DR. GYULAY FERENC :
A STATISZTIKA FOGALMA, TÁRGYA És MÓDSZERE KÉRDÉSÉBEN _
A SZOVJET STATISZTIKUSOK KÖZÖTT FOLYÓ VITA ]ELENLEGI ÁLLÁSA
A Statisztikai Szemle 1953, október 15-én tartott anke'tján majdnem valamennyi felszólaló rámutatott arra, hogy az olvasókat nagymértékben
érdekli az a vita, amely a szovjet statisztikusok között § statisztika fogalma, tárgya, módszere tekintetében hosszabb idő óta folyik. Rámutattak a fel—szólalók azonban arra is, hogy a vitát igen nehéz nyomon követni, nem mindig világos, hogy mi körül folyik is a vita, hány álláspont van és miben térnek el ezek egymástól stb., stb. (Ez valóban így is van egyrészt, azért, mert a vita viszonylag hosszabb ideje (1948 óta) folyik s azóta bizonyos értelemben témájában is módosult, másrészt pedig azért, mert ;a vonatkozó cikkek nem mind kerültek közlésre, s így nem is alakulhatott ki teljes kép az olvasó előtt. Célszerűnek látszik tehát, hogy a statisztikai Vita történe—
tét és a vita jelenlegi állását egy összefoglaló cikk keretében ismertessük.
A ,,sta-tisztikai vita" a tárgyalt kérdések köre alapján két nagy sza—i.,
*kaszra bontható. Az első szakasában a vita a körül forog, hogy mi a tár- sadalmi-gazdasági statisztika tudományának alapja: a történelmi mate—
rializmus és a marxi-lenini politikai gazdaságtan, vagy pedig a valószínű ségi elmélet, a nagy számok matematikai törvénye. A harc inkább a statisz- tikában megnyilvánuló burzsoa objektivizmus, form'alizmus kiküszöbölé- séért, a formalistua—matematikai, az empirikus irány és a statisztika ,,elhalási elmélet"—ének végleges felszámolásáért folyik. E kérdésekkel kapcsolatban
kerül sor a statisztika és a politikai gazdaságtan, a statisztika és a mate- *—
matika közötti kapcsolat tisztázására, a statisztika jelentőségének és sze—
Tepének kiemelésére stb., stb. Ezekné'k a kérdéseknek megvitatása logikusan elvezet azoknak az alapvető problémáknak tisztázásához, amelyekre döntő
súllyal csak a vita második szakaszában kerül sor: mi a statisztika (önálló '
_ tudomány-e vagy módszer), mi a statisztika tárgya (csak a társadalmi
jelenségek vagy a természeti jelenségek is), miben áll a statisztika mód—"
szere.
Ezekről az utóbb említett kérdésekről —— a dolog természeténél fogva
—— persze szó van az első szakaszban is, de itt még, mint fent említettük.
sok más fontos kérdés (elméleti, gyakorlati, oktatási és szervezési kérdés) tisztázásáról is szó van, aminek következtében a vita anyagát részletekben tanulmányozó olvasó előtt nem tűnik ki olyan határozottan a vitának ez az alapvető magva. A második szakaszban a vita alapja tulajdonképpen
DR. GYULAY: A STATISZTIKAI VITA JELENLEGI ÁLLÁSA 99
x
V. D. Csermenszkij cikke,1 amelyben a szerző a vita során elsőnek adja meg a statisztikának, a statisztika tárgyának és módszerének meghatáro—
zását. A cikkben foglalt megállapítások igen éles vitát váltottak ki, amint ez a később megjelent cikkekből látható. A vitás kérdések végleges meg—
oldása szükségessé tette ezeknek az alapvető problémáknak tisztázását.
Éppen ezt akarta elősegíteni a ,,Vesztnik Sztatisztiki" folyóirat szerkesztő- sége, amikor Sz. Sztrumilin akadémikus cikkének közzétételével vitát indí- tott ,,A statisztika tudományként való meghatározásának kérdéséről".2 A vitában a szovjet elméleti és gyakorlati szakemberek igen széles köre vesz részt s a felvetett problémákkal foglalkozó cikkek egész sorozata jelent meg a ,,Vesztnik Sztatisztiki" és vele párhuzamosan a ,,Voproszü Ekono- miki" és egyéb folyóiratok hasábjain. '
Ezek előrebocsátása után hozzáfoghatunk a vita történetének össze- foglalásálioz.
*
A statisztikai vita kezdetének tulajdonképpen a Szovjetunió Tudomá—
nyos Akadémiájának Gazdaságtudományi Intézetében az 1948. márciustól májusig terjedő időszakban tiartott ankét tekinthető.3 Ennek az ankétnek során a Gazdaságtudományi Inézetben a szovjet közgazdászok és statisz- tikusok megvitatták ,,A statisztika területén végzett elméleti munka hián nyosságai és e munka megjavításával kapcsolatos rendszabályok kérdését".4 A vita alapos előkészítése céljából a megtárgyalandó kérdéseket az Intézet előzetesen megküldte számos közgazdásznak és statisztikusnak. Ezután az Intézet vezetőségének ülésén 'az anyagot Osztrovityanov, Ancsiskin, Cser—
nomordiik, Szmit, Kronrod, Viarga, Trahtenberg, Bljumin, Notkin, Tatur és más elvtársak részvételével megvitatták, majd pedig az így kidolgozott tételeket a Tudományos Tanács kibővített ülésein, a közgazdászok és sta—
tisztikusok széles körének bevonásával tárgyalták meg.
Az ankéton a következő kérdéseket vitatták meg: a statisztikai elmélet—
nek a gyakorlattól, nevezetesen a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlati munkájától való elmaradása és elszakadása, a statisztika és a politikai gazdaságtan közötti szakadék, a statisztikai elméleti munka hibás irányzatai:
a formalista-matematilaai irány, a statisztika ,,elhalásának" elmélete és az empirikus irány felszámolásának szükségessége.
A formalista-matematikai irány a társadalom és a természet törvényei—
nek azonosságát hirdeti, azt állítja, hogy a társadalom és a természet jelen- ségei azonos természetű tömegjelenségek, amelyeknek vizsgálata egyfor—
mán, kizárólag a nagy számok törvénye alapján lehetséges. Náluk tehát a statisztika olyan univerzális, a természet és a társadalom vizsgálatára egyaránt alkalmas tudomány, amely végeredményben a nagy számok mate—
matikai törvényen és a nem marxi-lenini elméleten alapszik. Ennek megtele—
1 ,,Az elméleti statisztika oktatási tervezete a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának statisztikai technikumai számára." Vesztnik Sztatisztiki, 1950. I. sz. 17—29. old. és Statisztikai Szemle,
1950. 6—7. SZ. 313—327. Old.
2Lásd: Vesztnik Sztatisztiik'i, 1952, i. sz. 42—504 old., és Statisztikai Szemle, i952. S. szi
637—646. Old. *
,, 3A vitának természetesen vannak előzményei is. A szovjet tudományos életben igen fejlett a kritikai szeiiem. A vita során bírálat alá vett könyveket (azaz a statisztika kérdésében vallott állás- toglalásotkat) pl. B. Sz. Jasztremszkij, A. Ja. Bojár-szidj és szerikesztőtársaik: A statisztika elméletének tankönyve (i938), Gozulov: Népszáimiálások (1936) stb. műveket már évekkel előbb is keményen bírálták, s ez is kiváltott [bizonyos vitát, de a tulajdonképpeni statisztikai vitának a Gazdaság'tudományi
Intézet ankétje a megindítója. '
4 Lásd: Voproszü Ekonomiki, 1948. 5. sz. 79—90. old., és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról". Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest, 1950, 68—80. Osld. —
— .Na f '
1005 _ DR. GYULAY FERENC
lően a formalistia—mat—ematikai irány képviselői által alkotott ü. n. általános elmélet (a statisztika elmélete) tulajdonképpen a matematikai statisztika, a valószínűségszámítás és a társadalmi—gazdasági stlatisztika egyes részei—
nek, valamint az empirikus számbavételi eljárások leírásának konglomerá—
tuma. A formalisták sajátságos ,,statisztikai törvényszerűséget sZerkesztenek
* amelyek függetlenek a közgazdaságtan és az egyéb tudományok által meg—
állapított törvényszerűségektől. 5
A statisztika ,,elhalásánlak" elmélete logikus következménye annak a felfogásnak, amely szerint a statisztika a spontán—véletlen jelenségek tudo- mánya. Álláspontjukat ennek az elméletnek hívei így fogalmazták meg:
,,Ellentétben a kapitalista gazdasággal, amelyet a spontán--véletlen jellemez a szocialista gazdaság mint tervgazdaság nem jelenti az egymástől füg—
getlen elemek összeségét, s ezért nem a statisztikának, hanem a számvitel—
nek tárgya. "6
Az empirikus irányzat jellemzője, hogy képviselői az elméletet a szám—
viteli——statisztikai_jellegű empirikus eljárások leírásával helyettesítik. Mell"—
zik a tökéletesebb matematikai eljárásokat, lemondanak a statisztikai
számbavétel technikájának fontos eszközeirőli
Tárgyalták továbbá az ankéton, a fentiekkel összefüggésben, a politikai gazdaságtan és a statisztika közötti kapcsolat kérdését, a matematikának a statisztikában elfoglalt szerepét, rámutattak a statisztikai módszerek fej-- lesztése'nek szükségességére: ezzel kapcsolatban a marxizmus-leninizmus klasszikusai gazdag hagyatékának alkotó módon való felhasználására.
Kiemelték a polgári statisztika módszerei és hamisításai bírálatának és leleplezésének szükségességét. Éles bírálat alá vették azokat a tankönyveket és műveket, amelyekre a iormalizmus, a statisztikának a marxi—lenini poli- tikai gazdaságtantól való elszakitása jellemző.s
A Gazdaaságtudományi Intézetben lefolytatott vita során a vitában részvevő közgazdászok és statisztikusok nemcsak a statisztikai elméleti munka terén fennálló hiányosságokat tárták fel és nemcsak a hibákra mutattak rá, hanem megjelölték la legközelebbi feladatokat, a hiányosságok és hibák kiküszöbölésének útját is. Rámutattak arra, hogy tisztázni kell a
statisztikai tudomány alapjának, tárgyának kérdését, Harcot kell folytatni a statisztikában megnyilvánuló burzsoa objektivizmus és formalizmus ellen.
Tökéletesiteni kell a statisztikai módszereket. Fel kell dolgozni a marxiZmus—
leniniZmus klasszikusainak a statisztikára vonatkozó tanításait. Tisztázni kell a nagy (másképpen átlag- )számok törvényének az új viszonyok közötti érvényesülését és az átlagszámok módszerének jellemző sajátosságait A. statisztikai elmélet és gyakorlat terén dolgozó tudományos káderek együtt—
5 Bővebben lásd: az anlkét anyagát —— Voproszü Ekonomilki. 1948, 5, sz. 79-90, old. és "Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadóvállialat, Budapest, 1950. 68—88, old., valamint a ,,Harc a statisztika marxi-lenini elmélete'é-rt" c. szerkesztőségi cikket. (Vesztnik Szta—
tisztiki, 1950. 2. sz. l2—22. oldl és Statisztikai Szemle, 1950. l2. sz, 797—808. old.)
6 Lásd: a szerkesztőségi cikket, valamint a cikk végén közölt bíbliográfiában Gurevics elvtárs, Sztaromszkij elvtárs cikkét ——- illetve V, N. Sztarovszkij: A statisztika alapfogalmai, 1934, ill, 1936.
évi kiadás és Nagy Szovjet Enciklopédia, 1. kiadás. 63. kötet, 279—283. old.; az idézetet lásd: B. Sz.
Jasztrem—szkij, A. Ja. Bojárszkij és .szerzőtársaik: Statisztika, 1936. 63. old., oroszul,
? Bővebben lásd: az ankét anyagát. Az empirikus irányzatot —— az ankéton elhangzottak szerint -— főlegkaz ágazati statisztnkusok (Szavinszkíl, Jezsov Titelbaum, Rjauzov és mások) régebbi munkái képviseli
8 Nevezetesen: B. Sz. Jasztnem—szkij,A . .la. Bojárszkij és szerzőtársaik: A statisztika elméletének tan-könyve. 19384; Neki-as: A statisztika általános elméletének tankönyve. 1939; A. Ja. Bojárszk'ij:
A népességi statisztika tankönyve. l945.; Lampert: A Lett Szovjet Köztánsawság 194l—l945. §,le német megszállása következményeinek demográfiai elemzése. 1946; V. 'Sz. Nemcsinov: A mezőgazdasági statisztika és az általános elmébet alapjai. 1945. stb.
_ A*srATrszrtKAi vrrA JÉMLENLEGI ALLASA " ' ' . 101 A"
működésének biztosítása érdekében a Központi Statisztikai Hivwatal tudo—
mányos—szervezeti irányítása alatt egy statisztikai és demográfiai tudo- mányos-kutatóintézetet kell létesíteni. Feladatul tűzte ki az ankét za Gazda—
ságtudományi Intézet statisztikai tagozatának új szakképzett káderek bevo- násával való kibővítését, a tagozat munkájának megélénkítését. Ki kell dolgoznia a statisztikai tagozatnak a szovjet gazdas-ágstatisztika időszerű módszertani kérdéseit, kritikai munkákban fel kell tárnia és le kell lepleznie a mai polgári statisztika elméleti alapjait, módszereit és eljárásait.
A statisztikai oktatást valamennyi közgazdasági főiskolán és egyete- men ki kell mélyíteni. Felül kell vizsgálni a statisztikai tanterveket, s végül magas elméleti színvonalú általános és speciális gazdaságstatisztikai tan—
könyveket kell kiadni.
A Gazdaságtudományi Intézetben lefolytatott vita eredményeképpen igen széleskörű munka indult meg a szovjet statisztikusok és közgazdászok körében a feltárt hiányosságok kiküszöbölése, a felvetett vitás kérdések tisz- tázáSia és a kitűzött feladatok megoldása érdekében.
Részletesen foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel az 1947/48 tanév folya- mán a Moszkvai Gazdiaságstatisztikai Intézetben az Intézet valamennyi fontos tanszékének részvételével tartott statisztikai konferenciákon.9
Hasonló kérdésekkel foglalkozott 1949 márciusában az Intézet tudo- mányos tanácsainak a moszkvai főiskolák statisztikai tanszékeinek előadói- val közösen tartott egyesített ülésszaka is. 10
Az ülésszak határozatot is hozott, amely élesen ráirányította a figyel—
met a statisztikai irodalomban kifejezésre jutó kozmopolitizmus, objektiviz- mus és formalizmus elleni kérlelhetetlen harc feliadataira.
, Ugyanebben a határozatban felvetették a magasszínvonalú statisztikai tankönyvek (elméleti, gazdaságstatisztikai, és a statisztika történetével fog- lalkozó tankönyvek) kiadásának, a tantervek felülvizsgálásának, az Intézet valamennyi tanszéke tudományos es oktatási munkája megjavításának szükségességét.11
A statisztikai vita és a magasszínvonalú elméleti és ágazati statisztikai tankönyvek létrehozása szempontjából igen nagyjelentőségű volt a köz—
gazdiasági főiskolák statisztikai tanszékei vezetőinek és előadóinak 1949 _.július 1—5. között tartott Össz- szövetségi értekezllete, amelyet a Szovjet
9 Az egyes konferenciákon a következő előadások hangzottak el: ,,A statisztika tárgya és mód—
szere" (előadó: I. I. Suligin docens, másodelőadók V. E. Ovszíenko, G, A. Podvarkov és T. V. Rjabuskin docensek); ,,A statisztika szerepe a társadalmi—gazdasági elemzésben" (T. V. Rjabuskin docens);
,,A statisztika szerepe a tervteljesités elemzésében" (A. Sz. Mendelszon professzor); ,,A statisztikai módszerek alkalmazása a helyes arányok megállapítására és az aránytalanságok megelőzésére a népgazdaságban" (B. I. Braginszkij docens); ,,A matematikai módszer helye és jelentősége a statisz- tikában" (A. Ja. Bojárszkij professzor); ,,A matematikai módszerek a tarsadalmi-gazdasági statisz—
tika'ban" (T. I. Kozlov docens); ,,A matematikai módszerek a statisztikában" (P. M. Rabinovícs, a közgazdasági tudományok kandidátusa), Megbirálták továbbá a konferenciákon az elméleti statisz- tikai tankönyveket is, és pedig elsősorban azokat, amelyeknek szerzői az Intézet munkatársai (A. Ja.
Bojárszkij, V. Sz. Novíkov és B. Sz. Jasztrem—szkij professzorok, T. V. Rjabuskin, I. I, Sul—gin, és P. P. Suserin docensek műveit).
10 Az ülésszak munkájában résztvettek a Szovjetunió Felsőok—tatásügyi Minisztériumának, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának és az OSZFSZK Statisztikai Hivatalának valamint más érdekelt főhatóságoknak és intézményeknek a képviselői is
Az ülésszakon T. !. Kozlov docens: ,,Harc a kozmopolitizmus és a statisztikai tudományban megnyilvánuló egyéb polgári behatások ellen" és V. E. Ovszienmko ,,A. Ja. Bojárszkij 8 Sz. Jasztrem- _ szkij és mások hibás elméleti statisztikai tételei" c előadásokat vitatták meg.
11A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetben 1947/48. tanévben és'1949. márciusában tartott tudományos tanácskozásokon elhangzott statisztikai vita eredményeit T, I. Kozlov: ,,Küzdjünk a statisztika tudományában megnyilvánuló burzsoa objektivizmuis és formalizmus ellen" (Voproszü Ekono- miki. 1949. 4. sz. 49—62. old., és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó- vállalat, Budapest, 1950. 103'——123, old.) és V. Sz. Novikov (Vesztnik Sztiatisztiki. 1949. 2. sz.) cikke
tartalmazza. ,
102 _ DR. GYULAY FERENC
unió Felsőoktatásügyi Minisztériumához tartozó közgazdasági főiskolák Fő—
igazgatósága hívott egybe.12
Az értekezlet a statisztika tudományos feladatai között jelölte mega szovjet statisztika gazdag tapasztalatainak sa lenini-sztálini tanítások alap-- ján való általánosítását, a kommunista társadalom épitése által felvetett gyakorlati kérdések megoldását, gazdaságstatisztikai és a statisztika törté- netével foglalkozó marxista tankönyvek előkészítését.
Az értekezlet számos konkrét javaslatot fogadott el a statisztika okta—
tásának megjavítására, a statisztikai tankönyvek előkészítésének és kiada- sának meggyorsítására vonatkozóan. Az értekezlet egyhangúlag elismerte, hogy a statisztika társadalmi tudomány, amelynek elméleti alapja a törté—
nelmi materializmus és a politikai gazdaságtan.13
A statisztikai tankönyvek élőkészitése érdekében széleskörű munka indult meg. így például a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetben a Szovjetunió Felsőoktatásügyi Minisztériumának megbízásából szerzői kol- lektíva alakult. A szerzői kollektíva (D. V. Szavinszkij és V. I. Szmirnszkij professzorok, T. ]. Kozlov és V. E. Ovszienko docensek) az általános sta—
tisztika tankönyvének kéziratát 1950. áprilisára el is készítették és ez mint az említett Tudományos Közlemények II., III. és IV. kötete látott napvilá—
got 1951., 1952, illetve 1953. évben. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának dolgozóiból alakult szerzői, kollektíva munkája a,_,,Statisztika elmélete"H című mű, amely 1953. évben jelent meg. Bojárszvki professzor ism átdolgozta ,,A népességi statisztika tankönyve" (Moszkva, 1945.) c. mun- káját, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozóiból alakult szerzői kollektíva teljesen átdolgozta és kiegészítette a "Társadalmi—gazdasági statisztikai
tájékoztató szótár" 1944. évi kiadását16 stb., stb. ,
A vita második szakasza első cikkének V. D. Csermenszkij: Az elméleti statisztika oktatási tervezete a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalá—
nak statisztikai technikumai számára17 e. cikke tekinthető, minthogy a sta- tisztikának, a statisztika tárgyának és módszerének itt megadott meghatá—
rozása váltotta ki azt a vitát —— mint fent is említettük —, amely még nap- jainkban is tart.18 Ez a cikk a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala;
nak bizottsága által kidolgozott és a Hivatal kollégiuma által jóváhagyott elméleti statisztikai oktatási tervezet alapján készült, A cikk —— a tervezet alapján — a statisztikát a következőképpen határozza meg: ,,A statisztika társadalomtudományf A statisztika a társadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat, a jelenségek és folyamatok típusait és formáit vizsgálja, és azokat a kellő módon összegyűjtött és a társadalomgazdasági összefüggé- sek minden oldalról történő elemzése alapján feldolgozott számszerű adatok
, 12 Az értekezlet T. ]. Kozlov: ,,Harc a statisztika területén megnyilvánuló .burzsoa elméletek ellen"
es V Sz Norvikov: ,,A gazdaságstatisztika tárgya és módszere" c. előadásokat és a Moszkvai Gazdaság—
statisztikai intézet, a Leningrádi Tervgazdasági Intézet, a Leningrádi Pénzügyi-Közgazdasági intézet munkáját, valamint számos egyéb közgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, stb_ intézet statisztikai tan—
székének beszámolóját vitatta meg.
13 A fent emlitett statisztikai konferenciák, az egyesített ülésszak és az Össz-szövetségi értekez—
let anyagát bővebben lásd: Tudományos Közlemények (G. 6. Krügin szerkesztésében), II. kötet, Goszu—
darsztvennoe izdatelsz—tvo ,,Szovjetszkaja Nauka", Moszkva, l951. 33—84. old, oroszul, és Veszinik
Szla'dsztiki, 1949. 4. sz. _ *
14 ,,A statisztika elmélete", Goszpolitizdat. Moszkva, 1953, 552 old.
15 A. Ja, Bojárszkij és P P. Suiserin: A népességi statisztika tankönyve, Goszszt—atizdat. Moszkva, . líi'öl. —— A könyv magyar fordítása: Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest, 1952
16 Társadalmi—gazdasági statisztikai tájékoztató szótár. Goszplanizdat. Moszkva, l948.
17 Vesztnik Sztatisztiki, l950. ]. sz. 17—29. old. és Statisztikai Szemle, 1950. 6—7. sz. 313—327. old.
131.an pl.: TpKozlxov, G. Krűgin: A ,,Vesztnik Sztattsztiki" folyóiratról, Voproszü Ekonomiki, 1950. évi 10. 152. 112—117. old.; Tudományos Közlemények, II. kötet (G. 0 Krügin szerkesztésében), _Goszudarsztvennoe lzdatelsztvo ,,Szovjetszzkaja Nauka". Moszkva, 1951. 5—8]. oldi
A STATISZTIKAI VITA JELENLEGI ALLASA ! 103
segítségével fejezi ki."19 Ugyanez az álláspontja a ,,Harc a statisztika marxi-—
ienini elméletéért" c. cikk20 szerzőinek, valamint A. Dmitrievnek is.21
Többé—kevésbbé hasonló megfogalmazását adja ia statisztikának N., Mihajlov22 is, N. Debner pedig, bár általában egyetért az oktatási tervezet-v tel, illetve Csermenszkij cikkével, még tovább szűkítve a statisztika vizsgá- latának területét, a statisztikát igy határozza meg: ,,A statisztika olyan társadalomtudomány, amely az újratermelést, annak valamennyi mutató-
számát számszerű és minden oldalról való elemzés útján tanulmányozza."23 Az ugyanebben az időben mejelent többi cikkek, pl. N, Mihajlov: ,,Harc a statisztikáról szóló marxi—lenini tanítások hibás értelmezése ellen'-',24 Sz.
Partigul: ,,Harcoljunk a statisztika marxi—lenini elméletének félremagya-
rázása ellen",25 T. Kozlov: ,,A statisztika a társadalom megismerésének
hatalmas eszkc'őzetf;26 stb. fő figyelmüket az 1945. év után megjelent statisz—
tikiai műveik (N. K. Druzsinin: A statisztika elmélete, Bevezető tanfolyam, 1949, A. ]. Jezsov, M. A. Kaganszkij, N. F. Necsetnüj, T. V. Rjabuskin, I. I. Sulgin: A statisztika tankönyve, 1947, G. Sz. Kreinin: A statisztika rövid összefoglalása, 1946. stb., stb.) bírálatának szentelik és nem foglal—
nak közvetlenül állást abban a kérdésben, hogy mi a statisztika, mi a sta—
tisztika tárgya stb. ' -
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában , 1950. február 20——
2l-én tartott módszertani értekezleten szintén megvitatták a statisztika elméleti lalapjainak kérdését. V. Szobolj elvtárs — a Központi Statisztikai Hivatal kollégiumának tagja —— előadásában27 a statisztikát, a statisztika tárgyát és módszerét ugyanúgy határozta meg, mint V. Csermenszkij fent említett cikkében. Részletesen biráltia továbbá a statisztika tárgyára és mód—- szerére vonatkozó helytelen nézeteket: a formalista—matematikai irán—y kép- viselőinek megállapításait (tőleg V. Sz. Nemcsikov akadémikusi és I. Ju.
Piszarev professzor tételeit). Foglalkozott a statisztikai oktatás átszervezé—
sének kérdésével, a társadalmi-gazdasági statisztika tankönyve28 megírásá—
nak szükségességével. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a társa- dalmi-gazdasági statisztika oktatási tervezetében és tankönyvében ,,...á:
társadalmi-gazdasági stiatisztikát mint egységes tudományt kell tár- gyalni . . ."29, szemben az eddigi tárgyalási móddal, amikor is külön ismer—
tették a statisztika általános elméletét és a gazdiaságstatisztika elméletét.
Szobolj elvtárs előadását élénk vita követte, amely azt mutatta, hogy a szovjet statisztikusok véleménye 'bár sók tekintetben megegyezik, az egyik alapvető kérdésben, éspedig a statisztika tárgya kérdésében eltérő. így pél- dául G. A. Podvarkov elvtárs, aki a Möszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet részéről vett részt az értekezleten, a következőket mondotta: ,, . . . veszélyes a természetete's annak törvényeit a szovjet statisztikai vizsgálódás tárgyai
19 Vesztnik Sztatisztiki, 1950, 1. sz. 20—21. old., és Statisztikai Szemle, 1950. 6—7. sz. 317. old, 20-Vesztnik Sztatisztiki, 1950. 2. sz. 18. old., és Statisztikai Szemle, 1950. 12. sz. 804. old..
— A folyóirat szerkesztősége által irt cikk.
21 Vesztnik Sztatisztiki, 1950. 2. sz. 29. old., és Statisztikai Szemle, 1950. 11. sz. 757. old.
22 Vesztnik Sztatísztiki, 1951. 6. sz. 51. old.
23 Vesztnik Sztatisztiki. 1951. 4. sz, 56. Old.
24 Veszt-nik Sztarjsztiki, 1950. !. ez, 30—38. old.
25 Vesz'mik Sztatisztiki, 1950. 2. sz. 88—90. old., és Statisztikai Szemle, 1950. 10. sz. 658—663. old..
% Vesztnik Sztatisztiki, 1950. 4. sz. 7—20. old., és Statisztikai Szemle, l95i. 3. sz. ISO—495. old., 27 Vesztnik Sztatisztiki, 1950. I. 'sz_ 88. old.,_és Statisztikai Szemle, 1950. 8. sz. 440. old.
25 Időközben már két társadalmi-gazdasági statisztikai tankönyv is napvilágot látott: Gazdaság- atatísztika (szerkesztette A. I. Petrov professzor), Goszsztatizdat, Moszkva, 1952. 568 old. (u. a..
Statisztikai Kiadóva'llalat Budapest, 1953. 472. old.) és A. I. Gozulov: Gazdaságstaüsztika, Goszfinizdat,
Moszkva, 1953. 539 old. _ _ .
29 Vesztnik Sztatisztiki, 1950. I. sz. 90. alá,, és Statisztikai Szemle, 1950. 8. sz, 443. old.
,, 10.41,
közül kirekeszteni. A termelőerők fejlődésének törvényei éppen feltételezik, nem pedig kizárják a természet törvényeinek vizsgálatát és azoknak a sta—
tisztikával, az ismeretszerzés e hatalmas fegyverének segitségével Vlaló irá—
nyitását . . . A szovjet statisztika mint a materiális jelenségek és folyamatok közötti kölcsönös összefüggések és bonyolult kapcsolatok kutatási és mérési módszereinek tudományia alakult ki . . ."30
V. Szobolj elvtárs előadásában elhangzottakkal ellenkező álláspontot foglalt el A. I. Ivanov elvtárs (OSzFSzK'Központi Statisztikai Hivatala) is.
Véleménye szerint ,, . . . a statisztikának a tömeges adatok számbavételén alapuló pontos, objektív választ kell adnialaz elemzés során nyert összes kérdésekre. A statisztika általában a nagyszámban előforduló, bonyolult, aránylag gyorsan változó jelenségeket vizsgálja".31 '
A statisztika elméleti kérdéseivel foglalkozó és a Vesztnik Sztatis'ztiki hasábjain közölt —— fent említett —— cikkek igen éles bírálatát tartalmazza T. Kozlov és G. Krügin cikke, amely a Voproszü ,Ekonomiki, 1951. évi 10.
számában jelent meg.32 A cikk tulajdonképpen a Vesztnik Sztatisztiki folyóirat 1949—1951. évi munkájával foglalkozik, s ennek kapcsán bírálják a szerzők a folyóiratban megjelent statisztikai elméleti kérdésekkel foglal- kozó cikkeket is, nevezetesen A. Dmitriev, N. Mihajlov, V. Gsiermenszkij fent említett cikkeit, a szerkesztőségi cikket és Sz. Partigul: Harcoljunk a statisz- tika marxi—lenini elméletének félremagyarázása ell—en c. cikkét. A_birálat szerzői a statisztikát a következőképpen határozzák meg: ,, . . . a statisztika társadalmi tudomány, ...amely történetileg mint társadalmi-gazdasági tudomány alakult ki és mindezideig főképpen, ha nem is kizárólag, társa- dalmi jelenségekkel feglalkozik... A statisztika az' emberek társadtalmi tevékenysége valamennyi oldalának konkrét megnyilvánulásait számszerű (mennyiségi) kifejezésben vizsgálja. A statisztika megállapítja a számszerű arányokban kialakult törvényszerűségeket az általa kidolgozott tudományos elvek, szabályok és módszerek alapján . . . A statisztika jellemző sajátossága, hogy számadataiban az általa vizsgált konkrét jelenségek és folyamatok
minőségét fejezik ki".33 ,
Rámutatnak ia szerzők arra is, hogy a folyóiratnak a vizsgált időszak alatt nem sikerült kielégítően megszerveznie az elméleti statisztika Vitás kérdéseinek legszélesebbkörű megvitatását, Sürgetik a statisztika meghatá—
rozását, tárgyának, sajátosságainak, módszereinek és ágainak tisztázását.
Ilyen előzmények után jelent meg a Vesztnik Sztatisztiki 1952. évi 1.
számában Sz. Sztrumilin akadémikus cikke: A statisztika tudományként való meghatározásának kérdéséhez.34 Sztrumilin elvtárs cikkében a vita előző sziakaszát jellemezve rámutat arra, hogy lényegében két szélső irány alakult ki: a matematikai és a közgazdasági irány. A matematikai irány hivei szerint a statisztika univerzális módszer, minthogy ia statisztikai meg—
figyelés bárjmely objektujma tekintetében alkalmazható. A statisztika tárgyá—
nak magát a statisztikai módszert tekintik. A közgazdasági irány hivei pedig
felszámolják a statisztika módszerét, s azt állítják, hogy ,,a statisztika alap—
vető módszere az ismeretszerzésnek a megismerés valamennyi területe szá-
30 Veszt'nik Sztatrisztviki, 1950. !. sz. 9l és 92. old., és Statisztikai Szemle, 1950. 8. sz. 445. és 446. old
31 U. o. 90, ill. 443—444. old. -
11 32 T.! Kozlov, G. Krügin: A .,Vesztnik Sztatisztiki" folyóiratról, Voproszü Ekonomiki. 1951, ft). sz.
íZ—ll7. 0 d.
33 U. 0. 115. és 116. old.
3*— Lásd: Statisztikai Szemle, l952. 8. sz. SSL—7646. old.
DR. GYULAY FERENC a * *
a STATISZTIKAI VITA JELENLTEGI ÁLLASA 105 ' '
mára egyformán kötelező dialektikus módszere. . ."35 Véleménye szerint'a statisztika tudomány, amely a társadalmi-gazdasági tudományok körébe tartozik. Vizsgálatának tárgya az emberi társadalom, módszere — a vala—
mennyi tudomány számára közös dialektikus módszer mellett —— a jelensé—
gek tömegészlelésének, továbbá a kölcsönös összefüggések minőségi- mennyiségi elemzésének sajátos módszere. *
Sztrumilín elvtárs cikke az eddig számos egyéb kérdésre is kiterjedő vitának mint—egy meghatározott mederbe terelését jelenti, minthogy a három
alapvető kérdésnek —— mi a statisztika, mi a statisztika tárgyaés módszere
— eldöntését veti fel. Az ezt követő cikkek szerzői is elsősorban e három kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásukat fejtik ki. Az ezideig megjelent cik- kek alapján a vita részvevői a statisztikáról vallott állásfoglalásuk alapján
két nagy csoportba oszthatók. *
A vitában részvevők többsége a statisztikát társadalmi tudománynak, kisebb része pedig módszernek, illetve módszertudománynak tekinti. A sta—
tisztika meghatározása tekintetében azonban az első álláspont hívei között lényeges különbségek vannak. így például N. Mihajlov szerint a statisztika
társadalmi, történeti tudomány, minthogy .. a modern államok gazdasági
rendszerét és annak fejlődését tanulmányozza. Ezt a statisztika az egyes országok társadalmi termelésének az adott konkrét történelmi viszonyok között való vizsgálata útján oldja meg".86 Ez a meghatározás egy változataV. Csermenszkij fent idézett meghatározásának. Többé—kevésbbé hasonló—
képpen határozzák meg a statisztikát A. Dmitriev, V. Szobolj, N. Debner is.
T. Kozlbv szerint viszont ,,A statisztika a társadalom fejlődésének. külön— ' ' böző fokain kialakult társadalmi jelenségek és folyamatok konkrét, szám—
szerű összefüggéseinek és színvonalainak (méreteinek) tudománya... a statisztika a történetileg konkrét társadalmi jelenségek és folyamatok meny- nyiségi változásainak tudománya".37 ]. Piszarev szerinte statisztika szó elsősorban mozgást jelent. ,,Astatisztika... azokat a jelenségeket vizs- gálja, amelyekre a mozgás sajátos formája jellemző."3s V. Nemcsínov így határozza meg a statisztikát: ,,A statisztika —— feladatait, céljait és a vizs- gált jelenségek megközelítésének módját tekintve —— társadalmi tudomány.
A statisztika . történetileg mint ,politikai aritmetika' alakult ki. A statisz- tika nemcsak a társadalom jelen—ségeit, hanem azokat a tánsadalmi jelen—
ségeket is vizsgálja, amelyek sem a ,bázishoz, sem a felépítményhez nem tartoznak."39 N. Druzsínin következetesen azon az állásponton van, hogy a statisztikát ,, . . .a társadalmi tudományok által a konkrét problémák kuta- tásánál alkalmazott módszertudománynalg kell elismerni".49 Ehhez az állás—
ponthoz csatlakozik B. Plosko is, aki szerint a fenti meghatározás nem pon—
tos, a statisztikai tudományt ,, . . . helyesebb úgy meghatározni, mint ia—sta—
tisztikai számvitel elméletét. Ez a meghatározás kimondja, hogy a statiszti—
kai tudomány integráns és legfontosabb része a statisztikai módszertan, a
statisztikai elemzés eljárásainak és módszereinek elméleti kidolgozása. Ezzel
egyidejűleg azonban olyan kérdéseket is magában foglal, mint a statisztikai3öVesztn-ík Sztatisztiki, 1952. !. sz. 42. és 48; old., és Statisztikai Szemle, 1952. 8. sz.
637. és 638., old. *
13; Vesztnik Sztiaixisztiki, 1952. _3. sz. 38. old.. és ii. 'a. Statisztikai Szemle, [Budapest, 1952. 9. sz.
.748, o .
87 Voproszü Ekonomiki, 1952. 4. ez. 59. old.
38 Voproszü Ekonomiki, 1952. 8. szí 56. old., és Statisztikai Szemle, 1952. 10. sz. 838. old.
89 Voproszü Ekonomiki, 1952. 10. sz. lll. oid.
40 Voproszü Ekonomiki, l952. 6, sz. 50. old, és Statisztikai Szemle, i952. 7. sz. 553, old;
2 Statisztikai Szemle ——1—4
106 V — " DR. LGYULAY parte—ne
szervezetek történelmileg kialakult rendszerét, a ' statisztikai munkálatok megszervezését. Ily módon a statisztikai tudomány kutatásainak teljesen
meghatározott tárgya van, amely az összes többi társadalmi tudományok tárgyától szigorúan elhatárolt. Tárgya a statisztikai számvitel . .. továbbá az emberek sokrétű és bonyolult tevékenysége a társadalmi élet statisztikai megismerése szempontjából".41"
A fenti meghatározásokból látható, hogy a vita azon részvevői között is,, akik a statisztikát tudománynak tekintik, több irány képviselői fo lalnak helyet (a ,,közgazdasági" irány képvselői: V. Csermenszkij, N. Mighajlov, A. Dmitriev és mások, továbbá a statisztikát végeredményben a jelenségek- n—él mutat—kozó variációk vizsgálatára visszavezető álláspont hívei: l. Ju.
Piszarev, V. Nemcsinov, közöttük foglal helyet T. Kozlov, mint a fent idézett _meghxatározásból is látható stb.). Véglegesen az álláspontokat azért csak úgy
%
tisztázhatjuk, ha azt vizsgáljuk meg, hogy a vita egyes részvevői szerint mi a statisztika tárgya, milyen jelenségeket vizsgál a statisztika.
A statisztika tárgya tekintetében ea vita részevői között három álláspont alakult ki.42 Az első álláspont hívei szerint a statisztika tárgya csak-ta tár—
sadalom. ide tartozik N. Mihajlov, aki egész kategórikusan azt állítja, hogy ,, . . . a pontos, számszerű kifejezés csupán az alaphoz tartozó társadalmi jelenségek tekintetében lehetséges és nem az összes társadalmi jelenségek tekintetében".'*3 Hasonlóképpen nyilatkozik V. Szobolj, aki azt mondja:
,, . . . a valóságban a statisztika tárgyát a társadalmi jelenségek és folyama—
tok alkotják".M Határozottan ezen az állásponton van V. Csermenszkij, aki ' szerint: ,, . . . a statisztika társadalmi tudomány, amelynek megvan a maga tárgya —— a társadalom . . ."45 Ezt vallja A. Dmitriev is: ,, . f. a statisztika társadalmi tudomány, amelynek tárgyát a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok alkotják".46 Hasonló állásponton vannak T. Kozlov, Sz. Osz—
troumov, l. Sulgin, l. Szuszlov, l. Kiaganovics és mások.
A második álláspont képviselői lehetségesnek tartják —— bizonyos fenn- tartásokkal -— a statisztika részbeni alkalmazását a természeti jelenségek—
nél. így például'maga Sztrumilin akadémikus is azt írja, hogy a statisztika tárgyához tartoznak nemcsak az alap és a felépítmény jelenségei, hanem ,, . . . az olyan elemek is, amelyek általában nem tartoznak sem az alap, sem a felépítmény fogalmába, mint maga a népesség, természeti kincsek és tech—
nikai iorrások"." Hasonlóképpen nyilatkozik V. Nemcsinov akadémikus is, aki a statisztika tárgyát a következőképpen határozza meg: ,, . .. a statisz—
tika vizsgálatának tárgya nemcsak a társadalmi jelenségek, hanem a ter- mészet tárgyai és erői is, azonban nem önmagukban, hanem a társadalom—
nak a természetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezért a statisztika, amikor a természet jelenségeit nem a természettudomány, hanem a társa- dalomtudomány tételeiből kiindulVa vizsgálja, nem szűnik meg társadalmi
tudomány lenni'l43 Lényegében ezt az álláspontot vallja A. Bojárszkij, Sz.
Guravics, V. Ovszienko is. Ide sorolható N. Druzsinin is, aki szintén elis-
p? 4: Vesztnik Sztatisztikí, l952. 2. sz, 61—62. old.. és Statisztikai Szemle, Budapest, 1953, 8. szi LM %SARészletesen lásd: P. A. Kuvsinnikov és B. Ja. Szmulevics: A statisztika tárgya és módszere 0.
cikkét (Gigiena i Szanitiarija, 1953. 8. sz. 3—12. old. és Statisztikai Szemte, 1954, i. sz. 10—20. old.) 43 Vesztinik Sztat-isztiiki. 1952. 8. sz. 338, old., és Statisztikai Szemle, 1952. 9. sz. 747. *odldr
" Vesztinik Sztatisztiki, 1953, 4. sz. 45. és részletesebben 55. old. "
35 Yesztnik Sztatis 'ki, 1950 i. sz. 2]. old., és Statisztikai Szemle, 1.950. _6—7. sz. 3l7. old.
46 Vesztnik Sztatisztiki, 1950. 2, sz, 29. old. és Statisztikai Szemle, 1950. ll. sz 757. old.
47 Vesztnik Sztatisztik—i. i952. !. sz; 49. old.. és Statisztikai Szemle, l952. 8. sz. 646. old.
43 Voproszü Ekonomilx'i, l952. 10. sz. 112. old
A STATISZTIKAI VITA JELENLEGI ÁLLÁSA , , , 107
meri, hogy a statisztika a társadalmi és természeti jelenségeket is vizsgálja, de hozzáfűzi, hogy ,, . . . meg kell különböztetni a tulajdonképpeni statiszti- kát mint társadalmi tudományt a matematikai statisztikától . . ."49 s a továb—
biiakban azt bizonyítja, hogy azok a módszerek, amelyeket a természettudo—
mányokban felhasználnak, tulajdonképpen a matematikai statisztika mód—
szerei.
A vita részvevőinek harmadik cso-portja azon az állásponton van, hogya statisztika tárgya a társadalom és a természet. L. IIorunzsij például ezt írja:
,,A szovjet statisztika elsőrendű jelentőséget tulajdonít a társadalmi—gazda—
sági tényezők vizsgálatának. Vizsgálja azonban a természeti jelenségeket is . . f" illetve még konkrétebben: ,,A statisztika tárgya a természet és a tár—
sadalom tömeg- és tömegszerű jelenségeinek objektiven létező szükségszerű és véletlen, általános és egyes összefüggései..."51 Hasonlóan vélekedik P. Rabinovies, aki ezeket irja: ,,A statisztikában az elsőbbség a jelenségek társadalmi tartalmát illeti. Nincs azonban semmi alapja annak, hogy a statisztika alkalmazásának területét a Vizsgált jelenségeknek csak egyetlen oldalára korlátozzuk... lehet-e azt állítani, hogy a közgazdásznak vagy statisztikusnak, aki —— tegyük fel —— amezögazdaságot vizsgálja, a mező- gazdaságot mint ,,társadalmi jelenséget" kell vizsgálnia és nem kell tekin—' tettel lennie a mezőgazdaság állapotára kétségtelenül jelentékeny befolyás- sal lévő természeti tényezőkre."52 Ezen az állásponton van I. Piszarev, P. A.
Kuvsinnikov és B. Ja. Szmulevics is. -
*
A statisztika fogalma, tárgya és módszere körüli vita még nincs lezárva. A fentiekben _a vita történetének ismertetésére, a vitán kialakult álláspontok ismertetésére és összefoglalására, a vita részvevőinek csopor- tositására törekedtünk. Az összefoglalás célja az, hogy :a statisztikai vita iránt érdeklődő olvasóknak segítséget nyújtsunk a vita alakulásának köve—
téséhez: ami reméljük, sikerrel járt.
Befejezésül meg kell említeni, hogy e fontos kérdésekben, —— a statisz- tika tárgya és módszere felett —— a szovjet anyag alapján —— vita folyik a
Német Demokratikus Köztársaság Statisztikai Hivatalának folyóirata, a
Statistische Praxis hasábjain is. **Célszerű volna, ha ezekben a statisztikai tudomány fejlődése szempont—
jából igen fontos kérdésekben a magyar elméleti és gyakorlatistatisztiku- sok is állástfoglalnának. Ezt igen nagy érdeklődéssel várja a Statisztikai Szemle; olvasóinak tábora.
IRODALOM
Szovjet cikkek:
A statisztika területén végzett elméleti munkáról. Vita a Szovjetunió Tudomá—
nyos Akadémiájának Gazdaságtudományi Intézetében.
Voproszü Ekonomiki. 1948, 5, sz. 79—90. old, és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról".
Statisztikai Kiadóva'llaliat, Budapest, 1950. 68—88. foldi
I. Piszarev: A statisztikai elmélet néhány kérdése.
Voproszü Ekonomiki', 1948. 7. sz, 50—59. old. és',,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról".
Statisztikai Kiadóválialat, Budapest, 1950. 89——-102. old.
49 Voproszü Ekonomiki, 1952. 6. sz. 44. old., és Statisztikai Szemle, 1952. 7. sz. 546. old.
50 Voproszü Ekonomiki, 1952, 7. sz. 70. old.
51 U, o. 69. oid. —
53 Voproszü E—konomiki, 1952. ll, sz. IO. old;
108
DR. GYULAY FERENCT. Kozlov: Küzdjünk a Statisztika tudományában megnyilvánuló burzsoá objek—
tívizmus és formalizmus ellen.
Vopmszii :Ekonomiki, 1949. 4. sz. 49—62 old. és Statisztikai Szemle, 1949. 7—8. sz. 167—177. oldi, valamint ,,Szovjet statisztikusdk a szocialista statisztikáml'l Statisztikai Kiadóvállalai, Buda—
pest, 1950, 103—123. old. %. *
I. Malüy': A gazdasági indexek néhány módszertani kérdése.
Vwopr—oszvü 'Ekionomiiki, 1949. 5, sz 21—35. old. és Statisztikai Szemle, l949, 9. sz. Zil—221, old.
V. Sz. Nemcsinov: A statisztikai tudomány kérdései Lenin műveiben.
lzvesztija Akademii Nauk SzSzSzR. —— Otdeienie *ekormmiki i mara. 1949. 5. 52. 335—355. old. és Statisztikai Szemle, 1949 379—394. old., valamint ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisz—
tikáról". Statisztikai Kivadóvállalat, Budapest, 1950. l24—150. old.
I. Piszarev: Lenin és a szovjet statiSztika.
Vesztnik Sztatiisztiiki. 1949. l. sz., 7—18. oldi és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisz- tikáról". Statisztikai Kiadóva'llalatw, Budapest, 1950 löl-—lG7. old.
V. D. Csermenszkij: Az elméleti statisztika oktatási tervezete a Szovjetunió Köz—
ponti Statisztikai Hivatalának statisztikai technikumai számára.
Vesztnik Sztatisztiki. 1950. évi I. sz. 17—29. old. és Statisztikai Szemle, 1950. évi 6—7. sz.
als—327. old.
N. Mihajlov: Harc a statisztikáról szóló marxi-lenini tanítások hibás értelmezése ellen.
Vesztnile Sztatisztiki, 1950. évi 1. sz. 30—38. old.
Módszertani értekezlet a SzovjetunióKözponti Statisztikai Hivatalában.
Vesztxniak Sztaatiszti-ki, 1950. évi 1. sz. 88—94. old. és Statisztikai Szemle, 1950, évi 8. sz.
439—449. old. *"
Harc a statisztika marxi—lenini elméletéért.
Vesztnik Sit-atisztilki, 1950. évi ' 2. sz. 12—22. old. és Statisztikai Szemle, i950. évi 12. sz.
797—808. ott!.
A. Dmitriev: A statisztika tárgya és módszere.
Vesztni'k Sztatisztiikí, 1950. évi 2. sz. 23—31; old. és Statisztikai Szemle, l950. évi 11. sz.
751—759. old.
Sz. Partigul: Harcoljunk a statisztika marxi—lenini elméletének félremagyarázása
ellen. , L
' Vesztnik Sz'tiatisztiki, 1950, évi 2. sz. 88—90. old. és Statisztikai Szemle, 1950. évi 10. sz.
658—663. old. —
T. Kozlov: A statisztika a társadalom megismerésének hatalmas eszköze.
Vesztnik Sztatisztiki, 1950. évi 4. sz. 7—20. old. és Statisztikai Szemle, 1951. évl 3. sz. 180—195. old.
N. Debner: A szovjet statisztika tárgya és módszerei.
Vesztnik Szta—tisztikfl, l95l. évi 4. sz. 50—59. old.
N. Mihajlov: A statisztika elméletének néhány kérdése.
Vesztnik Sztatisztiíki, 1951. évi 6. sz. 48—55. old.
G. G. Krügin szerkesztésében: Tudományos Közlemények, II. kötet.
Goszudarsztvennoe Izdatielsztvo ,,Szovje'tszkaja Nauka". Moszkva. 1951. 5—364 old.
T. Kozlov—G. Krügin: A ,,Vesztnik Sztatisztiki" folyóiratról.
Vo'proszü Ekonomiki, 1951. 10. sz. it?—117. old.
Sz. Sztrumilin: A statisztika tudományként való meghatározásának kérdéséhez.
Veszitnik Sztatisztiki, 1952, évi i. sz. 42—50. old, és Statisztikai Szemle, 1952. évi 8. sz. 637—646. old.
V. Szobolj: A statisztika elméletének egyes kérdései.
Vesztnik Sztatisztiki, 1952. évi 2. sz, 22—30. old.
N. Mihajlov: A statisztika elméletének egyes kérdései.
Vesztni'k Sztiatisztik—í, 1952. évi 3. sz! 82—38. old. és Statisztikai Szemle,_ 1952. évi 9. sz.
741—748. old. , -
Sz. Osztroumov: A szovjet statisztika tárgyának és módszerének kérdéséhez.
Vesztnik Sztcatixsztiki, 1952. évi 3. sz. 39—48. old.
I. Sulgin: A statisztika tárgyának és módszerének kérdéséhez.
Veszt-nik Sztatisztiki, l952, évi 4. sz. ti?—504 old.
