Összefoglalás

A József-ipartanoda tantervében egészen 1856/57-ig nem volt önálló tárgy sem az ásványtan, sem a földtan. Az 1856/57. tanévben határozta el az ipartanoda

vezetősége,

hogy az ásvány- és földtan külön kerüljön

előadásra,

a többi természetrajzi tárgy"iól elkiHönítve. Ez a terv jóváhagyatott, és már a

következő

tanévben a "l\lineralogie, Geognosie und Paleontologie"

cÍmii

tárgy heti 6 órában mint külön tárgy nyert

előadást.

Tehát kereken száz évvel

ezelőtt

indult meg a mai ásvány- és föld-tani tanszék munkássága, noha akkor még n8m volt független intézet.

A tanszék a mai alakjában 1864-ben alakult ki, amikor az ásvány- és földtan tanítására külön tanárt neveztek ki Ho/,mann

Károly

szemé-lyében.

Ettől

kezdve a tanszék állandóan

fejlődött.

Felszerelése állan-dóan gyarapodott, az oktató személyek száma azonban csak a XX. század eleje óta növekedett lassanként. A század elején már két tanársegéd dolgozott, majd a két tanársegédi álláson kívül még egy adjunktusi állás is keri.üt,

később

még jobban növekedett a

segédtanerők

száma.

Elvileg a tanszék akkor volt a legcélszeriibben ellátva, amikor a geológiát külön tanár tanította. Így ,-olt ez 1885j86-tóI1893-ig. A ter-mészetes

fejlődés

útja az lett volna, ha Lóczy eltávozása után a "geo-lógia" ismét külön tanárt kap. Sajnos, ez nem történt meg

f!

a két tárgy ismét egy tanár kezébe került. l\:Ii volt ennek az oka, nem tudjuk.

Való-színű,

hogy

Schmidt Bándoí"

nem vállalta volna el.a "geológia II" tár-gyat, ha nem lett volna kénytelen ezt megtenni. Azt vélem, hogy pénzügyi okokból vonták össze ismét egy kézbe a két tárgyat. Ekkoriban ugyanis a miiegyetem fejléídése más - kimondottan

műszaki

jellegii -tanszékek szervezését követelte meg.

Kétségtelen, hogy a két, ma már

különböző

irányokl)an taglalódott, tárgynak a tanítása színvonaion nagy

erőfeszítést

ld,-áll , ha mind a

kettőt

ugyanaz a tanár látja el. Viszont arra is lehet gondolni, hogy ha arra rátermett, tehetséges ember látja el jól ezt a feladatot, ekkor az

illető

gyakorlati mi"Íszaki kérdésekben - melyekben az ásvány:tan és a földtan gyakran alig

elkülöníthető

- sokkal kömlyebben tud dönteni.

Ez a döntés néha talán helyesebb is lenne, mint ha két, de a

speciali-zálódás folytán kisebb kör(1 és a kapcsolatokat talán kevésbé élesen látó szakember volna kénytelen állást foglalni. Persze, embere válogatja.

Az ásvány- és földtan tanítása a

későbbi

évtizedekben mindinkább csiszolódott. Az óraszámok kisebb mértBkú megváltoztatása - néha növelés, máskor kis csökkentés, majd újhól növelés - jelzi, hogy a múltban is törekedtek a legjohb megoldásril. A cél az volt, hogy minél jobb alapképzést nyújtsana}L A vegyészmérnökök az áS'dnytan mellett még teleptant is tanultak. Igy fokozatos volt a

fejlődés

egészen 1948-ig.

Akkor

megkezdődött

az ásyánytani képzés igen

erős

csökkentése:

a szervetlen kémiai képzés a veszprémi egyetemre került, úgyhogy

l!);')l-től

kezdve az ásványtani órák száma két féléven át 2-2 óra, gya-korlat pedig csak l óra a második félévben. Különösen szembeszökik ez az

erős

csökkentés, ha külföldi mliegyetemekkel vetjük össze. Tárgyi szempontból is érthetetlen ez a túlság"os csökkentés ma, amikor a szerves kómiában is kezd

előtérbe

keri.Uni a térbeli szerkezetek megállapítása, amikor a

belső

szimmetriák ismerete szükséges. Ezeket pedig az ásvány-tan ásvány-tanítja.

A geológia is megnyirbálódott az utol:;:ó években, mert gyakorlat csak a második félé,"ben van, jelenleg egy órában. 1Iegemlítem, hogy volt olyan

^Ó,"

is. mikor gyakorlat az órarendbe nem is volt felvéve.

A hallgatóság kivánságál~~ azonban - a felettes hatóság beleegyezé-sével- mégis sikerült kevés gyakorlati foglalkozást biztosítani (három-hetenként 2 órát). Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy gyakorlat nélkül milyen a geológiai oktatás eredménye.

Haladást jelent a "mérnökgeológia" tallítása

1949-től

kezdve.

A geológiai oktatás igen fontos része a helyszíni tanulmányozás. Erre valók a geológiai tanulmányi kirándulások. Ezek kiadásainak fedezésére a tanszék eddig

megfelelő

összeggel rendelkezett. Ezt a támogatást az 1954í55. tanévben már nem kapta meg a tanszék. A kirándulások elsor-vasztása nem yálik a mérnökképzés

előnyére.

Amilyen

erős

yolt a képzés visszaesése az utolsó években, olyan hatalmas volt

11

tudománvos munka terehélwsedése különösen az utolsó ötven évben. Az előző fejezetek megfelcl6 I~észeiből kitllnt, hogy

fl

tan-szék tudományos munkássága, igen széles körú yolt s hogy igen sok eredmóllnyel gazdagította az ásvány- és földtan

különböző

tudomány-úgait. Az eredmények egyik része mííszaki feladatok megoldúsának

elősegítéséhez

is hozzájárnlt.

}Iegemlítcndű

még, hog,'" a müegyetfmi ásvány- és földtani tan-szék munkásságát mindenhol nagyrahecsülték, itthon is, külföldön is.

A

tanszéln'ezető

tanárok külföldi tudományos egyesiUeteknek voltak tiszteleti,

levelező

vagy rendes tagjai. Az ásvány- és földtani tanszék

tanszékvezető

tanárai yalamennyien a :l\Iagyar Tudományos Akadémia

tagjai voltak.

A tanszék tanársegédei közül kilenc egyetemi tanár lett

(K l'enner József, Koch Antal, Papp Károly, Vendl Aladár, Telegdi-Roth Károly, Földvári Aladár, Papp Ferenc, Nemecz ^Ernő, Pojjál; Tibor),

akik közül öten az Akadémia tagjai voltak

(Krenncr .JÓzsef, Koch Antrtl, Pflpp Károly, Vendl Aladár, Telegdi-Roth Károly). 8chréter Zoltán

volt tanár-segéd, aki az Állami Földtani Intézet

főgeológusa

volt, szintén tagja az Akadémiának.

A volt tanársegédek általában

vezető

helyet töltöttek és töltenek be a magyar tudományos életben.

Ir()(lnloIll

A pesti kil'ál~'i .JÓzsef-ipal'tanoc1ának 1846-ik é\'i Szent András-hó l-én ünneplett rnegnyitásakor Karác.sony JIihály ideiglenes igazgató álial mondott beszéd és d/'. Arenstein J óz.scj tanár által a menl1!Ji.séglan jOlllo8-.s_ágáról tartott értekezés. Pesten. Xyomatott Tmttner-Kál'olyi brctüiyc1, Uri utca 453.

Kal/Iz Gyula: A budai kir. magyar müegyetem történeti és statisztikai szempontból. Statisztikai Közlemén~-ek. 1861, p, 196.

Dr. Paulel' Tivadar: A budapesti m, kir. tudományegyetem 'története.

Budapest, 1880.

Telegdi-Roth Lajo.s: Dl'. Hofmann Kál'ol:;', Földtani Közlöny XXII.

1892. p. 65.

Lipthay . Sándo/': Adalékok müegyeiemünk történetéhez. :lIag:,-al'

?lIél'nök, és Epítészegylet Közlönye. 1895. p. 227.

Jámbo/' Gyula: A kil'ályi JÓzsef-müeg:;'etem. 1896.

Dl'. Bőckh Hugó: Emlékbeszéd Schmidt Sándor felett. Földtani Köz-löny. XXXVI. 1906. p. 165.

Schafarzik Ferenc: Schmidt Sándor len,Jező tag emlékezete. A :II. Tud.

Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XIII. 1908, ll.

füzet,.

,,11aul'itz Béla: Krenner József emlékezete. TermészettuclOlnám-i

Köz-lön~" LII. 1920. p. 20 I. .

ChoZnoky J enő: Lóez~- Lajos. Földrajzi Közl'3mények. XLVIII. Hl:W.

p, 33.

Zelovich Kornél: A m. kir. József-müegyetem és a hazai technikai [cbő­

oktat,ás története. Budapest, 1922.

Papp Ferenc: Schafarúk Ferenc emlékezete. Technika, \~III. 1927,

p. 236. ,

Putnoky Lá8z1ó: Schafal'zik Fen2l1c, Technika. VIII. 1927. p, I (l2.

Vendl Aladár: PI'ofessor Franz Sehafal'zik. :lIathematische und

natuI'-\vissensehaftliehe Beriehte aus 'Gngarn. XXXIV, 1926-1927. p. 5.

Telegdi-Rolh Károly: Schafal'úk Ferenc emlékezete. Földtani Közlöny.

LVIII. 1928. p. 3.

Pál/y Móric: Dl', Schafal'zik Fel'enc emlékQzete. Hidrológiai Közlöny.

VII-VIII. 1927-1928. p. 3,

lJiauritz Béla: Krenner József emlékezete. A :II. Tud, Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszéclek. XXI. 18. füzet. •

Vendl Aladár: leL Lóez~- Lajos tiszteleti tag emlékezete. A :II. Tud.

Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XX. 1928. 9. füzet.

IlOlway Lajos: Megemlékezés \Vartha Vince r. tag fölött. A 11. Tud.

Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XX. 1930. 17. füzet,.

Vendl Aladár: Dr. Schafarzik Ferenc emlékezete. A M. Kir. József nIűegyetem 1930. évi május hó 18-án tartott emlékÜDnepélyén elhangzott beszédek. 193I.

Rozlozsnik Pál: Schafarzik Ferenc r. tag emlékezete. A 1\1. Tud. Aka-démia elhunyt tagjai fölött tartott, emlékbeszédek. XXII. 13. szám. 1935.

Telegdi-Roth Kál'Oly: A geológus Lócz~- Lajos. Születésének 100 éves évfordulója alkalmával tartott előadás. Földtani Közlöny. LXXIX. 1949.

p.

3}f~rtész

Pál: ::ilegemlékezés Schafarzik

Ferencről. Építőanyag.

^VI.

1954. p. 18I.

Vendl Aladár: Schafarzik Ferenc. Hidrológiai Közlöny XXXIV. 1954.

7-8. szám.

A

műegyetemi rektorok tanévmegnyitó beszédei.

Műegyetemi évkönyvek és programok.

Müegyetemi órarendek.

A műegyetemi ásvány- és földtani tanszék il'atai.*

*

Ez a munka a tanszék történetft 19:J5 december Yfgéig foglalja össze

The History of the llineralogieal and Geological Institute of HIe TecllIlical University, Budapest

The ?Iineralogical and Geological InBLitute of the Technical 'CniverBity of Budapest subsists in it" present form since 18G4, hut its antccedents can be traced baek to 1846, when lectures entitIed "i\ature's ?lineral, Vegetal and AnimaI \'1orId" were c1eliverecl at the Natural History and Commercial Geogl'aphy Chair of the .JÓzsef Industrial School. '

Subsequently, in 1850, the Engineering Institute of the Budapest, LIliversity of Science mergecl into the .JÓzsef Industrial School, thlLs forming the direet predecessor of the Teclmical Lniyersity of Budapest. ?Iinel"Ulog~·

and geology \Vere taught here as il sepm'ate branch of sturly, 6 hours a week ("?Iineralogie, Geognosie & Palaontologie").

From 1864 on lVIineralog;>' and Geology were se para ted from the otheI' branches of Natural History, and a sepm'ate chah was establishecl \,it h Károly Ho/man as its first professol'.

Professor Hofmann was a diseiple of Bunsen and Kirchhoff and took his degree in Heidelberg: Kirchhoff held Hofmann in high esteem and recog' Illzed his merit in having discovered mckel in the solar spectrum. Hofmanl1'8 lectures 'were arrestingly clear and of a high s.tandard; he held hi" chair until 18Gi. His chief works are the geologieal descriptions of the hills or Buda and of the Bakonv and :cYIecsek mountain ranges, His SU8cessOl' was Dr. Vincze Wal'lha, another ef Bunsen's disciples, who als o took hi-,; degI'ce in Heidelberg. In I8Gi he became cleputy professol', and from 1868 to 18G9 he was associato professor. He held his ohai!' only unti! 1870, whon he was appointed to the Professorial Chair of CheInieal Technology, Hi"

eheInical I'eseaI'ches concerning Silieates are extremcly valuable and hi,.;

concept.ion of Aluminium-Silicates tallies on the \vhole with that elabomtc(l la ter by Vernadskij .

In 1870 Wartha'8 ehair was taken over by József KrenneJ', who aheady in 1864 hacl been Hofmann's assi'3tant. He had worked fiI'st in Tübingen with Fr. Quenstadt, later on he worked in the AIineralogical Department of the Vieuna Court ?íuseum as the collaborator of the famous mineralogist Brezina. Subsequently he became the t.utor of Loránd Eötvös. His salar~­

clra'IV"ll at the Technical University ,vas spent chiefly on buying instruments for his Institute. He persuaclecl the Governrnent to buy the famous Lob-kowitz mineralogical collection, which e'y'en up to this day constitutes a world-famecl collection of the Hungarian National ?Iuseum.

Kl'enneJ"s chief meri t consistecl not only in having di'3covered Ilumerous new minerals, but also in hav ing l'ectifiecl several false data. In 18iG ho discovered a new gold-silver- tellur metal, which he proposed to call "Bun-senin", but which upon the suggestion of foreign experts was ultimately named "Krennerit".

Krennel' di'3coverecl a large number of new metals: Avasit, Semseyt, Széchényüt, Kornelit, Romboklas, Szomolkonit etc.

95

He was frequentl~- ealled upon to settle any number of clisputes and he was the first to start cxaet mineralogieal exanunations in Htmgary.

The 188:2-83 session of the Teelmical University was opened in its new premises in ~Iuzeum körut. \nlCn Lajos Lócz!! sen. returned from nis scientific expeclition in ('hina. it was Krelltler who proposed that the degree of honorarv leet Ul'er should be conferred to hím. In the seeom1 term of~1880-81, Lóczy started his leetmes entitled "Teelmieal Geology". In 1884 l11ineralog~- and geology ,\"e1'e separaterl and Lócz!! was uppointed lecturer on Geolog~-.

In 189:3 Lóczy resigned his appointment at the Teehnical Lniversity, sinr;e alr'eady pI'eviously, in 1883 he had heen made Profeséior of Geography at the Budapest Lniversity of Science. But.it was elm'ing his stay at the Tedllucal Lni',-ersity that he ,\Tote or at least began most of his sigluficant works. such as his' book on the geological comliiions of· HcgYes~Dl'ócsa, and his geological úlld palcontologieal artieles in the publication cntit led

"Sdentific Hesults of COllIn Béla Széchényi':,; jom'ney to the Fm' East

(Ea~tAsia)". This Juttcr ,\'on the award of both the Hungarian and t.he French

Acaüem~-of Sciences. Lóc:::!!'" scientifie work formeel the basis for the ,\'ork of fmll.ous explorer" such as Baron Ferdinanrl Richthofen and Syen Hetlin.

It wus elm'ing his ycars at thc' Teclmical LJ1iyel'sity that Lóc:::!! hegan his ftunous scientific tl'eaiise on the Lake Balaton.

KI'Cnnel"8 SUCf:0ssor, Sándor Schmidt, was appointed in 1894; he got, hi" clegl'ce as honorary lectm'er in 188:3. Schmidi'" paramount subject was cl'ystallography and in 1900 he puhlished his standm'd work on the introduc-tion of 3:2 cl'ysml categories. Bec:ause of his sudclen cleath at the em'ly age of MI, his hook .,~1inel'Ulogy" ha;; come do,yn only in manusf'ript.

ln 190,1, Schmidt 'wa,; followed b\" Ferenc Schafal':::iI,:. Schaia/'zik took his degree in Tedmical Geolog~-, II subject on whidí he had IJcén locturing alread:; since JS91. He openetl up new paths for the work of his Institute, In the instl'uciion of mchitects anel engineers he laid great ;.;Ü'es;; upon the technicalrclations of geology, l'clying on local exampl .... s. Schajal'zik elesen'es (:redit for the exernplary orgunization and systematization of inst1'uctional excul'sions. It ,\'as he ,i'ho collected the lm'gest part of the rock-collection used for demonstmtion elm'ing lectllI'es; he endowed the Institute witll :2,:300 yolumes out of his pl'Íyatc lihrm·~·. Supported by Amlor Semsey he acquircd a \'aluable rock-deposit c:ollcction for thc Institute,

In 1909 the Institute moyecl from the E:,;zterházy-utca pl'crnises of the Budapest Lni\"C1'sit~-to Buda. into the ecntml building of the Technical Lniyersity.

Cmlér Schajarzik, Geolog~- became a fundamental suhject.

Since 191 \J-20 chemÍC'al engineel's are attending lectm'es on 111ineral de-posits; Schajal'zil; insisted fil':cit and i'ol·cmo;.;t on thc geology of inrlustl'ial raw-materiak In aceordance with the ol'günizational .siatutes of the Teehlli-eal LJuyel'sity publishcd in 19lfj, ~Iinemlog:v became, in addition to organic

ehcnu~tl'y, one of the sllbjects of the ;,;ccondCllixersity Exanuna1Íon.

Schajal'zik bclong."i to the generation of geologists, who in Hungary ha\-e cl'catcd thc ,.Golden Age" of geology. His pioneer book "Pyroxenan-üesites of the ('scI·hát" clears up the history of eyolution of the Cserhát.

m.ollllwin mnge. He pUl'tieipatcd in the C'aucasus expedition of ~lól' Déehy and comparccl the Caucasian crystalline slates with the similar formation.s of the South Carpathían.s. Both his cartogmphical actiytties comprehencling Budapest and Szentendre, as well as hí" hydrogcological works summillg up the Danube formation in the yicinity of Budapest, are of great importance.

Hb tl'eati'3es on the hot springs of Budapest and the escaping spl'ings in

96

the bed of the Danube are a pioneering work. Schafal'zik was the first to intTocluce seizmology in HungmT. Hp has also stuc1ied extensi\'ely the prob-lem of quanies, his book on QuülTies in Hungüry, published in 1904 is still considered as a basic work and has been translated into Gennan.

Schajal'zik'.s teclmi'cal activities, I"ieh in seientific and practical results have laid the foundations for our geology. He has, so to say, founded a school in this respect. His assistants, in adclition to their scientifk ,york, took also a part in ihe soh'ing of practic'al problems.

\\'hen Schafal'zik reti1'ed in 1926, his ehair was jaken over by professor Aladár Vendl. Teaelúng dl{':mistr~- Vendl relcgated erystal rl1orphology to the baekg1'ounc1, but laid stress upon interior e1'ystal systems and intl"o-chlCed modern X-1'a~- methocls of cletermination, meanwhile bI"inging more che111ieal references into his lectures. In his lectm'es aboui geological clcposits he expatiated upon the genesis of mine1'als in a wider geological framework.

strongly st1'essing local conditions. In engineering instruction he la id speC"ial emphasis UpOll such local cleposit rock, which han: an important part in praetice. Lectures dwelt intenseIy on engineering eonneetiolls: Schajarzil/.s cliaries sunnning up his seientific exeursions were puhlished.

The scientific "'ork aceomplished by the faeult:' since l 9:!1)-:!7 ('an bp summe d up as foIlows :

In Hungary sedinlentpeh'ographieal resem'ehes ,\-ere initiaicd Ly the Professor; the chiel" l'eslllts of these resem'ches 'YCl'e t;he c1eteI"ll1ination of the composition and of the clisintegration of the Buda da;', as weIl a~ the determination of the deposit character of the Ioess of the Börzsön~- moun-tains. Together with Aurel Liffa he wrote up Hle cr-ystal slates of the tlzúsz-sebes and Szeben Alps, establishing hereb;- i he geological aspect of a part of the t::outh Cm·pathians. He '\"tlS the fÜ'st to sum up in an original mono-graphy the geological and petrographical condition;; of the Velence hills.

He determined the main type" of the PYToxenandesile of the' Cserhút hills.

Hi~ hydrogeological actiyity is abo of outstancling importanec : he cleter'-nÚ11ed the eil'cumstances under whieh sulphatic sub~oil 'I"ater risc;;, hc re-vealed the conditiOIlS which cmbe thc in<:rea5e or' de<:!'ease of :iulphütc contents. ::\lo1'eo\'er he worked out a methocl to recluce sulphate content,.;, to stop the clisintegration of conerete e[lused by sulphate;;. He also cletel'-mined the hot-spring area;; of Budapest and pl'esentecl ampIe suggestions for the execution of the artesian ,,-ell no. 2 in the Budapest Town Park.

I'ogether wi th his collaborato1's he stuclied the c1isintegration of rocks, a work continued up to the present.

The scientif'ic work of Professor Dr. Ferenc Papp be!ongs mainl}' into the reah1l.s of petl'ology and hychology. His e;;says about the diorites and granite rocks of the ::\1ec.sek mountains arc Yery signifieant. He found a o:ertain hemlltite similar to that of the Hargita t:.-pe on the Huszúrhegy.

He ,,-as the first to start metalnúcroscopy in Hungary. His book entitIed

"Hot springs of Budapest'· got the award of the Hungarian _-\cadcmy of Sciences.

He has founcled and c1irects still the '\Yater-Di,-ining Depar·tment of the Institute (Depari ment of the Centml Committee of the Budapest Spa Institute). He has a number of collahowtors among students and engineers stuclyillg spring,; and cxplorillg ("'l H"; and many intel'csting, modern essays haye been written on these subjects, both by him and his young eollaborators. He has summed up the system of ,vells. His cngi-neering-geological actidties are of primary importanee. Several of his paper;;

deal "ith the practical use of the rocks found in Hlmgm·~-. His papel's eon-cerned "ith Transdanubian Karstic water, \I"ith the quantitati\"e and quali-i :\Iüsz.a1.;:: Tudománytörté:v2ti lüadYünyok 7. - 6333 97

tative conditions of Kal'Stic water are of great practical yalue. He has also studied extensively the surface aspects of land·slides. Besides his scientific work, his activities as an expert in ground work, in locating qUaI'l'ies and solving water supply problerns are of great service to his country and his nation.

The optical instrunIents of the Institute - which had steadily increa·

sed in number up to 1945 - were almost totally destroyed during thc war. Since then a gI'eat part of the microscopes haye been replaced, \Yith a recently acqUÍl'ed equipment also X-ray examinations are made in the Institute.

ln the summer of 1950 the Institute moved to new premises, where a separate laboratory for stone-mechanical experiments has been estab-lishecl. The library also adcls continually to its stock of book~, At the outset, thel'e was one ~~si'Stant only Schafarzik had alread:-- two assistants and one lectUl'er. To date, besides the professor, head of the Institute, there are moreoyer one professor, onc lectUl'er and foUl' assistants, AlI the Pro-fessors of the :NIineralogical and Geological Institute were members of the Hungarian Academy of Sciences, Nine out of the assistunts became lat.er Uni\'ersity Professors : József Krenner, ^Antal Koch, ^Károly Papp, ^Aladár Vendl, ^Károly Telegdy-Roth, ^Aladár Földvári, ^Ferenc Papp, ^Ernő Nemecz, Tibor Pojják.

The lund of scientific work accomplished by the professors, lecturers, assi'ltunts of the Institute is shO\yn in the a111lexed list of their literarv works. Thi'llist, us a matter of COlu'Se, contains only the books written during their activity at the Institute, The titles of these books shaw that during the \vellnigh 100 years of its existence the researches of the members of the Institute embraced almost every branch of Geology, developing and advancing them ; the ~cientific activity of the Institute has been recogIIÍzed and appl'eciated also abroad,

Besides its educational and scientific ,vork, the }Iineralogical and Geological Institute i~ frequently obliged to solve technical as well as geo-logical, petrogI"aphical, hydrological problem.'3 related to industry, This activity has ever inCl'easingly d'eveloped during the past 50 years, seeing that the importance of technical geology in engineering became ID01'e and more evident. Thi'l ic; reflectecl in contemporary engineel'ing-instl'uction which took up engineering-geology as a compuls01'y ,subject for the majority of futUl'e engin~ers.

98

In document A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékének története (Pldal 93-116)