1054
kiállítás, s az ehhez mérten viszonylag kedvező úr is arra utal, hogy a mai hivatalos statisztikai szolgálat ünnepi kötetet kívánt közrebocsátani. A kötet elsősor- ban statisztikai idősorokat tartalmazó adatgyűjtemény, de emellett, a korszerű számítástechnika grafikus megjelenítési eszköztárát kiaknázó számos ábra is szemlélteti az ország népesedési, gazdasági történeté- nek statisztikailag jellemezhető vonásait. Az első fejezetben közölt tanulmány és az utána következő adatközlő fejezetek témakörei jórészt azonosak így képet kaphatunk a népesség, a népmozgalom, az élettartam, az egészségügyi helyzet, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás alakulása mellett a gazdaságot meghatározó főbb tényezők, így a nemzetijövedelem, a mezőgazdasági és az ipari termelés (külön a lakás—
helyzet), a közlekedés, valamint a külkereskedelem
alakulásáról, s mindezeknek a lakosság éledtörülmé—
nyeire kifejtett hatásáról. Az idősorok kitérnek az idegenforgalom és a távközlés adataira is, az előbbinél Budapest és a balatoni üdülőkörzet bemutatására helyezve a hangsúlyt. A jelenkor fejlődését meghatá—
rozó informatikai infrastruktúra alakulásáról csak keveset tudhatunk meg, igaz, e téren még nincsenek hosszú idősorok A több mint száz évet átfogó nemzet- közi vándorlási idősorok aktualitásulmál fogva külön
SZEMLE -
alfejezetbe kerültek A belső vándorlás a városiasoef
dás szintén meghatározó szerepét az elemlő rész, ; '
említi. A közlési táblák között a lakosság elaltatni—**
ményei fejezetben szerepelnek a jövedelmi és, a fogyasztási adatok, valamint a fogyasztói árak tilalm—
lása mellett a lakásellatottság és az egészségi áll _ témakörei'IS. A kötet végén helyet kapott még néhány, a könyveim által meghatározott fogalomkörbe szoro- san nem besorolható tábla is — többek kom a tudo-_a_ , many, a kultúra, az igazságszolgáltatás területéről __ _ , _, _ melyekre a szöveges elemzés nem is tér ki Etáblák ' H, '*
némelyike például az olimpiai eredményeket benzin—, — : tó összefoglalás önmagáért beszél. Az éghajlati _ * , esetében a budapesti mérési eredményeket tekintitek —
jük a A statisztikai adatokat történeti visszatekit'ttés ben vizsgálók számára ismert, hogy gyakraniegy röVid
adatsor összeállításához is igen nagy—irodalom feldob,
gozása, és több korszak körülményeinek figyelembe—
vétele, összevetése, értékelése szükséges. Ennek ; fényében értékelhető igazán ez a hivatalos statisztika majd minden szaldertlletét felölelő vállalkozás,—amely olykor a millenniumi éveknél korábbra vissZanyúló információkat is közre ad.
Kígyósi Attila
MAGYAR SZAKIRODALOM
JOGI INFORMATIKA
ELTE Tudományegyetem Állam— és Jogtudományi Kar.
Budapest.] 996. 397 old.
A jogi informatika egész területét átfogó mű ké—
szült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam— és Jogtudományi Karának Statisztikai és Informatikai Tanszékén, aKovacsicsné Nagy Katalin által vezetett szerzői csoport közös munkájaként, a FEFA III. 1065.
sz projekt keretében. A Jogi informatika c., közel 400 oldalas könyv, amelyet Klinger András lektorált, az informatika alapjaitól a legfrissebb eredmények bemutatásáig vezeti el az olvasót, elsősorban a fel—
használó szempontjait szem előtt tartva. A könyv négy részre tagolódik
,,A jogi informatika alapfogalmai" e. !. fejezet az informatika fogalmának, kialakulásának és a rend- szerelmélettel való kapcsolatának rövid ismertetésével kezdődik A rendszerfejlesztési projektekkel kapcso- latban szó esik olyan általánosan hasmált elvekről, mint a projeldirányítás PRINCE és a szabványosított informáciősrendszer—tervezés SSADM módszertana.
Megismerhetjük a táv-adatfeldolgozás alapjait, többek között megtudjuk, mi is az ISDN, amihez Magyaror- szág 1991-ben csatlakozott, és milyen szogáltatásai
vannak az INTERNET—nek Szó esik az e—mail, a Gopher, az FTP és a WWW rendszerekről, és arról is, hogyan kell ezeket hasmálni. Az informatikai alapfo—
galmakat ismertető fejezet az adatvédelemmel, az adatbiztonsággal és a személyiségi jogokkal kapcsola-—
tos európai egyezmények és a magyar jogrendbe már, beillesztett jogszabályok jogi és kiformatikai oldalá—
nak rövid ismertetésével záml. itt olyan témákra térnek ki a szerzők, mint a másolás, a lehallgatás, a * vírus elleni védelem, a felhasználó jogosultságának ellenőrzésére szolgáló eszközök és a SZUÉVGTEK jogi védelme. Az első fejezet Kovacsies József? Budai , Attila, Sójáne' Dux Ágnes, Majtényi László, Gödény ,
Józsefés Péntek László munkája. _
,,A jogi informatikai tevékenység modellezése" e.
2. fejezetet a mintavétellel történő adatgyűjtés mate—
matikai alapjainak ismertetése vezeti be. A rövid összefoglaló jól tükrözi, hogy a közvélemény- kutatásban napjainkban oly elterjedt módszerek, hatékony alkalmazásának milyen komplex feltételei (kérdőív, kérdezőbiztos, a matematikai módszer helyes választása stb.) vannak, és mennyire hihetünk az így kapott adatoknak (megbízhatósági szint).
Ezután a mesterséges intelligencia ésa szakértői rendszerek alapfogalmaival ismerkedhetünk meg, * '
SZEMLE 1055 majd ezek ismertebb jogi alkalmazására tér ki a
könyv. E fejezet az információs rendszerek speciális fajtájának a vezetői információs rendszereknek a sajátosságait is vázolja, hangsúlyozva a standardizálás fontosságát ezen a területen is, Végül az ügyvitel- technika és a korszerű irodatechnika alapfogalmaival és a jövő irodájára vonatkozó elképzelésekkel ismer- kedhetünk meg. A második fejezet szerzői: Micha—
letzky György, Burgulya István, Pongrácz Tibor és Torma András.
,,A jogi informatika szakterületei" c. 3. fejezet az önkormányzati, közigazgatási, bűnüldözési, ügyész- ségi és bírósági információs rendszerekkel foglalko- zik Először az önkonnányzatok információ—rendsze- rének létrehozásával, működtetésével és az informáci- ók közlésével, a felhasmálásukat jelentő döntésekkel kapcsolatos feladatok ismertetésére kerül sor, Az alapnyilvántartási rendszerek közül a személyiadat— és lakcímnyilvántartás, az országos gépjármű-nyilván—
tartás igazgatási és informatikai rendszerét részletezik Ezt a bűnüldözés információs rendszerének ismer- tésére követi. (Az első bűnügyi nyilvántartó rendszert a volt bűnözöből lett rendőrfőnök Vidocg alaldtotta ki a napóleoni időkben, és e nyilvántartásnak köszönhető többek között azis, hogy a vísszaesők megkülönbözte—
tésére a XIX. századig gyakran használt fizikai stig—
matizáció — csonkítás, jelek beégetése stb. — meg- szűnt.) A számítógépesítésnek a nemzetközi és a hazai bűnüldözésben elfoglalt szerepét áttekintve kerül sor a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás és a büntetés- végrehajtás információs rendszerének ismertetésére.
A kriminálinfonnatika elméletének és módszer- tanának rövid összefoglalója a könyv egyik legérdeke- sebb része. Mivel koronként és nemenként a krími—
nalitás struktúrája igen eltérő, a kriminalitási valószí—
nűségnek, az elkövetők hipotetikus számának, a várható bűntetlenségi élettartamnak és az e területen használatos más mutatóknak a kiszámításánál jól használható a demográfiai adatokat figyelembe vevő kriminalitási tábla. Segítségével bűnözési előrejelzé—
sek is készíthetők Megtudjuk azt is, hogyan mérik a kriminalitás társadalmi veszélyességét és hogyan küszöbölhető ki a bűnözési idősorok torzítása. A fejezet a ügyészségi és a bírósági információs rendsze- rek ismertetésével zárul. A szerzők: Horváth Imre, Horváth Katalin, Déri Pál, Kovacsicsné Nagy Kata—
lin, Gödöny Józsejí Kovács Péter, Péntek László.
A ,,Jogszabály és a jogi irodalom informatikája"
c. 4. fejezet a hazai és külföldi jogszabály—
nyilvántartási és jogszabály-elemzési rendszereket — mind a nyomtatott formájú, mind pedig a számítógé- pes rendszereket — foglalja össze. A fejezet Glatt Gábor, Péntek László, Pintér Katalin, Puskás Imre és Szabó Sándor munkája.
A szakszerűen megírt könyv nemcsak jogászok—
nak, hanem minden érdeklődőnek ajánlható, gazdag tartalmú, érdekes és hasmos olvasmány, amely az egy-egy résztéma kutatói számára a további ismere—
tekhez való hozzáférést bőséges szakirodalmi utalással is segíti.
Dr. Pergel Józsefné
