Dr. BI HAR I J Ó Z S EF tanszékvezető főiskolai tanár:
\Z EGRI GÖRÖG SÍRFELIRATOK ÉS KÖNYVEK
I. Görögök Egerben **
A m agya ror szá gi görögök sorsával, tö r té ne t é vel sok k u t a tó foglal- kozott m ár [1]. J e l e n t a n u l m á ny ne m tekinti c é l já nak éppen ezért sem a hazai, sem az egri görögök t ö r t é n e t é n ek részletes feldolgozását, ha- n e m csupán ú j a bb levéltá ri kut atá sok, v a la m i nt az eg.d görög keleti t e m e tő s ír f e li r a tai a l a p j án pr óbál k onk r ét k é pet adn i az egri görögök életéről.
F e l a d a t u n k a t me gne hez íti az, hogy e z úttal n e m k í v á n u nk szólni az egri szerbekről (rácokról), holott az egri görögök t ö r t é n e te szorosan kapcsolódik a v á r o s u n k ba te lepü lt szerbek sorsához. Ez m ár abból is következik, hogy közös vallást köve ttek, mi n d k ét n ép erős kisebbségben volt és e g yü tt n e h e z e d e t t r á j uk a H a bs b u r g- mon a r c hi a e l nyomó gépe- zete. Elkülönítésük azért is nehéz, m e r t m i nd k ét népcsoport görög keleti vallású és az egyházi éle tben az ószláv nye lv et használta sokáig mindegyik , bár az egri g. kel. egyházközség jegyzőkönyvei 1778-tól kezdve a szláv (szlavono-szerb) szöveg me lle tt m ár görög n y e l ve n is vez ett etnek [2].
Te k i nt e tt e l azonban a r ra , hogy azok a t a n ul m á n yo k, a me ly e ke t é vk ön yv e ink 41. és 114. sz. f üz e t ei t a r ta l ma z na k , részletesebben foglal- koznak a szerbekkel, mi n t a görögökkel, jelen írás most csupán az egri görögök t ö r t é ne t é re szorítkozik.
A görögök — m i n t isme ret es — a török e lnyomás m i a t t volta k k é ny t e l e nek an nak i de j én nagy t öm e ge kben kivándorolni. »Nagy szá m- ban jöt tek Magyar or szá gba, m e r t Magyarország volt a h oz z á j uk leg- közelebb f ekvő olya n ke r es z té ny ország, amely konszolidált viszonyai, de különös en gazdasági h á t r a m a ra dottsága ré vén erős vonzóerőt gyako- rolt és az idegene knek kor lá tl an vagyonszerzési lehetőségeket n y ú j- tott.« [3],
Miu tán a görögök mindig kereskedő nép voltak, új h a z á j u k b an is
** Kötelességemnek tartom, hogy e helyen fejezzem ki hálás köszönetemet d r . F ü v es Ö d ön budapesti vezető lektor kar t ár s amn ak, aki az Egri görög sírfeliratok és könyvek című tanulmányom megírásához nagy segítséget n y új t o t t: rendelkezésemre bocsátotta az összes sír- feliratok görög nyelvű szövegét, ezenkívül még számos jegyzet, adat és kiegészítés tőle szár- mazik. Társszerzőmnek tekinte m és neve csupán adminisztrációs okokból marad el nevem mellől, mivel évkönyvek más intézménynél működők m unkáit nem közölhetik.
233
ha mar bekapcsolódnak a kereskedelmi életbe. Ez annál is könnyebben ment nekik, mert — min t látni f o g j u k — különböző előnyökhöz ju tnak a hazai kereskedőkkel szemben, min t török alattvalók. Végül is ők teremtik meg a m a i értelemben vett kereskedelmet Magyarországon. Kereskedelmi társaságok, ún. kompániák szervezésével ők indítják meg nálunk a nagytőkés vállalkozásokat és ezzel a kereskedelem át- kapitalizálódását is.
A gazdasági előnyökön kívül azonban más okok is közrejátszhattak abban, hogy a görögök a XVIII. században nál unk az egész ország területén kezükbe k a p a r i n t j ák átmenetileg a nagykereskedelmet és az ezzel járó pénzügyieteket. Nagy üzleti tehetség és igénytelenség jelle- mezte őket. Hosszú üzleti praxisuk volt. K i t e rj e d t nemzetközi össze- köttetéseik voltak. Schäf er László, a hazai görögség egyik legkiválóbb kut at ója és ismerője a görögök vállalkozási kedvének és meggazdago- dásának következő okára mu t at r á: ». . . történeti, nemzeti szempontok ne m kötötték őket, rendszerint az egyháztól is függetlenek, s mivel a közéleti szereplésből, földszerzésből, gyakran iparűzésből is ki voltak zárva, az inkább kapitalista jellegű kereskedelemre és pénzüzletre vetik magukat. És e téren minden lokális nyűgtől, születési és milieu- beli adottságok befolyásától, társadalmi előítéletektől vagy bármely más regardtól m e n t e n, tisztán és kizárólag rideg számításra épült gaz- dasági tevékenységüknek szentelhették minden energiáj ukat . . . [4]
Vitatott kérdés, hogy az első görögök mikor települtek Egerbe [5].
A török hódoltság megszűnte után (1687) az első biztos nyom a gö- rögök ittlétére az 1696-ban készített adókimutatásban található meg.
Ebben 30 szerb név között 3 mellett az összeírok görög származást jelöltek meg.
Egy következő érdekes do kume ntu m 1702-ből való: D. Stephanus Görögöt — akit »ex inclita Natione Graeca« (a híres görög nemzetből valónak) tü nt e tt ek fel az iratok, a városi nagytanács tagjáv á válasz- tották.
Mindezek azonban un iáit görögök lehettek, mivel a város szabad királyi jogát elvevő Fenessy püspök 1694-ben egyezményt kötött a vá- rossal, amely s zerint csak katolikusoknak szabad a városban megtele- pedni. A görögök t e h át csakis úgy telepedhettek meg, hogy engedtek a kényszernek és uniá lt (egyesült) görögöknek nyilvánították magukat.
A pravoszláv egyházzal csak m a j d később, valószínűleg a Rákóczi-féle szabadságharc i d e j én k erülh ett ek ú j ra intenzívebb kapcsolatba. Ekkor ugyanis orosz pa p ok jártak Egerben, akiknek a hatására visszatértek a görögkeleti vallásra. Emiatt az egri püspök, Erdődy Gábor éppen a Fenessy-féle egyezményre hivatkozva, kiváltságaiktól [6] megfosz- totta őket. Ettől kezdve a görögök — akárcsak az elnyomott protestán- sok — nem ve h e t t e k házat, földet, a céhekbe sem vették fel és vallásuk gyakorlásában is akadályozták őket.
A XVIII. század elején a megerősödő kereskedele m m ár érdekellen- tétet fejleszt a görögök és szerbek között. Körülbelül ez időben kezdik ugyanis a török vagy makedón kereskedőkként nyil vántartott görögök
234
elözönleni a magyar városok közt Egert is, és ezért a görögök kon kur - renciája miatt az egri szerbek 1713-ban a városi tanácshoz fordulnak segítségért. Arra kérik a városi tanácsot, védje és támogassa őket »az idegen nemzetből álló Arnót kereskedők«-kel szemben [7]. Beadvá- nyukkal kapcsolatban a hatóságok azonban nem tették meg a szükséges intézkedéseket, mert a császári külpolitika ebben az időben jó viszonyt akart f en ntar t ani a törökkel. Nem akart ák tehát a török állampolgár- ságú görögök kereskedelmi tevékenységét gátolni vagy megnehezíteni.
Különösen nagy kedvezést jelentett a görögök részére az 1718-as júliusi passzarovici béke, mely szerint a görög kereskedők csupán 3 % vámot fizettek importált á ruikért [8], Ezt a kedvezést a következő évek- ben alaposan ki is használták a görögök a maguk számára. Jelentős kereskedelmi kapacitásra tettek szert és jelentékeny tőkét halmoztak fel. Ez volt az ország más részeiben a görög kereskedők sorsának alaku- lása, és ez a folyamat játszódott le városunkban is.
A XVIII. század húszas éveitől kezdve a század derekáig sok görög bevándorló telepszik le Egerben. Zömük Makedóniából érkezett. Ebben az időben telepszik és gazdagodik meg városunkban a Szerhátli, Zakó, Duzi, Nikola, Rákó és Gilányi család [9]. A kedvezmények sorába t ar - tozik, hogy 1748-ban a Helytartótanács az egri görög kereskedőknek megadta a kicsiben való kereskedés jogát is. Ezt a kedvezményt sok városban ne m sikerült elérniük. E joguknak volt köszönhető, hogy az egri görög kereskedőtársulat az ország tíz leggazdagabb kompániája közé emelkedett.
Mi mindent árultak a görög kereskedők?
Erről sokat tudnának mesélni a heves megyei levéltárban elfekvő üzleti leltárak iratai [10]. Üzleteikben rizskását, gyömbért, fekete ólmot, borsot, viaszkct, timsót, enyvet, cukrot, hajp ort , heringet, olajat, ónt, posztót, szövetet, selymeket stb. találunk,, de nem vetették meg a híres egri borokkal való kereskedést sem. Ezenkívül foglalkoztak marh a- kereskedelemmel is, amelyeket Budán át hajt ottak Bécsbe.
Az egri görög kereskedők kereskedelmi tevékenységét nagyon elő- mozdította az, hogy az ország többi kereskedőinek a mi n t áj ára ők is kompániákat, kereskedelmi társaságokat alakítottak [11]. Azzal, hogy ők már a XVIII. század derekán felismerték a szövetkezés hasznát, a haladást szolgálták, mert a manufakt úra -korszakban a kereskedelmi tőke felhalmozódása pozitív jelenség, hiszen elősegíti a nagyobb mé- retű ipari kapitalizálódást és ezen keresztül az ipar fejlődését is.
Ebben az időben nem egy meggazdagodott egri cégről tudunk, amelyek országosan is a legtekintélyesebb kereskedők közé számítot- tan: [12].
A törökdúlások következtében hazánkba menekült görög kereske- dők letelepedési folyamata a XVIII. század végén csillapodik és a XIX.
század elejétől már visszafejlődőben van, sőt Görögország felszabadulása után, 1829-től kezdve iránya megfordul és egy nagyszabású visszaván- doilássá alakul át, minek következménye az ittmaradt görögök szám- beli megfogyatkozása és a magyarságba való beolvadása lett [13].
235
A városunkban meggazdagodott kereskedők közül is különösen a független görög á ll am megalakulása után sokan visszatértek hazá- jukba.
Az egri görögök körében a kereskedelem mellett kisebb mértékben az ipari foglalkozás is elter jedt volt. Többen foglalkoztak szűcsmester- séggel, ipari tevékenységük azonban a kereskedelemhez viszonyítva nem volt jelentős.
*
Az eddigiekben m ár r á m u t a t t u nk arra, hogy a görögök a XVIII.
század derekán gazdaságilag megerősödtek. Vallásuk szabad gyakorla- tában, polgári jogaik tekintetében azonban a katolikus, feudális Habs- burg-birodalomban kevésbé kedvező volt a helyzetük. Különösen a helyi klerikális szervek : a püspökök igyekeztek minél több borsot törni a másvallásúak orr a alá. Szívósan akadályozták még azt is, hogy templomukat megjavíttassák, és még inkább azt, hogy új templomot építtessenek [14]. Ugyanígy a külön iskola létesítését is megtagadják tőlük. A görög iskoláért hosszú harc folyik. Már 1777-ben külön görög tanítót akarnak fogadni gyerekeik számára, akik eleinte a szerb isko- lába j ártak, ahol a szerb nyelven kívül görögöt is tanultak. Ilyen iskola már 1770-ben volt Egerben [15]. A külön görög tanító működését azon- ban n e m engedélyezik a hatóságok, hiába gyűjt ött ek e célra 1780-ban 6900 forintot [16]. Pedig 1782-ben m ár tartózkodott görög tanító Eger- ben, a kozáni Ioannesz Aitólosz személyében [17]. Róla ugyanis a Hazai Tudósítások 1811-ben bekövetkezett halála alkalmából azt í rja a töb- bek között, hogy Kozániból jövet egy darabig Egerben állapodott meg,
»hol némelly Görög I f j a k a t tanított«. Hogy mi ért hagyta el Egert az első görög tanító, a n n a k oka bizonyára az lehet, hogy működéséhez nem kapott engedélyt. Bár az egri görögöknek az önálló iskoláért folytatott küzdelme hosszabb időn kersztül (1781—1789) [18] sem járt sikerrel, a r e mén yt mégsem a d t ák fel, sőt serényen folyt a gyűj tés erre a célra is, éspedig nemcsak helyi viszonylatban, hanem az ország többi kom- pániájá ban is. Ezt bizonyítja Dimitriosz Dumcsa kereskedőnek a cseh- komáromi városi levéltárban található, 1783-ban kelt végrendelete [19], amelyben nagyobb összeget hagyott többek között az egri görög isko- lára is. Az egri görög iskola legtekintély esbb tanítója Michail Papa- jeorjiu volt, aki t öbbek között írt egy jambikus epigrammát is, amelyet sokáig lehetett olvasni az egri templom k a p u j á n ak szemöldökfáján. (Horváth Endre Zavirászról írt alább közlendő m u n k á ja 89. o.)
A görög nyelv térhódítására jellemző, hogy a szerb származású Vitkovics Mihály, a költő és öccsei a XIX. század első éveiben, mikor Pestre kerültek, jobban beszéltek görögül, mint szerbül [20], De már a költő nagyapja, Vitkovics József g. kel. plébános (1720—1769) is kitű- nően tudhatott görögül, mert jelenléte nélkül sohasem tartottak Eger- ben a r. kat. papi szemináriumban vizsgát görög nyelvből [21].
Mint már lát tuk, a görögök gazdasági tevékenységét a ko nk ur ren- cia miatt féltékeny szerb és más nemzetiségű kereskedők igyekeztek
236
csökkenteni és odahatni, hogy a városi tanács korlátozza a görögök ke- reskedelmi tevékenységét. Panaszkodnak a görögök ellen a XVIII. szá- zad második felében a szűcsök, szappanosok, szíjgyártók és főleg a gombkötők [22]. Panaszuk következményeképpen meg is születik a görögök ellen néhány tilalom, ezek azonban nem elég hatásosak. Már említettük ugyanis, hogy külpolitikai okok miatt a központi hatalom ne m lépett fel elég erélyesen a görögökkel szemben. Csupán 1768-tól kezdve változik meg a hivatalos politika. Ebben az évben a Helytartó- tanács elrendelte az görögök összeírását [23]. Ez az összeírás ne m pusz- t án öncélú statisztikai okból történt, ha ne m kétségtelenül bevezetése volt a görögök kersekedelme korlátozása és gátlása politikájának. Ebből az összeírásból t u d j u k egyébként meg, hogy ebben az időben 52 önálló polgár, 21 legény és 13 görög inas élt Egerben [24],
A korlátozási politika a következő lépéseket mutatta ezután:
1772-ben elrendelik, hogy a görög kereskedők két éven belül tegye- nek hűségesküt. Aki vonakodott a hűségesküt letenni, annak el kellett költöznie a városból és az országból —, itthagyva természetesen üzle- tét, vagyonát [25], Akadtak azonban a görögök között olyanok is, akik letették a hűségesküt és magyar állampolgárokká lettek. Ezzel a tény- nyel azonban elvesztették korábbi előnyeiket, amelyekkel m i nt török állampolgárok rendelkeztek. így csalta tőrbe a görögöket a Habsburgok kereskedelmi politikája. Akár letették a hűségesküt, akár nem, minden- képpen rosszul jártak.
Vigaszként a gazdasági előnyök elvesztéséért, viszont polgárjogot kaptak. Sőt később II. József türe lmi rendelete (1781) értelmében a sza- bad vallásgyakorlás jogát is megkapták. Ebben az időben már kb. 1500 görög hívő volt, akik templomot építettek, külön görög papot és iskolát tart otta k fenn.
A polgárjogot és vallásszabadságot ny e rt görög polgárok élete ekkor sem volt azonban háborítatlan, mer t ebben az időben a görögök és szerbek között évekig elnyúló perlekedés folyt le az egyházi szer- tartások nyelve miatt. Végül is 1805-ben 12 pontban megegyeztek a nyelvhasználatra vonatkozóan [26].
*
A német és magyar kereskedők zömmel a XVIII. század végén települtek be Egerbe. Ekkor indul meg erősen a görögök aszimiláló- dása is. Tisztségekre is megválasztják őket, m ár az egri kaszinó tagjai között is akadnak görögök, sőt némelyek városi szenátorokká is lettek.
Az asszimiláció folyamata lassan, de biztosan haladt előre, 1851-ben már csupán 163 nem egyesült görögkeleti vallású égvén lakott Eger- ben [27]. 1868-ban pedig már annyira összezsugorodott a görögök száma, hogy iskolát sem tartottak fenn. 1920-ban csupán 31 görögkeletit tartottak Egerben nyilván.
Napjainkba n ódon egyházi levéltárak sárguló lapjai, egyházi épü- letek, egy utca-név (»Görög utca«) és sírfeliratok őrzik emléküket.
237
Ör ü ln én k, ha í r á s u n k k al h o z z á j á r u l n á nk ahhoz, hogy a városunk k a p i - talista f e jlő dé sé ben é r d e m e k et szerzett görögök ne me n j e n e k feledésbe, e m l é kük ne h a l v á n y o d j ék el a t ű n ő időben.
II. Egri görög sírfeliratok
A görögök má sf élszázados egri ta r tó zk odá s ár ól a levéltári ada tokon s a g y ön y ö r ű gör ögkel eti t e m p l o m o n kívül l é n y e g é b en csupán a t e m p - lom k ö r ül és a t e m p l o m - u d v a r b a n álló 23 v ö r ö s m á r v á ny síremlék f e l- irata tanús kodik. E z e k a f e l ir a to k mi nd má ig ismeretlenek, eddig ugyanis csak a pesti [1], kec skeméti [2], k o m á r o m i, miskolci, szent- endrei és váci s í r f e l i r a t ok kiadása [3] t ör té nt meg. Az egri görög sír- f elir atokr ól csupán n é h á ny célzás olvasható a sz akirodalomban [4]. Már pedig az egri görögök t ö r t é n e t é n ek összefoglaló feldolgozásához egyik jelentős f or r á st é p p en ez az e pi g r a f ik a i a n yag szolgáltatja. Ezek a sír- fe lira tok, többek közöt t, f é n yt v e t n e k az egr i görögök szár mazá si helyér e, é le tviszonyaira, virágzásuk f é n y k o r á r a, műveltségére.
A f e lir at okat , a m e l y e k az 1758-tól 1863-ig t e r j e dő időközt ölelik fel, időr endi s o r r e n d b e n közöljük. A kiadásnál Pr os se r Piroska disszer- tá c ió já ban a l ka l ma z o t t elveket k ö v e t j ü k, így t e h át a kapitális b e t űk h e ly e tt kisbetűket h a s z n á l un k.
A felira tok í r á s m ó d ja ne m e g y f o r m a . N é m e l y ik közülük nehezen, vagy részleteiben e g yá l t a l án n e m olvasható, a m i a kb. 150—200 éves k op á s n ak is köszönhető. Sok b e n n ük az ú j g ö r ög kiejtésből származó itacisztikus hiba és e g yéb elírás, a me l y e k viszont n e m eléggé iskolázott szerzőkre va lla na k . Stílusuk a s ír f e l i r a tok évszázados kötött fra zeoló- gi á ja ellenére se m e g y f o r m a . A rö vid s z a bvá n yf e l ír a t ok mellett művészi ihle te ttség ű szövegek is tal álhatók (pl. a 6. f e l í r a t, amely szépen zengő h e x a mé t e r e kb ől áll). Általában u gya na z o k a ny e l v i és stílusbeli s a j á t- ságok ta lá lha tók az egr i sí r f e l ir a t ok nye lvez eté be n, mint a f e n t e b b e m l í t e tt disszertációban is me r e te i t f e l i r a t o k ba n .
238
239 S Z Ö V E G EK
F. Prosser Piroska dr. emlékének.
240-
16* 241
242-
244-
246-
247-
Magyarázatok:
III. A sírfelíratok magyar fordításai 1. (1758.)
I t t fekszik i ste n szolgája, a Szipiszcha vidéki Adami Mihály, élt 78 é v et s e l h u n y t 1785. má rc ius 25-én E g e r b e n.
2. (1768.)
P a t a Gy ör gy je gye se v a gy ok . Mirer Má ria, most pedig a földbe l e t t e m te me tve s it t v á r om j e gye se m üdvözülését, m i n t h al a ndó testem a f e lt á m a d á st. 1768 17 éves.
3. (1774.)
Itt fekszik K r i s z t u s sz olgájána k, a Kozá ni városából való megbol- dogult J á no snak h a l a n dó teste, aki istenfél ő és igazhitű élet u t án 1774 f e b r . 4-én az Ú r h oz költözött. Nyugos zt al j a az Ur az ő lelkét Á b r a h ám ölében. Élt 54 é v e t.
4. (17.5)
Itt nyugszi k isten szolgája, megboldogul t K a p i t á ny Á d ám Mihály. E m l é ke örök. Moszchopolisz városból szár ma zé k, e l h un y t az U r b a n 17.5.
nov. 3-án E g e r b e n .
5. (1778.)
Ez a ke re szt a Moschopoliszból való boldog Nemetze Mihálvné, aki élt 80 évet és e l h u n y t E ge r be n 1778 júl. 20-án. Emléke örök(ké élni fog).
248
-- Eg er v ár
m a ke dón iai vár os (az eddig kiadott s í r f e li r a t okb an nem f o r d u l t elő).
ma kedóniai vá r os
= Macedónia
— ma ke d ón iai vá r os
= ma ke d ó n iai város (eddigi s ír f e l i r a t o k b an n e m f o r d u l t elő)
= ma ke d ó n iai város
6. (1778.)
Mint közismert fér fit, óh balsors, sirasd az e sírkő al att el rej tet tet , hazája, a makedóniai földeken uralkodó Nausza, hogy Dernetriosz élet- telen ho lttest ként fekszik itt, mi ut án 64 te lj es napfo rdu lót ért meg.
Eger, 1778. jan. 20.
7. (1779.)
Ez a kereszt a Moschopolisz-i megboldogult Jan aki Nau mé, aki élt 45 évet és el h u n yt Egerben 1779. márc. 29-én. Emléke örök.
8. (1782.)
Ez a sírkereszt a megboldogult Lázár Demeteré, aki élt 85 évet és elhun yt Eg erben 1782-ben ápr. 12-én. Eml éke örök.
9. (1785.)
Itt fekszik Dimiszki Konsztantin halandó teste, de lelke az égben él. Mint megbecsült kereskedő 56 évet élt tisztességben, meg h al t 1785....
6-án. Eger. Egerv ár.
10. (1790, 1792.)
Két istenfélőnek, Gozsdunak és Kentezinek elporhadt holtteste fekszik itt, kiknek hazája a makedóniai Grira, lakóvárosuk a híres Eger, lelküket a szentek égi jeruzsálemi a n yj a f o ga dj a a szentek sorába, ne vü k: János és Kallia volt, eml ékük m i n dörök k é él, l erót ták minden test adóját, a f é r fi 1790 áprilisában, a nő pedig 1792 nov. végén költö- zött el.
11. ( 1 8 0 0 . )
Mint közismert f érf it r e j t i a föld Platóni Konsztantint, Makedonia szülöttét. Miután 56 évet élt, Urához m egt é rt 1800 nov. 2-án. Eger.
Jegyzet a 11. sz. s í rf e l i r at h oz: Vö.: 6. sz. (foxaoi yv(inov=cpWT" aQiyvanov
12. (1813.)
Itt fekszik Sztankovics Miklós. Miután 21 napfordulót megért, el- távozott Urához. Eger, 1813. ápr. 14.
13. (1810. 1814.)
Itt fekszik Ka p i t ány György 45 éves, meghalt 1810. fe br . 21-én, és leányai közül Erzsébet 1810. f ebr. 20-án, Krisztina 1814. júl. 3-án tért meg az Úrhoz. Eger, 1814. júl. 5.
14. (1794, 1794, 1812.)
Itt fekszik Harsányi Lázár. Élt 60 évet. Meghalt 1794 aug. 10.
Testvérei közül Mihály meghalt 1794 dec. 12-én 54 éves ko rában, fia Harsányi János 20 éves korában 1812. jún. 24-én halt meg. Az Úrhoz távoztak. Eger, 1814 okt. 12.
15. (1813.)
Itt nyugszik isten szolgája Panakoszta György, élt 34 évet, és hit- vese, e l huny t az Urb a n Egerben 1813. okt. 1-én.
249-
16. (1817.)
Mint közismert f é r f it rejti a föld: Drako János, Makedonia gyer- mekei közül való, élt 98 évet. Megtért az Úrhoz 1817 febr. 27-én. Eger.
17. (1824.)
Itt fekszik az U r szolgálólánya Penika Mária, Sztankovics Tódor hitvese, élt 66 évet. E l hu n y t az Ú rb an 1824 jan. 21-én, és Sztankovics Tódor.
18. (1831.)
Itt fekszik Sárpe János úrnője, élt 40 évet. Meghalt 1831. szept.
4-én.
19. (1836.)
Itt nyugosznak istenben boldogult Juhász úrnő, született Kont- kutake Julianna, aki élt 36 évet, meghalt 1836 . . . 6-án és hét gyermeke, úgymint: Sándor, Mária, István, Zsófia, Zsuzsanna, Pál és i f j a b b Mária. Emlékük örök.
20. (1863.)
J uhász Tivadar meghalt 1863. m á j us 3-án.
21. (?)
A szerzeteskolostor nagy dicsősége, Meletiosz Michalidész tiszte- letremélt ó teste (tekintete?) most holtan fekszik itt . . . .
22. (?)
Mint közismert f é r f it rejti a föld a makedón származású Tolios Györgyöt, aki 49 éves élet után az Úrhoz . . . .
23. (?)
Itt fekszenek Hu dza Derne a t y j a Naum, a n y j a Balla Mária és fele- sége Sztane Anna.
Jegyzet a 23. sz. sírfelirathoz: drj^rjyos = óv^vyog.
IV. Megjegyzések az egri görög sírfeliratokhoz 1.
Adami Mihály Szipiszchából (t 1758).
Talán apja l ehe te t t Adami J ános kőfaragó mesternek, aki az egri és miskolci g. keleti, valamint az egri ferences templom k a p u j át készí- tette.
Neve szerepel egy 1744-es összeírásban a következő megjegyzés mellet t:
Graeci. In Turcia residentes, et hie quashim exercentes. (1. Hev. lt.
1744/31.)
Egyik leszármazottja Adami Márton vámos-mikolai inspektor, Ambrosovszky Mihály apát és kanonok sógora. (1. Hev. lt. 1792—565).
250-
A ki te rj ed t Adami család egyik legtekintélyesebb t a gj a Adami János, hazánkban tanult orvos volt, aki irodalmi tevékenységet is f e j - tett ki. Életéről és irodalmi munkásságáról olvashatunk a Századok 28 (1894) 485—489. oldalán.
2 .
Patasz György menyaszonya: Mirer Mária (t 1768).
Talán a vőlegény családjából való P a t e (Pata?) János asztalos- mester. (1. Hev. lt. 1822—535.)
A miskolci temetőben áll egy sírkő, amely Georgiosz Patasz nevét viseli. (Prosser: 101. sírfelirat.) Valószínű, hog}?- ez a Miskolcon elhunyt Patasz György azonos az egrivel, aki 36 évvel azelőtt, 39 éves korában veszítette el menyaszonyát: Mirer Máriát.
4.
Kapitány Ádám Mihály Moschopoliszból ( | 17.5).
A Kapitány család tagjai Moschopoliszból jöttek Egerbe, ahol igen gazdag kereskedők lettek.
Kapitány Á dám Mihály halála után pl. felleltározták a vagyonát és kiderült, hogy a Kereskedő Társaság (Compagnia) tartozik a család-
nak 4117 Rf-taÍ.
A társaság kamatot fizetett utána, de egyízben 6 évig szüneteltet- ték a kamato k kifizetését. Ezért nagy költségen kénytelen volt Török- országba utazni és ottani ingósásait eladni, hogy meg t ud j on élni.
(1. Hev. lt. 1772—191).
Kapitány Józsefnek is igen iólmenő társasboltja volt a városház aljában.
Az aszimilálódás jó példáját m u t a t j a az apának és fiának a sír- felirata. Míg az apának: Ádám Mihálynak görög nyelvű sírfelirata van, fiának, Mihálynak viszont magya r nyelvű. (1. a Függeléket.) Az utóbbi városi adószedő volt és az egri Kaszinó alapító tagjai közé tartozott.
A sírfelirat lekopott b e t űje minden valószínűség szerint 8 (tehát t 1758), amint ezt az egri n. e. hitközség 1758. aug. 31-éről kelt jegyző- könyvi kivonata is igazolja. E szerint 1758-ban Vitkovics József egri pap temette el. »Kapitan Adam Macedóniában Moscopoly városában született Lévén n em Unitus Görög Rítuson Lévő m a j napon Istenben meg-nyugodott melyetis én el-temettem«. (1. Hev. lt. 1772—50.) A jegy- zőkönyvi kivonat alapján megállapítható, hogy Adam Michael Kapitan 1758 febr . 1-én halt meg. öz vegy en mara dt felesége neve: Hadsy Mária.
A Kapitány család késői ága elszegényedett. A Kistályai úton lak- nak az ősi villában.
7.
Janaki Naum Moschopoliszból ( | 1799).
A törökországi »Jobbágy Görögök« névsorában szerepel Jonaki Mihály, akinek kereskedő társa Bezucha János volt. (1. Hev. lt. 1744. — B. XXII-a. 21.)
251-
18.
Lázár Demeter (t 1782).
A Lázár család na gy szerepet játszott az egri egyházközség életé- ben. Különösképpen Georgios Lazaros tünt ki, aki a századforduló körül kétszer is viselte az epitrop tisztséget s a görögök és szerbek közti ellentéteket megszüntet ő egyezmény egyik szervezője volt 1804-ben.
9.
Dimiszki Konsztantin (t 1785).
A levéltári irato k magyarosa n Demeczki, Demetzky, Demeczky és Dimiczki néven emlegetik. Köztiszteletben álló agglegény kereskedő volt Egerben. (. . . . »mivel pedig hogy az egész életemben Asszonyi álatot ne m ismértem, és nyűtelen álapotomban magzatim nem lévén...', 1. Hev. lt. 1785/321). Amikor meghalt, vagyonát a görög iskola létesíté- sére hagyta. Egyelőre azonban az épülő t e m pl o m céljaira fordították ezt a 2 000 Ft összeget. (1. D. K. 1783-as görög nyelvű végrendeletéről facsimilét Bihari i. m . 414.)
10.
Gozsdu János és Kentezi Kallia Grirából (t 1790 és t 1792).
Az alapítványáról híres román család egyik leszármazottja lehetett az Egerben elhunyt Gozsdu János. Egerben románok is laktak. (1. Hev.
lt. 1793—1596).
11.
Platóni Konstantin Makedoniából (f 1800).
Az ugyancsak kozáni származású Rákó Kristóf kereskedő veje.
Platóni Konstantinna k hasonló nevű fia az 1804-ben szerbekkel t ört ént kiegyezés utáni sürgős ügyek intézésére kijelölt deputáció tagja. Ugyan - ebben az évben az »ellin« iskola epitropjává választották. 1890-ben a templomi epitrop tisztségét viselte. A Platóni család egy ága Pesten is élt.
Ebből a családból való lehet Platóni Kristóf is, akinek szőlője és borháza volt a Szalában. (1. Hev. lt. 1820—611).
12.
Sztankovics Miklós (t 1813).
A gazdag Sztankovics családnak több ta gj a játszott fontos szerepet az egri görögök életében. Az epitrop Teodor és testvére, János többször adott hitelt és a d om á n yt a templom építésére. Valószínűleg Theodor fia lehetett a fiatalon elhunyt Miklós.
13.
Kapitánu György (f 1810) és leányai: Erzsébet (t 1810), Krisztina (t 1814).
Kapitány G yörgy (másként Papakoszta) származási helye Moszcho- polisz. Egerben a város IV. fertá lyában lakott. Felesége Alexovits J u - lianna. 1745-ben költözött ide. Nikola Ádám kereskedő társa. A cég
252
csalárd módon előidézett csődje után nagyon elszegényedett. Gyerekei:
Anastasius, Mária, Krisztina és Erzsébet.
Végrendeletét a Hev. lt. 1810/273. sz. alatt őrzi. (Érdekes, hogy az 1789-es helyszíni szemlével ellentétben végrendelete nagy összegek felett rendelkezik. A miskolci görög iskolára pl. 500 Rf-o-t hagy),
Kapitány György az 1804-es szerbekkel történt kiegyezési ha t á- rozat értelmében a sürgős ügyek deputációjának ta gja volt.
Állítólag Knézich Károly aradi vérta nú felesége is Kapitány-lány volt. (1. Bihari i. m. 433—445. és Hev. lt. 1011—789).
14.
Harsányt Lázár (t 1794) és testvérei: Mihály (t 1794), valamint fia: János (f 1812).
Harsányi Lázár nagy pénzösszeget ajánlott fel a templom építé- sére. Ö aranyoztatta be a templomi szószéket.
Harsányi Mihály üzlettársa: Erős Pál kereskedő. Előbbi végren- delete a Hev. lt.-ban megtalálható 1794—1610. sz. alatt. Ungváron volt egy paptestvére: Harsányi Theodor. Felesége neve: Domorsai Márta.
15.
Panakoszta György és neje (t 1813).
Végrendeletét a Hev. lt. őrzi 1813—942. sz. alatt. Ebből kitűnik, hogy kétemeletes háza és szőlője volt Egerben. Kereskedőtársa J u r i Tamás volt. Az iratokon így szerepel aláírása: Panakoszta György egri polgár és kereskedő. Elhalálozása évében áradt meg az Eger-patak, amely nagy károkat okozott üzletének, amelynek amúgy is sok pasz- szívája volt már ez időben.
Végrendeletében 100 Rf-ot hagyott a »Görög Oskola« számára.
Fia, Panakoszta Sándor, Eger város későbbi főbírája, aki emeletes házát az egri utcák éjjeli világítására hagyta a múlt század utolsó év- tizedében. A Panakoszta-ház, melyben most a városi zeneiskola műkö- dik, ma is az egri műemlékek közé tartozik.
Másik gyermekét Panakoszta Mihálynak hívták. (1. Hev. lt. 1811—
407.)
E családból való lehet Panakoszta Konsztantin is. Róla egy levél- tári bejegyzés azt mond ja , hogy moschopoliszi. Valószínű tehát, hogy az egész család onnan származik. (1. Bihari i. m. 447.)
16.
Drako János (t 1817).
A Hev. lt. 1805/389. sz. a kt áj ában szerepel a neve: kéri a várost, hogy hajtassa be Dera Györgyön 500 Rf. adósságát, aki 1787 óta tartozik neki ezzel az összeggel.
17.
Sztankovics Tódorné született Penika Mária (t 1824). Férjéről 1. a 12. sírfelirattal kapcsolatos megjegyzést.
253-
1 8 .
Sárpe Jánosné (t 1831).
A Sár pe család az egyik legrégibb, egyik leggazdagabb kereskedő- család volt Egerben. S a r p e András 1704-ben Brassónál jött be az or- szágba Moszchopoliszból. Házi- és konyhaeszközökkel, továbbá német és magyar árukkal kereskedett Egerben. A halott f é r j e: Sárpe János Zsupán Antallal volt társ as viszonyban. (1. Hev. lt. 1788—158.) 1787—89.
között a templom e pit ropja volt és a templom építésére bőkezűen ada- kozott. A család egy más ik t agja: S arp e Cyrill városi tanácstag volt, neve gyakran szerepel a város által kiállított iratokon. Három háza volt. Az egyik 1784-ben leégett. Sarpe György és J a k a b fe rtálymes te ri tisztséget is viseltek, amelyről azonban — elfoglaltságukra hivatkozva
— iparkodtak lemondani.
19—20.
Juhászné született Kodkudaki Julia és 7 gyermeke (t 1836).
Juhász Tódor és Mihály a gazdag egri kereskedők közé tartoztak.
Juhász Tódor az egri Kaszinó alapító tagja volt, Mihály pedig a szegé- nyek kúrát ora s a templomi festés ügyének intézője. Fert álymester is volt.
22.
Tolios (Tollyo, Tolio, Toljo, Tolli, Toll) György Makedóniából (t?).
A Toljo, vagy magyarosa n : Toll család tagjai szintén ismert görög kereskedők voltak. Toll Konsztanti n szép házzal rendelkezett az egy- kori Vidám utcában. 1794-ben kilépett a cégtől végkielégítés ellenében. (1. Hev. lt. 1794—1705). A cég Tolli Constantin és Tolli György néven ment. Mint epitrop, bőkezűen adakozott a templom és iskola javára.
Tolli György felesége: Drákó Martha. Tolli Constantin végrende- letében (1805) a »Görög Elenika Oskola« javára 200 forintos alapítványt létesített. (1. Hev. lt. 1805—165). Az egyébként magyar nyelvű vég- rendeletet Tolli Constantin görög betűkkel írta alá.
23.
Hudza (Hutsa) Demeter apja: Naum, a n yj a : Bala Mária és felesége Sztani Anna (t?)
Hudza Demeter 1817-ben korcsmát akar bérelni. A városi tanács- hoz intézett bea dvá nyá ban még »cautio«-ra is hajlandó. Van két háza (a H a j dú hegyen és a Rácz hegyen), melyek átlagban 20 000 forintot érnek'. Van szőlője is. (1. Hev. lt. 1817—892).
254
V. Az egri rác templomban lévő görögnyelvű könyvek jegyzéke
( 1 9 5 8 . )
255-
256-
A f en te bb felsorolt könyvek egy része a papok olvasmánya volt, má sik része pedig iskolai tankönyvekül szolgált. A gyerekek meg tanu lták a görög és ószláv olvasást és írást, az előírt imádságokat és a görög nyelvtan elemeit. A tanítás különben eléggé egyoldalú volt. T öb bn yi re csak memorizálásból és olvasásból állott. A gyermekek alighogy megismer kedtek a betűkkel, az ún. horologion olva- sásához és szó szerinti megtanulásához fogtak. A horologionnal legalább két évig foglalkoztak. Ennek végigtanulása ut án bevett szokás szerint Dávid zsoltárköny- vét, a pszaltériumot t a n u l t a t t ák az iskolamesterek a gyermekekkel, ami még tehetségesebb gyermöke'knél is egy te ljes évet vett igénybe.
Az iskola egyik fontos t an tá rg ya volt a himnuszok könyve is. Ezt a könyvet nemcsak abból a célból olvasgatták, hogy könyv nélkül m e g t a n u l j ák a himnuszo- kat, ha ne m hogy a b enne lévő összes húsvéti, karácsonyi, pünkösdi, nemkülön- ben az apostolokra, v é r t a n ú k ra és szentekre vonatkozó összes himnus zoka t egy- házi dallam szerint ügyesen és pontosan énekelni is t u d j á k.
A felsorolt könyvek a r r a vallanak , hogy a tan ulók foglalkoztak még jellem- tannal , különböző a l k a l m a k r a írott levelek megszerkesztésével és fontos ismere- teket közvetített s z ám uk ra az a görög—német társalg ó is, amelynek tel jes címét f e n t e b b a 17. szám alatt közöljük.
A társalgó szerkesztője azt tű z te ki feladatául, hogy a görög köznyelvvel a >>kojné«-dialektussal ismertesse m e g tan ítvá nya it. A kiadó előszavából megtud- juk, hogy m ár e könyvecske megjelenése előtt is voltak egyes nyelvtanokhoz szerkesztett párbeszédek, de azok n e m feleltek meg a ta n ul ók életkori sajátossá- gainak. A párbeszédekben rendszerin t a szülők beszélgetnek a gyermekeikkel, vagy a gyerekek egymás között. A beszélgetések csak nagyon lazán f üg g n ek össze és n é ha eléggé mesterkéltek. Sohasem öncélúak, mindig ismereteket n y ú j t a n a k.
A gondolkodást fejlesztik a különböző játékok leírásai, pl. a B a r k o hb a - já t ék le- írása, termés zettudományi ismereteket közöl az égitestekről szóló beszélgetés, a ta nulók általános ismereteit bővítik az emberi találmá nyokr ól szóló részek.
Érdekes, hogy a feltalálók között megemlíti a m a g y a r K e m p e l e n F a r k a s
<1734—1804) nevét is, aki egy beszélő- és sakkozógépet szerkesztett a n n a k idején.
Természetesen az összes beszélgetéseket a kor szellemének megfelelően valami könnyzacskós szentimentalizmus , h ami s h uma niz mu s és vallásosság h a t j a át.
Hor vá th En dr e a Magyar—Görög Bibliográfia c. m u n k á j á b an (21. oldal) a hazai újgörög kutatók egyik legfőbb kötelességének az országszerte veszendőbe menő görögnyelvű könyvtári és levéltári anyag f e lk ut at ás át és feldolgozását t a r t j a . E sürgető f e la d a tn a k teszünk eleget, amikor ez alkalommal az egri temp- lomban elhanyagolt állapotban talált görög könyveket publikáltuk.
Az egri görögkeleti egyházközség — bizonyára va la mikor gazdag — könyv- tár ából mindössze az is mer tetet t 18 könyv mar adt meg. Ezeknek legnagyobb része megtalálhat ó a pesti Zavirász köny vtár ban. (1. Gráf A nd r á s: Jeorjiosz Zavirász budapest i kön yvtá rá nak katalógusa, Bp. 1935. — Magyar-Görög t anu lmán yok.
2. Valamin t a kecskeméti (1. Hajnóczy i. m. 39—48.) és miskolci (1. Popovics Kon- s ta nti n kéziratos katalógusa) egyházközségek kö ny vtá r á ban is.
A diaszpóra-görögséget elsősorban a közös nyelv és vallás t a r t o tt a össze, éppen ezért mindkettő ápolására nagy súlyt fektettek. Ebben egyik legjobb segédeszköznek a könyv bizonyult. N e m csoda tehát, hogy a hazai k ö n y vt á r ak — köztük az egri is — elsősorban nyelvi és vallásos jellegű könyveket ta r ta lm a zt a k .
J E G Y Z E T E K A Z I. R É S Z H EZ [1] Balássy Ferenc: Heves vármegye története. Eger, 1877.
Balássy Ferenc: Az egri vár 1687-i f eladás ának a lk u p o n tj a i és a tör ökök ma- radékai Egerben. 1875. Ért. a Tört. Tud. köréből.
Breznay Imr e: Eger múltjából. Eger, 1926.
Breznay I mr e: Eger a XVIII. században, 1—II. k. Eger, 1934.
Breznay I mr e: Az Egri Kaszinó százéves története. Eger, 1934.
Breznay Imre : A fertálymester ségről. (Adalék Eger város történetéhez). Eger, 1907.
17 257
Bih a ri József dr.: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Eger, 1956. (Az egri Pe d. Főisk. füzetei, 41. sz.)
Bih a ri József dr.: Ű j a bb adatok az egri sz erbek és görögök történetéhez, Eger, 1958. (Az egri Ped. Főisk. füzetei, 114. sz.)
Eck h ar dt Ferenc : Ker es ke de lmünk közvetítői a XVIII. században. (Századok, 52/1918.)
Fényes Elek: Magyarország geográphiai s z ó t á r a . .. I. k. Pest, 1851.
Füves Ödön dr.: Adatok az egri görögök történetéhez. Boest, Ant. Tan. V.
1958. 78—81.
F üv es Ödön dr.: Ü j a bb adalékok a tokaji görögök történetéhez. Ant. Tan.
II. k. 1955. 260—261.
Gorove László: Eger v árosá nak történetei. Pest, 1828. Utá nn yo más Egerben 1876.
Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története. Bpest, 1938. (Magyar—
görög t a nulmá nyok 8. sz.)
Hed in ka Antal: A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye.
1725—1772. (Értekezések a tört. tud.-ok köréből, XXIII . k. 4. sz.) Hóman—Szekfű: Magya r Történelem, VI. k.
Horváth Endre: Zavirasz György élete és mun ká i. Bpest, 1940.
Iványi Béla: Eger város rangemelési törekvései. I. Bpest, 1930.
Karácson I mre : Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai.
Bpest, 1908.
Karc sú Antal: Vácz város története. Vácz, 1880.
P ac h Zsigmond: Az eredeti tőkefelhalmozódás Magyarországon. Bpest, 1952.
Prosser Piroska: Görögök sírfe liratai magyar temetőkben. Bpest, 1942.
(Magyar—görög ta nulmányok, 19. sz.)
Schäfer László dr. : A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapi- talizmus k ia la kulá sá ba n. Bpest, 1930.
Szalbó Ignác dr.: Eger város múl t já bó l. Eger, 1898.
Szántó Imre: Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a XVIII. szá- zadba n. Eger, 1954.
Szederkényi N á nd o r: Heves vá r me gye története, IV. k. Eger, 189,'í.
Szmrecsányi Miklós: Eger és környékének részletes kalauza. Bpest, 1930.
Vujicsics D. Sz'toján: Egri Görög és Rátz Nátiók Protocolluma 1771—1809.
(Kiadatlan kézirat. A protocollumot dr. Bihari József fedezte fel az egri g. kel.
egyh. község adminiszitrátora ira ta i között.)
Zoltai Lajos: Debrecen százados küzdelme a görög kereskedőkkel. Debrecen, 1935.
[2] 1. Vujicsics idézett kéziratfeldolgozását. [3] 1. Schäfer i. m.
[4] 1. Schäfer i. m. 8. II.
[5] Bihar i a görögök letelepedését Egerben a XVIII. század első, vagy második felére helyezi levéltári k ut a t á s a i nak anyagára támaszkodva. Füves Eger ré- gebbi történetíróival egyetértésben valószínűnek t a r t j a , hogy a görögök — a szerbek ny omán — már a török uralom idején is me gfordu lta k Egerben és nem lehetetlen az sem, hogy a város felszabadulásakor (1687) me gmarad t 180 rác között ak ad t néhány görög is. Ezt a feltevést valószínűsíti az, hogy Debrecenben m ár 1618-ban, T oka j ba n , Sárospatakon, Kassán, Miskolcon pedig a XVII. század ötvenes éveiben már me g je l e n ne k az első görögök. Szeder- kényi arról is tu d , hogy 1688-ban 40—50 üres házat görög telepesek vettek meg, akiknek »egy része e vidékbeli kereskedők voltak, d e fokozatosan ván- doroltak ide Lippáról, mint erről egy 1692-ben tett feljegyzés szól, midőn is több család érkez ett ismét, és vegyesen m a j d görögöknek, m a j d ráczoknak neveztetnek«. (L. Szederkényi i. m. 6.) A b a j csak az, hogy Szederkényi az idézett helyen is ellentmondásba keveredik önmagával, amikor később
»••ráczok v a g y g ör ö gö ké r ől beszél. (Kiemelés és megjegyzés tőlem: B. J.) Viszont az a körül mé ny — Füves szerint —, hogy ebben az időben a legtöbb város magisztrátusa kitiltja területéről a beszivárgó görögöket, hogy Váradról és környékéről a törököktől 1660-ban kiűzött görögöket pl. Kassa és Debrecen
258-
hosszú huza-vona után sem a k a r j a befogadni (1. Kerekes György: Görögök Kassán a XVII. szd.-ban, Századok, 45.—1911. és Zoltai i. m. 11.), valóban hihetőv é teszi, hogy e hánvt-vetett görögöknek k apóra jöhetett Fischer Mihály k a m a r ás felhívása 1687-ben, amel y szerint új bevándorlók adómentesen telepedhetnek meg Egerben. A törökdúlás után elnéptelenedett Egernek új telepesekre volt szüksége és lehetséges, hogy ezek a szomszédos városok- ból kitiltott görögök voltak a rácokon kívül a város első telepesei, akik a szó- banforgó házakat megvették.
[6] Az egri városi ta nács 1698-ban különböző privilégiumokat juttatot t a keres- kedők tár sulatának, amelynek a tagjai között m ár görögök is voltak. Jogi állásuk ekkor még azonos volt a többi egri lakoséval. 24 Ft. t a x a lefizetése mellett polgárjogot is nyerhettek, sőt tisztségeket is viselhettek éppen úgy, mint a magyarok és németek. Elvileg polgármestert is lehetett közülük vá- lasztani.
[7] 1. Breznay I mr e : Eger a XVIII. szd.-ban, II. k. 299. — A karlócai béke (1699) ugyanis a görögöket nagy kereskedelmi lehetőségekhez jutta tt a és ezért egyre többen jöttek ezidőtájt Magyarországra, így Egerbe is.
Ehhez 1. még Schäf er i. m. 18. l a p j á t: »-... a 18. sz. elején Magyarország az idegenekre nézve a kiaknázatlan vagyonforrások és sokat igérő lehetősé- gek országa v o l t . . . , a görögök kellő szakértelmükkel, gaMasági érzékükkel szinte predesztinálva voltak ar ra, hogy a r e á j uk váró gazdaságtörténeti fel- adatot — Magyarország átvitelét a középkori gazdaságból a korai kapitaliz- musb a — elvégezzék, amir e hazai viszonyaik is kényszerítették ő k e t . . . « [8] Breznay i. m. 302. «-Ez a német császári és török birodalom minden la kój á-
nak azt a kedvezményt biztosította, hogy a kölcsönösen szállított s a ját t e r m é k ű ár ui után csak h á r om s z á z a l ék v á m ot f i z e t t e k s azt is csak egy helyütt s egyszer.«
[9] Breznay i. m. II. 304— 1724—1769-ig 35 görög lakos egri letelepedését említi meg. Főleg Kozáni, Siatista és Moschopolisz városokból.
[10] Heves megyei levéltár 1744/11.
]11[ Breznay i. m. 305. — Az egri k om pá n iák országszerte híresek voltak. Szoros kapcsolatot t a r to t ta k fel az ország m ás vá r os ain ak görögjeivel is. így pl.
Nikola Ádám egy váci kereskedővel állt üzleti összeköttetésben. Kar csú i. m.
VII. 89.)
[12] Breznay i. m. u. o. »A legtöbbnek volt háza, szőlleje, pincéje s á ltaláb an a város legvagyonosabb elemét tették. « Felhalmozott tőkéjüket állandóan for gatták, hitelt adtak, bef ektették nagyobb vállalkozásokba, megbízásokat vállaltak, stb. Adósaikkal sokat pörlekedtek a városi jegyzőkönyvek tan ú- ságai szerint.
[13] Schäf er i. m. 23. 1.
[14] Bihari 41. sz. i. m. 401—402. 1.
[15] Radios Dusán: Vitkovics Mihály életrajza. Üjvidék, 1909.
[16] Breznay i. m. 309.
[17] Füves Ödön i. m.: Adalékok az egri görögök történetéhez.
118] A heves megyei levéltárban elfekvő 1784. nov. 15-ről kelt 28 856. sz. kir. hely- tartótanácsi rendelet a »Görög Oskolának felállítására és építésére« m ár enge- délyt ad, azonban az építéshez nem ad nekik a város anyagot, így csak 1789-ben nyílik meg Egerben a görög iskola.
[19] Prosser Piroska gyűjtése. [20] Vö.: Radics Dusán i. m.
[21] Erről Vitkovics Mihály, a költő emlékezik meg nagyapjár ól írt szerb m u n- k á j á b a n, amely a »-Letopis Matice Srpske-« c. folyóirat III. évf. 16. l a pj án jelent meg,
[22] Breznay i. im. 313—314. — 1727-ben a szűcsök, 1734-ben a szabók, 1752-ben a szíjgyártók, 1757-ben a szappanosok, 1752 és 1776 között több ízben a gomb- kötők kérnek védelmet a városi tanácstól a görögökkel szemben. Meg is t i l tj ák nekik a helyi iparosok m u n k á i n ak felvásárlását. Elrendeli tovább á a tanács, hogy házat nem vehetnek, idegen görögöket a város magisztrátu- sának tudta nélkül házukba nem f og adh atn a k be. sátraikat a piacon csak
17* 259
a h á t s ó bb s o r o k b a n á l l í t h a t t ák fel. Mi nd e z e n r e n d e l e t e k ellen a görögök r e n ge - teget v é t e t t e k, sokszor meg is b ü n t e t t ék őket, s m i n d a d d i g n e m volt f o g a - n a t j a e z e kn e k a k o r l á t o z á s o k n a k, am íg a k o r m á ny a XVI I I . század h e t v e n e s éveiben ú j a bb és h a t h a t ó s a bb i n t é z k e d é sh ez n e m nyúlt.
[23] Br e z na y i. m. 306.
[24] U. o. »22-nek volt i tt élő felesége, s találtaik összesen 66 g y e r m e k e t . A l él ekr s z á m uk t e h át 174.«
[25] A (hűségeskü, illetőleg az á l l a m p o l g á ri e skü l etételéhez az volt szükséges, hogy az illető c s a l á d j át is E g e r b e hozassa (a l e gt öbb nek ugy an is n e m l a ko t t itt a c sa l á d j a), t o v á b b á, hogy Ígéretet t e g y e n a r r ^ vonatkozólag, hogy t ö r ök k e r e sk e d ő k k el n e m t a r t f e n n kapc sola to t. A z ál l a mpo l gári e skü l eté tel éig pénzt — 50—100 a r a n y a t — ke l l et t l e t é t be h e l y e z n i ü k, a m i r e azért volt szü k- ség, me r t g ya k or i eset volt a görög k e r e s k e d ő k n é l, hogy p é n z ü k et h a z a k ü l d ö z- gették s m i k o r m e g h a l t v a l a k i közülük, a hitel ezőket n ehe ze n va g y n é ha e gy ál t a l án n e m l e h e t e t t ki el égí t eni. Csőd e s e t én — a m i r e szintén t ö bb pé l da volt E g e rb e n — h a s o n ló volt a helyzet . Ezért a ki ne m t e t t e le a h űs é g e s k üt, m i nt pl. R á k ó László, a n n a k b o l t j át el ke ll e tt adn ia . Ily módon e ze k be n az é v e kb en t ö bb görög k é ny sz e r ült e l ha gy ni E g e r t .
[26] Bi h a ri 41. sz. i. m, 407—408.
[27] Fé nyes El ek i. m. I. k . 294. 1.
J E G Y Z E T E K A II. R É S Z H EZ
[1] Eli. Acqmouv: 3Emtvf.ißia "EXh)v(»v Iöícog Maxsőóviov iv TIÉGTT., Néog 'EXIrjvofxvriLiwv 8(1911), 462—481.
]2[ Ha j n ó c zy I v án i. m . 50—57.
[3] Pro sse r P i r o s k a i. m . 10—43.
[4] B i b ar i József 41. sz. i. m. és F ü v es Ödön i. m. az An t i k T a n ú i m. V. k.
L. mé g: Ge rő L ász l ó: Eger, B p j 1954. 57.
Függelék
1794 j an uár 29-én Eger város tanácsa a Helytartótanács egy r e n - deletére azt jel entet te, hogy: »Egerben Senki sem találtatott, a'Ki a'Török Birodalomba n kereskedést Űzne«. A görög kereskedők elfogy- tak, ha m a r a d t is közülük Egerben egy pár, azok mag yarrá lettek szép csöndesen« (1. Breznay i. m. 316.). Ez utóbbi folyamat illusztrálá- sára közöljük itt n é h á ny görög származású egri lakos m ár magyar nyelvű s ír fel i ra tá t:
PANAKOS ZT A SÁNDOR
Eger város képviselője, meghalt 1879. évi márczius 27-én életének 68-ik évében.
Itt nyugszanak az Urban
Haris Péter és neje Juhász Erzsébet.
260-
Rácz Pálné szül. Haris Mária
Ezen sír fedezi néhai P ent ha Borbála asszonnak meghidegült ha m- vait, aki élt 70 esztendeig megholt 1813-ban Sept. 14-én.
NB.: Bentha azonos lehet a Pa ta családdal. (I. a 2. sz. görög sírfel- iratot !)
*
I2J XZ
N IC
E ha nt fedi néhai Kapitány Mihály Eger város érdemült tanácsnok hamvait élt 63 évet meghalt augusztus 5-én 1849. E sír emléket szen- telnék fá jda lom nak jeléül kesergő özvegye Káló Erzsébet és leánya.
Dr. J o s e p h B i h a r i u n d d r. Ödön F ü ve s:
Die Grabinschriften und BibÜotihek der Griechen von Eger (Erlau).
In d e r Ei nl ei t ung des Ar t i k e l s geben d i e Au t or e n ei nen k u r z e n Ub er b l i c k ü ber die Ge s c h i c h t e der Gr i e c h e n von Eger. Einige der Gr i e c h e n sind in d e r S t a d t schon in der Zeit de r t ü r k i sc h en O b e r h e r r s c h a f t e r sc h i en e n, liessen sich a b e r m a s s e n h a f t e r s t n a c h de r B e f r e i u n g v o n Eger (1687), b e so n de r s von 1720—30 an ni e de r. Sie w u r d e n mi t H i l f e de r von d e n Königen e r l a n g t e n Privil egie n u n d i hr e r ge sc hic kte n Ha n d e l st ä t i g k e it in k u r z e r Zeit reich, sodass sich die K o m p a n i e de r gri ec hische n K a u f l e u t e von Eger u n t e r di e 10 r ei c hst e n Ha nd e l s ge s e l l s c h a ft e n e r h o b. I h r R e i c h t u m w e c k t e b a l d den Nei d der Ser ben u n d e n t s t a n d d a r u m zwi schen i h n e n ei ne n Z an ke re i . D a die ör t l i c hen Be hörd en, b e s o n de r s die römi sch- k at ho l i sc h e n Bischof- die Tä t i g ke it der gr i ec hi sc ho ri en t al i sc hen E i n w o h n e r n ic ht gern sahen, gaben si gegen die Gri e ch en e i n e R e i he von b e s c h r ä n k e n d en A n - o r d n u n g e n aus. So gelang es de n Gr i ec he n erst n a c h l a n g e r Verzögerung, a m E n d e des X V I l I - t e n J a h r h u n d e r t s eine n e u e K i r c h e zu b a u e n u n d ei ne sel bstä n- dige gri e ch i sch e Sc h u l e zu s t i f t e n. In der e r s t e n H ä l f te des X I X - t e n J a h r h u n d e r t s k e h r t e ein Teil der Gr i e c he n in i h r e b e t r e i t e H e i m a t z ur üc k, d e r a n d e r e w u r d e l a n g s am von d e m U n g a r t u m ei nverl ei bt. H e u t e beweisen a usse r d er w u n d e r - sc hön en K i r c h e n u r die G r a b i n s c h r i f t e n , d i e U r k u n d e n u n d die B üc h er d e n a n d e r t h a l b J a h r h u n d e r t d a u e r n d e n A u f e n t h a l t der Gri e e he n in Eger.
Der z wei t e Teil e n t h ä lt 23 griechische, n e be n der K i r c h e b e f i n d l i c h e G r a b i n - s c h r i f t e n n eb s t i h r er u n g a r i s c h e n Übe r set z un g. Die I n s c h r i f t e n u m f a s s e n den Zeit- r a u m 1758—1863. Da m al s h e r r s c h t e die Blütezeit d e r Gr i e c he n in U ng a r n . Na ch d e m I n s c h r i f t e n v e r ö f f e n t l i c h en di e Au t o r e n d i e Daten, d ie sie au s Arc hi v en u n d v e r sc h i e de n e n a n d e r e n Quell en s a m m e l n k o n n t e n .
Der Ka t a l o g de r in d e r K i r c h e g e f u n d e n e n griechischen Bü c her und di e z u g e f ü g t en A m m e r k u n g e n b il de n den d r i t t e n Teil des Artikel s.
261-
