Gollnick, H.: Néhány megjegyzés a korreláció havi idősorok alapján való számításának elméletéről

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

101

lódik az ennél nagyobb jelentőségű dönté—

sek vizsgálata, általánosságban a norma-

tív közgazdaságtan, a helyes döntések megtalálásának a tudománya.

Hosszasan foglalkoznak a szerzők a nem

numerikus számítások lehetőségével. A

számológépeket kezdetben számok kezelé—

sére e's aritmetikai műveletek végzésére

konstruálták, a mai számológépek azon—

ban szavakkal, mondatokkal, sőt geomet—

riai diagramokkal is tudnak dolgozni.

Ezek segítségével az emberi döntések kvalitatív tényezőit is figyelembe lehet venni.

A szerzők ezután vázlatosan ismertetik a szimuláció három konkrét alkalmazását.

Az első esetben egy konkrét duopólium problémát, a Continental Can Company és az American Can Company közötti ver—

seny történetét próbálták megvilágítani a szimuláció eszközével. A második konkrét alkalmazás egy szerelőszalag megtervezé- se; a harmadik pedig az optimális be—

ruházásoknak a szimuláció módszere se- gítségével történő tervezése. Befejezésül a szerzők röviden összefoglalják a szi—

muláció alkalmazásának előnyeit: job- ban meg lehet közelíteni a valóság vég- telen bonyolultságát, nincs szükség arra, hogy előzetesen matematikai modellt al—

kossunk, a probléma minőségi oldalait

is figyelembe lehet venni, végül pedig új oldalról lehet megközelíteni az agg—

reeációs problémát és azt lehet vizs—

gálni, hogy a makroökonómiai változások

hogyan tevődnek össze egyedi mikroöko—

nómiai jellegű tényezőkből.

(Ism.: Szakolczai György)

Gollnick, H.:

Néhány megjegyzés a korreláció havi idősorok alapján való számításának

elméletéről

(Einlge Bemerkungen zur Theorie und Tech- nik der Kor-relation monatlicher Zeitreihen.) — Allgemeines Statlstisches Archív. 1961. 1. sz.

2—26. p.

Az utóbbi években igen sok közgazda- sági vizsgálat foglalkozik a második vi-

lágháború utáni évek gazdasági jelensé—

geivel, és gyakran merül fel a háború

utáni idősorokra vonatkozó korrelációs mutatók számításának szükségessége. Ez azonban éves átlagokból álló idősorok használata esetén —— tekintettel az évek viszonylag kis számára —— sokszor ne—

hézségekbe ütközik. Közvetítő megoldás—

ként kínálkozik a havi vagy negyedévi át—

lagok használata.

A dolgozat célja annak megvilágítása,

hogy milyen feltételek mellett és hogyan

lehetséges a havi vagy negyedévi idősorok

alapján olyan korrelációs mutatókat szá—

mítani, amelyek az éves idősorok alapján

számított korrelációs mutatókkal összeha- sonlithatók. E számításoknál fő probléma a korrelálandó idősorok évszakos variáció—

ja közötti erős korreláció kiküszöbölése, ugyanis ez nagymértékben eltérhet a ki—

számítandó éves összefüggéstől. Ezenkívül torzító hatásként jelentkeznek az évszak—

átlagoktól való rendkivüli eltérések is.

A szerző ismerteti a korreláció— és va—

riancia—analizis kombinálásán alapuló számítási módszerét, amely alkalmas a fent említett torzító hatások kiküszöbölé—

sére. Példával bizonyítja, hogy módszere

segítségével egyidejűleg vagy egymástól fuggetlenül mérhetők az évi átlagos érté—,

kék, a szabályos ismétlődő évszakos, és a

szabálytalanul fellépő egyszeri változások

közötti összefüggések. Ha regresszu'b', koef—

ficiensek számíthatók ezen összetevők mindhárom csoportjára, akkor ellenőríz—

hető, hogy azok valóban eltérnek—e egy—

mástól vagy sem. Világosan megállapit—

ható különbségek fennállása esetén a reg—

ressziós koefficiensek úgy tekinthetők,

mint a vizsgált gazdasági tényezők reak—

ciónak jellemzői 1. középhosszú (éves), 2.

szabályosan Visszatérő, röv1d (évszakos), és 3. szabálytalanul jelentkező rövid idő- szakos változások esetén. A szerző vizsgá—

lódási területe a piackutatás, főképpen a

vásárlói kereslet. Példáit is az ár—, illetve

jövedelemváltozások hatásainak köréből hozza.

Külön fejezet foglalkozik a mozgóátlag—

számítás és a leírt módszer összehasonlí- tásával. Ennek során a szerző megálla—

pítja, hogy az ismertetett módszerrel nyert eredmények minden esetben elérik vagy meghaladják a mozgó átlagolással elérhető pontosságot. Ezen túlmenően a leírt mód—

szerrel kiküszöbölhetők a rendkívüli inga- dozások okozta torzulások is, amelyek a mozgó átlagok számítása esetében nem ellensúlyozhatók. Továbbá a mozgó átla—

gok módszerével szemben ——- a tárgyalt módszer lehetővé teszi havonkénti össze—

függések kiszámítását is, amelyek az éves

összefüggések helyes megítéléséhez nélkü—

lözhetetlen segítséget nyújtanak.

(Ism.: File Jenőné)