Beszámolók, szemlék, közlemények
A tudományos kommunikáció és a tömegkommunikáció összehasonlítása
Minden kommunikációs f o l y a m a t n a k megkülönböztethető a l a p e l e m e i a / a résztvevők /forrás és felvevő/;
b / a t a r t a l o m /információ/;
c / a c s a t o r n a / a közvetítő eszköz, amennyiben nem közvetlen kom
munikációról v a n sző/j
d / a kihatás v a g y h a s z o n /ami a résztvevőkkel a kommunikáció h a tésára történik/.
E z e k n e k a z a l a p e l e m e k n e k s z e r e p e , Jelentősége és mennyisége t e l j e s e n változó. így a tömegkommunikációban egy egészen k i s , különleges c s o p o r t t e c h n i k a i eszközök /sajtó, rádió, f i l m s t b . / segítségével t e r j e s z t i a z információkat i g e n n a g y létszámú, heterogén összetételű és nagy területen szétszórtan élő hallgatóság számára. E z z e l szemben a tudományos kommunikáció forrása r e n d s z e r i n t egy kutató v a g y a k u t a tók, s z a k e m b e r e k egy k i s c s o p o r t j a , a felvevők szintén s z a k e m b e r e k v a g y a s z a k e m b e r e k n e k , e s e t l e g más összetételben a társadalomnak e ¬ gyéb, de u g y a n c s a k k i s c s o p o r t j a .
A tudományos kommunikációt a több B z i n t r e tagozódás J e l l e m z i . Az első s z i n t e n a s z a k e m b e r e k között f o l y i k a kommunikáció, m e l y n e k cél
j a r e n d s z e r i n t ösztönzés u j a b b tudományos információk létrehozására.
Tulajdonképpen ez a s z o r o s a n v e t t tudományos kommunikáció.
A következő s z i n t e n folyó kommunikáció forrása r e n d s z e r i n t u g y a n c s a k a kutató, de felvevői a termelésben dolgozó s z a k e m b e r e k . E z e k n e k célja a k a p o t t információk g y a k o r l a t i felhasználása r e n d s z e r i n t t e c h n i k a i eszközök, berendezések, különböző termékek létesítésére. E z a s z i n t technológiai kommunikációnak i s nevezhető.
A h a r m a d i k s z i n t e n a z információk felvevői már a termékek, e s z közök, berendezések felhasználói.
E z a három s z i n t nem különül e l élesen egymástól, ellenkezőleg kölcsönösen h a t ég v i s s z a h a t egymásra.
Beszámolók, szemlék, közlemények
A valóságban a z információknak ez a s z i n t e k közötti áramlása i g e n lassú, néha több évig i s e l t a r t h a t . Ha p e d i g a tudományos i n f o r máció ős a z annak alapján k i d o l g o z o t t termék a kommunikáció h a r m a d i k szintjén a társadalom széles rétegét érinti /információk az o r v o s t u domány, közlekedés, fogyasztási c i k k e k felhasználása köréből s t b . / a tudományos kommunikáció már a tömegkommunikáció mintájára történik:
felhasználja annak közvetítő eszközeit és tartalmában Ítélet k e v e r e d i k a z információval. A két kommunikációs r e n d s z e r b e n u g y a n i s s o k a hasonlóság, elsősorban meghatározható e l e m e i a z o n o s a k . Sok azonban köztük a lényegbe vágó különbség i s , elsősorban a tudományos kommuni
káció legfelső szintjével, a kutatók egymás közötti érintkezésével összehasonlítva a tömegkommunikációt. Amint a tudományos kommunikáció a h a r m a d i k s z i n t felé tolódik és abba a felhasználók i s bekapcsolód
nak, e z a különbség e g y r e inkább halványul. Nézzük e z e k e t a különbsé
g e k e t a z e g y e s elemek szempontjából.
I Résztvevők * kommunikáció hatékonyságát elsősorban az
| határozza meg, m i l y e n mértékben hasonlók egymás
hoz a résztvevők. Egészen természetes, hogy h a sonló szintű résztvevők esetén a z információk b e fogadása és megértése a legoptimálisabb, minél nagyobb v i s z o n t a z eltérés a forrás és a felvevő s z i n t j e között, a n nál több a félreértés, a hatástalan, eredménytelen kommunikáció való
színűsége.
A tömegkommunikációban a felvevők széles körének összetétele t e l j e s e n heterogén, i g y a magatartásuk, állásfoglalásuk megváltoztatásá
r a t e r j e s z t e t t információk hatása - összehasonlítva a tudományos i n formációk hatásával - meglehetősen csekély. E z z e l szemben a kutatók egymás közötti érintkezésénél a résztvevők hasonlósága a l e g n a g y o b b , következésképpen a kommunikáció e z e n a legfelső szintjén a legeredmé
n y e s e b b , leghatékonyabb. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a termelésben f o g l a l k o z t a t o t t a k csoportjának összetétele már v e g y e s e b b , e z e n a s z i n t e n már v a l a m i v e l gyengébb a kommunikáció hatékonysága i s , hogy a harma
d i k s z i n t e n tovább veszítve hatékonyságából, egészen megközelítse a tömegkommunikáció leggyengébb hatásfokát.
A résztvevők azonban más szemszögből: szerepük felcserélhetősé
gének szempontjából i s elemezhetők. Ha a kommunikációban a leadó és a felvevő s z e r e p e t cserélhet, nagyobb a visszacsatolás lehetősége és a hatékonyság valószínűsége.
A tömegkommunikációban a felvevő nemigen cserél h e l y e t a leadó- v a l , a visszacsatolás r i t k a , a kommunikáció hatékonysága csekély. A tudományos kommunikációban a s z e r e p e k g y a k r a n felcserélődnek. A k u t a tó nemcsak előállitója ós terjesztője, hanem e g y s z e r s m i n d befogadója és feldolgozója, részben p e d i g közvetítője i s a z információnak. A s z e r e p e k felcserélhetőségének lehetősége - akár c s a k a résztvevők h a sonlósága - a z al3Óbb s z i n t e k felé h a l a d v a g y a k r a n csökken, és ennek arányában gyengül a kommunikáció eredményessége i s .
TMT 21. é v f . l.szám 1 9 7 4 .J a n u á r
„ ^ , I A tömegkommunikáció információtartalmának l a j t a x o m | funkciója a felvilágosítástól, oktatástól a szóra
koztatásig i g e n sokrétű. E z z e l szemben a tudományos kommunikáció felsó szintjén jóformán a z e g y e t l e n cél a bizonyítás, meggyőzés. E célból következik, hogy a tudományban és technikában f o n t o s s z e r e p e v a n a z információs forrás megjelölésének. A felső szintű kommunikációban a t a r t a l o m elő
állítóját feltétlenül meg k e l l n e v e z n i , m i g a tömegkommunikációban a szétsugárzott információk forrása i g e n g y a k r a n meghatározhatatlan.
C s a t o r n a A tudományos 03 a tömegkommunikációban a s z e - 2J mélyes érintkezés és a t e c h n i k a i közvetítő b e r e n d e
zések használata egyaránt megtalálható, de f e l h a s z nálásuk s o r r e n d j e t e l j e s e n ellenkező. A tömegkommu
nikáció s z o r o s a n követi a z eseményeket és közvetítő csatornáin a z o n n a l h i r t ad róluk, még mielőtt a z o k a személyes érint
kezés során szóba kerülnének. A hirközlő csatornákon közvetitett i n formációk tulajdonképpen kiváltói a z a z o k k a l k a p c s o l a t o s személyes beszélgetéseknek. A tudományos kommunikációban éppen f o r d i t o t t a s o r r e n d . Egy u j eredmény, i l l e t v e a z arról szóló információ először a személyes érintkezés során kerül közlésre. Elterjedésének köre e k k o r még természetesen i g e n szük. Az u j információnak a t e c h n i k a i eszközök segítségével történő közreadásét szélesebb körű személyes kommuniká
ció előzi meg, melyben a láthatatlan együttesnek" j u t - közvetítő c s a tornaként - jelentős s z e r e p . E z a személyes érintkezés a tudományos kommunikáció szintjén lefelé h a l a d v a f o k o z a t o s a n csökken és átadja h e lyét a z információközlés t e c h n i k a i eszközeinek. E z e k n e k l e g n a g y o b b hátránya, hogy kizárják a visszacsatolás lehetőségét, amiből számos félreértés, a z információ téves v a g y hiányos felfogása adódhat.
A tömegkommunikáció kihatása l e h e t társadalmi és egyéni. De
m o k r a t i k u s társadalom nem l e h e t meg tömegkommunikáció nélkül, a társadalomnak n e m c s a k J o g a v a n a h h o z , hogy tájékozódjék, hanem e l i s várják tőle, hogy a k a p o t t I n formációk alapján döntBÖn társadalma egészének s o r s a f e l e t t .
Az egyéni tájékozottság kihatása és h a s z n a sokféle formában j e l e n t k e z h e t . Lehetséges, hogy v a l a k i t egyszerűen c s a k jóérzéssel tölt
A kommunikáció kihatása, h a s z n a
* A k i f e j e z é s r é s z l e t e s i s e e r t e t é s é t l d . TMT, 3 0 . I c l . s z . 1 9 7 3 - p .7 1 - 7 5 .
Beszámolók:, szemlék, közlemények
e l tájékozottságának tudata,általában a z o n b a n a k a p o t t információkat a felvevő r e n d s z e r i n t továbbadja a személyes társadalmi érintkezés s o rán. A tájékozott személy g y a k r a n l e s z maga i s közvetítő, k u l c s s z e mély, * hangadó, a k i befolyásolja mások véleményét, magatartásét. A tömegkommunikációban való részvétel h a s z n a a felvevő számára a tájé
kozottsággal járó erkölcsi és a n y a g i eliemeréB.
A tudományos kommunikáció h a s z n a elsősorban u g y a n c s a k a t e k i n tély növelése, a z elismerés és a hirnév, e m e l l e t t a z a n y a g i h a s z o n n a k c s a k másodlagos s z e r e p j u t .
A tudomány és t e c h n i k a ma már s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll a társada
lom egészével és fejlesztéséhez onnan k e l l k a p n i a a megfelelő segít
séget i s . E z t v i s z o n t c s a k kellő tájékoztatás ellenében várhatja e l , ezért különösen jelentős a kutatók, műszaki s z a k e m b e r e k és a nagykö
zönség közötti kommunikáció.
Mindezekből kitűnik, hogy információs rés v a n elsősorban a t u d o mány és t e c h n i k a , és a nagyközönség között. E n n e k csökkentésére több j a v a s l a t született.
1. A kutatóknak, műszaki s z a k e m b e r e k n e k a tudomány és t e c h n i k a e g y e s kérdéseinek közvetítésénél megértést k e l l tanúsítaniuk a n a g y közönséggel szemben. T e k i n t e t b e k e l l venniük annak heterogén j e l l e gét és érthetően, kézzelfoghatóan k e l l m e g f o g a l m a z n i u k a z információ
k a t . Kerülni k e l l a nagyközönség számára érthetetlen szakkifejezése
k e t , és konkrét példákkal k e l l megvilágítani a z e g y e s problémákat.
2. A szakember és a nagyközönség közötti " n y e l v i korlát" elhárí
tására a z illető területen és a népszerű közreadásban egyaránt jártas
"tolmácsokat'1 k e l l a l k a l m a z n i a tudományos információk megfelelő f o r májú közvetítése érdekében.
3. Meg k e l l f o r d i t a n l a z információ egyirányú áramlását a s z a k embertől a nagyközönségig. Bizottságot k e l l alakítani a társadalom i ¬ gényeinek, szükségleteinek közvetítésére a tudomány és t e c h n i k a s z a k e m b e r e i irányéba. A családtervezés, kébitószer-fogyasztás, város
tervezés, környezetvédelem problémái mind a z t példázzak, hogy a t u d o mány a társadalom égető szükségletei után k u l l o g . A tudomány - n a g y közönség közötti kommunikációs f o l y a m a t b a n a s z e r e p e k felcserélése enyhítené a problémákat.
4 . Szerencsétlen félreértés, hogy a tudomány e l v o n t és m i n d e n h a tó, ezért lényegében e m b e r t e l e n . E g y e m b e r - a l k o t t a , ember által k o r mányozható, de egyenisógromboló tudomány képzete már közelebb jár a valósághoz. E z t a képzetet alátámasztja a z a h i e d e l e m , hogy a t u d o mány a z államhatalom B z e r v e s része. Az előbb e m i i t e t t bizottságnak segítenie k e l l mind a félelmet, mind a h a m i s o p t i m i z m u s t k i i r t a n i a közvéleményből. Rá k e l l m u t a t n i a r r a , hogy a tudományos felfedezések
A kifejezés részletes magyarázatát Id, THT, 19.k. lO.sz. 1 9 7 2 - p.?8? - ? 8 9 .
EMS 21. ó v f . l.szám 1 9 7 4 .j a n u á r
inkább kísérleti jellegűek éa felhasználható feltevések. A tömegkom
munikáció" hibája, hogy néha inkább e l f e r d i t i a tényeket, csupán azért, hogy nagyobb érdeklődést biztosítson a z információk iránt.
5. A nagyközönséggel többnyire c s a k a tudományos felfedezések végeredményét közlik anélkül, hogy akár c s a k jeleznék i s a z odáig v e
zető u t a t , mondván, hogy a részletek nem t a r t o z n a k rá. E z z e l m i s z t i fikálják a tudományt. A s z a k e m b e r n e k készen k e l l állnia a r r a , hogy szükség esetén a részletes a d a t o k a t i s i s m e r t e s s e .
A tudományos és a tömegkommunikáció összehasonlításának és a kü
lönbségek kihangsulyozásáhak célja a hatástalan kommunikáció o k a i n a k kiderítése v o l t . A kommunikáció természetesen ennél Bókkal b o n y o l u l t a b b f o l y a m a t , m e l y n e k hatékonyabbá tételéhez még számos további k u tatásra, kísérletre v a n szükség.
/ L I N , N . Í C o m p a r i s o n b e t w e e n t h e s c i e n t i f i c and t h e mass communi- c a t i o n m o d e l s . - I E E E T r a n s a c t i o n on P r o f e s s i o n a l C o m m u n i c a t i o n , PC- 15 k. 2 . s z . 1 9 7 2 . j u n . p .3 4 - 3 7 . /
k, ::ir- , az I r á n i Dokumentációs Központ /IKAHDOC/
tájékoztatási osztályának vezetője,elmúlt évi magyarorszá
gi látogatása során egy hónapig tanulmányozta azOMKDK mun
k á j á t . T a p a s z t a l a t a i r ó l p e r z s a nyelvű, "Tudómányos tájékoz
t a t á s i tevékenység Magyarországon" elmü, 25 o l d a l a s c i k k é ben számolt be a z I r s n d o c T e c h n i c a l B u l l e t i n 1 9 7 3 . Januári / l . k . 2 . / számában. A c i k k az OHKDS tevékenysége m e l l e t t részletesen t á r g y a l j a a KGH H T T I , a z AGHOIHFOHK, a z O r s z á gos VezetőképzS Intézet és a Kagyar Tudományos Akadémia Könyvtára dokumentációs munkáját és s z o l g á l t a t á s a i t , v a l a mint s t a t i s z t i k a i áttekintést nyújt a magyar f o l y ó i r a t - i roda lomról.
