Wagenführ, R.: Bevezetés a gazdaság- és társadalomstatisztikába

(1)

"1 048

iskolai előmenetelt ténylegesen meghatáro- zó tényezőket pontosan megismerjék.

Otis Dud/ey Duncan a társadalmi réteg- ződés és mobilitás változásainak statisztikai eszközökkel való mérését elemzi. Mindenek—

előtt határozottan megkülönbözteti a társa—

dalom egyenlőtlenséget (például nagy jöve- delmi különbségek a különböző foglalkozá- si csoportok között) és merevségét. amelyet a társadalmi helyzet apáról fiúra való át—

öröklődésével vesz egyértelműnek. Az utób—

bí mérésére — vagyis az apa társadalmi helyzetének a fia helyzetére gyakorolt be- folyása erősségének jellemzésére — a kor- relációs együtthatót tartja a legalkalma- sabbnak. Igy a különböző korábbi és újabb mobiütős—vizsgálatokból számitott korreláci—

ós együtthatók összehasonlítása alapján a'l- lapitja meg, hogy az amerikai társadalom- ban sem a merevedés, sem a mobilitás nö- vekedése irányába mutató trend nem mu- tatkozik a század eleje óta. A mobilitási tendenciák ilyen —— korrelációszámitáson alapuló — mérési módszerének alapfeltéte—

le. hogy a különböző foglalkozások ,,érté—

keléséről", presztizséről megbizható adatok álljanak rendelkezésre, és ez a presztizs skála évtizedeken keresztül kevéssé változ- zék. A szerző —— ugyancsak korrelációszámí—

tással — kimutatja. hogy Amerikában a presztizs skála valóban kevéssé változott.

I. C. Merriam a társadalmi jólét mérésé—

nek szentelt tanulmányában hasonló kérdé- seket boncol, mint a fogyasztást tárgyaló fejezet. Megállapítja, hogy a jövedelem—

egyenlőtlenségek lassú csökkenési tenden- ciája az Egyesült Államokban az elmúlt két évtizedben megállt, az egyenlőtlenség már nem csökken. A szegény réteg összetétele az elmúlt húsz évben erősen változott: nőtt az öreg és a nő családfőjű családok aró- nya. Megvizsgálja, hogy az adóztatás és az ingyenes társadalmi juttatások hogyan befolyásolják a jövedelemelosztást.

(ls m.: Andorka Rudolf)

:

WAGENlFUHR. R,:

BEVEZETÉS A GAZDASÁG- ES TÁRSADALOMSTATlSZTlKÁBA

(Einföhrung in die Wirtschalts- und Sozialstotis—

tik.) —Statístische Hehe. 1970. 3. sz. 144—152. p.

Az ismertetés a szerző ,,Gazd—aság- és társadalomstotisztika — a Német Szövet—

ségi Köztársaság példája nyomán" címmel megjelenő könyve bevezető fejezetének rö—

vidített összefoglalását tartalmazza. (A könyv részletes ismertetésére visszatérünk.)

A korszerű, fejlett gazdasággal rendel- kező országokban a gazdasági helyzettel, fejlődéssel kapcsolatos folyamatos informá-

STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ

ciák iránti igény igen nagy és ezek az igé- nyek a fejlődéssel együtt növekszenek. Ez a tény függetlenül az országok társadalmi.

gazdasági rendjétől: mind a piacgazdál—

kodást, mind a tervgazdálkodást folytató országokban elengedhetetlen követelmény a gazdaság és a társadalom szerkezetének.

valamint a legfontosabb gazdasági és tár- sadalmi fejlődési folyamatoknak lehetőség szerint pontos ismerete. Ennek ellenére időnként. szabályszerűen felbukkantak in- formációellenes áramlatok is, amelyekben

— például a piacgazdálkodást folytató. el- sősorban európai országokban —— fontos sze- repe volt az üzleti titokra való hivatkozás- nak is. Könnyűszerrel meg lehet cáfolni a statisztika ellenes szemléletmódot. Köztu- dott, hogy a tervgazdálkodás alapján irá—

nyított gazdaságban a statisztika egyrésízt a tervellenőrzés eszköze, másrészt a statiszs tika szolgáltatja az információkat a tervek készítéséhez. A piacgazdálkodást folytató országokban pedig a ,.piacok" megfelelő áttekintése nélkül —- többek között -— nem lehetne hatásosan elhárítani a csoportér—

dekek befolyását.

Napjainkban a statisztikai információk .,fogyasztóínak" köre alegfelső államveze—

téstől, az egyes vállalatokig, sőt az egyes munkavállalókig terjed ki. Az utóbbi évti—

zedekben rohamosan fejlődött mind a sta—

tisztika iránti igény, mind pedig az ezt ki—

elégítő statísztikai ,.kínálat", azzal a felis—

meréssel összefüggésben. hogy a saját gaz- dasági és társadalmi helyzet minél jobb ismerete szolgálhat csak kiindulópontul fontos döntések meghozatalakor. Természete- sen a döntések kiindulópontjául szolgálhat—

nak csak a statisztikai adatok: nem pótol—

hatják a gazdaság— és társadalompolitikai döntéseket, de lehetővé teszik azokat.

A gazdaság— és társadalomstatisztika fo—

galmának meghatározásával kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a ..statisztika"

szónak lényegében kettős jelentése van.

Jelenti egyszer a statisztikai módszerek fel—

használásával nyert eredményeket, adato—

kat. Nemcsak az eredmények a lényege- sek azonban. hanem az alkalmazott mód- szerek is. A statisztika szó ez utóbbit is ma- gában foglalja. A gazdaságstatisztikus szá- mára nemcsak az érdekes és fontos, hogy például mennyi a lakosok száma egy adott területen, hanem legalább annyira fontos ismernie. hogy miként lehet ,,legjobban, leg- olcsóbban. legmegbizhatóbban" megállapi- tani a lakosok számát. A gazdaság- és társadalomstatisztikában az alkalmazott módszerek és az eredményül kapott adatok elszakíthatatlanul összefüggnek. A statisztika végeredményben módszerek összefogla- lása a tömeges jelenségek számszerűsítése és interpretálása érdekében és — ismét utal—

(2)

STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ 1 049

va a statisztika szó kettős értelmére -— fel- öleli mind a statisztikai munka során nyert eredményeiket, mind pedig azokat a mód- szereket, eljárásokat, amelyeknek a segit- ségével a statisztikai adatokat nyerhetjük.

A gazdaság- és társadalo—mstatisztikának ez a meghatározása azonban még mindig túl- ságosan általános. Nem valamennyi töme- ges jelenség érdekes a társadalom- és gaz- daságstatisztika fogalmi meghatározása szempontjából, hanem nyilvánvalóan csak a gazdasági vagy társadalmi jellegűek. Ezért e jelenségek jellemző vonásait is meg kell határozni. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy a gazdasági és a társadalmi élet je- lenségei sem azonos módon nem ismétlőd- nek meg. sem nem ismételhetők meg; ez különbözteti meg őket azoktól a jelenségek- től, mint amelyekkel például a természet- tudományok foglalkoznak. A gazdasági és társadalmi élet térhez és időhöz kötött, mint történelmi kategória állandó változásnak van kitéve. Ez a sajátosság kifejezésre jut

—— mind az eredmények. mind a módszerek tekintetében — a statisztikában, amennyiben gazdasági és társadalmi jelenségek képezik tárgyát. Továbbá — jóllehet a gazdaság- és társadalomstatisztika a jelenségek meny- nyiségi aspektusaival foglalkozik elsősorban -— nem hagyhatja figyelmen kívül a minőségi összefüggéseket sem. A szerkezet alaku- lásának és a fejlődés folyamatának egyide- jű szemlélete, vizsgálata egységet képez;

egyik a másik nélkül a statisztikai elemzés elsorvasztásához vezet. Végül. de nem utal- sósorban: a különféle gazdasági és társa- dalmi tömegjelenségek egymással össze- függnek. Ezért különleges jelentősége van a jelenségek együttes vizsgálatának, az egymásrahatások elemzésének.

Ezek előrebocsátása után a gazdaság- és társadalomstatisztika fogalma a következő- képpen definiálható: ,,A gazdaság- és tár- sadalomstat—isztika tömegjelenségekkel foglalkozik. Ezeket a térhez és időhöz kötött jelenségeket méri, illetve számba veszi. mi—

közben a jelenségek szerkezetét, fejlődési folyamatát, kölcsönhatásaikat és szerepüket a gazdasági és társadalmi összfolyamat ala- kulásában különös gonddal veszi figyelem- be. A mennyiségi és minőségi aspektusok éppúgy elválaszthatatlan egységet képez- nek, miként a tömeges jelenségek megfi- gyelésének módszere és a megfigyelés

eredménye."

E meghatározás alapján már megkísé—

relhető a gazdaság- és társadalomstatisz- tika ésszerű tagolását. rendszerezését fel- állítani. Ezzel kapcsolatban azonban elől—

járóban utalni kell arra. hogy a német szak- irodalomban a gazdaság— és társadalomsta- tisztika tagolását, rendszerezését illetően lényegében három különféle álláspontot le-

het megkülönböztetni. Ezek a következők:

a) egyesek a rendszerezés problémáját egy—

általán nem is látják; b) mások elvileg el- ismerik a rendszerezés szükségességét. de szerintük minden erre irányuló kisérlet, kö-

zelebbi vizsgálódás után meg nem felelő- nek bizonyul; c) a ki nem elégítő kísérle- tek azt látszanak bizonyítani. hogy a meg- felelő rendszerezés eleve lehetetlen."

E nézetekkel vitatkozva, a szerző lénye- gében arra az álláspontra jut, hogy a Né- met Szövetségi Köztársaságban nem azért hiányzik a gazdaság- és társadalomstatisz- tika megfelelő rendszerezése, mintha a nem—

zeti számlák rendszere (national account- ing) nem rendelkezne kellő rendszerező erő- vel, hanem azért, mert a nemzeti számlák rendszerének jelenleg használatos sziszté- mája nem elég korszerű, azt meg kellene újítani és tovább kellene fejleszteni. A dön- tő ebből a szempontból az, hogy a számla- rendszerben az egyes nagy aggregátumok (mint például a nemzeti jövedelem, társa- dalmi termék stb.) közötti kapcsolatokat egy átfogóbb, nagyobb összefüggésrendszerbe kell beépíteni. E nagyobb összefüggésrend- szemek a teljes népgazdasági újratermelés folyamatát kell felölelnie, amely az adott gazdasági és társadalmi rend keretei és a kiinduló gazdasági, társadalmi adottságok alapján zajlik le. A népgazdaság egész Új- ratermelési folyamatát szem előtt tartva ala- kította ki a szerző könyvének szerkezetét.

A gazdaság- és társadalomstatiszti—ka tár—

gyalását könyvében négy kötetben tagolja.

Az első kötet a termelési mód kérdéseivel foglalkozik. Ebben egyrészt a termelési erő- források, vagyis a gazdaság számára ren- delkezésre álló emberi és természeti erő—

források, valamint az előző termelési perió- dusokban felhalmozott termelési eszközök (berendezések, felszerelések. készletek) kér- déseit tárgy-alja. másrészt vizsgálja a terme- lési kapcsolatokat a termelésben részt vevő személyek és intézmények között, a tulaj- donviszonyokat, és más szerkezeti jegyeket.

A második kötet 0 reálfolyamatokkal foglalkozik. Ennek során elősorban a termelés. a felhasználás és a beruházás problémái áll- nak a könyv előterében. A harmadik kötet tárgya a monetáris folyamat: a termelés, az elosztás és újraelosztás jövedelmi kérdései- vel foglalkozik, valamint azokkal a szűkebb értelemben vett financiális folyamatokkal, amelyek a megtakarításokkal és hitelezé- sekkel. a nettó vagyon, a követelések és kö- telezettségek változásaival vannak kapcsolatban. A negyedik, zárókötet ismét átte- kinti a gazdaságot mint összfolya'matot, és utalásokat tartalmaz a gazdasági hatékony—

ságra és annak mérésére vonatkozóan. Leg- végül a gazdaság- és társadalomstatiszti- kai adatok pontosságával foglalkozik és a

(3)

1 050 STATISZTIKA! iRODALMI' FIGYELÖ

kötet felöleli a Német Szövetségi Köztár—

saság Statisztikai Hivatalának statisztikai munkájával szemben támasztható kivánsá- gok ..katalógusát" is.

A könyv rendszerezésének rövid ismerte- tését követően a szerző kitér arra, hogy sok éves egyetemi oktatási tevékenysége során szerzett tapasztalata szerint sokkal nehe- zebb feladat a szakemberek képzése a gaz—

daság- és társadalomstatisztika, mint az el- méleti statisztika terén. Ez nagyrészt azon múlik, hogy az elmélet és a gyakorlat ösz- szekiapcsolása e téren rendkívül fontosyde épp ez a követelmény valósítható nehezen meg. Emlékeztet ezzel kapcsolatban Devons angol statisztikus megállapitására. miszerint:

.,Nehéz elsajátítani annak útját—módját, ho—

gyan használjuk fel korrektül a gazdaság- statisztikát. Nincsenek olyan egyszerű sza- bályok, amelyek lehetővé tennék, hogy va- laki a statisztika használatában szakember- ré váljék. Minden lépésnél nehézségek adódnak. A tudóst csak a gyakorlat és a statisztika felhasználása során tanusított körültekintéssel lehet megszerezni."

Arra a kérdésre, hogy miért szükséges a gazdaság— és társadalomstatisztika tanul- mányozása, a szerző a következőképpen válaszol: azért szükséges, mert egy jó köz—

gazdásznak pontosan ismernie kell a gaz- daság- és társadalomstatisztikai adatokat, valamint a felvételek módszereit ahhoz, hogy gazdasági modelljét a realitásokn'ak megfelelően építhesse fel, és ,,élő" adatok- kal táplálhassa azt. különben elefántcsont—

toronyban köt ki. Paul A. Barannak és Paul Sweezynek az Amerikai Egyesült Államok—

ra vonatkoztatott véleménye más országok tekintetében is helytáll. E vélemény szerint

paradox helyzet alakult ki az Egyesült Ál- lamokban a társadalomtudományok terüle- tén. A kutatásokban és oktatásban tevé-—

kenykedő tudósok száma gyorsan növekszik.

Ezek képzettsége, egyes szakterületekre vo- natkozó tudása —— beleértve a pontos ma- tematikai bizonyitásokat és a legfejlettebb statisztikai módszereket is -— sokkal maga-v sabb színvonalon áll. mint akár egy gene—

rációval korábban. Egyetemek,alapitványok, kormányzati szervek soha nem látott mérték—

ben finanszíroznak kutatási témákat; köny—

vek, tudósítások, cikkek áradata jelenik meg. Ennek ellenére ez a túlfokozatt intel- lektuális tevékenység alig járult hozzá újabb fontos ismeretekhez a tekintetben.

hogyan funkcionál a társadalmunk és merre tart. A gazdasági, társadalmi környezet egyre növekvő bonyolultsága minden terű- letén egyre nagyobb szakosodást kiván meg.

A társadalomtudományok ennek folytán egy- , re több speciális területre tagolódnak. mi- közben azok. akik ezekkel a tudományokkal foglalkoznak, egyre inkább ,,behatárolt" spe- cialisták—ká, saját területük tökéletesen ki—

képzett szakembereivé válnak, de mind ke—

vesebb fogalmuk van mások speciálisszak—

területéről, sőt már meg sem értik azt. A társadalom egésze —— amire pedig korábban az ismert társadalomteoretikusak a fő fi—

gyelmet fordították —- éppen azért, mert túl- lép a szakterületeken, a társadalomtudo- mány látóköréből egyszerűen eltűnt. E vé- lemények is megerősítik azt a szándékot, hogy a szóban forgó tankönyvben a gaz- dasági és társadalmi folyamatok egészét.

összefüggéseit kell előtérbe helyezni.

(Ism.: Meixner László)

TERÚLETI STATISZTIKA

WILLIAMSON, R. B.:

A TERULETI GAZDASÁGI ELEMZES EGYSZERÚ lNPUT-OUTPUT MODELLJEI

(Simple input—output models for area economic analysis.) — Land Economics. 1970. 3. sz. 333—338. p.

Az Egyesült Államokban évek óta tanul—

mányozzák a városok és gazdasági kistér—

ségek. gazdasági fejlődését. A tanulmányo—

zás célja rendszerint az, hogy a térség né- pességfejlődésének várható irányáról és mé- retéről tudjanak képet alkotni. A népesség- fejlődés előrejelzése bázisul szolgál a terü—

letkíhasználás tervezéséhez. Avárosi tervezés szándékait szolgáló népességelőrejelzés ti- pikus változata a népességi trendek egysze- rű előrevetítése. A szerző más módon kíván eredményre jutni.

Több könyv és tanulmány foglalkozik a térgazdasági elemzések és előrejelzések gaz- dasági bázisú megközelítésével és input—

output vizsgálatának elméleti alapjaival. A kistérségek népességnövekedési elmélete szerint a népességnövekedés arányának kü—

lönbségeit főleg a kívülről származó jöve- delmek növekedési rátáinak a különb- ségei okozzák. Ilyen kívülről származó jö- vedelem származik a térség "külkereske—

delméből", az idegenforgalomból és a nem helyi kormányzat ottani kiadásaiból. Min- den külső forrásból származó dollár hozzá- járul ahhoz, hogy az adott térségben az ösz- szes belső kiskereskedelmi forgalom, illetve a jövedelem — közvetve pedig a foglalkoz- tatottság és a népesség —— megtöbbszörö- ződjék. Másként: minden dolgozó, aki kivi- telre termel, vagy más módon. külső forrás- ból származó jövedelemre tesz szert, lehető—

vé teszi. hogy abban a térségben megnőj- jön a foglalkoztatottság. Az a bizonyos szor- zó, ami az itt jelzett elgondolás alapjait al—