Beszélgetés dr. Vukovich Gabriellával
A magyar Központi Statisztikai Hivatal életében volt példa arra, hogy a veze- tői székben tanítvány követte a mestert, az azonban, hogy néhány esztendő után leánya kövesse édesapját, az európai statisztikai történetében is egyedülálló jelen- ség. Ennek hátteréről, és a hivatal vezetésének mai feladatairól ismerhet meg az olvasó néhány érdekes momentumot az elnök asszonnyal folytatott beszélgetésből.
Hogyan indultál, milyen volt a családi környezeted, milyen hatások értek ifjúko- rodban, melyek voltak a főbb érdeklődési te- rületeid?
Édesanyám biológusként, immunológus- ként dolgozott, édesapám jogász végzettségű- ként vált statisztikussá. Gyermekkorom egyik meghatározó élménye, hogy együtt éltünk két nagymamámmal, a nagybátyámmal és testvé- reimmel. Testvéreimmel együtt igen bensősé- ges, szeretetteljes légkörben nőttünk fel.
Gyermekkoromban édesapám egy időben Kai- róban, majd Genfben dolgozott, így általános- és középiskoláim egy részét külföldön végez- hettem el. Jó emlékeim vannak ezekről az évekről, az iskolákról, az osztálytársakról, a tanárokról, akiknek segítségével ablak nyílt a külvilágra és hazai nemzedéktársaimhoz ké- pest jobban átláthattam a korabeli társadalmi, kulturális, politikai mozgásokat, eseményeket, és nem utolsósorban ez nagy segítséget jelen- tett abban, hogy több nyelvet is megtanulhat- tam. Mind a humán, de főleg a reáltárgyak te- rületén – különösen Genfben – jó tanáraim voltak. Ezért nem is alakult ki kiemelt érdek- lődési területem, hiszen a családon belül a szü- leimnek és a testvéreimnek is vegyes volt az érdeklődési körük.
A magyar statisztikatörténetben egyedülál- ló, hogy a statisztikát meghatározó intézmény élén apa és leánya is első számú vezető legyen.
Milyen volt az a statisztikai-szellemi környezet, mely gyermekkorodtól kezdve körülvett, kik voltak a legfontosabb személyiségek, akik ré- szei voltak az apai örökségnek?
Valóban érdekes helyzet volt, hiszen amikor 1956-ban édesapám a hivatalba került, szoros kapcsolata alakult ki az itt dolgozó, hasonló élethelyzetű, egyre meghatározóbb szakmai tel- jesítményt felmutató, a demográfia tudományát magas fokon művelő, többnyire azonos nemze- dékhez tartozó kollegáival. Ez abban is megmu- tatkozott, hogy magánemberként is baráti szálak fűzték össze őket. Ehhez a körhöz tartozott pél- dául Acsádi György és Demény Pál demográfu- sok, Klinger András demográfus, ny. elnökhe- lyettes, Miltényi Károly szociálstatisztikus osz- tályvezető, Tekse Kálmán, egykor a Népesség- tudományi Intézet igazgatója és helyettese Tamásy József, Cseh-Szombathy László és Andorka Rudolf egyetemi tanárok, szociológu- sok. Sokszor felbukkantak a megelőző nemze- dék tagjai is, főleg Thirring Lajos, a kiváló de- mográfus, nevét kell megemlíteni, akire – bár még szinte gyermek voltam – mégis jól emlék- szem. Igen nagy tudású, és kedves ember volt,
Édesapám is nagyon tisztelte, sokat beszélgetett vele. Kérdésed első felére pedig csak annyit:
igen, többször eszembe jut édesapám tudomá- nyos és hivatali tevékenysége, és jóleső érzés, hogy a hivatalban nap mint nap elmegyek a fényképe előtt, hiszen a KSH elnökeinek arcké- pei megtalálhatók a főépület lépcsőházában.
Nem is annyira édesapám vezetői döntései gon- dolkoztatnak el, inkább az a törekvése, hogy még a legkeményebb vezetői döntéseit is úgy igyekezett meghozni, hogy emberileg a legki- sebb sérelmet okozza bárkinek. Végigkövetve hivatali karrierjét, azt mondhatom – és ezt talán volt munkatársai is megerősítik –, hogy jó, em- berséges, humánus légkör uralkodott a vezetése alatt álló részlegekben. Fontos tulajdonsága volt – és ezt érdemes követni –, hogy többnyire ke- rülte a hirtelen, mindent felforgató döntéseket (persze, ha szükséges volt ezeket is meghozta), de inkább a fokozatosság és a meggondolt dön- téshozatal híve volt.
Első munkahelyeden a KSH Könyvtárban mi volt az első munkád?
Az érettségi után a KSH Könyvtárba ke- rültem, ahol a nyelvtudásomnak is köszönhe- tően, külföldi statisztikai folyóiratokat referál- tam, feladatom volt, hogy a cikkeket elolvas- sam, tárgyszavazzam, besoroljam a könyvtár bibliográfiai rendszere részére. Sok cikket le is kellett fordítanom, hogy a statisztikusok széle- sebb köre is megismerhesse a tartalmukat.
Amellett, hogy a munkám révén rengeteget ta- nultam a szakirodalomból, megtanultam össze- foglalni és a szakirodalom más elemeihez köt- ni egy-egy cikk lényegét magyar és idegen nyelven. Azt gondolom, hogy a mostani fiatal kollegáknak is fejleszteni kellene ezt a készsé- güket, hiszen fontos, hogy a mai információ- gazdag világban egy-egy terjedelmes szöveg- ből ki tudják emelni a lényeges összefüggése- ket, ismereteket.
A KSH Könyvtárat követően ugyancsak érdekes helyre, a Statisztikai Szemle Szerkesz- tőségébe kerültél. Kikkel találkoztál ott, milyen emlékeid vannak a szerkesztőségről és mit gondolsz a Statisztikai Szemle szerepéről, jö- vőjéről?
A Statisztikai Szemlébe kerülni azt jelentet- te, hogy a szakma egyik legizgalmasabb műhe- lyében dolgozhattam. (Egyébként ebben is kö- vettem édesapámat, mivel ifjú korában ő is dolgozott a Szemle szerkesztőjeként.) Akkori- ban Gyulay Ferenc volt a főszerkesztő, aki ki- váló, nagy tudású, széles látókörű ember volt, nagyszerűen tudott a szerzőkkel bánni, jó kap- csolatteremtő, diplomáciai képességekkel ren- delkezett. Nem véletlen, hogy hosszú évtizede- kig volt a Szemle felelős, illetve főszerkesztője.
A szerkesztőség akkoriban a hivatalon belül mondhatni szellemi műhely volt. Olyan kolle- gák jártak oda eszmét cserélni, mint a már em- lített Cseh-Szombathy László és Andorka Ru- dolf, majd a történész Perjés Géza, az akkori- ban alakult KSH Levéltár igazgatója, Dávid Zoltán és Dányi Dezső, a Könyvtár igazgatója, vagy az akkor még működő Ökonometriai La- boratórium kiváló szakemberei. A Szerkesztő- ségben Gyulay Ferencen kívül, olyan kiváló emberekkel dolgozhattam együtt, mint Domo- kos Attila és Szűcs Béláné (Bruckner Marianne). Jól éreztem magam ebben a kör- nyezetben. Végigkövetve a Szemle történetét az 1970-es évek közepétől korrektorként, olvasó- szerkesztőként, szerkesztőbizottsági tagként, most pedig szerkesztőbizottsági elnökként, a statisztikusi szakma szempontjából alapvető je- lentőségű folyóiratnak tartom. Korábban is, de a mai gyors tempójú világban különösen fon- tos, hogy legyen a statisztikát művelő és fel- használó közönségnek olyan folyóirata, mely egyaránt foglalkozik a statisztikatörténet nagy korszakaival, a jelen gazdasági, társadalmi problémáival és a jövő kihívásaival, valamint a
statisztika módszertanának alapvető kérdései- vel. E feladat elvégzéséhez nagy szükség van széles látókörű, az új iránt fogékony, nagy szaktudású, jó tollú szerzőkre, és éles szemű, igényes, a tehetséges szerzőket meglátó és egy- begyűjtő szerkesztőkre.
A Statisztikai Szemle után a demográfia tudományát magas fokon művelő intézménybe a KSH Népességtudományi Intézetébe kerültél.
Ott milyen témák foglalkoztattak?
A Népességtudományi Intézet egy követ- kező fontos időszak volt az életemben. Az in- tézet addigra a demográfia nemzetközi elis- mertséggel bíró hazai intézménye volt, elég széles kutatási palettával. Például ilyen volt a népesség előreszámítása, a családdemográfia, a vándorlás, a munkaerőpiac és a demográfiai viszonyok összefüggései, és nem utolsósorban az időskorúak helyzetének a vizsgálata. Fiatal kutatóként ez utóbbival kezdtem foglalkozni.
Európa nyugati felén, de már hazánkban is ak- koriban kezdett aktuálissá válni a népesség öregedésével kapcsolatos társadalmi-gazdasági problémák elemzése. A KSH-ban és az inté- zetben már az 1970-es évektől több adatfelvé- tel foglalkozott ezzel a témával. Mivel a fejlett világ országaiban, is több hasonló kutatás volt ebben az időszakban, módomban állt néhány konferencián részt venni és a nemzetközi tu- dományos életbe is bekapcsolódni.
Gondolom, ezeknek a kapcsolatoknak is köszönhetően, többször dolgoztál külföldön. A magyar statisztika és személyesen számodra is nagy elismerés, hogy 2011-ben ENSZ Statiszti- kai Bizottságának elnökévé választottak. Ez a funkció mit jelent a gyakorlatban, milyen fel- adatokat kell megoldani?
A hazai statisztikusok és demográfusok már a XIX. század óta intenzíven részt vesz-
nek a nemzetközi szakmai életben. Szerencsé- re ez a hagyomány lényegében töretlen volt, még ha szocializmus idején voltak is admi- nisztratív és politikai korlátok. Így mindnyá- junk számára természetes volt, hogy megis- merhettük más országok és nemzetközi szer- vezetek szakmai eredményeit, sőt bekapcso- lódtunk nemzetközi projektekbe. Erre nekem is módom volt, többször vettem részt Genfben többhetes vagy több hónapos munkákban, majd hosszabb időre meghívtak dolgozni Genfbe, az ENSZ európai központjába. Ezek a munkák további izgalmas szakmai erőpróbát jelentettek, és egyben hozzásegítettek bizo- nyos nemzetközi rutin megszerzéséhez is. Az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnöki tiszte, amelyet idén nyertem el, szinte a megkoroná- zása eddigi nemzetközi szakmai tevékenysé- gemnek. Ebben a pozícióban az ember közre- működhet a statisztika globális harmonizálásá- ban, előmozdíthatja hasznos és fontos nemzet- közi statisztikai standardok és ajánlások meg- születését és mind szélesebb körű alkalmazá- sát. Persze valószínűleg soha nem jutunk el odáig, hogy minden országban alkalmazott standardok legyenek, hiszen az ENSZ- tagállamok statisztikai rendszereinek fejlettsé- ge és működési módja igen eltérő. A mai, globalizáltnak nevezett világban azonban kü- lönösen fontosak a nemzetközi statisztikai standardok és ajánlások, hiszen a gazdasági és társadalmi folyamatok többsége sem csak egy- egy országban hat, a környezeti problémák or- szághatárokon, sőt kontinenseken is átnyúlnak.
A nemzetközi standardok megszületése rendkívül szerteágazó, hosszadalmas előkészü- leteket igényel, temérdek egyeztetést kell el- végezni. A harmonizált módszerek és eljárások létrejötte Európában is hosszas egyeztetést igényel, az EU-n belüli statisztikai harmonizá- ció viszont minden tagállam számára kötelező, így a nemzetközi standardok itt sokkal jobb összehasonlíthatóságot eredményeznek. Hirte-
len nem is tudok olyan szakstatisztikai terüle- tet mondani, ahol ne lennének kötelező euró- pai szabályok. Természetesen a „közös neve- ző” megtalálása a szakstatisztikai területeken nem egyforma sebességgel halad előre. Miután az Európai Unió elsődlegesen gazdasági kö- zösség, a gazdaságstatisztikai harmonizáció némileg előrehaladottabb.
Mennyire marad szabad mozgásterük a nemzeti statisztikai hivataloknak elképzeléseik megvalósításához?
Az Unióban a nemzeti hivatalok szaksta- tisztikáit körülbelül nyolcvan százalékban ha- tározzák meg az európai jogszabályok. Termé- szetesen, ha egy kormány fontosnak tartja egy- egy társadalmi, gazdasági téma saját szempon- tú statisztikai vizsgálatát, akkor azt minden kü- lönösebb egyeztetés nélkül megteheti. Miután a statisztikák készítése nem olcsó és a költsé- gek nagy részét elviszik az uniós statisztikák, gyakran a kemény költségvetési korlát az oka, hogy egy-egy ország nem, vagy csak korláto- zottan vizsgálja azokat a társadalmi-gazdasági jelenségeket, amelyek kívül esnek az uniós kö- telezettségeken.
A hivatalos statisztika európai koordináci- ójának eszköze az Európai Statisztikák Gya- korlati Kódexe. Ebben fontos szerepet kap a statisztikai adatok minősége, a bizalmas ada- tok védelme és a nemzeti statisztikai hivatalok függetlenségének kérdése is. A KSH milyen eszközökkel biztosítja ezeknek az elveknek az érvényesülését?
Mindhárom általad említett kódexelv fon- tos és szorosan összefügg egymással. A sta- tisztikai adatok minősége elsődleges fontos- ságú minden statisztikai hivatal munkájában.
A jó minőségű adatok előállítása és minőségi szolgáltatások nyújtása valamennyi statiszti-
kai hivatalnak a legfontosabb célja. Ehhez szorosan kapcsolódik az adatok bizalmas ke- zelése, ami az adatszolgáltatók bizalmának a feltétele, enélkül nem lehet jó minőségű sta- tisztikai adatokat előállítani. Ugyanakkor az adatok minőségében, objektivitásában akkor bízhatnak a felhasználók, ha a statisztikai hi- vatal szakmai és intézményi függetlensége biztosított. Működésének hosszú története so- rán a KSH az adatvédelemre mindig különös figyelmet fordított, a bizalmas adatok kezelé- sének módszertanát és intézményi feltételeit azonban folyamatosan meg kell újítani. Ezért erősítettük meg a hivatalban az adatvédelem szervezeti mechanizmusát, elfogadtuk az adatvédelmi koncepciót, felállítottuk az Adatvédelmi Bizottságot és még egy sor in- tézkedést tervezünk az adatvédelem erősíté- sére. Nemcsak arra kell figyelemmel len- nünk, hogy a hivatalból kikerülő adatok egyedileg ne legyenek azonosíthatók, hanem arra is, hogy az adatfelhasználóinknál már meglevő, sokszor igen gazdag adatállomány- nyal összevetve se történhessék meg az ada- tok egyedi azonosítása. Ahhoz, hogy a felfe- dés kockázatát minimálisra csökkentsük, a hivatali munkatársaknak állandóan „résen”
kell lenniük, folyamatos módszertani munkát kell kifejteniük. Fontos ugyanakkor, hogy miközben biztosítjuk a bizalmas adatok vé- delmét, ne akadályozzuk az adatfelhasználó- inkat a hivatal gazdag adatvagyonának meg- ismerésében, felhasználásában.
Visszatérve a függetlenség kérdésére, az Európai Unió intézményei kiemelten figyelik ennek megvalósulását az európai országokban.
Az európai statisztikai rendszer működését szabályozó uniós rendelet módosításának is az az egyik legfontosabb eleme, hogy megteremt- se a nemzeti statisztikai hivatalok szakmai és intézményi függetlenségét, ezáltal erősítse az egész európai statisztikai rendszer iránti bi- zalmat.
Különböző beosztásokban irányítottad, felügyelted a 2001. és a 2011. évi népszámlá- lások teljes munkafolyamatát. E munkák kap- csán milyen tapasztalataid vannak a népszám- lálásokról, különös tekintettel a közelmúltban végrehajtott 2011. évire?
A 2011. évi népszámlálás előkészítése és lebonyolítása nehéz körülmények között zaj- lott, de a kollégák kiváló együttműködése és áldozatos szakmai munkája meghozta gyümöl- csét. A népszámlálás összeírási teendői, a te- repmunka sikeres volt. Ebben jelentős szerepet játszott a KSH-s kollégák gondossága mellett a velünk együttműködő egyházak, civil szerve- zetek, adatvédelmi szakértők és vezetők, az önkormányzatok munkája és támogatása.
Mindez elősegítette a szakmai munka haté- konyságát és a lakosság bizalmának, válasz- adási hajlandóságának erősítését. A média is túlnyomóan tényszerű és szakszerű tájékozta- tással támogatta ezt a fontos ügyet, ami nyil- vánvalóan hozzájárult az összeírás sikeréhez.
Különösen kedvező eredmény a nemzetközi mércével mérve is magas, közel 19 százalékos internetes adatszolgáltatás. A jövőben ennek tapasztalatait hasznosítani tudjuk a többi la- kossági összeírásban is. A népszámlálási ada- tok minél gyorsabb megismerése érdekében, az egyszázalékos minta gyors feldolgozása alapján 2012 októberében nyilvánosságra hoz- tunk egy országos adatokat tartalmazó kiad- ványt. Az adatrögzítés modern, optikai jelfel- ismerő rendszerrel történt, különleges bizton- sági és szakmai minőségellenőrzési technikák- kal. A teljes kérdőívmennyiség feldolgozása után, 2013 első negyedévétől kezdődik a rész- letes adatok publikációja. Ennek egy része, követve a népszámlálási hagyományokat, nyomtatott kiadványként jelenik meg. A 2011.
évi népszámlálás adatainak közzétételében nagy jelentősége lesz azonban a mindenki által letölthető információknak, az egyedi igények
teljesítésének és a kutatószobai felhasználás- nak. Ebben az összefüggésben még nagyobb jelentőséget kap az adatvédelem és az adatvé- delemmel kapcsolatos módszertani megoldá- sok. 2013-ban már elkezdjük a felkészülést a következő népszámlálásra. A következő cen- zus során minden bizonnyal még nagyobb je- lentősége lesz az adminisztratív adatok fel- használásának. Ehhez azonban olyan jogszabá- lyi környezetre van szükség, amely biztosítja a KSH számára az adminisztratív forrásokhoz való hozzáférést, valamint a nyilvántartások olyan adattartalmára, amely legalább részlege- sen biztosítja, hogy a népszámlálási informá- ciók előállíthatók legyenek.
Úgy látom, hogy az informatika fejlődésé- nek köszönhetően az 1990-es évek közepétől paradigmaváltás zajlik a statisztikában, amely hat az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és az adatközlés minden fázisára. Mindezek hogyan befolyásolják a KSH hosszú évtizedek alatt ki- alakult szervezeti struktúráját?
A hivatal munkafolyamatira, a belső mun- kamegosztásra, és ezzel összefüggésben a szervezeti struktúrára nemcsak az informatikai lehetőségek gyors változása, hanem sok egyéb tényező is hatással van. A felhasználók igényei gyorsan növekednek, egyre több adathoz, egy- re rövidebb idő alatt szeretnének hozzáférni.
Ez jelentős módszertani és technikai változta- tásokat igényel. Folyamatosan változik körü- löttünk a nemzetközi és a hazai szabályozási környezet, a költségvetési korlátok is nyilván- valók. A jobb, hatékonyabb működés érdeké- ben kitűztük a sikeres működést garantáló stra- tégiai célokat, és ezeknek megfelelően alakít- juk folyamatosan statisztikai rendszerünket.
Működésünk alapelvei közé tartozik, hogy megőrizzük a statisztikai szolgálat másfél év- század alatt felhalmozott értékeit, rugalmasan alkalmazkodjunk a XXI. század változó igé-
nyeihez, megőrizzük hitelességünket itthon és a nagyvilágban, folyamatosan javítsuk adata- ink és szolgáltatásaink minőségét. Legfonto- sabb stratégiai céljaink közé tartozik a KSH szolgáltató jellegének erősítése, a felhasználói igények gyors és rugalmas kielégítése. Az adatszolgáltatók és a felhasználók bizalmának is alapja, hogy adatkezelésünk szigorú adatbiz- tonsági és adatvédelmi feltételek között törté- nik. Igen fontosnak tartom azt is, hogy az adat- felhasználók tisztában legyenek az adat- előállítás teljes folyamatával, ennek minden részletével. Ezért lényeges hogy hivatalunk működése átlátható, az adatfeldolgozás folya- mata részletesen dokumentált, a fontos szak- mai és módszertani információk pedig bárki számára hozzáférhetők legyenek.
Említetted a KSH szolgáltató jellegének erősítését, milyen feladatokra és tevékenysé- gekre gondolsz?
A felhasználók adatainkat nyomtatott és elektronikus kiadványainkból és tájékoztatási adatbázisunkból ismerik meg. Főleg az elekt- ronikus tájékoztatás területén kell gyors fej- lesztéseket végrehajtanunk, az informatikai le- hetőségek bővüléséhez és a felhasználók igé- nyeihez igazodva. Ugyanakkor a KSH fontos hagyományának tartom, hogy története során erős hangsúlyt fektetett értékes elemző kiad- ványok megjelentetésére azaz, nemcsak adat- tárakat publikált, hanem segítette az olvasókat abban, hogy az adatok mögé lássanak, el tud- janak igazodni a statisztikai összefüggések vi- lágában. Állandó törekvésünk, hogy lerövidít- sük az adatgyűjtés és az eredmények közzété- tele közötti időtartamot, és gyorsan reagáljunk a felhasználók igényeire. Céljaink közé tarto- zik, hogy a tudományos kutatás, az állami és az üzleti szféra igényeit minél több hozzáadott értékkel szolgáljuk ki, vagyis ne csak adatokat bocsássunk rendelkezésre, hanem igény sze-
rinti szolgáltatásokat is nyújtsunk. Ez eseten- ként az eddigi gyakorlattól eltérő szemléletet is igényel. A tudományos kutatások támogatása érdekében az Európai Unióban és hazánkban is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a kuta- tók – betartva a szigorú adatvédelmi szabályo- kat – minél részletesebb statisztikai informáci- ókhoz jussanak. Ezt elsősorban úgy tudjuk elősegíteni, hogy bővítjük a biztonságos adat- védelmi környezetet jelentő kutatószobai ka- pacitást.
Milyen feladatokat kell megoldani az ada- tok és szolgáltatások minőségének javítása ér- dekében, és hogyan kívánod növelni a KSH működésének hatékonyságát?
A hatékonyság növelése folyamatos fel- adat. Ahogy a technikai lehetőségek bővülnek, a statisztikai módszerek gazdagodnak, a fel- használói igények változnak, folyamatosan szükség van megújulásra. Vagyis nem nulláról indulunk, hanem több évtizedes folyamat egy- egy újabb állomásához érkezünk, amikor egy- egy újabb fejlesztést lezárunk, újabb eszközö- ket használunk. Napjainkban az adat-előállítási folyamat standardizálásán van a hangsúly, megőrizve eközben a szakmai munka igényes- ségét, a statisztikusok kreativitását, munkájuk alkotó jellegét.
A vállalkozások és az intézmények körében végzett adatgyűjtéseket gyakorlatilag teljesen elektronikus felületre tereltük, 2013-től az adat- szolgáltatók a legtöbb adatgyűjtésünk esetében már csak az Elektra rendszeren keresztül szol- gáltatnak adatot. A felhasználóbarát Elektra rendszer kialakítása jelentős fejlesztés volt mind statisztikai, mind informatikai szempontból.
Használatát fokozatosan kiterjesztjük úgy, hogy a jövőben a legtöbb adatgyűjtésünk beléptető pontja az Elektra legyen.
Egy másik hatékonyságjavító, az adatgyűj- tések standardizálását szolgáló eszköz az Egy-
séges Adatfeldolgozó Rendszer (EAR), amelynek fejlesztése lezárult. Jelenleg arra irányulnak az ezzel kapcsolatos munkák, hogy adatfeldolgozásaink lehetőleg minden szaksta- tisztikai területen az EAR-ban történjenek, ami a jelenlegi fragmentáltsághoz képest jelentős hatékonysági és minőségi előnyökkel jár.
A statisztikában egyre fontosabb szerepet kap az adminisztratív, hatósági nyilvántartások statisztikai célú felhasználása, ezzel is csök- kentve az adatszolgáltatói terheket. Ahhoz, hogy a különböző nyilvántartásokat felhasz- nálhassuk, javítani kell azok minőségét. Ezt a fejlesztési munkát részben a KSH-ban, de na- gyobb részt a statisztikusok bevonásával a nyilvántartások gazdáinál kell elvégezni.
A lakossági felvételek módszertanát is ösz- sze kell hangolnunk, egységesítenünk kell az ún. survey-módszertant. Ehhez kapcsolódik az összeírói hálózatunk professzionális jellegének erősítése. Ugyanakkor gondolnunk kell az új technikai megoldásokra is, például a mobil eszközök használatára, az internetes és telefo- nos kérdezés megvalósítására a lakossági fel- vételekben. A lakossági adatgyűjtésekben álta- lánossá tettük idén a mobil eszközök használa- tát, vagyis összeíróink hordozható számítógé- peken rögzítik a helyszínen az információkat.
Egyes kiemelt és különösen költséges szakstatisztikai területen az adat-előállítás tel- jes folyamatát ésszerűbbé kell tenni, aminek megvalósítása szintén jelentős módszertani és informatikai fejlesztéseket igényel.
A szűkebben vett statisztikai tevékenysé- gek mellett intézményi kapcsolatainkat is erő- sítjük. Hatékonyabbá tesszük az Országos Sta- tisztikai Tanács munkáját, ezért számos mun- kacsoport alakult az OST-n belül, hogy a hiva- talos statisztikai szolgálatban felmerülő külön- böző szakmai kérdések mélyebb megvitatására kerülhessen sor. Az adatok minél jobb haszno- sulása a statisztikai tevékenység hatékonysá- gának egyik eleme, ezért adatfelhasználóink-
kal folyamatosan olyan rendezett, szoros kap- csolatot alakítunk ki, melyben az információk visszacsatolása is biztosított. Felhasználói fó- rumok egész sorát rendezzük a nagy egyetemi városokban és Budapesten, ahol bemutatjuk az adatokhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés újabb lehetőségeit. Emellett kutatási, együtt- működési megállapodásokat kötünk egyete- mekkel, a szakmai kapcsolatok erősítése és a statisztikaoktatás támogatása érdekében.
Az intézményi kapcsolatok erősítéséhez tartozik, hogy a KSH-nak milyen a kapcsolata az MTA Statisztikai Bizottságával és egyálta- lán a statisztikával foglalkozó, a statisztikát oktató tudományos élettel, az egyetemek, főis- kolák statisztikai részlegeivel, valamint a Ma- gyar Statisztikai Társasággal.
A hivatal 145 éves történetében voltak olyan korszakok, amikor igen szoros, a mainál szorosabb volt a Magyar Tudományos Aka- démia és a KSH közötti kapcsolat. Korábban szép számmal voltak statisztikus akadémiku- sok, de ettől függetlenül is a hivatal feladatai- ból természetesen következik, hogy együttmű- ködik a tudományos világgal, így természete- sen ma is együttműködünk a testülettel.
Ugyanakkor nagy visszalépésnek tartom az MTA azon döntését, hogy megszünteti az önálló Statisztikai Bizottságot, és összeol- vasztja azt a Jövőkutatási Bizottsággal. A hi- vatal, mint a statisztikai szakma központi in- tézménye támogatni kívánja a statisztikai tu- domány képviselőit, művelőit abban, hogy si- kerüljön ismét a megfelelő szintre emelni a statisztika intézményi helyét az Akadémián belül. Ez is indokolja egyébként, hogy szoros kapcsolatot tartunk fenn a felsőoktatási intéz- ményekkel, ahol a statisztika tudományát mű- velik. Fontosnak tartom emellett a statisztikai kultúra erősítését általában is, hogy adatfelvé- teleinket olyan közegben hajthassuk végre, és
adataink olyan közegben hasznosuljanak, ahol a résztvevők tisztában vannak a statisztikai in- formációk jelentőségével, társadalmi és gazda- sági hasznával. Sokat segíthet e vélemény ki- alakításában a statisztikusok civil szerveződé- se, a Magyar Statisztikai Társaság, amelyet a hivatal folyamatosan támogat.
1874-től, az első statisztikai törvény meg- alkotásától körülbelül 20-25 évenként született új statisztikai törvény. (Jelenleg a hatodiknál tartunk.) Beszélgetésünk zárásaképpen arról érdeklődöm, van-e elképzelés a jelenleg hatá- lyos statisztikai törvény megváltoztatására?
Az 1993-ban elfogadott statisztikai tör- vény jól szolgálta az elmúlt közel húsz év sta- tisztikai munkáját. Ezt a törvényt azonban többször módosítani kellett, hiszen a statiszti- kát körülvevő társadalmi, gazdasági és politi- kai környezet is hol így, hol úgy változott.
Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a statisztikát körülvevő jogi környezetet az uniós jogszabályok alapjaiban befolyásolják. Jelen- leg zajlik az európai statisztikai rendszer mű- ködését szabályozó 223/2009 EK-rendelet módosítása. Az új európai szabályozás célja az európai statisztikai rendszer iránti bizalom
erősítése a nemzeti statisztikai hivatalok hely- zetének megszilárdításával. Hangsúlyosan erő- síti a nemzeti statisztikai hivatalok szakmai és intézményi függetlenségét, erősíti a nemzeti hivatalos statisztikai szolgálatok koordináció- jában betöltött szerepüket, lényeges jogosítvá- nyokat biztosít számukra az adminisztratív adatforrások statisztikai célú felhasználásában az adatszolgáltatók terheinek mérséklése érde- kében.
Folyamatban van a magyar statisztikai jog- szabályoknak az uniós szabályozáshoz igazítá- sa. Bízunk benne, hogy a stratégiai céljainkkal összhangban álló jogszabályok 2013 elején már hatályba léphetnek. A célok és az irányok azonosak az új európai szabályozással: a KSH szakmai és intézményi függetlensége, a hivata- los statisztikai szolgálaton belüli koordinációs szerep erősítése és a hivatalnak a hatósági és egyéb állami adatforrások adataihoz való hoz- záférésének általánossá tétele.
Köszönöm a beszélgetést, jó egészséget kí- vánok!
Dr. Lakatos Miklós,
a KSH szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu
„A mikroadatok hozzáférésével és az adatok felfedés elleni védelmével
kapcsolatos kérdésekrôl” címmel szervezett mûhelykonferenciáról
A Statisztikai Felhasználói Tanács (SFT), a Magyar Szociológiai Társaság, a Magyar Statisztikai Társaság (MST) Társadalomsta- tisztikai, valamint Területi szakosztályai 2012.
november 6-án műhelykonferenciát rendeztek
a mikroadatok hozzáférésével és az adatok fel- fedés elleni védelmével kapcsolatos kérdések- ről a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH).
Kiemelt témaként került napirendre a 2011.
évi népszámlálás adataihoz való hozzáférés és
