Controlling
A T E R M E L É S E L E M Z É S E
Az ipari termelés
Az ipari termelésen az ipari szervezetek ipari termelőtevékenységének közvetlen és hasznos eredményét értjük, amely lehet termék vagy szolgáltatás.
A meghatározásnak megfelelően nem tartoznak az ipari termeléshez a vállalat által vásárolt és tovább
feldolgozásra nem került anyagok, alkatrészek, gépek, vagy berendezések értékesítési eredményei
2
Az ipari termelés
A termelés eredménye tehát jelentkezhet termék vagy szolgáltatás formájában.
A termék a termelőtevékenységnek olyan
eredménye, amelynek dologi, tárgyi jellege van.
Az ipari termelőtevékenység különleges eredménye az ipari termelési szolgáltatás, amely új terméket nem, eredményez, hanem csak helyreállítja, növeli vagy megóvja egy előző munkafolyamat során,
előállított és részben elhasználódott termékek használati értékét
3
Termék
A termék elkészültség foka szerint a következő lehet:
Készterméknek nevezzük azt a terméket, amely a vállalat, mint megfigyelési egység szempontjából teljesen elkészült, a termelő szervezeten belül további megmunkálást nem
igényel, és minőségellenőrzés után raktári bevételezésre került.
A vállalat szempontjából félkész terméknek minősül az a termék, amelyen a vállalat egyik termelési egysége a
munkáját befejezte, de a termék vállalaton belül még további feldolgozásra kerülhet.
Befejezetlen terméknek minősül minden olyan termék, amely a számbavétel időpontjában éppen megmunkálás alatt van.
Szikora Péter - termelési elemzés
4
Az ipari tevékenység termelési értéke
A termelés számbavétele történhet:
természetes mértékegységben,
értékben és
munkaérték-egységben.
A vállalatok termelésének értéki mutatószámait két csoportba sorolhatjuk:
bruttó jellegű termelési mutatószámok és
nettó jellegű termelési mutatószámok.
5
Az ipari tevékenység termelési értéke
Az ipari tevékenység termelési értékét háromféle módszerrel számíthatjuk ki:
halmozott termelési értékből,
alkotó elemeiből felépítve és
értékesítésből kiindulva.
6
Ipari tevékenység termelési értéke(alkotó elemek):
Késztermék
+ Értékesített fél késztermék Késztermelési érték
+ Ipari szolgáltatás
Befejezett termelési érték.
± Fél késztermékek állománykülönbözete
± Befejezetlen termelés állománykülönbözete Ipari tevékenység termelési értéke
7
Ipari tevékenység termelési értéke(értékesítés):
Értékesített termelés (árbevétel)
± Késztermékek állománykülönbözete Befejezett termelési érték
± Fél késztermékek állománykülönbözete
± Befejezetlen termelés állománykülönbözete
Ipari tevékenység termelési értéke
8
Egyéb tevékenységek
Az iparvállalatok nem ipari termelő tevékenységet is végeznek. A vállalati tevékenységek összes termelési értékéhez hozzászámítják az ipari és építőipari
termelésen kívül:
a közlekedési (szállítási),
a mezőgazdasági,
a bel- és külkereskedelmi,
a kutatási-fejlesztési tevékenységből eredő termelési értéket.
9
1. példa
Termékek
Készlet a hónap
elején
Termelés
Saját termelésű
félkész termékek felhasználás
Értékesítés Készlet a hó végén
Készlet különbözet
Öntvény 1700 7000 5500 1000 2200 + 500
Forgácsolt alkatrész
3000 9600 10000 100 2500 - 500
Kész gép 4500 13500 - 15000 3000 -1500
Ipari szol- gáltatás
- 1500 - 1500 - -
Össz. 9200 31600 15500 17600 7700 -1500
10
Adatok eFT-ban.
1. példa – 1. megoldás
Halmozott termelésből kiindulva:
11
Üzemrészi szinten halmozott termelési érték:
31 600 eFt Felhasznált saját termelésű
félkésztermékek értéke:
-15 500 eFt Ipari tevékenység termelési értéke 16 100 eFt
1. példa
Termékek
Készlet a hónap
elején
Termelés
Saját termelésű
félkész termékek felhasználás
Értékesítés Készlet a hó végén
Készlet különbözet
Öntvény 1700 7000 5500 1000 2200 + 500
Forgácsolt alkatrész
3000 9600 10000 100 2500 - 500
Kész gép 4500 13500 - 15000 3000 -1500
Ipari szol- gáltatás
- 1500 - 1500 - -
Össz. 9200 31600 15500 17600 7700 -1500
12
Adatok eFT-ban.
1. példa – 2. megoldás
Alkotó elemekből való kiszámítási módszer:
13
Késztermékek értéke 13 500 eFt
értékesített félkész termékek értéke +1 100 eFt
Késztermelési érték 14 600 eFt
Ipari szolgáltatás + 1 500 eFt
Befejezetlen termelési érték 16 100 e Ft Félkész termékek állománykülönbözete - Ipari tevékenység termelési értéke 16 100 e Ft
1. példa
Termékek
Készlet a hónap
elején
Termelés
Saját termelésű
félkész termékek felhasználás
Értékesítés Készlet a hó végén
Készlet különbözet
Öntvény 1700 7000 5500 1000 2200 + 500
Forgácsolt alkatrész
3000 9600 10000 100 2500 - 500
Kész gép 4500 13500 - 15000 3000 -1500
Ipari szol- gáltatás
- 1500 - 1500 - -
Össz. 9200 31600 15500 17600 7700 -1500
14
Adatok eFT-ban.
1. példa – 2. megoldás
Értékesítésekből kiindulva::
15
Összes értékesítés 17 600 eFt Összes készletváltozás - 1 500 eFt
16 100 eFt
1. példa
Termékek
Készlet a hónap
elején
Termelés
Saját termelésű
félkész termékek felhasználás
Értékesítés Készlet a hó végén
Készlet különbözet
Öntvény 1700 7000 5500 1000 2200 + 500
Forgácsolt alkatrész
3000 9600 10000 100 2500 - 500
Kész gép 4500 13500 - 15000 3000 -1500
Ipari szol- gáltatás
- 1500 - 1500 - -
Össz. 9200 31600 15500 17600 7700 -1500
16
Adatok eFT-ban.
Az iparági extern termelési érték
Ha valamely nagyobb egység (például egy iparág, minisztérium, vagy az egész ipar) termelési értékének meghatározása céljából a nagyobb egységhez tartozó és egymással vertikális kapcsolatban álló vállalatok termelési mutatóit összegezzük, akkor a kapott összegben egyes termékek értéke többszörösen fog szerepelni (halmozódást fog tartalmazni).
A tagoltság mértékét megváltoztató átszervezések zavaró hatásának a kiküszöbölésére szolgálnak un. extern termelési értékek. Az extern, termelési érték alkalmazásánál a vizsgált szervhez tartozó vállalatok termelési értékeinek összegéből levonják a szerven belüli vállalatok közötti forgalmat.
17
Nettó termelési érték
A nettó termelési érték a megfigyelési egység által létrehozott nemzeti jövedelem nagyságát fejezi ki.
A nettó termelési érték kiszámítására két módszer használatos. Az egyik lehetőség megvalósításánál, itt az új értéket alkotóelemeiből állítjuk össze:
munkabérek,
munkabérek közterhei,
egyéb munkajellegű költségek,
adók és
a vállalati eredmény.
18
Nettó termelési érték
A másik módszer az un. termelési módszer.
Ennek a lényege, hogy kiindulunk valamilyen bruttó termelési mutatószámból és levonjuk az átvitt munka értékét. (Rendszerint a vállalati teljes termelésből.)
Az átvitt munka a következő tételekből áll:
anyagköltség (alap-, segéd- tüzelőanyag, energia),
egyéb anyag jellegű költségek (posta, telefon, idegen vállalatok részére kifizetett munkák díja),
tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása.
A gyakorlatban a termelési módszert szokták inkább alkalmazni.
19
2. példa
Gyártmány
Termelés, db Normaóra- szükséglet (óra/db)
Változatlan egységár
(Ft/db) terv tény
A 300 400 30 900
B 200 200 25 500
C 300 250 40 400
20
Feladat:
Számítsa ki a termelési terv teljesítését:
• termékenként,
• együttesen, (munkaértékegységben, értékben)!
Magyarázza meg a két index eltérését!
2. példa – megoldás
Termelési terv teljesítése termékenként:
A gyártmány 400/300 = 133,33 %
B gyártmány 200/200 = 100,00 %
C gyártmány 250/300 = 83,33 %
21
2. példa – megoldás
22
