ISTVÁ N URFÍ Ö NAGYSÁGÁNAK

Teljes szövegt

(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(2) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.



(5) EMLÉKEZET KÖVE. MELYRE. EGY GYŐZEDELMES VITÉZNEK NÉHAI MÉLTOSAGOS L. BÁRÓ. VARGYASI. DÁNIEL. ISTVÁ N U R F Í Ö NAGYSÁGÁNAK KIRÁLYI ÉS APOSTOLI FELSÉGEK SZOLGALATJÁBAN, NEVEZETEHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely SEN A' NEMES BETHLENIÁNUM HUSZAR REGIMENTBEN SERÉNYEN VITÉZKEDŐ,. H A D N A G Y N A K VITÉZÜL FOLYTATOTT ÉLETÉT ÉS VIRTUSAIT FEL IRTA, ÉS AZT KEDVES EMLÉKEZETÉNEK OSZLPÁUL E L - E M E L T E V Á T S J O S E F A ' N. E g y e d i Ref. Nemes Collegiumban a Fi. A kedves e m l é k e z e t ű M e g - h o l t n a k k ü l ö n ö s ta nitoja és Igazgatója. Ezer hétszáz hetven harmadik esztendőbe n. K Q L O S V Á R A T T,. Nyomt ARéf. Coll.Bet.1775Esztendöben..

(6) praecipua et optima victoriarum omnium esl, si ie ipsitm quis vincat) wpijstmum autem,Ji «Je ipst vincatur. PLATÓ de Legibus, Diai. I. Esn*ere cúbldimess Rttyium e(l vincere> ű Pmt. SYRVS ,'m Mimis. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. Imprirmtur. Cibinii r. Fshrmriii 177$. ANTONIUS BIRO. • v ' A5taarius Commiílíonis. A i • 1.



(9) lAonimenti Latus Imiim. (cui Itisgnia insculpta suns)hcec habét.. ADSTAS. V1AT0R. L A PL D L. sub.Quo. Ipso Flore. Iuventae. exstin&us. quíescit. L. BÁRO. STEPHANUS. DÁNIEL De. Vargyas. Latus. IJaum: Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára .ooVL .IT JÍ83MoocÍCI » .A Székelyudvarhely Illuítri. et. Antiqua. in. Traníilvania. Stirpe. creatus. Parente. quidem. STEPHANQ. -Ü BAIÍONE/ DÁNIEL. ; De. Vargyas. < m Matre. Autem. COMITISSA. ÁGNETE. BÁNFFI. De Loíbntz. ; Dum. ÍUoiulis,, Laudis. Iacitatus. Triumphos. Aíslimo* et. Vi&oriam. volveret..

(10) Atque. *' In. Caísarjanis. Legionibus. Munia. ilrenuus. obiret. Lgcumtcncns. Locum. diu. non. tenuit * * * * * * * Latus III um: . Qí*ippe ^um. pertinacislimo. morbo. conílictatus. Propere. concidit. Et.' E. Statione. Térrestri. Dímotus. Sedes. Beatrores; Reviíit.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára A , Székelyudvarhely CIDÍOCCLXXII. II.. Nov.. Vixit. Annos. XXI. H&c. scire. Tua. intersuit.. V1ATOR. Tu. m. Rem. Tuam. Abi. Et. Quid. Sive. Togato. Sive. Sagato. In. Horas. acciderc. posiit. Mementó.. •. T *.

(11) MSzerentsés vagyok-é, vagy j j j l i szerentsétlen, vagy talám bizoHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára nyos tekintetre nézveSzékelyudvarhely mindenik, a1 kinek az idö váratlan alkalmatosságot szóJgáltata egy oly dolognak ki-beszéllésére, mellyet ez elött tapasztaltam vala? Láttam ugyan-is, söt sokáignéztem egy Isjat, a' ki mintha bizonyos tzélra síetne, nagy lépéíTel raégyen vala: de számos és sokséle ellenség hirtelen réá iite, úttyában tartoztatja, söt külömb kiilömbséle segyverekkel, kardal, hegyes tőrrel, nyíllal és egyéb eszközökkel, mellyeket szokott a1 diihösség, illyen alkalmatossággal kinek kinek kezébe adni, A épp-.

(12) 2 x (o) (S) w x épen halálra ostromollya vala. A1 helly-is, a' hol ment, avagy a1 sok kíiszködés között menni akart, darabos és tövis bokrokkal tellyes vala, a" melyben vagy megbotlott, vagy köntöíseinél sogva meg-akadott. Söt hirtelen az Eget-is temérdek setét selhők bé-boriták, a' mellyekböl siirii villámások, rettenetes mennydörgések, zápor esők, és siivöltö szelek szarmazának. A1 setétség útját és lépését még kétségesebbétévé: Valahányszorvillámlott, mind Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára annyiszor szeme világa el veszett: a' záSzékelyudvarhely por esöböl származott szembe rohanó sebes vizek lábairól ottan ottanszinténszinte le tsapták: a' méllységes iszop lábait és lépéseit éröííen tartóztatta: A' kemény szelek, kivált mldön sikámló hellyre lé- • pett, tsak alig hogy sel-nem sordították, és meg-ázott köntösét 's vizes tettét egybe nem sagylalták. Szomorú tekintet, de sokkal szómorább kíiszködés/ Tsak egygyel-is ennyi sel-segyverkezett ellenség kozzüi sok vala egy Isjúnak szembe szál- ; lani..

(13) lani. (ts.) Azt szokták ugyan mondani, kedves dolog másnak a' dühösködő Tengeren való veszedelmét; vagy a' véres ütközetben való küszködését a1 partról, és más bátorságos hellyról szemlélni: nem azért, mintha másnak nyomorúsága néked gyönyörűséget szerezne^ hanem azt kedves dolog érzeni, hogy te mitsoda veszedelmekben nem sorgaszsz. De meg-vallom én hogy ezen tekintet sokkal több, és kedvetlenebb indulatokat szült az én szíHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely vemben. Mert midón láttam, hogy ezen Isjú erejét el-vesztvén, az Ötet minden selöli oílromló segyverek közt mindjárt oda lélzen: az íjettség, mintha én-is azon hajóban hánykódtam volna, el-sogott, és véremet tsak nem meg-sagylalta. Midőn pedig vettem észre, hogy egy kis pihenés A 2 utánn (a) Svave mari magnó turbantibus aquora vetítis E terra magnum altér tus speslare labor em: Non, quia vexari quetnquam esl jucunda voluptas, Sed quibus ipse malis careas., quia cernere svaveejt. Svave etiam belli certamina t magna tueri Per campos inlhusta, tua Jine parte pericli. Lucret. de Rer. Nat. Lib. II..

(14) 4 X (o) (S) (o) X után ujj erötkap, és győzedelmes lépést tészeii: örömemben tsak nem magamon kivúl ragadtattam. Mely sokszor akartam kiáltani.* de mely sokszor gondoltam: boldogtalan Isjú, arra születtettél-é, hogy ezeri Veszedelem el-nyeljen! Oh melly boldog az, a' ki az illyen ellenségekkel való küszködéít tsak az ablakból nézvén* házában tsendeíen nyugszik: vagy pedig ezen kiiszködésböl győzedelmes karral kiverekedik! juta itt eízembe, hogy némü Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára némii részben iliyen ellenségekkel ktiszSzékelyudvarhely ködött amaz Isjú Telemakus, midőn a' levegő Ég, és a1 Tenger ellene sel-támadván, meg-öleli Mentort és igy esedezik néki: haljunk-meg kedves Mentorom haljunk-még; vigasztaíás gyanánt lészen nékem, ha veled együtt meg halhatok. Juta eszembe* hogy talám vakmeröségböí származik ezen Isjúnak bátorsága: mivel azt hallottam, hogy az Isjúságnak leg több tselekedeteit a' vakmerőség hordozza. Dé midőn látnám ezen Isjúnak ottan ottaa meg-.

(15) X. s 5 meg-újjult bátorságát, és a tsapások ellen való okos maga védelmezését: az oklödék elmembe, hogy valamint ama' magára hagyatott, és éppen illyen ostrom ekibe tárgyul kitétetett Isjú Telemakust Minervának láthatatlan paiíla oltalmazza vala: kétség kívül ezen Isjat-is ama1 Mindenható karnak láthatatlan paiíTa védelmezi. Juta eszembe* hogy valakik vagy IsTENÍ jelentés, vagy akármi okokból szármázott reménység áítaí előre bizonyösokká Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára tétettenek^ ellenségeiken léjendö gyözedeíSzékelyudvarhely meskedések selöli: azok minden'elöttök vaíd veszedeímet, sel-emelt sővel labaik alá tapodtak. Juta az-is eszembe, a' mit sok Hiítóriákből, és sok Nemzeteknek és Nagy Hadi Vezéreknek példájokbdl konnyü-is volna meg-mutatnom, hogy midőn_ valamellyik hartzaló sél, valamelíy Hadi Vezér el-hitette magávai és vitézzeivel, hogy ők valamelíy láthatatlan érdnek oltalmazása alatt hartzolnak: akkor mint egy magokat selyül múlták, és mint A 3 meg (O). (8). (0) 1. X.

(16) meg annyi Oroszlányok, olly dolgokat tselekédtenek, mellyeket az emiitett októl nem bátoritatván, véghez nem vihettenek vólna. Kétség kívül ezen Isjú-is előre illyen reménységtől vileítétett, illyen bizodalommal vólt, hogy az URnak Angyali kőriillÖtte tábort járnak; sőt maga a' mindenható láthatatlan, de érezhető sejedelmével véle vagyon, és karjait gyözedelmesekké tészi, Midőn illyen gondolatok között, egy Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely mást sel-váltó öröm és rettegés között ezen viaskodást sokáig szemléltem vólna: ugy tetzik a1 vólna már hátra, és tudom ti:is leg-elsöben azt várjátok, hogy mondjam-meg annak ki-menetelét, ha ezen Isjú az ütközetnek piattzán el-esett*é, ha az ellenségnek rabja lett-é, vagy pedig azon győzedelmeskedett'? De én ezt tsak akkor mondhatom-meg, mikor beszélgetésemnek szinte végére jútok. Azt várjátok továbbá, hogy ezen Isjat nevezzem-meg: de azt nein tselekedhetem. Elég annyit mon-.

(17) X. (O) ( $ ). (o) ) (. 7. nrondanom, hogy minden Isjú, ez az Isjú, és minden meg-allapodott idejű, vagy már öregséget ért ember, ez az Isjú volt: de nagy külömbséggel} mert némellyek, minekelőtte még az ellenséggel szembe-szállanának, magokat gyalázatoson meg-adják} némellyek sélelemböl-é, erötelenségböl-é, tsak hamar örökös rabságra jutnak: némellyek még-elöre az ellenséghez által szöknek, és annak Zászlója alá bé-eskiisznek} de némellyek bátor szível, és egyben szq.Haáz álhatatos Rezső Múzeumhivséggel,mind Tudományos Könyvtára védett erővel, Székelyudvarhely gig hartzolnak, és osztán a' selszenteltetett Vitézek közzé számláltatnak. Miért kezdettem légyen Vitézségről beszélleni, gondólom mindenek jól értik. Alkalmatosságot, de igen szómorú és váratlan alkalmatosságot szolgáltata nékem arra egy Isjú Vitéznek, nem rég'Lengyel Országban történt halála. Szomorú dolgot emlitek, és szíves sájdalommal említem : azt-is el-hiszem, hogy ezt minden egyenes szív, a' mellvben emberi éizékeny.

(18) 8. x C°). (o) X. kenység vagyon, sájdalommal halja. 01Iyan Isjú volt ez, a' ki minekutánna a' Misákkal nagy esmeretséget szerzett, és örökös barátságot yetett vólna: a1 Marjaiis esmérkedni, és ha lehet vala, szorossanbarátkozni igyekezett. Azért Isjúságának virágzó idejében, nem sok Esztcndökkel ez előtt, a' Tsászári és Királlyi Felségeknek hűségére a' Vitézi Rendbe bé-eskiivék és a' Nemes Bethlenidnum Lovas Régimentben vitézkedő Hadnagyok H enHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára débe bé-is irattaték, Ezen Isjú volt MéU Székelyudvarhely tóságos L. Báró Vargyasi DÁNIEL ISTVÁN Úrsi ö Nagysága. A' kinek, ha a' Mindenhatónak bölts tettzése kevés időt engedett a1 ditsösség piattzán való sútásra: engedett a'ra mind időt, mind kegyelh e t , hogy az Isjú Vitézek seregébe méltán számláltassék. Ugy túdom én, hogyezen Isjú Vitéz, a' Vitézlő Rendben ellenségen próbát nem tett; és azért ne-is gondollyátok hogy én ötet Achilemek mondjam , sem magamat Homerusmk lenni séljem. De.

(19) De tudom én néki ollyan Vitézségét, melyért ötet méltán IFjU VITÉZnek nevezem. Vajha azö Vitézségének ollyan oszlópot emelhetnék,mellyet ay megérdemlett; mellyel az ö Kedves Emlékezetét a' hoszszas idővel járóseledékenységtőlmeg menthetném ! Vajha ollyan oszlop lehetne az, a' minémli volt Miltiadesnek a' Maraton mezején véghez vitt ditsoséges győzedelméért emeltetett emlékeztető oszlop! mellyet midőn ama' dobzódás, kórhelség, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely és sajtalan élet által el-vetemedett , és Attyától-is az örökségből ki-tagattatott Isjú Thémistocles. jól meg-szemlélt vólna: tsak hamar magába szálla, eszére jőve, életét egészen meg-változtatá, és végtére lön a1 Görög Országi Hérósoknak ditsösége. Hogy azért ezen Isjúnak Vitézségét tiveletek-is meg-esmérteííern, le írok én ti elöttetek darabos, és minden keresett mesterség nélkül való természeti rajzoldslal egy Isjú Vitézt, és az által ezen Kedves Emlékezetű Isjúnak-is Vitézségét ti veletek megesmértetem. B Tu-.

(20) *o. X (o) ($) (o) X. Tudom leg-elsóben-is azt várjátok, hogy egy Isjúnak minémii ellenségi légyenek, azt mondjam-meg; és majd azokon mimódon győzedelmeskedjék, hogy a' Vitézek seregébe bé-irattathaíTék, azt beszélljem-meg. Mindeniket a' menyire lehet megtselekszem. Minden Isjú maga a' maga ellensége, és így leg elsöbben-is önnön magán kell győzedelmeskedni. Xenophon emlékezik a' Cyrus neveltetéséről írt Könyvében egy különös és íigyelmetesHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára ségre méltó dologról. Egy ütközetben a' Székelyudvarhely rabságra jutott el-sogattattak között talaltaték Abradatájnak, a' Susianabéli Királynak sényes Virtusokkal tellyes Panthea nevezetű Felesége, a' ki scépséggel minden Áíiai szépségeVet sellyül múl vala. Ezt Cyrus bizá egy Médiai Uri házból ízületeit és véle együtt neveltetett Araspes nevezetű Isjúnak gondviselésére, a1 ki sok okokkal azt erösiti vala, hogy egy Nemes indulatu és virtust igazán szeretó Isjat soha egy Aszszonyi Állatnak szépsége meg-.

(21) X (o) ($) (o) X. 11. meg-nem tántoríthat. De másképpen esek a' dolog. Mindent el-próbálván, hogy ezen rab Királynénak szívét meg-nyerhetné, midőn látná hogy semmire nem mehet, eröszakos utakról kezde gondolkodni . Meg-viszik akkor ezen dolgot Cyrusnak, a' ki mindjárt az Isjat maga eleibe hivatván; mind az annak előtte tett Ígéreteire emlékezteti, mind erőtelenségét szemére hánnya. Könyhulatáson kezdi eHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára zen Isjú seleletét, és midőn majd szavaSzékelyudvarhely is meg-jöne; eképpen selel: most látom, Király, hogy nem igaz, a' mit ez előtt tanultam vólt; más Filososiát kell nékem most tanulnom. Eddig azt tanultam vólt, hogy egy Lelkem vagyon, de-most tapasztalom, hogy én bennem két Lélek lakozik. Mert ha tsak egy lelkem vólna, nem lehetne az egyszersmind jó-is gonoszis: nem szerethetné azon egy időben a' jot-is, a' gonoszt-is: nem kivánná azon egy dolgot tselekeclni, és nem tselekedni. E' bizonyitja, hogy két Lelkem vagyon, B 2 egyik.

(22) 12. X C°) (£) (O) )(. egyik jó, a' másik gonosz. Midőn a' jó erőt vészen, tsak nem repülők a' Virtusnak szárnyain, de midőn a' gonosz selyül sordul, akkor a1 vétkeknek sertőjébe nyomattatom. Jól érzem, Király, hogy midőn most segijtségemre jövél, a7 jó^Lélek a' máíikon győzedelmeskedik. Alig hiszem én hogy ezen egy Emberben lakozó két Lélekről való újj Filososia sokaknai hellyesi találjon: de tudom azt, ho^y vagyon valami az Emberben, nevezetesen Haáz Rezsőaz Múzeum Tudományosa' Könyvtára pedig Isjúságban, mely arra mutat, Székelyudvarhely mintha ő benne két egymással ellenkező es tusakodó Lélek vólna. Érzi aszt magában az Amérikai paraszt, és az Éurópai ki-pallérozott Isju. De el-hagyván ezt a' két Lélekről való beszédet, ahoz nyúlok, a 1 mit az Emberben bizonyoson tapasztalunk. Ugy látjuk, hogy két séle erő, vagy kétséle rugó mozgatja az Embernek minden tselekedeteit, és életét. Egyik tulajdona az Embernek, a' más köz az Oktalan állatokkal: egyik viszi az Embert a' Vir.

(23) Virtusra, és az által a' ditsósségre, a'más pedig minden némü alávalóságra és vétkekre: az egyiket okosságnak, a1 maiikat indulatnak nevezzük. Az okosság értelemmelsogminden tselekedeteihez, meg-hánnya, veti, sontolja, mi jo, vagy mi gonosz, mi hasznos, vagy ártalmas, mi illendő vagy illetlen; söt el-néz sok időkre, és tselekedeteinek későre származható következéseit előre szemléli, és magát azok szerént határozza meg, hogy ezt kivánja, a' mást peHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára dig tellyességgel meg-végye. Székelyudvarhely É' mindenkor a' Virtusra siet tselekedeteiben tsendes, és az életet, a' szívet, a' Lelki esméretet, nyugodalommal, és tsendességgel jutalmaztatja. Ellenbe az indulatok, mint valami vak vezérek, sem elé, sem hátra nem néznek; semmit meg-nem visgálnak, jo-é, vagy gonosz,szabad-é,vagy tilalmas, hasznos-é vagy veszedelmes, arra ügyet sem vetnek; elég ha valami a* tettet" tsiklándoztatia, elég ha valami a' szemnek mosolyog,' elég ha B 3 vala-.

(24) valami a" sülnek, az Ínynek és több Érzékenységeknek kedvesnek, vagy kedvetlennek lenni tetszik, akár minémli légyenis magában: erre mindjárt az indulatok, mint valami lárma kiáltásra, vaktában seltámadnak , a' szívet az Embert szaggatják veszedelembe taszitják, azegész tettet selháborítják, a1 vért sel-sorrallyák, a1 mely néha annyira rohan a' külső részekre, hogy azokat tsak nem el-szaggatja, néha azokat el- hagyván a'Könyvtára szívet szinte el- haHaáz Rezső Múzeum Tudományos Székelyudvarhely íitia. Vakok az Indulatok és az Embertis meg vakítják. Ollyanok, mint a' meg háborodott levegő Ég: az okosságnak, mint egy Világoskodó napnak világát temérdek selhők által el-boritják, és el-vészík:a' mellyékből Iszonyú Menydörgé-s sek, szélvészek, zápor esők rohanván-ki, körős környül mindeneket-sel sorgatnak. Ollyanok, mint-meg annyi dúhös ellenségek, kik a' szívet oítromollyák, és szaggatják. Ollyan az okosságnak szavát nem halgató, és indulatoktól birattatni szokott >.

(25) X (o) ($) (o) )(. 15. kott Ember, mint a' Kormányozd nélkül vald Tengeri Hajó, mellyetaz szelek, és habok kényekre tsapdosnak és ide s' tova hánynak. Ollyan, mint a' ki vigyázatlanul munkálodja a' maga romlását, és laíTan laíTan maga alatt vágdogallya a1 sát. Egy szóval az indulatok meg-részegitik az elmét, hogy a1 se jót,seveszedelmet ne lásson. Nem egyéb tehát az Araspes két egymáslal ellenkező Lelke, hanem az Okossag és az Indulatok. A1 mit az okoíTág bizoHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára nyoson jónak lenni Székelyudvarhely talál, azt az indulatok vakmerők éppen meg-vetik; a' mit pedig a' vak indulatok kivánnak, azt az okoíTág hellyben nem hagygya; a'mit az egyik akar, azt a1 máíik nem akarja; a' mit az egyik nem-akar, azt a1 malik véghez viszi. Erről panaszol Médea, (a) nem tudom, ugy-mond, mitsoda újj ero hordoz engemet,* mert az okoíTág más dolgot ja vall, az indulat pedig másra viszen. Látom (a) Sed trahit isi Vitám nova vis , aliudque Cupido» Mens a/iud [vadét Vide» meliura ptoboque , Deteriura sequor. Ovid. Metánt. Lib. VII..

(26) *6 x (o) (30 (o) )( 1 Látom a jót, és azt hellyben hagyom, de még-is követem a' gonoszt. Nem szenvedhetik az indulatok, hogy az okoííág nékik parantsöljan, és köztök rendet szabjon: szüntelen lesben állanak, vigyáznak a' helyre, az időre, az alkalmatorságra, hogy az okosságot, mint az Ö Iílentol adatott Urokat és Királlyokat meg támadják a' Királyi Székből le-veíTék, magok azt minden igaslag-ellen erö-szakoson el-soglalják; és így az Embert meg sosztván attól, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely a3 mi által ember; mint valami oktalan1 állatot a magok rabságokban tartsák. Könnyű azért látni hogy az Embernek, és következés-képpen az okosságnak minémű ellenségei légyenek. De még könnyebb azt észre venni, hogy ezek leginkább az Is júságot oílromollyák, és haazt meg nem ejthetik, rabokká nem tehetik, majd osztán naponként kezdenek tsendesedni, és magokat az okoíTágnak mind inkább inkább meg adják. Tsúda dolog mitsoda kiilömbözó természetü részekre osz-.

(27) osztatott légyen-sel az Embernek ideje. Vagyon ugyan-is ollyan ido, mellyben nintsen még az Emberben okosság, és tsak éppen érzékenység által él; ez a1 Gyermeki ido. Vagyon oly ido, melyben az okosság, mint valami szép virág ki-nyilik, és szépen miveltethetik; melyben a" nagy és szép dolgokat tselekedhetnék haaz egy mád nyomban Követő, sót gyakorta együtt munkálkodó sebes indulatok által meg-nem sojtatnék. Vagyon utólHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára lyára ollyan ido, Székelyudvarhely melyben az indulatok sebeslege meg-tsendesedvén, az okoílagnak leg-nagyobb erejében kellene lenni: de az a' nyavalyák és esztendók által meg-kezd lasíödni és hidegülni; sót a' test gyenge részeinek meg-bomlása által hanyotlásra siet. Illyen időkön soly le az emberi élet. Hogy az el-söre viszszá térjek: mig az ember gyermek , addig magát nagyra tartja, másokkal keveset gondol, haragos irigy, mindent tudni kívánó, tsak magátszeretó,dolgát kerülő, szeles, C sé-.

(28) 18. X(o) ($) (o))(. sélelmes, mértékietlen, hazug, tettető kitsin dologért mindjárt sir, és mindjárt nevet, örül és szomorkodik, semmi boszszuságot el szenvedni nem akar, máit pedig szereti azzal illetni; nínts néki sem elmúlt, sem jövendő, tsak a' jelen-való az Ó része. Megkell vallani, hogy ezek kevés okosságot mútatnak; de még is sok sziilék előtt olly szép gyermeki Virtusoknak tetszenek, hogy igen rosz jelnek tártariák, ha gyermekeikben valami okos Tudományos tselekedetet sajditanának. így Haáz Rezső Múzeum Könyvtára Székelyudvarhely solyván egy darabig az ido, tsak hirtelen 2l gyermek emberré, vagy Isjúvá válik. Kedves ido, de veszedelmes ido! Ez az emberi élet Tavaszszának ki nyílt kedves Rósája, de melly sok töviíTekkel vagyon meg-rakva! Ez ollyan tenger, mely szüntelen hánykódik, és tellyes ezer kó-szálakkal, a' mellyen véghetetlen sok veszedelmek között lehet el-jutni a1 meg ért tsendes időre. Midőn a' gyermekséget selváltja az Isjúságnak ideje, ez annak elószamlálthibái közzül igensokátmagára által.

(29) X C°) ® (ö) X. 19. tal vészen. De azokan kivlU mely sokak kezdik itt magokat ki-ütni, mellyeket annak előtte nem érzett. Jól tudja az Isjú hogy a' virág Tavaszszal, az okosság pedig ezen időben kezd ki-nyilni. Azért azt álitja, hogy ó maga magának elégséges, más tanátsa és látasa nélkül nem szükölködik, azt gondollya, hogy már elég élesenl átt, hogy mindent tud, és többet tanulni nem kíván; és ha a' boldogság nem egyébben Rezsőéppen Múzeum Tudományos Könyvtáraselöl áll, hanemHaáztsak annak birása Székelyudvarhely való vélekedésben, bizonyára az Isjúságnak ideje leg-boldogabb idő vólna. Innen vagyon az, hogy magáról olly' sokát álít, és tselekedeteiben olly' meg - átalkodott. Holott tudománnyá, tapásztalása igen kitsin, a' vagy néha semmi, Ítélet tétele igen gyenge, okoskodása igen hibás, előrevaló látásanak határozatja tsak egy lépésnére-is alig hat-ki, szüntelen soglalatos, de hijabanvalósagban: tsak a' jelen-valót nézi a1 jövendőre, mint nem hozzá tartozó dologra ügyet sem vét; nem tudja mit kíván, C2 mit. •BT. -.

(30) rilse 'I. 8. U: J EM Hí. '. *:. 17/ II.. sa * I. Jöt-i. mit tselekeszik, és mit kell tselekedni: seltétele álhatatlan, tzélja mint szintén a1 szél, bizonytalan: a1 mit ma szeret, holnap azt meg-veti: szabadsága véghetetlen; és onnan leszsz' az, hogy a' vétkek néki udvart tartanak, és a' hijaban-valóság Ótet követi. Boldog Isjú az, a' ki Isjúságának kedves idejét az okosságnak követésében, az az, a' BÓltsességnek tanúlásában, és a1 Virtusnak gyakorlásában tóltheti-el! De el-halgatám aVagy tsak mellóleg, Haáz Rezsőmind Múzeumeddig, Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely és némii némli részben illetem az indúlar tokát, azon indúlatokat, mellyek az Isjúságnak szívéból egyszersmind ki ütik magokat, mint valami kövér és bujálkodó sÓidból a1 töviísek, és az okosságot gyakorta meg sojtják. Hol vagy okosság, hogy ezen, hirtelen ki-áradott viznek ideje-korant határt vess, mellyet ha el-múlatsz, az ezen a1 szép mezon mindent el-púsztít és el-szaggat. Változnak a' nemzetiségek, és úgytapasztallyukhogy a' mellyeket hajdon a' tudomány és bóltsesség mások selett kipal-.

(31) X (°) ($) (O) )(. 2í 1. pallérozott volt, azokot moíl a tudatlansagnak rosdaja bé-sogta, és a' mellyek akkor parasztos tudatlan-ságban voltanak moíl azok leg-sényesebbek. De ennyi változások közt-is az Isjúűígnak indulati minden Nemzetekben meg-maradtanak. A' mint hajdon Horatius, (a) hogy más nemzetbéli írókat el-halgaíTak, a" Római Isjúságot le-irta, mais az Ásiai és Európai Isjakat azon le-Írásból könnyen-meg esmérhetni. Haáz Midőn, ugyTudományos mond,Könyvtára az isjú Rezső Múzeum Székelyudvarhely az ö Igazgatójának vigyázása alóli sel-szabadul, minden gyönyörűségét Lovakban ^ Kutyákban, sétálasban, és az azzal egygylitt járó dolgokban helyhezteti. Hajlik, mint a" viasz a' gonoszra, a1 meg-seddéíl nem szenvedheti, a' hasznos dolgokat megveti (a) Imberbis suvems tandem cuslode remoto Gaudet equis, catúbusque, et aprici grammé campi. . Cerens in vitium slecti, monitoribus asper. Vtilium tardus provisor, prodigus aris: Sublimis cupidusque et amata relinquere pernix. horat. de Arte sőit..

(32) veti, pénzét vesztegeti, magát nagyra tarsa, a' mit kiván, azt vaktaban és selette kivánnya, 's hirtelen ismét el hagyja. Több már ezer hétizáz esztendejénél hogy Ó ezt tapasztalta, és mintha éppen jövendőt mondott vólna, ma-is ezt mí közöttünk agy tapasztallyuk. Eleven ugyan-is az Isjúság és igen érzékeny: azért valami a' szemnek tsak egy mosolygáiTal köszön, valami az érzékenységeket kedvesen tsiklándoztatja, elégséges Ó benne tüzet Haáz Rezső Múzeum Tudományoshogy Könyvtára Székelyudvarhely gerjeszszen. Nintsen-is az Isjúságnak egy tüzesebb, közönségesebb, és egyszersmind veszedelmesebb indúlatja, mint a 1 gyönyörűségeknek kivánása. Ertem nem azt a1 gyönyörűségét, mellyet az okosság hordoz és igazgat, mellyet at igazságnak szereteti, és a' Virtusnak gyakorlasa szerez, és a' léleknek állandó örömet okoz; söt nem-is azt, mely az Embernek ártatlan múlatságára szólgál: hanem értem azt, mely a' testet tsiklándoztatja, és egyszersmind erejétöl, egéíségétol, és minden hedveíségétöl.

(33) X Eö) ($) (o) )(. aj. töl meg-sosztja, puhává tészi, mely az érzékenységeket minél gyakrabban érdekli, azokat annál hamarább meg tompítja, és magát végtére az unalomban meg-sojtja: a' melly maga után nem örömet hanem mérges sulánkokot szokott hagyni: a' melly még az elmét-is meg-vakítja, és megrészegiti, s" a' jónak szeretetétöl el-sorditja. Egy szóval, olyan gyönyöriiség ez, mely az okoíTággal ellenkezik. Ollyan méreg ez, a' melly tetszik érzékeny íznek; Haáz Rezső Múzeumaz Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely mert mézzel szokta magát kívül bé-kenni. Itt találod sel a' Poétáknál esméretes Circének pohárait, mellyek az Embereket utálatos oktalan állatokká változtatták: itt szemlélheted ama' Sireneket? a' kik közzül egyik íipoláílal, a' másik hegedüMel, a' harmadik kedves ÉneklélTel szokták vala meg-tsalni és el-veszteni a' hajókázckat. Hol vagy okoíTág, Böltsesség, és Virtus? Tsupán tsupa név-vágyé, vagy pedig valami valóság! Ha az Égből némii némü szozat választásra való tehetséget engedne az.

(34) az Isjúságnak, hogy minden a1 mi néki tetszik, azt válaszsza, kételkedem ha sokán találtatnának, kik Salamonnal az okoílagot és annak leányát a' böltsességet vállasztanák, többek kapnának Páriííál egyiitt a1 Hélénákon. Hijaban mondanád azoknak hogy sájdalommal és hoszszas unalommal egy kis gyönyörűséget vásárlani, nemde nem okosság ellen való dologéi ? Jut eszembe, a1 mit Xenophon beszél Herculesro]. Midőn Könyvtára ez igen gyenge IsHaáz Rezső Múzeum Tudományos Székelyudvarhely júkorában egy sélen \alótsendes hellyen le-iilve arról gondolkodnék, hogy néki életének solytatásában mitsoda utat vólna bátorságosabb Követni, az okosságnak és virtusnak darabos útját-é, vagy pedig a1 testi gyönyörűségnek rósával hintett lágy és kellemetes útját? [Meg-jelenik néki két Aszszonyi állat: az egyik sejér piros ábrázatú, keresett szépségű, és olly köntösű, melly a' szemnek leg-inkább tetszik, cC ki midőn menne, ottan ottan magát és köntösét nézegeti vala: a1 másik pedi<?.

(35) X (°) <® (ó) X szépés nemes ábrázatú, nem keresett; hanem természeti ékességii, szemérmes tekintetű és maga viseletii, 's tiszta sejér köntösű. Az élsó hamarabb hozzá menvén, igy szóllitja meg-ötet: mit kételkedel , Isjú Hercules, mellyik utat kellyen követned? Köves engemet, és azt tselekszem; hogy valami tsak gyönyörűséges tenéked, és kedves Ínyednek 's tettednek, mind azt te veled meg-kostóltatom, és életsedet oly kedvessé tészem, Haáz Rezsőhogy Múzeumminden Tudományosmunka, Könyvtára sáSzékelyudvarhely rattság, és hadakozás nélkül önként jö te hozzád, a' mi tettedet gyönyörködtetheti. Akkor kérdi az Isjú, mi a1 te neved? azok, ugy mond, a' kik engemet szeretnek, Boldogságnak neveznek, de a1 kik reám irigykednek, Testi-gyönyörüségnek hivnak. Azonban a' máíik-is, kinek neve Virtus, hozzá járulván, igy szdlsa őhozzá: esmérem Szüléidet, természetedet, és t•. \. '. neveltetésedet: azért biztat a' reménység, hogy ha engemet követsz, ditsöséges és nagy dolgoknak véghez vivője lészesz. TuddD meg.

(36) a6 X (o) ($) (o) X " meg pedig, (: mert nem akarlak meg-tsalni:), hogy valami szép és ditsöséges, azt az Istenek sok munka, és nyughatatlan sárattság által adják az embereknek. Ha va« lamit akarsz a1 halhatatlan Istenektől nyerni, sziikség hogy őket tiszteljed; ha áka'rod hogy barátid szereílenek, hogy hazádé tiszteljen, szükség azokkal jól tenni: ha nagy Hadi Vezér akarsz lenni, szükség sokát tanulnod, izzadnod, 's. a\ t. Tetizék az Isjúnak ez a1 darabos ut; és vajha minHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely den Isjaknak tetszenék! < Illyen gyönyörűség az italban és ételben való tobzódás, bujálkodás, midőn annak sokságánakés minémüségének, nem az egésség; és mértékletesség régulája, 's mértéke, haneni az Ínynek kénye, a'"toroknak és hasnak nagysága: midőn az embernek gyönyörűsége évésben,. ivásban, élete pedig és munkássága áll annak meg-e-' mésztésében. Illyen gyönyörűség vagyon némelly játékoknak mód nélkül való kivánásaban, és minden idö meg-külömböz tettetés.

(37) X (O). (o))(. 2s. tés nélkül vald gyakorlásában. Az ember nemes teremtése az Iítennek, és a'mint Ciceró mondja, a'játéknál nagyobb dologra teremtetett. Meg kell ugyan vallani, hogy a' munkásság által meg--bádjatt természetet, szükség néha néha játék és mulattság által-is meg-ujjitani: melly szerént a7 játéknak természet szerint való tzélja, nem a1 drága időnek el-vesztése, nem a'nyereség, hanem az elmének vagy a' teltnek, vagy Haáz mindeniknek kedvesKönyvtára gyakorRezső Múzeum Tudományos Székelyudvarhely lása. Ugy tetszik hogy a'régiek ezen tzélra és végre nézvén^ okosabban jatzodtanak. Ma pedig igen sok játékokban, mellyeket tsak a1 szerentse hördoz, sem a' testnek gyakorlását, sem az elmésséget sel nem találod. Ebben szokott az Isjúság leg-inkább belé szeretni: ezen veszti-el drága idejét, ezen veszti-el pénzét, és sokszor életét: ebben keres kedves mulatságot', oly mulatságot, melly miatt a1 bánat, szomoruság, harag, boszszu-állásnak kívánása, sélelem, szégyen, kéttségbe való esés,\ a\t. D 2 még.

(38) I. aS X (o) ($) (o) X' még éjtszaka-is néki nyugodalmat nem engednek. Elmés játék és okos mulatság! D ki ne tudná, hogy ezen hatalmas indulatok, mellyeket közönségesen testi gyönyörűségnek neveznek, sokkal inkább ostromollyák és hamarább-is meg-ejtik azon Is jakot, kiket a' születés mások selett helyheztetett, és mint egy sényesebb játék néző hellyre ki-állitott; a1 kiknek szemeiket, süleiket, Ínyeket és minden érzékenységeiket olly dolgok érdeklik, tsiklándoztatják Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely és kesztetik, mellyeket nem tud a1 Juhok mellett sel-nev eltetett Isjú, a' kit a' ligetes Erdőkön és havasokon, a' tsergedezö pa^! takok mellett; egyéb nem gyönyörködtet* hanem a'mit a'természet, az embernek ártatlan gyönyörűségére készitett. Emlitsem-é a' haragot? a' gyermek arra igen hajlandó., az Isjúságban pedig kegyetlenül uralkodik, és a' boszszú-állásra:, mint valami meg-sebesitetett sene állat, dühösséggel rphar}. Megvallom én, alig lehet a' természetbe&ölly iszonyu, utálatos, vakmerő, erösza-.

(39) X.(o) ($>(o) x eröszakos indulatot érezni, mint a1 harag. Hol van . egy sellobbant haragú emberben az emberi ábrázatú Itt láthatod ama' pokolbéli tsuda állatokat, mellyeknek ábrázatjok oroszlányi sene ábrázat, haj-szálaik mint meg- annyi mérges viperák,, szájokon pedig lángold tüzet okádnak. Hol vagyon itt az okosság? Vallyort képzelhetsz-é a1 dühössé^ben okosságót? Hiszem a1 harag nem egyéb hanem kevés ideig tartő dühösség. (a.) Ollyan tiiz ez, mellyet Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára \agy mindjárt szikrájaban meg-olts, vagy Székelyudvarhely mig el-ég, hozzá ne nyúlj, és semmit ne tselekedjél. (b.) Más-képpen ha a'telhetetlen boszszu1 állásnak, és boszszonkodásnak kívánságát tellyesited, majd bánat kő* veti tselekedetedet* és akarnád ha a' nem i •.!••• esett (a.) Ira surot brevis est. Animum rege , qui nisiparet^ lmperat; hunc srenis, hunc tu compesce catena, HÓKAT. L.. I.. Ep.. II.. (*) - - - - ne srena animo permitte calenti: Z)<* spacium , tenuemque moram: ma le cuncta minisirat Impetus. STATIUS. Thebaid L. Xx v.. D3.

(40) 30. )(:(o)W;(©XÓJX. esett vólsra, a'Jmit tselekedtél. ( 0 "Egy szóval, nézd - meg a1 haragnak ízemét- és ábrázatját, halgasd szavát, szemléld mozdulásit és tselekedeteit, keresd ha sékaláÍo4 okosságát, és akkor mitsoda terméízetu légyen, könnyen meg-esméred. Olvaísa-meg a1 haragos ember Senecanak aVharagról irt köny vseit, és azokban a1 maga képét elevenen le-sestve talállya. Illyen Űymczrákr kai, Furidkkal, és Hydrákkal kell az Is júságnak szembe szállani, és azokat vagy Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely meg-gyözni, vagy azoktól meg-gyözettetni. Vagyoh még az Isjúságban egy hatalmas indulat, mellyet nagyra vágyásnak, ditsöségen való kapáinak, Déákul Ámbitionak neveznek. Meg kell vallani, hogy igaz és valóságos-tisztességre, betsületre, és ditsöségre vágyni, Nemes szívnek nemes indulatja $ a1 mellyet ugy lehet iaZ embérben gondolni, mint egy titkos eröt, a7 melly mozgatja. * sc.) _ - - - qm non moderabitur ira Insectum volet ejse dolor qued svaserit et tnens; Dum p<enas odio per vim sejlinat inulto. HÓKAT. Lib.. cit..

(41) mozgatja ezen mesterséges tsinálmányt} ugy lehet a'szívben képzelni, mintegy magát szüntelen ki terjeszteni igyekező erőt, melly a' léleknek minden tehetségét munkássá tészi. De oh melly iszonyu örvényt látok én itt, a' mellybe taszit gyakorta sok Isjakat a1 nagyra vágyás, a' kiket az végképpen el-nyél, és halva szokott ki vetni. Tsak égyediil a' Virtus szülö Annya a' ditsöségnek, és ha a1 jó hírnek \s betsiiletnek szárnyain repülni akarsz, sziikség leg elsőbben Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára a" Virtuíl selöltöznöd. Nézzétek-meg e' Székelyudvarhely világnak minden elmúlt részeit, a' mellyekré tsak az emberi elme viszszá tekinthet, senkit sem találtok, a' kit nem a'Virtus hellyheztetett vólna a'ditsöségnek Királlyi Székében. Azért Róma hajdon a1 Virtusnak és Tisztességrtek Templomát egymásmellé olly' móddal építette, hogy a' masodikba senki addig bénem mehetett, míg az elsőn által nem ment. Értem pedig én itt a- Virtuson, mind az Elmebéli virtusokat, minémüek a' tudomány, böitseíség.

(42) tsesség \ a\ t. mind az Erköltsieket, mellyek a' szívnek törvény szerént intézett egyenességében állanak, és következésképpen azon tsélekedeteket, mellyeket Istenre, Hazánkra, Felebarátainkra, Jól-tévöinkre, Barátainkra, és magunkra nézve véghez vinni tartozunk. Boldog Isjú, a1 kit ez a'.iNemes indulat vezérel i De oh jégnél-is sikámlóbb Piatz! Érzi az Isjú magában ezt az Indulatot,' és olly eröísen érzi, hogy a1 Virtust kész sel-áldozni a' beHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely tsiiletnek; mintha a1 meg sértetett Virtusnak újra lett meg-sértése betsület volna, hasonlónak gondolván ezen tselekedetét az Achilles dárdájához, a' melly, a1 kiket meg sértett, meg-is gyógyítja vala. Hány ezer emberrel nem vólna ma több, ha sok - gyermekeket még Annyok méhekben a' betsület, a' virtusnak meg-sértése által keresett betsület, meg-nem emésztett vólna"? Sót sokán olly dolgokban tartattak betsületet, mellyeket a1 természet meg-tiltott; -mint a' kik a1 valláísal és kegyességgel tsu: ; solódnak,.

(43) X (o) (30 (O) X. 33. solódnak, de szabadéserkpltstelen életekkel ditsekednek. Sokan tsak éppen az által akarnak a' clitsöííégnek^ és jő hirnek szárnyain járni, a' mi Elejeknek ditsöségére volt, vagy a' mi reájok a1 születés által szállott; mintha a' ditsösség valami ládába -zárt örökség volna. Meg-vallom én, iaen szép dolog a1 sényes születés, ha azt a7 Virtus meg-sényeíiti: másképpen a'nagy Palotában és kunyhóban született embert, nem sok ido múlva a'Tudományos seledékenységnek Haáz Rezső Múzeum Könyvtára 1 Székelyudvarhely setétségében, alig tudja a világ egy-mástól meg-kiilömböztetni. Azt láttam egy elmés írónál, hogy a' nemes születés tsak magában, ollyan mint a^'szám-vetoknél a' czisra, mellynek ha egyet, az az egy virtuíl tész eleibe, mindjárt tíz lesz' belölle. És igy egy nemes sziiletésti Isjúban egy Virtusnak tiz annyi sényessége vagyon, mintha azon Virtus oly1 Isjúban talaltatik-sel, a' kinek a' születés azon tzisrát nem adta. Söt gyakorta annyira hagyja a1 ditsösségnek kivanasa a' Virtust, hogy nemszégyenliazt E ~ tsu-.

(44) 34 )( (o) ($) (o) X tsupán tsalc gazdagságban, Titulusban, szépségben, köntösben, 's a1 t. hellyheztetni, ugy anyira hogy a1 menyivel sényesebb gombja, vagy több pántlikája vágyon kontossének, annál nagyobb tiszteltetéíl kiván. Még az OVIDIUS Metamorpbojissában sem lehet látni, hogy valaha ezek valakit Hérossá tettek vólna. Még ennél-is többre megyeri ezen kívánságnak hijában valósága. Tsak magában Önnön macáról képzelt véHaáz Rezső Múzeum Tudományos lekedéísel, mint valamiKönyvtára haszontalan széllel Székelyudvarhely magát sel-sujja, és el-szenvedhetetlen kevélységgé válik. Veszedelmes képzelése egy meg-romlott agy velőnek! Mert a' ki azt álmadja, hogy minden tökéletességnek legg sőbb gráditsára sel érkezett, avagy kiván-é az selyebb menni? Sót többire mihellyt a' nagyra vágyás, szemei elöli a' Virtust el veszti, olly dolgokról és Virtusokról kivánnya magát eröszakkal-is betsliltetni, mellyekett maga jól tud, hogy ö benne nintsenek és nem-is vóltanak. Avagy azon Isjak, a"1 kik <iz embert tsak hat lé-.

(45) pésnyére-is üvegen által nézik, méltán kivánnák-é Neutonokmk, FhHososiiJokmk veztetni, azért hogy ezen ditsösséges embert, a' kurta látás, azzal élni kénszeritett! Ezen mod nélkül vald nagyra vágyás, és tilalmas, alávaló, kitsiny és képzelt dolgokban hellyheztetett ditsösségnek kivánása, alig lehet ki mondani, melly sok és veszedelmes indulatokat szül, egy heves szívben. Ugyan-is menyivel nagyobb ezen kivánság, annál Haáz hajlandóbb tsekély dolgokbanRezső Múzeum Tudományos Könyvtára is a' haragra, annálSzékelyudvarhely készebb a1 boszszúállásra, annál késöbb a'meg-botsátásra, eröszakos tselekedeteiben, vakmerő, senyegető, veszekedő, hásártos, intéíl nem szenvedő, gyanuságos, másoknak szavát által vágó, magát hányó, vető kegyetlen, irigy, magát gyötörvén másoknak virtussáért, mellyekkel maga nem bir. Illyen sok go. nosznak sziilö Annya a' nagyra vágyás, mihellyta' mod-nélkül-való,és alávaló dolgokra tzeloz. De ha a' jó móddal,okossággal, emberséggel szemérmetességgel, vagy a1 mint DeE 2 _ ákul. ne-.

(46) 36 )( (o) ($) (o) )( ákul mondják, modestiaval igazgattatik, az. az, ha a' Virtusra siet: akkor ez az indulat szelid, alázatos, békeséges-türö, okos, szemes, munkás, szorgalmatos, és nagy dolgokról nagyobbakra, ditsösségröl ditsösségre repül a1 Virtusnak szárnyain. Boldog Isjú az, a1 kiben ezt a' kivánságot, az okosság és a1 virtus vezérli! Találunk még az Isjúságban egy közönséges hajlandóságot, ugy mint a' hivalkodásra ésMúzeum henyélésre való hajlandóságot. Haáz Rezső Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely Idegen ugyan-is az Isjú a1 dologtól, és kiváltképen az elme-bélr munkásságtól, az az, a' tanulástól ugy anyira, hogy ha előtte való hiteledet, és kedvességedet elakarod veszteni, elég ha ötet dologra és tanulásra unszolod. Igaz ugyan az, hogy sokak Isjúságoknak ezen hibáját vénségekben akarják ki-potolni. De melly igen késő ötven esztendös korában tanulni, a' mit tizenöt esztendös Isjúnak tudni kell: mely késő az életet ott kezdeni, a1 hol azt mások el szokták végezni. Meg-vallom.

(47) X. (o) (30 (°) X. 17. én, hogy az emberi természetnek erötelenségét,és az okosságnak meg-vettetett állapótját semmi inkább nem bizonyitja, mint azon egy embernek kívánságaiban való ellenkezés, és lehetetlenség. A" jelenvaló dolog nem engedi, hogy ezt példákkal bizonyítsam. Bizonyos az, hogy az Isjúság a1 ditsösségnek kívánásában, és a' hivalkodásra való hajlandóságban, illyen egymással ellenkező kívánságnak akar eleget tenni. Ditsösségre mások selett betsiiletre vágyHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely ni, még-is a' munkát és tanulást kerülni, éppen ollyan, mintha repülni akarnál, és magadnak szárnyakat nem készitenél. Nem tapasztallja-é az Isjúság, hogy a1 leg nagyobb és hiresebb emberek, nagyobb ditsösségnek tartották tudománnyal, mint hatalommal, munkássággal mint születéssél, másokat selyiil múlni? JULIUS Caesart, és NAGY SáNDOR, az emberi nagyságnak igen nevezetes példái, avagy nem' igy tselekedtenek é! az elsőnek bizonysága mind e' mai napig meg-maradott tudós munkája: a1 má-.

(48) 38 )( (o) CS) (o) )( a' második pedig gyakron szokta vala mondani, hogy többel tartozik Aristotelesnek a' kitől tudománnyát, mint Filepnek, a' kitol életét és koronáját vette vala. Söt Dárius ellen vald gyözedelmeinek leg szerentsésebb sollyása között, egy levelet ir Arislo télesnek , mellyben jelenti, melly kedvetlenül értette, hogy azon elmés és választott Tudományokat mellyekre ötet tanította vala, másokkal-is közlötte légyen: mert mitsoda dologgal múlhatunk sellyül Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára másokat,Székelyudvarhely ugy mond, ha azok, a1 mellyeket tölled tanultunk, másokkal is közönségesek lésznek ? Mivelhogy én inkább akarok Tudománnyal és böltsességgel, mint hatalommal és gazdagsággal másokat sellyül múlni. De még nagyobb gonosz-is vagyon a' hivalkodásban. Sebes az Isjúnak vére, eleven indulatja, nyughatatlan elméje; és ha ezen tűznek, 's elevenségnek munkára vald tisztességes dolgot és soglalatosságot nem ád, bizonyos az: hogy haszontalan,.

(49) lan, söt veszedelmes idö töltést keres magának. Innen vágynák az elmének olly sok és alávaló tilalmas gondolati, motskos hajlandosági, olly sok buja tselekedetek, veszedelmes játékok és mulatságok; pénz, egésség, élet, ido, drága idö, még az aranynál-is drágább idö vesztegetések, levegő égben épült sok kaítéllyok, 's több ezekhez hasonlók, mellyek a' hivalkodó, de eleven t-erméízetnek, mindennapi soglalatossági. Haáz Tudományos Könyvtára neBoldog Isjú, a1Rezső ki Múzeum eleven indulatját, Székelyudvarhely mes, hasznos, és tisztességes dolgoknak kitariulásában gyakorollya! Elészámlálámavagy tsak a"1 nevezetesebb és közönségesebb ind ulatokat, mellyek, mint meg annyi lesben álló, és minden magát elé adó alkalmatosságraszemesen vigyázó ellenségek, az Isjúságot,annak eleven és érzékeny szívét,sziintelenostromollyak, és sok más ártalmas és gyalázatos indulatok által os» tromoltatják, mellyeket akár mellyik kozüllök, a1 mint sellyebb meg-mutatám, tsak egy szempillantás ban-is kész nagy se-.

(50) )( (o) ($) ,(o) X reggel elö álitani. Kegyetlen és mérges elenség ez, a1 mint elö beszéllém: házi ellenség ez, és azért igen veszedelmes: ollyan ellenség ez, mellyel sok Isjak barátságot tartanak,és annak karjai közt alusznak: ollyan ellenség ez, melly sziintelen uralkodásra vágyik, és ha valakit meg-gyözhet, azt kegyetlenül kinozza mind addig, mig egészszen el-sogyatja. Ravasz ellenség ez, a' melly1 mind addig áíía alattomban a' miHaáz Tudományos Könyvtára ugy gondonát,Rezső migMúzeum az életet sel-vetteti, Székelyudvarhely lom ezt, mint egytsergedezö patakot, melly a1 partjára plántáltatott élö sát táplálja, kedves'zöldséggel és mosollygó virágok-" kai bé-boritja azon időben, a' mellyben gyökereit laíían laísan mosdogallja, és az által készitgeti, hogy majd egyszersmind hirtelen meg-ejtse. Ha egy Isjú rabul adja magát az indulatoknak, még-akkor-is,| midőn azokat a' vénség meg-gyengiti, azon rabságban marad. Hány Isjat nem látunk*, a' ki egyebet nem keres, hanem testi gyönyörűséget : de hány öreg embert néni hallunk,.

(51) ) ( (O) ( $ ) 1. (O). X. hallunk, a ki el-tölt kellemetes Isjúságát nagy sajnálva tsak azon testi gyönyörűségekről emlegeti, mellyekkel vénségében nem élhet? Mindenik szánakozásra, vagy meg-vettetésre méltd dolog. Isjú korában kell akárkinek-is ezt a1 kétséges kimenetelű hartzot el-kezdeni: akkor kell magát aTgyözedelemreszoktatni,mert akkor ellenségi leg erösíebbek. Avagy nem nevetésre méltd-é az az Ember, a' ki vénségében mégyen katonának ? De ellenben melly" Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára betsületes dolog, haSzékelyudvarhely valaki Isjúságától sogva vitézkedvén a' segyver alatt öszül meg? JÚLIUS CAESAR midőn Isjú korában olvasná NAGY SáNDORnak sok és nagy dolgait, ürni kezde: mellynek okát kérdezvén az ö baráti, igy selel nékiek: azt siratom, hogy én annyi esztendös koromban, a' mellyben NAGY SÁNDOR Ddriuson győzedelmeskedett, még semmi nevezetes dolgot nem tselekedtem. El-jö bizony el-jö az az ido, mellyben keservesebben sirnak, valakik Isjúságoknak ki nyilt Tavaszszától sogF va,.

(52) X (o) (S) (o) X sogva, az önnön magok indulatjok ellen nem hartzolnak, és azokon nem győzedelmeskednek: a' kik lágy puhaságat, vagy sene térmészetet okozó indulatjaik által azt egészszen le vetkezik, a1 mi1 ö bennek emberi rész, és tsak azt hagyjak meg, a' mivel az oktalan állatok-is bírnak. Gondold meg e1 világi életnek boldogságát, és édeíségét, a'szívnektsendességét és meg elégedését, soha senki azt el-nem érte, hanem a1 ki maga indulatain uralkodot. Sőt nézzs Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely tovább elmédnek szemeivel, és halgass szívednek, valami vég nélkül való boldogságnak, kivánására: itt-is ugy találod, hogy. a' Pálma, a' jutalom, a1 Korona, tsak a1 gyözadelmeseknek adatik; Nézd meg-továbbá, im az, a1 mi egy gyenge, és virágzó idejében élö Isjat, mindeneknek szemei előtt olly kedvessé tészen Nem de nem az ö elméjének és indulatainaksriérséklése ? midőn ö általa az okoílag beszél, az indulatok pedig halgatnak; midőn az Ökosság uralkodik, az indulatok pedig szólgálnak; e. gy.

(53) egy szoval, midőn Ura, nem pedig rabja a* maga indulatainak. Megvallom, hogy soha szebb vitézt nemláttam, mintegy Isjú vitéz, a1 kí leg-elsöbben magát győzi meg, és önnön magán kezdi az uralkodást. Híjában képzelem én, ama1 Romai ditsösséges győzedelmi pompát; hijában nézem én, a1 koronával és győzedelmi köntöíTel selékesitetett gyözedelmeskedöt, az ö magos szekerében, mellyet gyakron Oroszlánok vagy Élésántok húznak vala: hijában szemHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára lélem a^ öszekereelőtt menő rab KirállyoSzékelyudvarhely 1 kat, a meg-gyözettetett Várasoknak képeiket, a1 sok prédával együtt: érjenek ezek a1 mit tsak érhetnek, desokkalditsösségesebb győzedelem, sokkal kedvesebb győzedelmeskedő, az én szemeim előtt, egy Isjú vitéz, a1 ki önnön magán győzedelmeskedik, a1 kinek minden tselekedete, mint meg-. annyi győzedelmi pompa, a1 kinek min-; den lépése és szava a1 meg-gyözetjtet$:t indulatoknak képe; a1 kinek szekerét nem a1* sene oroszlánok, hanem a1 szelid és megF 2 | vilá-.

(54) 44 X(o)d)(o)X világositatott okosság hordozza. Ugy tetszik, HERCULEsnek tizenkét hires tselekedetei kissebbek ezen gyözedelemnél. CICERO alig talál szokat, ö' mellyekkel mind az Égig emelje JULIUS CAESARnak magánvaló győzedelmét. Sokak, ugy-mond, és megszámlálhatatlanok a1 te gyözedelmeid, de azokat gyözted-meg, a1 mellyeket a1 természet agy készitett, hogy meg győzettetheísenek: mert nints egy-isoly erősség, meHyet segyverrel ésMúzeum erővel el-rontani ne leheísen. Azt Haáz Rezső Tudományos Könyvtára ,Székelyudvarhely pedig, a ki magát meg-gyözi, a1 ki haragját és indulatit megzabolázza és meg-tartdztatja, nem a1 leg nagyobb sérjsiákhoz, hanem az Istenekhez hasonlónak lenni ité lem. Ama' Lácédémóni sok győzedelmii Hadi vezér ÁGESILAUS, midőn valami rut és alá-vald tselekedetre kisztetnék, inkább akarom, ugy mond, az én kivánságimat meggyőzni, mint az ellenségnek leg gazdagabb és eröíTebb Varassát meg-venni: mert sokkal hásznosabb elmémnek és életemnek szaJbadságát meg-tartani, mint azt másoktol j el-.

(55) a X (o) (£). X. 45. el-venni. Söt ha más ízemmel tekintiink-is ezen dologra, nem találunk a' setétes régiségtől sogva, mind a' mostani időkig, sem nagy Fejedelmeket, a'kiknek uralkodások lett volna országoknak boldogsága, hanemha magokan tudtanak uralkodni: sem nagy Kapitányokat és Hérdsokat, a' kik ditsöségesen győzedelmeskedni, és a1 győzedelemmel hasznoson élni tudtak volna, hanemha leg-elsobben-is magokon győzedelmeskedtenek. Haáz Emlittsem-é a1 régiségnek legRezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely nagyobb és világ szeme eleibe tétetett példáit? Ha CYRUS uralkodásában és gyözedelmeiben, ollyan magával biro, és magát meg-mérsékló volt,tsak nem gyermekségétói-sogva,, a1 mint egy okos íilójtsus, nagy itélctü Hisióricus és nagy Hadi-vezér XENOPHON, az ő neveltetéséről irt Könyvében irja: alig gondolhatz annál nagyobb Fejedelmet, és Hadi-vezért. JÚLIUS CAESARÍ A' maga meg-gyözéséérc az Istenhez hasoníitja CICERO. Hát NAGY SÁNDORT kihez hasonlítjuk ? az1 ö vitézsége, gyözedelmei, tseF 3 leke.

(56) & ' X o M GSHo) X lekedetei, sok dolgaiban vald sényes virtuíTai, talám éppen az Iílenek közzé emelik vala; ha a' maga, indulati ötet annyira megnem győzték vólna. Hol van N ^ Y SÁNDOR! hol van a1 Héros? hol van a' bornak kívánságán, és a1 dühös haragnak, 's kegyetlenségnek indulatján uralkodó Vitéz? kérd-meg CLiTust, a' segyver alatt meg öszült CnTust, a' kinek jobb-karja tartá meg NAGY. SÁNoornak életét, ama}1, Persa. vitéznek halálos vágása kit ez a'bortól és Haáz Rezsőellen, Múzeummégis Tudományos Könyvtára haragtól Székelyudvarhely meg-részeg§,dett Fejedelem, magaT kezeivel által szegze, és meg-öle. Kérd-meg. Lyjímachus, vitéz Kapitányt, a7 kit. ha ragjában az oroszlánnak vettete? Kérd-meg Ca~ listenes Filojbsust, a' kit sok kinzások ál-r tal'meg-ölete? Ezek néked meg selelnek. Hol várj a1 buja kívánságon győzedelmeskedő Héros? Megíselel Persepolts, a' PerJÍQi Királyoknak gazdagsággal és sényességgeí ékes, lakozó Városok, a1 mellyet minekutánna megevett vólna NAGY SáNDOR, egy Tháis nevezetű tisztátalanéletii Görög Asz.. . j'i ' c '>, szony-.

(57) X (c) (8) <sc) X. 47. Aszszonynak kérésére reszeg sevel, és kívánsággal sáklyát ragadván, maga legelüször meg-gyujtaésegészszensel-égete. Ollyan motskökezek, ezen Fejedelemnek tselekedeti kozott, mellyeket Nap keletnek minden vízéi el-nem moshattanak, és soha el sem mosnak. Tekints egy kevéssé ama1 Vitéz HANNiBALra, a"" kinek egy darabig minden lépése a1 Rómaiak ellen, mint meg-annyi győzedelem volt; a' kinek nevétől-is retteg 1 vala a' Kómái virtus. DéTudományos Cámpániának, Haáz Rezső Múzeum Könyvtára a Székelyudvarhely stol egy néhány holnapig múlata, gyönyörűsége, bora, a' lágy puha életsa1 bujaság, a1 mind addig győzhetetlen Hadi vezért, és seregét annyira meg-gyözék, lhbgy midőn onnan ki indult, hijában kerested volna HANNieáLt, és Vitézeit. Igy jár, valakiben az indulatok uralkodnak. A' R ómai győzhetetlen Sast végtére meg-gyözé Áíiánák bujasága, és gyönyörködtető bövsége'. De mit számlálom ezeket? Hiszem tellyeselt minden Hiílómk az eséle példákkal; mellyek azt tanítják, hogy nintsen állán-1 dóbb.