Az orosz statisztika történetének olvasókönyve

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

módszereit precizen alkalmazni kívánó,

kellő matematikai felkészültséggel ren- delkező szakembereknek.

(Ism.: Tekse Kálmán)

AZ OROSZ STATISZTIKA TÖRTÉNETÉNEK OLVASÓKÖNYVE (Hresztomatija po lsztorii

tisztiki. Isztorija teoreticseszkih Szoszt. N. K. Druzsinin.

Moszkva. 1963. 294 p.

ruszszkoj szta—

vzglj adov.) Goszsztatizdat,

Bármely kutatómunkánál elsőrendű fontosságú kérdés az alkalmazandó mód- szer problémája: hogyan ragadjuk meg az anyagot, hogyan válasszuk el a vizsgá—

lat célja szempontjából fontosat a mellé—

kestől, miként összegezzük a megállapí—

tásokat, milyen módon mutassuk be az

eredményeket stb. Ebből a szempontból,

azaz pontosabban a probléma megválasz—

tása és bemutatása szempontjából ad bizonyos tanulságokat, útmutatást a cím—

ben jelzett statisztikai történeti mű.

Növeli a könyv érdekességet, hogy az orosz statisztika történetének éppen azzal a szakaszával foglalkozik, amely a ma—

gyar hivatalos statisztika létrejötte és

kialakítása szempontjából döntő fontos—

ságú: éspedig a XIX. század orosz sta—

tisztikájának történetével, az első orosz elméleti statisztikusnak, a központi sta—

tisztikai szerv első vezetőjének K. F.

Germannak fellépésétől Ju. É. Janszon

professzornak, Keleti Károly kortársá—

nak haláláig.

A könyv célja, hogy bemutassa mi—

ként jöttek létre és fejlődtek ki az emlí—

tett korszakban a statisztikai tudomány

tartalmára, feladataira és módszereire

vonatkozó nézetek Oroszországban.Asta—

tisztikai gondolat jelentkezése Orosz—

országban ugyanis a XVIII. századra tehető. Tatiscsev, Lomonoszov és Kirillov munkásságának " eredményeképpen a XVIII. század közepén láttak napvilágot először olyan művek, amelyek statisz- tikai adatok elemzése alapján vimgálták a gazdasági valóságot.

A tulajdonképpeni elméleti általánosí—

tásra, a statisztikai tudomány elméleté- nek megteremtésére azonban csak jóval később, a XIX. század elején történt kísérletet.

Azt az utat, amelyet az orosz statisz—

tika a danzigi születésű Germannak, a göttingiaí Schlőzer tanítványának a né—

met államtudomány közvetlen hatását tükröző állásfoglalásától a statisztikát a

reális világ jelenségeit kutató induktív

tudományként meghatározó Janszonig megtett, Druzst'nin professzor bevezető tanulmánya ismerteti. A könyv második

551

része a korszak legkiválóbb orosz sta—

tisztikusainak műveiből szellemes Válo—

gatást ad a témára vonatkozó megfelelő

részletek kiemelésével. Meg kell még

említeni, hogy az egyes részletek előtt

az adott mű szerzőjének életrajzát is

megtaláljuk, ami kellő tájékoztatást ad az orosz statisztikusok tudományos mun—

kásságáról, a tudományos életben be—

töltött szerepéről.

Azon az úton, amelyen haladva az orosz statisztika államtudományból kuta—

tó statisztikává fejlődik a középen Zsuravszkij áll. Zsuravszkij két fő mun-—

kája ,,A statisztikai adatok forrásai és

felhasználása", valamint a ,,Kievi kor- mányzóság statisztikai leírása". Az olva—

sókönyvben tárgyalt téma szempontjából az előbbi mű érdekes. Ebben a könyvé—

ben ugyanis kifejti a statisztika tudomá- nyos tartalmára vonatkozó nézeteit.

Zsuravszkij a statisztikát a matematika

közvetett alkalmazásának tekinti a tudo-

mány különböző területein. Ez a közve—

tett alkalmazás a tiszta matematika köz—

vetlen alkalmazásától (a tulajdonképpeni

alkalmazott matematikától) abban kü—

lönbözik, hogy alapját ,,... a tárgyak,

tények, jelenségek és eszmék kategória—

számítása szolgáltatja."

A kategória—számítást, azaz a vizsgált jelenségek kategóriákba sorolását és az eredmények összesítését Zsuravszkij ,,anyagi statisztiká"-nak nevezi és a tudomány első fokának tekinti. Ez csak

alapul szolgál a tudomány második lép——

csőjéhez ,,a statisztikai ítéletek" megal—

kotásához. Azon kategóriák felsorolásá—

ban azonban, amelyet a statisztikai ada—

tok tagolására megad, jól látszik, hogy még bizonyos tisztelettel van az állam- tudormány iránt:

I. Éghajlat.

II. Földrajzi fekvés.

III. Népesség, IV. Életmód.

V. Magántulajdon.

VI. Munka és teljesítmény.

VII. Adok és szolgáltatások.

VIII. Szerencsétlenségek.

IX. Erkölcsök.

x. Közoktatás.

XI. Allamigazgatás.

XII. Allamháztartás.

Zsuravszkij említett munkájából az olvasókönyvben közölt részletek igen jól megvilágítják fent röviden érintett tudományos állásfoglalását.

E módszertani szemontból érdekes statisztikai történeti olvasókönyv egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a

Szovjetunióban a statisztikai történeti

kutatásokra és feltárt anyagok tanulsá—

gaira nagy figyelmet fordítanak.

(Ism.: Gyulay Ferenc)