3. szám —— 238 -— 1940
The registrar-generalls statistical review Of cereali, leguminosc da seme, semi minuti. Istituto
England and Wales, 1937. Text. General register centrale di statistica. Roma.
office. London.
Németalföld. (Pays-Bus.) Statistigue médi—
cale de liarme'e ne'erlandaise, 19358. Bureau central
de statistigue. La Haye.
Némethírodalom. (Allemagne.) —— Der Vieh- bestand ím Gebietc der Ostmark nach den Ergeb- nissen der im Deutschen Reiche durchgefiihrten Vichzahlunr, 19384 Österreicliisclies statistisches Landesamt. WVien.
.lahresbericht der Preussischen Staatsbibliothel;
l938. Preussische Staatsbibliothek. Berlin.
Jaliresverzeiclmis der deutschen Hochschul—
srhri/len, 19384 Zusammenfassung der in der ,,l_)eut—
schon Nationalbibliographie" erschinenen Titel von
Dissertationen, Habilitationsschríften, Rektorats—x'eden und sonstigen akadeniischen Veröffentlichun- gen. Börsenreroin der Deutschen Buchhándler.
Leipzig.
Statislisrhes Tasclienbucll der Stadt Wien, 1938.
Stalistísches Amt der Stadt Wien, (Sonderheft (les
.lahrganges 1939 der Mitteílungen aus Statistik undVerwaltung der Stadt Wien.)
Zeitschrift (les Sdchsischen statistischen Landes-
amtes, 1937/1938. (83. és 84. évf.) Sáchsisehes sta-
tistisches Landuesamt. Dresden.Burgdörfer, Friedrich: Die Statislík in Deutsch-
land nach ihrvm heutigen Stand. Ehrengabe für Friedrich Zahnl I. köt. XXVIII —l— 640 ]. Berlin. 1940.
Varga József dr.: Németország és a nyersanyag- gazdálkodás. 27 1. Budapest. 1939. (Az Országos nemzeti klub kiadványai. 25.)
Norvégia. (Norvége.) Statistiaue de la crimi—
nalité, 1937/1938. Bureau central de statistigue.
Oslo. (Norges offísielle statistikk. lX. 187.)
Olaszország. (Italia) — Catasto agrario, 1929.
Volume riassuntivo per il Regno. I. rész. Relazione
generale. lstituto centrale dl statistica. Roma.
Censímento generale della popolazionv, 1936.
Dizionario dei comuni e delle frazioni (li
comune, 1936. Istituto centrale di statistica. RomaIndagine rappresentative sulle famíglie conta—
dine imprenditrici. lstituto centrale di statistica.
Roma. 1939.
Nagy Győry Kató dr.: Olaszország egészségügyi
intézményei. 30 1. Budapest. 1939.
Románia. (Roamanie.) —— Haufe, Helmut: Die
l'Vandlung der Volksordnung in rumánischen Altv reich. Agrarverfassung und Bevölkerungsentwick—
lung im 19. and 20. Jahrhundert. 347 l. % 4 mellék—
let. Stuttgart. 1939.
Zathul'eczlcy Gyula: Erdély, hívják. 141 1. Budapest. 1939.
Svédország. (Suéde.) —— Accidents de circula- tiou des véhicules a moteur, 1938. Bureau central.
de statistigue. Stockholm. (Statistigue officielle de la Suede.)
amióta máskép
Enslcilda försiilcringsanslalter, 1938. Försák—
ringsínspektíonen, Stockholm. (Sveríges officiella statistik.)
Folkpensioneringen, 1938. Kung]. pensions—
slyrelse. Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)
Handel. Berdttelse för dr 1938. Kommerskolle—gium. Stockholm. (Sveríges officiella statistik.) Impositions, 1939. Bureau central de statis—
tigue. Stockholm, (Statistigue officielle de la Suede.)
La récolte, 1939. Rapport preliminaire. Bureau
central de statistigue. Stockholm. (Statistigue offi—
cielle de la Suede.)
Recensement de la population, 1935/6. VII. köt.
Le recensement partiel de [a population, 1936,
Familles. Ménages. Habitations. Bureau central de statistigue. Stockholm. (Statístigue officielle de la Suede.)
Backman, Gaston: Wachstum und Sterblich—
IV, köt, Professioni. 1. rész. Relazione. lstituto lmit. 501. Lund. 1939. (Lunds universitets ársskriftt centrale di statistica. Roma. Nr F. II. 25. XI.)
Censimento industrialv, 1937. IV köt. (Zensi— Törökország. (Turauie) __ Annuaire statis—
mento delle trebbíatrícl e delle" sarmmtrici ppr tiaur, 1938/9. Office central de statistigue, Ankara"
Folyóiratszemle. —— Revues.
.lrchiv iiir Bevöllcerungswissen- Danubian Review ('Danubian News)
S( haft und Bevölkerungspolitik (9. (6. évf. 11. sz., Budapest 1939, aug.). —— Fall E.:
évf. 6. sz., Lipcse 1939, ném.). —— Pfeifer K. H.: A német-román gazdasági egyezmény. m (7. évf.,
A
alföldiszociológia Németországban. —— Pfeil E.: Német- I. sz.)! —— Fritz L..- Az új román választási törvény
szociológia —-— Bulmcrinca E.: Népesedési és a kisebbségek, Deésí A..- A'romániai magya—politika Lettországban. rok szenvedései. —— Baumgartner S.: A román stam Az Ország Útja (3. évf. 12. sz., Budapest
1939, m.). —— Jécsík L.: A ruténekről. — (4. évf.
1. sz.). — Slende Z..- Norvégia. —— (2. sz.). — Ajtay J..- Tőke, pénz, jövedelem- és vagyoneloszlás. __
Soproni E.: A szociális közigazgatás szervezete.
Budapesti Szemle (740. sz., Budapest 1939, m.). —— Ravasz L.: Tudomány és nemzetiség.
Bulletin mensuel d'e statistiaue
agricole et commerciale (31. évf. 2. sz., Róma 1940, ft.). —— A mezőgazdasági termények ára Németországban. ——— A második nemzetközi mező—gazdasági összeírás.
Correspondance Economíaue Rou—
m a in 6 (21. évf. li. sz., Bukarest 1939, ft., aug.). ——
.Vemoianu P.: Románia állatkivitele az utolsó tíz évben.
tisztikák megbízhatatlansága, —— (7. sz.). __ Fall E..- Magyar—szlovák gazdasági egyezmény.
Der deutsch Volkswírt (14. évi. 20. s:w
Berlin 1940, ném.). —— Fischer W.: Átalakulások a
semleges külkereskedelemhen. —— (21. sz.). ——
Fischer W.- Átalakulások a semleges külkereskede—
lemben. —— Németország gazdasági szerződése a Szovjettel.
Deutsche Arbeit (39. évf. 12. sz., Berlin
1939, ném.)_ —— von Kügelgen C.: A balti testvér—
törzs hazatérése a Birodalomba. —— Kramer J,:
A galiciai németek átköltöztetése.
Forschungen zur Alkoholfrage (47.
évi. 2. sz., Lausanne 1939, ném., aug., ir.). —- Her—
cod B.: Az alkoholkérde's Finnországban. —— (3. sz.).
—— Hercod R.: A 22-ik nemzetközi alkoholellenes
3. szám
kongresszus. —— (4. sz.). —— Solbrig: Az. alkoholkér- dés és az alkohol elleni harc állása és fejlődése
Olaszországban. -— Rudolf T.: Az alkohol elleni
harc magánosok részéről Svájcban.Glasul Minoritatilor (17. évi. 12. sz., Lagos 1939, rom., fr., ném.). _— Kardhordó K.: Tele-
pülés és beolvadás a Bánátban.
Internationale Rundschau der Ar- beit (17. évi. 12. sz., Genf 1939, ném.). —— A női munka a háborúban.
Journal of the American Statisti—
c al A s s 0 c ia ti o n (34. köt. 208. sz., Menaslia, Wis., U. S. A. 1939, (mg.). —— King W. I.: Az auto-
mobilgyártás stabilizálható-e az árak rugalmassátételével? _ Roos Ch. F. és Szeliski V.: A kereslet
és az árragalmasság fogalma. —— A gépkocsikereslet dinamikája. —— Gosnell F. A.: Az 1939. évi keres—kedelmi összeírás. — Stock J. S.: A grafikus in—
kopoláció egy módszere. —— Cohen J. B. és Fire-
stone J. M.: Egy kísérlet a statisztika oktatásánál.Közgazdasági Szemle (64. évf.1——2.
sz., Budapest 1940, m.). —— Boer E.: Keynes jöve—
delmi ke'nyszerkölcsön—terve. _ Jónás M.: A Magyar
Gazdaságkutató Intézet új ipari termelési index—száma. _, Csikós-Nagy B.: A faj és a gazdaság viszonya az új német gazdaságelme'leti irodalomban.
—— Éber E.: A mezőgazdasági iizemnagyság—csopor—
tok része a piac ellátásában. _ Kádas K.: Négy gazdaságstatisztikai tanulmány Bulgáriáról.
Külügyi Szemle (17. évi. 1. sz., Budapest 1940, m.). —— A finn kérdés. _ (2. sz.). —— Balás G.:
Vélemények az erdélyi kérdésről. —— Horváth J.:
Adalékok az erdélyi kérdés történetéhez. — Polzo-
vics I.: A gazdasági háború és a nemzetközi jog.
___ Váli F.: Kereskedelmi hajózás és háború. ——
Berzinj A.: Lettország gazdasági helyzete.
L áth atár (7. évf. 12. sz., Budapest 1939, m.).
_ vitéz Nagy I.: Finnország Észtország. — (8.
"évf., 1. sz.). — vitéz Nagy I.: Finnország-wÉszt- ország.
M ag y a r K i s 0 bb s ég (19. évi. 3—4. sz.,
Lagos 1940, m.). —— Kiss A.: A román állami isko- lák és a magyar tannyelvű oktatás. —— Onni T.:A nyelvi kisebbségek kérdése Finnországban. — A bánsági jugoszlávok és románok népcsere'je körül.
— Német hivatalos jelentés az átköltözött déltiroli németek számáról. —— (5. sz.). — Duka Zólyomi N.:
Kisebbség —-— népcsoport. -—— Vegyes házasságok Lugoson.
Magyar Szemle (38. köt. 1. [149] sz., Budapest 1940, m.). —— Török L.: Bácskai magyar
gondok. -—— Jócsik L,: A magyarság a cseh föld—
reformban. -—— Weis I.: A magyar közigazgatás meg- újulása. —— (2. [150] sz.). —— Puky E.: A jogérzet
válsága és a közigazgatási bíráskodás. —— Kathy S.:Vitamin és néptáplálkozás. —— (3_ [151.] sz.). -——
Kerék M..- Mezőgazdasági lérdekképviseletünk vál- sága. —— Kecső I.: Iparosodás. —— Paikert G,: A kül-
földi magyar intézetek.
Magyar Gazdák Szemle'je (45. évf. 1.
sz, Budapest 1940, m.). —— Sarkadi Kesztyíis L.:
A szántóföldi öntözéses termelés jövedelmezősége.
—— Götz F.: A mezőgazdaság Szovjetoroszországban.
—— Boemelburg K. br.: A földreform és a szabad—
elvű gazdasági rendszer. —— (2. sz.). _ Ashby A. W.:
A birtokrend hatása a mezőgazdaság fejlődésére. ——
Szeberlhy J.: Szabadidőmozgalom a mezőgazdaság- ban. —— Polgár I.: A közgazdaságtan vés jogismeret oktatása a gazdasági akadémiákon. — (3. sz.). ——
Mennyei G.: A földhitel kérdésének fejlődése az
__ 239 _- 1910
Egyesült Államokban. —— özebertliy J.: Szabadidő—
mozgalom a mezőgazdaságban.
Markt und Verbrauch (11. évi. 12. sz.,
Berlin 1939, ném.). —— Törökország a fogyasztási készáruk elhelyezési piaca. —— (12. évf. 1—2. sz.). ——
Hans B.: A fogyasztás kutatásának lélektani oldala.
MezőgazdaságiKözlöny (13. évi. 2. sz.,
Budapest 1940, m.). —— Csukás Z.: Kárpátalja szarvas- marhatenyésztése. —— Szabados M.: Vitás kérdések az alföldi cukorrépamunkások szerződéseiben. % Csákány J.: A kisgazdaszámtartási statisztika és az üzemi tanácsadás megalapozása.
Miskolci Jogásze'lel (16.
Miskolc 1940, m.). ——- Szontagh V.:
és jog.
Mitteilungen
évf, :2. sz., Totális állam
des Ilamburgischen
Welt-Wirtschaits—Arehiv (5. évi. 13. sz., Hamburg 1939, ném.) —— A német élelmiszer- ésélvezeti cikkek iparának mérlegei. —— Németország és Anglia Európa kereskedelmében. —— A Cseh- Morva Protektorátus gazdasági helyzete erös fellen—
dülés előtt áll.
Munkaügyi Szemle (14. évi. 3. sz., Buda- pest 1940, m.). — Bikkal D.: A százéves magyar szociálpolitika. __ Pap G.: A Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet 1939-ben. —— vitéz Ságh K.: Magángyógy-
intézeti ápolás a betegségi biztosításban.Nation and Staat (13. évi. 2. sz., Bécs 1939, ném.). ___ A balti németek áttelepítése a sajto
tükrében. —— (3. sz.). —-—— Walter H.: A német nép—
csoportok népbiológiája. Népesedrési és nemzetiségi
kérdések Kelet- és Délkelet-Európában. —— (4. sz.).— Range G.: A németek átköltöztetése.
Népegészségügy (21. évi, 5. sz., Budapest 1940, m.). —— Sós J.: Néptáplálkozási adatok kaló—
riát adó anyagokra. vitaminokra és ásványi elemekre nézve.
Revista delgienűSociald i'9.éiri.10,
sz., Bukarest 1939, rom., ír., ném.). —— Bana G.:A társadalmi orvostan mint tudomány. —— Cressin A.:
Az ifjúság hivatásszerű előkészítése és kiválogatása Romániában.
Revue de Transylvanie (5. köt. 3. sz., Kolozsvár 1939, fr.). W Decei A.: Az olasz Lilio
Cialdea tanulmánya Romániáról.
Revue Internationale (llAgrii-ul-
ta r e (31. évi. 1. sz, Róma 1940, ir.). — Lich-
nowsky L.: A földbirtokrendszer Kínában. —— Arcoleo T.: A nemzetközi teapiac rendezése 1936 óta.Revue Internationale dlAgricul- (40. köt. 3. sz., Genf 1939, ir.). —-— Frankenstein L.:
A nő és a társadalmi munka szerepe a vállalkozás- ban. —— McEastman S.: Munkásnevelés Kanadában.
——- (4. sz.). —— Winant J. G.: A munka nemzetközi
szervezete háborús időkben. _ Kamii Y.: A japánipar fejlődése 1929—től 1936-ig. —- (5. sz.). _— A
munka és szociálpolitika problémái és a háború. ——-—(6. sz.). —- States P.: Munkáshiány a lett mezőgaz—
daságban.
Bancaria Minerva ban—
caría (20. évi. 1. sz., Milano 1939, al.). — Di Paolo G.: A címletek és hitelek dupla megadózta- tásának rendszabályozása Olaszország és Románia között. _ Pistillo G.: A gazdasági fellendülés tünetei
az Am. Egy. Államokban. —— Mazzucehelli M.: A ta—karékpénztárak forgalma és a pénzügyi helyzet Olaszországban, — Önellátás és külkereskedelem; — A birodalom fővárosának kereskedelmi és ipari meg—
szervezése. ——- Az angol-amerikai kereskedelmi szer- ződés jellegzetességei és gyakorlati alkalmazása. _ (2. sz.), w— Mazuirrlielli M.: A mozgótőko keletke-
Rivista
3. szám —— 240 -—— 1940
zése. —— Összefoglaló statisztikai adatok Olaszország Váro si Szemle (25. én]. 6. sz., Budapest"
pénzügyi piacáról az 1938. évben —— Hajóforgalom 1939, m.). —— Thirring G.: A soproni polgárság va- a gyarmatbirodalommal. —— A pénznek mint ténye: gyoni tés birtokviszonyai II. József korában. —— Bile—
zőnek befolyása az árszínvonalra a háború előtti falvy A.: A közüzemi gazdálkodás új módszerei. ——
időktől a mai napig. —— (3. sz.). —— Tamagna F.: Hegedűs M.: A kézművesipar szerepe Budapest köz-
Japán bankrendszere. —— Mazzucchelli M.: Bankok gazdasági életében.és takarékpénztárak Olaszországban. —— A háztulaJ— Vár o s ok Lapja (35. évf. 2. sz., Budapest don Franciagrszágban, — Az arany forgalma. —— 1940, m.). M A kisközségek kiküszöbölése Német—
Az önellátás gazdasági problémái. -— Az olasz ipar orszagban. — (3, sz.). —— A németországi városok új"
a Birodalomban. __ Spanyolország gazdasági lehető— alakulatai. — (4. sz.). — Lukács Ó.: Idegenforgalmi ségei. -—— A nemzetközi hitel szerkezete a háború teendők. _. (5_ sz.). ___. Magyar Városok pénzügyi
előtt és jelenleg. —— (4. sz.). _— dlAlbergo E.: Az új helyzete 1940-ben. —— Karay K.: Újabb települések német pénzügyi terv. -— Mazzucchellí M.: Fogyasz— Olaszországban.
tás és fogyasztási adó. -—— Az olasz kivándorlás he— Vi e , tel ja !! r 8 11 e l t e z a t S ! a tis tik lyett gyarmatosítás. —— (5. sz.). Borgelta (r.: _l'uncs- (! es D e uts ch e n R e ich s (48. évi. 3_ sz. Berlin tári nyomás a társadalmi vállalatokra. w— Onellá- 1939, ném.). __ A paraszttelepülések 1938-ban. _,
tás és módosításait 2_ külkereskedelemkfen és ? Az áralakulások1938 közepétől 1939 közepéig.
leffffeiéSPefl; __" .Alrira'ncra bankrendszer modosulasai V i e r t e 1 j a hr s Il e f i e : u r W i r t s (: 11 af !—
a haboruelotti "101991 ,"aPJalnklg'. fi (6' 8.2") f'." íorschung (14. évf. 2——3. sz., Hamburg 1939, Lauienburger _H-: LL] penzugyi politika es kincstári ném.). —— Wissler A.: A brit kereskedelmi politika reform Franciaorszagban. "% Maz'zuccl-telh M': ,A2 krízise és a német—brit konfliktus. — Önellátási energiaforrások CS nyersanyagok iPIdrfUZ' elosztása. politika az ásványolajgazdálkodásban. —— von der '— AZ 91.35! gyarmatbirodalom, iixmkeszlete. "",A Decken H.: A mezőgazdaság szerepe az új német nemzetkou és az 013? gazdasagi élet az 19338' ev— keleti érdekteriileten. — Wageniühr R.: Az ipar a ben: ._— (7' sz')' _,— P'smlw b" ('*'. Olaszorszag gaz— volt Lengyelország német térdekterületén.
dasagl tevekenysege Afrikaban. _ A toke nemzet- Voix des Peuples (7 évf 1 sz' Gelli
kon forgalmának Okm' (8' sz')" Autamhlkus 1940, ir.). —— Penakof 1. s..- Románia ajánlata bol—
irányelvek és megvalósít-ások az olasz mezőgazda—
ságban. — A nápolyi kikötő problémái és az Albá—
niával való forgalom. — (9. sz.). —— Zingarelli I.:
Ausztria bekebelezése a Német Birodalomba. "—
A szicíliai latifundiumok vége. —— A nemzetközi he-
ruházások és pénzügyi központok Londonban és New Yorkban. —— (10. sz.). Visentini B.: A részvény- társaságok szabályzatának főbb adatai Németország-ban, az 1937. évi január 30—i törvény szerint. w-
Mazzucchelli M,: Külföldi bankok. Németországpénzügyi ereje. _ Olaszország külkereskedelme az utolsó 10 évben. — Bulgária hitelszervezete. —— (11.
sz.). —-— Mazzucchelli M.: Angol bankok. —— Orosz—
ország népessége.
Schmollers Jahrbuch (63. évi. 5, sz., Berlin 1939, ném.). —— Sting K.: A készletciklusok
"statikus" elmélete, ——— (6. sz.), —— Wilken F.: Gaz—
dasági életritmusok.
Társadalomtudomány (19. évf. 4———5.
sz., Budapest 1939, m.). —— Hegedűs J.: A természet—
jog időszerűségéről. "— Terestyéni T.: A legújabb
francia családvédelmi törvény,The American Economic Review
(29. köt. 4. sz., Cambridge, Masa, U. S, A. 1939,
aug.). —— Ruggles C. G.: Testületi többlet. jövedelem és alkalmaztatás. —— Wilson G. L. és Rose J. R.: Új
trend—ek a közhasznosság rendezésénél. —— KappK. W.: Gazdasági rendezés és gazdasági tervezés.
Lester R. A.: A túlóra díjazása.
The Hungarian Ouarterly (5. köt. 2.
sz., Budapest 1939, (mg.), —- Surányi-Unger T..- Né—
met—magyar gazdasági kapcsolatok. —— Rónai A.:
Erdély népei. —— Gál I.: Anglia és Erdély. —— Éber E.: Magyarország állatállománya. —— Tarnóy L.:
Kárpátalja gazdasági jelentősége. —— (3, sz.), ———
Jánossy D.: Magyarország élettere. —— (4. sz.). ———
Csabai I.: Magyar kultúra Erdélyben.
Ungarische Jahrbiicher (19. évf. 2 3.
sz., Berlin 1939, ném.). ——— Balogh B,.- A magyar
anthropologia története. —— Bartucz L.: A jelenlegi magyarság testi jellegzetességei. —— Bartucz L.: Amagyar nemzettest faji jellegzetességei. —— Bartucz L.: A magyarországi fajok története és a jelenlegi
magyar nemzettest jövője.gár kisebbségének. —— Tamás A.: A jugoszláv kér—
dés legújabb képe. _— Liebeskind W. A.: Lausitr.
vendjei. — Ebray A.: Az orosz ,,Drang nach Wes—
ten" tárgyilagos megvilágítása.
Volk und Reich (15. évi. 10. sz., Berlin
1939, ném.). _ Biehl M.: Anglia ellátásának hely—
zete. —— (11. sz.) Maurach R.: Az Orosz Bll'oA
dalomnak a települési zónákra vonatkozó törvényei és azok jelentősége a keleti zsidóság problémájára
—— A balti németek visszatelepítése Esztországból és Lettországból a birodalomba. —— (12. sz.). —-— A Dél- kelet mint Németország, Olaszország, Anglia és
Franciaország gazdasági tényezője. —— Albrecht A:Szlovákia gazdasági helyzete. m Riedl F.: Magyar—
ország békés határszéli helyzete. — Albrecht A.:
Magyarország gazdasági helyzete. —— Oberascher L.:
Jugoszlávia gazdasági helyzete. —— Lamprecht J.:
Románia gazdasági helyzete. —— Oberascher [..,- Bulgária gazdasági helyzete, —— Lamprecht J.:
Görögország gazdasági helyzete. w- Lamprecht J.:
Törökország gazdasági helyzete.
Wirtschaítsdienst (24. évi. 50. sz., Hamburg 1939, ném.). — A háború hatása az Egye- sült Államok általános helyzetére. A skandináv államok hazai nyersanyag- és energiaforrásainak növekvő feltárása. —— A SzovjethUnió 1938. évi kül- kereskedelme. —— (51—52. sz.). ". A dunai államok
a gazdasági háború két frontja között. M Török—
ország gazdasági épületének keresztmetszete. —-—f (25. évf., 1. sz.). Anglia nehézipara a háborúban:
a kapacitás kérdése és a nyersanyagprobléma. ——
Svájc külkereskedelme. A gazdasági helyzet hábo—
rús gazdasági befolyás alatt. —— A Szovjet-Unió
gabonagazdálkodása. A mezőgazdaság irányítású.nak újjászervezése. —— A brazíliai mangánérc-prob—
léma. —— Az Egyesült Államok mezőgazdasága és a
háború. __ (2. sz.). — Németalföld külkereskedelme és tengeri közlekedése a háborúban. _ A háborús cenzura Peruban. —— (3. sz.). —— 400000 német hazatérése a birodalomba. _ Schaeder R,: A vá—sárlóerő felszabadítása és a háborús adópolitika.
—— Az ásványolajgazdálkodás új irányai Délkelet——
Európában. —— (4. sz.). —— A franciaangol gazda—
sági viszony. —— Hollandia átállítása hadigazdálko--—
3 szám — 241 —— 1940
(lásra. —— A mandzsu nehézipar fejlődése. —— (5. Z ei t s ch r 1 ft fű r die g e s a m t e S ta a t s -
sz.). ——- A nyugati hatalmak háborúja és a világ- wissenschaft (99. köt. 2. sz., Tiibingen 1939, gazdaság. —- Lensclzow G.: Anglia megterhelése a ném.). — Neuling W.: Monopólium és kényszer a dominiumok agrárfeleslegével. -— A konjunktúra mai gazdaságban. —— Junghans W.: A Német Biro- fejlődésének főirányai az Egyesült Államokban. w—
Friedrich H..- A nyugati hatalmak olajellátása a háborúban.
Wirtschaft und Statistík (19. évi.
23. sz., Berlin 1939, ném.). —— Nagy—Britannia kül—
kereskedelme a háború első két hónapjában. ——
Nyersanyagárak az 1914. és 1939. háborús években.
__ Házasságkötések Németországban 1938—ban. ——
(24. sz.). —-— A talaj mezőgazdasági kihasználása Németországban 1939—ben. —— Házasságkötések, szü—
letések és halálozások Németországban 1939 har-
madik évnegyedében. _ (20. évf., 1. sz.). —— A né- met tejgazdálkodás a háborúban. —— A német mező—gazdaság üzemi kiadásai az 1938 39. gazdasági év—
lien. —-—— Az 1939. év gazdasági adatai.
dalom erdő— és fagazdasága. _ (3. sz.). —— Thal—
heim K. C.: Egy nemzetgazdasági tan szerkezetének
keresztmetszete. —— Fischer G..- A védgazdálkodás szükséglete. _— (4. sz.). —— Wiel P..- Ár és árpolitika a háborúban. —— Schiller K.: Nemzetközi versenya kereskedelempolitikai módszerekben. —— Maurach- R.: A zsidó különadóztatás Oroszországban. Ada- lék az orosz zsidópolitika történetéhez.
Zeitschrift für schweizerische'
Statistilc und Volkswirtschaft (75. évf.
3. sz., Bem 1939, ném.). _ Schellenberg A. és Gos-
selke R. F.: Az alkoholtartalmú italok belföldi ter—
melése, behozatala, kivitele, fogyasztása .és adózta—
tása Svájcban 1885—1938. —— Rosen J.: Munkások
életszínvonala Svájcban és Németországban.
KÚLÖNFÉLE
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistigue.
XVII. évi rendes közgyűlés. —— X VIIe Assemblee générale ammelle.
Résume'. L'il'sxemble'o générale mutuelle, tenue le 22 juin 1939, a 6111 comme membres honoraires
étranyers: MM. (im-lo B o n [' e I' r o n i (Italie), Michel-Auguste-Adolphe L u n (1 r y (France), Maxi—milien M e y e r (Allemagne), Alessandro M ol i—
n a ti (Italie), Wolfgang B e i c 11 a r (1 t (Alle—
magne), Stuart Arthur R i c e (Etats-Unis), Ces élections ont été approuvées par le, ministre de
l'Intérieur.
A m. kir. belügyminiszter hozzájárulása alap-
ján a Társaság külföldi tiszteletbeli tagjai lettek
az 1939 június 22—i közgyűlésen megválasztott következő külföldi statisztikusok: BonierroniCarlo (Olaszország), Landry Michel Auguste Adolphe (Franciaország), Meyer Maximilian (Né—
metország), Molinari Alessandro (Olaszország),
Reichardt Wolfgang (Németország) és Rice Stuart
Arthur (Amerikai Egyesült Államok).Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.
Comité kong/mis, nu sem de la Société Hongroise de Statistigue, de llUm'on internationale pour lfétude scientifigue des problemes de la population.
A Csoport ülései.
A Csoport 1939/40. munkaévi első (sorrendben
tizenkettedik) ülését 19450 február 6—án rendezte meg a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal üléstermé- ben. Az ülésen a Csoport elnöke, Balás Károly dr.elnökölt. Jelen volt az ülésen József Ferenc dr.
királyi herceg őfensége, valamint a Csoport számos tagja és igen nagyszámú meghívott.
Az ülésen Elekes Dezső dr. tartott problémát átfogó előadást ,,A nemzetiségek számbavétele"
cimen.
Az előadás után Balás Károly dr. elnök a Csoport nevében mondott köszönetet az előadó
nagy elm-élyedésre valló s a fogalmakat tisztázó
aktuális előadásért, Majd felkérte Konkoly Thege Gyula dr.—t, a Magyar Statisztikai Társaság elnö—
két, hogy a vita további sorsát is eldöntő indítvá-
nyát tegye meg.Konkoly Thege Gyula dr. hozzászólásában azt
hangsúlyozta, hogy a közeledő népszámlálásra való tekintettel különösen fontos az, hogy a nemzetiségés anyanyelv fogalma statisztikai vonatkozásban tisztáztassék s megállapítást nyerjen az is, hogy ezzel kapcsolatban milyen kérdés és milyen tormá- ban szerepeljen az 1940. évi népszámlálás kérdő—
ivén. A kérdés rendkívüli fontosságára való tekin—
