Statisztikai tudományos konferencia a Szovjetunióban

(1)

SZEMLE

a munka újabb területekre való kiterjesztésére, a Szakosztály nemzetközi kapcsolatainak ki—

alakítására.

A tagság eddig is tapasztalt lendülete, lelke- sedése alapos reményt nyújt arra, hogy a ki- tűzött feladatokat sikerrel oldjuk meg.

*

A közgyűlés megválasztotta a Szakosztály új vezetőségét, valamint küldötteit a Magyar Közgazdasági Társaság 1968. október 24— 27—i közgyűlésére. A Jelölő Bizottság (elnöke dr.

Tamásy József, tagjai dr. Benedecki Jánosné és dr. Szilágyi György voltak) javaslatára a veze—

tőség- és küldöttválasztó közgyűlés a Statisz—

tikai Szakosztály új vezetőségét egyhangúlag a következő összetételben választotta meg:

Bene Lajos nyugdíjas, a Fővárosi Statisztikai Hivatal volt vezetője,

Gyulay Ferenc, a Statisztikai Szemle felelős szerkesz- tője.

Horváth Róbert, tanszékvezető egyetemi tanár.

X 83

Káldor Mihály, a Kohó— és Gépipari Minisztérium eso- portvezetóie,

Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfonó Közgazdasági osztályának vezetője,

Kiss Albert, az Agrártudományi Egyetem rektora, tanszékvezető egyetemi tanár,

Köves Pál, egyetemi docens,

Lukárs Ottó, a Belkereskedelml Minisztérium Infor—

mációs és Ellenőrzési főosztályának vezetője.

Marcsányí Zoltán. a Könnyűipari Minisztérium osz- tályvezetője,

! Nyitrai Ferencné, a KSH Iparstatisztikai főosztályá- nak vezetője,

Olle' Laios, tanszékvezető egyetemi tanár,

Ormm' László, a KS H Számítástechnikai Igazgatóság igazgatója,

Oros Iván, a KSH Mezőgazdasági főosztályának osz- tályvezetője,

Szabadi; Egon, a. KSH elnökhelyettese, ' Vincze István, az MTA Matematikai Kutatóintézeté—

nek igazgatohelyettese.

A Szakosztály új vezetősége 1968. október 31-én tartott ülésén dr. Ollé Lajost a Statiszti- kai Szakosztály elnökévé, dr. Gyulay Ferencet a Statisztikai Szakosztály titkárává egyhangú- lag megválasztotta.

Dr. Gy. F.

STATISZTIKAI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A SZOVJETUNIÓBAN* *

A szovjet állami statisztika 50. évfordulója alkalmából 1968. június 5-én a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában tudomá- nyos-elméleti konferenciát tartottak. A'konfe- renciát a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának pártbizottsága, Tudományos Mód- szertani Tanácsa és a Moszkvai Gazdaságsta—

tisztikai Főiskola közösen rendezte.

A konferenciát L. M. Volodarszk'ij, a köz-

gazdaságtudományok doktora, a KSH első el—

nökhelyettese nyitotta. meg, majd A. 1. J ezsov, a közgazdaságtudományok doktora, a KSH el-

nökhelyettese ,,A szovjet állami statisztika 50

éve" cimmel tartott ünnepi előadásában meg- emlékezett a szovjet statisztika létrejöttéről és fél évszázados f'ejlődésért'ú.l

A konferencián számos érdeklődésre számot- tartó előadás hangzott el.

V. E. Ovezienko professzor például ,,A statisztika kérdései V. I. Lenin műveiben" e. elő—

adásában Lenin műveinek a statisztika elmé—

lete, módszertana és tudományos szervezése szempontjából tekintett felbecsülhetetlen je- lentőségéről szólt.

L. M. Volodarszkz'jnak, a KSH első elnökhe- _ lyettesének ,,A statisztika és a tervezés" című

előadása rámutatott arra, hogy a népgazdasági

* Veszmik Szlatísztilci. 1968. évi 7. ez. 85—87. old.

(Rövidítve)

1 A. I. Jezaov ünnepi előadását lásd a Statisztikai Szemle 1968. évi 11. számában (1067— 1088. old.).

ői

tervezés csak akkor lehetséges, ha fejlett sta- tisztikára támaszkodhat. Ha nincsenek kiin—

duló adatok, azaz nem vizsgálták azokat az arányokat és összefüggéseket, amelyek a terv- időszakot megelőző időszakban kialakultak, a népgazdaságfejlesztési terveket nem lehet ki- dolgozni. A statisztika és a tervezés a mutató—

számrendszer egységét igényli, ugyanakkor a statisztikai mutatók rendszere nemcsak meg—

ismétli a tervmutatók rendszerét, hanem je- lentősen bővebb is annál. A népgazdasági ter—

vezés lényegében felöleli a bővített újraterme- lés folyamatának minden oldalát. Ez ugyan- csak vonatkozik a szovjet állami statisztikára is, melynek biztosítania kelle folyamat fejlő- dését jellemző mutatók rendszerét. A népgaz—

dasági tervezés és a szovjet állami statisztika további tökéletesítése nagyjelentőségű a. szov—

jet népgazdaság fejlődése szempontjából.

AI. A. Korolev, a közgazdaságtudományok doktora a számítási munkák gépesítésének fej- lesztéséről szólt.

A számítástechnika már létező és egyre növekvő lehetőségeinek a népgazdaság fej- lesztésére való felhasználása érdekében számos problémát kell megoldani -—- hangsúlyozta —-, melyek közül kiemelkednek:

1. a gazdasági feladatok megoldására szolgáló mate—

matikai apparátus, ezen belül a modellezés és a matematikai programozás kidolgozása;

2. számszerű és gépi módszerek kutatása a makro- ökonómiai gazdasági feladatok megoldására, például az optimális tervezés és népgazdaságirányitás számára;

(2)

84'

^SZEMLE

3. az algoritmuske'szitést, a programozás automatizá- lását és a feladatok gépi megoldásra való előkészítését meggyorsító más matematikai módszerek fejlesztése;

4. az elektronikus információs rendszerek (ezen belül a gyors becslés) vizsgálati módszereinek kidolgozása.

5. az ún. periferikus berendezések, különösen az infor- mációs eszközök (adók, hírközlőeszközök) fejlesztése;

6. az elektronikus számológépekre alapozott országos szárnitógéohálózat létrehozása;

7. az ügyvitelgépesíte'si eszközök komplex alkalmazá.

sával kapcsolatos módszertani kérdések kidolgozása; tí- pustervezés és szabványosítás.

A. Sz. Butov, a KSH elnökhelyettese ,,A sta—

tisztika feladatai a tervezés és a gazdasági ösz- tönzés új viszonyai között" cimmel tartott elő—

adásában megjegyezte: a szovjet iparban az el- múlt időszakban elért eredmények azt mutat—

ják, hogy az iparirányítás megjavítására, a ter- vezés tökéletesítésére és az ipari termelés gaz- dasági ösztönzésének fokozására a párt és a kormány által kidolgozott rendszabályok ked- vezően hatottak az ország gazdaságának fejlő—

désére.

A statisztika soronlevő feladataival foglal- kozva hangsúlyozta, hogy a termelés minősége statisztikájának létrehozása céljából számos vizsgálatot kell végrehajtani, meg kell állapí—

tani az egyes termékfajtákra vonatkozó minő-

ségmutatókat, ki kell dolgozni kiszámításuk módszertanát, és meg kell alkotni a beszámoló- jelentés—mintát. Tökéletesiteni kell az ipari ter- melési kapacitásokat és az állóalapokra vonat—

kozó beszámolójelentést a szükséges összeha- sonlítások lehetőségének megteremtése érde- kében.

Az ipari munkaügyi statisztikában az alap- vető kérdés most a munkatermelékenység szá.- mítási módszerének és mutatóinak tökéletesí- tése. Jelentősen növekedtek az igények az új technika statisztikája iránt is: tudományos alapra kell helyezni az új technika és az élen- járó technológia tényleges hatékonyságának számbavételét; meg kell állapítani az új technika arányát a vállalatok, az egyes iparágak és az egész ipar munkaeredményeiben. Ezek a kérdések módszertanilag még nincsenek meg- oldva. Nyilvánvaló, hogy létre kell hozni az új technika összesítő mutatóit, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az új technika bevezetése hatékonyságának meghatározására szolgáló egyetlen típusmetodika nem képes figyelembe venni valamennyi termelési sajátosságot, szük- ség van tehát ágazati metodikákra.

T. Ter

MAGYAR SZAKIRODALOM

ID. NAGY LORÁND DR.:

A TERMELÖSZÖVETKEZETEK UZEMELEMZÉSÉNEK MÓDSZEREI

Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1968. 383 old.

A rendkívül sokrétű mezőgazdasági termelés, a termelés eredményeit befolyásoló természeti és közgazdasági tényezők, továbbá a társadalc mi szektorok különbözősége a többi népgazda- sági ághoz képest megnehezítik a mezőgazda- ság értékelését, a mezőgazdasági üzemek gaz- dálkodásának mélyreható elemzését. E nehezen vizsgálható terület értékeléséhez nagy segítsé—

get nyújtanak az irányt mutató munkák.

A szerző közelmúltban megjelent könyve is azon tudományos igényű munkák közé tarto- zik, amelyek hasznos módszereket és tájékoz—

tatást nyújtanak a mezőgazdasági üzem sok- oldalú termelőtevékenységének vizsgálatához és értékeléséhez. A termelés folytatásával, még- inkább fejlesztésével kapcsolatos döntésekhez a könyv sok olyan gyakorlatias szemléletű elemzési lehetőséget tár fel, melyet örömmel fogadnak mindazok, akik üzemi vagy üzemek feletti szinten a termelőszövetkezetek gazdál- kodásának problémáival foglalkoznak.

A termelőszövetkezetek gazdálkodásának elemzéséről ez a könyv nyújt első ízben részle- tes és szisztematikus áttekintést. Módszeres ér—

tékeléseiben olyan fonalat ad, mely nemcsak a termelőszövetkezetek vezetőinek, üzemgazdá—

szainak, statisztikusainak, az üzemi tanács-

adást folytatóknak munkáját segíti elő, hanem hasznos gondolatokat nyújt mindazon intéz- ményeknek is, amelyek a termelőszövetkezetek

gazdálkodását hivatottak értékelni, illetőleg azokkal kapcsolatban megfigyeléseket és vizs- gálatokat folytatnak.

Az ilyen jellegű munkák iránt általában is, de napjainkban különösen igen széles körű az

érdeklődés, és a szakemberek a gazdálkodás kü—

lönböző területeinek értékelésénél igénylik is a.

konkrét útmutatást. Az üzemek vezetői, szak- emberei mindinkább keresik gazdálkodásuk javításának lehetőségeit, mind komolyabban foglalkoznak az ésszerű termelési arányok ki—

alakításával, a termelési eredmények követke- zetes fokozásával, a ráfordítások reális szint-

jének megállapításával, a gazdálkodás jövedel—

mezőségével, a termelőszövetkezeti tagok sze- mélyi jövedelmének növelésével. E célkitűzé- sek érdekében a mezőgazdasági üzemek veze—

tőinek szinte naponta dönteniük kell. Dönté- seikhez információkra van szükségük. A mód- szeres elemzés —- mely a döntéseikhez reális alapokat ad— végezhető egyszerű, ún. hagyo- mányos értékelési eljárásokkal, de végezhető modern gazdasági matematikai módszerekkel is. A hagyományos eljárásokat általában a helyzetfeltárás érdekében vesszük igénybe, a modernebb matematikai és statisztikai mód- szereket pedig inkább a gazdálkodást befolyá—