A jogi informatika a gazdaságpolitikai célkitűzések szolgálatában

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A JOGI lNFOR_MATlKA A GAZDASÁGPOLITIKAI CELKlTUZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN

DR. KOVACSlCS JÓZSEF

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülé—

sének határozatai fontos új feladatokat jelöltek ki gazdaságirányitási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében. A határozatban nagy nyomatékot kapott a munka

szervezettségének fokozása, takarékoskodás a munkaidővel. az anyaggal. a munka—

erővel, egyszóval a hatékonyság növelése. Ezzel összhangban került sor a gazdasági szabályozók módosítására is.

A határozat sokrétű indítást jelöl meg a célkitűzések megvalósítása érdekében.

Minthogy az új szabályozók, utasítások, intézkedések kiadása és végrehajtásuk el—

lenőrzése alapvetően a központi igazgatási szervek feladatkörébe tartozik, azt is mondhatnánk. hogy gazdaságirányítási rendszerünk mostani feladadainak megvaló—

sítása során különösen nagy felelősség hárul a központi irányító szervekre. A fel- adatok egy részét már a Központi Bizottság 1977. évi december 1—i üléséről kiadott

közlemény is jelezte.

A tudományos—technikai forradalom időszakában mind a gazdálkodó. mind a központi irányító szervek munkája szempontjából nagy jelentősége van az említett feladatok megoldásában az információs rendszerek milyenségének. Nem mindegy ugyanis, hogy valamely döntés mikor. milyen információk alapján születik meg, hogy a teendő intézkedések hatását hogyan, milyen módon mérik, hogy az információs rendszer beépül-e az operatív munkafolyamatokba, s hogy azok egészéről nyújt-e tájékoztatást vagy csak részinformációkat szolgáltat. A felsorolást tovább folytathat—

nánk. Mindezek a kérdések nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal számára jelen—

tenek igen fontos teendőket. hanem a központi irányító szervek. a minisztériumok számára is, sőt elsősorban az utóbbiak irányítómunkáját érintik.1

Az alábbiakban az információ—rendszerek korszerűsítésének néhány informatikai aspektusát kívánjuk érinteni.2 A problémákat elsősorban a jogászi munka szempont—

jából vizsgáljuk. A kérdések. amelyeket a továbbiak során tárgyalunk a következők:

— Milyen módosuláson ment keresztül az információ fogalma a számítógépek elterjedése után?

- Az információ szerepének, jelentőségének megnövekedése milyen általános konzek- venciák levonását teszi szükségessé, és mit jelent azokon a területeken -— az államigazgatás—

ban és a bírói gyakorlatban —, ahol viszonylagos lemaradás észlelhető a gazdasagi területek- hez képest?

1 A szocialista statisztika Időszerű feladatait tárgyalja Bálint József: Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában c. cikke (Statisztikai Szemle. 1978. évi 11. sz. 1085—1101. old.).

? Lásd e kérdésről Pesti Laios: A statisztikai információ-rendszer fejlesztésének időszerű kérdései c. tc- nulmányát (Statisztikai Szemle. 1975. évi 4. sz. 365—382. old.).

614í . , ' f , ; DR. KOVACSICS JÓZSEF

— Van-e és ha igen. milyen az összefüggés a gazdasági területek és a jogászi tevékeny—

ség információ-rendszere között?

Röviden érinteni kívánjuk a statisztikai és az informatikai jellegű munkaszervezés néhány problémakörét. Végül néhány oktatáspolitikai következtetést kívánunk az el—

mondottak tanulságaként levonni.

AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA ÉS AZ INFORMATIKA KIALAKULÁSA

A kibernetika korszakáig információn tulajdonképpen a statisztika és a szám- vitel információit értettük. Az információ fogalma napjainkra jelentősen kibővült az információelmélet kifejlődése és egyben annak következtében, hogy az elektronikus ( adatfeldolgozó gépek lehetővé tették az információáramlás összefüggéseinek mély—

reható. a tudományok szinte minden ágát érintő újraértékelését, és természetesen

széles körű alkalmazását a gyakorlati szervezési, vezetési feladatok megoldásánál.

A hagyományos statisztikai adatfelvételek keretében megszoktuk, hogy mérhető, mennyiségekben kifejezhető jelenségeket figyeltünk meg, ahol az anyag és a mér—' tékegység közgazdasági vagy szaktudományi ismerete alapján képesek voltunk a vizsgált jelenségre vonatkozóan helyes fogalmakat és csoportosítási elveket kiala- kítani. Az információ ennél többet jelent: lehetővé teszi az igazgatás és az igazga- tottak, illetve az irányító és az irányítottak, azaz a rendszer és elemei közötti infor- mációcsere átfogó elemzését. beleértve most már nemcsak a számok, hanem a be—

széd, a szavak, az operatív jelentések tanulmányozását is. A mondottak világosan mutatják, hogy az információ napjainkban jóval több. mint statisztika.

Kísérjük figyelemmel néhány neves szerző definíciója kapcsán az információrói alkotott fogalmakat. Norbert Wiener ,,Mensch und Menschmaschine" című munká—

jában a következőket írja: ..Az információ annak a! neve, amit a külvilággal kicse- rélünk, ha figyelmünket valamire ráirányítjuk"3. E meghatározás túl általános, és nem eléggé irányítja rá a figyelmet az ember társadalmi—gazdasági tevékenységé—

re. Albert Ducrocg fejti ki igen találóan ..Die Entdeckung der Kybernetik" című mun—

kájában. hogy az ember a külvilággal való érintkezés során nem az egész világot ismeri meg, ha csak jelzéseket, impulzusokat kap. Értéküket nem az energia adja

meg, hanem az a tartalom. amit ezek az információk magukban hordoznak. Például

számok formájában az ember igen nagy információanyagot képes felhalmozni. Ez nem más. mint a materiális világ absztrakt képe. Az információk az ember agyában feldolgozódnak, értékesülnek. Megfordítva. ha az ember az anyagi világra akar

hatni, ezt a közlést materiális hatások, impulzusok révén éri el.4

Az információközlésnek e korszerű meghatározását, mely a dialektikus gondol- kodásmód kiszélesítését eredményezte, kétségtelenül csak a kibernetikai gépek se—

gítségével, megjelenésével tudjuk igazán megérteni. Az agyból származó informá—

ciók átalakítása jelekké, kódokká. mágneses impulzusokká, illetve energiává és meg—

fordítva, szemünk láttára megy végbe.

Az információknak a döntésekben játszott nagy szerepe miatt egyes szerzők az információ fogalmát is a döntéshozatallal hozzák összefüggésbe. Szerintük az infor—

máció .,. . . olyan hír vagy ismeret. amely egy döntést előkészít. vagy előkészíthetővé

tesz."5 '

3Wiener, Norbert: Mensch und Menschmaschine. Kybemetik und Gesellschaft. Athenöum. Frankfurt am Main. 1958. 144. old.

"Ducroca, Albert: Die Entdeckung der Kybernetik. Uber Rechenanlagen, Regelungstechnik und Infor—

mationstheorie. Europöísche Verlagsanstalt. Frankfurt am Main. 1959. 243 old.

5 Horváth Gyula: A statisztikai információkezeiés modern megszervezésének problémái. Statisztikai Szem—

le. 1970. évi 6. )sz. 659. old. (hivatkozással Langefors Berge: Theoretical Analysis of Information System. Lund.

1966. c. művére . '

A JOGI INFORMATIKA

615

Az igazgatási szervek munkája szempontjából az információ fogalmába tarto—

zik mindaz a hír, közlemény. adat, jelentés. aktus, amely valamely szervhez (szerv dolgozójához) eljut, függetlenül attól. hogy az adott szerv belső vagy külső kapcso- latai során keletkezett. Információ—rendszernek pedig az adott intézményen (szer- ven) belül a kommunikációs eszközöket és módszereket. az információáramlás körét.

a továbbítás és feldolgozás mikéntjét nevezzük. E rendszer minél inkább szabályo- zott. az információk annál hatékonyabbak. Mindez azt jelenti, hogy az információkat nem elég begyűjteni, gondoskodni kell azok rendszerezéséről, gyors feldolgozásá- ról és azok elemzéséről is. Az információk így szolgálják az operatív vezetést. és biz- tosítják (: szükséges áttekintést, tájékoztatást.

AZ INFORMÁCIÓ MEGNUVEKEDETT JELENTÓSÉGE A TUDOMÁNYOS—TECHNIKAI FORRADALOM IDÖSZAKÁBAN

A termelés, elosztás, fogyasztás, beruházás közötti arányok eldöntésében ed—

dig is kimagasló szerepet kapott az információ. Úgy tűnik. hogy az arányok folya- matos figyelemmel kísérésében, a gazdasági vezetés mindennapos gyakorlatában az információ, illetve az információs tevékenységek jelentősége növekszik.

A nagy teljesítményű elektronikus gépek megjelenése nemcsak az iparszerű termelésirányításban. de a gazdasági irányításban és az igazgatásban is forradalmi változásokat idézett elő. Most már csak a programok kifejlesztése terén kellett döntő változást elérni. Ez a szellemi erők magas fokú együttműködésével szintén igen je—

lentős eredményekhez vezetett mind a társadalmi. mind a gazdasági élet területén.

Nem kevesebbről van szó, mint arról. hogy megvalósítsák az információk integrálá- sát, ne állapot információkat gyűjtsenek. hanem folyamatokat figyeljenek meg és rögzítsenek. gyorsabb legyen a visszacsatolás, mint a hagyományos rendszernél, kevesebb élő munkával biztosítsák az adatok hozzáférését és lehetőleg egyidejűleg több szerv számára is. Mindezt a párhuzamosságok kiküszöbölésével kell elérni.

Lehetővé vált az adatgyűjtés határainak kiterjesztése. az adatfeldolgozás határ- idejének lerövidítése, megvalósulhat az eddig megoldhatatlan. bonyolult számítási feladatok elvégzése. Ennél is jelentősebb azonban az a hatás, amelyet a kibernetika a statisztikusok szakképzettségének növelése tekintetében mutat. A megfigyelés határainak a kiterjesztése ugyanis olyan új tudományok bekapcsolásához vezetett, amelyek mint az információelmélet, a halmazelmélet, a gráfelmélet. az operáció—

kutatás. a szervezéstan, a számítástechnika egyrészt magas fokú matematikai alap- műveltséget feltételeznek, másrészt elvezettek a statisztikai információ funkciójának vizsgálatához. E funkciók között egyik legfontosabb az információknak a dön- tésekben játszott szerepe: az információs és a döntési struktúrák vizsgálata, a kü- lönböző igazgatási információs rendszerek megbízhatóságának és hatékonyságának vizsgálata, az információs rendszerek modellezésének kérdésköre. A valószínűség- elmélet kiterjesztése, alkalmazása az informatika eszközeivel szinte kimeríthetetlen újabb tudományos vizsgálatok alapja lehet. Mindez utal arra, hogy a statisztikai tu—

domány ismét jelentős minőségi fejlődés előtt áll.

Az elektronika új korszakot jelent az emberiség történetében, mert egész gon- dolkodásunkat átformálja. Ez különösen akkor lesz érezhető, ha már felnő az a ge—

neráció, amelyik az elektronika korszakában született. s akiket már nem memorizá- lásra tanítanak. hanem arra, hogy szervezzenek, újítsanak, korszerűsítsenek. Nem

szabad elfelejteni. hogy ma már több százezer számítógép van a világban, és a gé—

peket kiszolgáló személyzet száma évről évre jelentős mértékben növekszik. Egyes államokban már a foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozik számítástechnikai munka- területeken. Mindez kihat a foglalkozási struktúra átalakítására is.

616 DR. KOVACSICS JÓZSEF

A gépek feltartóztathatatlan inváziója, újabb és újabb generációk megjelenése olyan hatással lesz az emberi magatartásra. de az emberi környezetre is, amelyre

fel kell készülni, elsősorban a képzés és továbbképzés vonatkozásában.

Az elektronika hatása legjobban egy új tudományág. az infomatika kibontako—

zása kapcsán érezhető.

Az információk automatikus kezelésének a tudománya a szervezet leírásával, a szervezet munkafolyamatainak a vizsgálatával. programozásával és a számítógép al- kalmazásával foglalkozik. A Francia Tudományos Akadémia meghatározása szerint

az .,informatika" racionális kezelési eszköz az automatikus gépek által az informá—

ciók tárolására a technika. a közgazdaság és a szociális élet területén.6

Az informatika napjainkban már az általános informatika mellett a tudományok- nak megfelelően speciális informatikákkal bővült.7

A jogi élet területét érintő informatikát úgy is értelmezhetjük. mint a jogi infor—

mációk logikus és automatikus kezelésének a tudományát, mely ezt a feladatot szá-

mítógépek segítségével végzi el.

lNFORMÁClÓSZERVEZÉS A JOGI ÉLET TERULETÉN

A könyvkiadás ontja a különböző adatbankok és információ-rendszerek szerve- zésére vonatkozó ismereteket. Az informatika kibontakozása a gazdasági életben elég sikeresen halad, de más a helyzet a jog területén. Ajogtudomány hosszú ideig

ellenállt a jog ,,computerizálásának".

Kapitalista viszonyok között talán még érthető volna ez az idegenkedés, szo-

cialista államban azonban, ahol a közösség tulajdonában vannak a termelőeszkö—

zök. s ahol a gazdasági szervek működését törvények, minisztertanácsi és miniszteri rendeletek szabályozzák. döntő jelentősége van a rendszerek áttekintését, vezeté—

sét. ellenőrzését szolgáló korszerű informatikai eljárásoknak.

A jogot az emberi együttélést szabályozó normáknak is nevezik. A jogban alapvető logikai szabályok érvényesülnek. Ha ez igaz. felvethetjük a kérdést, vajon

ezek a szabályok csak kvalitatív jellegüekwugyv pedig kvantitatív elemeket is tartal—

maznak. Vagy úgy is felvethető a kérdészlvajon a kvalitatív elemek nem tartalmaz—

nak—e egyben mennyiségi elemeket is. (Például az ítéletkiszabósnál a szabadság—

vesztés vagy a pénzbüntetés.) Ha a jogi munka egyik leglényegesebb elemét al- kotja a logikai folyamat megismerése, vajon nem segithet-e ebben a folyamatban egy olyan logikus szerkezet. amely az emberi emlékezetnél jobban, pontosabban képes végiggondolni a teendők egymásutániságát. összefüggéseit megfelelően ki-

dolgozott program alapján.

Ha valaki gondosan végiggondolt már egy jogszabályt. tapasztalhatta annak lo—

gikus felépítését, azt, hogy a szabályozott jogviszonyok pontos körülírása mellett a követendő eljárás, a hatásköri, illetékességi kérdések. személyi, tárgyi. területi hatály stb. mind—mind logikus szerkezetben megtalálhatók benne. Vegyünk egy egyszerű

esetet a probléma jobb érzékelése végett.

Amikor egy ügyfél felkeresi az ügyvédet. utóbbi úgy építi fel az adott ügyet, mint egy logikai hálót, mely számára azt a modellt alkotja, amelyhez meg kell ke—

resni a vonatkozó jogszabályt, azaz a második modellt. Az ügyvédi tevékenység har—

madik részét az a bonyolult intellektuális tevékenység képzi, amelynek során a két modellt összeillesztik. (Ha nem talál megfelelő jogszabályt. analógiákat keres. ami

5 Martzloff, Charles: Repenser l'informatiaue. Ismeretlen kiadó. Paris. 1974. 54 old.

7 Dörnyei József — Ormai László: Bevezetés a statisztikai informatikába. KSH Szúmitástechnikai főosz:

tály. Budapest. 1971. 132 old.

A JOGI lNFORMATiKA 617

tovább bonyolítja az ügyvéd intellektuális tevékenységét.) A dedukció, az indukció és az analógia képezik tehát a jogászi munka pilléreit.

Nem vitás, hogy minél több információ áll a jogalkalmazó rendelkezésére, mi-

nél bonyolultabb az ügy, annál több időt kell fordítania a kérdéses ügyben a modell felállítására. Mindez meggyorsulhat, ha megfelelően strukturált, osztályozott kódok.

kulcsszavak segítik a kutatást. Ez azonban még mindig csak ..kisipari" munka, amit

meghatványozhat a gépi program. amely lehetővé teszi, hogy a keresett informá—

ciók egymáshoz való kapcsolata szerint is kombinálhassuk a modell. illetve model- lek variánsait. és egyszerre több esetet is lekérdezhessünk. i

Az elektronikus gép térhódítása napjainkban elsősorban már nem technikai, hanem vezetési probléma. Azon múlik. hogy a szaktudományok milyen programokat tudnak készíteni, mennyire tudják a szaktudomány jelenségeit. az államigazgatási és igazságügyi folyamatokat lefordítani a gép nyelvére. A bonyolult számítási fel- adatok lebontása elemi műveletté a bináris számrendszer segítségével. matemati-

kusok közreműködésével megoldott, maradt a szaktudomány által megoldandó kér-

dés, amit megfelelő oktatással, az erők célszerű koordinálásával lehet csak ren-

dezni.

A gazdaságirányítás elkövetkező szakaszában valószínűleg több lesz a konflik—

tus. Az is valószínű. hogy a jelentősebb konfliktusokra az igazságszolgáltatás szervei útján keresik a megoldást. Ezért a gazdaságirányítás során fontos érdek fűződik a polgári jogi statisztika, illetve a gazdasági bíróságok információs rendszerének a korszerűsítéséhez. Ha az irányító szervek nem értesülnek a vállalatok közötti

—- sokszor milliókat kitevő — jogvitákról. például a szerződésszegésekkel kapcsolatos pereket kiváltó okokról, összefüggésekről, aligha tudják az irányításban idejében

hasznosítani ezeket az információkat.

Hasonló példákat hozhatunk a beruházások területéről, ahol szerencsére a bírósági információk csak kisebb hányadot képviselnek a megrendelő, a tervező.

a kivitelező, az illetékes szakigazgatási szerv és a beruházást finanszírozó bank in- formációi között. Az azonos gazdasági tevékenységre vonatkozó és a népgazdasági szempontból különösen fontos információk szintetizálása. integrálása nem csupán lehetőség. hanem követelmény is a számítógépes információszervezés korszakában.

Ez éppúgy informatikai megoldást igényel, mint a jogszabályok adatbankban tör- ténő tárolása és visszanyerése.

A felszabadulástól 1974-ig 12959 miniszteri rendelet, 6445 kormányrendelet,

902 törvényerejű rendelet és 296 törvény került kibocsátásra. Ha még ezekhez hoz- závesszük a különböző utasításokat, nyilvánvaló. hogy a jogban való eligazodás, a jogkövetés a hagyományos módokon szinte lehetetlenné vált. Évente több mint há—

romszáz jogszabály jelenik meg. és mintegy százat helyeznek hatályon kívül,8

Minthogy a jogi információ a leglényegesebb információk egyike, ezeknek az információknak adatbankban való tárolása, korszerűsítése rendkívül fontos feladat.

hiszen a jogi információ politikai jellegű. egyben az állami akarat kifejezése.

Vajon félteni kell-e a jogot vagy a jogászt ettől a korszerűsítéstől? Vannak, akik azért támadják ezt az irányzatot, mert (: számítástechnikához legközelebb álló tu- dományhoz, a statisztikához, a számítógép programját tekintve pedig (: matemati- kához kapcsolódik. A statisztikai és matematikai módszerek ellenzői elfelejtik. hogy e tudományok közötti szakadás a XIX. század folyamán ment végbe. amikor a ma- tematikusok a szillogisztikus logika helyébe a modern logikát, (: szimbolikus logikát

8 Horváth Imre — Ivancsics Imre: Jogalkotásunk fejlődésének egyes kérdései 1969—74 között. Állam és Igazgatás. 1976. évi 2. sz. 111. old. A jogszabály-nyilvántartás hazai helyzetét és a külföldi gyakorlatot dr. Nagy Lajos foglalja össze a Bevezetés a jogi informatikába c. egyetemi jegyzetben (szerk.: Kovacsics József. Tan-

könyvkiadó. Budapest. 1978.) a 155-170. oldalakon.

618 DR. KOVACSiCS JÓZSEF

állították. amikor is a statisztika kiszakadt az államtudományok gyűrűjéből, és ama—

tematika felé orientálódott. )

A továbbiakban azt szeretnénk bemutatni, hogy a közigazgatás mely területén volna még létjogosultsága az informatikának mint a közigazgatási és jogi munka-

folyamatok korszerű tudományának.

Abban már mindenki egyetért. hogy ott, ahol a közigazgatási munka formali—

zálható, a munkafolyamatok ismétlődnek. azok pontos leírása után a munka gépesít—

hető. Ilyen terület az adókivetés, a pénzügyigazgatás, általában a közigazgatási nyilvántartások területe, a telek- és közmű-nyilvántartás, (: népességgel összefüggő nyilvántartások, a jogszabály-nyilvántartó és visszakereső rendszerek létrehozása.

Köztudott, hogy a munkaidőnek nagy hányadát fordítjuk napjainkban a köz- igazgatásban éppúgy, mint a vállalati gazdálkodásban nyilvántartó, jelentő mun- kára. A helyi tanácsi igazgatásban végzett felméréseim szerint a munkaidő legna—

gyobb hányadát az információkkal kapcsolatos feladatkör teszi ki. Éppen ezért a munkateljesítmények, sőt a munkafolyamatok elemzésében is döntő szerepe lehet az informatikának.

Ha a közrendészet, általában a rendészet területét — ideértve az építésrendé—

szet szervezeteit is — bevonjuk a gépesítésbe, és ehhez hozzávesszük az egészségügy — és az oktatás nagyüzemeit. a kórházakat és az egyetemeket, érzékelhetjük, hogy a kézi úton végzett, nem naprakész információk feldolgozásának, tárolásának, lekér—

dezésének a gépesítése milyen mértékben javíthatja a szervezet munkáját.

Az államigazgatási munka és információszervezés feladataira, illetve az ezekkel összefüggő számítástechnikai kérdések megoldására ma már a világ legtöbb álla—

mában a kormányok mellett működő állami szervek létesültek. A kormányok rádöb—

bentek arra, hogy az informatikával megteremtődtek a közigazgatási munka racio—

nalizálásának feltételei, és hogy e feltételek valóra váltásához létre kell hozni azt a szellemi központot, amely képes szakszerű javaslatokat kidolgozni a társadalmi és gazdasági viszonyok széles területét átfogó igazgatási munka racionalizálására.

A kérdés másik mozgatója pedig az. hogy a költséges gépek telepítése, kihaszná- lása, hatékony működtetése csak a nagy rendszerekben gazdaságos.

Mindezeket a kérdéseket világosan tükrözik azok a magas szintű jogszabályok,

amelyek hazai vonatkozásban határozták meg az e területen való előrehaladásunk

útjait. Mindenekelőtt az államigazgatási munka fejlesztésére vonatkozó határozatra, a közigazgatás fejlesztésének komplex megalapozását célzó tudományos tervre, a

Számítástechnikai Központi Fejlesztési Programról szóló határozatokra, az államigaz-

gatási munka egyszerűsítésének időszerű feladatairól szóló határozatokra utalunk.

továbbá megemlítjük azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyek e célkitűzések reali- zálása érdekében történnek. lgy a népességnyilvántartás, illetve az Állami Népesség—

nyilvántartó Hivatal megszervezését, az Állami Számítógépes Szolgálat létrehozását,

a főváros és a különböző főhatóságok szervezési és számítástechnikai bázisának megteremtése érdekében tett intézkedéseket, a megyei tanácsoknál az információ- áramlás és a döntési struktúra egyeztetése végett tett kísérleteket, közöttük az adat—

bankszerű adattárolás érdekében végzett fejlesztést.

Ugyanakkor azonban sajnos megállapítható az is, hogy egyes jogszabályok- ban meghatározott feladatok következetes végrehajtása elmaradt. Más esetekben a koncepció célul tűzte ki egyes alrendszerek megteremtését, a rendszer egészé—

nek az ismerete nélkül.

Ma eléggé általános az a gyakorlat, hogy a korszerűsítést az államigazgatás egy—egy szektorában is el lehet végezni. A külföldi példák azt mutatják, hogy a ma—

nafaktúrás igazgatásról a korszerű XX. századi igazgatásra való áttérés az igazga-

A JOGI INFORMATIKA 619

tási folyamatok egészének felülvizsgálatát teszi szükségessé. A szervezetek átformá- Iása, korszerűsítése új igényeket támaszt a szervezetekkel és o vezetőkkel szemben.

Ezt a gondolatot fogalmazta meg Lázár György akkori munkaügyi miniszter az 1971.

évi Szervezéstudományi Konferencián. mikor azt mondotta: ,,. . . a vezető és szervező munkát nem egyetlen önmagában bármennyire is fontos célra. hanem az egész -—- egymással szoros belső kapcsolatban álló -—- célrendszer megvalósitására kell irá-

nyítani."9

Az államigazgatásban évről évre ellentmondásosabb a helyzet annak következ- tében, hogy a mérnök, az orvos. a közgazdász, (: pénzügyi szakember, az agrárszak- ember jobban ismeri a rendszerelméletet, következésképpen jobban is ért az infor—

mációszervezéshez, feldolgozáshoz. a modern technikai eszközök alkalmazásához.

mint a jogász, aki az adott nagy rendszert irányítja.

Selejtet nemcsak az iparban gyártanak, sajnos (: hivatalokban is. Amig azon- ban az ipari selejtgyártás elleni küzdelem szervezetten folyik. addig a szellemi se—

Iejtgyártás visszaszorítása érdekében még sok a teendő. Az elrontott határozat he—

lyett új készül. a rosszul megfogalmazott vezetői célkitűzést és az ehhez kapcsolódó információgyűjtési, döntés—i folyamatot új iratok alkotásával pótolják, a hiányos jog—

szabályhoz jön a kiegészítés, a rendelethez az utasítás. a tervezési szerződéshez módosítás készül. a tervdokumentációhoz ennek módosítása stb., egyszóval rend- kívül sok időt és energiát köt le az effajta szellemi selejtgyártás, illetve annak javit- gatása.

A STATISZTIKAI ÉS INFORMATIKAI MUNKÁK ÖSSZEFUGGÉSEI

A statisztika és az informatika összefüggései igen sokrétűek. Ehelyütt két kér—

dést kivánunk csupán bemutatni és érinteni. Egyrészt azt, hogy bizonyos alapvető számítástechnikai és statisztikai fogalmakat nem használunk azonos értelemben.

Másrészt azt, hogyan befolyásolja a statisztikai munkát. ennek szervezettségét és szervezeteit a számítástechnikai, információfeldolgozó. rendszerszervező intézmények

létrejötte.

Az első kérdésre adandó Válaszunkban mindenekelőtt arra utalunk. hogy a szó- mítástechnika társadalomtudományi felhasználása elsősorban a statisztikán keresz- tül történik. A statisztikusok voltak az úttörői a számítógépek e területen való fel-

használásának.

Az elektronika fokozódó térhódítása a mérnöki és matematikai képzés kiter—

jesztése e területre e tudomány kialakuló fogalomrendszerének átértékelését. új fo- galmak kialakulását. máskor a meglevő társadalomtudományi fogalmak mellett. il- letve helyett új természettudómányi. főleg matematikai, információelméleti fogal- mak bevezetését tette szükségessé. Azt természetesnek tartjuk. hogy a hardware—ra vonatkozó szakkifejezések új fogalmakként kerültek használatba. Azt azonban már nem tartjuk helyesnek, hogy az adatfelvétellel és részben a programozóssal össze- függő fogalmak tekintetében sok félreértésre okot adó probléma jelentkezik.

Elég, ha ehelyütt néhány olyan új kiadványra utalunk, amelyeket a Statisztikai Kiadó Vállalat adott ki a számítástechnikai sorozatban. így például a sorozat 7. kö—

tete az információ fogalmát a következőképpen határozta meg (13—14. oldal).:

.,Az információ fogalmán olyan tartalmat értünk. amely ,többet jelent. mint adat'.

Mielőtt információk lesznek. az adatokat transzformálni kell. Az információt adatokra épülő célismeretnek tekintik. amikor is adatokon értik az információ-előállítási vagy

adatfeldolgozási folyamat inputját."

9 Lázár György: Az üzem- és munkaszervezés helyzete. Vezetőképzés. 1972. évi 1. sz. 3. old.

620 DR. KOVACSICS JÓZSEF

..Az adatok egy nyelv legkisebb szemantikai egységei, tehát olyan jelkombi—

nációk, amelyeknek jelentésük van (szemantikai szint). Az adatfeldolgozás az ado—

tok transzformálása információkká. Az elektronikus adatfeldolgozás az adatok elekt—

ronikus számítógéppel történő feldolgozását jelenti."10

A statisztikusok előtt nyilvánvaló, hogy az előbbi meghatározás eltér az ismérv fogalmától, másként értelmezi a statisztikus az adatfeldolgozást is, mint a számítás—

technikai szakember.

Tény, hogy a számítástechnika társadalomtudományi felhasználása területén dolgozók képzettségében két évtized alatt igen jelentős minőségiváltozás követke—

zett be. Amig a hatvanas évek elején szinte kizárólag technikai munkatársak voltak a szó igazi értelmében, addig napjainkban már sokoldalúan képzett szakember- gárda összpontosul a számítógép-központokban és szervezési intézetekben. Joggal mondhatjuk, hogy ezeknek a szakembereknek jelentős szerepet kell juttatni az in- formációs rendszerek létrehozásánál.

A két terület szakemberei közötti bizonyos mérvű izolálódást, úgy vélem. éppen abban kell keresni, hogy az informatika olyan új tudományok bekapcsolásához ve—

zetett, mint például a szervezéstudomány, az operációkutatás. a döntéselmélet, amelyek egyrészt magas fokú szaktudományi műveltséget kívánnak meg, másrészt szükségessé teszik, hogy az információval foglalkozó szakemberek nemcsak az in—

formáció begyűjtésével, feldolgozásával és elemzésével foglalkozzanak, hanem ké- pesek legyenek az információs folyamat szervezésére is. Ne csak az adatszolgálta—

tással kapcsolatos kötelezettségeiket tudják teljesíteni, hanem ismerjék a szerveze—

tek feladatait, funkcióit, döntési struktúráját, felül tudjanak kerekedni a generáció—

kon keresztül beidegzett, ma már korszerűtlen információgyűjtési, tárolási, feldolgo- zási módszereken, és képesek legyenek azon az adott szervezetrendszer irányító egységeinek igényeihez illeszkedve változtatni. Mindez azt jelenti. hogy a statisztikai tevékenység sem nélkülözheti a rendszerszemléletet, az is az informatika irányába

fejlődik.

A szakmai—folyamatokat számítógépre vinni többet jelent, mint számokat adott—

nak elfogadni. Ha a megfigyelés nem jó, ha az alapadatok felvétele nem biztosítja a megfigyelni kívánt jelenség megismerését, azon semmiféle számítástechnika nem

segít.

A konzekvenciák mindkét terület szakembereit érintik. A korszerű statisztikai műveltség megköveteli a számítástechnika. a szervezéstudomány, különösen az in- formatika ismeretét, ugyanakkor a számítástechnikai szakemberképzés sem a mű—

egyetemen, sem a természettudományi karon nem nélkülözheti a statisztikai alapis—

mereteket. Ha a számítástechnikai eszközöknek azt a szerepet szánjuk, hogy segít- ségükkel korszerűsítsük a vezetést és ellenőrzést, el kell jutnunk ahhoz a következ—

tetéshez, hogy e folyamat nagyrészben a társadalmi jelenségek területét .érinti, ame—

lyeknek mérése, osztályozása, feldolgozása, elemzése statisztikai — s nyilvánvalóan hozzá tehetem — magas fokú szakstatisztikai ismeret nélkül csak formális módon

végezhető.

A másik kérdésünk a statisztikai munkára, annak szervezettségére és a statisz- tikai szervezetre vonatkozik.

Már az informatikai felvételek tervezése, a felvétel eredményeinek feldolgozá—

sa. a felvételek információinak beépítése a különböző szintű szervek döntési folya—

mataiba. lényegesen bonyolultabb problémákat vet fel. mint a hagyományos meg- figyelési eljárás.

1" Hannes, Merten: Az adatbankszervezés kérdései. Az adatbankrendszerek bevezetése. működése és fej- lesztése Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1975. 13—14. old.

A JOGI INFORMATIKA 621

Munkaszervezési, illetve informatikai kérdés a statisztikai hivatalok és e szer- vezetek feladatainak a méretezése is. E tekintetben néhány külföldi statisztikai hiva- tal példáját ismerjük. A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelent néhány

kötet a külföldi statisztikai hivatalok munkájáról. Például a Holland Statisztikai Hi—

vatal munkájának szervezettségéről a következőket olvashatjuk:',,. .. a Hivatal minden évre készít egy részletesebb költségvetést. . .. amely előirányozza az egyes szervezeti egységek által felhasználható költségkereteket. Erre a célra bevezették . . ., a munkaidő-kimutatások rendszerét, amelynek keretében a Hivatal dolgozóinak mintegy 80 százaléka rendszeresen feljegyzi az egyes munkákhoz felhasznált mun—

kaórákat. .. Minden főosztály részére hálódiagram is készül, grafikus ábrázolásban havonta feltüntetik a terv- és tényszámokat. és negyedévenként a főigazgató jelen-—

tést kap az eredeti ütemterv és a tényleges teljesítmények közötti eltérésekről."M

Vizsgálják a létszámváltozás miatti megtakarításokat, illetve túllépéseket is. A gépi feldolgozás számára évente kétszer készítenek munkanap'tárt havi, sőt — géptípu—

sonként — napi ütemezésben.

A Holland Statisztikai Hivatal munkájának szervezésére vonatkozó idézet jól tükrözi azt, hogy az elektronikus eszközökre épülő és az informatikában megteste- sülő munkaszervezés hogyan hat a szervezet munkájának hatékonyabbá tételére, a-

munka ellenőrzésére.

Ám nemcsak a hivatalok belső szervezettségére van hatással az informatika, hanem fel kell figyelnünk arra is. hogy a szervezetekben is változásokat idéz elő..

Új szervezetek jönnek létre. amelyek sokszor párhuzamosan működnek a régivel, máskor a meglevő intézményeknél korszerűbben vizsgálják az információs folyama——

tokat. Az e téren jelentkező feladatokat jól jellemzi a minisztériumok és főhatóságok statisztikai osztályai, valamint a szervezési és információfeldolgozó szervek munkája

közötti szoros kapcsolat. Hasonló a helyzet a megyei szerveknél is.

A helyzet rendezését —— véleményünk szerint — az államigazgatás információs.

rendszerének és alrendszereinek a kialakulásától várhatjuk. Az együttműködés sza- bályozása, adatszolgáltatási kötelezettségeik pontos megszabása. a számítástech—

nikai intézmények munkájának ellenőrzése, koordinálása oldja fel a gyors fejlődés folytán szükségképpen jelentkező feszültségeket.

Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem. hogy az államigazgatás.

új információsgszervezetének a megteremtése kihat a gazdasági és a közigazgatási szervezetre is. Ha igaz az, hogy a közigazgatás — legalábbis a helyi igazgatás - munkája 65—75 százalékban információ, akkor az új. a korszerű technikai eszkö- zökre épülő szervezetekhez kell idomulnia a létszámnak és a munkaszervezetnek is, De milyen legyen ez a szervezet? Helyi vonatkozásban az adóügyi nyilvántar—

tások milyen területi egységekre terjedjenek ki; a lakás— és közmű-nyilvántartás, a telek-, ingatlan-. népességnyilvántartás informatikai rendszere hogyan befolyásolja magát a szervezetet? Ezek nem statisztikai kérdések, de összefüggenek a korszerű információszervezéssel. éppen ezért időszerű felvetni azt a kérdést is, hogy a szó—

mítógépesités nem pusztán a gép beszerzésének és az adatfeldolgozás meggyorsí- tásónak a kérdése, hanem annál bonyolultabb probléma. Összefügg az új techni—

kára épülő államszervezet korszerűsítésének a kérdésével is.

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a számitógép alapvetően szervező esz- köz. A rendszerszervezés megfelelő döntési jogosultságot, az irányítás befolyásoló—

sának a jogosultságát is szükségessé teszi. Közismert. hogy lehetőség (és szükség) van az információs rendszerek összekapcsolására (például a személyi nyilvántartá-

M A Holland Központi Statisztikai Hivatal szervezete és tevékenysége. Központi Statisztikai Hivatal.

A statisztikai munka szervezeti és technikai kérdései. 2. füzet. Budapest. é. n. 33. old.

622 DR. KOVACSICS JÓZSEF

sok összekapcsolására a gépjármű—adatbank adataival vagy a telek- és ingatlan- nyilvántartással). Aligha képzelhető el azonban, hogy minden szerv képes a maga rendszerét külön—külön fejlesztve, azt racionálisan, koordináltan kiépíteni. Az ilyen jellegű információs rendszerek igen költségesek lennének, amelyeknek a létrehozása

a szocialista államban nem indokolható. :

Ezért kell örömmel üdvözölni a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a Számí—

tástechnikai Tárcaközi Bizottság elnökével egyetértésben kiadott irányelveit. ame—

lyeknek értelmében a minisztériumokon belül létre kell hozni a számítástechnika al—

kalmazási bizottságokat (SZAB), amelyeknek szervezési, tervezési, pénzügyi, egyszó—

val informatikai feladatai lesznek a tevékenységek összehangolására.12

A területi, illetve a vállalati számjelrendszerrel vagy a személyi nyilvántartások—

egységes rendszerével, a gépjármű—adatbank megalkotásával, az ingatlan-nyilván- tartás rendszereinek megteremtésével. a bűnügyi nyilvántartások továbbfejlesztésé—

vel. a közigazgatási és a szövetkezeti élet szervezeti egységeire vonatkozó számjel- rendszer létrehozásával. az adóügyi nyilvántartások gépesítésével nemcsak kódok jönnek létre. hanem egyben megteremtődik a szervezeti statisztika alapja is. E sta- tisztika minőségében, tartalmában különbözik a korábbiaktól, hiszen ennek feladata lesz arról is tájékoztatást adni, hogy az államigazgatás szervezeti egységei hogyan valósítják meg az államvezetés döntéseit, a feladatokhoz megadott személyi és tár—

gyi feltételekkel. létszámmal, költségvetéssel hogyan valósították meg a különböző határozatokban és jogi normákban megszabott feladatokat.

Mindez jelzi, hogy nemcsak a statisztikai munka van átalakulóban, hanem a statisztikai szervezet és a statisztikusokkal— szemben támasztott követelmények is.13 A szervezeti statisztika a vállalatok és más termelő, illetve szolgáltató egységek vonatkozásában is a gazdaságosság és hatékonyság kérdéseit helyezi a vizsgáló—

dás középpontjába.

Az államigazgatás központi szerveinek a szocialista gazdasági rendben első- sorban szervezeteik munkájának eredményességét kell ellenőrizniük és nem azt, hogy az alárendelt szervek munkája részleteiben miként alakult. Ez a mai, nagyrészt még a tervutasításos rendszerből származó adatszolgáltatás az egész részletes írás- beli beszámoltatási rendszer felülvizsgálatát, csökkentését teszi szükségessé.

A beszámoltatásnak és az ellenőrzésnek a fő folyamatokra, a folyamatok egé—

szére kell kiterjedniök és nem a széttagolt részinformációkra. A szellemi munka ta—

nulmányozásának, azt is mondhatnánk. informatikai jellegű elsajátításának, de egy—

ben a racionalizálásnak egyetlen járható útja a munkafolyamatok tanulmányozása.

Azoknak az eljárásoknak a tanulmányozása. amelyeket a különböző végzettségű. fog- lalkozású szellemi pályákon végeznek. Más, összetettebb az igazságügyi szerveknél dolgozók munkafolyamatainak az elemzése, más jellegű a tanácsi igazgatásban és megint más az iparban, a közlekedés szervezeteiben dolgozók szellemi munkája.

Következésképpen megállapíthatjuk, hogy mindez csak a szakmák ismeretanyagá—

hoz kötötten tanulmányozható eredményesen.

A szellemi munkafolyamatokra általában a bonyolultság a jellemző. Megszoktuk azonban, hogy mindenkit csak a saját iróasztalóig, a saját osztályáig vagy —— hor—

ribile dictu - saját hivataláig érdekel valamely ügy. de egyáltalán nem vizsgáltuk és vizsgáljuk azt, hogy egy másik intézménynél, hivatalnál ugyanarról az ügyről, ugyanarról az eseményről milyen információk keletkeznek, és ezek között milyen összefüggések vannak. Más szóval, a dolgozók és ezek hivatalon belüli kapcsola—

" A Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányelvei a minisztériumok és országos hatáskörű szervek részére számítástechnika-alkalmazási feladataik végzéséhez. Statisztikai Közlöny. 1976. évi 6—7. sz. 77—81. old.

13 Horváth Gyula: A munka megjavítására és fejlesztésére tett intézkedések a statisztika területén.

Pénzügyi Szemle. 1976. évi 12. sz. 890—895. old.

A JOG! INFORMATIKA

623

tának a feltárása mellett az adott ügyben közreműködő más szervek és intézmények kapcsolatának a tanulmányozása is szükséges, de nélkülözhetetlen a folyamat di- namikájának, a végzett tevékenységnek és ezek sorrendjének az ismerete is. Meg kell szerveznünk tehát a munkafolyamat összetevőinek, a munkaszakaszoknak, a

munka műveleteinek a megfigyelését az ügyintézés menete során.

A társadalmilag nem szükséges, tehát 'a gazdasági hatás szempontjából kö- zömbös munkák pazarlást jelentenek. Annak eldöntése azonban, hogy az államap- parátus mely szerve végez olyan tevékenységet. amelynek gyakorlati jelentősége nincs. egyáltalán nem könnyű. Az igazgatás feladatainak a kiszélesítésével az admi—

nisztratív munkák megsokasodtak és bonyolultabbakká is váltak. A munka szervezése sok területen háttérbe szorult a megszokott napi feladatok elvégzése mellett. néme—

lyik szervnél pedig utasítások és értekezletek vették át az irányítás szerepét a jól ki- dolgozott ügyrendek alapján nyugvó munka helyett.

A vezetés és az irányítás megjavításának előfeltétele az. hogy a szervezetekről és a szervezetrendszerekről, valamint az ezekben folyó munkákról megfelelő informá—

ciók álljanak rendelkezésre. Mindezek körültekintő szervező munkát, a szervezetekre vonatkozó új informatikai jellegű felvételeket és elemzéseket tesznek szükségessé.

Ezért ismerni kell az apparátusok mai feladatait, munkateljesítményeit. létszámát és a döntési struktúra jelenlegi állását.

A jövő igazgatását az informatika fogja meghatározni: ,,ll serait bon, aue les hommes politiaues de l'avenir aient dans leur formation ou dans leur expérience, des travaux d'onalyse de systéme complexes; gouverner sera pour demain une fonction réellement cybernetiaue au sens grec de ce mot, et non plus le simple résultat d'une réussite sociale."l'* (Jó lenne, ha a jövő politikusai akár képzésük, akár munkájuk során szerzett tapasztalataik következtében képesek lennének fel- adataikat komplex módon elemezni; a jövőben a kormányzás (igazgatás) valóságos ' kibernetikai funkció lesz a görög szó igazi értelmében, és nem lesz többé szociális

szerencsejáték eredménye.)

N ÉHÁNY OKTATÁS POLlTl KAl KÖVETKEZTETÉS

A szervezési ismeretek oktatásának jelentőségére. fontosságára több párt— és

kormányhatározat hívta fel a figyelmet. lgy az 1003/1972. (III. 14.) Korm. számú —-

ma már nem hatályos — határozat többek között kimondta, hogy ,.Biztosítani kell (:

szervezéstudományi kutatások megfelelően összehangolt fejlesztését. Magas szín—

vonalú szervezés-módszertani anyagokat kell biztosítani a gyakorlat és az oktatás számára. Ennek érdekében gondoskodni kell a kutatási témák kijelöléséről, a szer- vezéssel foglalkozó kutatóhelyek minőségi megerősítéséről és (: koordinált munka—

megosztásról, valamint a tudományos káderek képzéséről." (4. pont.) ,.Fokozatosan ki kell alakítani a szervező szakemberképzés és továbbképzés összefüggő rendsze- rét. és meg kell kezdeni — az igényeknek megfelelő számú és specializációjú — szer- vezési szakemberek kiképzését, továbbképzését." (5. pont.) ,.Biztosítani kell a kor—

szerű szewezéstechnikai eszközök széles körű elterjesztését." (ó._pont.)

A művelődésügyi miniszter 157/1973. (M. K. 16.) MM számú utasítása a szervezési ismeretek oktatásáról többek között kimondja, hogy a szervezési szakemberek kép- zésére külön szakot is kell létesíteni. (2. pont.) A minisztérium a szervezési ismere- tek oktatásának koordinálására szervezési szakemberképzési bizottságot is létesi- tett.

** Kaufmann, A.: Les codres et la révolution informatiaue. L'adoptationnécessaire. 2. kiad. Entreprise Moderne D'Édition. Paris. 1970. 97. old.

624 DR. KOVACSICS JÓZSEF

A Magyar Szocialista Munkáspárt tudománypolitikai irányelvei is ösztönzik az egyetemi kutatómunka fejlesztését. A jogtudomány vonatkozásában e kérdés napi- rendre tűzése az informatikai ismeretek kapcsán a következő szempontok miatt igen időszerű:

— a számítástechnikai eszközök és az informatikai módszerek gyors elterjedése következ- tében a jogtudomány nagy fejlődés előtt áll;

-— az igazgatás színvonalának emelése. a döntések megjavítása, a formális döntések csökkentése elképzelhetetlen a szervezési, informatikai ismeretek oktatása nélkül;

— az is nyilvánvaló, hogy a vezetés elmélete akkor lesz igazán hatékony, ha képes lesz a különböző igazgatási. igazságügyi szervek munkáját is átfogni, a korszerű vezetési ismere—

teket felölelve általánosítani; jelenleg híjával vagyunk e területen a szervezett kutatásoknak;

—- annak érdekében, hogy a szervezési munka a jogi élet területén tömegméretekben megindulhasson, a szervezők százait kell kiképezni, ugyanakkor jelenleg a tudományegyete- meken sem az oktatói, sem a kutatói káderutánpótlás nincs megszervezve. pedig aligha re—

mélhető, hogy szervezett oktatás és ezzel párosuló kutatómunka nélkül az informatikai, a ma- tematikai statisztikai ismeretek jelentős hatást gyakorolhatnak a jogtudományra.

Az oktatás kiterjesztése a műszaki és a közgazdaságtudományi egyetemeken az emlitett kormányhatározatoknak megfelelően történt.

A gaZdasági életben tevékenykedő jogásszal szemben jogos az az elvárás, hogy aktivan vegyen részt a gazdasági döntésekben. Ennek az a feltétele, hogy vezetési—

szervezési ismeretekkel is rendelkezzen, hogy e vonatkozásban is tájékozott legyen.

A szervezési ismeretekben jártas jogász a klasszikusan képzett jogásszal szem—

ben előnyben van. Azt is könnyű belátni. hogy a munkateljesítmények fokozása, a teljesítmények ellenőrzése, a szubjektiv döntések minimumra csökkentése alapve- tően feltétele a hatékony vezetésnek. Mindezt az elektronikára épitett szervezet nél-

kül megoldani hiú ábránd.

Az informatika szerepét, jelentőségét a műszaki, illetve a közgozdaságtudomá- nyi egyetemeken és a főiskolák jelentős részénél felismerték, s a képzést a követel- ményeknek megfelelően alakították. Ezzel szemben a tudományegyetemek még csak

a problémafelismerés stádiumában vannak.

A jogászképzést illetően ez azt jelenti, hogy meg kellene kezdeni a Miniszter—, tanács 1012/1972. (IV. 27.) Mt. számú határozatának végrehajtásához szükséges szakemberek képzését. Ez a határozat ugyanis többek között kitűzi a közigazgatás automatizálásának és gépesítésének a feladatait. Végrehajtásához olyan szakem—

berekre van szükség. akik ismerik az államigazgatás nagy rendszereit, az azokban folyó munkát, és a szervezési, informatikai ismeretek birtokában képesek az elektro-

nikus gépre alapozott új rendszerek kidolgozására. Ezzel egyidőben fokozni kel—

lene az informatikai kutatásokat, hogy az egyes jogágak szakembereinek szervezett együttműködése megindulhasson a sajátos oktatási. kutatási, gyakorlati feladatok

számítógépes megoldása érdekében.

A jogász informatikus képzés célját a következőképpen lehetne meghatározni:

olyan felsőfokú végzettségű szervező szakemberek képzése, akik a jogászi pályákkal összefüggő intézményeknél a szervezési, információs és számítástechnikai ismeretek birtokában képesek a nogyrendszerek áttekintésére. szervezésére, vezetésére, ezek működésének optimalizálására; szakmai ismereteik birtokában a felmerült felada-

tokat helyesen meg tudják fogalmazni a velük együttműködő más szakemberek szá-

mara.

.

Tanulmányomban a jogi informatika néhány fontos összefüggését érintettem.

Meg vagyok győződve arról, hogy a megfogalmazott feladatok valóra váltása -— több

A JOGI !NFORMATIKA

! 625

területen a kutatások már folynak — javítja a szervezettséget, szolgálja a takarékos- ságot, a munkaidő ésszerűbb kihasználását, a létszámtartalékok feltárását, segíti a döntések jobb megalapozását és mindezekkel a Magyar Szocialista Munkáspárt

társadalom— és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósitását.

PE3iOME

Aarop c "ro—nm sperma MHtpopMa'mKn paCCManHBBeT npoőneMbl MerpHi—isauuu npa—

Boaoü " a.aMManrpamBr-roü nHtpopmaunor-irioü CHCTeMbl. Bonpocm opraHuaauuu HchopMa- uuoHHoű CHCTeMbt paccmarpnaaio'rcn !; nepayio ouepeAb co croponbr npaaoaoü nemem,- HOCTH aBrop oc'ranaanuaaercn Ha cnenymmnx maar-mix Bonpocax:

— KaKHM oőpa3om H3MeHHJ'lOCb nomn'ne urumopmauuu nocne pacnpocrpaHeHi—m BBM;

—— Ram—ie oőume BblBOAbl cnenye'r HSBJ'ieHb B canau :: pocrom 3HaHeHHn " ponn HH—

(popMaum—i " uno nponcrekaer na aroro :; Tex oőnacmx — rocynapcraeHl—ioü aamuuuctpa- u.i—m " cyneőnoi—i npaxmxe — rAe HaőmoAae'rcn cpaar—mrenbnoe orcraaai-me a opranaaunw uhmopmauuonuoü gemenbi—iocm no CpaBHEHHK) c axouoMuKoű.

ABTOp c-raawr Bonpoc o HeOÖXOAHMOCTH coananun aAMuHi—icrpamauoü cramcmxn. B paMkax 3TOI'O I'lOKöSblBaeT, KBKHM 06pa30M opraunsauuounble eAHHHubI rocygapcrseHHof—i aAMum—icrpauun ocymecranmor YCTaHOBneHHbIe a npaaoabix HopMax aanauu " Kan őhmu ucnonbaosauu nepcouanbubie u Mörepnaanbie ycnoama, HHCJ'IEHHOCTb paőommcos " őloA- membre cpeAcraa.

I'Tocne aroro asrop paCCManHBaeT B3aHMOCBH3M uHmopMaer—r " ssmucnmenwoü TeXHHKM.

B saknrounrean—ioü uacm csoeű CTöTbH aarop 36HHMaeTCH nenaroruuecuwmu Bonpo—

CBMH I'IOAI'OTOBKH cneuuanucros no npasoaoü nmpopmamxe.

SUMMARY

The studyvapplies an informatical approach for discussing the problems of modernizing the system of information of law and administration. The auestions of elaboration of the in- formation system are investigated with a view primarily to juristic work. The author deals with the following auestions:

— changes underwent by the concept of information in conseauence of the general use of computers;

— general conclusions to be drawn from the increase of the rore and significance of information in the fields of administration and judicical practice where a relative backward- ness can be felt in the organization of information as compared to the economic branches.

The study reviews the auestion of the necessity of developing administrative statistics. ln connection with this the author investigates the task performance of the organizational units of administration governed by legal norms. and how these units made use of their personal

and material resources.

The study discusses also the relationships between ínformatics and computer science.

The concluding part deals with the relations of jurists' informatical training as a part of educational policy.

5 Statisztikai Szemle