Magyarország erdőgazdasága.
kaploitation des bois en Hongrie.
Re'sume'. [in mai 1932, [Office central hon- grois de statistioue a, un moyen de bulletins indi- vvíduels, fait exe'cuter une engnéte au sujet de la production de bois et des stocks de bois rxistant on 15 mai 1932 dans les forets de 10
cadastrause et au—dessusl Pour les autres foréts, les arpenls données ont été établies d l'aide de ("alcul et d'es—
stimatíonl
D'upres les renseignements reeueillis, en 1931————
1932, [es superfieies iorestiéres mises en
re'gle'e représentaient 62.544 arpents cadastraux, soit 6030" de plus 1930. Cette augrnentation uconside'mble était due au fait our, pour (liminuer l'irnportation du bois, le ministere de lyAgrieulture.
antant gu'il e'tait possible, autorisu bien plus (le wcoupes extraordinaires gue dans les années précé—
dentes.
En 1931—m32, il a été produit, dans les iorűts de Hongrie, 3'0 millions de mi; de bois de chau/fage, 31 mille rn3 de bois á charbon et 478 mille 1113 de _bois dlindustrie. Lo production du bois de elmul—
coupe
oulen
fage représentait 851300; de [a production totale du bois; cette proportion étuít de 0'9% pour les bois () churbon et de 13'5%x pour le bois diindustrie.
La production du bois (le clzanffage a été bien Supérieure á celle du bois d'industrie, ear le pays ya peu de sapiniéres et de foréts (liar-bres feuillus
propres á cette derniere.
En général, il a été produit en 1932 MM)" 1113 de bois par coupe dfarpent radastral contre 590 m3 en 1928 ou les coupes re'gle'es ont été supe'rieures rá celles de 1932.
Llimportutíon du bois a considerablement dí- minué ces dernieres années. Én 1932, par rapport rá llannée 1928 ou la crise économioue actuelle (!
commence, les importations de bots de chauiiage ont iléchi de 78'0%t en raison surtout de lluugmen—
tation de la production intérieure et les impor—
ttations de bois d'industrie ont baissé de 63'8% ('n raison principalement dlune extréme (liminution de la construction et des travaux publics.
Én 1932, le bois de cllauffage intérieur repré- vsentait non moins de 85'6% des stocks de bots (le .chauífage, contre seulement 43/1901 en 1928; cette proportion emit de 40'4%4 (contre 23'800 en 1928) pour le churhon de bois et (le 43-10/6. (contre 28'á%
een 1928) pour le bots (l'industrie,
On voit, par les données ci—tlesszis, (Iue le pays ne peut pas se passer tout (? fait de hois evang/em.,
Mais, en autorisant des eoupes extraordinaires, on peut
de bois.
;; (liminuer. notablement, llímportation
Az ország faellátasának biztosítása és a hazai származású faanyagok értékesíté—
sének előmozdítása érdekében szükségessé vált, hogy a fatermelés eredményeiről, va—
lamint az értékesítésre váró, különösen pe—
dig a közfogyasztás céljaira szolgáló fa—
készletek nagyságáról részletes és pontos tájékozódást szerezzünk. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal az állami erdészeti igazgatás szerveinek közreműködésével a fatermele's eredményeinek és a termelt fa—
anyagokból rendelkezésre álló készletekne—k statisztikai adatait a mult évben a 10 kat.
holdas és ennél nagyobb erdőkre vonatko- zólag egyénenkinti adatszolgáltatás útján összeiratta.
A termelés eredményének és a készle- teknek valamennyi erdőbirtokra kiterjedő Összeírása, a birtokok nagy tömegei) miatt pénzügyi okokból nem volt lehetséges. De a kitűzött cél elérése ezt nem is tette szük- ségessé, mert a terméseredményeknek és a készleteknek nagysága felől már a 10 kat. holdas és ennél nagyobb erdők vonat—
kozó adatai is megfelelő tájékoztatást nyujtanak. Az ilyen terjedelmű erdők ugyanis, mint a következőkben látni fog- juk, az ország egész erdőterületének több mint háromnegyed részét adják és a köz- forgalomba kerülő hazai faanyagoknak majdnem teljes mennyiségét ezek az erdők szolgáltatják. Ezzel szemben a 10 kat.
holdnal kisebb erdők fatermelé—se jobbára csak a termelők saját házi szükségletük—
nek kielégítésére és a helyi szükségletek egy kis részének fedezésére szorítkozik. A távolabbi honi piacokra a 10 kat, holdon aluli erdők fatermelésenek tehát csak egy elenyésző kis hányada jut.
1) Az Erdészeti Statisztikai Közlemények I. fü—
zetében közzétett adatok szerint az erdőbirtokok száma 1927—ben összesen 52.674v0'lt; a to katt hol- das és ennél nagyobb erdőbirtokok száma 'a 7 ezret alig haladja meg.
5, szám, ——305—— 1933 Erdőterület.
A 10 kat. holdas és ennél nagyobb er- dők kiterjedését az erdőtulajdonosok (bér- lők és fatermelő Vállalkozók) egyénenkinti bevallása—ihol ismerjük. Az általuk bejelen- tett területnek az ország (1931. év végi) egész erdőterületéből való leszámítása út—
ján pedig a 10 kat. holdnál kisebb erdők nagysága is kiszámítható.
Az ilyenképpen megállapított adatok szerint (1. az 1. számú kimutatás) országos
!. Magyarország erdőterülete 1931/32—ben.
Superficie des foréts en Hongrie en 1931—32.
SMPZTfíCiL'
A 10 kat, A 10 kat.hol—
noldnál dasés annál Az összes Országrész —— Régíons kisebPl' nagyobb totale des
desjorets de desjowts de foréts moins de 10 úr;). s.
10 arp. cad. (rt au—dessus
erdők területe kat. hold — en arp, cad.
Dunántúl — Trans-
176.595 863.908
danubie . . . .
1,040.503
Alföld —— Grande
_ Flame ... 140056 265316 405372
Eszak — Nord 171437 419356 591393
Összesen — TotalH 4ss.08811,549.1sol 2,037.268
1) Az adatok azokat a 10 kat. holdas és annál nagyobb erdőket is magukban foglalják, amelyek a 10 kat. holdon felüliek összeírásából kimaradtak.
—— Y compris celles des foréts de 10 arp. 0. et au—dessus gui ont été omises par l'emzuéte relative aux foréts de plus de 10 arp. c.
viszonylatban az erdőknek 76'0%-a 10 kat.
holdas vagy ennél nagyobb, 24'0%-a pedig 10 katt. holdnaál kisebb erdőkből áll. (:A 10 kat. holdas és ennél nagyobb erdők egyé- nenkinti összeírásából kimaradt, nem nagy- számú erdők a 10 kat. holdnál kisebb er- dők között szerepelnek.)
Az erdőknek e két birtoknagyságcso—
port szerint való tagozódása az országré- szek köziil Északon az országos megoszlás- sal nagyjából megegyezik. A Duna jobb partján a nagyobb, az Alföldön pedig a ki- sebb erdők jelentősége az országos mérté—
ket tetemesen meghaladja.
A Dunán túl az erdőknek nem kevesebb mint 83'0%-a eléri vagy pedig meghaladja a 10 kat. holdat. Ebben az országrészben ugyanis az erdőbirtokok átlagos területe jóval nagyobb, mint a másik két ország—
rész határain belül. Az Alföldön viszont, ahol tudvalevőleg igen kevés az erdő, a faellátás terén a 10 kat. holdnál kisebb er- dőknek is fontos szerep jut; arányszámuk
ott 34'5 %—ot tesz. Az alföldi közületek és
magánosok nagy részének erdei ugyanis;
a 10 kat. holdat nem érik el, sőt elég gya-- kori az 1—3 kat. holdas erdő is.
Vágásterület.
A 10 kat. holdas és ennél nagyobb er- dők tulajdonosai (bérlői és fatermelő vál-
lalkozói) az 1931/32. termelési időszak
alatt összesen 47.559 kat. hold terjedelmű erdőt használtak ki. (L. a 2. számú kimu—
tatást.) Ennek a vagasterületnek 63'0%—a rendes, 37'0%-'a pedig rendkívüli fahasz—
nálat alatt állott.
2. A vágásterület a 10 kat. holdas és az ennét—
nagyobb erdőkben 1931 /32—ben.
Coupes dans les foréts de 10 arpents cadastraum et (m- dessus en 1931—--—32,
l Coupes
, .. .N,,
A rendes Arendkivulu A .. !
Országrész —— Régions ordinaím ordmau'esmm: auZOSSZEStotal ,
. fahasználat alatt állott
vágásterület kat. hold " en a'fF-FFÉM
Dunántúl '— TransA !
danubie . . . . 14.543 6.903 21.446
Alföld — Grande
,Plaz'ne ... 6.430 1.846 8.276
Eszak —— Nord 8.985 ! 8.852 17.837Összesen _ Total [! 29.958 [ 17.601 M 47.559
A vágásterületnek viszonylagos nagysá—
gá—ról, valamint a rendes és rendkí—
vüli fahasználat mértékéről csak akkor tur dunk véleményt alkotni, ha ezeket az ered——
me'nyeket az előző évek hasonló adataival egybevethetjük. A korábbi évekről azon- ban meglehetősen hiányos adatokkal ren- delkezünk, amennyiben a vágásterület' ről csak az országos eredmény ismeretes.
és a rendkívüli fahasználat adatai sem tel- jesek. Mindazonáltal a meglevő adatok alapján is kétséget kizáróan megállapít—
hatjuk, hogy a vágásterület az utóbbi évek folyamán erősen megnövekedett: az ösz—
szes (tehát a 10 kat. holdon aluli és azon felüli) erdőkben a kihasznált terület 1930—
ban 39.028, 1931-ben 40.348 kat. hold, 1931/32-ben pedig csak a 10 kat. holdas és ennél nagyobb erdőkben 47.559 kat. hold volt.
A vágásteriilet növekedését majdnem kizárólag a rendkívüli fahasználat térhó- dítása idézte elő, mert a rendes használat
alatt állott vágásterület terjedelmell az
1) Rendes fahasználat területe 1928-ban 40.105, 1929-ben 36.763, 1930—ban 38.042, 1931-ben pedig 32.082 kat. hold volt.
5. szám. —-— 306 -—— 1933 utóbbi években némi hullámzással csök-
kenő irányzatot követett.
A rendkívüli haszm'ila'tnak emelkedését elsősorban azzal indokolhatják, hogy a kor- mányzat legutóbb H— az erdők állapotának figyelembevr'etelével "" jóval nagyobb terj-e- delemben engedélyezett fahasználatot, mint az előző években, itt azután főleg az üzem- tervek, illetőleg termelesi engedélyek keretei között a. ko "ábbi évekre nmgállapított, de akkor ki nem használt erdők kerültek ki—
termelés alá. Emellet—t, tekintve, hogy a fa- anyagok ára aránylag kisebb mértékben csökkent, mint a mezőgazdaság és az állat—
tenyésztés termékeinek ára'), az erdőtulaj- donosok a mezőgazdasági termelésnél elő—
állott jövedelemcsőkkenést a fa—termelés út—
ján igyekeztek némileg ellensúlyozni.
A 10 kat. holdnál kisebb erdőkben ki—
használt területről pontos adataink nin- csenek. Ennek a területnek nagysága azon—
ban a meglévő adatok segítségével meg- közelítő pontossággal megállapíthatr').
A 10 kat. holdas és ennél nagyobb er- dők vágásterülete az említett termelési idényben a birtoknagyságesoport összes erdőterületének országos viszonylatban 33'1%-tát tette. Az egyes országrészeken be—
lül ez az arányszám némileg módosul, lé—
nyegesebb eltérést azonban nem mutat. Ha
már most feltételezzük, hogy a 10 kat.
holdnál kisebb erdők 'ágásteriilete ugyan—
olyan arányban áll —— országrészek szerint
——— a birtoknagyságcsoport egész erdőterü—
letehez, mint a 10 kat. holdon felülieknél, megtudjuk, hogy mekkora az a vágásterii—
let, amely az említett termelési idényben a 10 kat. holdnál kisebb erdől')irtokokon ki—
használtatott.
Számításaink szerint az Összes 10 kat.
boldnál kisebb erdőkben az 1931/32. ter—
melési időszak alatt 14.985 kat. hold, az ország összes (tehát 10 kat. holdon aluli és azon felüli) erdeiben pedig mintegy 62.545 kzat. hold erdőterület használtatot't ki. Ez a terület az 1930. naptári évi vágás- területet 60"3%—kal, az 1931. évi vágásterii- letet pedig 55'()%-ka1 meghaladja. Ez a két arányszám mutatja legjobban, hogy erdő- gazdaságaink a faellátás biztosítása érde- kében legutőbb milyen erőfeszítést tettek.
1) A tüzifa ára méternyázsánakint a kiviteli for—
galomban 1928—ban 2'2, 1929-ben 2'3, 1930-ban 22, 1931-ben 20 és 1932-ben is 2'0 ? volt.
Fatermelés.
a) A [() kot. holdas és ennél nagyobb erdőkben. Az 1931/32. termelési időszak alatt adataink szerint (1. a 3. számú kimu—
travtást) öszesen 2,7()9.755 köbméter tűzil'a termeltetett. Ez a mennyiség az 1928. évi becslés útján megállapított tűzitíaterméis—
nél (1,7ő4.597 köbméternél) 531376 kal na—
,gyobb.
A termelt tüzifának legnagyobb része, pontosan ő9'()% aa hasábt'a volt. A dorongfa már csak 26'8%—iát, a g-allyfa ll'3%-át, a tuskó pedig mindössze 2'9%-át szolgál- tatta a tiizifatermelésnek.
A gallyl'at nem számítva, amely kemény (s lágy fanemek szerint nincs részletezve, országos viszonylatban a termelt tiizií'ának 88'6%-át a kemény, 11'4%—át pedig a puhafák adták. Természetes következ—
ménye ez annak. hogy fenyveseink kiter—
jedese egészen jelentéktelen és erdőgazda- ságain'kban az egyéb lágy fák által elfog—
lalt terület is kevés.
A tüzifánál a kemény fák között az akác nincs külön kimutatva. Ez a fafaj ha—
zánkban különösen az Alföldön (s a Du—
nántúl egy részén meglehetősen elterjedt, mert könnyen telepíthető, aránylag eleg gyorsan fejlődik és nagy fatömeget ad. A hasábban (s dorongban elszámolt (egyéb) keményfa mennyiségét főleg a kitermelt akác kedvező terméseredménye emelte a kö—
zölt magasságra.
'l't'ízifatermésiinknek 71'2 % —a a rendes.
28'8%-a pedig a rendkívüli fahasználat eredménye volt. Eszerint tehát annak da—
:ára, hogy a rendkívüli fahasználat a mult—
hoz képest emelkedett, a 10 kat, holdas és ennél nagyobb erdők tűzit'aitermésének nem
sokkal több, mint a negyedrésze származott
a rendkívüli fahasználatből.
Terület szerint a tiizifának 54'8%—a a dunántúli, 30'096—11 az északi, 15'27Á—a pe.—
diig az alföldi erdőkből került ki. Feltűnő, hogy Északon a rendkívüli használatként kitermelt tiizit'a mennyisége erősen meg- közelíti a dunántúli terméseredményt, vi- szont a rendes l'al'iasznz'ilatnál annak felét sem éri el.
A tiizitíat—ernn—éles eredmt'anye mennyi—
ség tekintetében Somogy, Zala, továbbá Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vár—
megyében, valamint Veszprém, Abaúj- Torna és Baranya rármegyékhen a leg—
kiemelkedőbb.
A szénítésre szánt fa egészen kis há—
nyadát adja a fatemrésnek. Tekintve,
5. szám. ——307— 1933
3. A tűzifa és a szénitésre szánt fa termése az 1931/32 termelési időszak alatt a 10 kat. holdas és ennél nagyobb erdőkben.
Production de bois de ohauffage et de bois destinés a étre carbom'sés en 1931-32 dans les foréts de 10 arp. cad.
et au-dessus.
Tűzifa (a szénítésre szánt fa kivételével) §Szénítésre szánt fa Bois de chanjfage (non compris les boís destíne's á étre carbonisés) ! Bois destinés á
' 4 i' , ;; étre carbonisés
h a s a b _ b 11 c h e s 15 dorong §§ tusko galy—branches ;; _,—
, * , — § . **Úm!
Országrész § % § egyeb _ autres §§ rondms §— anles *? ggg § . ?. :). v: %%
files m tám—g! El,? elb % § meg.: E.. .s, s.
Régions ASS 93 És 9553; psi—cum .t—í—SÉG . e seas—%S És az ev
§: Év §N§ %i3-É É§l§§ §§1§§ 33 ... .,.33 %x; x%fifi 5334
lon Én xhan %s%s: £n§§ xb Eü§ x": 32 Én?! 35§§ ggg ——-— geg—§
' §, §) ÉÉ ÉN (7135 '" ürköbméter ság——
?; nrkobmeter—onstöres ggg 833's§_:85§ enstéres igx§
Rendes használatként kitermelt fa —— Bois a usage ordinaire Dunántúl ——
Transdanubz'e 304.118 309 042 281087 124.888 34.984 868052 67.854 55.967 6.063 1659836 23264- 1,094.463 10.205 7.035 10.954 Alföld _
Gr. Plaine . § 5.050 24.084 178.389 50.138 5412 101.337 20.736 62.417 4.6091956687 61.06 323.615 2.530 1.700 2.687 Eszak-Nord 1 166347 164.512 94.115 14.545 797 300.795 14.344 21.347 48' 196085 72.23 510034 6.338 767 4.475
Összesen ! §
Total . . 475515 497688 553591 180.571 36.323 771.084102.934_139.731 11.155 3812608 36607 1,928.111 19.073 9.502§ 18.116 i Rendkívüli használatként kitermelt fa ——- Bois a usage extraordinaíre
Dunántúl —— _
Transdanubíe 115557 165.818 101.428 31.540 13.545 114.865 15.825 11.804 1.887 304.100 61.831 389.384 3.867 2.911 4.309
Alföld —— §
Gr. Plains 100 2.705 655281 18.513 — 30.690 4.750 11.513 635 345.192 12.071 88.751 30 —- 19
Eszak - Nord 116484 95.713 36.841! 2.808 16 208066 322 16.021 7 17.548 30.168 303.508 7.513 168 4.826
Összesen _ § § §
Total . 232141 264286 203297; 47.861 13.561 353.621 23.801 39.388 2.522! 666.845 104.070;, 781.643 11.410 3.079§ 9.154 Kitermelt fa összesen — Production totale de bois
Dunántúl — _ §
Transdanubíe 410675 474860 882515 150428 48.52 483.817 88.679 67.771 7.900 1933941 294.473§ 1,483.847 14.072 9.946 15.263
Alföld — ;
Gr. Plaíne ._ 5.150 26.789 243917 63.651 54- 182.027 25.486 73.930 5.244 2301879 73.139; 412.366 2.560 1.700 2.706 Eszak - Nord 282831 260225 130.456 17.353 813 508.861 17.57 37.368 490 213633 102528; 813.542 13.851 935 9.801
Összesen ! § §
Total . 707656 701874 756888 237432 49.884§l,124.705126.735179.069 13.684E4479453 4701404 2,709.755. 30.488 12.581 27.270
1
Métermá— § '§ §
zsákra átsz. § § *
En (]uintaux 1 ; §
métrigues. . 8,403.8*22 3,540.5S2 8,5l7.412 1,073.667 167570; 4,768.974 56511 528.723 45.017 §5-10229 l,692.5M§ 19,823.610 141.658 56.889 198.547
'
! l §
hogy még 1932-ben is mintegy 296 ezer mé- termázsa faszenet iml'mrtáltunk, nyilván—
való, hogy erdőgazdaságunknak ebből az ágából származó terméseredménye is csak kis részben fedezi a szükségleteket.
A szénítésre szánt 27.270 köbméter fá- nak 70'2%-a kemény, 29'8% -a pedig lágy
fanemekből áll.
A rendes használat útján termelt és szé—
níté'sre szánt fa mennyisége nagyjából két—
szerese a rendkívüli használat vonatkozó eredményének.
A szénítés céljaira szolgáló fának 560
%-át a Duna jobb partján, 34'1%-át az Északon fekvő erdőkben, 0'9%-át pedig az Alföldön termelték. Érdekes jelenség, hogy a rendkívüli használat eredménye
Északon nagyobb, mint a Dunántúl.
A faszéntermelés hazánkban főleg Abaúj-Torna, Komárom és Esztergom k.
e. e., Bács—Bodrog, továbbá Somogy, Veszp- rém, Zala és Baranya vármegyékben a
legelterjedtebb, de amíg Komárom és Esz—
tergom, továbbá Somogy és Bács—Bodrog vármegyében jobbára lágy fákat használ- tak fel szénítésre, addig a többi Vármegyé- ben inkább keményfákból készítik a fa—
szenet.
A műszaki fa termelésének adatait a 4a.) és 4b.) számú táblázatban mutatjuk be. Ezek szerint az 1931/32. időszak alatt
Összesenl) 427489 köbméter különféle ví—
lasztékú műszaki fa termeltetett. Ennek a mennyiségnek 25'2%-át :a 30 cim-es és en- nél nagyobb átmérőjű rőnkők, 34'9%—át a 30 cm—nél kisebb átmérőjű rönkök, 309
%-át pedig az egyéb választékok (talpfa, hány—afa, szőlőkaró, bognárfa stb.) tet—
ték. Ezek az adatok azt mutatják, hogy erdeink faállománya jobbára csak a kisebb térfogatú és így kevésbbé értékes faanya—
gok termelésére alkalmas. A nagyobb mé-
1) Fűzvessző nélkül.
% 3
?
5. szám. —308——
4a. A műszaki fa termésmennyisége az 1931/32. termelési időszak alatt a 10 kat. holdas és ennéi nagyobb erdőkben.
Production de boís (l'industrie en 1931—32 dans les foréts de 10 arp. 6. el au-dessus.
Dunántúl — Trans— !
Műszakifa—Boisd'indnstrie
nagyobb méretű rönk (30 cm és ennél nagyobb ! kisebb méretű rönk (30 cnn—nél kisebb középát—
közepátmérőjú) Mgrostroncs écorcés (d'un diamétra'; ! mérőjű) _ troncs düm diamétre moyen de
moven dc 30 cm et an—dessnsl N! moins de 30 cm
! *? ;; ef j earyéb lomb *0 : ! 33 egyéb lomb
Orszá, rész ÉÉ? 2 ; § § § ! § ! E'ÚUW—PT' ! ÉÉÉ tr: ! § ! § ! § ** d'tmír. ar-
g *; s *; §. ! *: § ; 5: leemelni) is?. § § ! § ! ;; * § mfüríÉrí
Wim Eé'áá ; ! T 2 § ! § ; ,: 1 ;: § §: ;
£§312M *S*? s!"* £§§Ém! * 73 "* !
275995! ! ! ! : ! '; §!e'S—2 *É! : 1 ! ! ; §
'la—173533; ; ., 2 325 ;.É $$$—%m ; ., 2123 sze.
Ésaiás—:! § %" 13 is as bes ess is; .3 ! ; 351535, ;;
. m ; c) ; .o ': 16 x x 3? " a) a) ! ;9 ! :: x x 1? "
! [* o b m e t e r e n HH §
! Rendes használatként kitermelt fa —— Bois á usage ordínaire
! Dunántúl _. Trans— , ! ' '
danubíe. . . . § 20.689 945 9.005 14.107 1.046 3.252 2.391 4.305 23.892 3.847 12.250 7.742 1.427 2.385 3.285 Alföld _, Grande:
,Plaine . . . . ; 200 — 38 2.550 920 18 223 781 237 111 4.444 15.501 299 242 859
Eszak k Nord . ! 28 123 7.177! 9.259 281 181 410 55 580 347 14.555 4.453 187 1.886 232
Összesen — Total 20.917! 1.068! 16.220 25.916! 2.247! 3.551]! 3.024! 5.644?! 24.709! 4.305! 31.249! 27.696! 1.913!! 4.513! 4.876
Rendkívüli használatként kitermelt fa — Bois á usage extraordinaire
dannln'c. . . . 4.294 150 1.083 4.640 377; 164 632 2.069! 14.394 5.426 4.114 1.646 657 1.683 729
Alföld —— Grande ! .
' flame . . . . — — _ 699 208 152 458 83! 500 __ 1.528 9.449 487 94 102 Eszak — Nord 500 100 1.608 11.374 261! 40 165 4 , 370 46 6.574 2.156 29 020 1 Összesen _ Total 4.794! 2 2.691! 16.713! 846! 356!! 1.255! 2.191!! 15.264! 5.472! 12.216! 13.251! 1.173!! 2.397! 832—
Kitermelt fa összesen — Production totale de bois
* Métermázsákban En guiníanx mé—
trigues 133697
Dunántúl —— Trans— 4! ! *
dannbie. . . . 24.988 1.095 10.088 18.747 1.423 8.4] 3.023 6.137 38.286 9.273 16.364 9.388 2.084 4.068 4.014
Alföld -— Grande !
,Plaine . . . . 200 —— 88 3.249 1.128 320 681 % 787 111 5.972 24.950 78(* 336 961
Eszak — Nord . 528 223 8.785 20.883! 542 171 575 950 393 21.129 6.609 216 2.506 233
Osszesen—TOMI 25.711 1.318 18.911 42.629 3.093 3.907 4.279 7.835I 39.978 9.777 43.465 40.947 3.086 6.910 5.208
7.249139.941341.032 21.960 31.256
31.665 51.845 201860 58.774 347320 290.724! 24.688
51.134 36.456
retű és viszonylag drágább műszaki favá- lasztékokban azért behozatalra utalva.
A nagyobb méretű rőnköknek legna—
gyobb része, 39'6%-a tölgyfa. Elég jelen—
tős hányaddal 25'1%—kal szerepel még a vagyunk
fenyőfa is. A bükk 17'6%—kal, a kőris 3'6%—kal, az akác 2'9%-ka1, az egyéb lombfák pedig 11'2%-kal részesednek a nagyobb méretű rönk terméseredményé—
ből.
A kisebb középátmérőjű rönköknek fa- féleségek szerint való megoszlása ettől a
tagozódástól meglehetősen eltér, mert az ilyen méretben termelt rönköknek 29'1
%—át a tölgy, 27'476—át az akác, 33'3%—á*t a fenyő szolgáltatta. A kőris részesedése már csak 2'1%—os, az egyéb lombfák aráv nya pedig 8'1%—0t lesz. Az akác jelentő—
sége tehát itt meglehetősen előtérbe nyo—
mul. Ezt a fafajt ugyanis többnyire sarj—
erdő üzemmód szerint kezelik, alacsony (15—30 éves) vágásfordulóban s így az akác jobbára csak a kisebb méretű mű—
szaki fa termelésére alkalmas. (A termelt kisebb méretű akác-rönkőknek 60'9%—a az alföldi akácosokból került ki.) A fenyő aránya, itt jelentősebb, mint a nagyobb méretű rönktermelésné—l, mert fenyveseink—
ben kevés a magasabb korosztályú luc— és jegenyefenyő.
A rendkívüli használat jelentősége a rönk-műszaki fa termelésében nagyobb,.
mint a tüzifa termelésben, mert a rend—
kívüli használat a rönktermt'zsnek 31'10
%—át. a tüzifatermésnek pedig csak 28'8
%-át adta. A műszaki fa termelés so—
rán az egyes fanemek közül fenyőt főleg Zala és Somogy vármegyében. bükköt Nógrád és Hont, továbbá Veszprém, Bor—
5. szám —— 309 —— 1933 4b. A műszaki fa termésmennyisége az 1931/32. termelési időszak alatt a 10 kat. holdas és ennél
nagyobb erdőkben.
Production de bois d'industrie en 1931—32 dans les foréts de 10 arp. 0. et au-dessus.
Műszakifa—Bois dlindustrie
A R egyéb választék gömbölyű állapotban (méretre való tekintet nélkül) , , 553 §
autres bois muds (de guelgue dimt'nsion gu'íls soient) muhasab gng ,,
0 á, é ! ,] búches 3§§ §
rSZ gr SZ t . : , szőlőkaró bo§nárfa kád'"fa , _ '. . _N"A a
, . , alpt'a banyafa ! éohalas boís pour bois 17. egyéb d mdnstrzz § l Én .o ::
Regions haz/67583 §17015 de mmo ! p. vigne chawons tonueaux autres § § WV § ":
A). l—— * 11 *Nu (A g,,
33 330553 %É 52 We. 53 Ne 52 Ne "§? wc: EÉ muggsa 33
c) : 3 a) : PP _ a: 3 be; § bo: : 50: R 593 e 59; :o'tsv '— §
_ws É—Eíx'elzfilx'tsűü fán ne Én se §W3 ae §s sei?
kéve
7 k 6 b m e t e r _ m3 fagots
Rendes használatként kitermelt fa —- Bois [: usage ordínaíre Dunántúl —— Trunsda-
nubiz . . . . . 23.511 145 12.976 14.533 8.683 14 1.375 437 697 — 1.774 5.129 1.895 288 182.025 21.079 Alföld —— Grande Plclíííű 2.005 —— 281 869 2.127 77 2.451 205 151 -— 388 404 60 —— 35.591 231.103 Eszak —— Nord . . 14.634 — 11.555 1.564 2.845 354 863 16, 816 —— 602 22 950 -— 74.428 1.474 Összesen —— Total' 40.150; 145 24.812 16.966) 13.655 445 4.689 658 1.664 _— — 2.764 5.555 2.905 288rl 292044 258656
' x .
Rendkívüli használatként kitermelt fa — Bois [: usage eximordínaire Dunántúl — TrausciaA
nubicr. . . . , . 9.944 —— 6.055 15.529 1.210 10 210 15; 284 — 1.100 246 440 448 77.549 25
Alföld — Grande Pluine , 8.240 — 90 — 448 — 606 140! 136 — ?) 100 — — 18.517 —
Észak —— Nord . .: 5.100 —— 7.927 205 785 323 149 —§ 112 — 61 232 590 —— 39.379 ——
Összesen _. Total 18.203 _— 14072 15.734 2.438 333 965 15: 532 —§ 1.166" 5782 1.030 448 135.445 25
.. § !
Kitermelt fa összesen —— Production íotale de bois
13 : ;
Dunántúl ,, Transda-lí ' l §
nubíe. . . . . . * 33.455 145 19.031 30.062 9.893 24 1.585 452 98l —3 2.874 5.375 2.335 736 259.574 21.104 Alföld .., Grande Plains! ' _ 137l 869 2.570 77 3.057 345 287 —E 393 504 60 —— 54.108 231.103 Észak —— Nord . . .1 —— 19.482 l.769 3.630 677 1.012 l6 928 _; 663 254 1.540 — 113307 1.474 Összesen —- 70th 58.443 145. 88.884i 32.700; 16.093? 778 5.654 818 2.196 — 3.930, 6.133 3.935 736 42748 253681
Métermázsákban lI '
En gníníazm mútr. HMUIMM 1.0151287142 22890(%1l9.088 3.441"
45.232 5.691
16.250 ——— 29.082 42.931
29.119 5.152
,057.193 —
sod, Gömör és Kishont, valamint Zala vár—
megyében, tölgyet Borsod, Gömör és Kis- hont, továbbá Heves vármegyében, akácot Pest—Pilis-Solt—Kiskun, továbbá Nógrád és Hont vármegyében és Szeged városban, kő—
rist pedig főleg Baranya vármegyében ter—
meltek ki.
Az országrészeknek a rönkfatermelés—
ben való részvétele szintén eltér a tüzifa- termelésnél kimutatott keretektől, mert a (30 cm-nél kisebb és ennél nagyobb) rön- köknek a rendes és rendkivüli használat
összesített eredményéből a Dunántúl 59'4,
Észak 249, az Alföld pedig lö'7%-kal ré—
szesedik.
A méretre való tekintet nélkül elszá—
molt egyéb műszaki fa terméseredményé—
nek legnagyobb részét, 42'0%-át a bánya-
fa, 34'4%-át a talpfa, 9'9%-át a szőlőlkaró,
13'7%—át pedig a bognárfa és egyéb vá—
laszték képezi.
Ezeknél a választékoknál a rendkívüli használat aránya még inkább kidomboro—
dik, amennyiben a rendkívüli használat-
ként kitermelt (egyéb) választékok fa—
tömege már 32796 -át tette az egész ily-
nemii műfatermésnek.
Terület szerint a dunántúli erdőké az elsőség, mert az azokból kikerült válasz—
tékok együttvéve 62'7%-át tették a ter—
méseredménynek; Észak 29'2, az Alföld pe- dig már csak 8'1%—os arányban szerepel itt; az Alföldnek ez az adata igazolja, hogy ez az országrészünk értékesebb faanyagok—
ban milyen szegény.
Az egyes vármegyék közül talpfát leg- nagyobb mennyiségben Zala, Abaúj-Torna és Vas vármegyében, kemény bányafát Ba- ranya, Borsod, Gömör és Kishont, továbbá Heves vármegyében, lágy bányafát So- mogy, Veszprém, Vas és Zala vármegyében termeltek. A szőlőkaró termelésénél So- mogy, a bognárfa előállításánál Pest-Pilis- Solt—Kiskun vármegye eredménye a leg—_,
kiemelkedőbb. _
A 10 kat. holdas és ennél nagyobb el'—;.
dőkben az 1931/32. termelési időszak alatt kitermelt tüzifa, szénitésre szolgáló és mű;
22
5. szám ———310—— 1933 szaki fa mennyisége Összesítve a követke—
zőképpen alakult:
Köbméterben Százalékban
Tüzífa. . 2,709.755 85'6
Szénítésre szolgáló fa 27.270 09
Műszaki fa . 427489 13'5
Együtt . 3,164.514 100'0
Adataink szerint tehát a műszaki fa a fatermelésnek alig valamivel több, mint egynyolcadát tette, holott az előző években általában az egyötöd- és az egynegyedrész között váltakozott. A rendes használat so—
rán nyert műszaki fa aranya ennél vala—
mivel kisebb (13096 ), a rendkívüli haszná—
lat eredményében pedig némileg kedve—
zőbb (_14'696).
b) A 10 kat. holdnál kisebb erdők-bm.
A 10 kat. holdnál kisebb erdőkeft legna- gyobbrészt sarjerdő'üzemniódban kezelik, a nagyobb erdőkben viszont vegyesen folyik sz'ál- és sarjerdő-gazdálkodás. Ezértva 10kat.
holdnál kisebb erdők fatermését nem lehet a nagyobb erdők termés—aránya alapján megállapítani, annál kevésbbé, mert szál-
erdő üzemmódban kezelt, magas (GO—780 éves) vágásfordulójú erdőkben a termés—
hozam sokkal nagyobb, mint a sari,—
erdőkben, amelyeknek vágásfordulója ala- cson ya bb .
A 10 kat. holdnál kisebb erdők fater- mésének megállapítz'isz'inál ezeket az erdő—
ket a Dunán túl 50%-ban bükk—3 gyertyán- és tölgyből álló sai'jerdönek, 50%—ban akác- sia'rjwerdőnek, az Alföldön teljes egészben akác-sarjerdőnek, Északon pedig egészben az emlitett fafajokból álló sarjerdőnek vet—
tük. Az átlagos terin—éshozainot 0'7%—os zá—
ródás feltételez-óy'wel a rendelkezésre álló fat—erméstáblák alapján 15 éves vágás'for—
dulóval számítottuk ki.!)
Számításunk szerint az 1931/32. terme—
lési idényben a 10 kat. holdnál kisebb er—
dőkben összesen 372.992 köbméter fa—
anyag termeltetett.
Tekintve, hogy a niűfa aránya a na—
gyobb erdőkben is igen alacsonynak bizo—
nyult, viszont a 10 kat. holdon aluliraknál a vékony—abb gazdasági szerszáimfára alkal—
mas akác aránya, elég nagy, nem sokat tévedhetünk, ha feltételezzük, hogy a ter—
melt iaanyagnak tűzi-, műszaki fa, és szénl—
tésre szolgáló fafxélesiég szerint való meg—
oszlása ugyanolyan, mint a 10 kat. holdon
1) L. az Országos Erdészeti Egyesület által ki—
adott Erdész—eli Zsebnaptzir 1909. évi kötetében a 197—205. lapokat.
5. A terméseredmény és a termésátlag az összes erdőkben az 1931/32. termelési időszakban.
Résnltats de la production et rendement moyen dans les f'oréts de Hongrie en 1931—32.
Dans lesforéfs
_ . ' , A 10 kft. ! mh- §
O 1 s Z a g I' 6 S z kliseígblftlduíiggíg§ es ennél nagyobb § Az összes R é g 7; 0 " 3 de 10 (1777. cad, § de 133327; Pt § az; total
V u [' dl? k b en __
A kitermelt fa mennyisége —— Production de bois _ m$
Dunántúl -— Transdannbie 138226 1,758.684 § 1,896.910
Alföld — Grande Plaine . 153546 469180 622726
Eszak —— Nord . . 81.220 936.650 § 1,017.87O
Összesen —— Total . § 372992 8,164.514 § 3,587.506 Egy kat. hold vágásterületre esik —- Production de bois pour 1 coupe d'un arpent c. —— m3
Dunántúl -—— Transdanubie . § 25'5 820 706
Alföld — Grande Plaine 35'7 56"? 495
Eszak _— Nord . . . . , § 154 525 44-0
Általában — En général. §§ 24-9 on*—5 § 56—6
Egy kat. hold erdőterületre esik —— Production de bois pour ] superficn'e forestiere dlun arpi). __ m3
Dunántúl ———- Transdanubie 08 20 ] 1-8
Alföld —— Grande Plaine 1'1 I'R 1-5
Eszak —— Nord. . . . . . . . . . 05 22 17
Általában —— En général . § 0'8 § 9'0 § 1'7
§
