(4) (5) ÍRTÁK DR

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3) Med K34610.

(4)

(5) ÍRTÁK DR. JENDRÁSSIK. JÁNOS, DR.. DR.. ERN,. DOLLINGKR. KORÁNYI FRIGYES,. DR.. BÓKAY. NAVRATIL. IMRE,. DR. KORÁNYI SÁNDOR, DR. KÉTLI KÁROLY,. GYULA, DR.. DR.. KÉTLI. LÁSZLÓ,. LAUFENAUER KÁROLY,. DR.. DR.. HOCIIHALT KÁROLY.. TARTALOM. PERIFERICUS IDEGEK BETEGSÉGET. NYULTVEL BETEGSÉGEI. SYMPATHICUS IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI. GERINCZ VEL BETEGSÉGEI. AGYVEL BETEGSÉGEI. ÁLTALÁNOS IDEGBETEGSÉGEK. IZOMBETEGSÉGEK.. A SZÖVEG KÖZT SZÁMOS ÁBRÁVAL,. 2. TÁBLÁVAL.. STAMPFEL FÉLE KÖNYVEI ADÓHIVATAL -. (RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INT. RÉSZV.-TÁRS BUDAPEST,. VIII.,. ÜI.LI-ÜT. 18.. ).

(6) J V t. '. í. •:£. iNST!. aQÍ.ÍJ'. Wí^". *V.

(7) .. 4). A KÖRNYÉKI IDEGEK BETEGSÉGEI.. A belgyógyászat. kézikönyve. VI.. 1.

(8)

(9) A környéki idegek Irta. JENDRÁSSIK ERN.. Dr.. :. betegségei.. Bevezetés. Idegek alatt az idegrendszer azon a központi idegrendszeren el s. érz. a központi. kiviil. részletét. amely. értjük,. mint környéki idegrendszer terül. idegelemek és a test mozgató. (és elválasztó) és. szervei közt az összeköttetést létesíti.. Az idegkórtan mai. álláspontján. azonban az ideg. nem. alatt. érthetünk valamely önálló elemet, mert összes idegeink tulajdon-. képen nem egyebek, mint sejtágak (nyúlványok), pontosabban mondva idegágak (axon, cylindraxis, tengelyfonál), tehát a sejttestnek egyes hosszúra fejldött részletei. Ezen felfogás nyilvánvalóvá teszi, hogy legalább az ideg mködésében fontos része nem önálló alakelem s épsége, élete szorosan összefügg sejttestének állapotával.. Az. idegsejtek. ezen. úgy a központi. ágai. idegrendszerben, mind azon kívül szigetel anyaggal. vannak körülvéve, kivéve a részleteit az idegágnak.. A. sejttestet s az. s. zsigeri idegek egy része. azért. itt. a myelin- nel. ahhoz legközelebb. myelin-burokkal, de ezen idegrendszer betegségei. kerülnek tárgyalásra. :. nem. más. es. bír ilyen. fejezetben. figyelmen kívül maradnak.. A. környéki idegnek kezdete tehát csak mesterségesen állapítható meg, mert tulajdonképen a mozgató ideg eredési helye a gerinczvel elüls szarvának mozgató sejtjeiben, az érz idegeké ellenben a csigolya. azonban. új s. Schwann-féle. gerinczvelbl. között. ül duczban. valószínleg nagy helyén. kezddik. további lefutásában az ideget. Ismeretes,. és. A. környéki. ideg. alkatrészszel bír a. fontosságú. hüvelyben, mely az elüls kilépése. van.. hátulsó. gyöknek a. innen. végigkíséri. s. hogy. a sejtjétl. elmet1*.

(10) Ern. Dr. Jendrássik. 4. szett idegág elhervad, elpusztul, azaz u. n.. másodlagos elfajulásnak. Ezen elfajulás els jelenségei a my éli n- burkon ismerhetk míg a közepén lefutó idegágou csak késbb.. indul. fel,. kiilömbség tnik. Nagyfontosságú. el. a környéki ideg és a. központi idegrendszerben haladó idegágak között, ha átmetszetnek. bizonyos. kedvez. körülmények esetén ugyanis, ha. szett ideg két csonkája. nem. fekszik. nagyon. t. i.. távol egymástól,. még akkor. ;. az átmet-. úgy. ha már az elfajulás benne igen elrehaladott, míg a központi idegrendszeren bell ilyen gyógyulási folyamat nem fordul el. Hajlandó vagyok a környéki ideg összegyógyulhat,. is,. ezen gyógyulási lehetséget a ÍSchwann-féle hüvelylyel hozni oki viszonyba s ezért czélszernek látom az idegek eredetét onnét számítani, ahol azok Schwann-féle hüvelyüket megkapják. és hátulsó. közötti. gyökök azon. dúczból. ahol. helyen,. kijönnek,. az. utóbbiak. összekeverdnek. s. a. Az elüls csigolya. azontúl érzési és. mozgási elemeiket vegyesen tartalmazzák, kivéve nehány fejideget,. amely csak egyféle mködéssel bir. Mindezeknek bvebb tárgyalása az általános kórtan feladata lévén, az épszövettani viszonyokat. ismerteknek tételezzük. fel. s. áttérünk bizonyos kórtani alakulások fejtegetésére.. Mindenekeltt azon határozott kijelentést kell tennünk, hogy mindannak, amit a szerzk környéki idegbajnak vettek és vesznek (eltekintve a traumás. eredet egyes idegbénulásoktól), csak igen. csekély része tekinthet valóban a környéki idegrendszer kizáró-. (elsdleges). lagos. alább lesz szó, példát hozok. itt. fel.. Egyes idevágó tévedésekrl még csak néhány igen szembeötl és tanulságos bajának.. Dejerine és Sottas 1 családi öröklött idegbajnak. két esetét, amelyben. gerinczvel-elvátozások. szövetközti ideggyuladásnak nevezik, de ez képest, amit Hírt 2 tankönyve 320. de rajzban. nem. is. is. feltn. közöl. ;. — 321-ik. is. voltak,. környéki. még hagyján ahhoz. lapján. nemcsak szóban,. két esetet mutat ugyanis be e szerz, mint. példáját a környéki neuritis folytán beállott alsó. végtag- vékonyodás és. mindkét eset gyermekkori amelyben az alsó végtag mint-. rövidülésnek;. részleges hemiplegiának látszik,. egy 10 cmtrrel rövidebb az époldalinál, de e rövidülésben a czombcsont játsza a fszerepet, tehát valószínleg lötyög esipizlet s kificzamodó czombcsont van jelen, de semmiesetre sem neuritisbl eredt rövidülés..

(11) A. Az ismeretes,. környéki idegek betegségei. Neuritis. 5. eredet megbetegedése már régóta újabb idben fleg a neuritis fogalma.. idegek traumás. ehhez. jött. Boerhaave még tagadta az ideglob lehetségét, de azután Cotugno, Valleix, Dumenil s fleg újabb szerzk a neuritis tanát oly mértékben fejlesztették, hogy ma már elérkezettnek látszik az id,. amelyben az eszmék tisztázására szigorú kritikát kell gyakorolni e téren, annyival is inkább, mert egyáltalában nincs még egyetértés a búvárok között ezen bántalmak természetét illetleg. környéki idegek. Vaillard 3 (tehát a régebbi írók) a elágazódásán keresik a bántalom elsd-. Pitres. Leyden, Dejerine,. végs. és. leges helyét; Joffroy és. Achard. teknek bizonyos távolabb. es. már egy. részét a neuritis-ese-. alapbántalomból hajlandók származMinkovsky, st Leyden is felveszik,. Raymond, hogy ugyanazon ok, amely az idegek bántalmát szülte, a központi idegrendszert is megtámadhatja végre Erb, Remak, Eisenlohr, Stieglitz, Babinski, P. Marié és mások egyenesen a gerinczvel sejtjeinek megbetegedésébl vélik értelmezhetni a környéki ide-. tatni. ;. Strümpell,. ;. geken tapasztalható elváltozásokat. A nézetek ezen széttér volta a legjobban bizonyítja, hogy általában a neuritis név alatt nem egységes eseteket halmoztak össze s hogy csak akkor igazodhatunk el e téren, ha a klinikai kórképek s a kórokozó tényezk. szem eltt tartásával alkotjuk meg az összetartozó esetek köreit s ezen alapon választjuk szét a nem együvé tartozó bántalmakat. Ismétlések elkerülése végett biakra halászijuk. s. beosztásunk. megokolását a továb-. most csak jelezzük, hogy kritikánk alapján a. környéki idegek betegségeit a következ beosztásban tárgyaljuk 2. az idegek degeneratiója (chemiai okból); 3. az idegek 1. a neuritis ;. traumás bántalmai. 4. ;. az idegek neurosisai;. A Bevezetés és kórolctcin.. még. végleges alakjától. ;. még. 5.. az idegek daganatai.. neuritis.. A. neuritis. csak. a. fogalma. igen távol van. kórbonczolási. adatok. sem. egyöntetek, az egyes szerzk felfogása pedig igen eltér. Ezen viszonyok magyarázatául szolgál azon körülmény, hogy a neuritis neve alá klinikailag is eltér alakokat gyjtöttek össze az irodalomban s a hogy az aránylag sokkal kisebb számú anatómiai vizsgálat adatai. sok. tekintetben. nem megbízhatók. A. régebbi.

(12) Dr. Jendrássik. 6. idkben (Cotugno),. vízkórosaknak. idegeket. az. késbb. Eni vélték. duzzanatot, pirosas beivódást írtak. meg. mint a tetanus okát; helyesen jegyzi leletek, amióta a tetanus. Remak. ismertté. 1860-ban józan felfogással. gyaltatnak. R.. bacillusa. irta. le. az. E.. idegek csúzos. és. esetekben. egyes le. számosán,. Remak 4 hogy ezen ,. lett,. többé. észlelési. duzzanatát,. nem. tár-. képességgel. mint. szétszórt. vastagodásokat az idegek törzsökéin, amely megvastagodások fájdalmasak voltak s néha küls behatásra, máskor csúzos folyamat alakjában keletkeztek. DuMENiL-le! (1864—66). kezddik. a neuritis tanának. mai kor-. már ezen szerz kóreseteihez kétség fér s az általa leírt bántalom környéki jellege éppen nem tekinthet kétségtelennek maga szaka. ;. ;. Dumenil. is. megjegyzi, hogy esetét. Duchenne gerinczveli bénu-. lásnak nézte volna, amely felfogáshoz annyival inkább csatlakozhatunk, mert Dumenil ezen esete nem volt microscopi vizsgálat. Ezen idben élénken vitatták az idegeknek befolyását a szövetek táplálkozására s nagyrészben a kísérleti eljárások hiá-. tárgya.. nyos volta. (a. idegrendszer. nem csiramentes kivitele) s a zsigeri berendezésének nem ismerése olyan félreértésekre vivisectióknak. hogy kiváló. vezetett,. férfiak. is. tévútra kerültek. Charcot 5. váltig. hogy az idegek sérülését csak akkor követik súlyos táplálkozási zavarok, ha az ideg nem átvágva, csak bizonyítani. igyekezett,. sértve, izgatva lett.. Hosszabb szünet után Eichhorst 6 kezdte meg újra a neuritis esetek közlését, majd srbben láttak napvilágot a közlemények, ezek közt Eisenlohr, Joffroy, Leyden s hazánkban Kétli 7 czikkei keltettek nagyobb érdekldést. A szerzk az akkori schemák szerint megkísértették osztályozni kóreseteiket. horst neuritis progressiva acuta. ,. s e. Joffroy. tosának a kóralakot, majd Virchov. jött. szerint nevezte el Eich-. neuritis. parenchyma-. a neuritis interstitialis. prolifera Dejerine és Sottas a neuritis interstitialis hypertrophica, ,. Westphal és Leyden a neuritis multiplex degenerativa Fránkel a polyneuritis amit Granulationsgeschwülsten dér Haut» elnevezéssel. Míg az els esetek több- kevesebb való-. et progressiva, ,. színséggel közeledtek a neuritis kórfogalmához, addig hova-tovább az egyszer másodlagos elfajulásokat is mind nagyobb számmal kezdték a neuritis csoportjába felvenni, st Leyden a felntt emberek hevenyés vagy félhevenyés bénulási eseteinek többségét.

(13) 7. környéki idegek betegségei. Neuritis. A. a neuritisnek tulajdonítja. s. Strümpell-IoI együtt azon. határozott. a nézetének ad kifejezést, hogy egyáltalában nincsen éles határ gerinczvel szürke állományának es az idegeknek megbetegedése 8 nyilatkozik között. A legújabb szerzk között pedig Babinski így bántalmát «A neuritis fogalma alatt az idegeknek nem elsdleges nem is kell gondolni, hogy az ilyen esetekben az idegek kell érteni,. összes tüneteket és hogy a központi jelent, idegrendszer ilyenkor sértetlen. A neuritis név csak annyit. magában okozza az. elváltozása. csak hogy az elváltozást jelen vizsgálati módszereinkkel jófoimán elváltozás az idegekben találjuk, vagy legalább, hogy ezekben az 9 nagyobbnak látszik, mint a gerincz velben. » Hasonló Raymond álláspontja. is;. szerinte. a. Landry-bénulás,. a. poliomyelitis ant.. lén} egacuta és a polyneuritis azonos betegségek, amelyek csak tünetekben. telen fokozati külömbségeket jelentenek a klinikai. elváltozás is, melynek R. Fleming 10 szerint környéki neuritis azon s idevaló kiindúló pontja a gerinczvel mozgató sejtjeiben van. egy vizsgálatát, amelyben a gerinczvelben sejtelváltozáson kivül még vérömlések is voltak. Ballet 11 jelentékeny lépéssel haladt elre, Szeiinte megkell neuiitist kiilömböztetni a helybeli, egy helyre szorítkozó, traumás eied. Ballet a polyneuritistl a két bántalom külömböz okból esetként. leírja. ;. azonban tárgyalásaiban fleg az alcoholneuritiseket. Véleményem. szerint. mindeme. felfogások. íija. nem. le.. egyeztetik. kórokkal és össze kellleg a klinikailag észlelhet kóralakokat a a kóiokok a pathologiai folyamat kórtermészetével. Igaz, hogy elváltozások egész sorozata ösmeretes, amely okok következtében része igen találhatók az idegeken, de ezen elváltozások nagy távol. áll. a neuritis fogalmától. s. az. egyszer másodlagos. elfaju-. bántalom lásnak felel meg. Ezen Waller-féle degeneratio beáll a szói az helye alatt lev idegterületen, mint ismeretes, valahány egy pontján megsérült, vagy ha a hozzáidegrost maga, lefutása. Ezen elfajulás nem neuritis, csak fleg az egyszer szétesési, következményi folyamat, amely már élettani körülmények között is idegek végs részletén. tartozó idegsejt megbetegedett.. addig egeszen elfordul. Véletlen baleset folytán hirtelen meghalt, találhatni az egészséges egyéneken elég jelentékeny számmal. levket, amelyek valószínleg ép rostok között ilyen elfajulásban jelentékenyebb számmal egy id múlva újra regenerálódnak. Sokkal.

(14) 8. Dr. Jendrássik. fordulnak azonban. el súlyos. Ern. és hosszas betegségben elpusztultakon. ;. tüdvészes, rákos, végzetes kevésvérségben szenvedett egyének holttestében ezen rostok. nagy része. látszik elváltozottnak. Való-. nem az idegfonálban magában, hanem csak myelin-hüvelyében megy végbe az elfajulási folyamat, de erre nézve még további vizsgálatokra van szükség. Ezen utóbbi elfajulások oka még ismeretlen, de semmi sem látszik feljogosítani szín, hogy ilyenkor. arra,. hogy ezen. gyuladásnak vegyük,. elfajulásokat. ezen, a kóroktan szempontjából. is. más megítélés. ezért. es. alá. mi. folya-. matokat külön fejezetben tárgyaljuk. Felmerül mindezek után a kérdés: van-e tehát igazi neuritis, s ha igen, melyek annak jellegz tulajdonságai? Betegeken tett tapasztalataink alapján azt kell mondanunk, hogy neuritis tényleg létezik és pedig nálunk elfordul a polyneuritis alakjában, mint analogonja a. továbbá egyes. fertz bántalmak. polyarthritisnek. ;. elfordul. helybeli szövdéseképen.. A beri-. melyet egyes szerzk szintén a neuritis csoportjába soroltak, újabb adatok szerint nem látszik idetartozónak, egyrészt mert az. beri,. idegeken elváltozásokat több szerz nem látott s ez id szerint inkább a központi idegrendszerben találták a megbetegedés jeleit, másrészt. valószínvé vált, hogy ezen bántalom toxinhatásnak következménye s a körfolyamat nag3 része az idegpedig. r. Azonban ide tartozónak tekinthetk a a vasa nervorum megbetegedésébl támadt. rendszeren kívül székel. lepra anaesthetica és ideg-elváltozások.. Felfogásunk értelemben tehát a neuritis fogalma megfelel Joffroy neuritis parenchymatosa a frigore fogalmának, csakhogy a meghlés helyett az infectiót veszszük alapúi, míg a mérgezési. (mérgek. idegek. és toxinok). elfajulása. —. eredés idegmködési zavarokat az. degeneratiója. ményünk még annyiból. tér. el,. —. czímén. hogy mi nem. tárgyaljuk. Véle-. tekintjük. paren-. chymás folyamatnak a valódi neuritist, mint klinikai kóregységet, hanem perineuritisnek vagy interstitiumos neuritisnek. Szerintünk tehát a körfolyamat az idegnek azon részében támad, amely már túl esik a gerinczveli gyöki részen s tulajdonképen csak bur-. Természetesen ezen folyamat az idegszálakban okozhat és okoz elfajulást, amelynek azonban inkább másodis lagos jellege van. Leyden meghatározása és beosztása némileg kaiban. foly le..

(15) A. 9. környéki idegek betegségei. Neuritis. csakhogy Leyden inkább a kórszövetnézetünk szerint jelenleg még nem eléggé ellenrizhet tani elváltozásokra fektette a dolog lényegét, míg mi a klinikai képet és a kórokot véljük biztosabb alapnak. Klinikailag van kétségtelenül csúzos neuritis (a mi neuritisünk) 8 ezenkívül vannak toxinos hasonlít ezen felfogáshoz,. —. —. idegdegeneratiók.. A. neuritis. kóroktanában els sorban. fel. kellene említeni a. traumás behatásokat, amelyek vagy közvetetlenül érik az ideget, vagy közvetve csontszilánk, csontforradás túlképzdése, esetleg periostitises. duzzanat nyomása. tornákban. de ezen esetekben tulajdonképen. ;. mint másodlagos. képek. továbbá. következik. elfajulás. oly. ez utóbbi. által,. speciális jelentséggel bírnak,. nem. csa-. annyira neuritis,. az igy. be;. különválnak. jellegzöen. fleg szkébb támadt. kór-. gyakorlatilag. s. oly. hogy mint traumás bénulások, külön. fejezetbe valók.. Kóroktanilag a polyneuritisben. —. többnyire öröklött. landóság mellett nedves hideg behatása vezetet,. illetleg. szolgál. alkalmi. okul. —. haj-. fogékonynyá a szerbántalom kitörésére.. teszi. a. Gyakrabban észlelhetni oly egyéneken, akik polyarthritisben szenvedtek. dn. ;. st nem egyszer láttam. a folyamat kétségtelenül. okozva. Mint a polyarthritis el. a fertzés. a polyarthritis mellett, ami-. átterjedt az idegtörzsökökre. fájdalmakat. egész végtagra kiterjed nyilaié. tanában, úgy. lehetsége ell. s. is. itt. is,. az. izomsorvadásokat. s. sem. Eisenlohr nehány. zárkózhatunk általa. észlelt. egyidej kifejldését fertz kórok felvételével magyarázza. Eisenlohr ezen álláspontja valószínségében újabban ers támogatásra lelt a következ közleményekben Reformatski 12 egy csaesete. :. gyengeség,. ládban nyolez esetet. látott,. köhögés, hasmenés,. hányással betegedtek. akik. láz,. meg. s. fejfájás,. nátha,. nemsokára vég-. tagjaik gyöngültek meg, megsoványodtak. izmaik elsorvadtak, vég-. tagjaikban fájdalmak jelentkeztek. kenyekké. s. idegeik nyomásra igen érzé-. váltak, inreflexeik eltntek.. idejleg támadt, valószínleg. Ezen családban tehát egy-. influenza után.. polyneuritises epi-. démia. Hasonlót találunk Putnam 13 és fleg Hammond 14 (1895) észleleteiben. ez utóbbi tíz. gyermek megbetegedését. látta a fentebbi. egy gyermek meghalt, a többi meggyógyult. Cavelry Északamerikában oly epidémiát írt le, amelyben 150 egyén, többnyire 6 éven alól való gyermek, betegedett meg. de ezen kóralak. tünetekkel. ;.

(16) 10. Dr. Jendrássik. inkább gerinczveli eredetnek son. látott. egyidben. látszik.. Bondurant 13 elmebajo-. hasonlóan lefolyt epidémiát, fleg az alsó. s. A. végtagokra szorítkozó tünetekkel.. ha valamely gyuladás. amidn. Ern. fertzés nyilvánvalóbb akkor,. terjed át a szomszédságból. az. idegre,. s. súlyos fertzési bajok folyamán támad a neuritis kisebb-. nagyobb kiterjedésben a testen. Ezen alakok közt els sorban felemlítend a gyermekágyi fertzésben támadt neuritis. Idevágó esetet közölt Kétli, továbbá Mills (1893), Eulenburg (1895), Möbius 15 és mások. Ezen esetekben nem látszott mindig valamely súlyosabb fertzés megelzni a neuritist, az esetek egy részében legalább a betegek határozottan tagadták, hogy gyermekágyi lázuk lett volna nehány esetben csillapíthatatlan hányás volt a ;. terhesség. de. Ezen. alatt.. nem számítandók. neuritis-alak tüneteire. ezen. s. így traumás. visszatérünk,. amelyekben. esetek,. terjedtek át az alsó végtag ideg-. súlyos medenczeúri gyuladások fonataira. azon. csoportba. még. bénulást. okoztak,. sem. szülés. a. alatt. vag3 egyebütt nyomás folytán szerzett bénulások pl. a fels végperoneus bénulás, amely a amint legutóbb láttam tagon, vagy szülés alatt való helytelen fekvés következtében támadt egyik r. —. —. lábon. G. Elder 16 letkezett. ,. Stiefel 17 és. neuritis-eseteket. mások a. írtak. le. szülés után csakhamar gyógyultak.. sem. fehérjevizelés. nem. terhesség folyamán ke-. hasonló. alakban,. amelyek a. Ezen esetekben sem. vízkór,. volt jelen.. Az idegek beszúrdését egyes esetekben talán gümkór, bujakór is okozhatja, ez a leucaemiáról már ismeretes. A fertz bajok egy részét (hasi hagy máz [Babes], kiütéses hagymáz, tüdgyuladás, himl, malaria stb.) szintén okolják egyes szerzk, mint a neuritis elidézjét, de az oki összefüggés megítélésében itt már nehezebb eligazodni kétségtelenül ezen esetek egy részében azon toxinhatás szülte bénulások állottak el, amelyekrl a következ fejezetben van szó. Feltnen kevés adat ;. van az irodalomban a blennorrhoea kíséretében támadt ideggyuladásokról, pedig. azok. után,. amiket. a. csúzos folyamatok. és. a. kankó összefüggésérl tudunk, valószínnek látszik, hogy ezen 18 Eisenlohr). szövdés gyakrabban fordul el (Engel-Reimers Az influenza is szerepel a kórokok között. Sepsisbl támadt endocarditis-szel együtt a neuritisnek két esetét Írják le Lloyd ,. és Riesman. (1893)..

(17) A. 11. környéki idegek betegségei. Neuritis. Egyes szerzk a. munkát is felemlítik mint a azonban egymagában aligha elég; talán. túlfeszített. betegség elidézjét, ez egyes jobban használatba. idegterület. vett. inkább. hajlandó e. betegségre.. Az. életkort illetleg. gyermekeken ezen alakja a neuritisnek :. — 40-es. évek közt látszik lenni, aránylag több nt láttam e bár idsebb korban is észlelhet bajban szenvedni, mint férfit a bántalom ritkasága mellett azonban ezen adatok nem véglegesen érvényesek. leggyakrabban a 20. igen ritka,. ;. ;. Kórboncztani adatoh.. Ha. eltekintünk a (következ fejezet-. ben tárgyalandó) idegelfajulásoktól, úgy az ideggyuladások kórbonczolástani képének hiányos vázlatával kell beérnünk, mivel ezen bántalom már magában véve ritka, bonczolásra meg épen a legritkább esetben kerül. A régebben használt túlírnom megneuritis interstitialis, parenchymatosa és perikülönböztetések megkülönbözneuritis értéke ma meglehetsen alászállott; e :. épen az idegekre van legkisebb értelme. Ha a beszrdés eleinte csak a Henle-féle burokban vag} az idegfonatot körülvev kötszövetben is támad, úgy az els képet lehet perineuritisnek mondani, az ebbl származó másodlagos tetésnek. valóban. T. idegelfajulást lehet. parenchymás gyuladásnak nevezni. s. végre,. ha az idegszálak tönkrementek s csak rostos kötszövet, megvastagodott Henle-, esetleg Schwann- hüvely marad vissza, elttünk régebbi áll a neuritis interstitialis proliiéra (Virchow), amelyet egy dolgozatomban már nem mint különálló kórformát, hanem mint a neuritisnek kimenetelét fogtam. A. neuritis. ezen. fel.. alakjára jellegzbb az,. amit szabad szem-. mel látunk, mint amirl a microscop ad felvilágosítást. Kórbonczolástanokban úgy Írják le, hogy a neuritisben az ideg hüvelyei pirosasak, kékesvörös sávokkal átszttek s az idegszálak vagy párnátok között rostonyás, kocsonyás, néha csaknem genyedéses Ezen és többnyire ersen savós izzad mány van meggylve.. izzadmány. folytán az. ideg lefutásában a megbetegedett terüleorsóalakú, néha olvasószer megvastamellett, s ez igen fontos, az idegelemek. teken duzzadt részletek,. e godások vannak kötszövet sokáig épen maradnak, csak az idegszálak közt lev ilvenkoi van beszrdve s az idegelemek egymástól szétfeszítve, ;.

(18) 12. Dr. Jendrássik. nyomásnak. a kórttinetek az enyhébb. folyamatokban nem hiányoznak. Ern felelnek meg. Igen hevenyés. a vasa nervorum mentén vérzé-. sek; idültebb lefolyás mellett a duzzanatok keményebbekké, ke-. vésbbé víztartalmunkká válnak. Ha. valahol az idegelemek. esetekben. el. nem marad. is. —. s. inkább szürkés- piszkos színek.. —. megbetegednek és ez a súlyosabb úgy ez a másodlagos elfajulás képé-. ben jelenik meg.. E helyen meg kell említenünk a környéki idegek sérülését követ elváltozásokat a gerinczvel megfelel sejtjeiben. Ezen elváltozások megismerése. gálatokra. adott. alkalmat,. idkben igen kiterjedt vizsamelyeknek eredményéül az látszik. az újabb. következni, hogy a környéki ideg átmetszése után azon idegsejt,. amelybl. az idegszál. eredt,. már nehány nap múlva. elváltozik:. megduzzad, chromatinszemcséi szabályos elhelyezésüket elvesztik, feloldódnak, eltnnek, utánuk a sejt is elsorvad s végre ez is eltnik. Ezen következményes elváltozások létrejöttének magyarázását sokan kisérlették meg legtetszetsebbnek állítják Marinesco véleményét ezen szerz szerint a chromatophil szemcsék a sejtmködéssel függenének össze s hiányozván a sejt összeköttetése a hozzátartozó izommal, a mködés is elesnék s így a szemcsék elpusztulnának. Ezen elváltozások bekövetkezését ma ténynek kell venni, fleg az állatkisérleti adatok alapján a Nissl-féle festési eljárást, amelylyel ezen adatok nagy része nyeretett, azonban véleményem szerint még nem vehetjük eléggé megbízhatónak az emberi pathologiában. Kétségtelen, hogy ezen idegsejt;. ;. ;. elváltozások. bizonyos. mértékig legalább. még. helyreáliliatnak.. azonban már határozottan ki kell emelnünk, hogy a jelenlegi eljárásokkal nem lehet megmondani, vájjon az idegsejtnek vagy az idegrostnak elváltozása-e az elsdleges tényez, ha az idegroston nem találunk határozottan elsdleges jelenségeket ilyenek Itt. :. az idegrost átmetszése, kifejezett perineuritis.. mint azt Ballet ismerteti, bizonyos megkülömböztet jeleket vélt felismerni az elsdleges és másodlagos sejtelváltozás között, de ezen külömbségek csak a hirtelen támadt sejtelhalásra vonatkoznak, míg a finomabb sejtmegbetegeIgaz, hog}^ Marinesco,. dések, lassabban haladó folyamatok elkülönítésére. A. polyneuritist okozó virust. még nem. nem elegendk.. ismerjük; lehetséges,. hogy az az egyes esetekben a szervezet más helyeire, fleg az.

(19) A. 13. környéki idegek betegségei. Neuritis. idegrendszer központi részeire. is. átterjed, elváltozásokat okozva,. gyuladási alakban a gerinczvelrl az agy velre is. Ilyen elváltozások több esetben Írattak le, megitélésük ez id sze-. disseminált. még. rint. nehéz.. A. kórokozó virust azonban igen jól ismerjük a lepra u. n. anaesthesiás alakjában; ezen bántalomban ugyanis a környéki. idegeknek többnyire végs ágai vannak beszrdve leprabacillusokkal, amelyek Dehio és G-erlach vizsgálatai szerint a brrl hatolnak át az idegekre s azok mentén terjednek mind tovább, a központi idegrendszerbe azonban csak igen kivételesen jutnak. Az ideglobot követ táplálati elváltozások egyes képletekanatómiai alapon itt csak a herpes ben még vitatkozás tárgyai ;. amelynek ideglobbal való összefüggésérl vizsgálataik alapján több szerz (Pitres és Vaillard, Lesser, Curschmann és Eisenlohr stb.) értekezett. (L. a zsigeri idegekrl. zostert. említjük. fel,. szóló fejezetben).. Kórkép. és. tünetek.. A. környéki. neuritisnek. hevenyés. és. megkülömböztetnünk. Míg az elbbi többnyire kiterjedten keletkezik s több helyen támadja meg a szervezetet, addig az utóbbi rendszerint egyes idegtörzsökre szorítkozik, idn-. idült alakját. kell. kint ki-kiújul,. tovább;. de alig terjed. tehát e bántalom a csúzhoz. ;. e tekintetben. is. hasonlít. az acut polyneuritis megfelel a he-. venyés sokizületi csúznak, az. idült. ideggyuladás. azon idült lap-. pangó csúzos izületi bajoknak, amelyek talán kevésbbé disponált egyénbe jutva, általánosabb elterjedésre nem igen kerülnek. A hevenyés polyneuritis tüneteit ritkán elzik meg bevezet jelenségek, így néha enyhébb fájdalmak a tagokban, levertség, többnyire azonban elég hirtelen, gyakran lázas hemelkedés kíséretében állanak el a fájdalmak és a bénulás. A polyneuritis. kórképe azonban igen változatos s mind a tünetek hevessége, mind elterjedése tekintetében nagy ingadozásoknak van alávetve.. A. tünetek áttekintése a következket deríti. fel. :. A els. láz az esetek egy részében teljesen hiányzik, máskor az napokon mutatkozik több-kevesebb hevességgel, de ezen. még ritkán kerülnek a betegek rendszeres észlelésbe. Néha igen feltn az érverésnek a test hmérsékéhez arányban. szakban. túlszapora. volta.. Raymond. a. pulsusnak. a. betegség. folyamán.

(20) 14. Dr. Jendrássik. Ern. elhaladó szaporulatát a vagusnak megtámadott voltával magyarázza, de lehetséges a scarlatéhoz hasonló toxin-hatás. izomzat hirtelen beálló pusztulása. az. bizonyára jelentékeny befo-. szívmködésre is. Az érzést zavarok mint igen heves, a megbetegedés helyén attól az idegkiterjedés mentén szétsugárzó, nyilaié, fúró, éget. lyással. és. is. st. is,. van a. háztartására. szervezet. s. így7 a. fájdalmak és mint alig fájdalmas paraesthesiák jelentkezhetnek. A fájdalmak miatt a beteg mozdulatlanul fekszik ágyában, gon-. megtámadott végtagjai túlérzékenyek s az idegek lefutásuk mentén s fleg azon pontokon, ahol csontalapon s elég felületesen fekiisznek, nyomásra igen fájdalmasak. Ezen helyeken az idegtörzsököket duzzadt, helyenkint göbösen dosan kerül minden. érintést,. megvastagodott kötelek alakjában tapinthatjuk. ki.. A. fájdalmak. gyakran még hevesebbek éjjel, mozgási kisérletre fokozódnak, az acut ideggyuladásban azonban gyakran csak ehány napig tartanak, mig az idültebb alaknak igen hosszú idre eltartó s nem ritkán egyetlen tünetei. E fájdalmak a környéki neuritisnek. fontosabb. jelei,. mint a bénulások,. amennyiben a. amidn. dalmak már csekélyebb megbetegedésre. is. még mozgási. ennek a szerzk. zavarok nincsenek. ;. daczára. elállanak,. fáj-. álta-. lában csekélyebb jelentséget tulajdonítanak a fájdalmaknak,. azokat sok esetben hiányzóknak rázatát abban. leli,. is. állítják. ;. st. ezen felfogás magya-. hogy a degeneratiós idegbántalmakat a való-. ságos neuritis-szel összetévesztik.. A késbb. leghevesebb fájdalmak a hevenyés szakban érzéstelenség állhat be az. nem. az anaesthesia. bizsergés, fázás. az. teljes,. észlelhetk,. elbb fájdalmas helyeken. paraesthesiákkal. ;. amíg. (hangyamászás,. vagy forróság érzete alakjában). jár.. Teljesen. érzéstelenné többnyire csak kis kiterjedés helyek válnak. Kevés. érdemelnek azérzési dissociatioról és az érzésvezetés késésrl szóló adatok a környéki polyneuritisben, mint az idegbántalom tünetei; ezen jelenségek, legalább ha igen kifejezett alakban hitelt. nyilvánulnak, úgy már a központi. idegrendszer bajára vallanak.. A. mozgási zavarok eleinte gyöngeségben, majd teljes bénuels sorban a végtagok distal részén szoktak lásban állanak ezen jelenségek mutatkozni az izmok tónusa csökken, s ha a ;. ;. úgy elernyedt bénulással van dolgunk. Ezen bénulás az izmoknak többnyire nagyfokú sorvadásával és. bénulás teljessé. válik,.

(21) A környéki. idegek betegségei. Neuritis. 15. amelyet már eleinte elég könny kimubetetatni, miután az idegnek összes szálai jóformán egyszerre gednek meg s így az elváltozások az izom egész tömegében egyidejleg támadnak. Az elfajulási reaetiót illetleg utalok a. elfajulási reactiójával jár,. traumás bénulásokról szóló fejezetre. A bénulások elter-. jedésérl az egyes szerzk. külömbözképen. nyilatkoz-. nak.. A. látni. leginkább a bénulást, de. végtagokon az idegtörzsököknek megfelelleg. gyakran az egész végtagra kiterjed az.. nem let. a. A polyneuritisben. igen szokott egyes terüteljesen. bénult. maradni. épen. rész. közvetetlen. szomszédságában. s. azértmá-. sodlagos contracturák ezen. bajban rendszerint. nem. ész-. lelhetk. A fejen a szemiz-. mokon. láttak egy-. vagy. két-. oldali abdueens-bénulást,. többszörös. egyesek. st. szem-. izombénulást is, ezenkivül az arczidegnek egy- vagy kétoldali bénulása, ritkábban a. XII pár és a trigeminus bénulása olvasható kortörténetekben.. Az acut polyneuritis-. ben a bénulások rendszerint elég hirtelen következnek be 1.. s. miután. ilyenkor legkifeje-. ábra. Polyneuritises láb és kézcsukló-bénulás a törzsök-. izmok épen maradásával.. zettebb a kéznek és lábnak. míg a törzsök izmai elég épen maradnak, meglehetsen jellegz kórkép támad (L. az 1. ábrát),* amelyet az anleesése (extensor bénulás),. eznek. golok ivrist-drop (kézcsukló-lehullás) talaló kifejezésével ne\ felvételeim után Az általam megirt fejezetek majd összes ábrái saját fel van tüntetve. készültek, ellenkez esetben az idegen szerz neve *.

(22) 16. Ern. Dr. Jendrássik. A mozgási. zavarok sorában egyes szerzk az ataxiát is említik. Ezen tünet azonban a kortörténetek legtöbbjében c >k mint «ataxia-szer mozgás-zavar®, «sajátságos ataxia» van feljegyezve és Charcot fejtegetései óta tudjuk,. nem. ataxia,. hanem. stepper-járás. (1.. hogy az esetek legtöbbjében a köv. fejezetben) van jelen. ezen mozgás-zavar az alkoholos idegdegeneratiónak egyik tünete. Nem alkoholos eredet idevágó mozgás-zavar, amely a leírás sze-. s. rint valódi ataxia volt,. csak Strümpell 19 esetében van feljegyezve, de ezen esetnek általam 20 gyakorolt kritikája annyival is inkább elveszi Strümpell esetének bizonyító értékét, mert azóta a központi idegrendszer megbetegedése a polyneuritiseknek kórjelzett. esetek nagy részében. van mutatva és az azóta oly nagy szám-. ki. ban felszaporodott neuritis-irodalomban sem találunk eseteket,. az. éi 10 nem. alkoholos. degeneratiók kivételével,. tiszta ataxiák.. Nem. is. hog\. a neuritis. teljesen megtámadta,. de. multiplex. ezek. lehetne magyarázni. nyen ezen ataxiát; Strümpell ugyan elbb veszi,. tiszta ataxiás. az. is. több-. egyköny-. jelzett esetében fel-. betegének két facialisát. alsó végtagjain. csupán a «coordinátiót Ezen peripheriás rostokat azonban senkisem nem lehet felvenni, hogy a neuritis kizárólag ezeket. szolgáló rostokat®.. ösmeri. s. támadná meg. Általában véve. az inreflexek a megtámadott idegek mentén ig en gyorsan eltnnek, úgy hogy a beteg még képes mozgatni alsó \ ég tagját, st jár is vele, de inreflexe már teljesen hiány-. Gyógyulás esetén az inreflex igen késn tér vissza, sokszor csak amidn a beteg már régen kigyógyulnak érzi magát. Strümpell és Moebius 21 az inreflexeket két esetben fokozottakzik.. nak. eszlelték. a. megbetegedett területek szomszédságában A polyarthntisben észlelhet inreflex-fokozódás analógiáját tekintve, nem kell messze keresnünk a magyarázatot, beérhetjük azzal! hogy ezen bantalmakban, ha a reflex-pálya még ép. fokozott reflex-ingerlékenység van jelen.. A. Gzelés és. székletét. kerül a sor, de idónkint. jelentékeny zavaraira csak ritkán a hólyag vagy a végbél beidegzése is. gyöngül.. A. környéki neuritis aránylag ritkán támadja ideget, de ezen esetben a szemtükörrel meglátható neuritis opt.-t okozhat benne. A papillának néha. meg. a látó-. elváltozást:. említett elhalvá-.

(23) A. 17. környéki idegek betegségei. Neuritis. A. azonban nem környéki ideg, ha tehát tulajdo: képen agyvelrészlet s ezen ú. fi. ideg is bántalmazva van, kétségtelen, hogy a folyamat csak. nyúlás;. a központi idegrendszert. nem. veend.. tünetnek. általános. is. látóideg. A. megtámadta.. pupillákon. eltérés. észlelhet.. Beúlegzési zavarok nemcsak az izmokban, hanem más képletekben, is elfordulnak; így a brön eleinte gyakori a nagyfokú. kékkóros lesz a br, a megtámadott brterületeken vízkóros duzzanat is észlelhet. Hasonló duzzanatok néha a bántalom székhelye körül lev Ízületekben is. izzadás,. .. késbb. hideg,. száraz,. st. —. —. láthatók mint savós beszrdés, az izületnedvnek szaporulata bántalomnak az arthritisekkel rokon voltát. e s bizonyítják Goyvers 22 szerint az Ízületekben szalagos összetapadások is támadnak. amelyek a mozgást még inkább megnehezítik. A brön néha. egy Praenkel esetében a beteg két alkarja feszít oldalán, a fels harmadban, részarányosán elhelyezett, eléggé mozgatható, a coriummal össze-. a cjlossy skin síma,. fényes felülete. tnik. fel.. ezen göbök szövettani vizsgálata sarjadzó szövetalkatot derített fel, bacteriologiailag negatív eredmény volt. Hasonló göbök a beteg csontjain is voltak. Azon nézettel szemben, mely a herpest a cerebrospinalis érz ideg. függ lemezalakú. gyuladásából. göböket. ered. ily. észlelt,. elváltozásnak tekinti, igen. peses kiütésnek ritka volta.. Még ha elfordul. is,. feltn. a her-. magyarázatot. nyer a polyneuritis fertz jellegében, amit az egyes esetekben, bár ritkán, kimutatható múló albuminuria és lépdaganat is támogatnak.. Ha. a neuritis. kórfolyamata. súlyos lélegzési zavarok,. a. st ennek. lélegz izmokra folytán. a. halál. is. is. átterjed,. bekövet-. kezhetik; néha a nyelés is nehézzé válik. Veszedelmes tünetként nem kell tekinteni, ha a szívmködés a hmérsékkel arányban álló. módon szaporává. A. lesz.. polyneuritisnek némileg. különváló alakja a régebbi neu-. ascendens migrans amely fleg sérülések következmény ekép szerepelt a leírások szerint mint a sebtl kiinduló gyuladás, része az ideg mentén haladt a gerinczvelöbe is ezen esetek egy. ritis. ,. ,. ;. ;. fertzésen alapult, de jelenleg épen nem tekinthetjük bebizonyíhosszában, tottnak a fertz anyag ilyen tovakúszását az ideg gerinczvelóben bár Marié 24 felveszi, hogy az amputáltakon a 9 A belgyógyászat kézikönyve.. VT..

(24) Dr. Jendrássik. 18. Ern. kimutatható idegsejtpusztulás a régebben hiányos sebkezelésnek a következménye. A tetanusról kiderült, hogy annak toxinja a. véren keresztül hat a központi idegrendszerre, számos idevágónak máskép gondolkozunk így vélt kóresetrl pedig ma egészen ;. még. pár év eltt. a. ma egyszeren. de. támadt,. után. sérülés. traumás hysteriának jelezhet eseteket ezen neuritis ascendensbl származtatták. Még kevésbbé illik bele mai gondolkozásunkba a. sympathiás neuritis amelyet egyoldali sérülések után az ellenoldali, megfelel idegben támadt neuritisként írtak le régebben Többszörös neurorriyositis (multiple N.) neve alatt Senator 25 néhány kóresetet ismertetett, amelyekben elbb az izomgyuladás, késbb az idegek gyuladásának kórképe támadt, heves fájdalmakkal, az izmok sorvadásával, petyhüdtségével. Egy bonczolt ,. esetben az izmokban sekkel. az. találtak,. Az izmokon az. ú.. degeneratiót.. pedig jelentékeny. idegekben. elfajulási reactio. vérömlé-. apró. myositist. szövetközti. n.. kezdeti jelenségei voltak kimu-. tathatók.. A. polyneuritis idültebb esetei, mint említve volt, többnyire. csak egyes záskor,. törzsökökre szorítkoznak,. ily. hvösebb levegben, részben. ott. okoznak idválto-. hzó,. helybeli,. szorító. fáj-. dalmat és sajgást, részben kisugárzó hangyamászást és bizsergést az illet végtagon. Ezen alakja a polyneuritisnek gyakran igen a fájdalom alatt az illet kifejezett vasomotoros zavarokkal jár :. kar erei megduzzadnak,. st. nem. sötétebb színezet. Ezen bántalom jelleggel bírni, de. esténkint. éveken. fokozódik.. át ki-ki újul, s. Némileg. czímen tárgyalandó kóralak. A. (L.. is.. szokott. igen. a. tartozik. rendszerint. fájdalom. acroparaesthesia. az. a neurosisok között.). lepra-bacillusoknak a. a. átterjedésének.. minden. A megtámadott. külbrrl. területeken. érzési fajra nézve,. néha elhaladó. lesz.. leprás polyneuritis tünetei szétszórt, foltokban. megfelelleg válik. ide. vastagabb. kéz. az egész. ezen. a. kezddnek,. az idegekre való. br. területek. érzéstelenné. nem csupán. a. pigmentjében megváltozott helyeken, hanem az épnek látszó brterületeken is elállhatnak. Az érzéstelenséget tompult érzés elzi. meg,. st néha. izombénulások. túlérzékenység is. támadnak. is.. lások. az. izmok. sorvadására. folyamat. továbbhaladásával. leggyakrabban a kézta facialis területén. Ezen bénu-. pedig. és. izmokon, ritkábban a peroneus. A. s. vezetnek. s. az. elfajulási. reactio.

(25) A. Fájdalmak,. feltüntethetik.. minden fokozatát. 19. környéki idegek betegségei. Neuritis. rángások. fibrillaris. Ezen esetekben is lehet egyes helyeken megvastagodott. nyomásra érzékeny idegfonatokat kitapintani. Ezen megbetegedési helyek sem a leprás, sem a csúzos polyneuritisben nem részarányosak amit hangsúlyozunk, mert. ritkán észlelhetk.. ,. tankönyvekben. egyes. mint. részarányosság. a. a polyneuritisre. jellegz tünet szerepel, pedig ez, eltekintve az általános elterjedés esetétl, csak az idegdegeneratiókra illik. Igen fontos, bár inkább a theoria szempontjából, hogy a érzéstelenség. leprás. daczára. sem. sem Brach-Romberg-. ataxia,. tünet nincs jelen. Ez elttünk természetes, akik gatási eredetének hívei. feltnnek. szabály. általános. alól. s. újra. s. érdekesnek. kivételt tenne. ataxia moz-. támogatja a fentebb a. is. Schultze. elmondottakat.. ataxiáról. polyneuritises. hiányát igen. vagyunk. az. találja,. 20. valamely. mintha. körülmény. ezen. ataxia. az. feltn. ;. azonban elveszti, mihelyt különválasztjuk a valódi neuri amelyeknek degeneratióktól, tiseket az egyszer, másodlagos. voltát. kiindulási pontját a központi idegrendszerben kell keresnünk.. Kórlefolyás.. Ezen tekintetbl. a. polyneuritisek igen külön-. hevenyés alakra illik, pár nap, pár hét alatt enyhülés áll be a fájdalmakban s aztán pár hónap alatt lassankint meggyógyúlnak a bénulások és érzési. bözk. Egyes esetekben. s. ez leginkább a. zavarok. Míg az esetek többségének ilyen. kedvez. lefolyása,. a. —. vagy addig egyes esetekben a lélegz izmok bénulása folytán mégis halhat a beteg. valamely közbejöv más bántalom folytán A bántalom rendszerint, ha rossz fordulatot vesz. már igen korán. —. súlyossá alakul, míg ellenben a veszedelem a betegség tartásával. arányban csökken. Az izmok mködésképessége legnehezebben a feszít oldalon kerül vissza, egyes izmok bénultak is maradhatnak.. A. leprás polyneuritist illetleg a lepra leírására kell hivat-. koznunk.. (L.. köt.. I. Kárjelzés.. A. 915.. 1.). a. kórjelzés alapjául szolgál. kórkép. s. fleg az. izomatrophiával járó bénulás és fájdalmas kezdet, érzési eltéréidegtörzsökök mellett. A fleg sekkel. kitapintható, érzékeny eleinte heves fájdalmak. mattal. való. jelenléte. biztosít. a. összetévesztéstl, ha tekintetbe. gerinczveli veszszük,. folya-. hogy. a.

(26) Dr. Jendrássik. 20. Ern. fájdalmakat rövid idvel követte a bénulás és az izomsorvadás, s a betegség egészen hevenyés kezdet és gyógyulással végzdik.. Azon. poliomyelitisek,. rendszerint. amelyek ei's fájdalmakkal indulnak meg, szövdöttek.. polyneuritis-szel. Összetévesztés elfor-. neuralgiákkal, így ischias-szal, de ezeknek idült jellege legtöbbnyire útbaigazítást ad kétes esetben a villamos vizsgálat. dulhat. pl.. ;. van hivatva eldönteni a hiányzik az ischiasban. kórjelzést, az. elfajulási reactio. ugyanis. a gerinczveli eredet, sokkal lassabban. ;. pedig sokáig a túlnyomóan ezen esetekben ép izomrostok elfödik az elfajulási reactiót s így mutatható az ki. Végre nagy fontosságot kell is csak késbb. beálló és. terjed izomsorvadásokban. tulajdonítanunk az idültebb esetekben a fájdalomrohamokkal együtt járó vasomotoros zavaroknak.. gyógyítás els föltételéül a teljes nyugalmat hangsúlyoznunk. Enyhébben kezdd esetekben is nagy. A. Gyógyítás.. kell. fontosságú e tényez, amelyet minden. meg. áron. beteggel. Minden mozgás idegingerléssel jár. s. kell értetni. a. ez elkerülend, de. van kedvez hatása a beteg ugyanis állandóan egyenletes hmérsékletben van ágyában. Mindkét tényez elsegíti a fájdalmak csökkenését s ezen irány-. a teljes. nyugalomnak még más. oldalról. is. :. de az alapbántalom ellen is az izzadást elmozdító eljárásokat csatoljuk még a nyugalomhoz. Eleinte phenaeetint, salicylsavas nátriumot adunk, hasonlóan a sokizületi csúzban szokásos tehát vagy szétosztva a nappal óráira, vagy rendelési alakhoz. ban. is,. ;. nagyobb adagban nyújtjuk e szereket késbb megfelel hmérsék meleg fürdket rendelünk. Helybelileg is alkalmazhatjuk a meleget. A hideg csak ritka esetben ad enyhü-. naponta. lést és. egy-két. ízben. csak ezen esetben. A bels. vehet. használatba.. ha már az els heves fájdalmak csökkenni kezdenek, a jódkálium és kénes kerülhetnek sorra. Az elbbit olyan napi adagban rendeljük, amennyit a beteg elviselhet jodisiuus nélkül, az utóbbit legczélszerbb a bekenési szerek. közül,. kúra alakjában használni, bár az angolok belsleg (kék piluláik-. ban ). is. dicsérik.. A megbetegedett igen helyénvaló. az izmokra. s. idegek és izmok. villamos. kezelése. itt. is. Ha már jelentékenyebb sorvadás mutatkozik, úgy. az idegekre. is. mindenesetre ajánlatosabb a galván.

(27) A. környéki idegek betegségei. Az idegek méreghatásból ered elfajulása. áram alkalmazása: az anodot. ú.. mozgatjuk a. járó elektródával. n.. 21. 4—5 MA. erej árammal, középnagyságú dif ferens rheophort használva. Enyhébb esetekben a farádos árammal is czélt lehet érni. A villamozásnak 4—5 pereznél tovább. beteg ideg mentén,. nem szabad tartania. Az izmok sorvadását hatjuk, de igen ajánlatos. (másságé) fokozni,. köz vetetlenül ugyan. nem. befolyásol-. azoknak táplálkozását enyhe kenéssel. st ha. ezt a test többi részeire. kiterjesztjük,. is. az általános táplálkozást segítjük el, ami állandóan ágyban. betegre. is. fekv. igen nagy fontosságú.. A. Idönkint tonicumok adandók.. beteg táplálkozása gondos. figyelemben részesítend, a táplálék legyen a folytonos fekvésnek megfelel. A már lábra állott beteget, ha az évad kedvez, küldjük jó. levegj. helyre, de. nagyon lelkére kössük, hogy minden. kifá-. leggondosabban tartózkodjék. Az idült neuritiseknek és a hevenyés alak utómaradványainak kezelése igen czélszerüen történhetik a meleg forrású gyógyító. radástól, megfázástól a. helyeken, olyan elvek szerint, amint az idült arthritist gyógyítjuk, bár a (láp-, sós-, feny-) fürdknek rövidebb ideig szabad csak behatni. letet. A. évadban a villamos izzasztóval. téli. is. lehetne kísér-. tenni.. Az idegek méregliatásból ered. elfajulása. (Neuritis. degenerativa toxica.) Bevezetés.. vezetre. ható. Az újabb vizsgálatok. különféle. kémiai. kiderítették,. szerek. hogy a. szer-. némileg. egész sorozata,. eltér klinikai kép mellett, oly körfolyamatot idéz el a szervezetben, amelynek legfeltnbb kórszövettani alapjául a környéki idegek elfajulása szolgál. Ezen elfajulás azonban minden .gyuladásos jelenség nélkül foly le s bár gyakran enyhébb paraesthesiák. is. teljesen. kisérik. a. tüneteket,. hiányoznak. s. az. mégis nagyobb folyamat. egész. megy végbe. Már maga ezen két tényez. érzési elváltozások. fképen. a. mozgató. idegrostokon. gyulád ás, a helybeli érzékenység, duzzanat hiánya és az elváltozásoknak a mozgató elemekre a legvaló csaknem kizárólagos és részarányos szorítkozása :. a. :. nagyobb mértékben valószínvé. teszi. ezen elfajuíási folyamatok-.

(28) Ern. Dr. Jendrássik. 22. nak az idegsejtbl való. A. kiindulását.. neuron. értelmében az idegsejt ágaival együtt egy. theoria,. amelynek. egészet alkot, szintén. hogy az idegelfajulás kiinduló pontja a megfelel idegsejtben keresend. Könnyebben elképzelhet ugyanis, hogy azon okok, pl. mérgek, amelyek ezen meg-. azon irányba. tereli. gondolatainkat,. betegedéseket elidézik, a különféle mködés idegsejtek közül épen egy bizonyos affinitásúakat válogatnak ki, minthogy, legalább eddigelé, az egyformájának látszó környéki idegek épen egy csoportjára volnának károsak. Tudjuk, hogy morphologiai. kiilömbség van a mozgató és. érz. sejtek között,. nem ismerünk. azonban hasonló külömbséget a mozgatást és érzést vezet környéki idegek között.. Az újabb vizsgálatok mind gyakrabban tüntetnek fel ezen bajokban a központi idegrendszer, fleg a gerinczvel mozgató módszerek tökéletesbülésével valószínleg visszakerülnek ezen kóralakok azon csoportba, ahonnét jöttek: a gerinczvel, st az egész idegrendszer szürke állományának bántalmai sorába, akkor pedig a környéki rostnak elfajulását egyszeren másodlagos elfajulásnak fogjuk tekinthetni. Igaz, hogy fleg újabban egyes szerzk a sejteknek a Nisslféle festési módszerrel tanulmányozása közben úgy fogják fel a dolgot, mintha a környéki idegek elváltozásának másodlagos következménye is lehetne a sejt bizonyos fokú megbetegedése.. sejtjeiben elváltozásokat, ezen vizsgálati. Ezen. valóságos. circulus. vitiosusban. még. inkább. megnehezíti. gondolkozásunkat azon körülmény, hogy az egyes és igen szavahihet vizsgálók a környéki rostokon oly esetekben is láttak igen jelentékeny elfajulási változásokat, amelyekben a beteg életében. semmi. mködési. elváltozások szövettani. amelyet. pl.. egyes ideg. nem volt feltalálható. Ezen képe pedig megegyeznek látszik azzal, átmetszése után. tehát teljes mködési kiesés. Mindezekbl, véleményem szerint, csak azon egy alapos következtetés vonható le, hogy eddigi szövettani módszereinkben s fleg azokban, amelyektl épen a legfinomabb viszonyokra nézve várunk felvilágosítást, ne bízzunk túlságosan A környéki ideg elfajulásának képét a myelinhüvely szétesése adja meg, ez magában még nem jelenti a tengelyfonál elpusztulását is s a tengelyfonál vizsgálása még nem foglalja el megillet bénulása után nyerünk.. helyét az idegkórtani szövettanban..

(29) A. környéki idegek betegségei. Az idegek méreghatásból ered elfajulása. felhozták azon tényt, hogy. eredése. központi. idegelfajulásoknak. Ezen. egyesek. tehát azon részletei. ideggyökök,. az. ellen. 23. elágazás az idegnek, amelyek a gerinczveli sejt és a környéki is az között vannak, épen szoktak maradni s így ha elfogadjuk idegsejt megbetegedését, hiányzik a folytonosság az elfajulásban.. Ennek. ellenében. is.. Méltán kell a. hogy hasonló magatar-. felemlíti,. eredés esetben jövtl kívánnunk ezen esetekre nézve is meg-. adatok. gerinczvelbeli. az. ilyen. ma. kérdés. amennyire a. bízhatóbb adatokat, de szövettani. 27. határozottan. nehány. tást látott. Marié. P.. idegelfajulások. megítélhet, a eredetére. központi. vallanak.. A. irányban tanúskodik és számos kórtünetekhez a központi idegrendszei. kórkép. klinikai. is. ezen. esetben csatlakoznak a megbetegedésének kétségtelen ben).. A. jelei. környéki idegelfajulások. okai. szellemi. a. (pl.. mködések-. szétterjedk az mindezek alapján ezen oly. is. egész testben (mérgek és toxinok), hogy bajok keletkezésének els helyét a legnagyobb a központi idegrendszerben kell keresnünk s az teket ezen szempontból kell tekintenünk. S. itt. valószínséggel. egyes kórtüne-. kénytelen vagyok. épen nem minden eset neuritis, amely Téves azt hinni, hogy ha egy bénulás annak diagnostizáltatik meggyógyul, környéki volt, mert bizonyos mértékben acutabb, st néha hosszabb ideig fennállott folyamatokban gerinczveli. hogy. hangsúlyozni,. !. gyógyulhatnak. Azon jelenségeket, amelyek alapján ma a neuritis kórjelzését felállítják, legnagyobbrészt nem mondhatjuk megbízhatóknak, pl. Rosenblath egy minden tekintetben homályos eredet, részleges gyógyulással végzdött esetében. bénulások. is. a. véli. kétségtelennek,. neuritist,. a. következ tünetek mellett. részarányos bénulás, sorvadással, néhol részleges el faj u Iá si reaejelentióval, az inreflex hiányzott, érzészavarok nem voltak de maradt. téken}’ tompulás a szellemi mködésekben amely állandó ,. ,. Ezen tünetek. közt.. egy. sincs,. amely a neuritisnek jellegz tünete. lenne, a bénulás részarányos elrendezése, az érzészavarok hiánya esetet és a szellemi változás a központi eredet mellett szól. Ezen azért. hozom. itt. fel. s. nem. a polyneuritis. utóbbi bántalomuak teljességgel. nem. fejezetében, mert ezen. lehet. venni,. ellenben voltak jelen, de csak következményes. degeneratiók. jelleggel..

(30) 24. Dr. Jendrássik. Felosztás.. Ezen. Ern vegyi. okai. elfajulások. anyagokban. talál-. hatók meg, eltekintve a traumás sérülésbl eredt elfajulásoktól, amelyeket külön fejezetbe foglaltunk. A kórok szerint három csoportba oszthatjuk ezen degeneratiókat,. es. mérgek okozta elfajulások. a. 1.. ú.. m.. (alkohol,. ólom,. arzén,. kén-. stb.). a toxinokból keletkezett elfajulások (diphtheria. influenza,. 2.. puerperium. ?,. malaria. 2,. beri-beri. betegségekben. a senyvedtséggel járó. 3.. ?). észlelhet. lások (aggkór, tabes, diabetes, tiidvész, rák, köszvény. elfaju-. stb.).. hogy mindezen oki momentumok hatása nagyon függ az egyéniségtl, míg az egyik egyénen már korán kiütnek általában a kórtünetek, addig mások soká mentesek maradnak azonban rendesen hosszabb idbe telik, míg a kórok kifejti. Úgy. látszik,. ;. hatását.. Kórboncztcun. Elénk. vezet okok gálat. igen. is. az. ezen idegelfajulásokra. változatosságával, a bonczolás,. egyöntet. geket feltüntet. Nem. ellentétben. —. —. a szövettani vizs-. legfeljebb csak fokozatbeli kiilömbsé-. képet ad. terjeszkedhetünk ki e. st. :. a másodlagos elfajulás. helyen. ezen. elváltozások. kórképét.. flnomabb. mint ismeretes, legelször a myelinburok az, amely megolvad, zsírszer cseppekké esik szét, majd lassan felszívódik. részleteire. s. ;. A. eltnik.. tengelyfonál. is. eltnik, bár ennek pusztulási alakját. kevésbbé ismerjük. Ezen regrediáló folyamatok mellett a Schwannés Henle-hüvelyekben lehet csak látni némileg gyuladásnak értel-. mezhet. folyamatot. A. megszaporodnak. annyira. tnhet. kifejezett fel,. fleg. :. is. ugyanis ezen burkok. sejtmagvai tetemesen. kötszöveti gyarapodás lehet,. hogy. néha kivételképen az tetemes duzzanat képében. látjuk ezt az átmetszett. idegek. központi. rész-. ha a két vég össze nem nh t, ekkor ugyanis valóságos neuromák támadhatnak, amelyekben azonban, elfajulás nincsen. letén,. A. túlburjánzás tehát Itt. fleg a megbetegedés helye. felett. kellene felemlítenünk a sejtek elváltozását. is,. képzdik. amelyek. következményéül tekintjük mi az ily degeneratiót, de ezen sejtek a gerinczvel részét alkotják s részint ott, részint a mérgezések fejezetében kellképen tárgyaltattak, ezért itt beérjük az ott elmondottakra való hivatkozással..

(4) (5) &Iacute;RT&Aacute;K DR

(4) (5) ÍRTÁK DR