A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdasági terv teljesítéséről

x

SZEM LE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE — AZ 1962. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESITÉSÉRÖL

1962—ben, a második ötéves tervidőszak

második évében, a népgazdaság egésze, a lakosság anyagi, egészségügyi és kultu—

rális ellátottsága —— a tervnek megfele—

lően -— jelentősen továbbfejlődött.

A nemzeti jövedelem — annak elle- nére,, hogy a mezőgazdaság termésered—

ményeit az időjárás 1962—ben is kedvezőt—

lenül befolyásolta -—- az előzetes számítások szerint kb. 5 százalékkal növekedett.

Az ipari termelés, a termelékenység, a kül— és belkereskedelmi forgalom a terv—

nek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére

"indított szocialista munkaverseny.

IPAR

A szocialista ipar termelése a múlt

évben mintegy 9 százalékkal volt több,

mint 1961—ben, ezzel kismértékben meg-

haladta az 1962. évi népgazdasági terv—

ben előírt színvonalat, és több mint 2

százalékkal múlta felül a második ötéves

terv 1962. évi előirányzatát. 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 szá—

zalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkűl számítva) 10 százalékkal, a könnyűipar

5 százalékkal, az élelmiszeripar 8 száza—

lékkal növelte termelését.

Az ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962—ben a gépipar 11 szá—

zalékkal, a vegyipar 16 százalékkal ter—

melt többet, mint egy évvel korábban.

A gépiparon belül — az ötéves, tervben

kitűzött céloknak megfelelően leg—

nagvobb mértékben a szerszámgépgyártás, (_a híradástechnika és a műszeripar feilő—

döf/c.. A három gépipari ágazat termelése

eavüttesen 1962—ben 24 százalékkal volt több, mint 1961—ben. és aránvuk a gépipar egész termelésen belül az 1961. évi 20 szá- zalékról 1962-ben 22 százalékra emelke—

dett. A vegyipar egyes ágazatai közül

1962-ben is a gyógyszeripar és a mű—

trágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb: 1962—ben 35 százalék—

kal több gyógyszert és 18 százalékkal több

műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben.

Nagymértékben fokozódott a műanyagok

gyártása is, a hazai termelés azonban a

szükségleteknek még csak kis részét elé- gítette ki.

Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifeldolgozó ipar (10 százalékkal) és a konzervipar (12 százalékkal) termelése

nőtt.

Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a következőképpen alakult.

Az 1962. évi termelés

-_ Az 1961.

Iparcikk 33313; évi termelés

százalékában

Szén (millió tonna) 28,7 101,7

Bauxit (millió tonna) 1,5 103,5 Kőolaj (millió tonna) 1.6 112,6 villamosenergia (milliárd kWó) 9,1 108,9

Acél (millió tonna) 2.3 113,6

Hengerelt acél (millió tonna) LG 111,3 Alumínium (ezer tonna) 53 103,3

Csúcseszterga (db) 2835 105,6

Marógép (db) 1215 ll7,2

Autóbusz (db) 2348 120,1

,Televízió—vevőkészülék

(ezer db) ' 210 1184)

'Hűtőszekrény (ezer db) 17 141,5 Nitrogénműtrágya (ezer tonna) 353 1074) Szuperfoszfát (ezer tonna) 424 129,5 Cement (millió tonna) 1,7 108,2 Pamutszövet (millió m?) 2725 106.4 Gyapjúszövet (millió m?) 33.9 100,7

Cipő (millió pár) 22,8 98,5

Hús (ezer tonna) 222 11111

Vaj (ezer tonna) 14.6 94.13

Sör (milló 111) 3,8 1013

Az 1962. év végén és 1963. elején foko—

xzódó szénfelhasználással nem tartott lé—

pést a széntermelés és a szénbehozatal ezért _az év elején a szénkészletek csök-

296 '

SZEMLE

kentek és helyenként időleges szénellá—

tási nehézségek léptek fel.

1962—ben —— a tervnek megfelelően ——

5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és az alkalmazottak száma az állami iparban egy év alatt 33 százalékkal emelkedett.

Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelékenység nö;

vekedéséből, 1962—ben csökkent a terme—

lési költségek szintje is, a csökkenés mér—

téke azonban -— az előzetes számítások

szerint —— kisebb volt a tervezettnél.

1962—ben az ipari anyag- és termék- készletek tovább növekedtek, a növekedés mértéke azonban kisebb volt, mint 1961-

ben. Az iparvállalatok egy része a múlt évben sem fordított kellő gondot gyárt—

mányainak korszerűsítésére, nem kellő- képpen biztositotta a bel— és külföldi keresletnek megfelelő minőséget és vá- lasztékot.

MEZÖGAZDASÁG, FELvÁsARLAs

A mezőgazdaság 1962. évi eredményeit

a késői kitavaszodás, a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés kedvezőtlenül befolyá—

solta. A mezőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el a tervezett

szintet, de némileg meghaladta az 1961.

évit. A mezőgazdaság bruttó termelésen

belül, 1961—hez képest, a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben ala—

kultak, mint az állattenyésztésé.

A növénytermelésen belül őszi búzából

a termésátlag egy kat. holdra számítva 10,3

(1 (egy hektárra számítva 17,9 a) volt, ala—

csonyabb, mint a kimagasló 1961. évi, de magasabb, mint az azt megelőző évek bár-

melyikében. Az állami gazdaságok termés;

átlaga őszi búzából egy kat. holdra szá-

mítva 13,7 o (egy hektárra számítva 23,9 g) volt. Az ország őszi búza vetésterü—

letének 43 százalékán nagy hozamú búza—

fajtákat termeltek. A kukorica, a bur—

gonya, a cukorrépa terméshozama 1962—

ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen

termésű 1961-ben. — Zöldségfélékből is

több termett, mint 1961—ben. —— A szőlő-

és a gyümölcstermés, a fagykárok folytán,

lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint

1961-ben.

1962—ben egy katasztrális hold szántó—

területre 127 kg (egy hektárra számítva 221 kg) műtrágya jutott, 23 százalékkal több, mint 1961—ben.

1962—ben több mint 380000 katasztrális

holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal na—'

gyobb területet öntöztek, mint 1961—ben.

Az év folyamán 7700 traktort, 5100

traktorekét, 1100 arató—cséplő gépet és több más munkagépet kapott a mezőgaz—

daság. Az év végén a mezőgazdaságban

mintegy 50000 traktor volt. A fontosabb

munkák gépesítési színvonala tovább emelkedett: az állami gazdaságokban a gabonaaratást teljes egészében, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben több mint háromnegyed részben géppel végez—

ték. Fokozódott a kapálás és a kaszálás gépesítése is.

Az év folyamán mintegy kétszer akkora területen telepítettek szőlőt és gyümöl—

csöst, mint 1961-ben. V

Az 1962 októberi állatszámlálás adatai

szerint a sertések száma 7,8 millió volt.

A szarvasmarhaállomány ugyanezen idő—

pontban meghaladta a 2 milliót, és lé—

nyegében ugyanannyi volt, mint 1961 azo—

nos időpontfpában, a tehénállomány ezen

időszakban 5,6 százalékkal csökkent.

1962-ben az összes felvásárlás —— a terv-

ben előirányzott 10 százalékkal szemben

,-—- 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi

szintet.

Az összes felvásárláson belül a vágó-

marha—felvásárlás 7 számlákkal, a vágó-—

sertés—felvásárlás 22 százalékkal, a ba—

romfifelvásárlás 25 százalékkal, a zöldség—

felvásárlás 24 százalékkal volt több, mint

1961-ben. '

Az 1962. évben gyümölcsből 33 százalék- kal, borból 11 százalékkal volt kevesebb a felvásárlás, mint egy évvel korábban.

Az 1962. évben a tejfelvásárlás ugyan—

annyi, a _tojásfelvásárlás 10 százalékkal

kevesebb volt, mint 1961. évben.

KÖZLEKEDÉS

A közlekedési vállalatok 1962—ben kb.

215 millió tonna árut szállítottak és, 16 milliárd árutonnakilométert teljesítettek, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teherszállítás telje—

sítménye 6 százalékkal, a távolsági utas—

forgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961—ben.

1962—ben a vasúti áru— és személyszál- lítás —— az előző évekhez hasonlóan — az

átlagosnál kisebb mértékben (3 százalék—

kal, illetőleg 7 százalékkal) haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a tehergép- kocsin szállított áruk mennyisége csaknem 11 számlákkal, a távolsági autóbuszok utasszáma 12 százalékkal volt több, mint

egy évvel korábban.

A városi közlekedési vállalatok 1962—ben:

1,5 milliárd utast szállítottak, 2 százalék—

kal többet, mint 1961—ben.

Az év folyamán, a járműállomány nő—

vekedése mellett, a közlekedés fejleszté—

sét szolgálta a többi között a hatvan—

; .

SZEMLE

297

miskolci vasútvonal villamosításának be—

fejezése. Elkészült a Ferenc Távbeszélő

Központ, és több ezer állomással bőví—

tették a győri, a miskolci és a szegedi

telefonhálózatot. Megkezdte működését a

Kab-hegyi televizió—közvetítőállomás.

KULKERESKEDELEM

1962-ben a külkereskedelmi forgalom

10 számlákkal meghaladta az előző évit.

A behozatal és a kivitel egyenlege kedve—

zőbben alakult, mint amivel a terv szá-

molt: a tervezettnél valamivel kisebb be—

hozatal mellett, a kivitel 2,3 százalékkal

volt több, mint a tervezett.

A szocialista országokkal a múlt évben

10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nemrég lépett (ázsiai, afrikai, közép- és

dél-amerikai) országokkal 21 százalékkal,

a fejlett tőkés országokkal 4 százalékkal

növeltük a külkereskedelmi forgalmat a megelőző évihez képest.

A múlt évi összes behozatal 56 száza-

léka nyersanyag és félkésztermék, 30 szá—

zaléka gép és gépi berendezés volt. A ki—

vitel legjelentősebb tételeit a gépek és a gépi berendezések (37 százalék), valamint az ipari fogyasztási cikkek (22 százalék) képezték.

BERUHÁZÁSOK, ÉPiTKEZÉSEK

1962-ben beruházásokra és felújitá—

sokra együttesen —— előzetes adatok sze- rint —— kereken 48 milliárd forintot hasz- náltak fel, kb. 8 százalékkal többet, mint

1961—ben. A beruházások összege az év fo—

lyamán Valamivel kevesebb volt, mint

amennyit az 1962. évi népgazdasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi be—

ruházások együttesen meghaladták a má- sodik ötéves terv első kétévi előirányza—

tát. '

Az év folyamán a beruházások tovább- ra is elsősorban az ipari termelés bőví—

tését szolgálták: 1962—ben az ipari beru—

házások összege mintegy 16 milliárd fo-

rint volt, az összes beruházások 44 szá-

zaléka. A mezőgazdaság fejlesztésére az év folyamán kb. 6 milliárd forintot fordítot—

tak, ami az összes beruházások kb. 17

százaléka volt.

1962-ben a népgazdaság állóalapjainak bővítésére számos új beruházást helyez—

tek üzembe.

Az ipar és az egész népgazdaság nö—

vekvő energiaszükségletének kielégítését

szolgálja, a szocialista országok közötti

nemzetközi együttműködés fokozásának

keretében, 1962—ben üzembe helyezett

Barátság olajvezeték és a Béke villamos—

energia—távvezeték újabb szakasza. Elké-

szült az új oroszlányi erőmű első 50 MW

teljesítményű gépegysége. Az Ózdon épi—

tett két új martinkemence az ország acél—

termelő kapacitását évi 160000 tonnával

növelte. Megkezdte termelését a Salgó—

tarjáni Acélárugyár korszerűsitett hideg—

hengerműve. A magyar alumíniumi'eldol-

gozó ipar bővítésére 1962—ben üzembe helyezték a Székesfehérvári Könnyűfém-

mű présművét és a Kőbányai Könnyű—

fémmű alumíniumfólia—üzemét. Az év folyamán több új létesítménnyel fejlesz—

tették a könnyű- és az élelmiszeripart is:

befejeződött például a könnyűipar egyik legnagyobb beruházása, a Dunaújvárosi

Szalmacellulózgyár.

Bővült az egészségügyi és a kulturális

hálózat is. Új tbc—gondozóintézet épült Budapesten, új rendelőintézet Edelény—

ben. Számos új bölcsőde, óvoda és nap—

közi otthon épült. Általános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Cegléden, Kis—

terenyén stb. Középiskola épült Nyíregy—

házán, Ajkán, Zalaszentgróton stb. Élel—

miszeripari tanulóotthon épült Budapesten

a XIV. kerületben, szlovák diákotthon

Békéscsabán. Kollégiumot építettek Deb—

recenben az egetemi hallgatók, Eszter—v

gomban a szénbányászati technikum ta-

nulói számára.

1962—ben az állami építőipari termelés

kb. 11 százalékkal emelkedett 1961—hez

képest. Az év folyamán az állami építő—

iparban dolgozók száma'kb. 3 százalékkal

haladta meg az 1961. évi szintet; a terme—

lés növekedésének túlnyomó része a ter—

melékenység növekedéséből adódott.

Az év folyamán az állami építőipar

túlteljesítette 1962. évi lakásépitési tervét,

és 5 százalékkal több lakást épített, mint

1961—ben.

A beruházások műszaki, gazdasági elő—

készítése, a tervezőintézetek munkájának

tervszerűsége 1962—ben sem volt kielégítő.

A beruházások, építkezések megvalósítási ideje valamivel csökkent ugyan, de még mindig jóval hosszabb a műszakilag in—

dokoltnál. Több esetben hátráltatta a be—

ruházások üzembe helyezését a gépi és

technológiai berendezések szállításának elmaradása.

A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI És VÁSÁRLÁSAI

1962-ben a lakosság összes pénzbevé—

telei (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegység—részesedés, a nyugdíj, a táp- pénz, a családi pótlék, a nyereségrésze—

sedés, az államkölcsön—visszafizetés és

valamennyi egyéb pénzbevétel) 4,2 száza—

lékkal haladták meg az 1961. évit. A pénz—

bevételek növekedésében szerepet játszott

298 szam

a munkabérből élők számának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedel—

meinek nagyobb része volt pénzbeli jö—

vedelem, a természetbeni jövedelmei

csökkentek.

A pénzjövedelmek növekedése mellett

—— a kedvezőtlen mezőgazdasági termés—

sel és az idény eltolódásával össze- függésben —— a zöldség- és a gyümölcs—

árak mind az üzletekben, mind a pia- cokon az év nagy részében magasab-

bak voltak, mint 1961—ben. Ez az áremelk—

kedés 1962—ben az összes élelmiszerek ár—

szinvonalát mintegy 2 százalékkal meg—

növelte. A déligyümölcsök, a kávé és a

csokoládé árainak 1961. december 10—én elrendelt csökkentése, valamint a-sör és a

cigaretta árának növelése 1962—ben ösz—

szességében kiegyenlítette egymást.

Előzetes számítások szerint a munkás-

és alkalmazott keresők reálbére 1962—ben átlagosan 1 százalékkal, az egy főre jutó

reáljövedelem 2 százalékkal haladta meg

az 1961. évi szintet, ami valamivel keve-

sebb, mint amennyivel a terv számolt.

A parasztság fogyasztásának reálértéke

—- előzetes számítások szerint —— az előző évi szinten maradt.

A kiskereskedelmi forgalom 1962—ben

v— folyó árakon számítva —— 4,8 százalék—

kal volt nagyobb az 1961. évinél. A for—

galom növekedése egészében véve meg- felelt a tervben előirányzottnak: a terve—

zettnél nagyobb volt az élelmiszer—for—

galom és kisebb a ruházati forgalom

Az élelmiszer—forgalom — összehason- lítható árakon számítva —- kb. 4 száza—

lékkal haladta meg az 1961. évit. 1962—ben például húsból kb. 8 százalékkal, baromfi—

'ból több mint 30 százalékkal, tejből 7 szá-

zalékkal többet adott el a kereskedelem,

mint 196l—ben. 1962—ben a kávé és a déli—

gyümölcsök forgalma másfélszerese, a cso-

koládé—forgalom több, mint háromszorosa

volt az 1961. évinek.

A kiskereskedelem 1962—ben mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cik- ket (bútort, járművet, háztartási gépet, televíziót stb.) adott el, mint 1961-ben.

Ruházati cikkekből ugyanakkOr a lakosság vásárlása nem érte el az 1961. évit.

Az év folyamán a lakosság takarékbe- tét—állománya kb. 2.1 milliárd forinttal

növekedett, és 1962 végén elérte a 8,8 milliárdot.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGUGYI

És KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA

A társadalombiztositás és az egészség—

ügyi hálózat 1962—ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba be—

vontak száma 200 OOO—rel emelkedett, és

ennek nyomán a társadalombiztosítás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt

ki. A nyugdíjasok és a járadékosok száma

egy év alatt 100 OOO-rel emelkedett: az év végén több mint 950 OOO-en részesültek

nyugdíjban, illetve járadékban.

A kórházi ágyak száma löOO—zal, az or- vosok száma több mint 600—zal nőtt. A

csecsemők és a gyermekek szakorvosi ellá—

tása érdekében folytatódott a gyermek- orvősi körzetek kialakítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt.

Az' egészségügyi helyzetet kedvezőtle—

nül befolyásolta az év eleji influenzajár- vány, melynek során a lakosságnak kb.

egynegyede megbetegedett. A bejelentett

szövődményes influenza—megbetegedések száma 1962. évben az 1961. évinek több

mint ötszöröse volt. A járványnak hatása volt a hiányzásokra és a halandóságra

is. , '

1962-ben tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kulturális ellátottsága is.

Az 1961/62—es tanévben az általános iskola VIII. osztályát több, mint 140 000-en vé- gezték el, a középiskolákban csaknem 47 OOO—en tettek érettségi ,"vizsgát. Az 1962/63—as tanévben az ország lakosságá—

nak egyötöde, mintegy 2 millió fő részesül rendszeres oktatásban. A középiskolák

nappali, esti és levelező tagozatain ta- nulók száma az idei tanévbenmeghaladja a 330 OOO—et, csaknem egyötödével maga—

sabb, mint az előző tanévben volt. Szá- mos új típusú —- az 1962/63. tanévben

induló — felsőoktatási intézménnyel (fő—

iskolával) bővült az oktatási hálózat. A

felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 OOO—rel, 26 százalék-

kal több mint a múlt tanévben volt, ezen belül a nappali tagozatokra 5700—zalrtöb—

ben járnak. Szakmunkástanuló—képz'ésben

1962463—ban 144 OOO—en vesznek részt.

1962—ben a kiadott művek száma meg—

haladta a 22 OOO—et, példányszámuk a 63 milliót. Az év folyamán 3500 új könyv je- lent meg. A televízió—előfizetők száma a múlt évben 118 OOO—rel (58 százalékkal)

emelkedett, és elérte a 324 OOO—et. Emellett

növekedett a rádióelőfizetők száma is.

1962—ben 467000 külföldi érkezett ha—

zánkba, 39 százalékkal több, mint az előző

évben. Külföldre 455000 magyar állam- polgár utazott, 22 százalékkal több, mint 1961—ben.

A szakszervezeti üdültetésbéh részt

vevők száma (185000 felnőtt és 37000 gyermek) az előző évhez képest 12 száza—

lékkal nőtt.

Budapest, 1963. január hó 20.

KÖZPONTI STATISZTIKAI

HIVATAL