Mayer, H. – Reich, U-P.: A kereskedelem bruttó számbavételének módszere

664

kelet Kíná'ra korlátozódik. A jövő fejlesztési kilátásait figyelembe véve úgy tűnik. hogy a területi egyensúly romlani fog.

A városok és a vidék energiatermelési és Jel—használási megoszlását a követ-kezők jel- lemzirk:

— a vidék fogyasztásának 90 százalékát helyi for- rásokból fedezik (amelyek nem kerülnek kereskedel- mi forgalomba, és kívül esnek az energiamérleg té—

teieln). és csupán egytizedét igénylik Kina kereske- delmi forgalomban levő ener iahordozőinak, jólle- het a lakosság négyötöde vidé en él;

—a kereskedelmi forgalomba kerülő energia 85 százalékát a városok veszik igénybe.

A fogyasztás szerkezetét a következők jel- lemzik:

— a legnagyobb (60-70%) az ipar részesedése.

mig a közlekedésé meglehetősen alacsony (ón/o):

-— a mezőgazdasá és a háztartások együttes igá—

nye 20 százalék körü !.

Kina jelentős nyersolajexportőr. Kitermelt kőolajának 22 százalékát exportálja, elsősor- ban Japánba és az Egyesült Államokba. Ma már gyorsan növekszik a Szingapur részére történő szállítás is. A kőolaj (és termékei) exportjának volumene 1980 és 1985 között meglkétszereződött. A szén kivi—tele kevésbé jelentős, elsősorban japán és észak-koreai piacokra irányul. Az import tételei között em—

lítést érdemel az Észak-Koreából származó szén. Az import célja a területi szénhiány enyhítése Dél-Keleten. Emellett jelentős a kakszolható szén importja is.

Kína szénkészleteit megközelítően 2000 milliárd tonnára becsülik, ami azt jelenti.

hogy - az 1984. évi kitermelési szintet tart—

va — a készlet mintegy 1000 évig lesz elég.

Az olaj- és földgázkészletek szerényebbek.

A feltárt olajkészleteket mintegy 19 milliárd barrelre becsülik, a további kutatások ered- ményeit 60—70 milliárd barrelre. A földgáz- készlet a kőolaj mennyiségének mintegy fe- lére tehető.

A vízi energia nagy lehetőségeket rejt ma- gában. Számítások szerint 676 gigawatt el- méleti kapacitásról van szó, amelyből 379 gi—

gawa—tt kihasználható. Emellett Kínában igen fontosnak tartják az apá—ly—dagályból szár- mazó, a nap-, a szélenergia-íorrásokat. úgy-

szintén a biomasszát.

Az 1985—2000. évek termelési célkitűzése a mezőgazdaság és az ipar kibocsátásának megnégyszerezése. amihez az energiaellá- tást a felhasználás hatékonyságával együtt meg kell kétszerezni. A szénkibocsátás a ter- vek szerint az 1980. évi 620 millió tonnáról 1.2 milliárd tonnára, az olajkitermelés 105—

ről 200 tonnára nő. A vízi erőművekben ter—

melt villamos energia az 58,2 milliárd kilo- wattóráról 200 milliárdra emelkedik.

A szénexport 200049 eléri a 30 millió ton- nát, amely a termelés 2.5 százalékát képvi—

seli majd, szemben az 1985. évi egyszáza-

lékos részesedéssel. A széntermelés és —ex- port expanziója nagymértékben függ a kül- földi beraházásoktól. az pedig a nemzetközi szénpiaci versenytől, tekintettel a kínai szén viszonylag gyenge minőségére. A vízi ener—

giaí célok optimistának tűnnek. amennyiben 'ZOM-sre a vízi erőművek termelése az 1985.

évi 91 milliárd kilowattóráról 200 milliárd ki—

lowatt-órára nő.

Kina atomerőművi stratégiája a bőséges uránércre épül. A terv első részét öt nehéz- vizes reaktor épitése képezné három terü- leten. Saját erőből egy kisebb atomerőmű készül. és emellett egy atomerőmű-együttmű—

ködési megállapodást írtak alá 1986—ban la—

pálnnal. Kina energiasziikségletének kielégí—

téséhez belátható időn belül az atomener- gia feltehetőleg csak csekély mértékben fog

hozzájárulni.

(Ism.: Deáky Györgyné)

MAYER, H. — REICH. U.—P.:

A KERESKEDELEM BRUTTÓ SZÁMBAVÉTELENEK MÓDSZERE

(Bruttodarstellung des Handel: in der input-Out- put-Rechnung.) - Wirtschaft und Statistik. 1987. 8.

sz. 601—609. p.

A kereskedelem — ágazati szemléletben — tartalmazza mindazoknak a gazdálkodó egy- ségeknek a tevékenységét, amelyek kizáró- lag, illetve túlnyomórészt termékek és szol- gáltatások értékesítésével foglalkoznak. Te—

vékenységi szemléletben ide sorolják a ter- melőágazatok kereskedelmi tevékenységét is.

Ennek megfelelően a kereskedelem fogalma felöleli a javak forgalmazását a megfigyelt gazdálkodók saját nevén, saját vagy idegen számlák használatával. A ,,kereskedelmi áru"

statisztikai fogalma azokat az ingó javakat tartalmazza, amelyek készen beszerezhetők, már nem szükséges -- a kereskedelmileg szo- kásosan túlmenő — átalakítás. feldolgozás az áruk továbbadásához. Tágabb értelmezésben a kereskedelemhez sorolják a közvetítő te- vékenységeket is: a vételt és eladást megbí- zásból, idegen néven és számlára végző áru-

sítást.

A kereskedelem maga is részese az érték- al—kotó folyamatnak. A szerzők elemzik a ke- reskedelmi szolgáltatások ellenértékének rendeltetését, az árrés elszámolásának a Né- met Szövetségi Köztársaságban kialakult gya- korlatát, a népgazdasági számlarendszer net- tó elszámolásait. A kereskedelmi szolgálta—

tások árviszonyait bemutatva ismertetik az input-output táblázatokkal kapcsolatos mód- szertani kérdéseket. összehasonlítják a nettó és bruttó számbavétel sajátosságait.

A Német Szövetségi Köztársaság keres- kedelme 1982. évi 1136 milliárd márka tel-

STATlSZTlKAl IRO DALMl FIGYELÓ 665

jesítményérből a kiskereskedelem forgalma 412 milliárd, a nagykereskedelemé 703 milli- árd, a közvetítő kereskedelemé közel 21 mil- liárd márka volt. A beszerzett kereskedelmi áruk értéke 906 milliárd márka, a kereske- delmi árrés 195 milliárd márka volt, ehhez járultak a saját ipari és szolgáltatási tevé- kenységek bevételei (35 milliárd márka).

Részletes forgalmi adatokat gyűjtenek a nagykereskedelemben 159, a kiskereskede- lemben 107 árucikkre. Viszonylag sok szállító és fogadó szakágazatra vonatkoznak a meg- figyelt értékesítési adatok (a nagykereske- delemben 121, a kiskereskedelemben 81 szakterületre).

Az éves költségszerkezet alapján — a ke—

reskedelmi vállalatok mellett — a termelő- ágazatok kereskedelmi tevékenységét is megtigyelik a legalább 20 főt foglalkoztató vállalatok körében. Becsléssel határozzák meg a kisiparosok megfelelő adatait az ága—

zati kapcsolatok mérlegéhez. A kereskedel- mi tevékenységeket — a szervezeti elhatáro- lású végszávmokból kiindulva — árucsoportok szerint bontják, majd a megfelelő országos forgalmi adatokhoz lhozzárendelik ezt a

(becslést tartalmazó) felosztást.

A bruttó számbavétel az egyes gazdasági ágazatok közötti forgalom alakulását vizs- gálja, de nincs tekintettel az egyes cikkek értékösszetevőire. A Német Szövetségi Köz- társaságban végzett kiegészítő felmérés cél—

ja a nagykereskedelem beszerzési és értéke- sítési, valamint a kiskereskedelem beszerzési kapcsolata-inak (termékcsoportok szerint rész—

letezett) meghatározása volt. A csoportkép—

zés szerint a lehetséges szállítók: ipar, nagy- kereskedelem, mező— és erdőgazdaság, a Né—

met Demokratikus Köztársaság, egyéb kül- földi szállítók: a lehetséges vevők: a kiske- reskedelem, a magárnfogyasztás, a közösségi fogyasztás, a szabad foglalkozásúak. A szer- zők kitérnek a beruházási célú felhasználás kezelésére és az adatellenőrzési módszerek-

re.

Az értéknövelő tevékenység a Német Szö- vetségi Köztársaság kereskedelmében 1982—

ben mintegy 150 milliárd márka értékű volt:

a közvetítő és nagykereskedelem 71 milli- árd, a kiskereskedelem 79 milliárd márka teljesítményéhez 615, illetve 290 milliárd márka értékű kereskedelmi árut közvetítettek.

A többi ágazat áruközvetítő tevékenysége az összes kereskedelmi forgalomban 15 száza- lékkal részesedett, a kereskedelmen kivül forgalmazott áruk eredeti értéke 161 millli—

árd márka volt. A nagykereskedelmi cégek és a kiskereskedők is 69 százalékban a rá- iuk íellemző nagy—, illetve kiskereskedelmi éntélkesitésre vállalkoztak, a nem kereskedel- mi cégekre nagyrészt a nagykereskedelmi tevékenység volt jellemző. Az 1982-re vonat- kozó részletező táblákban a szerzők az áru-

közvetitő tevékenységek cikkcsoport szerinti összetételét mutatják be.

A közölt adatok szerint 1982-ben megha- tározó volt a vegyipari, az élelmiszeripari, a könnyűipari áruk és a járművek aránya. A termelői áron átvett termékekre rárakodi'k az árrés: ennek értéke a közvetítő és nagyke- reskedelmi cégek forgalmában körülbelül 86 milliárd márka, a kiskereskedelemben 109 milliárd márka volt, a beszerzett kereskedel- mi áruk értékének 14, illetve 38 százaléka.

A külföldről beszerzett áruk 1982. évi bel- kereskedelmi forgalmának értéke (a teljes árukíná-latnak körülbelül 9 százaléka) 409 milliárd márka volt; a vámmal együtt szá- mítva jelentős volt a vegyi áru—k (20), az energiahordozók (15), a gépjárművek, szá- mítástechnikai termékek (12), a könnyűipari termékek (12), a villamos, optikai és vas- műszaki cikkek (9), az élő hal, a mezőgaz- dasági és a fatermékek (8 százalék) része- sedése. A szerzők hivatkoznak egy jóval rész—

letezettebb input-output táblára is, amely—

ben a megfigyelt 12 árufőcsoportot a nagy- kereskedelem 14, a kiskereskedelem 9 meg- figyelési egysége szerint határozzák meg. Ez a részletezés bemutatja az áruközvetítő lán- colat valóságos viszonyait, (: termékáram-lá- sok csatornáinak szerepét, értékarányait.

Az 1982. évi bruttó belföldi felhasználás (4560 milliárd márka) értékéhez viszonyítva - árucsoportok, szolgáltatások szerint részle- tewe -— vizsgálták, hogy mekkora a keres—

kedelem részesedése. Megkülönböztették (:

végső és a közbenső rendeltetésű kereske- delmet: eszerint a felhasznált összes áru egy- negyedét (a végső felhasználású cikkek 36 százalékát) a kereskedelmi forgalomban ér—

tékesítették. Árucsoportok szerint a kereske—

delmi forgalom aránya a teljes, illetve a végső felhasználásra történt értékesítésben eltérő volt: az élelmiszerekből, élvezeti cik- kekből 54. illetve 73, a halászati, mező- és erdőgazdasági cikkekből 45, illetve 75, a ve- gyi árukból 37, illetve 93, a könnyűipari ter—

mékekből 42, illetve 91, a villamos, optikai és vas—műszaki cikkekből 32, illetve 87, a iárművekből. számítástechni'kai termékekből 21, illetve 69 százalék volt.

Az ország 1982. évi kivitelében mindössze 9 százalék volt a kereskedelmi vállalatok közvetítő tevékenységének részesedése. A cikk ismerteti ennek árucsoportok szeri—nti

szerkezetét.

A Német Szövetségi Köztársaság háztartá—

sainak 1982. évi vásár—lásait elemezve a szer- zők bemutatják az egyes értékesítő szerveze- tek részesedését, a megtigyelt ágazatok kö—

zött szerepeltetik a nogy— és kiskereskedel- met, a mező- és erdőgazdaságot, a közüze- mi szolgáltatásokat, a közlekedést és hírköz- lést, (: vendéglátást, a la'kálskölcsönzést, a pénzintézeteket, az állami és magán szol-

666

gáltató szervezeteket, az ipart és az építő- ipart. Eszerint a lakosság összesen 825 mil- liárd _ márka értékű vásáriásából mintegy 500 milliárd márka jutott áruvásárlásra. ezen belül jelentős volt *az élelmiszerek, élvezeti cikkek (161 milliárd). a könnyűpari termékek (120 milliárd), a vegyi áruk (79 milliárd), a villamos. optikai, vas-műszaki cikkek (53 mil- liárd). a járművek és számítástechnikai ter- mékek (50 milliárd márka) vásárlásának ér- téke. A 825 milliárd márka értékű lakossági vásárlás nagy részét a kiskereskedelem bo- nyolította le. A termelőválialatok a lakos- ságnak élelmiszereket, járműveket és szol-

gáltatásokat értékesítettek nagyobb volumen- ben (az összes értékesítés értékének egyha- todával). Ezzel összevethető nagyságú volt a iakásbérletért fizetett 130 milliárd márka és a lakossági kiadások jelentős tétele volt a közlekedés. postai szolgáltatás (33 milliárd).

az energiafelhasználás (29 milliárd). a pénz—

intézeti szolgáltatás (26 milliárd márka) is.

1982-ben a lakosság a nagykereskedelem- től 28 milliárd, a kiskereskedelemtől 385 mil- liárd márka értékben vásárolt. A vásárlás áruszerkezetét részletesen be is mutatják.

(Ism.: Nádudvari Zoltán)

DEMOGRÁFIA

FRANCIAORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE

(Rapport annuel de l'lNED. La situation démog- raphíaue de la France.) —— Papulation at Avenir.

1987. 6. sz. 4—9. p.

A francia Nemzeti Demográfiai Kutató ln—

tézet (lNED) 1987 augusztusában közzé tette tizenhatodik jelentését Franciaország népe—

sedési helyzetéről. Milyen újdonságokkal szol- gál a jelentés? Kissé nőtt a születések szá—

ma, csökkent a házasságoké (bár ez nem jelent újdonságot). a legális abortuszok szá- ma lényegében nem változott. Uj típusú azonban a termékenység alakulásának meg- közelítése: az a szemlélet, ahogyan a kuta—

tók összefüggésbe hozzák a termékenységet a házasságon kívüli születések emelkedésé- vel. illetve a gyermekek születési sorrend szerinti számának alakulásával.

A népmozgalmi események összefoglaló táblája az elmúlt több mint 20 év adatait mutatja be.

A táblából levonható legfőbb következte- tések:

— Franciaország továbbvezetett anyaorszá beli össznépessége 1987. január 1—jén 55 510000 fő vat (ez az előző évihez viszonyítva 0,4 százalékos emelke—

dést mutat: a születések némile meghaladták a halálozást, a nettó vándorlási kü önbözet nullának tekinthető) ;

—- némi javulás tapasztalható a csecsemőhalan- dóság terén: 1986-ban ez az érték 8.1 ezrelék az

előző évi 8.3 ezrelékkel szemben;

— a tisztított termékenységi arányszám eny- hén emelkedett 1.82-ről 1.84—re, de ez még mín- díg igen közel áll a legalacsonyabb, 1983. évi 1.78 értékhez;

— a házasságok száma tovább csökkent, noha a csökkenés üteme lassult; a csökkenés az 1972. évi

"'!6 500 házasságkötés óta folyamatos, így 1986-ra ez a szám mindössze 266000 lett (az ötven évesnél fiatalabb koruk előtt férjezett nők számával egybe—

vetve az tapasztalható, hogy a nők 46.9 százaléka nem köt házasságot 50 éves kora előtt, azaz ayakor—

latilaa többségük egyáltalán nem köt házasságon:

— a halálozás enyhe csökkenése (abszolút száma hatezerrel kevesebb az előző évinél) a népesség öre- aedésével párhuzamos jelenség (a születéskor vár—

ható átlagos élettartam a férfiaknál 71,5, a nőknél 79.7, összeségében 75,5 év).

A születések és a halálesetek számának egybevetése eredményeképpen 4 ezrelékes természetes szaporodás állapítható meg. de a jelentés szerzői megjegyzik, hogy .,. .. vi—

iógosan kell látni, ez a pozitív érték a múlt- tól örökölt kormegoszlásból következik. Ha azonban ezt a mutatót úgy számítjuk ki, hogy a korspecilikus termékenységi és ha- landósági arányszámok 1986. évi értékeit vetjük egybe, akkor -—4,5 ezrelékes negatív egyenleget kapunk."

Folytatódik az anyaország népességének öregedése, ezzel egyidejűleg a fiatalság sú- iya csökken. A húszévesnéi fiatalabbak a né—

pesség 28,5 (1966-ban 34,1) százalékát. a 20—59 évesek 53 százalékát, a 60 évesek és idősebbek pedig 185 százalékát teszik ki. A jelentés megjegyzi, hogy a francia nemzeti- ségű népesség 1985-ben erőteljesebben nö- vekedett a honosítások számának gyarapo- dása következtében.

A jelentés részletesen elemzi a fenti de- mográfiai folyamatokat. Megállapítja, ho ya házasság fokozatosan veszít népszerűségé "I.

A házasságkötések évi száma 1975 és 1984 között 27,4 százalékkal esett vissza, és ez a visszaesés még látványosabb. ha csak a ha—

jadonok és nőtlenek hómsságzkötését tekint- jük, mert akkor a csökkenés 31,4 százalék.

Az özvegy férfiak és nők újrahózasodásl ked- ve is csökkent a halandóság csökkenésével arányban, mig az elváltak házasodási ará- nya növekvő. Ez utóbbi természetesen a vá- lások számának emelkedésével van össze- függésben. Mindazonáltal az elváltak újra—

házasodásának ez az emelkedése nem tar—

tott lépést az elváltak számának növekedé—

sével. tehát a házasságellenesség nemcsak a haiadonok és nőtlenek, hanem az elváltak

körében is terjedt.

A termékenység területén is alapos válto- zások történtek. A legmeglepőbb fordulat a házasságon kivüli születések rohamos növe—

kedése: 1985-re megközelítették a születések