A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékének története

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETE}I KÖZPONTI KÖ~YVTÁR:\

MŰSZAKI TUDQ}IA~YTÖRTÉ~ETI KIADV Á~YOK

7. SZÁM

Dr. VENDL ALADÁR

A BUDAPESTI JVIŰSZAKJ EGYETEM ÁSV ÁN-Y-· ÉS FÖLDTANI TANSZÉK.ÉNEK

TÖRTÉNETE

A MŰVELŐDÉSüGYI lVIINiISZ'I1ER RENDELETÉRE

*

TANKöNYVKIADÖ, BUDAPEST

A hudapesti

műszald

egyetem ásYl'tuy- és földtani tanszékének története

I. BeYezetés

A

műszaki jellegű

egyetemek tanszékeinek,

illetőleg

tanárainak Immkaköl'e hármas. El6ször az oktatás-nevelés munkáját kell elvégezni, másodszor kutató munkával tovább kell fejleszteni - esetleg több irány- han is -;- a tanszék jellegzetes tudományát és harmadszor meg kell állapítani a tudományos alapot az ipar, vagyis általában az élet olyan gyakmlati feladatainak megoldására, amelyeknek tudományos része az illet6 tanszék körébe vág. Az utóbbi munIw is tulajdonképpen töhbé- kevéslJé a tudományt fejleszti és sokszor igen hosszan tartó.

Valamel v m{íszaki egyetemi tanszék történetének merrírásakor ezt a hál'lna~ feladatot kcll szem elótt tarümi. A tanszékek~ oktatói- ncve16i munkásságúnak az eredményeit

meglehetősen

nehéz évtizedekre visszamen61eg szemléltetni. Nehéz azért, mert ez az eredmény abban a

tudásb(l:il tömörÍtődik,

amelyet a hallgatók maguknak vittek ki az életbe.

A vizsgaereclmények osztályzatokban kifejezett alakja nem nyújt

erről hűséges

képet. A tapasztalt pedagógusok jól tudják, hogy sok vizsgázó rövid

idő

alatt a vizsga

előtti

lHlpokhan felszed annyit, hogy vizsgája igen jó eredménnyel

végződik,

de a hirtelen felszedett anyag hamar elpárolog. Az az igazi tudás, ami valóban hosszú

ielőn

keresztül is meg- maracl.

Ezért az

oktatói-nevelői

munka története

főleg

az oktatás mene- tének és

fejlődésének

a rögzítésében merül ki.

A tanszék tudománvos munkássárrának az értékelése teljesen biztos alapokra épül. A megjel~l1t tudomány~s munkákban feltárt eredmények híven tükrözik - persze a munka megjelenésének

időpontját

s a tudo- mány akkori fejlettségét tekintetlJe véve - az új megállapításokat.

::\íindegyik egyetemi tanszék - ha arra való professzor a

vezetője

- egy-egy tudományos központ, amelyben állandóan újabb és újal)b tudományos eredmények születnek.

Ez a dolgozat

főként

az ásvány- és földtani tanszék tudományos munkásságának

fejlődését

s eredményeit óhajtja összefoglalni.

Előre

1* - 12-19

3

várható, hogy ebben a

fejlődésben

lesznek lassúbb és gyorsabb

ütemű időszakok,

a

tanszékvezető

tanár képessége és mozgékonysága szerint.

Ki fog derülni, hogy a tanszék olyan hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki, amely"nek eredményei az ásványtan és a földtan

^{különböző}

tudományágait egy évszázadon át óriási lépésekkel vitték

előre.

Noha sem az ásványtan, sem a geolÓ2:ia nem kifejezetten

műszaki

tudomány, mind a kettő" sokszorosan ~kapc~olódik műszaki munkákhoz, esetleg a mérnöki munka

első

szakasza. l\Iind a

kettő

a nyersanyag- kutatás alapja. A geológia csaknem mÜldell mérnöki mUllkával kapcso- latos.

Elsősorban

a mélyépítési és vízépítési mUlLlzákban

alapvető,

de fontos az út-, vasút- és hídépítésben is.

Ezért az ásvány- és földtani tanszék igen sokszor oldott meg m{Íszaki munkákkal

összefüggő

geológiai,

kőzettani,

hidl'ogeológiai kér- déseket. _ Ezekkel kapcsolatban többnyire fontos tudományos megálla- pításokhoz is jutott. Különösen az utolsó ötven év alatt fejtett ki ebben az ü'ányhan

erősebb

tevékenységet, amióta a mtÍszaki geológia fontossága a mérnöki munkakörben napról napra mindjobban kidomborodott. Jól

kitűnik

ez

éL

mai

mérnökképzésből,

amennyibell a mérnökhallgatók részére

kötelező

a "mérnökgeológia" tanulása is.

II. A J ózsef-ipartulloda "természetrajz, termesztményi áruk és kereskedelmi löldleírás" tanszéke 1846·tól 1857 -ig Az ásvány- és földtani tanszék

kialakulá~únak

ellízményei 1846-ig vezetnek vissza. Az egyetem filozófiai karúnak

előterjesztésére

a kar jelöléséllek

megfelelően

V. li'erdiuánd király 1846. június 4-én kinewzte a J"ózsef-ipartanoda ekkor létesített "természetrajz, termesztInényi áruk és kereskedelmi földieírás" tanszékére

Nihálka Antalt.

A József- ipartanodát 1846. november l-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. Az egyetemi templomban ünnepélyes isteni szolgálat volt.

Ennek lJefejezése után a megnyitási szónoidatokat az egyetemen tar- tották meg. A megnyitó beszédet Karácson ::.\Iihály ideiglenes igazgató mondotta. i\Iajd dr.

Arenstein

József tanár értekezett a mennyiségtan fontosságáról. A .JÓzsef-ipartanoda tanárai az akac1émÍ<L tanáraival

egvenlő

rangúak voltak, vagvis az intézménv a fels6bb tanintézetck k6"zé volt sor:--olva s mint ilyen:" közvetlenül a

m".

kir. helytartó tanácsnak volt alárendelve.

Az ipartalloda 3 oszbí.lyTa tagozódott: 1. gazdászati, 2.

műtani,

3. kereskedelmi osztály-ru. Mindegyik 2 éves volt. Ezeket

megelőzte

az egy évfolyamú

előkészítő,

vagyis alaptudományi osztály.

Rendes növendékek közé csak azokat vették fel, akik a 13. életéviiket

betöltötték és a

felsőbb

elemi tanodák negyedik osztályát elvégezték,

4

vagy akik

"felsőbb

tanoc1áknak netaláni több osztályait" hallgatták, vagy érettebb korúak, felettébb tehetségesek voltak, vagy akik

yalamel~,

iparágban "már mií.ködtek, s magukat vizsgálat alá vetvén"

képes~éget

tamí.sítottak az

előkészítő

éy tanulmányainak elvégzésére. A tandíj az

előkészítő

osztályban évi 10 forint, a mLitani osztályban

₁₂

forint volt.

Az l éves

előkészítő

osztály tanulmányaiban az egyik tantárgy yolt "a természetnek ásyány-, nöyény- és állatországa" heti 5 órában.

A kereskedelmi osztályban a

következő

tárgyakat adta

elő

ugyanaz a tanár (a természetrajz, termesztményi áruk és kereskedelmi földlcírás tanára): tel'meszhl1ényi áruk ismerete heti 3 óra, kereskedelmi föld- leírás heti 3 óra. Tehát a tanszék heti óráinak száma II ,olt. A tanszék dotációja 1846-tól az 1857 f58. tanév végéig évi 40 forint volt.

Ebben az

időben

az ipartanoda az egyetem épületében yolt elhe- lY8z,e. Az 1848/49. tané, nem nyílt meg. Az intézet helyiségeihen l~aclikórház volt. '

1849. november 12-én uJl'a megnyílt a JÓzsef-ipartanoda. Ett61 kezch-e az

előkészítő

osztály 2 éves volt. A tanítás nyelve magyar, ele német nyelven is tarthattak

előadást.

1850. október

else.iétől

az 1856/57. tanéy végéig az intézet minden intézkedé::;e ideiglenes volt.

8ztoc'Zek József

ezt a korszakot a "provi- zórium korszakának" nevezte.

Noha ekkor az egyetemen

mliködő

mérnöki intézet c"ak

tengődött

a hallgatók kis létszáma miatt, mégsem kapcsolták az újból megnyílt JÓzsef-ipartanodához. Csak az 1850. szeptember lll-én kelt leirat oh'asz- totta bele az ipartanodába. Az

1851/;32. tanévet n Józscf-ipartanoda már

mint a mérnöki intézettel egyesített technikai intézet kezdte meg.

l\Iegszlint a gazdasági és kereskedelmi osztály. A technikai osztály tartamát :2 é~ről 3-r~ emelték fel. Az előkészítő osztály megf'zünt, ~"

szel'epét a 3 évfolYHmú

fŐl'eáliskola

\ette át. Ekkor a természetntjzi tár- gyak ismét össze"en heti II órában keriiJtek

előadásra.

A régi ipartanoc1ai tanárok közül csak H:eyesen maradtak mell' (Conlegner Kúroly, Sztoczek József és ::\endtyich Károly). A termé:izet- rajz és árui::;meret tanszékére is új tanár került 1850. sZf'ptem ber 6-án:

Pa Ilet'

8ánclor helyettes tanárt 1857_ május 25-én rendes tanárrá nevez- ték ki, aki

előzőleg

a gellérthegyi, ekkor már rombadíSlt csillagda igazgatója volt.

18;'54 októl,er{\1)en az ipartanoda Budán, az egyetemi nyomda épü- letének az Országház utcai bérelt részébe került. Itt érte meg egyetuni rangra emelését is.

Az ipartalloc1áhan egészf'n 1857-ig a természetrajz került

előadásra,

benne külön fejezetek alakjában adta

elő

az

előadó

az ásyánytall és föld-

tan alapismereteit.

II. Az ásyállytan és a földtan mint önálló, külöll-kiHön

előadott

tantárgy 1857

·től 1864~ig

1857'-ben indult meg önállóan az ásványtan És földtan tanítása külön tál'Jyként,

ügy]lOgy a mai ásvány- és földtani tanszék tulajdonképpen ekkor született meg. Az Ordnung elel' Yürlesungen am k. Josephs Poly- technikum in Ofell im Stuclienjahre 18:38/:39. elrendelte, hogy a

műszaki

osztályon "spezielle Xaturgeschichte undzwar: l\Iineralogie, Geognosie und Palaontolorrie" adas"ék

elő

nanonta

_l-l

óráhan Iheti 6 óra).

Az előkészítő ;sztályon az "Allgen~eine Naturgeschichte:' keriUt elő­

adásra heti 2 órában. Ilyen volt a helyzet egészen 1861-ig.

PaueT Sándor 1858-ban meghalt. Helvébe 1858. február 22-én

di'. Eernei' Antalt

Ilevezték ki a t~nl1észetrajz és áruismeret helyettes, majd 1859. február Hí-én rendes tanárává.

Kernert az 1860/61. tanév

első

félé,ének végén az innsbl'Ucki tudomán;yegyetem hívta meg tanárának. ] 862. január ll-én

J okély

Jáuost neyezték ki rendes tanárnak a természetrajz tanszékére. Néhány hónappal

később

- 1862. július 23-án - meghalt. ValószÍnú, hogya

következő

tanéybenlí.i'iesch János

(l864-től

kezdve az állat-, nö,énytan és áruismeret kinevezett tanára) látta el a tanszék tanári

teendőit.

1861/62-ben a mütani osztályon már a cím is magyar volt: "Asvány- tan. földismeret és

őslénytan"

heti 6 órában; az

előkészítő

osztálvon

"általános természetrajz';' szerepelt. •

Nevezetesen

18;J7-től

1867-ig a

köwtkező

osztályok voltak a müegyetemen :

I. ElőkészÍt6

osztcíly (azoknak, akik nem yégeztek gimnáziumot vagy reáliskolát). Ehben a csoportban szerepelt az "Altalános termé- szetrajz" c. tárgy.

II. l\Iüszaki

o"ztál~-,

amelyhen a tanulmányokat tetszés szerinti sorrendben és években yégezhetik a megjelölt tárgyak hallgatásánl.

Itt a múszaki kiképzés öt éws yolt. Az osztály mél'l1öki tagozatáball az ötödik év elsií feléhen kötelcz6 tárgy yolt az '"általános földtan" heti 3 órában. UQ:yanllZ011 év második felében a .. m6szaki földtan" heti 3 órá- ban. -V:eg}-észck számára a rI. éy folyam-im szerepelt az "ás\cánytnn"

heti 5 órában.

III. KözQ:azdas[trri osztáh-.

CI) Kereskedők

számára az r. ^évfolvam-

ban "úl'llism~" heti "3 ^óráhar;.

b)

}Iezőgazdák számára az r. ^évfoh-am

első

felében .. múszaki ásvánvtan" heti 3 órában.

él

második félévben .. míí.szaki

föl~Üsme" heti 3 óJ~ában.

.

" Az

előadások nyeh-e ekkor német ",olt.

1863. április 27-én a helytartótanács hozzájárult ahhoz, hogya kért

csoportosításokat a mllcgyetem megtegye és így az 1863/64. tanévben

6

a tedmikai osztály 3, a közgazdaoági osztály pedig 2 alC50- portra oszlott. Az ásvállY- és földtani tanszék a ver!yészi osztál...-- hoz tartozott. Ennek l1l~gfelC'16en

cl

teclmikai osztál;)':on a gépé"Vz_

mérnökök és yegyé::<zek, a közgazdasági osztályon pedig a keres-

kedők

és mezögazdák részére kiUön-külön tanrendet állapítottak meg. A kiképzési

idő:

mérnökök és gépészmérnökök részére 5-;) é..-, vegyészeknek 3 év,

kereskedőknek

és

mezőgazdáknak

2-2 év.

,

~~z

1863;:64.

t.m:év~len

a

lnérn~ki ~s~tályb~ll1

az !.

~ves mél'~lÖl~ök

szamara ,.muszakl asYanytan" heb 3 oraban es az \'. evesek szamara a7, 1. félé\-ben "általános földtan" heti 3 órúhan, a 2. félévben "l1lüszaki földtan" heti 3 órában került

előadúsra.

T:gyallekkor a vegyészek osz- tályában a II. é"dolyal1lhan (ekkor a "wgyészi osztály" kétéves volt)

"ásványtan" heti 5 órában szerepelt. A közgazclasági osztályban a

mezőgazdák

számára az I. évfolyam

ebő

félévében

"műszaki

ösní.nytan", a

II.

évfoh-amban

"műszaki

földisme" . mindegyik heti 3 órában volt kötelező. Xltalábm~ az a Yélemény \:an elte;fedw, hogy a mliszaki földtan ("technische Geologie")

előadását Heim Albert

kezdte meg zürichi müer!Yetemen 1871-ben. Hazánkh,m csaknem er!Y é...-tized- del korábba~; már "mlíszaki ásyállytanf' és .. müszakt fölcltant"

adtak

elő.

"

^{v "}

Említésre érdemes, hogy az

első,

nyomtatásban megjelent müszaki geológiai munka 1852-ben látott napnlágot D'Oi'oigny és

Gcntc(ollá-

ból:

O.

D'Oi'oigny és A. Gente: "La géologie et son application aus: arts, á l'inclustrie et á l'ar!l'iculturo". Ez a munka Di'.

O. Hartmann

fordít,í.sá- ban németül is mogjelent.

Kereken húsz évyel

később

angol múszaki geológia jolent mei1:

Dauid Page.'

Economic Geolo2:Y or Geolo2:Y in its relations to

j

ho art"

and manufactmes:

Eclillburgl~' & London~'

1874. Ezt a müyet - ki;;s(' rövidítve -

Jleunier

francÍfi~a fordította l~.

8tcmi8las JJlwniu,'

Géologie technologique, traité des applications de la géologio aux arts et

:i

l'in- c1ustrie; Paris, 1877.

Ezt köyette az

első

német munka

Bra1l?i8 D . .'

Dic tcchnische Geo10gie, oder die Geologie in '::\.llwonclung auf Technik, Gewol'bc und Landbau ; Halle, 1878.

Pauer után Kcmci'

Antal

volt a tanszék tanára, 1859. fehrnár ];)-(>11 nevezték ki, miután már 1858. február

22-től

helyettes tanár yolt. Csak rövid ideir! tanított a mlle2:Yetemen: az 1860/61. tanév e1"6 fél(>,-ének Yégén az i~sbrucki egyetem~tal1ára lett.

1862. január ll-én

Jo7cély Jánost

nevezték ki a természetrajz

tanáráYá.

IV. Az önálló ásyány. és földtani tanszék

1864·től

1904.ig 1864-1)en az ásvány- és földtan számára külön tanszéket szerveztek külön professzorral és 1864. jülius 6-án az újonnan létesült ásvány- és földtani tanszék

vezetőjévé Hofmann Kái'olyt

nevezték ki (L ábra).

A tanszék létesítésére az adta az impulzust, hogy az akkori illetékes kormánvszervek felismerték a mlÍ8zaki vonatkozású tudománvok fontosságát, amit az ipar meginduló fejlődése állított előtérbe. A M.J;yá- szat és kohászat

fejlődésével

az císniny- és földtan ipari fontossága meg- növekedett, és a Mlíegyetem sürgetésére került sor az ásvány- és föld- tani tanszék létesítésére, mel:rnek az ipari nyersanyagok vonatkozásában szántak

jelentős

szerepet.

Hofmann

az 1864/65. tanévhen a

kö..-etkező előadásokat

tartotta:

Az

eldkészítő osztályo{l az első félévben "ásvány és földtan" heti 3 óra ;

a

műszaki

osztályon mérnökök számára az I. évfolyamhall "mllszaki ásvány "tan" heti :3 óra, az V. évfolyam ban az

első

félévben "általános földtan" heti 3 óra, a második félévben "l11llszaki földtan" heti 3 óra ;

~

-:egyészi

osz,~ály01;

a

II;

é:rolyall:ha,ll

"ásványta~;" :,~t

!éléyen

~~ het~

D

ora; a mezogazdak szamara az

1.

evfolyam elso felevebell "lllUszab ásványtan" heti 3. óra, a második félévben "mllszaki fölclisme" heti 3 óra.

Az 1864/65. tanévben a tanszék tanársegéde

Ki'cnnei' József

volt, aki ekkor kezdett kibontakozni. 1865/66-1866/67 -IJen

8z11nyogi Tivadar

látta el a tanársegécli

teendőket.

Az 1866:67. tanévben az ekkor három éves

ve~tvészi

szakon az ásyáIY\'ian .. általáno.') ásvám-tan" címen heti 3 órábal;lzerült előadásra a

II.

é\i'oly~1l1 mlncL1;:ét félévében. A töhbi előadás ugyanaz volt, mint az

előző

évben.

Ekkor már magántanári képesítés is volt

HZ

ipartanodúban. A ma- gántanárt a tanári testület

előterje;::ztésére

a k0l111ány nevezte ki.

Az

első

magálltal1ár

Bemát

József volt (született 1833. dec. 28-áll, Buc1apesten), aki .,Kristálytall" c. tárgyból kapott magántanári képe- sítést.

Előadásait

az 1863/64. tanévben kezelte meg. A tanszék tanár- segédi teencldit is ő látta e( és 1866/67 -ig adott elő. Xz áwánv- és a föld- ta~l rendszeres tanítása ---.: egymá~tól független két tárgy alakjában -

Hofnw/ln

Károly

(1.

ábra)

clőaclásaival

indult meg. Hofn;uum képzett- ségének és kiváló tudomó,nyos mUlll;:ásságának jellemzésére a tanszék olsd tnnúl'úl'ól ki'isé

bővobhen

ken megemlékeznünk Ebl

J

dl ki fog túnni, hogy már az akkori illté.,;méllY is igen nagy körültekintéssel a legki- yálóbb

erőket

hína meg tanároknak.

. Hoim.ann

Károly. ~;zül. 1839. 1,lOve~llber 27-él; Rus,zka:)ánY,ál1)

ap]8.,

HOfmann Zakai'1ClS,

a l'uszkaballyal

Ya~-

e:3 olomban}'ak tars-

tulajdonosa yolt. 1848/49-be11 a ruszkabányai és környéki hányák és

8

kohók összessége

Hofmann Zakariás

és testvérei és

},Iaderspach Károly

birtoka volt. Ruszkabánya nem csupán

Bem tábornok lőszerszük,égle­

teit fedezte, hanem az akl~ol'i hadüg;yminisztériumnak is sokat szá llít~tt.

Ezért

Hayncm

cs. k. tábornagy 1849-ben az 5 bányabirtokost

(Hajli/rom Ernőt, Antalt, Ádámot, Zal;ariást és .Maclci"sprlCh Károlyt)

golyóáltali halálra ítélte és az ítélet ,égrehajtása

előtt

a l;:al'ánsebesi bÖl'tönl)c záratta. JUac1erspach itt öngyilkos lett.

A

bányaheh-ckről

s a

közelfek,ő határőr...-ic1éki

heh-ségekh61 ],ü1- döttségek f'orduhak gr.

Tralmoclen

cs.

k.

altáhol'l1agyh;;z, ~ aki akkor Karánsehesen a hadsereg fóparaneSlloka Tolt és kegyelmet kéIt Ck az elítélteknek.

Tralmoclcn

igen alapos ...-izsgá1atok után az agyonlö...-ést

fel-

függesztette, és

Haynau-nak

részletes jelentést küldött.

Hofmann Zed'((- riást

tllszul ...-isszatartotta, a töhbieket haza engedte. Hojmann

ZalJu-iásl

a temes,ári börtönbe szállították, s ott együtt raboskodott

Zsigmondy Vil1íw-s"al,

a resieai bánJ'amíh-ek helyettes igazgatójáyal, aki szintén lószert szállított

]{0881l1h

kormányának.

Haynctn TraZrnodcn előterjesztése

szerint döntött és a Hofmann tesh-él'ek ellen megindította a hónapokig tartó Tiz:=<gálatot. YégüI

fel-

mentést kaptak. Tudták azonban, hogy ezek után ,állalatuk fejl(;clése mindig akadályokJ'a fog ütközni, mert "gyamísak", s ezért össze:=< ])ir-

tokail~['t

(Ruszkahánya, Fel'clinánd-hegy, RuO'zkic-a, LUlü;:ány, Zsil- D'rikány) 1857-hen kb. fele áron eladták gr. Chatek Lajosnak és Habel Lajosnaj;;: . Zakariás ezután paulisi birtokán élt, majd 1880-ban azt is eladta:=< Pestre költözött (meghalt 1883-1)an, srí (:ycs korában),

Ho/,munn Károly

szüleit ól hazafias neyeJést kapott.

Béc~l)('n

n landstrassei és a wiec1eni reáli:=<l;:ola jeles tanulója yolt.

18i56-67 -hé'l1 cl

bécsi müegyetem teclmibli osztályán, az 1867-58. tanévhen a

kmJ~­

ruhei miíegvetemen tanult. 1858 ÓSZéll a freihergi (Szászország)

hám'á~z­

akadémiár:; iratkozott he. Itt főleg

Bi'citltCl?lpt

é~

O;Ua

elóadás~i hat,';ttak rá s az

ő

hefolyásukra fOl'dult fjgyelme a földtan felé. Érezte' azolll"l

II ,

hogy a fölc1ta~lhoz alapos kémi~i és fizikai képzettség is kell.

Ed'lt

1860 6szén a heidelbergi egyetemre ,.studiosus 1}hilosophial"-11ck iratkozott be s ott tam~lt 1863 ÜlYüs~úig. Lelke~ecléssel hallgc;.tta

Bmi/n

és

Blmn

elóac1ásait s nagy tanulmÚllvutakat tett a 8ehm1rz\\'<1lc1.

Odenwald és Eifel területén s ~éhúny mús f~ldtani :=<zcll1ponthóI0nkh"

,idéken.

Főleg

azonban

Bunsen

tS

KirchllOff

Yl'zetésé...-el cla]g(lzot

t.

Kii'chllOf!

saját mü:=<zerszobújában adott }Jofi~;aiinal~ helyet. ~

Kirchhoff

a berlini akadémián 186:2. l10yember 20-:1n tal'toii

f(·I-

olvasásában

Hofmann

munkájának eredményeit is

előadta.

(}Iegjekllt :

"UntersnchlUlgen über das 80nnenspectrum und die 8pectl'l'n

dn

Ohemisehen Elemente" eímen az Abhandlungen d. königI. Akaclemic der

\Vissensehaften zu Berlü,- 186:2. é\-folyallli~h~m, 1863-'1)al1.) Az érteke-

zéshez mellékelt és

Hoffmanntól

rajzolt 2 táblán

Hoffmann

el'cd-

ményei vannak összefoglalva. Az értekezés a többi között a

következő­

ket közli: "Ausser den Elementen, deren Spectren ich beobachtet habe, hat Herr Hofmaml noch die folgenden J.\íetalle lUltersucht: Kalium, Rubidium, Lithium, Cerium, Lanthan, Did:ym, Platin, Pallaelium und eine Legierung von Iridium und Ruthenium". "Die 'iVarscheinlichkeit, dass Nickel in eleI' Sonnellathmosphii.rc sichtbar ist, ist bedeutcncl vcr- grössert durch viele Coinciclenzen, die Herr Hofmann zwischen N'ickel- linien und dunklen Linien des Sonnenspectrums beobachtet hat ...

fül' die Spectrell von Baryum, Kupfer und Zink sind neue Coincidenzen mit duniden Linicn geflUlden, vVelche die Anwesenheit diesel' Elemente in der Sonnenathmosphii.re bestatigen ... Auch bei Strolltium und Cadmium hat Herr

Hofmann

Coillcidellzen beobachtet."

1863. január 27-én bölcsészdoktorrá a,atták Heiclelbergben.

Ugyanazon év nyarán Bécshe ment a bécsi földtani intézetbe s részt- vett az osztrák földtani intézet vágvölQTi felvételeiben augusztusban és szeptemberben

Hauer Ferenc

és főleg ,~iaclle

Guidó

mellett,~akiknek nem- csak

HoilmM~n

nagy tudása, hanem fáradhatatlan buzgalma is felhInt.

1863

őszén

pályázott a múegyetemen újonnan szervezett ásvány- és földtani tanszék tanári állására, melyTe 1864. július 6-án nevezték ki.

Nagy lelkesedéssel kezdte meg tanári pályáját.

Előadásait

magas szinten tartotta, de úgy, hogy minden

előadása

jól átgondolt és könnyen

érthető

volt.

Erről

tanúskodik a Geológia c.

előadása első

felének meg- maradt kézirata.

1867 áprilisában kérte a kormányt, hogy a tanév

,égétől

számított

2 év

szabadságot kapjon külföldi geológiai intézmények tanulmányo-

zására-.

Ugyanazon

év

nyarán a Zsil-völgyi szénmedencét . tanulmányozta, amely-nek anyagát az egy évre engedélyezett külföldi szabadsága alatt

<1,

tél folyamán Berlinben feldolgozta. Az eredményeket a l\Iagyarhoni

Földtani Társulat "l\Iunkálatai"-nak V. kötetében közölte.

1867 í68-ban

Koch Antal

volt a tanszék canársegéde, aki ekkor Beocsin, . majd Eperjes környékén végzett földtani tanulmányokat.

1868-ban a kormány egy külön földtani osztályt állított fel abból a célból. hOfiyez az osztály - eleinte a bécsi cs.

k.

földtani intézet hazánk- ban d~lgo';:Ó 2 osztályáv~l együtt - még 1868 nyarán kezdje el, illetőleg folytassa az országos földtani felvételeket. A kormány felkérésére ebhen a llllUlkában

Hofmann

is résztyett. l\Iég ez év nyarán és

őszén

elkészí- tette - tanári munkája mellett -

Budape~t

területe budai részének mintaszerú geológiai felvételét, melyet ny-ugat felé a

főváros

területén túl is kiterjesztett.

1868-ban

T/wn Károlya

l\Iagyal' Tudományos Akadémiában bemu-

tatta

Hofmann,'

"Sóoldatok elegyítésénél

történhető

cserebomlásról,

és ezen oldatok némely fizikai sajátságairól" c. értekezését. Ezt a mun-

10

káját még Heidelbergben kezdte el s a Müegyetemen fejezte be. Ez a munka a Poggendorf-féle Annalen 133. kötetében jelent meg (az 575- 622. lapon) : "Übe:, ",Vechselwirlnmg beim l\Iischen ,on Salzlösungen und über die Dichtigkeits- und Brechungs-VerIialtnisse einigeI' wasseriger Salzlösungen bei ,erschiedener Concentration" címen.

Kirchhoff

az 1867. november 18-án kelt le,elében többek közt a

következőket

írta Hofmannak: "Del' Grullclgedanke ilu'er A.rheit scheint mir richtig lmd wichtig zu sein." JI.

Neumallí'

referátllmáhan e munkáról (Vel'handlungcll de~. k. k. geologischen Reichsanstalt 1868.

évfolyamában a :234. lapon) a

köwtkezőt

is írta: "Die ganze yorlie- gende Arbeit muss als ein wichtigel' Anhaltspmlkt fül' fernere Lnter- suehungen in diesel' Richtmlg bezeichnet werden" .

1869-ben felállították a::\!. Kir. Földtani Intézetet s 1869. decemher 22-én a földmÍ"\-elé:::-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter

Halmaunt

az intézethez

főgeológussá

nevezte ki. (A

főgeológusi

állás yolt a leg- nagyobb fizetésíí, amit az intézetben el lehetett érni.)

A budai teliiJet geológi áj áról a Verhandlungen del'

1;:. k.

geologischen Reichsanstalt 1870. évi kötetében rö...-id összefoglalás jelent meg. Ebben különösen azt az eredményét emelte ki, hogy az addig

l'hati-l~orinak minősített

dolomit

felsőtriász fődolomit.

1869. január 27-én a l\Iagyarhoili Földtani Társulat szakülésén mutatta be tanulmányát a hárshegyi

homokkőről

s a sYábhegyi mész-

kőről

.és

homokkőről.

(Verhancllungen der

k.

k. geologischen Beichs- anstalt 1867. évi kötetében

"Űber

d. geolog. Alter der an dem Ofne1' Schwabenberge sich verbreitenden SÜss·wasserahlagenmgen".)

A budai terület földtani tanulmán...-ozásának eredményei .. A buda- kovácsi-hegység hegységföldtani viszOl;yai" c. nagy munÚjál')an 1871- ben jelentek meg (a

}I.

Kir. Földtani Intézet évkönyve

I.

kötetében).

Ez az alapos, részletes, pontos munka ma is

alapvető

(2. ábra).

Ugyanebben az évben a :i.\Iagyar Tudományos Akadémia leyelez6 tagjává választotta.

Hofmcmnt

hajlama igen

erősen

az alkotó-lmtató tudomúnyos munka felé ,onzotta. TIyen irányú munkára azonban az

új

tanszék -

megfelelő

felszerelés hiányában - kezdetben nem nagyoll volt berendezve. Ezért

Hofmann

az 1867/68. tanév végén leköszönt állá- sáról és mint fő\teolóítu~ belépett a nemrézen alapított Allami Földtani Intézetbe. Itt (lolgo~ott haláláig (1891) I~int a magyar földtan egyik

wzetője.

Hofmann Kái'oly

utóda

Trartha T-ince

volt (3. ábra). Fiuméban

született 1844. jlÜius 17 -én . .Az 1861/6:2. tanév kezdetére a budai poli-

teclmikuml'a iratkozott be, majd Zürichben folytatta kémiai tanulmá-

nyait, s ott az 1863-64. tanév végén kapta meg ...-egyészi okleyelét

11

Az 1864/65. tanévben a kémiai tanszéken tanársegéd volt

N endtvich Károly

mellett, majd leköszöllt, Heidelbergbe ment, ahol

Bunsen Róbert

hboratóriumában dolgowtt. Ott szerzett doldori oklevelet. A doktorátus megszerzése után ismét Zürichbe tért vissza s az 1865/66. és az 1866/67.

tanévet ott töltötte mint tanársegéd, majd mint magántanár.

, Az 1867;'68. tanévre a magyar kormány - a szahacbágolt, majd az

Al~ami Fölc~t~ni ,Intéz,eth:.~

kin:vezett, Hofmall;?

,Károly

h?lyébe - :'1

muegyeteIlll asYany- es fOldtam tanszek vczeteS(;j'e hazalllvta s 186,.

október

^ll-étől

kezdve mint llC'lyettes tanár, 1868í69-hen pedig mint kinevezett rcnclkhiili tanár volt a taw-szék

vezetőie

egészen 1870.

szeptem her 3-ig, amikor az újonnan rendszeresített" vegyiparmíítani tanszék rendes tanárává nevezték ki.

Amikor

Tradha

átvette a tanszék vezetését, az óraterv

kis~é

módo- suIt.

Íg:y

az 1867;'68. tanévben a

következő előadások

voltak:

. , A

mérn~k~

osztályon az

~. évf?l}~.ambml "m~ís'l~ki ásvál1yt~n;:

heti .3 ora. a II. enolvamban .. muszaiD foldtan" heh 3 ora. a vegVeSzl osz- tályo~l a II. éYf;lyamhan""általános ásv{ll1ytan" heti '5 óra~<

A

következő

évLen

u,~yanezek

az

előadások

voltak. Tanál'segécl volt ekkor az 1868/69-es tanévben

Tri8,sin ger

Károly.

1860/70-ben a mérnöki :-zakosztáh- II. évfoh-amában .. 1l1üszaki éÍsváll';- é", földtan" heti 3 órában. a ve~vészi szako~ztáh'on a'IJ. évfo- lvam1;an .. általános ásvánvtau" h'eti 4 ~Órában került eiőadásra.

< A

tan~rsegécli állás ül~esedésben ,olt.

,,'{artha féileg a tc\llszék kémiai laboratól'inmát fejlesztette, emellett azonban az ÚSyállvtani é" földtani demonstrációs am'agot is

erősen

gazda- gította. 1867 !68-'ban

Eoch

Antal,

Y.

kerületi glDl~ulziul1li tm~lr -

ké"őbb

egyetemi tanúr - látta cl a ianúrsegéc1i

teendőket.

Az á:iyány- és földtani tanszék dotációja 1868-ban éyj 105 :Ft, 1867-hen -

"Vm-tha

Vince szorgalmazására - 600 Ft yolt.

Az ú:,;Yúny- és földtani tanszéken a szílikátok összetételét kezdte tanulmányozni,

(j

yolt az ebD, aki az alullloszilikátok lényegét már 1868-ban -

cl

:JIagyal' Tudományos Akadémia elé terjesztett nnmkájá-

ball -

he]yc"en értelmezte.

186S-1J~tll

jell'nt meg

ko\'a~n\' ái'vúnyvcgyülctC'inek képJdeil'líl"

(l\Iagyar Tudormínyos Akadémiai

Értesítő,

1868. II.

3UI)

írt mun- kája. Ugyanehbell az éyhen "A silicatok fOllllUlázás{\Jól" c, értekezését közölie. (Termé:::zettndományi Társnlat

Értesítője, L

18. németül:

Jahrbuch fúl' Miueralogie, 1868.484. Jahreshericht übe!' die Fortsclu'ittc der Chemie, 1868, 1004.)

Az etilorto- és az etilmetaszilikát n1Íntájára közölte az augit, olivin,

topáz, szerpentin szerkezeti képletét. A 8zerpentint metaszilikátnak

min6;,:ítette s hasonlóságot ismert fel a szerpentin

éi)

a hidromagnezit

összetételek közt. Kimutatta, hogy a szerpentin és a pellllin között alumínium tartalom tekintetében fokozatos átmenetek vannak. Felfogása az alumoszilikátokróllénvegében azonos azzal az értelmezéssel. meh-et

Vemad8zkii

csaknem 40 "év;el

később dolgozott ki. ' v

Asvánvkémiai vizsgálatainak utolsó közleménye IS73-han jelent meg: "Üb~r die Formulierung der Silicate" címel{ (Liebig's Annalen CLII. 1873, 330). }Iegúllapította az anortit

s

más föIc:ll)átok, aszkapolit, gránát és néhány zeolit szerkezetét.

Megkísérelte a szilikát ok osztályozását s megkülönböztetettatlódi

szilikátokat, t'egye8 8zilikátokat

(bennük halogén vagy valamely oxisav- gyök van) és

ismeretlen 8zerkezetíi 8zilikátokat.

A modern kutatás,

főleg

a röntgellYizsgálatok egészen másként világították meg aszilikátok szerkezetét. Annak idején azon han

War/ha

megállapításai újszerüek s egyúttal fontosak voltak.

Wartl/[! is

ésak- hamar megy{llt

il tanszéktől.

A kémiai teéhnológiai tamzéken

érdekli)-

dése más irány felé vonzotta. 'Ctóclául Ei'ennu

J 6z8cf

került az ásv{my- é;;

földtani tanszék élére. abt 1870. október l-én nevcztek

ki

T!I'ofes'-'Zül'-

nak

(4.

ábra). ' -

Ehben az évben a várban már 4 házban volt elheh-ezvc a mlíet[yc- tem. A vegytanra heiratkozott hallgatók nagy létszám(ll1ak (170) 1~1~g­

feleW

előadóterem

hiányában a vegy tant ne111 lehetett az összes lmlhm- tó knak egyszerre el()acl;ü. A nehéz:égct

^Úí!V

olclották l1wt[.

^hOí!V

u h;11- gatóság l~gyik felének az első, másik fdél~~k a második féléyb~n adták

elő,

félévenként dupla órnszámban.

Égetően sürgősnek

tartották, hogy

megfelelő

épületet kapjanak a könuyeblJcn megközelíthet() Pesten.

]üennr;r J6,w;j

(szül. Budáll, 1S39. márc. 3-án) apjn. festméllY-, lllútárgy- éi-;

üvegkereskedő

volt Budán. K1'enner a pesti egyetemen tanult. A mlíegyetem ásv:Ílly- és földtani ümszékéll

Ho/mann Eái'oly

tanársegédje volt 11)64. július ö-tól kezdve. Allami kikülcletésl)en aZUll-

h~l; t~n~rsegécli ,~deje

alatt

l~os,s~al)h. időt ,töltö~t Ti~l;ingenbe~l:.

al:ol,a vIlaglllt'u

Quem/adt lh. A.

lnvOllo ll1111eralogus es knsztallot[rüIus wte- zetéJ)en dolgozott. Itt szerezte meg a termé~?ettuclomúllyi d;ktori foko- zatot, majd a béesi udvari múzeum ásványtárában kiváló mestere volt a híres

Brezina.

Külföldi útja

_Ubll,

186G

ŐSZéll

a :Uagya1' Nemzeti }Iúzeumha nevezték ki

őrsegédnek

dr.

C'hyzer Eoma

helyébe.

Krenner

a Bach-korszak közepén kapta azt a megbízást

Eö/cös

Józseftől,

hogy fiának, a fiatal

Eötvös Lorá·niL:nak

szellemi nc..-elé:óét irú- llyítsa. EötvösJóz:óef, mikor

Erennert

elTe felkérte. kifejezte. houy sze- r~tné, ha fiából hazájának dolgozó tudós fejlMhetne. I~J:en;lcr i~'állyí­

totta az ifjút a természettudományok felé.

]úeníWrl

1869-bell - 30 éves korában - a Magyar Nemzeti

:ll'Iúzeum Asvány- és Öslénytárának

ől'évé

nevezték ki s egyúttal átvette

13

az Ásvány-és Öslénytál' vezetését. Csalmem evvel egy

időben

nevezték ki a

műegyeteIDl'e

az ásvány- és földtan tanárává. Emellett azonban meg- maradt az ásvány tár

őrének

is.

Knnnei'

a m1í.egyetemi tanszék dotációjából

főleg

mllszereket vásárolt. A mllzeum

adt8~

vizsgálataihoz az ásványokat, a tanszék a

műszereket.

A mllzeuill ásványtárát igen

erősen

fejlesztette. Lelkesedé- sével sikerült

Deá!.' Ferencet

megnyernie az ásványtan ügyének.

Deák

befolyására az országgyíHés 35 OOO forintot szavazott meg az ásvány- és

őslénvtár

számára. Ezzel az összeggel

Krenner

megvásárolta a

Lobkowitz

herc~gi család híres régi ásván}':gyűjteményét ~a mllzeum számára.

(A gyiijtemény 41217 darabból ,í.llt, a slllya 80 tonna). Ezzel a gyiijte- ménnyel az ásvállytár olyan kincsekkel gazdagodott, amelyeknek nagy része azóta nem

szerezhető

meg. Az ásványok jó része ti. olyan bányákból való, melyek már régen megszllntek.

1871 tavaszán a müegyetem ásvány- és földtani tanszékén egy 40 év körüli, igen egyszerüen öltözött, nagyon szerény férfi jelent meg.

Arra kérte

Krennert,

engedje meg neki. ho!!v ásványtani

előadásokat

hallgasson. Ez a férfi

S:rnsw Andor

voÍt. j?';'Enner ^a~lllvira felkeltette benne az érdeklődést az ásY~nyok irúnt. hogy az előadásokon IdYiiI is sokat beszélgettek ásványokról. .~"

A töbhi között a párizsi világkiállítás pompás ásványai is szólJa kerültek.

Seli)Sey

cgy 30 OOO frankról "zóló utalványt adott át

]{renner-

nek, hogy utazzék

ki

a kiállításra és vásárolj a meg azt, amit érdemesnek talál s ha kell meg is toldja még ezt az összeget.

Később

is er(ísen támo- gatta az ásvány tárat és 4 fytjzeclen át összesen kb. egymillió svájci arany franknyi összeget adományozott az ásyánytúrnak.

K1'en'ner előadásait

ki.llönös közvetlenség jellemezte. Egyszeríl és közvetlen modorával, egyszerú szavakkal oltotta a tudást a hallga.

tókba. Bámulatos rajzokat varázsolt

előadás

közben a táblára. l\Iegtör- tént, hogy valamely

ásványelőfordulásáról

szóIYa a bánya belsejét is felrajzolta s m6g a c:oillét toló hányá szt is yázolta a rajzhaJl.

Előadásainak

fénypont jai voltak azok az órák, amelyekben a hazai áS"\Tányokat tár- gyalta.

Amikor

Krennert

nevezték ki tanálTá, az

előadott

tárgyak a követ-

kezők

voltak (1869;70. tan6\-) :

cl

mél'llöki szako:'!ztályon a II. éyfolyam- ban

"á~vány

és

kőzettan"

heti 3 óra, a vegyészi szakosztályon a II.

évfoh-amban .. ásyánv és

kőzettan"

heti 3 óra. a III. éyfolvamban

"alk;lmazott l~~·ystall~grafia". A III. évfolyam azonban "még n~mlévén megnyitható, a netalán

jelentkező

hallgatókkal állapíttatnak meg az órák",

Az 1870/71. tanéyben a tanszék dotációja 600 forint volt (300 Ft az

ásvány tannak és 300 Ft a földtannak) .

Krennel'

tallársegéde ekkor

Stül'zenba~tTfI, József

volt, egészen az lS72/73. tanév végéig, amikor az állami földtani intézet geológusává

nevezték ki.

Az

lS71172.

tanévben a

következő előadások

voltak: az egyetemes osztályon az

első

félévben "ásvány és

kőzettan"

heti 3 óra; a második félévben "fölUtan" heti 4 óra; az I. évfolyamban "alkalmazott jegectan"

heti 2 óra, és az

első

félévben "a hazai

kőszéntelepek".

Ugyanezeket az

előadásokat

hallgatták a vegyészek is. A mérnöki szakon ekkor - a meg- adott program szeI'Ínt -- a tanszék nem tartott

előadást.

A

következő

tanévben az "alkalmazott jegectan" helyett "ehnéleti jegecta;n" került

előadásra, a

"hazai

kőszéntelepek"

helyett "ásványtani gyakorlatok"

voltak két féléven át heti 3 órában. A többi tárgy ugyanaz volt.

lS73/74-ben és lS74j75-ben az

előadások

a

következők

voltak:

az egyetemes osztályon és a vegyészi szakosztályon két félévell át

"ásyány-,

kőzet-

és földtan" az

első

félévben heti 3, a második félévben heti 4 óra, "ásványtani gyakorlatok" két féléwn át heti 10 óra ; "elmé- leti és gyakorlati jegeetan" az

első

félévben heti 4 óra, "az ásványok meghatározása" a második félévben heti 4 óra.

'- Az lS75/76. tanévben a "mliszaki yegyészi szakosztály" elnevezés jelent meg. Az

előadások

ugyanazok voltak, mint az

előző

két (-yhen.

A

két évig betöltetlen tanársegédi állást

Szécskay István

foglalta ('l.

A tanszék felszerelésének leltári értéke lS75 végén

10

454,2H Yt volt.

Az 187H/77.évben

előadott

tárgyak az egyetemes osztályon ,/svány-

kőzet-

és földtan" az

első

félévben heti 3, a második félévben heti 4 óra;

a vegyészi szakosztályon : "ásvány-,

kőzet-

és földtan" az

első

félévben heti 3 óra, a másodikban heti 4 óra; "elméleti és gyakorlati jegectan"

az

első

félévben heti 4 óra, "ásványok meghatározása" a második fél- évhen heti 4 óra.

A tanársegédi állás üresedésbell volt.

A

következő

tanévben tanított tántvak a

következők

voltak:

az egyetemes osztályon a II. évfolyamban ~:ásyánytan" az elsó félévhen heti 4 óra,

il

második félévben "ásvány-földtan" heti 3 óra; a yegyészi szakosztályon az r. ^évfolyam

^első

félévében .,ásvám-tan" heti 4 óra, a második félévben "földtal{" heti 3 óra. A II. évfolyai'11 "ásványok meg- határozása" heti 4 óra. Egyéb - nem

kötelező

- tárgv: "ásvánv és földtani gyakorlatok" mi10két félévben heti 10 óra; ,;iöldtani exlmr- siók"

il

szabad napokon,

Ugyanezek voltak a tárgyak lSSljS:2-ig.

Az 1876/77. tanév második félévének elején, a csaknem l évig betöltetlen tanársegédi állást

Fmnzencln Ágoston

foglalta eL

Ebben az

időben

a mérnöki, építészi és gépészi szakosztály 3 éves

volt, a vegyészi lS7Sj79-ig bezárólag 2 éves. lS79jSO-tól kezdve a

15

vegyész

l lS

3 .éves volt. 1882j83-tól kezdve mindegyik szakosztály 4 éves volt.

1882j83-ban a

következő

bírgyakat tanította

Krennei':

a vegyész- ménlöl;:i szakosztályon a II. évfolyamball .. ásyánvtant" mind

fl

két félévben 2 órában, ~ III. é'dolyam~n "ásványtani gyakorlatot" mind a két.

félé:l~en

heti 4 ?rá::a:l, a IV. é;-folya:n

első, f~l~vé.ben "föld~mlt"

heh 3 oraban. A mernokl szakosztalvon es az epüeszl szakosztalvon

"földtant" az első félévben heti 3, fl "második félévben heti 2 órál;an, mind a két szakosztúlvban a IV. é"folYflmban.

Egészen az lS03/94. tanév második félévéig ugyanezek voltak a

kötelező előadások.

Az eltérés csnk annyi volt, hogy 1887/88-tól kezdve a "földtan" ne\-et a "geológia" váltotta fel.

1882 llyarán átköltözött a müeS!vetem a Nvúll\teai Nárzel és Schö11- berrz-féle h&zakból a :\Iúzeum köní.t"G-8. szán~. illetőlesr a~ Esztel'házy utc~~

H.

szúm alatt levő yézlE:zes. új épületébe. LJ~yallekk~r mezcrősített'c a kirttly - 188:2. június 12~?n'- az

üj

.~ZCITc~~ti szabályzatot. Az új szabálHat szerint is

^fc

müegvetcm ;) szakosztáhTa tasrolóclott: I. az építés~i, II. a g~pészm(,l'll~kF __ Í:I~. ,a mél'l;ök~., ~V. ~ yegy~:'zi, V. ~z. egy~­

temes szakosztalyl'ü. Az elnteszl es a mel'nOkl szakosztalv adlllllllsztra- ciója egyiittesen \onyolódott le. Hasonló viszony volt a \-egyészi és az ezyetemes

szako~ztúh-

között is. A szabálvzat szerint a ve!tvészi szakon

a~'

r. szigurlat egyik tárgya az úsványtan" volt.

~,

E,.ell/Wi'

tuelom(myos mlíködése során részben új ásványokat fedezett fel, részben tÓ,-es adatokat helyesbített. A külföldi tu~lósok közt felmerült vitús kéldéseket nem eftvszer az

ő

vizsgálatai elön-

tötték el.

~V

:Jlunkái leQnaQTobb részét

El

}laltvar Tudomám-os Akadémia III.

osztályában -~am~lyllek 187± óta volt tagja - l1Jlü:'1tta he. A legkivá- lólj]; külföldi folyóiratok is siettek közölni él'tekezéseit. ::\Iüegyetemi tanúrsága idejében ü

következő

fontosabb eredményeket érte el :

1877-ben az erdéh-i Kal!nirz híres aranybúllvájáhan egv új arany- ezüst-tellurércet fedez~tt fel" A'; ásvúnvt BUlls~n. a \ilárzhírú német vegyész professzor tiszteletére bUllfieni;mek neve~te el. 'Öedwl'cl

von

Bath, a kiváló mineralógus njánlatára azolll)8.11 krennel'itnek nevezték s ma i" ezen a néven szerepel a tudományban.

KésőblJ

máshol is me2:-

találták ezt az á s v á n v t . "

~

1881-ben az Ak;démia egyik ülésén bemutatta a

Felsőbányáll

talált új ásvány t, egy

új

ólom-antimon és kéllvcgyületet. Ezt az ásvány t semseyit-nek Eevcztc el. Ezzel az elnevezéssel a nemzet háláját kívánta kifejezni 8emscy Andor, a természettudományok nagy mecénása iránt.

Ezt az új ásvány t hamarosan az erdélyi Raclna-bányahelyen is meg- találta.

Később

külföldi területeken is kimutatták.

Ugyanebben az évben fe.lfedezte az avasit.ot.

16

1883-ban a Széchenyi Béla-féle Azsia-expedíción gyiijtött anyagban egy új amfibolfajtát fedezett fel, amelyet az expedíció

vezetőjének

tisz- teletére széchenviitnek nevezett el.

1888-ban Hza·vClc.sek

Kornél bállyafőmérnök

egy szomolnoki ásvány- csomót küldött Krenllernek, melyet a

küldő

nem tudott meghatározni.

Krenner

megállapította, hogy ez a pirit átalakulásából keletkezett víz- tartalmú Yasszulfát, addig ismeretlen új ás'Vány. Ezt az ásvány t a

küldő nevéről

kornélitllak nevezte el. Eredményeit január l8-án terjesztette

elő

a :JIagyar Tudományos Akadémián.

1891. január 19-én két új vasszulfátot mutatott be az Akadémia ülésén. Az egyik a rhombokles volt, a másik a szomolnokit.

l892-ben egy új bonyolult összetételú ólom-ezüst-kényegyület összetételü

felsőbányai

ásyányt fedezett fel, amelyet szintén Semsey Andor tiszteletére andoritnak nevezett el. Ugyanezt az ásyánvt kissé később megtalálták a bolíviai Oruro-hányater~pen és

StelzneJ: webne-

ritnek,

Bi'ögger

sundtitnak keresztelte el. JelJemz('), hogya világirodalom

Krenner

elnevezését fogadta el és használja ma is.

1893-ban megállapította, hogy az Allchar makedóniai bánya-

helYTől

származó realgárstufák némelyikén a piros realgárkristályok közt a realgárhoz nagyon hasonló más piros ásvány kristályai is

előfordul­

nak. Kimutatta, hogy ezek a kristályok addig ismeretlen ásyányt jelen- tenek, a ritka thalliUillnak arzénnel és kénnel való veg:yiiletét. Az ásvány t loranditnak nevezte

el,

legjobb barátja és a legnagyobb magyar ter- mészettudós,

Eötvö.s Loránd

iránti hálája jeIéül

(5.

és 6. ábra).

Krenner

kíváló

ásvánvismerő

képességét a külföldi tudósok is mind elismerték, mert új ásván;-ai révén az egé~z 'Világ szakirodaimára rend- kívüJi hatással volt: az

_új

ásványok felfedezése után a

legkülönböző1Jb

nemzetek mineralógusai vetették rá magukat az új ásványok részlete- sebb tanulmányozására.

Grath Pál,

a strassburgi, majd a müncheni egyetem ásvány tan i tan- székének világhíríí tanára a XIX. század vége felé többször kijelentette, hogy

Web.sky

halála óta

J(renner

Európa

legelső ásványismerője.

Igen sok tudományo'! vitát döntött el vizsgálataiyal s nagyOll fontosak azok a dolgozatai is, amelyekben mások téves megállapításait kijavítja. Eredményeit világszerte nündig elfogad ták, mert mindig helyesek voltak.

Így pl.

ő

döntötte el a két yilághír{i mineralógus,

Breitlwupt

és

Rose

közt folyó vitát. amikor kimutatta. hogy az ehrenfriedersdorfi plinián az arz~nopiritt~l azonos s így Ro.s~ néz~te volt a helyes. Kimu- tatta, hogya kenngottit a miargirittel azonos.

Gerhardtvom Rath

a bottinoi meneghinitet monoklinnak,

Sella

rombosnak állapította meg.

Iüenner

kimutatta, hogy ez az ásvány rombos és a jordallittal izomorf.

2 l\!üsz,aJö Tlldománytörténeti kiadyányok 7. - 6333

17

Breitltanpt a Harzhegységi Anclreasberg egyik ásványát sygaditnak nevezte. J{renner eldöntötte, hogya sygadit az augittai azonos.

A már régebben ismert ásványokat sok újabb hazai és külföldi helyen fedezte fel.

, ,SZál~OS ért:'l;:e.zé~ hen ,tárg,Yalta a ~egkülöl~bö~őbh lelő}:;ly:ke~ és

asvanyel,)fordula~ol;:at. Mal' 1'('g:eb11en Ismert asyanyok saJat~agamak

ponto;abb megállapítá:"át is

töbh

munkájában közölte.

~

J{J'enner yolt az exakt ús\'ánytani \-iz~gálatok megkezdője hazánk.

han és a mai magyal' miueralógmok gárc16jának kifejlődését ő indí.

totta meg.

J{rCiwu' - miképpen tanszéki elődei is, kitiínó mih'észlélek volt.

Pompásan rajzolt, ami előadásaiban is megnyih-ánult : néhány pillanat alatt ;z;alósáfLos kis tájképet yázn!t a táblára. XMl' muzsikus volt. s

kitünően

hegedült. TöblJszöl' játszott az Opera

zCl~~l;:arában.

Mikor 'az Opera még a régi Nemzeti SZÍnhúz épületében yolt, néhányszor megtör- tént, hog;: YHlamelyik pl'Ímhegeclüs hirtelen megl,ctegec1ett közyeüenül az előadá" megkezdése elótt. Az Opera igazgatósága ekkor a közelben - ti. a =Uagyar Xemzeti ;'\Iúzeulll épületében - lakó KrelUlert kérte meg, hogy ü;glalja el a beteg prÍmhegec1üs helyét a zenekarban. És

ő

minden e.lókészület nélkül "lJeugrott" a hiányzó muzsikus helyére.

1894·ben a lmclupe"tj tudományegyetem á.syány. és kőzettani

tanszékének ypzetését yette át Szaúó J óz.sei után. Tudom:í.nwgyetemi tanársöga idején folytatta eredményes n;unkásságát.

(H)2'O.~Január

20·'\n h'(;,lt meg.) .

PmilZenal1 ~4rJ08tOii

dr. 1877. fehruár 1.

óta az ásyány. és földtani tün.szé}~ tallárs~'gé~le yol~ 1~83; au~n~ztus IS.ig" <uniJ.wl' a ?I~gyal' Ne~n­

zet! ~luzeum a~;;any· es oslellytaraba lleyeztek 10 ;;el!:edornek. }Imt tallál'segéd

Erennc;:tő!

függetlenül a fOl'amillifení.k

~

speeialistájáyá képezte ki magát s töhh - eddig ismeretle]: - fQraminifel'a.génuszt fedezett fel. (Heterolepa, Pleiona, Semseya.) Hantken JIiI.sa után jó ideig

éi

yolt hazúnkban a forilminiferák legjobh i;::mertíje.

1871j72-től

1904·ig

l\lliegyeteJl1ünk az 1871/72. tanéyhen kezdte meg önkormányzati alapon egyetemi rangra emeh-e - mint a mü:::zo.ki tudományok egyeteme - cg~'etC'llli :::zerepét. Első y(llaf:'ztutt l'eldonL

8zloczck Józ8e!

yolt, aki lS7S'iD·ig (bezárólag) ';ezette a miíegyetem ügyeit. A prágai m{íeg~'etem

} 864.hen, a bécsi 1865·11en kapta meg az autonóm igazgatóság jogát.

1871-ben erősítette meg a király a budapesti mllegyetem szerwzeti sza·

bályzatát. E:::zerint a múegyetern a köwtkező szakosztályokra tagozó-

18

dik : építészeti, gépészi, mérnöki, vegyészi és egyetemes szakosztáiyra.

(A szakosztályi rendszert

először

a karlsruhei egyetem alkalmazta, 1855-ben átvette a zürichi egyetem, majd a többi német és osztrák m{íeavetem.)

5'Ilíegyetemünkön a szervezeti szabályzatban felsorolt 5 szakosztály közül eleinte csak 3 szakosztály lépett életbe, a mérnöki, a gépészmér- nöki és az eítvetemes. Az 1873/74. tanévben csatlakozott ezekhez az építészi és v~gyészi szakosztály ~ A két utóbbi szakosztály azon1Jan az adminisztráció szempontjából egyesítve v.olt egy máslkkal (építész- mérnöki, és ,egyé::,:zi + egyetemes). A müszaki szakosztályokba csak az egyetemes osztály elvégzése után lehetett beiratkozni. Az egyetemes szakosztály 2 éves, a többi 3 é,es volt. A m{íegyetem az 1872/73. tan- évet már Pesten, a N;yúl utca

(később

Lónyai utca) és a Csillag utca sarkán

lcyő

két Nagel-féle házban nyitotta meg.

Szigorlat eleinte csak a mérnöki és gépészi szakosztályon volt,

1873/74-től

kezdw az épít<iszi és ,egyészi szakosztályon is.

Az egyetemjelleg elnyerése után az ás,-ány- és földtani tanszék tanára a

következő előadásokat

tartotta: áSvánv- és

kőzettan

heti 3 óra, geológia heti 4 óra; nem kötelező tárgykél{t: elméleti jegectall heti :2 óra; ásványtani gyakorlat heti 4 óra.

1880-ban Steindllmre megkezdte az üj müegyetcmi épület építését a ::\Iúzeum körút 8. sz. telken, ahol addig az állatorvosi fóiskola volt.

Az állatorvosoknak a Rottenbiller utcában készült üj telep, amelyet 1881 januárjában az állatorvosi

főiskola

el is foglalt.

A müegyetem az 1882/83. tal1éwt már az üj épületben nyitotta meg. Ebhen a tanévben az asvánv- és földtan tanára - Krenne1' - a kö';etkezó tárgyakat adta elő:

'l.

A vegyészeknek a II. é\-ben heti 2 órllhan ásvánvtant. a III. évben heti

4:

órában ásvánvtani gyakorlatot.

2. A ll1érnököl;:~lek 6s építészeknek a IV. évben heti' 2,5 ÓI~úlJan

^géO-

lógiát (az elsó félévben 3, a második félévhen 2 órát).

Az 1892/93. tanévben a müegyetem kiegészítéséül az Eszterházy

ll.

3. számú épületet kapta meg. (A pompás épületet

}]auszmann Alajos

építette.) Ebben volt az ásvúny- és földtani tanszék aL'; r. ^emeleten.

J(renner

a mérnöki szakosztály támogatásával keresztüh-jtte, hogy a kínai útjáról hazatért id.

Lóc:y Lajos

oklewles mérnök - aki akkor a Magyar Nemzeti }Iüzeum úsníuy- és óslénytárának segécl{jre, majd az állami földtani intézet osztálygeológusa volt - geológiából elnyerte a magántanári képesítést.

Lóczy

az 1880/81. tanév második felében llleg is kezelte magán- tanári

előadásait

"technikai geológia" címen. Az 1882/83. tanév

ebő

félévében heti 2 órában ,,::\Iagya1'ország geológiája." címen, a második fél- évben "Válogatott fejezetek a geológiából'; címen heti 2 órúban. Majd:

2* - 12-19

19

üjabb tárgy1Í.

előadásai

kerültek sorra. Így 1884/85-ben "stratigrafia"

heti 2 órában, "Budapest környékének geológiája" heti 2 órában.

A mí1egyetemi tanács javaslatára az 1884/85. tanévben az áSvány- tant és a geológiát különválasztották s a geológia számára külön tan- széket rendszeresítettek. Erre a tanszékra az 1885/86. tanévben

Lóczyt

kinevezték nyilvános rendkívüli tallárrá (8. ábra). Ezzel átvette a geo- lógia tanítását

Krenllertől.

Ekkor a "geológia L" címí1 tárgyban

KTenner

ft

geológiának

kőzettani

részét,

Lóczy

pedig a többi fejezetét adta

elő

"geológia II." címen.

Lóczy

az AUami Földtani Intézettel azonban ebben az

időben

is megtartotta a kapcsolatát s még 3 éven át folytattá a nyári szünetben Arad megyei földtani felvételeit a földtani intézet anyagi támogatásával.

lVJint kinevezett ny. rk. tanár az 1886/87. tanévben a

következő elő­

adásokat tartotta: "geológia II. kirándulásokkal egybekötve" a második félévben mérnökök számára heti 2 óra, a "stratigráfia elemei" az

első

félévben heti :z óra, "válogatott fejezetek a geológiából" az

első

fél- évben heti l óra, "a magyar birodalom geológiája" az

első

és második félévben heti 3-3 óra, "Budapest környékének geológiája" a második félévben heti 3 óra.

Ezek közül csak az

elsőnek

említett tárgv volt

kötelező.

1884-ben

Fényes

Dezsőt nevezték ki ~'tanársegéddé, 1885-ben

Zimányi Károlyt,

aki 1894-ig volt tanársegéd.

Zimányi

a lu'istályalaktan és a kristályoptika specialistája volt.

A dobogóhegyi barit és cölesztin, a laurioni azurit, az antipirin s még néhány ásvány kristálytani ismeretéhez fontos adatokat állapított meg.

Meghatározta a

kőzetalkotó

ásványok

fő

fénytörési együtthatóit, s ezeket az eredményeit ma is közli a világirodalom.

1888 elejére

Hun/alvy János

halálával megüresedett a budapesti egyetemen az összehasonlító földrajz tanszéke. A bölcsészettudományi kar

-Richthofen Ferdinánd

professzor, a berlini egyetemi földrajzi inté- zetének

világhírű

igazgatója ajánlására -

Lóczyt

hívta Illeg a tanszék

vezetőjének,

aki a meghívást elfogadta.

A mfiegyetem tanácsa

Lóczy

L. elhatározását mélt ányolt a , de - ismerve a geoiógia fontos szerepéf.

iL

müegyetemi oktatásban, nem akart ebbe a veszteségbe belenyugodni.

Erről ki.s/al11cli Lipthay SáncZor

az 1888/89. évi rektori megnyitó beszédében a

következőket

mondotta:

Ol' • •

súlyos veszteségnek kellene tekintenem a változást (ti.

Lóczy

meghívását a tuclományegyetemre), ha nem reményleném, hogy sike-

rülend oly megoldást találnunk, mely legalább azon

időig

biztosítaná

immár búesúzó kedves kartársul1k közremíiködését a múegyetemen,

míg az éjtala alakított és hazánkban ez

idő

szerint egyedül képviselt

tanszékre, a müszaki kiképzésre már nélkülözhetetlel1l1é vált mérnöki

geológiára, méltó utódja

képződhetik"

.

Lóczy

elfoglalta a tudományegyetemen a földrajzi tanszéket, de a müegyetem óhajának engedve mint meghívott

előadó

továbbra is

elő­

adta a méfllöki geológiát:

KUmm lvIihály

az 1890/91. évi rektori megnyitó be:::zédében

Lóczy

távozásáról így emlékezett meg: "Kétségtelen veszteEég ,olt ll1llegyete- münkre nézve, hogy Lóczy Lajos nyilvános rendkívüli tanár úr, a mér- nöki geológia tanára a budapesti tudományegyetemhez nyilvános rendes tanárrá kineveztetvén, a mi

körünkből

távozott; csupán a nevezett tanár úr áldozatra való készségének és intézetünk irányában tanúsított jóindulatának

köszönhető,

hogy a technikai kiképzésbe fölötte fontos mérnöki geológia

előadása

fennakadást nem szenvedett, amennyiben

Lóczy

tanár úr a lefolyt tanévben is készségesen

előadta

és

előadni

is fogja mindaddig, míg e téren niéltó utódja

képződhetik"

.

Lóczy

1893-ban a

műegyetemi

megbízásról leköszönt, mert teljes erejével a tudományos munkának kívánt élni. A földrajzi tanszéken a szabad önrendelkezés sokkal

kedvezőbb

légkört jelentett számára, mint amilyent a milegyetemen valaha is remélhetett volna. A müegyetemen a szigorú tanmenet miatt a tanár lekötöttsége sokkal nagyobb ,olt, mint a tudományegyetemen. Ekkor már világhírií. tudós ,olt kínai kuta- tásai alapján. Azon az ázsiai területen, ahol

ő

járt, hosszú

időn

át az

ő

megfigyelé;;ei döntöttek ,itás kérdésekhen. A Jl.Jagyar Tudományos Akadémia már 1888-ban

levelező

tagjává választotta.

Lóczy

még egyszer került szoros kapcsolatba a mliegyetemmel:

1917 -ben a mllegyetem tanácsa a teclmikai tudományok tiszteletbeli doktorának választotta meg.

Lóczy

igyekezett előaciásait teljesen a mérnöki igények nek meg-

felelően

kidolgozni, azaz "müszaki geológiát" összeállítani. Magán- tanári képesítése ezt a tárgyat ölelte fel. A zürichi mllegyetemen a mér- nöld szakosztály

előadásait

hallgatta. Tanárai közül

legerősebben

hatott rá Escher von der Linth - Svájcnak akkoriban leghíresebb geológusa-, akivel sok földtani kiránduláson is részt vett. Ennek halála után az új tanárhoz,

Heim Alberthez szegődött,

aki,et még nagyobb lelkesedéssel járta Svájc hegységeit, és részt vett vele a schafhauseni térképlap föld- tani bejárásában is. 1874-ben megkapta mérnöki oklevelét s Aradon akart letelepedni mint kultúrnlérnök. Közben Pesten megismerkedett

Krennurel,

aki - látva Lóczy lelkesedését,

^főleg

az

őslény

tanért - fel.

szólította, hogy lépjen be a :Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és

őslény­

tárába. Ezt az ajánlatot elfogadta s megkezdte tudományos nllmkás- ságát mint múzeumi segéd

őr.

li

földtan

jelentősége

a mérnöki munkák szempontjából a múlt század második felének az elején kezdett

előtérbe

kerülni.

Lóczy

Zürichben megismerte Heim "Teehnische Geologie"

előadá­

sait. Ugyanilyen irányban tartotta

előadásait ő

is a míiegyetemen, ami

21