• Nem Talált Eredményt

Giovanni Lasorsa: La Statistica dei salari industriali in Italia

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Giovanni Lasorsa: La Statistica dei salari industriali in Italia"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

4. szám.

W

_ 290 __ l932

mitív ez a számítgatás, mert tisztára matematikai alapon készült. Azok után, amiket Jojkity a termé- szetes asszimilációnak módjáról és eszközeiről mon- dott és amellyel a magyarság nagy térfoglalását magyarázta, kissé komikusnak tűnik fel, hogy mű- veletlen szerb rétegeknek Szerbiából való egyszerű betelepítésével akarja elérni e terület nacionalizá- lását, holott ő maga bizonykodik a mellett, hogy a számbeli többségen kivül bizonyos gazdasági és tár—

sadalmi felsőbbség és magasabb kultúra is kell ahhoz, hogy az asszimiláció sikerüljön. Ö maga hangoztatja, hogy a magyarok példájára nem erő- szakosan kell a nem délszláv nemzetiségűeket el-

nemzetietleníteni, azért elsősorban csak a számbeli

többséget akarja biztosítani s ezzel azt hiszi, hogy az ügy el van intézve. A számbeli többség majd a gazdasági és a társadalmi felsőbbségét is magával fogja hozni; nem gondol azonban arra, hogy jóval alacsonyabb kultúrájú nép ezt a felsőbbségét bajo- san fogja megszerezni.

Mindenesetre érdekes dokumentuma e könyv annak, hogy a Magyarországtól elcsatolt területeken mennyire szükséges az, hogy a ,,nemzetiségi elv"

jogosságához, amelynek alapján jutottak az utód- államok e területekhez, utólag szerezzenek mester- séges úton bizonyítékokat. Ez nemcsak az elszakított Délvidéken van így, de hasonló tervezgetés és rész- ben folyamat is indult meg a Csallóközben, ahová cseheket és tótokat, továbbá Romániának a magyar Alfölddel határos részein, ahová a havasi mócokat telepítették, hogy legalább a határok mentén erő- sítsék a kisebbségben lévő vezető nemzetet.

Kovács Alajos dr.

Giovanni Lasorsa: La Statistica dei salari industriali in Italia.

Scuola di scienze politiche e sociali della R. Universita di Padova. Padova, 1931, 97 ]. —-— p.

A könyv elméleti része részletesen foglalkozik a munkások helyzetével a bérellátás szempontjá—

ból. A megélhetéshez szükséges bér helyes megál- lapításához a végzett munka természete szerint igen sok tényezőre van szükség. Az élelmiszerek tápértékeinek egyszerű ismerete, bár ez is rendki- vül fontos, egymagában még nem elegendő a szer- vezet teljesítőke'pességének megállapításához,

Szerző vizsgálódásaít kiterjeszti a könnyű, közepes és nehéz munkát végző munkásokra, illetve az ezek táplálkozáslához szükséges élelmiszer mennyisé- gére és azok kalóriaértékére. Különbséget tesz eb- ből a szempontból az ipari és mezőgazdasági mun- kások között. Az előbbiek túlnyomóan hússal táp- lálkoznak, míg a mezőgazdasági munkások által fogyasztott tápszerekben igen nagy mennyiségben szerepelnek a növényi eledelek. Kimutatja, hogy a bér helyes megállapítása szempontjából ugyan-

azon munkaidő mellett, a különböző ipari foglal—

kozásokban igen nagy szerepet játszik a munká—

sok neme, testsúlya és testalkata is. A tapasztalat azt mutatja, hogy az élelmezés kalóriamérlegének a munkabérek alapján való kiegyenlítése teljesen hiábavaló kísérlet, mivel a gyakorlatban az egyes munkáskategóriák gazdasági érzéke az élelmisze- rek helyes megválasztásával szemben igen külön- böző módon nyilvánul meg.

A különböző munkáscsoportok megélhetési viszonyaiban bekövetkezett változások megfigye- lése ezidőszerint legmegfelelőbb módon a megélhe—

tési költségek indexével és a nominál munkabérek—

nek viszonyszámával, illetve a reálmunkabérindex- szel történik. Éppen ezért szerző a legfontosabb iparágakban foglalkoztatott munkások reálmunka- héreinek kiszámítására helyezi a fősúlyt. A vonat- kozó indexszámokat 1914-től 1928—ig adja negyed- évi adatokban. Részletesen vizsgálja azonkívül a munkabérek alakulását a biztosítási statisztika, továbbá a munkásügyi felügyelőségek és a Fascista Iparszövetség (Confederacione Generale Fascista dellllndustria) által gyüjtött statisztikai adatok alapján. A munkabérstatisztikára vonatkozó vizs- gálódásait kiegészíti még az olaszországi közüze- mekben és a királyság főbb ipari központjában foglalkoztatott munkások béradataival. A könyv tárgyalási módszerét az ügyesen csoportosított táblázatok teszik könnyűvé. A nagymennyiségű statisztikai anyagot számos grafikon egészíti ki,

amelyek közül különösen azok szemléltetők, ame-

lyek az olaszországi közmunkáknál foglalkoztatott munkások béradatait az ott felhasznált építkezési adatok árának indexszámával együtt ábrázolják.

S. S.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrivés á la bibliothégue de ll0ffice central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dyinte'rét international et de théorie générale.) —— Bulletin de Plnstitut inter- national de' statistigue. Tome XXV. 2. Livr. Tokio.

1931.

International trade statistics, 1930. (Including provisional summary figures for 1931.) League of Nations. Geneva.

Études relatives au probléme des ,,Rapproche—

ments économigues européens". I. Série: Chiffres

essentiels du commerce extérieur des pays danu- biens. Société des Nations. Geneve.

Assekuranz Jahrbuch. Band 51. Hrsg. von 5. J.

Lengyel. Wien und Leipzig. 1932.

Recueil international de jurísprudence du tra—

vail, 1930. Bureau international du travail. Geneve.

Suppression des bureaux de placement payants.

Rapport supplémentaire concernant Pagriculture.

Conférence internationale du travail. 16. Session 1932.

Bureau international du travail. Geneve.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

ban is, az emelkedés azonban korántsem volt olyan arányú, mint a hadviselő államokban.. A jegypénz korlátlan szaporításának termé- szetes következménye gyanánt a pénzarfolyam

statisztikai módszereknek a népességi, az előkészítés alatt álló második kötet pedig a közgazdasági tudományok körében való alkalmazásáról szól..

Canaletli Gaudenti professzor az egyházi sta- tisztikai szolgálatnak a következő öt kritériumát állapitja meg: 1. az adatok egyidejű és időszakonként való gyűjtése, 4.

Viszont azonban az is kétségtelen, hogy ugyanazon termé- szetes szaporodás mellett a hányados különböző lehet s ekkor rámutathat arra, hogy a népesség extenzívebb

Az agglomeráció népességfogyása a fővárosban jelentkezett, ahol a termé- szetes népmozgalom minden eddiginél kedvezőtlenebbül alakult. 1980—1989- ben Budapesten

Módfelett komikusnak tűnik, ahogy elhalad az idő velünk, a szemünk láttára, egy görnyedt hátú férfi az, fekete zakó, sötét filckalap, az egész világ, de nem csak úgy

A mozgást úgy in- dítja a korong szélén, hogy az termé- szetes folyamatként megszüli a formát, a vonalat, ami nem is vonal, hanem az anyag egy heves kitüremkedése, s így

A mozgást úgy in- dítja a korong szélén, hogy az termé- szetes folyamatként megszüli a formát, a vonalat, ami nem is vonal, hanem az anyag egy heves kitüremkedése, s így