STATlSleKAl lRODALMl FIGYELÓ
szállításban és közlekedésben) mutatkozott szignifikánsnak. A bér- és jövedelemalaku- lás egyenleteiben ismét elsősorban a nem- zetgazdaság bér— és jövedelemviszonyainak a hatása, valamint az egyes szektorok bér—
viszonyoinak egymásra gyakorolt kölcsönös hatása jut kifejezésre. Sajnos, áregyenletek specifikálásám az áradatok fogyatékossága miatt nem kerülhetett sor. Az egyenletrend- szert négy adózási összefüggés zárja be.
A modell végső formájával végzett ex post szimulációs kísérletek azt mutatták.
hogy a modell a bruttó állami termék ex
647
post előrejelzésére 1.3 százalékos hibaha- táron belül képes. Az eredmények alapján az is megállapítható. hogy Mississippi ál- lam gazdasági jelenségei kisebb ciklikus ingadozást tüntetnek fel, mint a nemzetgaz—
daság analóg jelenségei. A szerzők az 1973-4980-as időszakra ex ante előrejel- zést is végeztek a modellel. aminek alap- ján a régió gyors gazdasági expanzióját jósolják. Ez többek között az adóbevételek gyors növekedésében jut majd kifejezésre.
(ism.: Nyáry Zsigmond)
DEMOGRAFlA
NÉPESEDESI SZlMPOZIUM
(Population: A Sympoaium.) —- Ouarterly Journal of fcanamics. 1975. 2. sz. $$$—279. p.
Az amerikai Harvard Egyetem lenti folyó.
iratában rendszeresen inditott szimpóziumok egyikét a népesedés és gazdasági vonatko- zásai kérdésének szentelte. Harvey Leibens—
stein szerkesztésében négy tanulmány jelent meg. melyekben a szerzők a népességnöve—
kedés következmé—nyeivel foglalkoznak, az alábbi szempontok szerint: a népesedéspa- liti—ka hatása és szerepe. a népesedés ha- tása a mezőgazdasági termelésre, az ener- giaforrások és a környezetszennyeződés ösz- szelüggései. a világ kőolajkészletei és az utóbbi évek nagy kőolojválsága. Ezek közül H. Leíbensteín bevezető gondolatait és H.
Brown cikkét emeljük ki.
H. Leíbensteín o népességnövekedés eset—
leges pozi—tiv hatásaira hivja fel a figyelmet.
szembeszállva a világszerte általánossá vált katasztrófa-tudattal. Hivatkozik a szakiro- dalomban már ismertté vált elvre, mi'szev rint a népesedés kedvező aspektusalmk egyik tényezője az ún. ..minőségi utánpót—
lási effektus". Például minél magasabb egy adott népességben a munkába lépők isko—
lázottsági és szakképzettségi szintje a ki—
lépőkhöz képest. annál kedvezőbb lesz a gazdaság szempontjából. ha az új belé—
pők száma nő. azonos egyéb feltételek mellett. Tehát minél nagyobb a népesség—
növekedés üteme. annál gyorsabban log ja—
vulni a népesség..ótlagas minősége"(szak—
képzettsége). E megállapítás ellenérveként megemlíti, hogy az ,.egyéb feltételek" már eleve nem maradhatnak azonosak. A ma- gasabb iskolázottsági szint eléréséhez több erőforrásra van szükség. ami fékezőleg hat a fejlesztésre. tekintettel arra. hogy az ok- tatásügyi költségvetések korlátozottak. és en- nek következtében ahelyett. hogy emelkedne az iskolarendszerből kikerülő jövendő mun- kaerő minősége. inkább csökken. Megemlíti Kuznets hipotézisét. miszerint minél nagyobb
a népességnövekedés arányszáma, annál több zseni jön a világra. akik egymásra is kölcsönösen hatva a gazdasági növekedést is belolyósolják. Szerző véleménye szerint ma túlságosan sok a negatív elem a né—
pességnövekedési elképzelésekben, és úgy véli. hogy az illetékes szakembereknek arra is fel kellene hivniok a közfigyelmet. hogy a különféle tényezőknek különléle össze—
függésekben más és más a jelentőségük.
Véleménye szerint a gyors népességnöveke- dés minden valószínűség szerint jelentős akadálya annak, hogy az életkörülmények javulhossanak bizonyos területeken.
Végül megállapítja. hogy a népesedés gazdasági szempontjaival foglalkozó kutatás- nak a mikroadatok elemzésére kellene kon- cent-rálnia a figyelmet. így például a po- rosztgozdasógokon. a háztartásokon belüli folyamatokra. a családon belüli jövedelem- elosztósra. továbbá arra. hogy milyen vól- tozások mennek végbe a népességnöveke—
dés hatására a háztartásokon belül, és ez hogyan befolyásolja a fogyasztói vagy (!
termelékenységi magatartásokat; hogyan változik (: pamsztgazdasa'gon belüli mun- kamegosztós a fenti tényezők hatására stb.?
Véleménye szerint az ilyen kérdések részle- tes kutatása adhatna választ arra. hogy a népességnövekedés következménye—ként ha- gyon alkalmazkodik a népesség a változó körülményekhez.
H. Brown tanulmányában abból indul ki.
hogy az utolsó két évszázadban, amióta megindult az iparosodás. az egy főre jutó jövedelem és fogyasztás alapján kialakul- tak a .,gazdag" és a ..szegény" nemzetek.
A modern ipari oivilizációban világszerte úgy oszlik el az emberek közt a jövedelem és a fogyasztás. hogy a többség szegényekből áll, egy kisebbség nagyon gazdagokból, a közbenső rétegbe pedig kevesebb szegény és több gazdag tartozik.
A második világháború óta kialakult egy meglepő jelenség, éspedig a társadalom
648 STATISZTIKA! lRO DALMl FlGYELÓ
kehtéválása két különálló kultúrára: a sze- gények és a gazdagok kultúrájára úgy, hogy a két véglet közötti tér csak gyéren van kitöltve. Ennek a folyamatnak a kialaku- lását drámaian illusztrálja az egy főre eső en—erg'ialogyasztás és acélfogyasztás 1950 és 1970 közötti változása, amelyet a szerző az ENSZ külön-böző országokra vonatkozó ada—
tai alapján gralik—onnal és táblázat'lol mu- tat be.
A szerző hipotézise alátámasztására lea- ionutosabb mutatókként az energia- és acél- fogyasztást használja fel abból a megfon- tolásból, hogy ezeknek a növekedése nyil—
vámnalőan hatással van az emberi környe- zetre és a világ meg-levő erőforrás-készle- teire. Felhívja a ligyelmett ama, hogy ezek a mutatók egyenes arányban vannak a bruttó nemzeti termék egy főre eső eloszlá—
sávwal az egyes országokban. Az ezt illuszt- ráló ábrákon a ,,csúcsok" megfelelnek a ,.gazdag" és a ,.szegény" nemzetek kate- góriáinak. Geazd—aanra'k tekinti az egy főre számítva 1280—5120 dollár. szegénynek a 40—640 dollár/fő bruttó nemzeti termékkel rend elk-ező n em zeteket.
A gazdag és a szegény országok egy főre.
eső átlagos energ'ialogyasztását ábrázoló görbék (Kína nem szerepel köztük) szem—
betűnően mutatiák a két kategória egyre fokozódó eltérését az utóbbi két évtizedben, Például 1960—ban a gazdag országok átlíaaa még 18.5-szerese volt a szegény országoké- nlalk, 1970-re ez az arány már 20,5-szere- sére emelkedett. Az egy főre eső állaaos acélrfoayaszlás esetében ez az arány 1960- ban 21,4 volt, 1970-re pedig 25.6-ra emel- k—edett.
Jelentős tényként említi H. Brown, hoay a Szovjetunió már túl'hal'adfba Nyugat-Euró- pát az egy főre eső energia- és acéllogyasz- tásban. Japán már megközelíti Euróoa ener- aiafoayaszlrását. Az aeé'lfogyasztás tekintele—
ben pedig Észak-Amerika, Nyugat- és Ke- let—Európa és Japán kezdik meglközelíieni egvmást.
Összekxa'pcs'olva a g-azdiarg—köz—bülső—Asze—
gény országcsoportok nép—ességnövekedési arányszámsai—t (0.008—0.019-—0.025) az ener- gvia- és acéllogyaszrtás 1950 és 1970 között megligyelt növekedési rátáival, a szerző megkísérli a jövőbe extrapolálva meghatá- rozni, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a jelenlegi növekedési ráták foly- tatódnak. Eszerint, ha az 1970-es növeke- dési ráták ötven éven keresztül folytatód—
nánxalk, az egy főre jutó energlralagyaisztás (szénegyener'téukben számítva) a gazdag o—r- szágok'ban évi 54 tonnána, a szegény or—
szágokban pedig csak 1.4 tonnára emel- kedne. Az egy főre jutó aaéllogyasztás pedig a gazdag országokba—n évi 6.4 tonnára, a szegényekben O,1 tonnára emelkedne. Ebben
az időben a világ népessége lelbehe'tően 10.5 milliárd lenne, ebből 1.4 milliárd len—
ne a gazdag. 8.5 milliárd pedig a szegé—
nyelk közé tartoz-na.
A nem is olyan távoli jövő energiaprob- léimái mellett a legnagyobb gond a világ élelmezése lesz. Ha az előző 20 év alapján a kövelkező 50 évre előrevetített gabonalo—
gyaszntási tendenciát nézzük. válság—os hely—
ze'c bont—alkothat ki.
Szerző véleménye szerint a válság elke- rülése érd—ekében elsősorban a népesség- növekedés ütemének kell csökkennie: a gaz- dag országokban már eddig is alacsonyak voltak az arányszámok és tovább csökken—
nek. A szegény országokban. ahol viszont magasak, a következő három tényező hart- hat csö'kkentőleg a jövőben: 1. a család- tervezési prognamok elterjedése. 2. a ha- landóság emelkedése az egyre szűrkösebben rendelkezésre álló élelmiszerek közvetett vagy közvetlen következményeké—nt és 3. a környezeti hatások, amelyek károsan hlG't- nak az emberiség egészségére és ezen ke—
resztül befolyásolni fogják a halandóság alakulását.
C-sölakeninxi fognak az energia- és a fém- fogyasztás növekedési rátái is, különösen a gazdag országokban. részben az erőforrá- sok korlátozo'at volta, részben az emelkedő en—ergiarfogyafsztás kártékony környezeti ha- tása mri—alrt. Ezenkivül úgy látszik, hogy az egyes országok —— de különösen az Egye- sült Államok — megközelítik a telítettség fokát a különféle fémek egy főre jUItó fo—
gyasztása tekintetében, amit jól példáz az egy főre jutó aiciéll—ogyaszbás nivellólódása rs.
A szerző alternativ hipotézisek alapján becsléseket állít fel a 2020. évre várna—tó energiarfogyasztásra és egy főre jutó ener- gialogyasztálsra gazdag és szegény kategó- riárk szerint.
'A legoptimistább alternatívm szerint is a világ még hosszú időkig két kultúrára fog oszlani. Még ha azonnal meg is állna a népességnövelkedés (ami nyilvánvalóan le- hetetlen), több mint 50 évre lenne szükség a szakadék árbhidwal-ásához. Minden valószí—
nűség szerint azonban még legalább 100—
150 évig kénytelen lesz a világ népessége gazdag és szegény nemzetekként élni együtt.
Végül Brown megállapítja. hogy nem annyira: ,,globálzis modellek" kialakítására kellene törekedni a várható szituációk és növekedési problémák előrejelzésénél. ha- nem inkább nemzeti modellekre van szük—
ség, amelyek alapján az egyes országok felelős szervei idejekorán dönteni tudnának a nemzetüket veszély-ezhető károk elhárítása érdekében.
(Ism.: Szomor Kornélné)
