7. szám.
értékelte a bizottság. A barack tételénél az Ausztriába irányuló kivitel egységértékét szintén alacsonyabban szabta meg a bizottság, tekintve azt, hogy ide az ü. n- potyogó barackot is importáljuk. A behozott cseresz- nye értékét a kivitt árú értéke fölé emelte a bizottság, minthogy a behozatalban a korai fajták vesznek nagy mértékben részt. A szilva és ríngló, valamint a földi- eper számlaértéken alapuló egységértékét helyben- hagyták. Kismértékben leszállították a málna érté- két. Ugyancsak leszállították a kivitt dinnye értékét, ugyanakkor felemelték a behozott dinnye értékét, evvel is hangsúlyozva azt az időbeli és minőségbeli különbséget, amely az export és import között fennáll.
A csemegeszőlő, aszúszőlö és füge értékelése, vala- mint a déligyümölcsök előzetes értékelése helytálló vult. A héjastól kivitt dió egységértékét némileg fel- emelték, de kivételt tettek az osztrák kivitellel, amely az átlagnál olcsóbb. A héj nélkül kivitt dió tételénél a szakosztály az előzetes egységértéket fogadta el a magasabb javaslattal szemben, figyelembe véve azt, hogy az árucikk piacán akkor állott be emelkedés,
'——734— 1927
amikor a forgalom nagy része már lebonyolódott. A paprika kiviteli és behozatali értékét a bizottság közelebbhozta egymáshoz. A karfiol behozatali és kiviteli értékét egyformán állapították meg. Az egyéb finom kerti vetemények és zöldségek tételénél az elő- zetes egységértéket tartotta meg a bizottság, mint- hogy itt a behozatal legnagyobb része értékes veted mény, articsóka, stb., kivitelre pedig csemegekukorica és más csekélyebb értékü árúk kerülnek. A burgonya, hagyma és friss vetemények egységértékét helyesnek találták A fejes- és kelkáposztánál a behozatalt maga- sabbra értékelték, tekintve azt, hogy ez korai árú.
A szárított vetemény és zöldség tételénél a behozatal és kivitel között fennálló nagy különbséget indokolva látta a bizottság azáltal, hogy a behozatal legnagyobb részét a szárított borsó és spenótpor, mig a kivitelét—
a szárított vöröshagyma teszi ki. A dohánygyártmá— , nyok, cukor és cukorrépa értékei megfelelők voltak.
A bizottság ülésén az elnökséget Konkoly Thege Gyula dr. min. tanácsos képviselte és Sibelka-Perle- berg Artur (Ir. min. s. fogalmazó volt az előadó.
Bulgária fontosabb gazdasági adatai.
Principales données e'conomigues de la Bulgarie.
Résume' La Balgarie a 5 100000 habi- tants, contre 4.800, 000 en 1920. Laccroisse- ment de la population y est favorable; guclge- fois, pour 1000 habitants, Faugmentaiion se rapprocha de 20, et le nombre proportionnel des naissances vivantes dépassa merne 40.
La production agricole fait preuve de progres. Dans les deux dernieres années, la re'colte de froment a été particulierement bonne (presgue le double de guelgues anne'es précé—
dentes); en 1925 eten 1926, la production de seigle et al orge a également atteint le maxi- mum. La production de mais ne fut dépassée (luc par les années d'aoant-guerre. La re'colte de pommes de terre a été extrémement abon- dante en 1925 ; et en 7.926, elle dépassa bien la moyenne.
L7ewtracti0n de charbon atlait en aug- mentant depuis la guerre; ces dernieres années, elle fut trois fois supe'rieure á la moyenne dlavant—guerre.
Depuis 1924, le cours du leva peut étre considére' comme stable. Defectif des dépőts d épargne va s accroissant Le taux en bangue apres s étre maintenu jusgu en 1922 au niveau davant--guerre (6 6'50/0), augmenta depuis, se stabilisant a 100/(, a partir de 1925 Lindice du cout de la vie, (lui atteignit le maximum en 1925, décroissait depuis,
Bien gue, depuis la guerre, la balance du commerce ertérieur ait e'té passive (sauf en 1922), elle s'ame'liorait constamment.
Bulgária statisztikai szolgálata igen fejlett, különösen újabban bocsát ki bő statisztikai adatközleményeket.
Az ország lakossága az 1920. évi 4'8 millióról 54 millióra szaporodott. Népszapo—
rodása kedvező, némelyik évben ezer lélekre megközelítette a 20- at, az élveszületések arány—
száma pedig a 40- et is meghaladta.
A mezőgazdasági termelés képe fejlődést mutat. Az utolsó két év búzatermése különö—
sen jó volt, csaknem kétszerannyi, mint néme—
lyik előző esztendőben. A rozs- és árpvtermés is maximális volt az utolsó két évben. Tengeri- böl csak a háború előtt termeltek többet, mint most A burgonyatermés 1925-ben rekordsrerű volt s az 1926. évi burgonyatermés is jóval meghaladta az átlagot.
A köszénbány ász—at a háború után fokozatos lendületet vett s az utolsó években a kiter- melés a békeátlag háromszorosátis meghaladta.
A folyó év január havában 77, februárban 102, márciusban 87 ezer tonna volt a kőszéntermelés.
A leva árfolyama 1924 óta szilárdnak mon d- ható. A takarékbetétek állománya növekszik.
A kamatláb a háború előtti 6'50/o-os szintjét 1922—ig megtartotta. azután emelkedett s 1925- től kezdve 10/0- ban állapodott meg. A megélhetési index 1925— benállotta maximumon, , azóta csökkenő irányzatot vett
Az ország külkereskedelmi mérlege, az*
1922. évit kivéve, a háború után mindig pasz- szív volt, passzivitása azonban javuló irányú
Bulgária fontosabb gazdasági adatai 1913—1926.
Principales données écanomigues de la Bulgaria de 1913 21 1926.
M . , . . Egység *
egnevezes —— Deszgnatmn Unité 1913 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926
Terület — Superficz'e ... km? 114000 103146 103146 103146 103146 103146 103146 103146 Népmozgalom — Mouoement
de la population ) lél k .
Lélekszám— Nombre des habitants 1000 ; ami; 4.767 4.825 4.897 4.999 5.103 5.209 5.317 5.427
Házasságkötés —— Mariages . . SZ- —7wmbre 23.752 68.238 60.048 58.980 52597 55.480 —— —
1000 lélekre — poor 1000 ámes 53 141 123 118 10 3 107 — ——
Élveszületés —— Nés- vioants . . . ,, 107657 192665 196942 202602 191438 206885 — 1000 lélekre —— pour 1000 ámes ,, 23 9 39'9 402 405 575 397 ——
Halálozás — De'cös ... ,, 121500 103511 106224 106063 107149 107792 1000 lélekre —— pam" 1000 ámes ,, 27'0 214 21 '? 21 '2 21'0 20'7 ——
Szaporodás — Accroissement . . ,, —13'843 89.154 90.718 96.539 84.289 99.093 ——
1000 lélekre —- pour 1000 ámes ,, —3'1 185 185 193 16 5 190 ——
1909—913
Termelés —— Production m:;ízi,
Búza — Froment ... 1000 (1 6.252 8.166 7.958 8.863 7.929 6.722 13.511 11.176 Rozs — Seigle ... ,, 1.552 1.595 1.548 1.622 1.326 1.093 2.258 2.034
Árpa —- Orge ... ,, 1.938 2.058 1.848 2238 1.836 1.539 3.190 2.606 -
Zab — Avome ... 1.097 1.017 966 1.119 1.027 925 1.485 1.076 .;
Tengeri —— Mais ... ,, 7.765 5.296 4.161 4.158 5.532 6.289 7.153 7.371
Burgonya —— Pommes de terre . . ,, 158 265 283 290 341 344 658 493
Cukorrépa — Bettemoe a suore ,, 1.905 819 1.175 1.502 3.198 4.043 161 3.000
Kőszén — Hom'lle ... 1000t0nna-lovm. 353 743 912 1.021 1.064 1.215 1.220 1.206 Pénz és hitel —— Monnaie et cre'dit
A pénzegység árfolyama — Cours 1 pengózleva 0 91 1065 19 7 261 218 241 24 2 24 2 de L'um'te' de monnaie ... llevazpengő 110 009 005 004 005 004 004 004 Takarékbetétek —— De'póts de cais- millió lem '
,ses d,épargne ... millianszlzleva: 191 1.287 1.277 1.604 2.149 2.149 2.643 3.229
Erckészlet — Encm'sse métall. . . ,, 1) 79 54 59 57 71 68 132 190
Jegyforgalom — Billets de bangue -
en ciroul ... ,, 189 3.354 3. 615 3.886 4. 040 4.530 3.655 3.481
Kamatlab — Taum en bangue . . 0/" 65 65 65 65 6' 7 94 10 10!
Megéllietési indexszám —— Imi. du 1914 : *
coút de la vie ... átl. —moye1me 100 1.858 1.919 2.619 2.477 2.833 3.014 2886 Külkereskedelmi forgalom —
Commerce extérieur milló lova
Behozatal —— Importations . . . . million; de'zms 189 2.214 2.921 4.038 5.124 5.557 7.291 6.246 Kivitel — Exportations ... ,, 93 1.643 2.217 4.330 3.537 4.902 5.642 5.618
1() Aranyleva. — Lova—or.
Bulgária fontosabb gazdasági adatai 1927-ben.
Principales données e'conomigues de la Bulgarie en 1927.
' 1 9 2 7
Megnevezés -— Désignation Egyeeg
Umté 1. l 11. ] III. ! IV. ! V.
Pénz és hitel. —— Monnaíe et cre'dit.
A pénzegység árfolyama —— Cours de 1pengözleva 244 244 243 24'.* 243
l'um'te' de Monnaie. . Never—_— pengő 004 004 004 0'04 0'04
Érekészlet — Encaisse métall ,nilgg'ggóggvfgm !) 1.360 2) 1.366 3) 1.381 4) 1.389 1.399
Jegyforgalom — Billets de bamme
en circul. ,, ,, 3.224 3.246 3.382 3.603 3.530
Kamatláb — Tomasen bcmgue . . 0/0 10 10 10 10 10
Megélhetésíindex— Imi. ducoútdelam'e átlag—moyenne 2.659 2.642 — — ——
Külkereskedelmi forgalom.
Commerce emte'rieur.
Behozatal —— Importatz'ons mü'lgioláisóázvlzms 425 403 567 563 _
Kivitel ——- Exportatiows ,, ",
363 359 463 425 ——
1) 1 aranyleva : 26 71 papirleva. —— 2) 1 aranyleva—— 26 61 papirleva. — 3) 1 aranyleva : 26'65 papírleva. — ) 1 aranyleva——_ 26 54 papirleva. (1 aranyleva——— 1 10 pengő).
50
