Dr. Kiss Albert – Dr. Manczel Jenő – Dr. Pintér László – Dr. Varga Károly: Statisztikai módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban

312

.SZEMLE

területegységre jutó hozamok növelése lehet.

A termelési színvonal ezt a kettőt együtte- sen méri. így a mezőgazdaság egészének és a vállalatok egymáshoz viszonyított fejlettsé- gét is hűen jeleníti meg.

A földminőség differenciáló szerepének megmaradását a tézisek kifejtik. Azoknál a vállalatoknál. ahol a mezőgazdasági terme- lés szerepe a vállalati tevékenység egészé- ben nem jelentős (például 20 százalék alatt van). a különbözeti földjáradék relatív ha- tása válik elhanyagolhatóvá. A földminőség differenciáló szerepe ezen közben még nö- vekedhet is.

Az almatermelés, pontosabban a telepítés fokozását szorgalmazók az utóbbi két év (1981 és 1982) relatív túltermelése ellenére sem marasztalhatók el. A túltermelés az említett két évben jórészt nem az árugyü- mölcsösökből (tehát nem a nagyüzemekből), hanem a nehezebben befolyásolható kister- melői szférából ered. Az árugyümölcsösök ter- mőterülete a ..túltermelési szakaszban" már mintegy 15 százalékkal volt kisebb, mint egy évtizede. A túltermelést sokkal inkább az al-

ma iparí feldolgozásának megoldásával, a kistermelés jelentős felfutását talán árpoliti—

kával (a termelői árakat többszörösen felül- múló piaci ár mérséklésével) lehetne befolyá- solni. A termőterület csökkenése pedig eset—

leg már az idei év tükrében is enyhébb sze- rephez juthat.

Végezetül megköszönte az opponensek munkáját, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai főosztá—

lya kollektívájának a mezőgazdasági sta—

tísztika kialakítása. formálása és fejlesztése érdekében végzett tevékenységét, amely nél- kül a tanulmány nem jelenhetett volna meg.

s

A Bíráló Bizottság a jelöltek válaszát elfo—

gadta, s egyetértve az opponensekkel a disz- szertáció jelentőségét és értékeit illetően ja—

vasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak a kandidátusi fokozat odaítélését. (A Tudo—

mányos Minősítő Bizottság 1983. szeptember 26-i ülésén Szabóné Medgyesi Évának és Molnár Istvánnak a közgazdaságtudományok

kandidátusa fokozatot odaítélte.)

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. KISS ALBERT — DR. MANCZEL JENÓ — DR. PINTER LÁSZLÓ — DR. VARGA KÁROLY:

STATISZTlKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A MEZÖGAZDASÁGBAN

(Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1983. 495 old.)

A mezőgazdaság termelési körülményeinek változása és fejlődése. a gazdaságirányítás új rendje megnövelte a statisztikai informá- ciók szerepét a gazdasági elemzésben és a gazdasági döntések előkészítésében. Ezzel együtt természetszerűen nagyobb jelentősé- get nyertek mindazok az igényesebb módsze- rek is. amelyek a számítástechnika alkalma- zásával lehetővé vált számítások, összefüg- gés-vizsgálatok révén segíthetik a döntésho- zatal munkáját. A jelen munka elődje az el- ső agráregyetemi statisztikai tankönyv1 volt.

amely több mint másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg. Érthető tehát. hogy a szerzői kol—

lektíva arra törekedett, hogy az új tankönyv

— amelyet dr. Manczel Jenő szerkesztett. és dr. Bacskay Zoltán, dr. Fazekas Béla és dr.

Tóth Mihály lektorált - anyagában tükrözze azt az előrehaladást, amely a statisztikai módszerek alkalmazása vonatkozásában a mezőgazdaság területén az elmúlt tizenöt évben bekövetkezett.

Szerzők könyvük közreadásával kettős fel- adatnak tettek eleget. Egyrészt korszerű, az

i Dr. Kiss Albert - Dr. Manczel Jenő: A statisz- tika módszertana és alkalmazása a mezőgazdaság- ban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1965. 464 old.

agráregyetemi képzés igényeihez igazodó tankönyvet adtak a mezőgazdasági mérnök- képzés céljára, másrészt a gyakorló agrár- mérnökök számára is nélkülözhetetlen kézi- könyvet alkottak. Ezen alapvetően tankönyvi funkciót betöltő munkán kívül ez idő szerint nincs ugyanis más olyan kézikönyv. amely akár a mezőgazdasági statisztikai módszer- tani ismereteik fejlesztéséhez, akár e mód- szerek alkalmazása konkrét ismeretanyagá- nak elsajátításához a gyakorlatban dolgozó mezőgazdasági szakemberek rendelkezésére állna.

Ma, amikor a magyar mezőgazdaságnak népgazdaságban elfoglalt helye. mezőgaz- dasági termékeink külkereskedelemben reali- zálódó aránya jelzik az ágazat stratégiai je—

lentőségét, nem közömbös, hogy a mezőgaz—

dasági üzemek irányítói mennyire tudatosan, a szabályozók adta lehetőségek mérlegelé- sével végzik-e munkájukat. A mezőgazdasági üzemek vezetői, az üzemek termelési ágaza- tainak irányítói nap mint nap fontos gazda- sági döntések. elhatározások részesei, felelő- sei. Ezek a vezetés különböző pontjain szük- ségessé váló döntések legtöbbször nem nél—

külözhetik azoknak a módszereknek az alkal—

mazását, amelyek — a statisztikai vagy pénz- ügyi információkra építve. a gazdasági ma—

tematikai módszerek segítségével. sokszor a számítástechnikát is felhasználva — az opti- mális gazdasági cselekvések biztonságos alapját adják.

SZEMLE 313

Szerzők könyvük írásakor e célok ismereté—

ben határozták meg mondanivalójukat, fi—

gyelembe véve természetesen azt is, hogy az anyag határainak korlátot szabott az agrár- egyetemi képzés rendje, valamint az a körül—

mény, hogy a statisztikai módszertani isme- retek alkalmazása csak úgy és akkor lehet eredményes. ha az célszerűen illeszkedik a sokoldalú agráregyetemi tantárgycsoportok—

hoz, elsősorban a biológai, a termeléstech- nikai, az üzemtani, közgazdasági és termé—

szetesen a matematikai és számítástechnikai studiumokhoz. Mindezeken felül — egyetemi tankönyv lévén -—- bizonyos didaktikai szem- pontokra is figyelemmel kellett lenni.

A könyv két fő részre tagolódik. Az első fő rész (az 1., a 2. és a 3. fejezet) az álta-

lában alkalmazható módszerek, eljárások,

elvek ismeretanyagát tartalmazza. a máso—

dik (a 4. fejezet) pedig a mezőgazdasági termelés konkrét, sokoldalú közgazdasági, vállalatgazdasági elemzéséhez szükséges, il—

letve használható alkalmazott módszertant öleli fel. A könyv mondanivalójának szerke- zeti tagoltsága, összehangoltsága, egymás- ra épülő logikus témakapcsolása fejezetről fejezetre bomlik ki, válik teljesebbé.

Az első fejezetben (Bevezető statisztikai ismeretek) kerül sor mindazon ismeretanyag—

nak a tárgyalására, amely a statisztika fogal—

mát, tárgyát. történeti kialakulását. feladat- körét, módszertani felosztását és más tudo- mányokkal való kapcsolatát tartalmazza. E fejezet tárgyalja még a statisztikai sokaság.

a statisztikai adat és megfigyelés, továbbá a statisztikai információs rendszer, valamint az osztályozási rendszerek fogalmát, célját,

működését és megjelenési formáit.

A második fejezet (A statisztikai elemzés alapvető módszerei) a viszonyszámok, a gra- fikus ábrázolás, a középértékek, a statiszti- kai indexek és a szórás különféle típusaival és jellemzőivel ismerteti meg az olvasót.

A harmadik fejezet (A statisztikai elemzés matematikai statisztikai módszerei) elsősor- ban a valószínűségszámításon alapuló sta—

tisztikai módszereket tárgyalja. lsmerteti (:

mintavételek, a statisztikai becslések. a hipo—

tézis-, továbbá az összefüggés—vizsgálatok, az idősorok vizsgálata. valamint az előrejelzési módszerek kérdéseit és alkalmazásának le- hetőségeit.

A negyedik fejezetben (A mezőgazdaság statisztikai vizsgálatának módszertana) a mezőgazdasági tevékenységek értékelésének alapvető kérdései, a termelőerők, a termelési eredmények és ráfordítások számbavétele, a termelési erőforrások és termelési eredmé—

nyek. valamint összefüggéseik vizsgálata, to- vábbá az ágazati tevékenységek statisztikai értékelése, valamint a tervezés céljait szol- gáló statisztikai eljárások állnak a tárgyalt anyag homlokterében. Ehhez csatlakozik még

egy rövid áttekintés a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás legfontosabb népgazdasági

kapcsolatairól.

Az ismertetett fejezetek tárgyköréből is ki—

tűnik, hogy az általános módszertani rész az alapvető statisztikai ismeretek tömör tárgya—

lása mellett viszonylag nagyobb teret szen- tel a matematikai statisztikai módszerek al- kalmazásának. ltt is elsősorban a statisztikai becslések és összefüggés—vizsgálatok isme- retkörének. Az alkalmazott mezőgazdasági statisztikai módszertant tartalmazó rész pedig szakít a mezőgazdasági statisztika hagyo—

mányos felépítésével. amely eddig az egyes ágazatok szerinti tagolásban tárgyalta a használatos eljárásokat, módszereket. A könyv most a gazdálkodás erőforrásaival és azok hatékonyságával, a termelés egészével foglalkozik oly módon, hogy az alkalmazan- dó számítási rendszereket, eljárásokat a ter—

melés eredményességének komplex szemlé- letű vizsgálati és elemzési rendszere foglal- ja keretbe.

A kézikönyv jelleggel is használatos tan- könyvek szerzőivel szemben általában három olyan alapkritériumot követel meg a szak—

mai közvélemény, amelyeknek megvalósítása a munka sikerének mértékét is jelzi. Ezek:

—a tartós módszertani ismeretek érdekében tör- ténő logikusan rendszerezett anyagválogatós:

- az általános gyakorlat teljes körű érzékeltetése és fejlesztésének rendszerbeli megalapozása:

—a módszertani ismeretek olyan példákkal tör—

ténő illusztrólása, amelyek segítségével részletezés nélkül is érthető a mondanivaló, ugyanakkor az al- kalmazási készség fejlesztését is segíti.

A könyv tartalma, tárgyalásmódja és szer- zői szerkesztése ezen három kritériumot szin- te maradéktalanul és teljeskörűen kielégíti.

Jól ötvözi a statisztikai információk elemzé- sének legalapvetőbb lépésétől a legigénye- sebb matematikai és számítástechnikai el- járásokig az ismeretanyagot, teszi ezt úgy, hogy egyrészt ráépül a szaktudományokra, másrészt azokat módszertanilag alá is tá- masztja.

A könyvnek kiemelkedő érdeme a fokoza- tos megismertetésre való törekvés. Egész fel- építése, szerkezete, ennek lett alárendelve, Korrekt és célravezető eljárás, segítségével az ismeretek viszonylag könnyen elsajátítha-

tók. Dicséretes a statisztikai fogalmak tömör,

precíz és félreérthetetlenül világos megfo- galmazása. Mértéktartók voltak a szerzők, nem mentek bele semmiféle ,,kalandozásba", kitérőbe, ez kellően aligha méltányolható ér- demük. Csábító lett volna például a mate- matika vagy a számítástechnikai alkalmazás könyvtárnyi irodalmából terjedelmesen merí- teni. Ettől a szerzők igen helyesen óvakod- tak, és csak annyit nyújtanak, ami egyrészt megfelel az agráregyetemi hallgatók előkép—

zettségének, másrészt meg kiegészíti az ag-

314

rárszakemberek statisztikával szemben tá—

masztott igényeit. Emellett a szerzők bátran ajánlanak olyan új megoldásokat, amelyek megfelelnek a korszerűen gondolkodó és cselekvő nagyüzemi vezetés követelményei- nek.

Kiemelkedő a könyv érthető, könnyed és mégis komoly stilusa. Közvetlen. gördülé- keny. mindig világosan követhető a vizsgált probléma és megoldási módja. Ezek az is- mérvek különösen egyetemi tankönyvnél -—

már csak a tanulhatóság miatt is — méltány—

lást érdemelnek.

Megjegyezzük azonban, hogy a kettős cél- kitűzés — tankönyv és kézikönyv — megvaló—

sitása nem minden részletnél sikerült egyen- letesen. Itt-ott a tanulhatóság, a feltétlenül rögzítendő ismeretek kiválogatása a hallga- tók számára gondot okozhat. Az előadások és a gyakorlati foglalkozások azonban ezen segithetnek.

Minden szakkönyvnél, módszertani munká—

nál különösen fontos a szükséges szemlélte—

tés megfelelő megoldása. E könyv szerzői ezt fontos feladatuknak tekintették. Mindig vilá- gosan illusztráiják, harmonikusan illesztik a mondanivalót és a szemléltetést. Numeri—

kus példák, ábrák bőven szerepelnek. Az áb- rák jók, kifejezők, a bemutatni kivánt jelen- séget, a fejlődést, a kapcsolatokat kitűnően

szemléltetik.

Ami a feldolgozott matematikai ismeret- anyagot illetí, ez is ékes bizonysága annak, hogy a mezőgazdaság/szakmai és közgazda-

ségi kérdései kiválóan elemezhetők a korszerű matematikai statisztika felhasználásával.

Szerzők itt is helyes arányérzékkel megközeli—

tően annyit válogattak a matematikai alkal—

mazások köréből, amennyi szükséges, de amennyi agrármérnöki szinten elegendő is.

Ha arra gondolunk, hogy az előző mű

megjelenése óta közel két évtized telt el, mely időszak alatt rendkívül sok változás tör- tént mind a mezőgazdaságban, mind a me—

zőgazdaság teljesitményeinek elemzését szol—

góló statisztikai módszertanban. érzékeljük azt is, milyen nehézségekkel járhatott a szer,—

zők számára az újnak és a réginek harmoni—

kus összehangolása, a jelentős időtóv gazdag tapasztalatainak hasznosítása. Nyilvánvaló az az igény, hogy a mezőgazdasági statisztika új tan- és kézikönyvének kiadásával nem sza-

bad két évtizedig várni.

Meg kell említeni a Mezőgazdasági Kiadó kitűnő munkáját is. A Kiadó mint az emlitett 1965-ös tankönyv esetében, ez alkalommal is gondoskodott a szép esztétikus kivitelezésről.

Összefoglalóan megállapítható. hogy a könyv kitűnően szerkesztett, korszerű isme—

retanyagot közlő. világos okfejtéssel. jó di- daktikai érzékkel irott tudományos igényű és színvonalú munka, amellyel nemcsak az ag- rárstatisztikai irodalom, hanem egész mező—

gazdasági és tágabb értelemben vett köz- gazdasági jellegű irodalmunk is gazdago—

dott.

Dr. Szemessy Tibor