TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL
296
0
0
Teljes szövegt
(2)
(3) ÁLMAGYAR lURODALOM. MOH-FLÓEÁJA A. K. M.. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL. HAZSLINSZKY FRIGYES A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA RENDES TAGJA.. BUDAPEST. KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1885..
(4) ^"^ ^. '. LIMARY. 3 3. ^^Tt^. OF THE. GRAY HERBÁRIUM. HARVARD UNIVERSITY. THE GIFT OF.
(5) A MAGYAR BIEODALOM. OH -FLÓRÁJA. .. M.. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL. IRTA. HAZSLIXSZKY FRIGYES A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA RENDES TAGJA.. BUDAPEST. KIADJA A. K. M.. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1885..
(6) FRANKLIN- TÁRSULAT NYOMDÁJA.
(7) A Magyar Birodalom moh-flórája a második és befejez része annak a mnek, melynek megírásával a kir. m. Természettudományi Társulat Hazslinszky Frigyes tanárt a választmánynak 1874. évi július 16-ikán tartott. ülésén megbízta.. E munka. általános. a titkárság felszólítására,. részét,. a. mohok. jellemérl,. Schuch József budapesti tanár. volt szives megírni.. A. kiadás költségeit a Természettudományi Társulat. az országos segélybl fedezte.. Budapesten, 1885. márczius.. Fodor a k. m.. József,. Term. tud. Társulat els titkára..
(8)
(9) ELSZÓ. Hazánk edényes növényeinek rendszeres lalását füveszeti. tottam közre.. mohokat. kézikönyv alakjában. A mult. évben a zuzmókat, most pedig a. állítottam össze.. mben. Ebben a két. nagy csoportja. talan növények két. összefog-. még 1872-ben bocsá-. áll. a. a világ-. magyar füvész. számára rendszeresen összefoglalva.. E. moh-flórában összefoglaltam Schimpek rendszere. és fajfogalma szerint. a. mindazokat a. magyar korona tartományaiból. melyeket eddig. fajokat,. feljegyeztek.. összegyjtésében kivülem sokan fáradoztak. anyag meghatározásában kevesen.. Wahlenberg után áll,. elsö helyen boldogult. a kinek több felsorolt. JuEATZKÁ-n kivül. ki kell. LiMPKicHT GuszTÁv-ot, fel. SKi-t, ki.. ki. ki ueni csak. külön jegyzékben. Grimmiae tatrenses. ;. de a gyjtött. utóbbiak. közt. Jueatzka Jakab. hitelességét. faj. még emelnem mint. Sziléziának moh-flórájába,. tött mohait. Az. Az anyag. köszönöm. önálló dolgozót. több magyar mohot vett. hanem a Magas-Tátrán gyjis. közölte; továbbá Chalubin-. czím. monographiáját adta. Hazai szaktársaim közt Simkovics Lajos aradi tanár,. a Királyhágón túl Euss. urak kezdtek. Mihály. és. Barth József. e téren önállólag határozgatni.. lelkész.
(10) VI. A. hazai moh-flórára. Dr. Kanitz Akos az 10.. számában. «. vocatkozó munkák jegyzékét. Erdélyi. állította össze.. múzeum*. Ezt a jegyzéket. kében felhasználtam ugyan, de. nek tartom. a. A. fö dolgozatok,. 1876. évi folyama. itt. teljes értéké-. újra közölni fölösleges-. melyeket többször idézek,. következk I.. Georgh Wahlenbeeg, Flóra Carpathorum. princi-. palium. Göttingeae 1814. ^.. Stephants Endlicher, Flóra Posoniensis.. 3.. F. ScHiP., Enumeratio plantarum Transsilvaniae.. 4. Dr. HüGO V. Kles-ggratt, Die in der Umgegend Agram vorkommenden Pflanzen. •Linnsea XXXL p. 62. 5. Eii. Weiss. Verzeichniss der Moose aus Istrien und Dalmatien, a becsi állat- és növ.-tani társ. evk. 1867. 6. Flóra di Fiume e del suo Litorale. Almanaco Fiumano per Tanno 1858. Szerzje Noé. 7. ScHTLZER, Kanitz und Knapp, Die bisher bekann-. V.. ten. ^. Panzen 8.. Slavoniens. Bécs 1866.. Stoitzer, Nachtrag. zuden bisher bekannten Pllan-. zen Slaviens, a bécsi áUat- és növ.-tani 9.. társ.. J870.. HoLUBT közleményei a «Letopis Matica Slovenskej. czimü folyóiratban. 10.. Dr. Paxcic, Zur. Banates, a bécsi. állat- és. II. Reh3ian>',. moose. des. nordösthchen. Versuch einer Aufzáhlung der Laub-. V. TVestgaiizien,. 12.. Moosora. növ.-tani társ. évk. XI. (1861.). a bécsi állat- és növ. társ. évk. 1865.. BoLLA János, Die Flechten, Algen und Moose. Presburg.. — Yerh.. 13. Lempricht,. d.. Ver.. f.. d.. Naturkunde in Presb. 1860.. Nachtráge zu. J.. Milde Bryologia. siaca.Bericht derSchlesischen GeseUschaft. 1872. 56. sile-. —72.1..
(11) VII. LiMPRicHT,Ueber. 14.. die. Laubmoose der. Bericbt der Scblesiscben Gesellscbaft.. E. jegyzékben a szerz felszólítására. mobfajokat közöltem, melyeket. nem. banem. publikáltam,. javításokat. Hben Tátra. 12—13.. 1874.. nem. 1.. csak azokat a. magam gyjtöttem és még vonatkozó. régibb közléseimre. is.. 15. SiMKovics Lajos, Jelentés a Eetyezátra tett társas. kirándulásról. Matb. és term. Közi. X.. Systematiscbes Verzeicbniss der in Siebenbürgen. 16.. angegebenen Cryptogamen. Arcbiv des Vereins für Siebenbürgiscbe Landeskunde. Hermannstadt 1878. 17.. FöRSTER. österreicb. J. B.,. Beitráge zur Moosflora. und West-Ungarn,. társaság évkönyvében, 1880. 18.. BoRBÁs ViNczE. növényzete*). v.. Nieder-. a bécsi állat- és növénytani. 233—250.. ((Budapestnek. czim munkájában. a 37. 1.. és. — 42.. környékének 1.. 87 mobot. össze a fváros vidékérl.. állított. 19.. JuRATZKA. J.,. Die Laubmoosflora von Oesterreicb-. Ungarn. Bécs 1882. 20.. Baumgarten, Enumer. stirpium Magnó Transsil-. vaniae principatus. 21.. czim. 4. köt.. Matcovich P. SuUa. ílora crittogamica di. Fiume. nem vebettem tekintetbe, mert a belymeggyzdtem, hogy e munka adatai a valóságnak nem felelnek. dolgozatát. szinén raeg. A. rajzokat Bruch,. Schimper. és. GÜxMbel «Bryologia. Europaeao czimü nagy munkából, valamint ScHiMPER-nek (íVersucb. einer. moose)) czímü. A mohok. Entwickelungs-Geschichte. der. Torf-. könyvébl idéztem. általános jellemvonásait ((Éjszaki Magyar-.
(12) VIII. hon Lombmohai)) czímü munkámban, a magyar démia Math.. Természettudományi Közleményei IV.. és. — 424.. kötetében a 405. tud. Aka-. lapon és. «. Ej szaki Magyarhon. s. különösen a Magas Tátra májmohai)) czímü,, Pozsonyban megjelent értekezésemben közöltem. csak a. kezd búvárkodót. kivántam. nem tartottam munkában ismételjem.. figyelmeztetni. szükségesnek, hogy azokat ebben a. Hogy azonban. Ezekre s. a Term. tu(K Társulat jónak látta az álta-. lános résznek a hozzácsatolását,. a. munka. használható-. ságát csak fokozta vele.. Mohainkat viszonyok. itt. szerint. tenyészeti övek vagy felosztani. más. tenyészeti. fölösleges Írásnak tartom,. mert nagyok még azok a hazai területek, hová bryolog még. nem. Mohflóránk gazdagságát legföljebb Szilézia. jutott.. mohaival lehetne összehasonlítani, melyeket Limpeicht állított össze.. De. mint hazánknak. Sziléziának és. azért. más. a geográfiai szélessége,. mohai. mohflóránknak csak. magasabb tenyészeti öveivel vethetk egybe.. Ámbár. e. munkám majdnem els. magyar irodalomban, állandó. érték. s. és úttör,. kísérlet. e. téren a. mégis azt hiszem, hogy. hogy hosszú idre alapul szolgálhat. mohflóránk további kutatására. Eperjes, 1885. május 4-én.. Hazslinszhj Frigyes,.
(13) ÁLTALÁNOS RÉSZ. A MOHOK JELLEME. a áll. A mohok virágtalan növények. A szár meg a levél, mely mohok nagy részénél könnyen észrevehet, csak sejtekbl edények. ;. sem. keiük nincs; csak. emezek. sejtje a petesejt.. sem. a levélben nincsenek. Gyö-. gyökszálak pótolják. Az aiitheridiumok és. mohnövény szárán fejldnek. Amazok. pistillidíumok a szei-vek,. a szárban,. a. ni. Ebbl. szervek.. lesz a. A. pistilUdium. a. hím-. legkiválóbb. sporogonium. Ez szintén csak. sej-. tekbl áll s a fejldés körfolyamában egy külön nemzedéknek tekintend táplálékát a mohnövénybl veszi, a melyen úgy szólván csak élsködik. A spórák, melyekbl kicsírázáskor lemez;. vagy fonálszer eltelep (prothallium, protonema) fejldik, a. sporogonium belsejének bizonyos. 1.. A. sejtjeiben. képzdnek.. spóra csírázása és a mohnövény vegetatív részei.. Ujabb megfigyelésekbl tudjuk, hogy a májmohok spórái csak a világosság hatása alatt csü'áznak.. A. chlorophj'll. képzdé-. sére szükséges világosság,. elegend.. A. úgy látszik, e spórák csírázására is csírázás els eredménye az eltelep, melynek alakja. nemek mohok eltelepe majd és fejldése a. Hazslinszky,. A. szerint változik. Alakjára nézve a mdj-. tisztán fonálszer (Eiccia, Anem-a),. Maeryar birodalom moh-flórája.. 1. majd.
(14) 2. tisztán lepényalakú (Pellia,. sem. ritkaság, liogy a. pel. combinálódik. Az. FruUania).. Fegatella, Kadula,. fonálszer eltelep a lepényalakú elötelep-. (Preissia,. Grimaldia,. Eeboulia,. Duvalia).. A moh -növények,. melyeknek fejldését részletesen tárgyalni nem fogjuk, vagy az eltelep csúcsán (Eiccia, Anémia) vagy az. eltelep oldalán jelentkeznek.. — A lombos mohok spóráiból fejld. A ffonál és ennek oldalágai minden lényeges tulajdonságukban megegyeznek. eltelep. rendesen egyszer, szétágazó sejtfonál.. egymással. Ha a telepfonál elég világos helyen fejldik, akkor jei telve. vannak chlorophyllszemcsékkel. sejt-. és a sejtek választófalai. keresztben metszik a fonál hossztengelyét. Ellenben sötétben. növekedvén, chlorophylltalanok metszik a fonál tengelyét. földbe ereszkednek jeik ismét. s. A. s. a sejtek választófalai ferdén. chlorophylltalan fonalak gyakran a. a gyökszálak természetét veszik. fel; sejt-. megtelnek chlorophyllal, ha a fonál a föld felszínére. jutva a világosságon folytatja növekedését.. Az eltelepen egyes. oldalágakból rügyalakú képletek lesznek. ezek azután mint a. mohnövények fejldnek tovább.. s. — A tSzegmohok spóráiból. víz-. ben, fonálszer, nedves földön lepényalakú eltelep) képzdik.. A mohok rövidebb ideig. kömlmények. eltelepe a él.. szerint hosszabb. Pusztulása rendesen akkor. mohnövények már annyira. fejldtek,. hogy. áll be,. vagy. midn. a. saját gyökszálaikkal. táplálkozhatnak.. A mohok 2.. szára, alakjára nézve, kétféle. :. 1. .. telepalakú és. hengeralakú.. A. telepalahí szár a Eicciáknál, Anthoceroteáknál, Mar-. meg a Jungermanniaceák azon részénél van, mely a kifejldés alsóbb fokán áll." Az ilyen szár vagy lemez-, vagy szalagalakú. Alsó oldala gyökszálakkal van megrakva s az aljzathoz simul. A gyökszálak, melyek a szárat az aljzathoz fzik, chantiaceáknál. a szár legalsó sejtrétegébl erednek.. A telepalakú szár egy (Metz-. geria,. Aneura, Blasia) vagy több (Eiccia, Pellia) egymás mefiett. fekv. csúcssejttel növekedik.. *. ügy hiszem, nem követek. választom.. A. csúcssejt,. el hibát,. ha. illetleg csúcssejtek a. a telepet a telep-alakú szártól el. nem.
(15) szár végén, egy öbölszer bevágásban fekszenek. illetleg csúcssejtek szabályszer osztódását. sen fejtegetni. ;. nem. A. csúcssejt,. fogjuk tüzete-. ha megemlítjük, hogy a csúcssejt vagy. elég az,. csúcssejtek osztódása folytán keletkezett szeletsejtek addig-addig. osztódnak, míg létre. nem jön mind. kifejldött szárat alkotja.. A. ágaival. Elágazása dichotomialis.. képen jöhet. Az egyik. létre.. az a. sejt,. mely. a tökéletesen. tele^mlakú szár egy síkban fekszik. Az. ilyenféle elágazás kétféle-. esetben, a. midn. a szár végén több. egymás mellett, ugyanott két csúcssejtcsoport támad, melynek mindegyikébl azután egy-egy ág veszi eredetét. A másik esetben, a midn a szár végén csak egyetlen egy csúcssejt van, a fellép ágnak csúcssejtje a régi csúcssejteknek eg}ik szeletsejtjébl keletkezik. Ezekbl látni való, hogy az els esetben két új ág fejldik, mely rangra nézve egyenl a másik csúcssejt fekszik. ;. esetben ellenben a két új ág egyike voltaképen a szár foMatása, másika pedig ennek valóságos oldalága. A telepalakú szár alsó oldalán. — a középvonal irányában —. szeríi, eg^^etlen. apró, színtelen, pikkely-. egy sejtrétegbl álló levelek vannak, melyek. mulékonyságok miatt — a. kifejlett. száron gyaki-abban. már. —. nin-. csenek. Egy-két növényen a szóban forgó leveleket rövid szr-. képletek alakjában látjuk (Metzgeria, Aneura, Pellia), míg máso-. kon (Anthocerosj. teljesen hiányzanak.. szárát oly sejtek alkotják,. Néha. láb nincs.. az. az egész szárat csak egyetlen. de a legtöbb esetben több sejtréteg. alkotja, fölött.. A májmohok. telepalakú. melyek között edény vagy edénjTiyaegy sejtréteg fekszik. is. egymás. Hog}' igen sok telepalakú szárban közép-ér mutatkozik,. onnan van, mivel az a középvonal irányában. tatásában a tenyészcsúcs. is. fekszik) rendesen. (a. melynek. foly-. vastagabb, mint a. szélén, a hol kisebb-nagyobb távolságra terjed egyi-étsége befelé (Pellia, Metzgeria).. A. többrét szár. sejtek alakját és tai-talmát. nemek.. —. vagj^. Sokszor ezek a sejtrétegek. sejtrétegei. —. tekintve a. egynemek, vagy különcsak azért különnemek,. mert a chlorophyll csak a szár fels oldalát borító sejtrétegben jelentkezik.. A. Marchantiáknál a sejtrétegek különnemsége. sokkal jelentékenyebb és feltnbb, mivel nemcsak a sejtek tar1*.
(16) 4 alakjából is veszi eredetét. A Marchanbels szerkezetére nézve következ Alsó oldalát szorosan fekv, nagyobb sejtek alkotják, melyekbl a clilorophyllszemcsék mindenkor, az olaj gömbök ellenben csak nagy ritkán hiányzanak. Ezeknek a sejteknek legalsó rétege, melybl a gyök-. hanem azoknak. talmából,. tiák szára. :. szálak és levelek erednek, az epidermist képezi. sejtek. fölött,. egvrét sejtlemezekkel. A. elválasztott. szóban forgó. nagyobb. lég-. üregekben, tonnaalakú és chlorophyllos sejtek alkotta, Confervá-. hoz hasonló fonalakat találunk.. A. légüregek. fölött,. a szár. fel-. színén ismét epidermis van, a mely kisebb rhombos temletekre oszlik. Minden egyes. fel.. (légnyilás) látszik,. gyür. terület középpontjában köralakú lyuk. a melyet több egymás fölé helyezett sejt-. vesz körül. Egy-egy ilyen sejtgyürüt. körben fekv. 4,. 6 vagy még^több. sejt alkot.. A hengeralakú szár a leveles Jimgermanniaceáknál, a tzeglombos mohoknál ismeretes. Lehet az kúszó vagy felálló. Az els esetben az aljzathoz simul s egész alsó oldalát gyökszálak. és. lepik. el,. a második esetben egyenesen fölfelé emelkedik. töve körül vannak gyökszálak.. A. s. csak a. hengeralakú szár tetején csak. egy csúcssejt van, a mely fordított hároméltí pyramishoz hasonlít.. A. csúcssejt. három. oldallapja. más. sejtekkel érintkezik,. gömb-. háromszögalakú alapja ellenben a szár csúcsán szabadon kiemelkedik. Szabályszer. tárgyalni. nem. módon. fogjuk. ;. szokott osztódani, de azt részletesen. csak épen annyit említünk, hogy a csúcs-. sejtrl lemetszett szeletsejtek egy-egy. bels. és egy-egy. küls. sejtre. Sem a bels, sem a küls sejtek nem állandók, mivel -amazok még csak ezután hozzák létre a szár szövetét, emezek oszlanak.. pedig a leveleket, a melyek a. sorban állnak.. A. felálló. Ilyenkor az alsó oldal szeletsejtjeibl. A lombos mohok. száron rendesen. három. kúszó száron gyaki-an csak két levélsor van.. nem fejldnek. levelek.. heugeralakú szára vagy elágazó vagy ágatlan.. elszórva látszólag minden rend nélkül állanak máskor azonban állásuk oly szabályos, hogy ez a növény termetét szépen meghatározza. Ismeretes, hogy a szár hosszában való növekedése megsznik, ha annak tetején virág. Az ágak gyakran a szár köiiil. ;.
(17) 5 fejldik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hog;s" a szár csúcsa alatt oldalág. képzdik,. a. mely a ftengely irányába helyezkedvén, annak. mintegy folytatását képezi. Máskor az oldalágak növekedése korlátolt és két sorosak, mint a virágzó növények szárnyas leveleinek lemezkéi (Tlmidinm abietinum). Ai-ra. van. is. hogy az. eset,. oldal-. ágak a szár fels végén fejldnek, minek következtében a növény-. kék parányi fácskákhoz hasonlítanak (Climacimn dendroides). Említésre méltó az. is,. hogy a. szár tövén. felálló. indaszer ágak. fejldhetnek, a melyeknek csúcsa, mintán felemelkedett, felálló. irányban folytatja növekedését. Sajátságos a tzegmohák elágazása. is.. A. felálló. száron ug^^anis bizonyos távolságra egymástól,. egy-egy levél hónaljában, egész ágnyalábok fejldnek. Mindegyik. nyalábban van egy-két vékonyabb. mely. ág,. lefelé. csüngvén a. szárhoz simul, a többi ág pedig rézsut eláll a szái-fól. Az ágnyalábok a szár végén összeszorulnak s mintegy fejecskét alkotnak.. A. Jungermanniaceák kúszó szárán. sorosak.. Ezek. a levelek. gyakran csak két. a levelek széles alappal illeszkednek a szárra,. még. pedig vagy úgy, hogy az egy sorban álló levelek elszéléi rézsut felfelé emelkedvén, az eltte való levelek hátsó széleit elfedik ;. vagy úgy, hogy a levelek elszéléi rézsut lefelé állván, az eltte való levelek hátsó szélei fedik ket. Az els esetben felülrl (. fólia. succuba. :. Frullania,. Radula, Mastigobryum), a második. esetben pedig alulról fedett levelekrl. mitrium,. manniaceáknál. harmadik sor. (fólia. Jungermannia). Plagiochila,. a kúszó szár alsó oldalán elég. levél is látható.. ket alszinti levelelmek. (. Ebben. incuba. a sorban álló kisebb levele-. Amphigastiium, ünterblatt) szoktuk ne-. A. szög. sejtek alkotják s ezek egynél több rétegben soha. gömbölyded vagy soksem fekJungermanniaceák levele többnyire. szóban forgó má^jmohok. Alaki"a. Junger-. gyakran még egy. vezni.. szenek.. Gymno-. ;. A. beszélünk.. nézve a. leveleit. kerekded vagy hosszúkás; a levélcsúcs fogas vag^' karéj os. ;. a. szemszrös (Ptilidium ciliare vagy hajszálalakú sallangokra osztott (Jungermannia tiychopliylla). A Jungermanniaceák levelei ritkábban ferdék, részaránytalanok s mint ilyenek két-. levél széle. karéjúak.. ). A. fels karéj az alsónál rendesen kisebb. ;. a. Frullania.
(18) 6. fels karéj nagyobb. levelén ellenben a. A tzeg. karéjnál.. még. vagy látszólag. lombos mohok. és. csnklvakép. a. levelei. több sorban állnak a szár körül.. sebb vagy keskenyebb alappal illeszkednek.. A. alsá. rendesen három Ide széle-. vízszintes irány-. ban elnyúló szárakon gyakran egy síkba helyezkednek. A lapos vagy csónakos lemez alakjára nézve fölöttébb változó s az átmenet folytonos és szakadatlan a szálas levéltl a lándsás levélig, ettl meg a kerek vagy háromszöges levélig. A levél csúcsa kihegyezett vagy hajszállal végzdik a levél széle ép vagy fré;. szes.. A lombos mohok. tek alkotják. ;. sokszög vagy hosszúkás. sej-. csak a közép-ér, mely ezekben a levelekben ritkáb-. ban hiányzik,. áll. sejtjei kétfélék. rophyll,. levéllemezét. A tzegmoh. hosszabb sejtekbl.. kisebbek és nagyobbak.. :. emezekben nincsen.. sak vagy orsó-alakúak. ;. A. leveleinek. Amazokban van. chlo-. chlorophylltalan sejtek rhombo-. a sejtfalakon rostos megvastagodások és. köralakú lyukak látszanak.. A. tzeg-. és. lombos mohok levéllemeze. rendesen egy-, középere pedig többrét. Említésre méltó végre. még. az,. hogy. a. Polytrichnmok. levelei a. lemez fels lapján, f-. leg a középéren, hosszában léczezett.. A. hengeralakú. szár. szövetét. chlorophylltalan,. fekv, a szár irányában nyújtott sejtek alkotják. rendesen szkebb sejtek fekszenek, melyeknek és. barnaszínek. ;. falai. vastagabbak. néha hosszabbra nyújszorultak össze, a melyek a leges-. a szár legközepén pedig. prosenchymás. tott,. szorosan. A szár kerületén. sejtek. legegyszerbb edénynyalábot alkotják (Mnium stellatum, Dicra-. num undulatum, Hypnum commutatum,Polytriclmm commune). Fiatal mohsejtekben a plasma. meg. chlorox^hyUszemcsék száma igen nagy jeiben fekszik egyetlen egy. anyagból kevés van a bök érdemelnek. a sejtmag rendes.. csak az xVnthoceros. A. sejt-. chlorophylltest. Másféle tai-falom-. mohok. említést,. ;. sejtjeiben.. a. Ezek közül. az olajgöm-. melyeket a lombos májmohok. leveleinek sejtjeiben észleltek.. A mind. vegetativ. módon. való szaporodás, mely a. mohoknak. a két osztályában fontos szerepet játszik, figyelemre méltó. jelenség.. A. lombos mohoknál a növény akármelyik részébl.
(19) 7. eredhet fonáltelep (protonema) és ezen. kedvez körülmények. között épen úgy fejldhetnek új növénykék, mint azon a protonemán, mely a spórából vette eredetét. A gyökszálak, melyek a. protonemává. föld felszínére jutva a világosság hatása alatt. kulnak. át,. ala-. különben gumószer sejttestecskéket produkálnak, a. melyekbl, ha fejldésnek indulnak, új növénykék lesznek. A májmohoknál gyakrabban csírázó sejtek vagy csírázó rügyek képzdnek. Amazok gömböly, chlorophyllos sejtek, a melyek a lombos. Jungermanniaceák. levelein,. fleg. a levél szélein,. szemölcsszer kidudorodások alakjában, kisebb-nagyobb, olykor végtelen számban jelentkeznek. Ezek a sejtek leválásuk után. tovább fejldnek és rendesen egy-egy. A. új. növényke. lesz. bellük.. csírázó rügyek chlorophyllos sejtekbl álló testecskék. Ezeket. a májmoliok telepalakú szárán, sajátságos tartókban találjuk.. A. Lunularia tartója leginkább félholdalakú zacskóra, a Marchantia-é. fogasszél serlegre, a Blasia-é pedig hasas palaczkra emlé-. keztet,. melynek hosszú. és. vékony nyaka van.. A. csírázó rügyek. a szóban forgó tai-tók fenekén rövid nyeleken nyugszanak, göm-. bölyek. (Blasia). vagy lencsealakúak (Lunularia, Marchantia),. fekv öbölszer. az utóbbinál két szemközt. bevágással. Nedves. földön ezek a rügyek alsó oldalukon gyökszálakat eresztenek.. A. rügyecske, mely az új növény szárát hozza létre, az öbölszeríí. bevágásokban vagy, a hol ezek hiányzanak, a csírázó rügy. felszí-. nének egyik pontjából fakad. Megemlítjük végül nevezetesen a Tetraphis találhatók,. indulnak és. 2.. a melyek új. hogy lombos mohok — — szárának tetején lencsealakú képletek. még. azt. kedvez körülmények. növényeket hoznak. A mohok. a. is,. között fejldésnek. létre.. ivarszervei, a sporogonium. meg. a spórák. képzdése.. A mohok í/mm-oknak, a. ivarszervei. ni. kétfélék.. A. hímszen^eket. antheri-. szerveket jjistillidium- oknak vagy arcliego-. nium-okrídk nevezzük. Az antheridiumok, ihetleg pistillidiumok.
(20) 8 alkotása a. mohok valamennyi. rendjében általában véve nagyon. hasonló. Mindenkor a kifejldött száron vannak és pedig vegye-. sen vagy külön. Az els esetben ugyanazon egy növénypéldányon mutatkoznak az antheridiumok és pistillidiumok (egylaki mohok), a másik esetben pedig két ugyanolyan növénypéldányon (kétlaki. mohok).. A kétlaki mohok antheridiumos és pistillidiumos. példányai legtöbbször egymás közelében tenyésznek. Az egylald Eicciaceáknál és Anthoceroteáknál az ivarszervek a telepalakú szár fels oldalán, ennek szövetébe. mélyednek. le,. noha csak az. Anthoceroteák antheridiumai fejldnek a szár belsejében, zárt üregekben. Ezek az üregek csak utólag nyílnak. hogy a. lev. felette. sejtszövetben, repedés támad.. fel. oly. A. antheridiumai ellenben a felszin sejtjeibl erednek. s. módon,. Eicciaceák oly. módon. környez sejtek osztódásukat folytatván mintegy bástya módra emelkednek fel a lesülyed antheridiumok körül. E tekintetben más a Marchantiaceák és más a telepes Jungermanniaceák viselkedése. Az ereszkednek. le. a szár szövetébe,. utóbbiaknál az antheridiumok. hogy. meg. a. a pistillidiumok a szár fels. oldalán szabadon fejldnek és vagy egyenként vagy kisebb cso-. A. Marchantiaceák ivarszervei rendesen külön. alakú. ágakon vannak, melyeket antheridium-,. portokban állnak. és. sajátságos. illetleg jnstillidium-tartóknak (inflorescentia) nevezhetünk. j)istillidium-tartó. felálló. és. nyeles. bunkóval vagy. A. ernyvel. végzdik, a melynek szélén sugár irányban terjed hengeres. A tartó fels oldalán ugyanazok a szöugyanabban a rendben következnek, mint a telepelakú száron az alsó oldalán a pistillidiumok foglalnak helyet, melyek. nyúlványok fejldnek. vetek,. ;. ferdén lefelé fordulnak és csúcsukkal a kerület. Marchantia ernys állnak. s. a sorok az. tai-tóján a pistillidiumok. elbb. felé. néznek.. A. sugaras sorokban. említett nyúlványokkal váltakoznak.. Ezekben a sorokban az a pistillidium a legfiatalabb, mely legközelebb van a középponthoz a középponttól a legtávolabb es a ;. legidsebb.. A. pistillidium- sorait két oldalról pikkelyszeríi levelek. takarják, melyeket biirok-. pericliaetium). vagy talcaró leveleknek (involucrum,. szoktunk nevezni.. A. Marchantia antheridium-.
(21) 9. de a nyele tálalakú lemezzel. tartója szintén felálló és nyeles,. végzdik a Fegatella-é nyeletlen és vánkosszer korongot a tartó felí^Ö oldalán bven fejldnek antlieridinmok képez. Az nyugszanak a szövetben, hogy épen csak a mélyen és oly Ricciaceáknál és Anthoceroteáknál. A csúcsuk látszik ki mint a ;. többi mohoknál, melyeknél. szár. a. hengeres,. az. ivarszervek. egyenként vagy csopoi-tosan állnak a szár tetején vagy a levelek. A. hónaljában.. lombos Jungermanniáknál az antheridiumok. rendesen eg^'enként, közönséges levelek tövében ülnek. ;. a tzeg-. mohoknál az antheridiumok egyenként vannak azoknak a vörösszín leveleknek hónaljában, melyek a rézsútos ágak végein barAz egylaki lombos mohoknál az kaszeren szorultak össze.. —. antheridiumok a pistillidiumokkal vagy vegyest állnak a szár tetején vagy ezektl különválasztva, de. nyen, a levelek tövében.. melyek. ridiumokat,. A. kétlaki. sajátságos. ugyanazon egy növé-. lombos mohoknál az antheszrképletekkel. ( parapliysis,. nedvszál) kerültek össze a szár tetején, a pólyázo levelek fogják körül.. vagy. Az. a. növéüy, melynek csúcsán antheridiumok vannak,. folytatja. hosszában való növekedését vagy megszünteti. Az. els esetben a szár csúcsa túlemelkedik az antheridiumos gon s még egy második, esetleg harmadik virágot is hoz. A. virálétre. melyek tagozott szrképletekkel veg>^est állanak, rendesen nagyobb számban fejldnek a szár vagy az oldalág csúcsán, a melynek levelei ekkor a rendes levelektl színre, alakra vagy nagyságra különbözvén, szintén pó(Polytrichum),. pistillidiimiok,. lyázó leveleknek nevezzük.. A. lombos májmohok megtermé-. kenyített pistillidiumai rendesen töml-alakú, gyakran fogasszélíí,. levélszer, közös takarót nyernek még, mely a szár csúcsából veszi eredetét.. növénynél. is. Ez. a takaró a Marchantiaceákhoz tariozó. van (Marchantia,. Preissiaí,. néhány. azzal a különbséggel,. minden pistillidiumnak külön-külön takarója van. Emlíis, hogy a sporogonium vagy tokocska állása mindenkor megegyezik a pistiili dium állásával, minthogy a sporogonium a pistillidium petesejtjébl fejldik. Az antheridiumok rövid vagy hosszú nyel, czombalakú vagy gömbölyded sejtteshogy. itt. tésre méltó az. —.
(22) 10. bels szövetük, melyet számtalan apró, köbös, protoplasegyrét, sejtekbl álló falazattal van fedve* A bels szövet minden sejtjében egy-egy spermatozoid keletkezik. Az antheridimnok a fejldés kezdetén mindig csak egy sejt alakjában jelentkeznek. Ez az els sejt a lombos mohoknál más szabály szerint osztódik, mint a májmohoknál, de azéii; a kész antberidiumok bels szerkezetében mégis alig van különbség. Az antlieridinmok a fejldés tetfokát elérvén, csúcsukon felrepednek s bels szövetüket, mely a hímszálak anyasejtjeibl áll,. tecskék. mával. ;. telt sejt alkot,. kilökik. A. hímszálak ekkor. még. az anyasejtekben vannak, de. innen csakhamar kiszabadulnak az szétáznak.. A mohok. hogy ezeknek. által,. hímszálai rövid protoplasma fonalak. ;. falai. egyik. végükön vastagabbak, a másik végükön pedig vékonyabbak Ez utóbbira két hosszú, nagyon finom csilló van megersítve. A hímszálak addig, míg az anyasejtekben nyugszanak, spirálisan. göngyöl dnek két. A. össze. csilló ingaszertí. ;. az anyasejtekbl kiszabadulva, a vízben, a. csapkodása következtében, tovább mozognak.. pistillidiumok palaczkalakú testecskék. ;. rajtok alul a hasat,. nyakat szokás megkülönböztetni. A has tojásdad vagy gömbölyded; elvékonyodó rövidke nyelecskén nyugszik. Belse-. felül a. jében a többi sejtnél jóval nagyobb, gömbölyíí. sejt. van, mely-. nek sejtmagva tisztán észrevehet. Ez a petesejt. A nyak, mely a lombos mohoknál jelentékeny hosszúságot ér el, 5 vagy 6 kerületi, s a tengely. irányában fekv egy bels sejtsorból. áll.. Ez. utóbbi sejtsor falai a petesejt megtermékenyülése eltt szétáznak,. minek következtében a. pistillidium nyakában, a tengely irányá-. ban, nyálkával telt csatorna támad, a mely egyfell a petesejtig,. másfell a csúcson fekv fedsejtekig szétfeszíti a. terjed.. Mihelyt ez a nyálka. fedsejteket és a csatornából kiömlik, lehetséges a. hímszálak és a petesejt találkozása, illetleg egybeolvadása. Az ily. módon termékenyült. sporogonium térünk.. A. lesz belle.. petesejtet. fal. veszi körül és a vissza-. májmohoknál egészben véve tekintetben még az Anthoceros sem. pistillidium a lomb- és. egyenlképen fejldik. E melynek pistillidiumai a. kivétel,. most. Ennek fejldésére késbben még. szár szövetében nyugszanak.. A.
(23) 11. pistillidium, fejldése kezdetén,. sejt. alakjában jelenik meg, a. mely a mohszár felszínén kidudorodik. Ez a. Az. és egy fels sejtre oszlik.. felsbl ellenben. nyelecskéje, a. sejt. rendesen egy alsó. alsó sejtbl ered a pistillidium. a pistillidium anyasejtje.. utóbbi vagy mindjáii; vagy két elzetes osztódás után. egy bels és három küls. sejtre.. hossz- és keresztfalak metszenek, zata. ;. bels. a. A küls támad. Ez. oszlik. sejtekbl, melyeket a. pistillidium. fala-. mely keresztfalakkal osztódik, ered a. sejtbl,. fedsejtekre osztódó csúcssejt, több csatornasejt és a központi sejt,. illetleg petesejt.. A. lombos mohoknál a csatornasejtek meg. fekv. bels sejtrl lemetszett Az egy csopoi^tban álló közül rendesen csak egy termékenyl. Ez az egy. a csatornasejtek körül. többi sejt a. csúcssejt osztódásából származnak.. pistillidiumok. azután tovább. A. mennek.. míg a többiek elsatnyulnak. fejldik,. is. —. és tönkre. tovább fejld pistillidium osztódó petesejtjébl. mely a mohnövények szárán fejldEz a mohok szárával szerves összesporogonium, nem termése a mohnövények-. keletkezik a sporogonium,. vén, abból veszi táplálékát.. függésben. nek. nem. álló. (melyeknek. szolgáltatja),. mely. osztályozására. hanem. a spórákat. a fejldés. a legjobb. termékenyülés nélkül hozza. ceák sporogoniuma,. a. ismei-tet jeleket. körfolyamában az a nemzedék, a léti-e.. —. mely a pistillidium hasában. kifejldik, a legegyszerbb.. Gömbalakú. gömbölyded, chlorophylltalan sejtekbl. teste fiatal áll.. A. Eicciateljesen. korában apró. Késbben. a legfels. réteg sejtjei a spórákat alkotó többiektl különbözvén mintegy falazatot. k^eznek. Ez a. falazat a spórák megérésével elenyészik. ugyan, de azért a már egymással össze. nem függ. spórák mégis. csak a pistillidium hasa és a szár elkorhadásával szabadulnak ki.. jut. — A Eicciaceák sporogoniumánál a fejldés magasabb fokára a. többi. részre oszlik.. moh sporogoniuma, a mely két, esetleg három Az osztódó petesejtbl ered sporogonium elbb-. utóbb tojás- vagy orsóalakú testet képez, a melyet parenchymás,. Ennek a testnek fels felébl ered a képzdnek; az alsó, vékonyabb feléNövekedése eleinte lassú, noha a sejtek osztódása. clilorophyllos sejtek alkotnak.. tokocska, melyben a spórák. bl lesz. a nyél..
(24) 12. gyorsan halad. ;. késbben, a. midn. a sejtek hosszában való nö-. vekedése megindul,. a nyél jelentékenyen. Ennek következtében. a x^istiUidium hasa,. nem. illetleg a nyél növekedésével lépést. nyél tetején. A. lev tokocska. meghosszabbodik.. mely a sporogonium, tai-that,. felszakad és a. a pistillidinm hasából kiemelkedik.. Jimgermanniaceáknál, Marchantiaceáknál és Anthoceroteák-. nál a nyél tövében. még. egy harmadik, nagj^obb sejtekbl. álló. toEz a talp. A követel. leírást vább az egyes mohrendek szerint változván, külön A Marcliantiaceák- és Jungermanniacedkndl a pistillidium hasa, mely a csúcsán szakad fel, helyén marad és a nyelecske tövét hüvely módra fogja körül. A Marchantiaceák nyelecskéje rövid, a Jungermanniaceák-é ellenben aránylag hosszú. Igen vékony falú sejtekbl áll és igen múlékony alig hogy átszakadt a pistil-. répa-alakú rész. is. sporogonium alakulása. van.. ;. már. lidium hasa vagy megérett a tokocska,. is. elenyészett.. A. tokocska gömbölyded vagy tojásdad, falazata sima, egy vagy két sejtrétegbl. álló,. ják.. A. éréskor sötét szín.. kezdetben gömbölyded, vékony. falú,. tokocska bels szövetét. chlorophyllos sejtek alkot-. Ezeknek egy részébl képzdnek a spórák, a másik részébl. a spórák között. lev. rugók.. A. rugók. üres,. orsó-. vagy henger-. alakú sejtek, melyelmek falain egy vagy két spirális irányban. haladó vastagodást veszünk észre. Ezek hygroskoposak. s. ezért. meghosszabbodnak és kiszórják a spórákat, a midn kiszáradnak. A Marchantiaceák tokocskája vagy szabálytalanul nyílik, vagy a csúcs körül elhelyezked fogakra hasad, vagy a csúcsa kupak alakjában válik le a Jungermanniaceák tokocskája éréskor fölülrl lefelé négy kopácsra hasad. Aloinbos moJiok-nál a pistillidium hasa alul körben szakad. A helyén maradó alsó része ;. —. hüvely módjára veszi körül a nyelecske tövét, fels része ellenben, melyet a tokocska süvegének (calyptra) nevezünk, a sporogo-. nium csúcsán vag}^. látható, mindaddig,. kucsmaalakú (calyptra. (calyptra. cucullata. s.. míg. az. dimidiata).. Amaz. úgy hogy. harangalakú,. köröskörül. oldalról fedi. emez egyik oldalán végig. ;. zái-t,. meg nem. érik.. A siireff. mitraeformis) vagy csuklyaalakú. fel. hólyag-, sisak- vagy a tokocskát. minden. von hasítva, minek.
(25) 13. következtáben a tokocskának csak egyik oldalát takai'hatja.. leér. ;. máskor megint. A. st azon. túl is. oly kicsiny, liogy a tokocska csúcsát. is alig. süveg néha olyan nagy, hogy a tokocska. aljáig,. felszíne Széle ép vagy hasogatott, rojtos vagy czafatos szrtelen, bibircses vagy szrrel födött. A nyelecske kifejldöttebb. fedi.. ;. és tai-tósabb,. nyelecskéje.. mint a Marchantiaceák vagy Jimgermanniaceák. A. sejtek,. melyeknek. falai. vastagabbak,. alakra. nézve különbözk, a mennyiben a középsk hosszabbak és kes-. kenyebbek a többieknél. Hosszában való növekedése korán indúl. meg. s. ezért. még. szólván. már. jó hosszií,. midn a tokocska fejldésének úgy áll. A sima vagy érdes, bibircsós. csak a kezdetén. vagy szrös nyelecske egyenesen felálló, bókoló, konyuló, lecsüng vagy görbe-gurba. Színre nézve lehet sárga, veres vagy barna. A tokocska, mely részarányos vagy részaránytalan, a kifejldés magas fokát éri el. Bels szövetének azt a részét, mely a kell köze]^)én van és a spórák képzésében részt nem vesz, közeposzlopnak (columella) szokás nevezni. Ez a tokocskának aljától annak csúcsáig terjed és egyhamar el nem enyészik. A spórák keskeny, gyürtíalakú sejtrétegben képzdnek, a mely a közép oszlopot fogja köriíl. A lombos mohoknak nigó sejtjeik nincsenek. A tokocska falazatát kutikulás epidermis fedi, a melyen sokszor a légnyílások sem hiányzanak. Az epidermis alatt chlorophyllos parenchyma fekszik, a melyet gyakran nagyobb légüregek szakítanak meg. A tokocska küls alakja nagyon változatos gömbölyded, tojásdad, hosszúdad, henger-, kúp- vagy köi-tealakú legsajátságosabb akkor, ha prismaalakú (négy vagy hatéltí). Irányát tekintve lehet felálló, ferdén vagy vízszintesen elálló, bókoló vagy lecsüng. A tokocska görbe vagy kajsza, ha :. ;. a ferdén álló tokocska a felálló nyelecske végén bííl. ;. maga meggör-. púpos, ha a hátoldala domborúbb a has oldalánál. hasas,. ha a hasoldala domborúbb. a hátoldalánál.. A. ;. ellenben. tokocska. reds vagy barázdás. APhascum-, Ephemerum-, Archidiumfélék családjában a tokocska zárva marad (Mnsci. felszíne sima, érdes. vagy bibircsós,. csíkolt,. Színre nézve sárga, barna vagy veres.. cleistocarpi) s a spórák csak. akkor kerülnek ki a tokocskából, a.
(26) 14. midn. az elkorhad.. Az Andreaea -félék családjában. hosszában hasad négy helyen következtében támadnak,. A. schistocarpi). l. alul. ;. a koj)ácsok, és. felül. egybefüggnek (Musci. lombos mohnál a. többi. upák (operculnm) válik. le,. minek folytán. a tokocska. a melyek ennek. tokocska. tetejérl. az alsó része,. melyben. a spórák képzdtek, fedetlen Urnához hasonlít (Musci stegocarpi).. A. sejtek a. kupak leválásának vagy az az. oka,. hogy az epidermis-. meg nem. tokocskának egy övében, melyben a sejtfalak. vastagodtak, elenyésznek, ha a tokocska megérése alkalmával. hogy az említett epidermissejteknek bels pedig, melyek ersen meg vannak vastagodva, összefügg gyr alakjában leszakadnak. A kupak leösszeszárad. ;. vagy. falai szétáznak,. a. az,. külsk. más szöveteknek a kettészakaminek következtében a spórák a tokocskából kupak majd domború vagy lapos, majd kúp-. pattanása a középoszlopnak, de dását. is. okozza,. kihullhatnak.. alakú. ;. A. tetején gyakran felálló vagy ferde, rövid vagy hosszú,. egyenes vagy görbe nyujtványnyal végzdik, a melyet orrnak asörnok (rostrum) nevezünk.. — Színre. színével megegyezik, csakhogy sokszor világosabb. még más. színben. legtöbb lombos. is. mutatkozik.. mohnál. fogakkal van megi-akva,. v.. nézve a kupak a tokocska. A. ;. tokocska. de ritkábban szájnyílása. a. csipke- vagy fonálalakú sallangokkal, czifrázva,. mint egészet. a melyeket,. tekintve, szájpárkány zatnak (peristomium) nevezzük.. A. fogak. majd pedig két körben állnak s e szerint a szájegyszer vagy ketts (küls és bels). Az utóbbinál párkányzat a küls és bels fogak közönségesen másfélék. A fogak száma 8, majd csak. 16,. egy,. 32 vagy 64, ritka esetben (Tetraphis) csak 4. ;. színük sárga. vagy vörösbarna, alakjuk, mely az egyes nemekre. és fajokra. nézve jellemz és állandó, az egjdknél kerekded, a másiknál nyelvalakú, a harmadiknál lándsás, a negyediknél fonálalakú így tovább.. A. s. fogak majd osztatlanok, majd kettéhasadtak vagy. majd a tövük rostélyszem vagy más simák vagy bibircsesek, hosszában vagy keresztben futó csíkokkal vagy pántokkal fedettek. a közepük. alakú. kifelé. átlyukasztott,. hái-tyával. egybefzött. ;. vagy befelé görbültek vagy pödröttek.. A szóban forgó fogak.
(27) 15. már. képzdnek, még pedig úgy,. jóval a tokocska kinyílása eltt. hogy. a kn})ak epidermise. fekv, de azzal párhuzamosan. alatt. haladó sejtrétegben a sejtek küls hossz- és keresztfalai ersen. megvastagodnak, míg a bels hossz-. és oldalfalak vékonyak kupak tokocskáról lepattan, az említett maradnak. a falai többi szövetével a kupak egyszeiTe elsejtréteg vékonyabb. A midn. a. tíínnek, a vastagabb sejtfalak ellenben. A. a szájpárkányzatot. állnak, ott. nemcsak. a. megmaradnak. s. alkotják. hol a száj párkány zat fogai két körben. küls,. hanem. a. bels hosszfalak. is. meg. szoktak vastagodni. Az a hártya (epiphragma), mely a Polytri-. chumoknál a szájpárkányzat fogainak tokocska szájnyílását elzárja, oly párkányzat.. A. csúcsait egybeköti és a. módon. keletkezik,. mint a. száj-. tokocska és a nyelecske határán számos lombos. mohnál kisebb-nagyobb gomb-,. pohár-, harang-, tölcsér- vagy. lepényalakú vastagodást láthatank. a melyei 7iijahial vagy^o/í/i'ának (collum vagy apophysis) szoktunk nevezni.. A midn. a. tokocska nagyságát megmérjük vagv annak alakját meghatározzuk, a nyakat vagy golyvát a tokocskához valónak tekintjük. Né-. melykor ez oly kicsiny, hogy a tokocskán külsleg fel sem tnik máskor megint oly nagy, hogy a tokocska vastagodását vagy hosszát kétszer vagy háromszor. vörös vagy vörösbarna.. A. is. meghaladja. Színe rendesen. pistillidiumok vagy a szár vags' az. csúcsán fejldnek. A tokocskák, melyek a pistillidiumok petesejtjeibl erednek, következleg szintén csak a moholdalágak. szár vagy az oldalágak csúcsán állhatnak. szerint a kupakkal nyíló. termkre. A. tokocskák állása. lombos mohok csúcson termki'e. —. és. A tzegmohák. sporogoniuma a lombos mohok sporogoniumával egyben-másban megegyezik. Megegyezés az, hogy a tzeg- és lombos mohok tokocskája kuoldalt. X^akkal nyílik,. osztatnak.. hogy. ott. is,. meg. itt is. van középoszlop a tokocs-. kában, végre hogy sem az eg}ik, sem a másik tokocskájában. nincsenek rugók.. A. mely a tokocska. alsó részében található, a. kel. nem. hanem. csak. felülrl. tzegmohoknál. A. spóraképz. sejtek-. mint a lombos mohoknál, tzegmohok sporogoniuma mindig nyelet-. oldalról érintkezik, is.. a félgömbalakú középoszlop,.
(28) 16. len. Az, a. min magasra emelkedik, nem. a nyele,. hanem. az ág-. nak a meghosszabbodása (psendopodiiim). A X3istillidium hasa. a mely itt is mint a Marchantiaceáknál és Jungermanniaceáknál tetején szakad, helyén marad és a tokocska alját veszi körül. Az Anthoceroteák szarvszeren görbült, hosszú, vékony sporogoniuma, mely fejldése kezdetén némileg a Jimgermanniaceák sporogoniumához hasonlít, csak két részbl áll: a tokocskából meg a talpból. A tokocska többrét falazata paren-. —. cliymás, chlorophyllos sejtekbl. epidermis fedi. és. áll. ;. ezen a. sem hiányzanak. A középoszlop a sporogonium alsó végétl annak fels végéig terjed, mint a lombos mohoknál. A spórák meg a rugó sejtek a középoszlop és a falazat között fekv sejtekben hosszú ideig képzdnek. A tokocska fels végén gyakran már érett spórák vannak, midn annak alsó végén a sejtosztódás légnyílások. és a. spóraképzdés még javában folyik. A sporogonium a pistilmarad) csúcsán hasítja fel, maga. lidiiim hasát (mely a helyén. pedig megérve, felülrl. melyek között. A spórák. lefelé,. két hosszkopácsra hasad szét, a. marad állva. lombos mohoknál általában véve egyen-. a középoszlop. a máj- és. len képzdnek. A Marchantiaceáknál. és. szétvállnak,. A spóraképzdéskor az. anyasejtek plasmája négyfelé. is. van. spórák anyasejtjeiben nincs chlorophyll. az anya sejtek. vesznek oszlik.. nemcsak. Ezek körül. mindig) el,. fel.. Jungermanniaceáknál. más mohoknál a spóraképzdés eltt hanem gömbölyded alakot is. a spórák anyasejtjeiben chlorophyll. a. ;. A. plasmarészek körül, melyek rendesen (nem. a tetraéder csúcsaihoz hasonló. csakhamar seithártya képzdik. és. módon helyezkednek. spórákat alkotnak. Ezek. az anyasejtek falainak szétázásával szabadulnak. ki.. Alakra nézve. vagy gömbölyek, vagy tetraéderesek. Sejthártyájuk két rétegre oszlik. :. külsre (exosporium). és. belsre (endosporium).. A midn. bels réteg szétfeszíti a külst. A spóra tartalma plasma, melyben chlorophyll, olaj vagy keményít is van. A spóra kifejldése után azonnal kicsirázhatik. A tzegmohoka spóra kicsírázik, a. nál a közönséges, tetraéderes spórákon kívül kisebb tokocskák-.
(29) 17. ban kisebb sokszöglet (polyéderes) spórák is fejlödnek, a mecsak annyit tudunk, hogy nem csíráznak. Az ivarszervek fejldése meg a sporogoniumok megérése a. lyeki'öl. idre. legtöbb mohánál bizonyos. ben a Pottia truncata, Barbula fuscescens ivarszervei. esik.. Svédország középs részé-. Dicranum nndulatum. ruralis,. — Arnell megfigyelése. szerint. és. — rende-. sen ugyanazon idben, július derekán, fejldnek ki tökéletesen. mint hosszabb vagy rövidebb ideig. a tokocskák a szerint, a. fejldnek,. elbb vagy utóbb érnek meg. április utóján YSLgj. május. elején, a. ;. így a Pottia truncata- éi. Barbula rurahs-éi július els. hetében, a Dicranum undulatum és fuscescens-éi október közepe *. táján.. Ebbl. rogonium,. a néhány példából még az is kitnik, hogy a spomely ritka esetben lesz nagyocska, hosszú idt. igényel teljes kifejldésére. Egy évnél tovább tai-t ez a Hypnum 6 21 hónapig), a Dicranum undulatum( 1. —. crista castrensisnél és. fuscescens-nél (17 hónapig),. a Dicranella cerviculata-, su-. bulata-, heteromalla- és curvata-nál (16. — 19 hónapig),. a Poly-. trichum piliferum- és commune-nél (13 hónapig) egy évig vagy majdnem egy évig tart a Hypnum cuspidatum, cordifolium, ;. —. incurvatum. és cupressiforme (11 12 hónapig) sporogoniumának fejldése fél évig fejldik a Dicranella varia (6 8 hónapig) sporogoniuma leghamarabb (néhány hét alatt) kész a Phascum. —. ;. ;. A. cuspidatumé.. legtöbb. a nyár folytán fejldik szal hullatja ki a. beálltával kész.. éven. ;. májmoh antheridiuma. és pistillidiuma. a tokocska, mely a legközelebbi tavasz. spórákat,. már többnjdre szszel vagy. át találunk a fejldés. minden fokán. álló. ivarszerveket és. sporogoniumokat.. Hazüinszku. ,. a tél. Egy-két lombos és egy-két májmohon egész. A Magyar birodalom. mohflórája.. 2.
(30) n,. LEIRO RÉSZ. I.. Májmoliok. (Hepaticae.). A májmohok. négy rendre szakadnak. ezek a következk azaz telepkóp, két-két ágú, ritkán visszásán szives, magánosan vagy sugarasan álló karéjokkal vagy sallangokkal, melyek a föld felszínén vagy a víz tükrén terülnek el. Ezt a telepkép lombot parencliymnem sejtek alkotják. Az alsó s a fels oldal felbr- sej tjei táblaalakúak a középs rétegé gömbded-soklapúak, clilorophylltartalmúak a lomb középvonalában fekvk pedig megnyúlt hengerdedek, chlorophylltalanok. A fels oldal felbre szemölcsös, az alsó oldalon gj^ökérszálak s múlékony pikkelyek vannak. Az ivarszervek (antheridiumok és pistillidiumok v. archegoniumok) a lomb felszínén képzdnek, de csakhamar a lomb szövetébe ereszkednek le. Az antheridium tartalma a tetején támadt repedésen keresztül jut a szabadba. Az archegonium petesejtjébl csak a megtermékenyülés után fejldik a termés. A spórák, melyek a termésben fejldnek, csak a saját fala és a környez sejtszövet szétroncsolása után esnek a lég és víz hatása alá. A spórák négylapúak (tetraédricus), nagyok. Rugók /.. ;. Biccia -félék. A lomb lemezalakú. ;. ;. //. ,ÁTvt!iOC6ros- félék. A lomb kerekded, sugárosan karésimuló egyenl alakú sejtekbl áll, melyek többrét szövetet alkotnak, észrevehet felbr nélkül. Minden sejtben csak egy nagy chlorophyllszem foglaltatik. A lomb alsó lapján gyökrojtok és légnyilások vannak. Az ivarszervek a szövetben nyugszanak. Az antheridiumok párosan vagy társasán állnak sejtközti üregekben s tartalmukat csak a felettük lev sejtszövet felszakadása után bocsátják szabadon. Az archegonium petesejtjébl képzdött termés a lomb környez szövetébl burkot (involucrum) nyer, melybl elbb-utóbb í! 3 cm. hosszú, s négyél becz alakjában emelkedik ki. A két kopácscsal nyíló termésnek középoszlopa, szem-. jos, földre. ;. —.
(31) 19. esés vagy tüskés spórái és sokalakú, többnyire orsóképü rugói vannak. Egynyári növények.. Jlarchantia-félék.. Száruk lombalakú. és. börnem,. a földhöz simuló, két-kétágú és többrét, mint a Eiccia-félékó. A legfels és legalsó sejtréteg felbört alkot. A fels oldal felbrét az alatta fekv sejtszövettl, meh'ben nincs chlorophyll, nagyobb sejtközti üregek választják el. Ezek az üregek, melyekben a clilorophyllos sejtszövet fonalak alakjában van kifejldve, a levegvel úgynevezett légnyilások által közlekednek. Az alsó oldal brszövetét gyökrojtok és egyrétú pikkelyek borítják. Az ivarszervek közös vaczkokon vannak elhelyezve. Az archegoniumok legtöbbször a nyeles vaczok alsó lapján állnak s nyeletlen tokocskákká fejldnek, melj'ek burokkal (involucrum) vagj^ néha pelyvaalakú pikkelyekkel (perichaetium) környeztetnek. Az antheridiumok többnyire a vaczok fels lapján állanak. A tokocskák 4 vagy 8 foggal, ritkán körülmetszetten vagy kopácsokkal nyílnak. A rugók szabályosak. ^ I V. JivngeTin ania-féléh. Termetük nagyon változó majd telepképü lomb; majd heugerded szár, két vagy három sorban álló levelekkel. Légnyílások a Jungermanniákon nem fordulnak el. Az ivarszervek csak a legritkább esetekben vannak a szövetbe :. A hosszú nyel, gömbös-hosszúdad-hengeres, magános mely majd a lomb felszínén, majd a szár vagy ágak van helyezve, rendesen (e tekintetben csak a Fossom-. lesülyesztve.. tokocska,. végén. el. bronia esik kivétel alá) az aljáig ér négj^ kopácsra hasad. Spórái és rúgói vannak, de középoszlopa nincsen.. A rendeket a családokkal és nemekkel a tekinthetjük át I.. következ átnézetben. rend: Riccia-félék. (Kicciaceae). Riccia Mich.. II.. rend. :. Anthoceros-félék. (Anthocerotaceae).. Anthoceros Mich.. in. rend. :. Marchantia-félék 1.. család. :. (Marchantiaceae).. TargioniaceaB.. Targionia Nees. 2.. család. :. LunularieaB.. Lunularia Mich. 2*.
(32) 20. 3.. család. :. JecorarieaB.. Reboulia Radd. Grimaldia Radd. Fimbriaria Nees.. Fegatella Nees. Sauteria Nees. Marchantia L. p.. p.. Preissia Nees.. ly. rend. :. Jungermannia-félék. (Jnngermanmaceae).. A Harasztos Jung erm ami iu -félék j. B) Leveles. Metzgeria Radd.. Blasia Mich.. Aneura Dmnort.. Pellia Radd.. Jungermcinnia-féléh. FossombronieaB. Fossombronia Radd.. 1.. család. 2.. család: Jubuleae.. :. Lejeuuea Lib. 3.. család. :. Platyphylleae.. Madotheca Dumort. 4.. Radula Dumort.. család: Ptilidieae.. Ptilidium Nees. 5.. Frullania Radd.. család. :. Tricliocolea. Dumort.. Lepidozieae.. Mastigobryum Nees. Calj^pogeia Radd. Lepidozia Nees. 6.. 7.. család. :. Jungermannieae.. Chiloscyphus Corda.. Sphagnocetis Nees.. Harpanthus Nees. Lophocolea Nees.. Scapania Lindb.. Liochlaena Nees.. Plagiochila Nees.. család. :. Jungermannia L.. p. p.. Gymnomitrieae.. Sarcoscyphns Corda. Gymnomitrium Nees. Alicularia Corda.. I.. rend: Riccia-félék.. Ebbl a rendbl flóránkban csak egy nem (genus) terem, melynek jelleme a rend jellemével egyezik meg..
(33) 21. 1.. Riooia Blich.. A Riccia nem négy alnemre osztható A lomb sejtszövetében a felbör alatt feltn :. 1.. — —. í2.. 3.. —. nak.. légüregek van-. 2.. A. lomb sejtszövetében légüregek nincsenek. Lichenoides Bisch. Yízi növények. A termés nem nyílik a lomb fels lapján. 3. Szárazföldi növények. A termés a lomb fels lapján kidudorodik. SjJongodes Nees ab Es. A termés a lomb alsó lapján kidudorodik. Bicciella A. Br. A termés végre a hasadó lomb élén áll. Hemiseuma.. A) Lichenoides Bisch. (Igazi ricciálx.) A lomb a föld felszinére simul s benne légterek nincsenek. A termés a lomb fels lapjain dudorodik. ki.. A 1.. — —. 2.. 3.. —. 4.. — h.. —. A A A A A A A. lomb lomb lomb lomb lomb lomb lomb. fajok jelkulcsa. karimája meztelen. karimája rojtos. 5.. 2.. alsó lapja legalább közepén kopasz. 3. alsó lapja pikkelyes. R. nigrella és minima. mindkét lapja egyszín. B. glauca. alsó lapja sötét, másszin, 4. fels lapján széles középbarázda van; karimája da-. gadt. B. bifiirca.. A lomb fels lapján keskeny barázda van karimája behajló. B. minima. A lomb karéjai szálasak. B. ciliata. A lomb karéjai visszásán szívidomúak. B. Bischofii. :. 1. B. glauca L. Lombja kerekded, sima, mind a két oldalán egyszín, halavány, kékes-zöld, sugarasan hasgatott. Karéjai viszszásan tojásdadok vagy ékidomúak, ritkán szálasak, laposak vagy csúcsaik felé gyöngéden válúalakuak, vékony, hártyakép karimával. Felbre szemölcsös. Az antheridium csöve kiemelked. Termései. az egész recze. lomb. felszínét elfoglalják. Spórái barnák, reczés felszínek, horgai hatszögesek, sima kerületredkkel. A tetraéder is simák, sárgák. A karéjok alakja szerint megkülönbözélei tethetünk a) major Lindh. A karéjok laposak, visszásán tojásdadok vagy szívidomiiak. minor Lindb. A karéjok ékidomúak, válús végek. [j) Y) minima Lindh. A karéjok laposak s szálasak. Egylaki moh, 1 2 cm. széles lombbal. Ugarokon, szántóföldeken g a vizek partjain n, szszel és tavaszszal. ^Yahl. FI. Carp. n. 1232. Pozsonyban (Bolla), Rowne m. Treucsénben (Rochel),. A. :. —.
(34) 22 (Pancic), Erdélyben (Baumgarten, Schur, Barth és SiMKOviTs) és Horvátországban (Klinggraff), Budapesten ritka a) alakja Eperjes m. ugarföldeken és Ungvár környékén, alakja Eperjes m. kerti talajon és Beszterczebánya m» [j] (Márkus), Y) alakja Eperjes m. szántóföldön, az erd szélén és kerti. Bánságban. talajon nö. 2. R. viinima L. et Baddi. Lombja apró, vagy 1 cm. átmérvel, felül szürkezöld, vakfény, alul j^ikkelyes és sötétviolakék. Karéjai ékalakúak, alul ormósak és váluképüek, felfelé hajló s száraz állapotban begöngyölyödö, vastagélü oldalkarimákkal. Felböre szemölcsös. Az antlieridium csöve ki nem emelked. A termés ürege réssel nyílik. Spórái sötétbarnák, világosabb szín élekkel, szemcsés felszín reczepántokkal és igen apró reczehorgokkal. Oszszel 8 télen található agj'^agos földeken s árkok szélein. Eperjes környékén Salgó falu határában és Erdélyben Árpás kör-. nyékén. (lásd:. Schur. 3. R. nigrella. 4613.).. D. C.. Lombja apró mint. karéjaival, melyek ismételten két-kótágúak, csillaggá váhk. Karéjai szálasak, válnalakúak,. az elbbi fajé, de néha 3 dm. széles. majdnem. csövesek,. vékony, hártyás karimával, felül szürkezöldek, alul feketebiborszínek, fényesek, pikkelyesek. A pikkelyek félköridomúak, a lomb hosszával keresztben álló sorokban. A termés ürege réssel nyílik, s termései néha csoportosan állnak, mint az elbbi fajnál. Nedves földön és egynyári mint az elbbiek. A déli vidékek sajátja (1. Naturg. d. eur. Leberm. IV, 417. 1.).. n. Dalmácziában Bassanka m. (Weiss). 4. B. bifurca Hoffm. Lombja apró, akkora mint az elbbi két fajnál, felül halaványszürke- vagy kékeszöld, alul a karima felé bíborszín vagy violakék, apró pikkelyekkel. Karéjai keskeny ékidomúak, végükön két terebélj^-esen álló sallanggal, a felhajló, vastagél oldalszélek miatt gyengén teknsök. Felbre gyengén szemölcsös. Spórái barnák, majdnem átlátszatlanok, áttetsz, néha hézagos élekkel, sima ránczú, szabályosan reczés fenéklappal s majdnem sima oldallapokkal. Oszszel agyagos, nedves földön található a sóvári hegyek alján ugarakou, a Tarcza folyó iszapjában és N.-Szeben m. Erdélyben (Schur 4609). 5. B. ciliata Hoffm. Lombja apró, gyakran csonka, csak egy vagy két karéjból áll, mindkét lapján halavány kékeszöld Karéjai ékidomúak vagy szálasak, végükön kikanyarítottak, karimájukon több sorban álló színtelen pillaszrökkel. Az antheridium csöve alig kiemelked. A spórák feketék, átlátszatlanok, szemcsés ránczú, reczés felszínnel, igen apró, alig észrevehet horgokkal, melyek a fenéklap szélén néha apró tüskékké válnak. colorata (B. affinis Milde), a talaktól a karéjok violafj) :. szín. élei által. Oszszel. s. különbözik.. télen nedves, agyagos. földeken. található.. Eperjes.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Egy rúdnak különleges feszülése alatt e szerint kilogrammokban kifejezett azon nyújtó vagy torlasztó erőt értjük, mely egy négyzet milliméterre esik; a rugalmassági
hogy egyes kopár és kopárosodás veszélyének kitett területek, midőn ez a kopárok megszüntetésének vagy az elkopárosodás megakadályozásának a fenforgó körülmények
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
Telescope, late 18th - early 19th century Collection of György Gadányi, Budapest.. Portable microscope set,
Nem vezet pedig eredményre az oly erdőtalajon, a mely rend kívüli dús termőereje folytán a tarolás után csakhamar^különféle erdei gyomokkal és cserjékkel nő be, kivált
én kapitihaságomban ha hatíilmas császárunknak igaz híve nem akart volna az én kegyelmes uram lenni, olyan nehéz szolgálatot bizony nem kévánt volna de azolta s 'most is
a Fáy István alapította Pesti Hazai Els Takarékpénztár Egyesület, meg volt már a Magyar Kereskedelmi Bank is, továbbá volt a negyvene.', évek közepe táján már vagy 5 6
