A gabonafélék termésátlagai gazdaságkategóriák szerint

7—8. szám. —286—— 1924 lll. 1907—1920 években elsőizben kártalanított

balesetek az okozott kártalanítási költségek feltüntetésével.

III. Acct'dents du tratat'l indcmnise's pour la premiere fois en 1907—1920 avec indication eles frais din—

demnlsatlon.

Kártalanítási költv ségek koronában B a l e s e t 0 k O Z Ó k Frais dindemni-

, . satzon e" COUVOMJ'ICS

Causes dacctdents WW—

szam (%

nombre abs.

Gépi berendezések —- lusta-Zla-

tlons de mac/Lines . . 15,684.629 27.74 Tárgyak omlása, dűlése, esése ,

— Chute dobjets . 6,513.155 11'52 Személyek esése, zuhanása —

Ohute de personnes 6,426.460 11'37 Vasúti üzemek —— Exploitations

des chemins de fer. 7,552.807 13'36

Állatok _ Anlmauoe . 622,817 1-10

Kéziszerszámok —0utilsa main 1,472.108 2'61 Különfélék —— Divers 18,254.112 32'30

Mindössze _ Ensemble . W§56,525.588 100-0

mutatja. A kimutatásban szereplő 41.098 bal-

eset 1920 december 31-én 56325588 korona költséget okozott, mely összegnek legalább 2/,,-a aranykoronátjelentett. Az összegek helyes

értékeléséhez- tudnunk kell azt is, hogy 1918

december 31-éig évi 2400, 1919-ben, 1920-ban pedig évi 4800 korona volt a kártalanításnál

llllllICIllIII-IlllIl-IIIIIIII-III.III-Illllllll-llIllállllllllIll-Illl'lll Ill.-Illnallll-lIlllnIIlllllllll III-ltlllllllllllllllll:

űgyelembe vehető legmagasabb évi kereset, mely összegek az első 10 évben fedték s az utóbbi háromban megközelítették a tényleges keresetek mértékét. A költségek megoszlásá—

ból kitetszőleg, azok 27'740/0-át okozták a gépi berendezések mellett történt balesetek. Mint

láttuk, számszerűleg a baleseteknek 30'70/0-a

történt gépi berendezések mellett, a gépi be—

rendezések által okozott balesetek kártalanítása tehát átlag kevesebb költséggel jár, mint az egyéb baleseteké. A gépi berendezések közül a költségeknek 760/0-a a munkagépek, llo/O-a a közlőművek, 760/0—a az emelőszerkezetek 4 3"/0 a erőgépekes 1 lO/O-a gőzkazánok okozta balesetekre esik.

A munkagépek mellett történt balesetek okozta költségekből a körfűrészekre 20' 510/0, 'a közlőművek által okozottakból 710/0 a szí- / jakra esett. Általában megállapítható, hogy a faipari munkagéptipusnak a baleseti költségek okozásában túlnyomó szerepe van. Az eszterga—

padok melletti balesetek okozta költségekből 17'39/0, a fúrőgép mellett történt balesetek okozta költségekből 57'80/0, ezen gépek bur—

kolatlan fogaskerekeinek terhére írandó. Ugy ez utóbbi körülmény, mint a kártalanítási statiss'tika helyszűke miatt részleteiben itt nem ismertethető számos egyéb adata a munkásvédelem fejlesztésének szükségessé- gére hívja fel a figyelmet. H. S. dr.

e MEZÖGAZDASÁG o §

A gabonafélék termésátlagaí gazdaságkategőriák szerint.

]lloyennes de la production oles céréales par catégories d'exploltatton.

Résume'. Sur la base de la statisttgue du battage, l't'mportance des moyennes de réeolte des ee'réales est dans le pays entier en pro- portlon a lllmportance des exploitations rura—

les, soit, plus l'exploitatt'on est grande, plus llintenslté de la productiou (les céréales est eonsldérable. (Juant :: la difference se pré- sentant entre les moyennes de production extrémes de certaines contrées, elle est en raison lnverse avec lllntenslté générale de la produc- tion, elest—Zt-dlre, plus la production de guel—

gue région du pays est lntensive, moins la difference se présentant entre les moyennes de production extrémes est grande.

Cséplési statisztikánk, amelyet 1922-ben rendszeresítettünk, elsősorban arra szolgál, hogy a gabonafélék termésátlagait községig menő részletezéssel a valóságot legmegköze—

lítóbb módon megállapítsuk s e termésátlagok

segítségével a termés várható nagyságát már a cséplés folyamán megbecsüljük, a cséplés befejeztével pedig véglegesen kiszámítsuk.

Felhasználhatjuk azonban ennek az adatgyüj—

tésünknek adatait még arra is, hogy a gabona- termés eredményeinek Végleges kiszámítása után a már megállapított községi termés- átlagokon belül, a különböző nagyságú gazda—

ságokban termelt gabonafélék termésátlagait is községíg menő részletezéssel meghatározzuk.

A különböző nagyságú gazdaságokban ter—

melt gabonaléléknek ezek a termésátlagai első—

ízben az 1923. évben betakarított termésre vonatkozólag állapíttattak meg. Az alábbiakban nagy vonásokkal ezeket a termésállagokat óhajtom ismertetni, abból a célból, hogy min—

den politikától mentesen, teljesen tárgyilago- san rámutassak azokra a szembetűnő különb- ségekre, amelyek a különböző nagyságú gazda—

1924 ——287—— _{7—8. szam.}

ságokban termelt gabonanemüek termésatlagai között mutatkoznak.

Az 1923. évben befolyt cséplési bejelentő—

lapok adatai alapján, a mult esztendőben be- takarított gabonafélék termésatlagai gazda- sagkategóriak szerint a következők voltak:

Az 1923. évi termésátlagok gazdaságkategóriák szerint.

Jloyennes de récolto ez, 1923 par catégories d'exploi—

tations rurales.

a) Országos átlagok. —— Moyennes du pays.

! A kat. holdankintí termés nagysága métermá- I zsákban a — Importmzce de la rúcolte par

§ arpents cudastraux en guintaux málrígncs dans les explot'tatz'ons

? ' ! '

Gabona- ! SuSE—s' § § ' . § l _§§

l % 5 8 . l * N ' §? 9

féle i'síí. is §ies css

:. s ;; u: § ._ o s": ,, , ÉÉ % 8 'T ': mi. § ': l § Cére'ales :? ! % 0 "' Én *

ess s § s s i s s xe§

SE§ '; """ 8 5 u

'— l kat. holdas — m'pents cad N 5'3 i g a z d a s á g 0 k b a n

Búza _

Frament 75 81 8'7 88 99

Rozs —

Seigle 63 76 8'1 86 92

Árpa — ,

Orge , 68 80 84 8'9 9'3

Zab — ,

Avoine 6'6 7'3 7'4 , 79 8 2

(

Ezek az adatok már az elsö ratekintésre azt mutatják, hogy a termésátlagok nagysága a gazdaságok nagyságával egyenes arányban allt, vagyis minél nagyobb volt a gazdaság, annál nagyobb volt a gabonafélék termelésé- nek intenzitása is. S ebből kifolyólag kat.

holdankint legkevesebb gabonát a 100 kat.

holdnal kisebb gazdaságok. legtöbbet pedig a 2000 kat. holdnal nagyobb gazdaságok ter- meltek. Annyira, hogy az 1922/23. gazdasági év folyamán a 2000 kat. lioldnal nagyobb gazdaságok gabonával bevetett területének minden kat. holdját), a 100 kat. holdnal kisebb gazdaságok azonos területéhez képest 320/U-kal több búza, 460/0-kal több rozs, 37U/0—kal több árpa és 24"/0-ka1 több zab termett.

Ezt az eredményt megerősítik az ország részei szerint megkülönböztetett adatok is.

Mellőzve az adatoknak törvényhatóságok szerint való részletezését s az országnak csupán három legjellegzetesebb, földrajzilag és nagy egészé—

ben gazdaságilag is összefüggő részét tekintve, nevezetesen: a dunántúli dombosvidéket (az orszag Duna _iobbpartjan fekvő törvémható- sagai), az északi dombosvidéket (Abauj-Torna,

Bereg, Borsod, Gömör, Heves, Hont, Nógrád, Ung, Zemplén vármegyék és Miskolc t. j. v.) és az Alföldet (az ország többi törvényható—

sága), az ország e három részén termelt gabona—

félék termésátlagait az alábbi táblázat tar—

talmazza: (1. 288. old.) —

Az így részletezett adatok szerint, mond- hatni kivétel nélkül minden gazdaságkategóriá- ban egyaránt, a legintenzívebb gabonatermelés a dunántúli dombosvidéken folyt. Masodik helyen az Alföld termelése következett, amely- nek búzatermelése a Dunántúl búzatermelésé—

vel azonos színvonalon allt, ellenben rozs-

termelésének intenzitása még az északi dom-

bosvidék. rozstermelésének intenzitását sem érte el. Leghátramaradottabb pedig az északi dombosvidék gabonatermelése volt, az egy rozsrermelés kivételével, amely, mint emlí- tettük, az Alföld rozstermelesénél kedvezőbben alakult. Azonban bármennyire is különbözött az ország e három jellegzetes részének alta—

lános termelési intenzitása, az orszag e részeire vonatkozó adatok szerint is. éppúgy, mint az országos átlag szerint, csakis azt állapíthatjuk meg, hogy a termésátlagok nagysága az ország 0 részein belül is a gazdaságok nagyságát-al állt egyenes arányban. Különbség csak a szél—

sőséges termésatlagok szazalekos különbözete között mutatkozott. E különbözeteket az alábbi táblázat tartalmazza:

A gabonaneműek 1923. évi szélsőséges termés—

átlagaí között mutatkozó különbözet.

Dilfe'rence emistante entre let-* mogennes cmtrémes de la récolte des cére'ales en 1923.

! A 2000 kat. holdna'l nag obb gazdaságok gabo-

lnntermése'nek termésátlaga, a 100 kat. lioldnál kisebb gazdaságok termésátlagához képest na—

gyobb — La moyemze de rémlie des exploitaimns rurales de plus de 2000arp. cad. est plus grande par rapport " Za moyerme de récolle des exploita-

[ions de moins de 100 arp. cad.

Gabona—

féle á ,; § § ! § §

% §s * § s s ,, !

Cére'alcs 55 eg 1: ev.: : ,

.a: _ : _ ._ :: ": * cs %

5—4): am .:c a:. N G .o C

1335 3? '*' -— , '? "§ k

a'; a: ; a ez s * -'— s

:: m s E 3 m (* a 3.—

13 C 5 : *— .* N S 3 :. m

az: _) ax. ; d ; x, % §

százalékkal —— pourcentage

Búza —

Fromm! 29 46 34 32

Rozs ——

Seigle 45 42 46 46

Árpa —

0796 31 47 35 37

Zab ——

Avoiue 21

32 25 24

7—8. szám.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szélső—

séges termésátlagok közötti különbség leg- kisebb a dunántúli dombosvidéken volt, ott, ahol a termelés általában legintenzívebb, s viszont legnagyobb az északi dombosvidéken volt, ahol a termelés a leghátramaradottabb.

E százalékos különbözetek alapján tehát nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szélsőséges termésátlagok közötti különbség a gabonatermelés általános intenzitásával for—

ditott arányban állt, vagyis minél nagyobb volt valamely vidék yabonatermele'sének álta—

lános intenzitása, annál kisebb volt ugyanott a szélsőséges termésátlayok közötti különbözet.

Mindezek alapján tehát, ha összefoglaljuk

az eredményeket, az 1923. évi közepes gabona-

—288—

¹⁹²⁴

termés adatai nyoman azt kell és csakis azt lehet megállapítanunk, hogy hazánkban az 1923. évben 3 a hozzá hasonló normálisnak tekintheto" gabonatermő esztendőkben a gabona- félék termelésének inlenzitása a gazdaságok nagyságával egyenes arányban, agazdasáyok szélsőséges termésátlagai között mutatkozó külön—

bözet nagysága pedig a gabonatermelés vidékek szerint változo' általános intenzitásával fordi—

tott arányban áll. Ez pedig az 1923. évi s általában minden normális esztendei termésre vonatkozólag számokkal kifejezve annyit je—

lent: hogyha országszerte, minden gazdasá.—

gunk gabonatermelésének termésatlaga akkora lenne, mint közepes termést adó normális esztendőben a legintenzívebben gazdálkodó

Az 1923. évi termésátlagok gazdaságkategóríák szerint.

Moyennes des récoltes en 1923 par catégories d'emploitations.

b) Vidék—átlagok. — Aloyennes des régions.

A kat. holdankinti termes nagysága métermázsakban a — Importance de la récolte par arpents caáastrauoe en guin—

tanx métrignes dans les ewploitations

, . . _ . l l % I ] § ' . ! .

Gabonafele (Videk) _; ! § ": o lo o ,3 N w: ;: "§

E § % 3 % § 8 % § * § % § %

Céréales (Régions du pays) __- § § §? ! S '7 % 0 ? § ..- § § §

§ ": 5—3 0 v.) o s: % § : § § ?; §

; §) % a "G % '8 N __ ": o ;; % §

§ :: "e. _ _" § : ": m

kat. holdas — arpents cad.

g a :: d a s á g 0 k 1) a n

Búza — Froment

Dunántúli dombosvidék — Région montueuse

_ transdanubienne . . . . . . . . . 75 84 89 93 97

Eszaki dombosvidék — Réyion montueuse

du Nord . . . . . . . . 6'3 7'2 8'0 7'8 9'2

Alföld — Grande Plaine . TG 8 3 88 87 102

!!

Rozs — Seigle

Dunántúli dombosvidék — Region montueuse

, transdanubienne . . . . . . . . 67 86 92 95 9 ?

Északi dombosvidék —— Région montuense

du Nord . . . . . . , . 65 76 7'9 8'4 9'2

Alföld — Grande Plaine . 59 68 70 7'4 8'6

Árpa —— Orge

Dunántúli dombosvidek —— Région monlaeuse

, transdanubienne . . . . . . . . 71 84 8'9 95 93

Eszaki dombosvídék — Region montueuse

da Nord . . . . . . . . 5"? 6"? 76 75 8'4

Alföld — Grande Plaine . 6'9 8'1 8'1 8 6 915

Zab ——- Avoine

Dunántúli dombosvidék — Region montaeusc

, transdannbienne . . . . . . . . 7'1 82 80 87 86

Eszaki dombosvidék — Ráaion montueuse _

du Nord . . .w. . . . . . 50 56 61 07 66

Alföld — Grande Plaine . 63 71 7'1 7'9

1924 ——289—— _{7—8. szám.}

Dunántúl 2000 kat. holdnál nagyobb gazdasá- gainak termésátlaga,

240/0—kal (1923—ban 44 millió métermázsa),

rozstermésünk 380/o-kal (1923—ban 31 millió

akkor búzatermésünk

métermázsa), árpatermésünk 240/0—kal (1923-

ban 14 millió métermázsa) és zabtermésünk

210/0—kal (1923—ban 08 millió métermázsa) lenne nagyobb. Konkoly Thege Gyula.

A bírtokmegoszlás Magyarországon.

La répartition des propriétés rurales en Hongrie.

Résnmé. D'apres les données du mouvement des propriéte's faisant ressortir la situation aa 30 octobre 1921, dans le territoire de la Hongrie le nombre des propriétés de 100 arpents cadastrauo: ou plus grandes était de 10.704.

9260 dientre celles-ei étaient des propriete's moyennes de 100 a 1000 arpents cadastraux, 1444 des grandes propriétés au—dessus de 1000 arpents cadastraux. Il convient de noter gue presgue la moitié des propriétés moyennes, soit 4353 niavait atteint elmenne en particulier guiune superficie de 100 a 200 arpents cadas- trauac. Le nombre des proprie'te's contenant 200 a 300 arpents cadastrauac s'éleva a 1845 arp. cadastraux et celui des propriétés de 300 a 500 arp. cad. se chifrait par 1633.

0n ne compta des propriétés ayant une super- ficie de 500 a 1000 arp. cad. gu'au nombre de 1429. Parmi les grandes propriétés la superficie de 1185 propriéte's fut éoaluée a 1000 a 5000 arpents cad. et l'étendue de 151 propriétés comptait 5 d 10 mille arp. eadastraux.

Les propriétés au-dessus de diát mille arpents cadastraux ne se trouvérent dans le pays guiau nombre de 108.

La répartition de la super/ície du territoire des propriétés rurales par branches de culture est indiguée dans le tableau se trouvant a la page 290. Il apparait de ce tableau gue les petites propriétés constituaient a peu dex—

ception prés les 47'50/0 de la super/ieie du pays.

Les 52'50/0 du territoire, soit une étenduede 8,4854579 arpents cadaslrauzv, sont oecupés par des propriétés d'un développement de plus

de 100 arpents cadastraux.

A 100 kat. holdas és ennél nagyobb föld—

birtokok számáról és területéről a birtokfor—

galmi statisztikai adatgyűjtés meglehetős pon—

tossággal beszámol. A 100 kat. holdnál kisebb birtokokról újabb időből származó adataink egyáltalán nincsenek, e birtokok területmeg-

oszlásáról az 1895. évben végrehajtott rész-

letes mezőgazdasági felvételnek Magyarország mai területére átszámított adatai nyujtanak bizonyos tájékoztatást.

Az 1921. évi április hó 30-án fennállott állapotot feltüntető birtokforgalmi adatok sze—

rint a mai Magyaroszág területén a 100 kat.

holdas és ennél nagyobb földbirtokok száma

10.704-et tett. Ebből 9260 volt IDO—1000

kat. holdas középbirtok, 1444 pedig nagy- birtok (1000 kat. holdnál nagyobb). Említést érdemel, hogy a középbirtokoknak majdnem fele, 4353 birtok egyenkint 100—200 kat. hold területet ért el csupán. A 200—300 kat. hold

kiterjedésü birtokok száma 1845,a300—500

kat. noldas birtokok száma pedig 1633 volt.

500—1000 kat. hold területtel már csak 1429

birtok rendelkezett. A nagybirtokok közül 1185 birtoknak területe 1000—5000 kat.

holdat, 151 birtok területe pedig 5—10 ezer kat. holdat tett. Tízezer kat. holdnál nagyobb

területű birtok mindössze 108 volt az or—

szágban.

A földbirtokok területének mívelési ágak

szerinti megoszlását a túloldali táblázat mutatja.

Az ország területének tehát mintegy 47'50/o-át a kisbirtokok adták; 52'50/0—át, 8,485.579 kat. hold kiterjedéssel pedig a 100 kat. holdnál nagyobb földbirtokok terü—

lete alkotja.

A szántóföldterületnek 58'10/o—a, tehát több mint fele, a kisbirtokosok kezén van, jelezve, hogy a kisbirtokon folyó gazdálkodás a szántó- földi termelésre fekteti a fősúlyt.

A kert legnagyobb része 80'60/0—a, ugyan-

csak a 100 kat. holdnál kisebb birtokok alkat-

részét képezi.

A kizárólag állattenyésztést szolgáló rét-

teríilet nagyobbik fele (53'30/0) szintén a kis-

birtok oldalán található, a középbirtok a rét- teríiletben 15'40/o-kal, a nagybirtok pedig 31'30/0-ka1 részesedett.

A szólótermeléssel szintén a 100 kat. hold-

nál kisebb földbirtokon foglalkoznak legna- gyobb mértékben, amennyiben részesedésük itt 89'20/0-ot tesz.

A legelőből már jelentékeny mértékben veszi ki részét a nagybirtok is, az 1000 kat.

holdnál nagyobb földbirtokok ugyanis az ösz- szes legelóterületnek 51'50/0—át lefoglalják s

összesen 906.164 kat. hold területet használ- nak legeltetésre. A IDO—1000 kat. holdas

középbirtokok legelőinek területe már jóval

20