Tertullianus görög műveltsége

(1)

PANNONHALMI FÜZETEK

A P A N N O N H A L M I F Ő A P Á T S Á G I S Z E N T G E L L É R T - F Ő I S K O L A H A L L G A T Ó I N A K D O K T O R Á T U S I É R T E K E Z É S E I ( 1 9 2 6 - T Ó L )

16.

TERTULLIANUS

GÖRÖG MŰVELTSÉGE

I R T A :

NEMES VAZUL

O. S. B.

P A N N O N H A L M A 1 9 3 5

M i i m

(2)

(3)

PANNONHALMI FÜZETEK

A P A N N O N H A L M I F Ő A P Á T S Á G I S Z E N T G E L L É R T - F Ő I S K O L A H A L L G A T Ó I N A K D O K T O R Á T U S I É R T E K E Z É S E I ( 1 9 2 6 - T Ó L )

— 1 6 . — —

TERTULLIANUS

GÖRÖG MŰVELTSÉGE

I R T A :

NEMES VAZUL

O. S. B,

P A N N O N H - A L M A 1 9 3 5

(4)

Nihil o b s t a t .

D R . F L O R I A N U S K Ü H Á R c e n s o r .

Nr. 446/1935.

I m p r i m a t u r .

In S. M o n t e P a n n o n i a e , die 22. M a i i 1935,

C H R Y S O S T O M U S K E L E M E N A r c h i a b b a s et O r d i n a r i u s .

A KIADÁSÉRT FELEL: NEMES VAZUL,

D U N Á N T Ú L PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA RT. PÉCSETT.

(5)

ELŐSZÓ.

T e r t u l l i a n u s egyik-másik í r á s á b a n lépten-nyomon a gö- rög í r ó k r a hivatkozik. É r t e k e z é s ü n k b e n igyekeztünk T e r t u l - lianus műveiből összegyűjteni m i n d a z t , ami a görög i r o d a l o m - m a l v a l a m i k é p e n k a p c s o l a t b a h o z h a t ó . M u n k á n k célja az volt, hogy m o z a i k s z e r ű képet r a j z o l j u n k T e r t u l l i a n u s görög olva- s o t t s á g á r ó l , i r o d a l m i m ű v e l t s é g é r ő l .

F e l d o l g o z á s i m ó d s z e r ü n k e t illetőleg azt jegyezzük meg, hogy az i r o d a l o m t ö r t é n e t s z o k á s o s b e o s z t á s á t t a r t o t t u k s z e m előtt. A z irodalmi m ű f a j o k és e z e k n e k művelői köré csoporto- s í t o t t u k a n y a g u n k a t . De n e m e l é g e d t ü n k meg T e r t u l l i a n u s görög műveltségéről t a n ú s k o d ó a d a t o k egyszerű f e l s o r a k o z t a t á - sával, h a n e m összehasonlítottuk őket a n a p j a i n k b a n ismert kritikai szövegekkel. Csak az e r e d e t i szövegekkel p á r h u z a m b a állítva tűnik ki Tertullianus széleskörű ismereteinek t u d o m á - nyos jellege.

T e t t ü k ezt a z é r t is, mert m u n k á n k közben gyakran felvető- dött e l ő t t ü n k a k é r d é s : honnét m e r í t e t t e T e r t u l l i a n u s ezen a d a - t o k a t ? V á j j o n az említett írók műveit közvetlenül t a n u l m á - nyozta-e, vagy pedig csak m á s o d k é z b ő l vette a d a t a i t ?

E r r e a k é r d é s r e az i r o d a l o m t ö r t é n e t is s z e r e t n e kielégítő (feleletet kapni. Szinte á l t a l á n o s az az ó h a j : „Eine u m f a s s e n d e U n t e r s u c h u n g über die Quellen T e r t u l l i a n s u n d seine Beziehun- gen zu ä l t e r e n heidnischen u n d christlichen S c h r i f t s t e l l e r n ist d r i n g e n d notwendig".¹ U g y a n e z t sürgeti G e f f c k e n² is. ő u g y a n p á l c á t tör T e r t u l l i a n u s e r e d e t i s é g e fölött és részben a görög a p o l o g e t á k közhelyeiből, részben pedig Mínucius Felíxtől s z á r -

1 A . E h r h a r d : D i e a l t c h r i s t l i c h e L i t t e r a t u r . I. Die v o r n i c ä n i s c h e L i t . F r e i b u r g im B r e i s g a u . 1900. 446. 1.

2 J . G e f f c k e n : Z w e i g r i e c h i s c h e A p o l o g e t e n . 1907, L e i p z i g u.

B e r l i n ( T e u b n e r ) 285, 1.

(6)

m a z t a t j a T e r t u l l í a n u s példáit, hivatkozásait.³ W i l h e l m⁴ és a nyomában j á r ó A g a h d⁵ közös f o r r á s t vesznek fel T e r t u l l í a n u s és Minucíus s z á m á r a , A közös f o r r á s u t á n szimatolók e l j á r á s á t kemény s z a v a k k a l elítélte H a r n a c k.^e G e f f c k e n állításait p e d i g H e í n z eT t e t t e a l a p o s b í r á l a t t á r g y á v á és döntő érvekkel bizonyí- t o t t a T e r t u l l i a n u s p r i o r i t á s á t Minucíus F e l i x művével szemben.

Heinze n é z e t e a legtárgyilagosabb: „die apologetischen u n d polemischen Motive, mit denen Tert. arbeitet, zum großen Teile seinen griechischen V o r g ä n g e r entlehnt sind. Es verschlägt da- bei wenig, ob wir seine Q u e l l e n e n n e n k ö n n e n , . , A b e r T e r t . ist sehr viel m e h r als blosse E r b e . "8

F o r r á s k r i t i k a i elemzésbe a jelzett összehasonlításon kívül jelen m u n k á n k b a n nem b o c s á t k o z h a t u n k . De nem z á r k ó z h a t u n k el az elöl sem, hogy legalább á l t a l á n o s s á g b a n ne k ö r v o n a l a z z u k a f o r r á s k r i t i k á r a vonatkozó f e l f o g á s u n k a t .

E r e d e t i f o r r á s b ó l s z á r m a z ó n a k t a r t j u k mindazt, amit T e r - tullíanus a r é t o r iskolában végzett t a n u l m á n y a i közben m e g - ismerhetett a görög írók műveiből. Közvetlen f o r r á s r a m u t a t - nak azok a z idézetek is, a m e l y e k b e n szerzőnk h a t á r o z o t t a n hivatkozik az egyes írók v a l a m e l y á l l í t á s á r a , vele gondolati ösz- szefüggésben van, vagy pedig ellene foglal állást. Ellenben m á - sod sőt h a r m a d k é z r e u t a l n a k az olyan helyek, hol szerzőnk doxografíkus összefoglalásokban s o r o l j a fel az írók véleményét t á r g y á r a vonatkozólag. Különösen a filozófiában használt T e r - tullianus ilyen doxografiát.⁹

A szövegkiadások tekintetében a görög a u k t o r k i a d á s o k kö- zül m i n d e n ü t t az ú j a b b kritikai k i a d á s o k a t használtuk, T e r t u l - líanus műveinél még nagyon érezhető h i á n y az, hogy az egyház- a t y á k írásainaik kritikai k i a d á s á t végző Bécsi A k a d é m i a T e r t u l - lianus m ű v e i n e k csak I. és I I I . k ö t e t é t a d t a ki. (CSEL XX, és

3 I. m. 282. 1.

4 F r . W i l h e l m : D e M i n u e i í F e l í c i s O c t a v i o e t T e r t u l l i a n í A p o l o - g e t i c o . (Bresl. P h i l . A b h . II. 1. 1, 1887.)

5 R . A g a h d : M. T e r e n t i V a r r o n i s A n t i q u i t a t u m R e r u m D i v i n a r u m libri I. X I V . X V . X V I . ( J a h r b ü c h e r f ü r cl, P h i l , Hg. v. A. F l e c k e i s e n , 24., S u p p l e m e n t b a n d . 39—83. 1.)

6 A. H a r n a c k : C h r o n o l o g i e d e r a l t c h r i s t l i c h e n Lit, II, 1904, 324, L

7 R. H e i n d e : T e r t u l l i a n s A p o l o g e t i c u m . L e i p z i g , T e u b n e r , 1910.

8 H e i n z e : i. m. 288—289. 1.

0 V. Ö. H . D i e 1 s: D o x o g r a p h i G r a e c i . B e r o l i n i . 1879. 208—212. 1.

(7)

C S E L X X X X V I I ) . A hiányzó II. kötetben szereplő művek szö- vegét ú j a b b , megbízható kiadók (Rauschen, Martin, M a r r a ) m u n - káival helyettesítettük, — Az i d é z e t e k n é l m e g j e l ö l j ü k , hogy az idézett hely az író melyik művében, h á n y a d i k f e j e z e t b e n f o r d u l elő; megnevezzük az á l t a l u n k h a s z n á l t kiadást, a lap- és a sor- számot is.

Részletes t á r g y a l á s u n k a t megelőzőleg egy bevezető f e j e z e t - b e n m e g j e l ö l j ü k Tertullíanus é l e t é n e k főbb határköveit, kiemel- k e d ő b b eseményeit. M e g r a j z o l j u k t o v á b b á a k e r e s z t é n y i r o d a l o m k i a l a k u l á s á t és a görög irodalomhoz való viszonyát.

(8)

I. F E J E Z E T .

TERTULLIANUS ÉS KORA.

1. Tertullianus életrajzi adatai.

Qu. Septimíus F l o r e n s T e r t u l l i a n u s K r . u. 160 körül s z ü l e - tett Karthagóban.¹" A t y j a p o g á n y volt és az A f r i c a - p r o v í n c i a b a n állomásozó r ó m a i h a d s e r e g b e n szolgált, mint centurio p r o c o n - sularis. Megvolt t e h á t a lehetőség a r r a , hogy az i f j ú T e r t u l l i a - nus m a g a s a b b kiképzésben r é s z e s ü l j ö n . T e r t u l l i a n u s nem is vesztegette el a fiatal kor éveit. M e g t a n u l t görögül és a jog- t u d o m á n y o k a t is elvégezte." Tanítói közül csak Phosphorust, a karthágói ,,frigidíssímus r h e t o r L a t i n u s " - t említi meg.¹² Nyilvá- nos m ű k ö d é s é n e k első s z a k a s z a R ó m á b a n z a j l o t t le. 190-ben m á r Róma híres ü g y v é d j e i közé tartozik.¹' N é h á n y év múlva, miután m á r fenékig k i ü r í t e t t e a p o g á n y örömök serlegét, k e r e s z - t é n y lett. B i z o n y á r a a v é r t a n u k hősies állhatatossága n y e r t e meg őt a k e r e s z t é n y s é g n e k . Semmi közelebbi a d a t u n k nincs arra, hogy hol és mikor vette fel a keresztséget. K e l l n e r^{1 4} szerint ez 193-ben történhetett, mások ellenben n é h á n y évvel k é - sőbbre,¹⁵ d e okvetlenül 197 előttre^{1 0} teszik megtérésének idő- p o n t j á t . M e g t é r é s e után e l h a g y j a R ó m á t , ügyvédi sikereinek és

1 0 V. ö.: B a r d e n h e w e r O,: G e s c h i c h t e d e r a l t k í r c h l i c h e n L i t e r a - t u r . II. B a n d . F r e i b u r g im B r e i s g a u ,2 1914. 377. 1.

1 1 E u s e b i u s : H i s t , E c c l . II. 2. 4. „TSQTVXXUXVÖS rovg 'PiouaUov vôuovg fooi-

8(oxióg, dviji) rá TE &XXa ëvdo^og xcci toi' utiXiGr e i-rCl ~.Pó\uXauTtQàiv. "

1 2 A d v e r s u s V a l e n t i n i a n o s , c. 8. C S E L X X X X V I I . p. 186, 7.

1 3 K e l l n e r , T e r t u l l i a n s a u s g e w ä h l t e S c h r i f t e n I, M ü n c h e n , 1912,.

X X X V . 1.

1 4 K e 1 1 n e r, i. m. u. o.

1 0 B a r d e n h e w er, i. m., II. 378. 1.

1 6 R a u s c h e n - A l t a n e r , P a t r o l o g i e , F r e i b u r g im B r e i s g a u , 1931, (10. u*

11. Auf!,) 89, 1.

(9)

erkölcsi b u k á s á n a k s z í n t e r é t és visszatér s z ü l ő f ö l d j é r e , K a r - thágóba. Az ú j hit szépsége a n n y i r a elbűvölte a s z e n v e d é l y e s p ú n jogászt, hogy ez az ü l d ö z ö t t hit v é d e l m é r e t o l l a t r a g a d o t t és g a z d a g apologetikus i r o d a l m i tevékenységet f e j t e t t ki, ,,Apo- logeticum" c, m u n k á j á t az első s z á z a d o k legművészibb hitvédel- mi i r a t á n a k tekinti az i r o d a l o m t ö r t é n e t .

Szent J e r o m o s szerint^{1 7} p a p volt. Ú j a b b a n azonban egye- sek¹⁸ azt vitatják, hogy nem t a r t o z o t t a p a p s á g közé. Szent J e - romost megtévesztette az, hogy T e r t u l l i a n u s a laikus p a p s á g esz- m é j é t h i r d e t t e : ,,nonne et laici s a c e r d o t e s s u m u s ? "1 9 A n n y i t egész h a t á r o z o t t a n á l l í t h a t u n k , hogy a k a r t h á g ó i hívek bizalma benne összpontosult és őt k é r t é k fel a katechumenok, a hit- tanulók oktatására.^{2 0} E z t a tisztséget nagy lelkiismeretességgel töltötte be. Nem elégedett meg a szóbeli tanítással, h a n e m az egyház t a n í t á s á n a k n é h á n y hittételét írásban is k i f e j t e t t e . Több mint h a r m i n c könyve m a r a d t r á n k . Ezek közül n é m e l y i k b e n a k a t e c h u m e n o k t a n í t ó j a k é n t s z e r e p e l és olvasóit ilyen k i f e j e z é - sekkel szólítja meg: novicioli,21 Dei serui,2 2 accedentes a d fidem,2* benedictae,^{2 4} benedicti,^{2 5} íngressurí baptismum.^{2 6}

I r o d a l m i m u n k á s s á g á r ó l őszintén e l m o n d h a t j u k , hogy köny- veiben felölelte k o r á n a k hit- és erkölcstani, t u d o m á n y o s és gya- korlati kérdéseit. í r á s a i b a n m e g a l k o t t a a teológia latin m ű s z a - vait és rengeteg olyan a d a t o t jegyzett fel, melyek a k e r e s z t é n y archeológia, j o g t u d o m á n y és m o r á l i s s z á m á r a nagyon fontosak.

F o r m a i szempontból az „ A p o l o g e t i c u m ' és a ,,De p r a c s c r i p - tione" c. művét dicsérik. T u d o m á n y o s szempontból pedig legin- kább kiemelkedik a ,,De a n i m a " c, könyve, mely az első k e r e s z -

1 7 D e viris i l l u s t r i b u s LXIII: „ T e r t u l l i a n u s p r e s b y t e r . . . c u m u s q u e a d m e d i a m a e t a t e m p r e s b y t e r E c c l e s i a e p e r m a n s i s s e t . "

l s K e l l n e r , i. m. X X X . — X X X I I . 1. — K o c h , H i s t . J a h r b . 1907, 95—103, 1.

1 9 D e e x h o r t a t i o n e c a s t i t a t i s , c. 7,

2 0 V. ö. K e l l n e r , i. m. X X X V I I I . 1.

2 1 D e p a e n i t e n t i a , c. 6, 1. F l o r , P a t r , f a s c . X. p, 17.

2 2 D e s p e c t a c u l i s , c, 1, C S E L X X , p . 1, 5,

2 3 D e i d o l o l a t r i a , c. 24, C S E L X X . p. 58, 1— 2.

2 4 D e c u l t u f e m i n a r u m , ( r e c e n s u i t J . M a r r a , 1930, In a e d . J o , B a p t .

" P a r a v i a e et Soc.) II. 4, p. 19, 16.

2 5 D e o r a t i o n e , c. 1. C S E L X X . p . 181, 4.

2 6 D e b a p t i s m o , c. 20. C S E L X X . p, 217, 17.

(10)

t é n y lélektan és az ősegyház i r o d a l m á n a k legértékesebb t e r - m é k e .

Ezek u t á n a n n á l s a j n á l a t o s a b b az a k ö r ü l m é n y , hogy T e r - t u l l i a n u s hűtlen lett az egyházhoz, a m e l y é r t pedig annyit küz- dött, dolgozott. Mi csak azt a szomorú t é n y t t u d j u k elkönyvelni, hogy T e r t u l l i a n u s 207—211 t á j á n e r e t n e k lett.27 Végletekig me- nő szigora a rigorista m o n t a n i s t á k h o z sodorta. Sőt ezek között is ú j szektát a l a p í t o t t , a róla elnevezett „ T e r t u l l i a n i s t á k a t " . Hieronymos szerint^{2 8} késő öregségben ,,ad d e c r e p i t a m senectu- l e m " é r t e utol a h a l á l , valószínű 230 után.

2. A görög nyelv és irodalom szerepe a profán és a keresztény latin irodalom keletkezésében.

Közismert igazság, hogy az ókor istenített u r a l k o d ó j a , Nagy S á n d o r , világhódító terveinek m e g v a l ó s í t á s á r a a f e j l ő d é s n e k legmagasabb f o k á r a jutott hellén szellemmel kötött szövetséget.

Ezzel a k a r t a ö s s z e t a r t a n i b i r o d a l m á n a k ellentétes részeit. Ez a szövetkezés b e s z é d e s e n b i z o n y í t j a a szellem e r e j é n e k fensőbb- ségét a merőben anyagi erő és hatalom felett. A világbirodal- m a t Nagy S á n d o r utódai, a díadochusok, véres t e s t v é r h a r c o k k ö z e p e t t e d a r a b o k r a t u d t á k tépni, de a hellén szellemnek nem t u d t á k ú t j á t állni és h a t á s a alól n e m b i r t á k kivonni magukat.

Legnagyobb d i a d a l á t a k k o r a r a t t a a világhódító hellén szellem, a m i k o r a görögverő római őserőt m e g a d á s r a kényszerítette.

„ G r a e c i a c a p t a f e r u m victorem cepit; et a r t e s íntulít a g r e s t í Latio".²¹' A hellén „ k u l t ú r f ö l é n y " szinte megsemmisítő erővel ne- h e z e d e t t Róma szellemi életére. Legszembetűnőbb volt h a t á s a az irodalomban. B á r m i n t igyekeznek is a G ü n t h e r J a c h m a n n - p á r t í filológusok a r ó m a i i r o d a l m a t a ,,természet szerint m é r t e r e - detiség""' s z e m p o n t j á b ó l a görög irodalom megközelíthetetlen r e m e k m ű v e i fölé helyezni, minden erőlködésük mellett is igaz m a r a d az i r o d a l o m t ö r t é n e t legkiválóbb k u t a t ó i n a k egybehangzó m e g á l l a p í t á s a : a római i r o d a l o m a görög i r o d a l o m n a k csak egy

2 7 K e l l n e r : i. m. X L l L — X L I I I . 1.

2 8 D e viris i l l u s t r í b u s c, LX1II.

2 9 H o r „ E p i s t . I. 1, 156—157.

3 0 G ü n t h e r J a c h m a n n : D i e O r i g i n a l i t ä t d e r . r ö m . L i t e r a t u r , L e i p - zig, T e u b n e r B e r l i n . 1926.

(11)

ú j a b b periódusa. A r ó m a i irodalom ugyanis: „ u m f a ß t nicht n u r die lateinischen Vorgänger, s o n d e r n a u c h die Meister der hellenischen K u l t u r aus den verschiedenen Zeiten, die immer wieder in F o r m u n d Inhalt auf R o m eingewirkt u n d seine L i t e r a t u r zu einer E t a p p e der griechischen gemacht haben".^{3 1}

A hellén szellem u r a l k o d ó jellege még szembetűnőbben dom- borodik ki a latin i r o d a l o m n a k másik s í k j á n : a k e r e s z t é n y i r o d a - lomban. A nyugati k e r e s z t é n y s é g nyelve csak későbben oldódott fel a görög nyelv bilincseiből. R ó m á b a n a Kr. u. II. s z á z a d vé- géig, Viktor pápáig (189—199), görög volt a ker. istentisztelet, s ennek következtében a ker. irodalom nyelve is. ~ Hogy m i é r t é p p e n a görög lett az ősegyház anyanyelve, ennek m a g y a r á z a t á t elsősorban az Egyház m e g a l a p í t á s á n a k történelmi hátterében kell k e r e s n ü n k .

A N á z á r e t i J é z u s Krisztus a hellén k u l t ú r á v a l átitatott K e - leten r a k t a le ,,Isten o r s z á g á n a k " a l a p j a i t , K e l e t e n h i r d e t t e az üdvösség Evangéliumát. A m e g v á l t á s örömhírének s z é t h a r s o n á - zásában a görög nyelvnek világtörténeti szerep jutott. A hellén szellem k u l t ú r k ö z p o n t j á b a n , A l e x a n d r i á b a n m á r a Kr. e. III. és II. sz. f o l y a m á n görög n y e l v r e f o r d í t o t t á k az Ószövetség „szent könyveit," a Bibliát. Ehhez a fordításhoz, a vaià rovg eßöof.irjxovra YQc«pr^rhoz járult az Újszövetség mindenegyes k a n o n i k u s szent könyve — az eredetileg arám nyelvű Mcí&&aiog evangélium ki- vételével — szintén görög nyelven, az u. n. szentírási xoivrj óiálexTog- ban.33

Mi sem t e r m é s z e t e s e b b t e h á t , mint hogy az isteni Mester p a r a n c s á t : HOQEVD~évreg eig röv Y.ÓOUOP ajtavra KrjyvÇcire xö svayyé- hov Tcctarj zrj xrígei³⁴ t e l j e s í t ő t a n í t v á n y o k a görög nyelvet hasz- n á l t á k a hithirdetés eszközéül. Hisz ezekből a görög f o r r á s o k - ból kellett meríteniök, e z e k r e kellett hivatkoznick, ezeket kellett megismertetniök művelttel és b a r b á r r a l e g y a r á n t . Követke- zéskép ezen források n y o m á n felvirágzó irodalom is görög nyelvű lett.

8 1 M. S c h a n z : G e s c h i c h t e d e r r ö m i s c h e n L i t e r a t u r . E r s t e r T e i l . V i e r - te, n e u b e a r b e i t e t e A u f l a g e v o n C. H o s i u s . M ü n c h e n , 1927. E i n l e i t u n g .

3 2 V. ö.: D r . R a d ó P . : A k e r e s z t é n y s é g s z e n t k ö n y v e i . I, B u d a p e s t , 1928. 70. 1.

3 3 V. ö. R a d ó : i. ni. 54. 1.

M c . 14. 16.

(12)

A keresztény irodalom bölcsője is szükségképen Keleten ringott. Hiszen itt k e l e t k e z e t t a kereszténység, ahol a M ú z s á k és k ö n y v t á r a k v á r o s a , A l e x a n d r i a még mindig teli m a r o k k a l osztogatta az é v e z r e d e s görög k u l t ú r a v a r á z s l a t o s kincseit. Itt vált először t u d a t o s s á az igazság világosságával t ü n d ö k l ő ke- r e s z t é n y s é g és a p o g á n y műveltség között f e n n á l l ó ellentét s itt v á l l a l k o z t a k a hit v é d e l m é r e olyan férfiak, akik az evangéliu- mok nyelvét, a görögöt beszélték és akiknek műveltsége a klasszicizmusban gyökerezett,^{3 5} A görög irodalom k e r e s z t é n y alkotásai voltak a latin egyházi írók s z á m á r a azok a m e s t e r - művek, a m e l y e k e t nekik ,,éj j e l i - n a p p a l i kézzel" k e l l e t t f o r g a t - niok,

A görög nyelv ezen kizárólagos i r o d a l m i h a s z n á l a t á t az ős- k e r e s z t é n y romai e g y h á z b a n még jobban érthetővé teszik az e g y h á z t ö r t é n e l e m első s z á z a d a i b a n u r a l k o d ó irodalmi állapo- tok, a korvíszonyok,

A görög i r o d a l o m t ö r t é n e t „ r ó m a i k o r s z a k á b a n " R ó m á b a n emelkedik a hellén szellem királyi trónusra, ,,Rom seit 30 (v, Chr.) f ü r die n ä c h s t e Zeit wenigstens der M i t t e l p u n k t auch des griechischen Geisteslebens wírd,"^{í ( i} Görög filozófusok, rétorok, történetírók, g r a m m a t i k u s o k a legszorosabb k a p c s o l a t b a n van- nak a hellén k u l t ú r a legújabb k ö z p o n t j á v a l , R ó m á v a l . Többek között itt m ű k ö d ö t t a stoikus erkölcsök hírneves t a n í t ó j a , E p i k - tetos, míg Domitíanus filozófus-üldözése el n e m k e r g e t t e k a t e d - r á j á r ó l , S mikor a II, sz.-ban ú j r a lázba ejti a római n é p e t a hellén szellem i m á d a t a , m a g á b a n a c s á s z á r i u d v a r b a n t a l á l j u k a görög világ l e g o d a a d ó b b rajongóit, a görög nyelv leglelkesebb t e r j e s z t ő i t , H a d r i a n u s , Perikies A t h é n j é n e k csodás gazdagsá- gát és k á p r á z a t o s művészetét hozza vissza az imperialista Ró- mába. M a r c u s A u r e l i u s i m p e r a t o r k é n t áll k o r a szellemi moz- g a l m a i n a k élén is. A z ő császári d i a d é m á j a k ö r é a ®doooyía istenasszonya f ű z ö t t örökzöld b a b é r k o s z o r ú t . Itt, a hellén szellem tűzhelyén, a c s á s z á r i u d v a r b a n á l m o d t a végig Cassíus Dío„

3 5 V . ö.; Dr. F i n á c z y E. A k ö z é p k o r i n e v e l é s t ö r t é n e t e , B u d a p e s t , 1926. 22, 1,

:ilî W . Ally: G e s c h i c h t e d e r g r i e c h i s c h e n L i t e r a t u r . B i e l e f e l d u n d Leipzig, 1925. 296. 1.

(13)

a történetírói hivatás gyönyörűséges t ü n d é r álmát,^{3 7} a m e l y az- u t á n őt a 80 könyvből álló^cPco^,aïy.rj toxooía szerzőjévé a v a t t a .

Mindezek a t é n y e k világosan bizonyítják, hogy R ó m á n a k és ezáltal a b i r o d a l o m provinciáinak is kettős nyelve volt. A felső tízezrek t u d o m á n y o s és hivatalos érintkezéseikben a görög nyelvvel k é r k e d t e k . Az a n y a n y e l v e t az alsóbb n é p r é t e g e k őriz- ték meg, miként m e g t a r t j a a föld a n e m e s ércet. A k e r e s z t é n y hithirdetők, apologéták és antiheretikusok s z á m á r a t e h á t a siker legelemibb feltétele a görög nyelvi, filozófiai és i r o d a l m i képzettségben r e j l e t t . É p p e n ezért nem lehet a k e r e s z t é n y s é g elnemzetietlenítő jellegét l á t n i abban, hogy a görög s z e r e p e l t mint hivatalos nyelv az ősegyház istentiszteletében és irodal- m á b a n . Maguk a korviszonyok s z o l g á l t a t j á k a legjobb kom- m e n t á r t az i r o d a l o m t ö r t é n e t objektív m e g á l l a p í t á s a i h o z : ,,Dans tous les pays d'Occident, la l i t t é r a t u r e chrétienne avait d ' a b o r d p a r l é grec: à Rome, avec le p a p e Clement, avec H e r m a s avec H i p p o l y t e ; en Gaule, avec Irenée, en Afrique, avec T e r t u l l i e n a ses debuts."^{1 8} Mikor a r ó m a i birodalom népei m á r megizmo- sodtak a hitben és m e g é r t e k a r r a , hogy a vallási terminológiát a n y a n y e l v ü k r e ültessék át, a k k o r m e g k e z d ő d ö t t a latin nyelv s z a b a d s á g h a r c a , mely a III. s z á z a d b a n vívta ki a nyugati E g y h á z s z á m á r a a latin nyelv függetlenségét. ,C'est assez t a r d qu'elle a d o p t a définitivement le l a t i n : vers la fin du II.-e siècle à C a r - thage, vers le milieu du III.-e siècle à Rome, plus t a r d m ê m e d a n s les provinces d a n u b i e n n e s et en Gaule.""'

A latin keresztény irodalom fejlődésmenete a latin p r o f á n költészet k i a l a k u l á s á n a k k o r s z a k a i t t ü k r ö z t e t i vissza. A f o r d í - tási próbálkozások u t á n e g y s z e r r e a patristica virágkora követ- kezik: a görög m i n t á k a t a lehető legtökéletesebben u t á n o z z á k , sőt — különösen formai s z e m p o n t b ó l — felül is m ú l j á k . De a z é r t a legkevésbbé sem lehetne a p u s z t a plagizálás bélyegét sietni a nyugati k e r e s z t é n y i r o d a l o m m u n k á s a i r a , mert — mint M o n c e a u x is m e g j e g y e z t e — a legeredetibb írók épp azok, akik

3 7 'Pioucúxri ioroíJÍa 7 2 , 2 3 : „Ovvé&rjxa ő' éyco Tovnov rftv ovyyoa<fi]v ég UÍTÍUS rouwSe . . . Y.ai uoi -A<X&EVÖOVTI TfQodéta^e TÖ Scttuóviov löroolav ypacpf^vai. y.cti OVTOJ fii]

T tvra 7teçi iov vvv v.ad'íöra^ai, gygaifjcc."

3 8 P a u l M o n c e a u x : H i s t o i r e d e l a L i t t é r a t u r e l a t i n e c h r é t i e n n e . - P a y o t . P a r i s , 1 9 2 4 . 3 1 . 1.

3 9 P . M o n c e a u x : i, m . u . o .

(14)

a legjobban é r t e t t é k a görögöt. í g y pl. mint megtestesült ere- detiség áll Kelet és Nyugat mesgyéjén, a görög és latin nyelv érvényesülésének ü t k ö z ő p o n t j á b a n a latin egyházi irodalom z á s z l ó h o r d o z ó j a , a karthágói egyház t e k i n t é l y e s k a t e c h e t á j a .^{4 0} Qu, Septiimius F l o r e n s Tertullianus,

Kétségtelen, hogy T e r t u l l i a n u s a l a p o s a n ismerte és fel- h a s z n á l t a görög a p o l o g é t á k írásait,^{4 1} J u s t i n u s , T a t i a n u s és Theo- phílus műveiből ő is átvette és a nyugati k e r e s z t é n y i r o d a l o m r a is á t r u h á z t a a keleti, zsidó és k e r e s z t é n y apológiának évszáza- dok f o l y a m á n f e l g y ü l e m l e t t és féltékenyen őrizett „hitbízomá- n y á t . " De Tért, n e m c s a k á t v e t t e ezeket a „leltári a d a t o k a t " , az

á l l a n d ó a n s z e r e p l ő p é l d á k a t , motívumokat, h a n e m addig r á z t a ő k e t írói a l k o t ó e r e j é n e k k a l e i d o s k o p j á b a n ,^{4 2} míg végül is új, egészen eredeti színt és a l a k o t nyertek. N e k i csakugyan megvolt a k é p e s s é g e : „auch aus U e b e r n o m m e n e m d u r c h a u s Origi- nelles zu gestalten."4"

T e r t u l l i a n u s p á r a t l a n ínyelvérzékével és genialis t e r e m t ő erővel alkotta meg a latin e g y h á z nyelvét, mely idők f o l y a m á n a világegyház nyelvévé nőtte ki magát. Ez a korszakalkotó, h a t a l - m a s egyéniség, a k i n e k műveit tőrőlmetszett latinság jellemzi, ugyanilyen r á t e r m e t t s é g g e l k e z e l t e a görög nyelvet is, K a r t h á g ó i tanítványai, a híttanulók között nagy s z á m b a n voltak olyanok, akik latinul nem t u d t a k , a görög nyelvet ellenben értették. E z é r t T e r t u l l i a n u s n é h á n y könyvét, m e l y e t a h i t t a n u l ó k n a k szánt, elő- ször görögül írta meg. Ezek a görög m u n k á k elvesztek, de ékes- szólóan t a n ú s k o d n a k róluk a szerző önvallomásai. ,,De Baptismo' c, művében hasonló t á r g y ú és a l a p o s a b b görög m u n k á j á r a hivat- k o z i k : ,,de isto pleníus iam nobis in G r a e c o digestum est,"4 4

Ugyanígy b i z o n y í t j a ,,De virginibus v e l a n d i s " c. könyvének beve- zetésében t á r g y á n a k görög n y e l v ű feldolgozását is: ,,Proprium iam negotium p a s s u s m e a e opinionís, Latine quoque o s t e n d a m vírgines n o s t r a s v e l a r í o p o r t e r e . " ,,De S p e c t a c u l i s " c, m u n k á j á n a k első, görög n y e l v ű k i a d á s á r ó l pedig ,,De c o r o n a " c, iratában ol-

4 0 V. ö. B a r d e n h e w e r : i. m, 2—3 1,

4 1 H c i n z e , i. m. 288—289. 1,

4 2 N o r d e n : D i e a n t i k e K u n s t p r o s a . II. 606. 1,

4 3 W e n d 1 a n d: D i e h e l l e n i s t i s c h - r ö m i s c h e K u l t u r in i h r e n B e z i e h u n - g e n zu J u d e n t u m u n d C h r i s t e n t u m , T ü b i n g e n , 1912, 402. 1,

4 4 D e B a p t i s m o , c. 15. C S E L XX. p a g . 214. s. 6—7.

(15)

v a s h a t u n k ; ,,Sed et huic m a t e r i a e p r o p t e r suaviludios nostros G r a e c o quoque stylo satis fecimus."4 5 H i e r o n y m u s is m e g m e n t e t t egy címet T e r t u l l i a n u s görög a l k o t á s a i b ó l : „ T e r t u l l i a n u s sex voluminíbus a d v e r s u s ecclesiam editis, quae scripsit nsgl émrágecog, septimum a d v e r s u s Apollonium elaboravit."^{4 6}

T á r g y a l á s u n k folyamán bőven lesz a l k a l m u n k T e r t u l l i a n u s gcrög műveltségét elemezni, nyelvi és irodalmi ismereteit fel- sorakoztatni, hiszen éppen ez a kitűzött célunk. Most, miután így röviden m e g r a j z o l t u k mind a p r o f á n , mind a k e r e s z t é n y görög irodalom világraszóló h a t á s á t , melynek a pogány és a k e -

r e s z t é n y latin irodalom az ő v í r á g b a b o r u l á s á t köszöni, még egy a d a t o t említünk, melyben T e r t u l l i a n u s a görög nyelv n y u g a t i , , U n t e r g a n g " - j á t örökítette meg, A Kr. u, III. s z á z a d első tize- dében szerzőnk olvasóinak görög n y e l v t u d á s a m á r olyan fogya- tékos, hogy a fontosabb görög nevek mellé m a g y a r á z ó glosszá- kiat kell a l k a l m a z n i a , „ q u o r u n d a m (nominum arcaní) enim d e

G r a e c o í n t e r p r e t a t í o non occurrit a d e x p e d i t a m nominis p r o i n d e f o r m á m , q u o r u n d a m nec de s e x u genera conueniunt, quo- r u n d a m usitatíior in Graeco notitia est, itaque pluri- m u m G r a e c a ponemus; signiíicantiae per p a g i n a r u m limites

a d e r u n t , nec Latinis quídem d e e r u n t G r a e c a , sed in lineis d e s u p e r n o t a b u n t u r , ut signum hoc sit p e r s o n a l i u m nominum, p r o p t e r ambiguitates eorum, q u a e cum alia significatíone com- municant."^{4 7} E g y ú t t a l azt is b i z o n y í t j a ez a hely, hogy T e r t u l l i a - n u s szülővárosának, K a r t h á g ó n a k görög és l a t i n a j k ú lakossága volt.

3. Az egyházatyák és a görög műveltség.

A z evangélium hirdetői a klasszikusok remekein kicsiszoló- dott görög k u l t ú r á v a l t a l á l t á k szembe m a g u k a t . A II. s z á z a d k e r e s z t é n y i r o d a l m á n a k keleti m u n k á s a i k ü l d e t é s e s szerepükben k é t s z e r e s e n átérezték, hogy végzetes dolog lenne ezt az ezeréves műveltséget c s u p á n vallási okokból elítélni és elvetni. V a l a m i imponáló tárgyilagossággal á l l a p í t o t t á k meg, hogy ,,a görög kul-

4 5 M a r r a , T e r t u l l i a n i D e c o r o n a , C S L P . N. 49, c. 6, p, , 7—9.

4 0 H i e r o n y m u s : D e viris i l l u s t r i b u s c. 40.

4 7 „ A d v . V a l e n t i n i a n o s . " C S E L X L V I I , p . 182, 23—183. 4.

(16)

t ú r á b a n a z e m b e r i s z e l l e m ö r ö k b e c s ű kincsei f o g l a l t a t n a k ; nagy, á l t a l á n o s e m b e r i e s z m é n y e k , m e l y e k k o r o k t ó l és n e m z e t e k t ő l f ü g g e t l e n e k , m e l y e k e t n e m k i r e k e s z t e n i , h a n e m s a j á t c é l j a i r a é r t é k e s í t e n i m a g á n a k a k e r e s z t é n y s é g n e k áll é r d e k é b e n " ,4 8

V a g y i s a görög" e g y h á z a t y á k é r t é k e l m é l e t e a p o g á n y k u l - t ú r á r ó l t e l j e s e n i d e a l i s t a . N e m d ö n t i k le b á l v á n y t r ó n u s á r ó l az e l é j ü k m e r e d ő hellén s z f i n x e t , h a n e m m i n d e n i g y e k e z e t ü k a r r a irányul, h o g y a z t m e g k e r e s z t e l j é k . A z ő f e l f o g á s u k s z e r i n t a görög s z e l l e m kincseit a g o n d v i s e l é s c s a k a z é r t h o z t a l é t r e , hogy m e g a l a p o z z a velük a k i n y i l a t k o z t a t á s igazságait, A k e r e s z t é n y i r o d a l o m n a g y h í r ű k e l e t i vezére, A l e x a n d r i a i K e l e m e n , h ó d o -

latos t i s z t e l e t t e l v i s e l t e t i k a h e l l é n t u d o m á n y o k i r á n t , m e r t azok az isteni g o n d v i s e l é s jóságos m e g n y i l a t k o z á s a i : íhíag toyov rtoovoíag.49 K l a s s i k u s o k é r t r a j o n g ó l e l k é n e k sziklaszilárd m e g g y ő z ő d é s é b e n u j j o n g ó ö r ö m m e l hirdeti, hogy a görög i r o d a l o m , elsősorban p e d i g a görög filozófia nem más, mint az em- beriség p r o p e d e u t i k á j a a K r i s z t u s h o z v e z e t ő úton : ,,3ETiccióayá>yei yào ytai a?jzrt %b rEXXr[Viy.ov (bg 6 vouog rovg r Eßoaiovg ng Xotmóv. "50

A görög filozófia m e g a c é l o z z a az e m b e r i lélek s z á r n y a i t , hogy l a n k a d a t l a n k i t a r t á s s a l t u d j o n r e p ü l n i , e m e l k e d n i az ö r ö k igaz- ságok f é n y f o r r á s a felé, a h o l a hit és a t u d á s fenséges h a r m ó n i á - ban ölelkezik,

A g ö r ö g e g y h á z a t y á k á l l á s f o g l a l á s á t m e g k ö n n y í t e t t e az is, hogy ők m á r é v s z á z a d o s h a g y o m á n y o k r a t á m a s z k o d h a t t a k . A zsi- dóság m á r a K r . e. s z á z a d o k b a n h a t á r o z o t t a p o l o g e t i k u s t e v é - k e n y s é g e t f e j t e t t ki. H i s z e n t ö r t é n e l m ü k l e g m e g r a g a d ó b b vo- n á s a é p p e n a b á l v á n y i m á d á s ellen v a l ó k ü z d e l e m . E b b e n a h a r c - b a n s o k s z o r e l b u k t a k , d e m i n d a n n y i s z o r f e l e m e l t e ő k e t a z örök s z e r e t e t t e l s z e r e t ő I s t e n . É s m i k o r N a g y S á n d o r és P t o l e m a e u s Lagi n a g y s z á m ú zsidót t e l e p í t e n e k görög k u l t ú r t e r ü l e t r e , a Poly- t h e i s m u s ellen való h a r c itt is f e l l á n g o l . A d i a s p o r á k b a n élő zsidóság k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a j u t o t t a görög k u l t ú r á v a l , meg- i s m e r t e a f i l o z ó f u s o k t a n í t á s á t . E t t ő l k e z d v e a zsidók a r r a t ö r e - k e d t e k , h o g y ö s s z e g y ű j t s é k a görög f i l o z ó f u s o k a z o n t é t e l e i t , m e - l y e k a p r ó f é t á k t a n í t á s á t i g a z o l j á k . T ö r e k v é s ü k e t e l ő m o z d í t o t t a

** D r , F i n á c z y E . A k ö z é p k o r i n e v e l é s t ö r t é n e t e , B p e s t . 1926. 32. 1.

49 2%Qfùuurtîs I. 1. 18.

5 0 U. o. I. 5. 28.

(17)

a filozófiai iskolák i r á n y z a t a , amely szintén a n é p h i t kilengései e l l e n f o r d u l t . Különösen a stoikusok h a t á r o z o t t a n monotheista

jellegű tételeit h a s z n á l á k sikerrel a ,,zsidó apologéták"/'1

Kelet t u d ó s e g y h á z f é r f i a i n a k a p o g á n y világ szellemi örök- ségével szemben t a n ú s í t o t t ideális, egyeztető á l l á s f o g l a l á s á n a k e r e d ő j e a görög i r o d a l o m n a k új, u. n. k e r e s z t é n y k o r s z a k a lett.

A görög szellem mécsesének l á n g j a a Kr. u t á n i élső századok- ban mégegyszer-utolszor vakító fénnyel lobban fel és ez a fény a k e r e s z t é n y s é g p r i z m á j á n keresztül v a l a m i s a j á t o s , teljesen ú j s z e r ű színképet t á r elénk. „Die christliche griechische W e l t w e d e r hellenisch noch hellenistisch g e n a n n t w e r d e n kann, son- dern etwas Neues ist, in d e m das Hellenische kein wesentlicher Bestandteil m e h r ist".⁵² Idő multával minél inkább kisebbedik a távolság a kereszténység p r i z m á j a és a h a n y a t l ó görög szellem felvillanó l á n g j a között, a n n á l jobban elmosódnak az ellentétek ezen i r o d a l m i színképen. ,, Zunächst entlehnten sie (Chri- sten) freilich d e r griechischen L i t e r a t u r u n d Philosophie n u r die W a f f e n , mit d e n e n sie heidnischen G ö t t e r g l a u b e n u n d heidnische Sittlichkeit b e k ä m p f t e n , aber s p ä t e r n a h m e n sie B e s t a n d - teile der hellenischen K u l t u r in den Bereich des C h r i s t e n t u m s selbst auf, so d a ß man von einer Hellenisierung des Christen- tums r e d e n kann, die sich nicht nur in den F o r m e n der Litera- tur, s o n d e r n auch in ihrem Inhalt, in d e r F o r m u l i e r u n g und Lösung der P r o b l e m e geltend machte."^{5 3}

A görög e g y h á z a t y á k ilyen magas, eszményi szempontok szerint o l d o t t á k meg a klasszikus műveltség p r o b l é m á j á t . Ebből a tényből az első p i l l a n a t b a n azt a k ö v e t k e z m é n y t v o n h a t n á le az ember, hogy a keleti egyházi irodalom mintái n y o m á n k i f e j - lődő nyugati, latin k e r e s z t é n y i r o d a l o m is így é r t é k e l h e t t e a hellén k u l t ú r á t . Ez a következtetés a z o n b a n nem igen közelíti meg a valóságot. A latin egyházi i r o d a l o m ugyanis a p o g á n y műveltség értékelésében m i n d j á r t a k e z d e t kezdetén szembe- h e l y e z k e d e t t a keleti m e s t e r e k k e l : a görög e g y h á z a t y á k idealiz- musával e l l e n t é t b e n merev realizmus jellemzi ezen a t é r e n is a

5 1 V. ö. W e n d l a n d : i. m. 391—392. 1.

5 2 A 1 y : i. m . 361. 1.

5 3 W . v. C h r i s t : G e s c h i c h t e d e r g r i e c h i s c h e n L i t . U m g e a r b e i t e t v.

S c h m i d - S t ä h l i n II. 2. M ü n c h e n . 19246 1107. 1.

(18)

latinokat. Nyugat k e r e s z t é n y s é g e —K e l e t e g y s z e r ű népével, a

„tömeggel" k a r ö l t v e — valami démoni félelemmel és engesztel- hetetlen gyűlölettel viseltetett a p o g á n y műveltséggel szemben.

Ők l á t t á k egyrészt a túlfínomult f o r m á k mögött meghúzódó erkölcsi züllöttséget, másrészről meg rémülettel szemlélték a p o g á n y szellem csillogó fegyvereivel felszerelt művelteknek n a p - n a p u t á n m e g ú j u l ó t á m a d á s a i t szent hitük ellen. Ezek n e m szívesen nézték a keleti tudósok m e g a l k u v á s á t és vallásuk ok- levelét, a S z e n t í r á s t a k a r t á k megtenni az elöregedett p o g á n y világ helyén k e l e t k e z ő keresztény kultúra egyetlen a l a p k ö v é - nek.⁵⁴

De b á r m e n n y i r e is tüzelte N y u g a t keresztényeit a vallási fanatizmus, a józan ész szava m á s t p a r a n c s o l t . A II. s z á z a d t ó l kezdve a pogány világ fegyvereit kellett elhódítani és m a g u k r a ölt.eni a k e r e s z t é n y e k n e k , hogy kivédhessék a t á m a d á s o k a t . Maga T e r t u l l í a n u s is, aki a l á t s z a t szerint szívvel-lélekkel gyű- lölte a pogányságot, keserűen p a n a s z k o d i k arról, hogy a p o g á n y t u d o m á n y o k e l h a n y a g o l á s a c s ő d b e j u t t a t n á a kereszténységet.

É p p e n ezért elismeri, hogy a k é r l e l h e t e t l e n ,,nécessitas" h a j t j a őket a pogányság szellemi fegyvereinek e l h ó d í t á s á r a . „scimus dicí p o s s e : si d o c e r e litteras dei serais non licet, etiam nec discere licebit, et, quomodo quis institueretur a d p r u d e n t í a m interim h u m a n a m u e l ad q u e m o u m q u e sensum uel actum, cum i n s t r u m e n t u m sít a d omnem u i t a m l i t t e r a t u r a ? quomodo r e p u d í a - mus saecularia studia, sine quíbus díuina non p o s s u n t ? u i d e a - mus igitur n e c e s s i t a t e m l i t t e r a t o r i a e eruditíonís, respicíamus ex p a r t e e a m a d m i t t i (non) posse, e x p a r t e uitarí."^{5 5} S hol s z e r e z - hették volna meg ezeket a nélkülözhetetlen szellemi f e g y v e r e - ket, ha nem a p o g á n y i s k o l á k b a n ? S a k e r e s z t é n y írók m e g f e l e l - tek a r e á j u k v á r ó f e l a d a t o k n a k . Műveik a r r ó l t a n ú s k o d n a k , hogy ellenfeleik p é l d á j á r a f e l h a s z n á l t á k a görög szellem a r z e n á l j á - n a k minden f o r g a t h a t ó eszközét, í r á s a i k a klasszikus k u l t ú r a műemlékeinek o l y p á r a t l a n u l g a z d a g g y ű j t e m é n y é t t á r j á k elénk, hogy n é m e l y e k n e k m á r ez is elegendő ösztönzésül szolgál a s z e n t a t y á k k a l való f o g l a l k o z á s r a . M e r t n e m c s a k a

0 4 P i e r r e d e L a b r i o l e : H i s t o i r e d e la l i t t é r a t u r e l a t i n e c h r é - t i e n n e . P a r i s , 1924. 23. 1.

5 5 D e i d o l o l a t r i a , c. 10. C S E L X X . p. 40. s. 11—18.

(19)

görög patrístícaról, h a n e m a latinról is — elsősorban T e r t u l l i a - nusról —- a legteljesebb m é r t é k b e n e l m o n d h a t j u k W . v. C h r i s t szavait: „uns diese S c h r i f t s t e l l e r eben weil sie in der heidnischen Weisheit großgezogen waren, eine F ü l l e von Nachrichten a u s d e r griechischen Litteratur, n a m e n t l i c h der philosophischen u n d l i t e r a r h i s t o r i s c h e n e r h a l t e n haben, die u n s aus d i r e k t e r Quelle e n t w e d e r gar nicht, oder doch nicht in gleicher Voll- ständigkeit zugekommen sind- In dieser Beziehung sind auch dem Philologen die K i r c h e n v ä t e r eine reiche, noch immer nicht ganz a u s g e s c h ö p f t e Quelle d e r Erkentnis."5 6

Ha t e h á t a latin s z e n t a t y á k klasszikus műveltségének for- r á s á t fel a k a r j u k kutatni, n e m m a r a d m á s h á t r a , mint hogy Quintilianus^{5 7} k a l a u z o l á s a mellett lélekben elszállunk a r ó m a i iskola f a l a i közé és n é h á n y futó p i l l a n t á s t vetünk a római o k t a - t á s menetére.

A r ó m a i a k n á l kétféle iskolatípus volt: g r a m m a t i k a i és r é - torikai. A g r a m m a t i k a i iskolában a g y e r m e k m e g t a n u l t s z a b a - tosan beszélni és írni latinul és görögül e g y a r á n t . E r r e k ö v e t k e - zett a szorosan vett g r a m m a t i c a l morphologia és syntaxís. E z - u t á n m á r költői műveket a d t a k a t a n u l ó kezébe, Homeros, M e - nandros, Horatius, Terentíus, Vergilius olvasása és m a g y a r á z á - sa közben m e g i s m e r t e a v e r s t a n i fogalmakat, e l s a j á t í t o t t a , szellemi k i n c s t á r á b a n ö s s z e g y ű j t ö t t e m i n d a z t az i s m e r e t a n y a g o t , amelyből a filozófiai, történelmi, musícaí, a s t r o n o m i a i t u d á s a tevődött össze. Szóval az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g r e a z irodalmi m ű - vek exegesíse és p a r a p h r a s i s a által t e t t e k szert. A z így f e l s e r - dült i f j ú valamelyik híres szónok i s k o l á j á b a k e r ü l t , ahol a m e s - t e r a r r a t ö r e k e d e t t , hogy t a n í t v á n y á t m e g t a n í t s a a szónoklás r e j - télyeire, az e l ő a d á s művészetére. A c a n d i d a t u s k e z d e t b e n csak írásban csiszolgatta t e h e t s é g é t : elbeszélő, védő, t á m a d ó , vagy é p p e n dicsőítő i r a t o k a t k e l l e t t szerkesztenie. A z utolsó á l l o m á - son pedig a legkülönfélébb fiktív ügyekben k e l l e t t a z öreg d i á k - n a k képzettségéről számot a d n i a m e s t e r előtt.

E z e k b e n az iskolákban f e j l ő d ö t t ki és f e g y v e r k e z e t t fel a z antik k u l t ú r a kérlelhetetlen ellenfele, Qu. Septímius F l o r e n s Tertullianus, aki F i n á c z y f r a p p á n s jellemzése s z e r i n t : „egyike

5 6 C h r i s t - S c h m i d - S t a h i i n : i. m. II, 2. 1106 1.

5 7 M. F, Q u i n t i l í a n i I n s t i t u t i o n i s o r a t o r i a e libri d u o d e c i m .

Nemes Vazul 2

(20)

a legszellemesebb, de e g y ú t t a l legszubjektívebb íróknak, akik valaha tollat forgattak."^{5 8} T e r t u l l i a n u s p ú n értelmiséggel, keleti f a n t á z i á v a l p á r o s u l t n y u g h a t a t l a n a l k o t ó e r e j e a m a r ó gúny á r a - d a t á t z í v a t a r o z z a a görög-római p o g á n y k u l t ú r a ellen, amikor azt kell t a p a s z t a l n i a , hogy a hellén szellem nemcsak közvetlenül,

de közvetve is t á m a d j a K r i s z t u s e g y h á z á t . Az ő szenvedélyes a f r i k a i egyéniségében az indulatok t a j t é k z ó h u l l á m a i t verte fel a z a t a p a s z t a l a t , hogy ,,haereticorum p a t r i a r c h a e , philosophi".⁵"

Ezt az á l l í t á s á t így részletezi: ,,Ipsae denique h a e r e s e s a phi- losophia s u b o r n a n t u r . I n d e aeones, et f o r m a e nescio q u a e infíni- t a e et trinitas hominis a p u d V a l e n t i n u m ; Platonicus f u e r a t . I n d e Marcionis deus melior de t r a n q u i l l í t a t e ; a stoícis venerat. E t uti a n i m a i n t e r i r e dicatur, ab Epicureis o b s e r v a t u r ; et u t carnis

restitutio negetur, de u n a omnium p h i l o s o p h o r u m schola sumi- tur; et ubi m a t e r i a cum deo a e q u a t u r , Zenonís disciplina est;

et ubi aliquid de igneo deo allegatur, H e r a c l i t u s intervenit.

E a d e m m a t e r i a a p u d h a e r e t i c o s et philosophes volutatur, iidem r e t r a c t a t u s i m p l i c a n t u r : u n d e malum et q u a r e ? et u n d e homo, et quomodo? et, quod p r o x i m e V a l e n t i n u s p r o p o s u i t : u n d e d e u s ? scilicet de ,,enthymesi" et „ectromate".^{6 0}

— M i s e r u m Aristotelem, qui illis dialecticam instituit, a r t i - ficem s t r u e n d i et destruendi, versipellem in sententiis, coactam in coniecturis, d u r a m in argumentis, o p e r a r i a m contentionem mo- lestam e t i a m sibi ipsam, omnia r e t r a c t a n t e m , ne quid omnino t r a c t a v e r i t . Hinc illae f a b u l a e et genealogiae indeterminabiles, et

quaestiones infructuosae, et sermones s e r p e n t e s velut cancer,^{6 1} a quibus nos apostolus r e f r e n a n s nominatim philosophiam con- t e s t a t u r caveri oporteire, scribens a d Colossenses: Videte ne quis sit circumveniens vos per philosophiam et inanem seduc- tionem, secundum traditionem hominum, p r a e t e r p r o v i d e n t i a m spiritus sancti. F u e r a t Athenis6 H et istam sapientiam h u m a - nam, a d f e c t a t r i c e m et i n t e r p o l a t r i c e m veritatis de congressibus n o v e r a t i p s a m quoque in suas h a e r e s e s m u l t i p a r t i t a m v a r i e t a t e

5 8 F i n á c z y : i. m. 53. 1,

5 9 Lib. a d v . H e r m o g e n e m . c. 8. C S E L X X X X V I I . p, 135. s. 14—15.

0 0 ëxTQa>!ia=Valentinus 30 a l ù v - j a k ö z ü l a l e g u t o l s ó : C h r i s t u s .

0 1 cf. S. P a u l i : E p i s t . I. a d T i m o t h . c. 1, 4.

6 2 2. 8.

6 3 sc, A p o s t . P a u l u s .

(21)

s e c t a r u m invicem r e p u g n a n t i u m . " 'u Minden különösebb f e j - törés nélkül, m i n d j á r t az első t e k i n t e t r e s z e m ü n k b e ötlik, hogy T e r t u l l í a n u s az első k e r e s z t é n y századok lélekgyilkos j á r v á n y á t , a gnoszticizmust, — m e l y é p p a II- s z á z a d b a n dühöngött a leg- v a d a b b erővel, — e r e d e z t e t i a görög filozófiából. A gnosis

a l a p p r o b l é m á i : I s t e n , a xal 7täv", „rtó&ev ro xay.óv a

világ teremtésének emanácíós magyarázata, a ârj/xiovQyôg és ahbv- ok tana, a doketista christologia, a test f e l t á m a d á s á t t a g a d ó éaxccxoXoyíct, továbbá a két legfőbb gnosztikus i r á n y z a t - n a k , az alexandriainak és szíríainak képviselői, Valentínus és

Marcion, a lehető legvilágosabb k a p c s o l a t b a n t ű n n e k fel itt a görög filozófusokkal. E z é r t í r j a B a r d e n h e w e r az „antignosticus T e r t u l l i a n u s " - r ó l ezt a találó, tömör k r i t i k á t : ,,In der Gnosis a b e r erblickt er, u n d nicht mit Unrecht, die H ä r e s i e aller H ä r e - sien, einen Versuch, das Christ/entum seines ü b e r n a t ü r l i c h e n C h a r a k t e r zu b e r a u b e n und in heidnische Religionsphilosophie umzugestalten, die O f f e n b a r u n g Gottes selbst zum S p i e l b a l l menschlicher Philosopheme o d e r Probierstück f ü r die K o n s t r u k - tion gigantischer S y s t e m e des I r r t u m s herabzuwürdigen."0 5 Igy

•érthetjük, hogy Tertullíanus, amikor fellép a gnoszticizmus ellen, a lelkiismeretes orvos b u z g a l m á v a l a k a r j a k i o p e r á l n i a kór b a k - tériumfészkét, a klasszikus t u d o m á n y o k a t , elsősorban a görög filozófiát a k e r e s z t é n y t á r s a d a l o m b ó l . Az ő fékezhetetlen t e m - p e r a m e n t u m á v a l teszi föl t e h á t a szónoki k é r d é s e k s o r o z a t á t :

„Quid ergo Athenis e t Hierosolymis? quid a c a d e m i a e et eccle- s i a e ? quid haeretícis et christianis? Nostra ínstitutio de porticu

Solomonís est, qui et ipse t r a d í d e r a t dominum ín simplicitate cordis esse quaerendum.^{6 6} V í d e r i n t qui Stoicum et P l a t o n í c u m et dialecticum chrístianismum p r o t u l e r u n t . Nobis curiositate o p u s non est post C h r i s t u m I e s u m ; n e c inquisitíone post evangé-

lium, C u m credimus, nihil d e s i d e r a m u s u l t r a credere,"1 , 7

N a g y mennyiségben lehetne itt szaporítani T e r t u l l í a n u s n a k a görög műveltség ellen irányuló k i f a k a d á s a i t : hiszen a h e r e t í - kusok i r á n t való ellenszenve látszólag egybeesik a klasszikusok

e i L i b e r d e p r a e s c r i p t i o n e h a e r e t í c o r u m c, 7. R a u s c h e n - M a r t i n : F l o r . P a t r , f. IV. p. 11, 15—12. 21.

6 5 B a r d e n h e w e r : i. m. II. k ö t . 386, 34—387, 1.

0 0 L i b e r S a p i e n t i a e , I. 1.

0 7 T e r t . L i b e r d e p r a e s c r i p t i o n e . U. o, p. 13, 1—7.

(22)

gyűlöletével. E z t azonban m o s t elmellőzzük. Amidőn ugyanis k i - t ű z ö t t célunkhoz híven T e r t u l l i a n u s n a k mintegy h a r m i n c könyv- re t e r j e d ő i r o d a l m i h a g y a t é k á b ó l a klasszikus világ szépséges emlékeit k o s z o r ú b a f ű z z ü k , amikor r é s z b e n a latin iskolában elsajátított, r é s z b e n pedig az i r o d a l o m n a k egyre jobban elmé- lyülő, későbbi t a n u l m á n y o z á s a közben m a g á n s z o r g a l o m m a l szer- zett b á m u l a t o s a n gazdag, igazán egyetemes görög t u d á s á t az irodalmi m ű f a j o k k e r e t e i közt f e l t á r j u k és v i s s z a t ü k r ö z t e t j ü k , egyszóval, a m i k o r az ő görög műveltségének m ó d s z e r e s iroda- l o m t ö r t é n e t é t összeállítjuk, u g y a n a k k o r a pogány k u l t ú r á v a l szemben való á l l á s f o g l a l á s á t is magunk előtt l á t j u k ; m e r t ezen tő- rőlmetszett latin egyéniség szenvedélyes t ü r e l m e t l e n s é g e n y o - mon kíséri m i n d e n tollvonását, miként a f é n y t is követi az á r n y é k ,

II. F E J E Z E T .

GÖRÖG I R O D A L M I V O N A T K O Z Á S O K T E R T U L L I A N U S M Ü V E I B E N .

A) K ö l t ő i m ű f a j o k . aj Epika.

1. Qu. Sept. Fl. Tertfullianus görög i r o d a l m i ismeretei a kezdet kezdetéig, az i r o d a l o m őskoráig n y ú l n a k vissza. A my- thosok f á t y o l á n át f e l t ű n n e k előtte a klasszikus k ö l t é s z e t ú t - törői, a ,,papköltők", Orpheus és Musaios. A z ő f a n t á z i á j á t azonban t e l j e s e n hidegen h a g y j á k a M ú z s á k első szerelmesei és csak undok b a b o n á t l á t istenítésükben. ,,plerosque a u c t o r e s etiam deos existímauít antíquitas, n e d ű m diuos., ut . . . O r p h e u m , ufc Musaeum."^{6 8} Az Apologetícumban pedig a tisztulási s z e r t a r t á - sokkal egybekapcsolt tiszteletüket o s t o r o z z a ; ,,Ut G r a e c i s occur- ram, O r p h e u s Píeriae, M u s a e u s A t h e n í s . . ínitiationibus homines obligaverunt."6 9 Több m o n d a n i v a l ó j a nincs róluk.

2. Homerosnak m e s é s remekművei e l b á j o l t á k az i f j ú T e r - tullianus lelkét is és m é l y n y o m o k a t h a g y t a k benne. Műveiben ú j életre k e l n e k a homerosi eposok f ő a l a k j a i , megelevenednek a t r ó j a i h á b o r ú izgalmas jelenetei és sokszor a k a r a t á n kívül is visszatükröződnek az Ilias és Odysseia ritmikus sorai. De mind-

68 D e a n i m a c. 2, C S E L X X . p. 301. 8—11.

0 0 A p o l o g e t i c u m c, 21, R a u s c h e n : F l o r . P a t r . f a s c , VI, p, 74, 29*

(23)

ezzel a legkevésbbé s e m az a célja, hogy az epikus technika f e l ü l m ú l h a t a t l a n m e s t e r é n e k b a b é r k o s z o r ú j á b a az elismerésnek újabb, ragyogó szálait fűzze, A z i r o d a l m i ismeretek t á m a d ó f e g y v e r e k k é v á l n a k az ő kezében, a m e l y e k k e l leveri a M ú z s á k é d e s d e d énekétől ihletett költők f e j é r ő l a koszorút. M i n d j á r t itt H o m é r o s s z a l k a p c s o l a t b a n illusztrálva l á t j u k , h o g y a n v a l ó s í t j a meg ő m a g a a pogány „ l i t t e r a t u r á r ó l " h i r d e t e t t azon f e l f o g á s á t :

„cum fídelis haec discit, si íam sápit, quid sit, n e q u e recipit n e q u e admittit, multo magis,. si d u d u m s á p i t , , , p r o i n d e illa r e s p u e t nec recipiet et erit tarn tutus, q u a m qui scíens u e n e n u m ab ígnaro accipit nec bibit-"70

K ö n y v t á r a k a t tesz ki az az irodalom,, melyben a költők f e j e d e l m é t m a g a s z t a l j á k , vagy t a l á n ó c s á r o l j á k . D e b á t r a n el- m o n d h a t j u k , hogy kevésszer részesült H o m e r o s olyan szenvedé- lyes kritikában, mint amilyennel T e r t u l l i a n u s az Iliast jelle- mezte:^{7 1} „Conversus a d litteras vestras, quibus informamini a d p r u d e n t i a m et liberalia officia, quanta invenío ludibria! Deos inter se p r o p t e r Troianos et Achivos ut g l a d i a t o r u m p a r i a congressos d e p u g n a s s e ; V e n e r e m h u m a n a sagitta sauciatam,7 2 q u o d fílíum suum A e n e a n p a e n e i n t e r f e c t u m ab eodem Diomede r a p e r e vellet;

Martern t r e d e c í m mensibus in vinculis p a e n e c o n s u m p t u m , " l ó - vém, ne e a n d e m vim a ceteris caelitibus e x p e r i r e t u r , o p e r a c u i u s d a m monstri liberatum,^{7 4} et nunc f l e n t e m S a r p e d o n i s ca- sum,⁷⁵ nunc f o e d e subantem in sororem sub commemoratione non ita d i l e c t a r u m i a m p r i d e m amicarum."^{7 ( ;}

H o m e r o s legművészibb alkotásai, az élethűen megörökített egyéniségek, n e m m a r a d h a t t a k ki T e r t u l l i a n u s müveiből sem.

A z Ilias férfiszereplői közül t a l á l k o z u n k n á l a a hűséges b a r á t - ságnak eszményi m a g a s s á g o k b a n t ü n d ö k l ő hőseivel, a görög- ség legdaliásabb vitézével, Achilleusszal és legkedvesebb f e g y v e r t á r s á v a l , P a t r o k l o s s z a l . A vérengzésben kimerült Achil- leusnak á l m á b a n megjelenő Patroklost úgy említi Septimiu- sunk, mint a pogányság azoin dőre hitének bizonyítékát, hogy

7 0 D e i d o l o l a t r i a . c. 10. C S E L XX. p- 40, 2 5 - - 4 1 , 3.

7 1 A p o l o g e t i c u m c, 14, F l o r . P a t r , f. VI. p . 50. 2—3.

7 2 Ilias, V. 336.

7 3 Ilias, V. 385—391.

7 4 Ilias, I, 396—406.

7 5 Ilias, X V I . 458—461.

7 0 Ilias, X I V . 312—328.

(24)

az e l t e m e t e t l e n megholtak lelkei szomorúan v á n d o r o l n a k a f ö l - dön, míg á l d o z a t o k a t nem m u t a t n a k be értük, ,,Creditum est in-:

sepultos non a n t e a d inferos redigi, quam iusta perceperint,, s e c u n d u m H o m e r í c u m P a t r o c l u m funus in somniis de A c h i l l e flagitantem, quod non alias a d i r é p o r t a s i n f e r u m posset a r c e n - tibus eum lange a n i m a b u s sepultorum."7 7 A z Ilias XXIII. é n e - kében t a l á l j u k e z e n sorok eredetijét,^{7 S}

T r ó j a b a l s o r s v e r t e f e j e d e l m e , Priamos, akinek v a l a m i k o r ,.messzire k i t e r j e d t gazdag b i r o d a l m a volt," és az e l á r v u l t „ k i - r á l y i herceg," A s t y a n a x , r é s z v é t r e h a n g o l j á k a k a r t h á g ó i k a t e - cheta k e m é n y szivét is, de e g y ú t t a l fokozzák b e n n e a gyűlöletet is a római nép l e g e n d á s őse, A e n e a s iránt. ,,Aeneas pius ob u n i - cum p u e r u m et d e c r e p i t u m senem^{7 0} P r i a m o et A s t y a n a c t e desti- t u a s ? "^{8 0} — ,,patrem diligentem A e n e a n c r e d i d e r u n t , milítem n u n - q u a m gloriosum, l a p i d e debilitatum."8 1 Ebben az állításban n i n c s semmi túlzás. A z Ilias szerint Aineias harci kísérletei m i n d i g csúfos k u d a r c c a l végződtek, a k á r T y d e í d e s Diomedesszel ütkö- zött meg,⁸² — a m i r e itt Septímius céloz, — a k á r pedig a g y o r s - lábú, isteni A c h i l l e u s ellen m e r é s z k e d e t t t á m a d á s t intézni.^{8 3}

A világirodalom egyik legeszményibb n ő a l a k j a , az Ilias A n d r o m a c h e j a e l ő t t T e r t u l l i a n u s is h ó d o l a t t a l h a j o l meg. T i s z - telettel a p p l i k á l j a az A n d r o m a c h e nevet a k e r e s z t é n y E g y h á z r a , amikor arról t á r g y a l , hogy a színészek m i m i k á j a — b á r m e l y k i f e j e z ő is k ü l ö n b e n — v a l a m i k é p p e n ellenkezik, „ e x t r a o r d i n a - r í u m " az egyház fegyelmi törvényeivel; ,,meminimus ením e t hístriones, cum allegoricos gestus a d c o m m o d a n t cantícis, alia l o n g e

a p r a e s é n t i et f a b u l a et s c a e n a et p e r s o n a et tarnen congruen- tissime exprimentes, sed u i d e r i t ingenium e x t r a o r d i n a r i u m , nihil enim ad A n d r o m a c h a m . "^{8 4}

A z Ilias bűvös-bájos, h á z a s s á g t ö r ő , királyi asszonyát, H e l é - n á t pedig p á r h u z a m b a á l l í t j a T e r t u l l i a n u s Simon mágusnak h a -

7 7 D e a n i m a , c. 56 C S E L X X , p, 389. 9—13.

7 8 Ilias, X X I I I . 65—73.

7 9 sc. d e r e l i q u i t p á t r i á m ,

8 0 A d N a t i o n e s lib. II. c. 9. C S E L XX, p. 112. 1—11.

8 1 I. m. u g y a n o t t ,

8 2 Ilias, V. 239—310.

8 3 Ilias XX. 158—340.

8 4 D e p u d i c i t i a , c. 9. C S E L XX. p. 235. 15—19.

(25)

sonló nevű k é j n ő j é v e l , akivel ez az első h e r e t i k u s az o c s m á n y - ságok l e í r h a t a t l a n f ö r t e l m e i t vitte végbe. M i n d k e t t ő megegyezik abban, hogy szerepük az emberiség t ö r t é n e t é b e n a l e g á l d a t l a - n a b b : exítíosissima! „Simon S a m a r i t e s in actis A p o s t o l o r u m re- d e m p t o r spiritus sancti, p o s t a e q u a m d a m n a t u s ab apostolo cum pecunia sua interítum f r u s t r a fleuít, conuersus a d ueritatis ex- pugnationem quasi p r o solatio ultíonis, f u l t u s e t í a m artis s u a e uíribus, a d praestigías uírtutis alicuíus H e l e n e n q u a n d a m T y r í a m m e r c e d e m pro spiritu sancto, et se quidem fingit s u m m u m p a t r e m , illám uero , . . omni c o n t u m e l í a e addíctam, ut n u s q u a m d i s c e d e r e d e p r e t í a t a m liberet, h u m a n a e quoque f o r m a e succidisse u e l u t

uinculís carnis c o e r c e n d a m ; ita multis aequís p e r alios a t q u e lalíos habitus feminínos u o l u t a t a m etiam illám H e l e n a m f u i s s e exítíosíssimam P r í a m o et Stesíchorí postea oculis, quem e x - caecasset ob conuicíum carminis, dehínc r e l u m í n a s s e t ob satis-

^actionem laudis; p r o i n d e m i g r a n t e m eam de corporibus in c o r - pora p o s t r e m a d e d e c o r a t i o n e sub título prostitisse H e l e n a m uiliprem . . . 0 H e l e n a m inter p o e i a s et haereticos l a b o r a n t e m , tunc adulterio, nunc s t u p r o i n f a n t e m ! nisi quod d e Troia glorío- sius e r u i t u r quam de l u p a n a r i ; mille nauibus d e Troia nec mille

denariis forsitan de lupanari, erubesce, Simon, t a r d í o r in r e - quiröndo, inconstantíor in r e t r a h e n d o . at M e n e l a u s statim ínse- quítur amissam, statim repetit e r e p t a m , decenní proelio e x t o r - quet, non latens, non fallens, non cauillabundus, uereor ne ille magis p a t e r f u e r i t qui circa H e l e n a e r e c u p e r a t i o n e m et uigilan-

tius et a u d e n t i u s et diutíus l a b o r a u e r i t ! "8 5

A z Odysseía ,,sokkérőjű" asszonyát, P e n e l o p é t mint a hit- vesi hűség p é l d a k é p é t á l l í t j a a p o g á n y s á g elé, ,,si F a u n i fílía pudicítía p r a e c e l l e b a t , u t n e c o n u e r s a r e t u r q u i d e m inter u i r o s a u t b a r b a r í a aut conscientia deformitatis a u t rubore i n s a n i a e p a t e r n a e , q u a n t o dígnior bona Dea Penelopa, quae inter tot uilissímos a m a t o r e s d i u e r s a t a obsessam c a s t i t a t e m t e n e r e p r o - t e x í t ? "8 6

Azon lebilincselő vendégszeretetnek, a m e l l y e l A 1 k i n o o s k i r á l y a ,,sokat s z e n v e d e t t " O d y s s e u s t viszontagságai k ö z e p e t t e kitüntette, T e r t u l l i a n u s szerint az lett volna a legdicsőbb j u t a l m a ,

8 5 D e a n i m a , c. 34. C S E L XX. p. 358, 25 — 360, 4,

8(5 A d N a t i o n e s lib. II. c, 9. C S E L XX. p. 113, 2—6,

(26)

hogy a görög n é p Alkinoost is gondviselő istenei sorába i k t a t j a ; ,,est et Sanctus^{8 7} p r o p t e r h o s p i t a l i t a t e m a rege Plotio f a n u m consecutus: p o t u i t et U l i x e s de humanissimo Alcinoo u n u m amplius deum vobis contulisse."^{8 8}

Alkinoos k i r á l y virágzó gyümölcsöse helyén, m e l y r e N a u - sikaa k i r á l y k i s a s s z o n y hívta f e l O d y s s e u s figyelmét;

,,è'r$a ós rcaroóg ê/.iov xéusvoç ze&aÁvuc x% ákvoin, xóoaov dnö Ttxóliog, oooov x s ysywvs ßor]oag."SQ

T e r t u l l i a n u s i d e j é b e n a r ó m a i birodalom egyik legműveltebb falusi n y a r a l ó h e l y é t t a l á l j u k : ,,Revera orbis cultissimum huius imperii rus est, e r a d i c a t o omni aconito hostilitatis et cacto et rubo subdolae f a m i l i a r i t a t i s concultus est et amoenus super Alcinoi p o m e t u m . "^{9 0}

A művészi leírás ö r ö k s z é p m i n t á j a , az Ilias p a j z s j e l e n e t e a legapróbb részletekig belevésődött T e r t u l l i a n u s emlékezetébe.

,,De C o r o n a " c. művében, m i u t á n a k o s z o r ú viselése ellen m á r m i n d e n érvet felsorolt, még azon ellenvetésre felel meg, hogy H o m e r o s k ö l t e m é n y e i s z e r i n t az eget is csillagkoszorú díszíti.

, , P r a e f a b i t u r q u i d e m C l a u d i u s etiam c a e l u m sideribus a p u d Ho- meri carmina coronatum, c e r t e a deo, c e r t e homini, igitur et homo ipse a d e o c o r o n a n d u s est."9 1 A z Ilias X V I I I . énekében s z e m l é l h e t j ü k a csíllagtábor ragyogását, m e l y r e itt hivatkozás t ö r t é n i k :

,,èv [ih> ycdctv ev d' ovoavóv, h> óé SctXaooav, ffiXtóv x áxáuavxa GEÁrjvrjv xs rcXr^ovaav.

év óh xà xeÍQSci návxa, x à x ovoavoq èoxsœdvwxat.ií92

A z álom b i r o d a l m á n a k képe, m e l y e t Homeros f a n t á z i á j a r a j z o l t meg, T e r t u l l i a n u s műveiben is visszatükröződik: ,,Home- rus duas p o r t a s diuisit somniis, c o r n e a m ueritatis, f a l l a c i a e eburneam."0 3 P e n e l o p e f ü r g e aszonyi n y e l v e a v a t t a be Septí- miust az álmok o r s z á g á n a k eme r e j t e l m e i b e :

8 7 sc. F a u n u s .

8 8 I. m. u, o.

8 9 O d y s s e a VI. 293—294.

9 0 D e p a l l i o c. 2. O e h l e r , T e r t u l l i a n i I. p, 925.

9 1 D e c o r o n a , c. 13, M a r r a , C S L P N. 49, p . 19, 30.

9 2 Ilias X V I I I . 483—485.

9 3 D e a n i m a , c. 46. C S E L XX. p. 375, 11—12.