Szimulációs vizsgálat a német valuta-, gazdasági és szociális unió hatásairól

928

vonulás 1985-ben kezdődött. Ma a 60—64 éves

férüaknak alig több mint a fele dolgozik. 1950-

ben az ilyen korú férfiaknak több mint 80 szá-

zaléka még a munkaerő-állományhoz tartozott.

A társadalombiztosítási juttatások először 62 éves korban illetik meg az amerikai dolgo- zókat, és ez az életkor vizválasztónak bizonyul az aktivitási magatartás szempontjából, Addig az idős dolgozók a fiatalokéihoz hasonló állá- sokat töltenek be, és körülbelül azonos számú munkaórát teljesítenek. Mihelyt azonban járni kezdenek a társadalombiztosítási jövedelmek, sok férfi kiválik az aktív keresők közül, és azok

is, akik tovább dolgoznak, egész éven át tartó teljes munkaidős elfoglaltság helyett kevésbé

megterhelő munkarendet választanak. A csere gyakran foglalkozásváltoztatással jár, mivel a részmunkaidős tevékenység sokkal gyakoribb a kiskereskedelemben és néhány szolgáltatási ágban, mint a gazdaság egyéb területein.

A gazdaság szerkezeti módosulásai és a munkáltatói—munkavállalói kapcsolatok válto-

zása szintén lényeges hatást gyakorolhat — és

már gyakorolt is — a javadalmazási megoldá-

sokra. A szolgáltatószektor gyors növekedése lassúbb fejlődéssel, sőt némi hanyatlással pá-

rosult a termékelőállító ágazatokban, és ez érintette az ágazatok és a foglalkozások viszo—

nyát is. 1950 óta az amerikai mezőgazdaságban

lekötött munkaerő-állomány aránya 14 szá- zalékról 3 százalékra esett vissza. A többi ter- me'kgyártó ágazat: a feldolgozóipar, az építő- ipar és a bányászat korábban — szokásosan —

több mint egyharmadát adta az állásoknak,

napjainkban viszont kevesebb mint negyedét.

Mérsékelten nőtt a kormányzati, nagymérték- ben pedig a szolgáltató magánszektor állásai—

nak száma, és ez utóbbi ma az összes állásnak

közel 60 százalékát képviseli,

A gyorsan fejlődő ágazatok munkáltatóinak csakúgy, mint sok mai munkába lépőnek, szük—

sége van az olyan foglalkoztatási lehetőségekre, amelyeket gyakran neveznek ,,esetlegesnek".

Egyelőre nincs ugyan egyetértés sem e fogalom mában, abban azonban közös nevezőre jutot- tak a szakértők, hogy az ,,esetleges" munka—

vállalók viszonylag lazán kapcsolódnak mun-

káltatójukhoz. Az időszakos igényeket kielé—

gítő cégeknél foglalkoztatottakat, akiket az

adott cég toboroz és fizet, de szolgálataikat

másutt hasznosítják, gyakran említik úgy, mint az új, esetleges munkaviszonyok megtestesítőit.

Más példák szerint a soron kívül, telefonon be- hivhatók, a munkaerő-kölcsönzés érintettjei és az idegen cégekhez ,,kiszerződtetettek" tar—

toznak a vizsgált körbe.

Meg kell említenünk azt az igen jelentős vál—

tást is, amely a munkaerő-állomány kor sze- rinti összetételében ment végbe. Az 1960—as és az 1970-es években gyorsan bővült a munkaerő—

forrás, ahogy a háború utáni nagy létszámú korosztályok munkaképes korba léptek. 1960

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

és 1970 között a 16—24 éves fiatalok munkaerő-

állományon belüli hányada kevesebb mint 17 százalékról több mint 24 százalékra emel- kedett. Ezután visszaesés következett. 1988—

ban a fiatalok aránya a munkaerő-állománynak már csak a 19 százalékát érte el, és az előrejel- zések szerint 2000—ben 16 százalékos lesz.

Tekintettel a viszonylag ,kisebb számú ifjú

népességre, az Egyesült Allamok munkaerő—

állománya a jövőben az eddiginél lassabban

bővül, ezért a munkáltatóknak nagyfokú talá—

lékonyságra lesz szükségük, hogy vonzó, a toborzást elősegítő javadalmazási és juttatási ,,csomagokat" tervezzenek, alkalmazzanak.

A cikk számos típust mutat be a lehetőségek közül.

(Ism.: Somogyi Miklós)

,SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLAT ,

A NEMET VALUTA—, GAszSAgI ES

SZOCIÁLIS UNIÓ HATASAIROL

(Gesamtwirtschaftliehe Auswirkungen der deutschen Wáhrungs-, Wirtschafts- und Sozialunion auf die Bundes- republik Deutschland.) — DIW—Wochenberichte. 1990. 20.

sz. 269—277. p.

A nyugatnémet gazdaságkutató intézet

(Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung —

DIW) a Német Szövetségi Köztársaságra vo- natkozó alapváltozathoz képest ökonometriai

konjunktúra—modellel szimulációs vizsgálatot végzett a következő 3 év valószínű változásaira.

A németországi belső határok lebontását meg—

előző gazdasági kilátásokra á modellvizsgálat olyan alapváltozatot tartalmazott, amelyben a Német Szövetségi Köztársaság bruttó társadal- mi terme'ke évi 5 százalékkal (reálértékben évi 2,5 százalékkal) nőhet. Az elhatározott adó- reform középtávú hatásait is mérlegelve a költ—

ségvetés kiadásaira ugyancsak évi 5 százalékos növekedést számítottak az ún. ,,potenciálorien—

tált" változatban, amelyre az jellemző, hogy nem megtakarító jellegű, hanem az állam maga—

tartása a személyi és anyagi infrastruktúra ki- építésére irányul, és a gazdaság korszerűsítésére ösztönöz.

Az alaphelyzet modellszámítása szerint 1990 és 1993 között 1090 milliárd márkáról 1270 mil—

liárd márkára növekszenek az állam kiadásai, ezen belül 423 milliárd márkáról 493 milliárd márkára nőnek a társadalombiztositás kiadá- sai. A költségvetés bérjellegű kiadásai évi 5,2, egyéb folyó kiadásai évi 5,4 százalékkal (270, illetve 274 milliárd márkára) nőhetnek, ennél

gyorsabb (évi 6,1 százalék) az állam bruttó be—

ruházásainak növekedése (68 milliárd márká- ra). A lakosság részére teljesítendő állami fizetések évi 3,1 százalékkal (442 milliárd már—

kára) nőhetnek, ennek az összegnek több mint 70 százalékát a társadalombiztosítás fedezi.

Az állami költségvetésből a vállalatoknak jut- tatott összegek évi 3,7, a kamatfizetések évi

S TATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

3,1, a külföldre irányuló fizetések évi 4,8 szá—

zalékkal nőhetnek a számítások szerint (l993—

ban a vállalatoknak 58 milliárd márkát juttat—

hatnak).

Az alaphelyzet modelljét kiegészítették a va—

lutaunióval kapcsolatos fontosabb hatásokkal, mérlegelve azok terheit a nyugatnémet gazda- ságra. A Német Demokratikus Köztársaság infrastruktura-korszerűsítő beruházásai például évente mintegy 50 milliárd márka többletki—

adást hozhatnak, nagyrészt az állami költség—

vetést terhelően. Feltételezték, hogy nem vál- toztatják az adórendszer mértékeit, hogy a konjunktúra tendenciái fenntarthatók legyenek, valamint hogy csökkentik a katonai kiadásokat és az állami támogatásokat. A Német Demok—

ratikus Köztársaság költségvetésére hárítható

dehcit összegére is készült szimuláció, felmérve,

hogy a nemzetközi tőkepiacokon javulni fog a keletnémet gazdaság megitélése. A Német Szö- vetségi Köztársaság megnövekvő költségvetési terheit a pozitiv gazdasági hatásokkal is össze—

hasonlították, Várható például, hogy elsősorban nyugatnémet cégeknek jutnak azok a többlet—

rcndelések, amelyek a Német Demokratikus Köztársaságban a fogyasztási cikkek és beru—

házási javak iránt megnövekvő igényből cred- nek. Becslések készültek a Német Demokra- tikus Köztársaság várható növekedési ütemére, a jövedelmek alakulására, Ezek szerint a Ne'- met Demokratikus Köztársaság bruttó tár—

sadalmi terméke 1991—ben 250 milliárd márka lesz (a közös valutában), ezen belül a lakosságra (170 milliárd márka) és az államra (45 milliárd márka) jutó felhasználás nagy mértékben függ a Német Demokratikus Köztársaság állóesz- köz—beruházásai (70 milliárd márka), exportja (45 milliárd márka), valamint importja (80 mil- liárd márka) alakulásától.

Változatlannak feltételezve (] :l átváltási arány mellett) a lakosság nettó jövedelmének munkából származó részét, a szimulációs mo—

dell mintegy egymillió munkanélkülivel (és se- gélyezésükkel), s a nyugdíjak növelésével szá- mol. Feltételeze's szerint csökken a lakosság megtakarításának hányada, és az export is erö- teljesen csökken, mind az arak, mind a mennyi- ségek visszaesnek. Az egyes felhasználói célok- hoz rendelten becsülték (folyó áron) az import alakulását: a lakossági felhasználáshoz (ZOO/(, , az állóeszköz-beruházásokhoz (40%), valamint a kivitelhez (30%).

A modellben két nagy importbeszerzési irányt vizsgáltak: a Német Szövetségi Köztár- saságét. valamint a világ többi országáét.

Az előbbi eszerint mintegy 40 milliárd márka értékű árut és szolgáltatást szállíthat évente a Német; Demokratikus Köztársaságnak, ami az eddigi exportszínvonalhoz viszonyitva — egy—

szeri hatásként legalább 30 milliárd márka összegű impulzust ad a nyugatnémet gazda- ságnak. Az 1992—re és 1993—ra készült modell—

számítás szerint az export évente további 10-10

922

milliárd márkával növelhető a Német Demok- ratikus Köztársaságba, az ott felgyorsuló gaz- dasági fejlődés várható importszükse'gleteit Hgyelembe véve. Mivel a nyugatnémet gazda- ság igényei szerint gyorsan növekedhetnek a Német Demokratikus Köztársaság exportszál- lításai a belne'met áruforgalomban, várhatóan nem romlik tovább a kereskedelmi mérleg egyen- lege.

Évente legfeljebb 20 milliárd márkával vet-

ték figyelembe a modellben a Német Szövet- ségi Köztársaság vállalatainak közvetlen be- ruházásait a keletnémet gazdaságban, ugyan- akkor az emlitett kedvező befektetésekre te—

kintettel a nyugatnémet telepítésű üzemek be- ruházási lehetőségei szűkülni fognak.

Jelentőségének megfelelően kezeli a modell- számítás a Német Demokratikus Köztársaság- ból áttelepültek hatását a nyugatnémet gaz- daságra. Hetente még mindig négyezren je- lentkeznek letelepedési szándékkal, s az év első 4 hónapjában mintegy 175 000 keletnémet ér—

kezett. Bár az áttelepülés üteme feltehetően csökkenni fog, az nem szűnik meg, ütemét a munkaalkalmak száma határozza meg, A vonz- erő attól függ, hogy milyen gyorsan találnak állást a Német Szövetségi Köztársaságban, és a lényegesen nagyobb jövedelmekre tekintettel növekszik majd a két országrész közötti ingá- zás. A számítások szerint az áttelepültek száma évente százezerrel nőhet a jövőben; ez annyi- ban lehet pozitív hatású, hogy a Német Szö- vetségi Köztársaság munkaerőpiaca rugalma—

sabban képes majd alkalmazkodni a gyors gaz—

dasági növekedéshez.

Az áttelepültekkel is összefügg a lakáshiány, amely már jelenleg is súlyos gond a nagyobb iparvárosok vonzáskörzetében, Szorosan ösz—

szefügg az ingatlanhelyzettel és a lakásépítéssel a kamatszint alakulása is, amelyre részletes szimuláció készült. Ebben azzal szamoltak, hogy a pótlólagos beruházások az áttelepül—

tekre tekintettel elérik az évi 5 milliárd márkát, ezen belül a költségvetési források részesedése 2 milliárd marka. Az eddigieknél gyorsabb lesz a lakáspiaci árnövekedés, ami az építőipar számára bővülő piacot biztosíthat.

Megvizsgálták, hogyan alakul a Német De- mokratikus Köztársaság költségvetési hiányá—

nak (számítások szerint évi 50 milliárd márka) pénzügyi fedezete, mennyiben terheli a deficit a nyugatnémet gazdaságot. Számitásba vették a szükséges pótlólagos hitelfelvételeket a nem—

zetközi tőkepiacon, valamint a KGST-orszá—

gokkal folytatott külkereskedelem várható egyenlegeit (a Német Demokratikus Köztár- saság hitelkihelyezéseit). A számítások szerint évente 35410 milliárd márka terheli a Német Demokratikus Köztársaság költségvetését az emlitett detieitből, amelyhez a tőkepiacon a fedezetek megteremthetők, Külön elemezték a felvehető hitelek kamatterheit és ezek hatását a német gazdaság fejlődésére.

930

A modellszámítás szerint az első évben (l99l—

ben) mintegy 30 milliárd márka kiviteli többlet keletkezik a Német Szövetségi Köztársaság javára, ez azonban a pénzpiacot, illetve a nyu—

gatnémet gazdasagot nem terheli. Ezt a kiviteli többletet ugyanis a fogyasztás mérséklése és egyéb pótlólagos megtakarítás nagyrészt képes ellensúlyozni mind az állam, mind a gazdaság pénzfelhaszm'ilásában. [Erősíti ezt a számítási eredményt, hogy 1989—ben a Német Szövet- ségi Köztársaság összesen 100 milliárd márka kiviteli többletet ért el a külkereskedelmében, így a nyugati partnereknek eddig nyújtott hi—

telek visszafogásával finanszirozni lehet a Ne'—

met Demokratikus Köztársasággal folytatott kereskedelem kiegyenst'tlyozatlanságát is.

Az alaphelyzethez viszonyítva l990—l993-ra

olyan előrejelzés készült, amelynek eredmé- nyei a következő változásokkaljellemezhetők:

- az egyesített német gazdaságban megnő az egy foglal—

koztatottra juto termelékenység;

— az alaphelyzethez viszonyitva egyre erőteljesebb a bruttó tarsadalmi termek növekedésének gyorsulása;

A a gépberuházások értéke (az elöbbi sorrendben) (),4, 0,5 és l,5 százalékkal gyorsabban nőhet, mint az alap—

valtozatban ;

— a német gazdaság exportpoteneíálja is gyorsabban bö- vül, mérsékeltebbek az importbövülés ülemeltére'sei;

— végső hatásként a bruttó társadalmi termek folyó áron l,l, 1,9 és 2,(i százalékkal gyorsabban nőhet, ugyan- akkor az áremelkede' gyorsulása — a szamitasok szerint — O,] , 0,4 és O,6 százalékos lesz;

; kissé növekszik a lakossági fogyasztás, ugyanakkor a nettó bér és kereset ennél jóval gyorsabban nőhet;

— kezdetben igen gyors, majd stabilizálódó a vállalatok jovedelemnovekedési tobblete.

Ezt a n'ovekedésgyorsitó impulzust a Német Szövetségi Köztársaság gazdasága a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló export nagymértékű bővülésének köszönheti, ennek hatására a nyugatnémet gazdaság foglalkozta—

tottjainak száma 250 OOO-rel meghaladja az

STATISZTIKAI IRODA LMl FIGYELÖ

alaphelyzetre számítottat. A negatív hatások között említhető, hogy elsősorban a kamatszint növekedése miatt az első és a második évben az alaphelyzetnél lassúbb lesz az építési be—

ruházások növekedése (! ,2, illetve 02 százalék- pontnyi visszaeséssel), majd a harmadik évben némi (0,4 százalékpontnyi) ütemnövekedés va—

lószínű.

Az építési beruházások visszafogására vezet

a költségvetési deficit növekedése is, illetve en-

nek hatására az állami beruházások volumene—

nek csökkenése.

Az átmenet elsó két évében 40, illetve 35 mil- liárd márkával megnövekvő költségvetési de—

ficit (összességében 55 és 60 milliard márka) a

folyó áras bruttó társadalmi terméknek 2,0-—

2,5 százaléka, majd a következő években ez a hiány a felére csökken.

Külön—külön is elvégezték a hatáselemzést a Német Szövetségi Köztársaság tartományaiia, illetve a szövetségi költségvetésre, és kimutat- ták, hogy a gazdaság gyorsabb fejlődésének többleteredményei (a vállalatok és személyek

adóiból) a helyi költségvetéseket kedvezőbb

helyzetbe hozzák, mig a terhek nagyobb része a szövetségi költségvetésre hárul. Politikai dön- tést igényel, hogy a teherviselésbcn az egyes jovedelemtulajdonosok milyen részt vállalja—

nak. Mérlegelni kell továbbá, hogy a tervezett adócsökkentő intézkedéseket a következő évek- ben mennyiben valósíthatják meg (olyan vál—

tozat is szerepel a szimulációban, hogy lemon—

danak a tervezett könnyítések nagy részéröl).

Az állami költségvetés ugyanis 1990—ben az erő—

södó konjunktúra következtében az alaphely—

zethez képest 20 milliárd márkával nagyobb bevételhez jut.

(lsm. : Nádudvari Zoltá/i)

TÁR SADALOMSTAT! SZ'lil K A

M A SZLOV, SZ:

A POLITIKA) SI'ATIS -TlKA MUTATOSZAM RENDSZERE

(Formirovanie szisztemü pokazatelej politieseszkoj sta- tisztiki.) — Vesztnik S:!aliszliki. l990. évi 4. sz. 20—24. pl

A politikai statisztika nem új fogalom a Szovjetunióban. Ezt bizonyítja, hogy a szovjet hatalom elsö évtizedének eredményeit összesítő statisztikai kiadvany egyik fejezetét is igy nevez—

ték.

Az l963—ban kiadott statisztikai szótárban a politikai statisztikát kibővítették a választási rendszer. a társadalmi szervezetek, a politikai sajtó statisztikáját/al és a sztrájkstatisztiki'ii'al.

Az 1989—es statisztikai szótár már nem említi a politikai statisztika kérdéskörében a sztrájk- statisztikát és a tomegtajektvtatási eszkozok statisztikáját.

A fejlett tokés országok állami statisztikai szolgálatai nem foglalkoznak politikai statisz—

tikai adatgyűjtéssel, ezt választási esélyeik, illetve eredményeik megismeréséért maguk a pártok végzik. ,

A Szovjetunió Allami Statisztikai Bizottsá—

gának Tudományos Kutató Intézete, az SZKP KB Marxizmus——Leninizmus lntézetével együtt kidolgozta a politikai statisztika mutatószám- rendszerének tervezetét.

A politikai statisztika az alábbiakat vizs- gálja:

— politikai intézmények (állam és hivatalai, párt- és egyéb társadalmi vervezetek).

— politikai viszonyok (a társadalmi csoportok, népek, nemzetiségek kapcsolata, a társadalom, a kollektíva és az egyén egymáshoz való viszonya, az állam és állampolgárok hatalmi viszonya),

,- politikai és jogi normák e) érvéiiyesiilésuk.

— politikai tudat, a társat'lalom politikai és jogi kulturája.