév, melléknév és ige (pl. ház, haza, forr adal om, hős; nagy, öreg, fehér, szocialista; beszélni, építeni, h a r - colni, segíteni); egy megadott névmá st meghat ározott esetb e kellett tenni (pl. ő-neki); egy igepár igeneves alakjait kellett megszerkeszteni;
fel ada t volt egy ige ragozása minden időben; jelzős főnév fordí tása oroszra (pl. a legjobb üzemekben); egy egyszerű bővített mondat f or - dítása oroszra (pl. a szovjet irodalo m a világ leghaladóbb irodalma).
A megoldás er ed mény ét a 7 csoportra együttesen vonatkoztatva, az alábbi táblázat szemlélteti:
A m e g o l d á s f o k o z a t a i F o rd í t á s m a g y a r b ó l
me go ld ot t r és z be n
F o rd í t á s m a g y a r b ó l
me go ld ot t me g ol do t t m eg o l d at l a n
4 főnév 15 96 5
4 melléknév 19 90 7
4 ige 19 94 3
jelzős főnév esetben 28 8 80
bővített mondat 6 16 94
nyelvtani feladat:
névmás függ ő esetben 53 — 63
igeragozás 58 51 7
igenév-képzés 8 52 56
% 22,2 43,9 33,9
A táblázatot elemezve megál lapít hatj uk , hogy igen kevés azoknak a száma, akik fel adat ukat akár egyik, akár mási k kérdésben is hiány- tal anu l tudták volna megoldani. A legkirívóbb hiány a bővített mondat fordításáná l mutatkozik. 116 hallgató közül 94 t eljesen eredm ényte lenü l dolgozott, s csupán 6 hallgató fordított kifogástal anul. Alig jobb az eredmény a függő esetben lévő jelzős főnév szerkesztésénél is, ahol 80 megoldatlan esettel találkozunk; az igenév-képzést 56 nem t u d t a — még csak részben sem — elvégezni. Legbiztosabb ismeret a formális igera- gozásnál állapítható meg, ahol 58 helyes megoldást tal álhatunk . N em sokkal marad alatta a névmás függő esetére adott válasz sem, 53 a jó megoldások száma. Elgondolkoztató számarány t mut at a hallgatók alap- szókincsének hiányo s volta. Csupán 15 hallgató ismert e a 4 gyakra n elő- forduló főnevet, 19 a mellékneve t és ugyanannyi az igét. Nem ok nélkü l veti fel panaszá t Suara Róbert „Tapasztalatok az egyetemi nyel voktatás t e r é n " c. cikkében: ,,A szókincs hiányos el saj át ítása egyik fő oka annak, hogy az egyetemi nyelvoktat ás gyakorlatilag n e m eredményes". [5] Ezzel a megállapítással teljesen egyet értve a lektoroknak oda kell hatni, hogy az óráról órára kijelölt 15—18 r eproduktív szót ne csak az első számon- kérési alkalomkor kérdezzük ki, de lehetőséghez mér t en más nyelvi órá- kon is alkalmaztassuk. A szokásos eljárásoko n kívü l a rögzítés szem- pontj ábó l az is helyes, ha egy félév ta rt am a al at t a szótári szavakat két részletben ismét elt et jük .
A felmérő dolgozatok eredménye, hiánya a további feladatok súl y- po nt j á t illetően, n éhány hasznosítható következtetésre ad lehetőséget:
a) Általába n megállapítható , hogy a hallgatók formális t udás a jobb, mi n t a nyelvt an i ismeretek mondatbeli alkalmazásának készsége. Ezt a t ény t m ut a t j a a ki mutat ásba n szereplő névmás - és igeragozás megoldá- sának számviszonya is;
b) a fordítói készség megalapozása céljából az I. évfolyamon a lénye- ges, de bizonytalan nyelvtani al apfogalmakat gyakorl ati úton (sok szó- beli és írásbeli mondat szerkesztése, elemzés stb.) saj átít tassu k el ;
c) fokozatosan, egyre többet nyúj t va, t é r j ü n k á t a hallgatók előtt kevésb é ismert mondat ta ni és fordítástechnika i probl émákra ;
d) az önálló fordítói készség kifejlesztése érdekében ne elégedjün k
meg a t anult anyag reprodukálásával , hanem 1 évben legaláb b egyszer tanszékektő l kapott rövidebb (2—3 oldal) cikk, szemelvény l ef ordí tt at á - sával segítsü k elő a hallgatók önálló fordító i tevékenységét;
e) az aktív szókincs megerősítésére az anyaggal kapcsolatban a kérdés-felelet módszerét is al kalmazzuk.
Bár a főiskolára került hallgatók előtt a fordítói munkamódszer ne m ismeretlen, mégis a szakszöveg fordítása — a sajátos szókincs és mondatt an i a lkat ánál fogva — ú j terül etet jelent. A külföldi szakiro- dalomban egyre i nká bb olvasható, hogy a középiskolában ne m szabad a szakszövegek f ord ít ás át mellőzni, mert — mint M. M. Gochlernyer és G. V. J ej ger orosz szerzők „A f or dítás t aní tásának m u n ká j á r ó l " c. érte- kezésben í rj ák — a gyakorlati élet és a főiskolákra való előkészítés is meg kívá nj a a szakirodalomma l való foglalkozást. [6] Másutt Siegfried Bär. NDK tanára kiemeli, hogy a középiskolában csak a jól megalapo- zott előkészítéssel lehet komoly fordítói munkáho z hozzálátni., [7]
A főiskolai nyelvokt at ás ügye csak nye rne azzal, ha a középiskola is még jobban el mélyíten é a fordít ó i m unka előkészítését.
Azt, hogy a nyelvokt at á s ü gye mennyi re halad előre, nemcsak ki- zárólag a nyelvi óráko n folyó munka, a tankönyv , a felsőbb szervezés kérdései döntik el. Függ ez a nyelvi órák órarend i elhelyezésétől és a nyelvi alkalmak megteremt ését ő l is. Az utóbbira csupán egyet, a fordító i ver seny t szeretném megemlíteni. Lekt or átusun k a jutalmazássa l egybe- köt ött fordítói ver se ny t évről évr e megrendezi, s a tapasztala t az, hogy a résztvevők száma egyre emelkedőben van (30—50). A t antes tül et tag- j ainak nyelvi k u l t ú r á j a is ható tényező lehet, amelyből a hallgatók szintén ösztönzést mer ít hetnek .
Egyetemein k és főiskoláink oktató-nevelő m un ká j án a k a nyel vokt a- tás egyik jelentős szakasza. Az ú j értelmisége t nemcsak a szakmai elmé- lyüléshez elengedhetetlenü l szükséges nyelvi smerettel lát j a el, hanem a szocialista nevelést, a felszabadult népek baráti kapcsolatát is hatéko - nya n valósítja meg. Ha hallgatóink nem is érik el nyelvtudás t ekintet é- ben azt a fokot, am i t a marxi zmu s klasszikusai elértek, akik több nyel - vet beszéltek, de a sokoldalú t an ár i munkával feltétlenü l el kell jutniok az elismerésre mé l tó an megszervezett nyel voktatásun k gyakorlati céljá- hoz, a fordítói készség megszerzéséhez.
J E G Y Z E T E K
[1] Martin Kade: Kommentie rt e T exte im Hochschulunterricht ? Fr emdspr achenunte rr icht , 1958. H. 11.
[2] 10. A. ÜCjiyKTeHKO: Bonpocbi MexozuiKH npenoaoBaHHH íowkob.
B e C T H H K BblCUieH IUKOJIbl, 19"56 5.
[3] G. Fischer—S. Uhlig: Einige Probleme des Russischunterricht s an einer tech- nischen Fachschule. Fremdspr achenunterr icht , 1958. H. 10.
[4] E . B. $Hii iMaH: H3yneHHe c o c t o h h h h 3H3.HHH, yweHHH h Ha3biKOB yiiamnxcsi n o
HHOCTpaHHbIM H 3 M K & M . MnOCTpaHHfeie H 3 b I K H B UIKOJTe, 1957. 3.
[5] Suar a Robert: Tapasztalatok az egyetemi nyelvoktatás terén.
Felsőoktatás i Szemle, 1958. 204. old.
[6] M. M. Tox^eHep h T. B. Earep O paöoTe no oöy^ieHHio nepeeoay
HHOcTpaHHbie H3MKH B uiKo^e, 1 9 5 8 . 2.
[7] Siegfried Bä r: Übersetzung in die Fremdspr ache. Fr emdspr achenunterr icht , 1958. H. 3.
