mérnöki II. szigorlat egyik tárgya a szen-es kémia, másik tárgya az ásványtan
VI. A tanszék oktatóinak megjelent munkái
Már az
előzőkbenmegismertük rövid összefoglalásban a tan-szék oktatóinak tudományos munkásságáböl a legfontosabbnak látszó eredményeket. _Még jobban szembetíínik a tanszék hatalmas munkássága, ha a megjelent munkák összességét szemléljük.
ElTe a célra a
következőcsoportosítások -
szerzőkszerirlÍ -közlik a tanárok, rendkh-üli tanárok, magántanárok, adjunktusok, tanársegédek megjelent munkáinak címét és megjelenési helyét.
Ezek csak azoknak a közleményeknek a címC'i, amelyeket a. szerzf.ík müegyetemi szolgálatuk idején adtak ki.
47
Rövidítések
:'lIa tematikai és Természettudomán"d Értesítő" ... , :'II. T. É.
Akadémiai Értesítő ... :... A. É.
ÉI·tekezések a természettudományok köréből. Kiadja a :'II. Tud.
Akadélllia . . . .. É. T.
Emlékbeszédek a :'11. Tud. Akadémia elhunyt tagjai fölött. . . .. ?I. T. A. E.
:'Ilagyar TudomúllYos Akadémia :'IIűszaki Osztályúnak Közle.
111én yei ... :'II. O.
A Földtani Intézet, Évi Jelentése. . . . . .. É. J.
A Földtani Intézet ÉYkönyve . . . .. F.1. É.
A Földtani Intézet Kiadvám'ai ... F. 1. K.
Földtani I}:özlöny ... : . . . .. F. K.
Földtani Ertesítő. . . . .. F. É.
Természettudományi Közlöny ... T. K.
Hidrológiai Közlöli~· ... H. K.
Földrajzi Közlemények ... Fl'. K.
Bányászati és Kohúszati Lapok ... B. K. L.
Budapesti Szemle ... B. Sz.
:,,'\nyag\·izs.gálók ~ÖzlöI:-ye . ; .. ',' : . " ',' . . . .. _-\.. K.
')Iagyar kozlekedes, mely- es VIzepltes ... :'II. K.
Felsőoktatási Szemle ... _ . . . .. F. Sz.
Építőanyag ... :.' ... , ... É.
A budapesti Központi Gyógy- és 'Cdülőhelyi Bizottsúg Heuma-é" Fürdőkutató btézetének Kiaddn\'a ... B. Ü.
'I'ermészetrajzi Füzetek ... : ... ". TI'. F.
:.:\Iagyar Chemiai Folyóirat ... -:\1. Ch. F.
:'IIélyépítéstudományi Szemle ... -:\1. Sz.
~ie.ologis.c)le .. ~Iítteilungel~ ... G.:M.
ZeItschrift fur Hydrologw ... Z. H.
:\Iathematische und natul'wissellschaftliche Beriehte aus ungarn -:\1. X . . Jahresbel'iehte der ckönigl. ungarischen Geologischen Anshtlt J. B . . J<.1.hrbuch del' kÖlligl. ungarisehen Geologisehen Amtalt ... . .. .Jb.
FortsdU'itte del' :.:\Iineralogie ele. ... F.:\1.
Annales :.:\Iusei Xationalis Hungal'ici ... " A.:\I.
Zeitsebl'ift fül' tmOl'Q;ünische Cbemie ... Z. A. C.
Schweizerisehe :.:\IineÍ·ulogische ::\litteilungen ... S.::\1.
Geologica Hungarica. series geologiea ... G. H.
Ada Technica Aeademiae Scientiarum HunQ;m-icae ... A.
Autn :.:\1ineralogien, Petl'ographica ... ~. . . .. A.).1.
Zeitscln'ift, fül' Kl'ystallographie ... ó • • • • • • • • • • • • Z. K.
Abhandlullgen der königlichen Akadelrue der \Yissensehaften zu Berlin ... Ab. B.
Poggendorff's Annalen ... P. A.
Verhandlungen eleI' 1;:. 1;:. geologischen ReiclIsanstalt. . . .. V. R.
48
Liebig's Annalen . . . .. L. A.
Zentralblatt fül' ::IIineralogie, Gcologie und Paleontologie Z. ::Il. (=C. ::11.) Zentralblatt ffu- ::IIineralogie, Geologie und Paleontologie,
Abteilung A ... Z.::IL A. (=O.::II. A.) Zentralblatt fÜl' J\Iinel'alogie, Gcologie und Paleontologie,
Abteilung B . . . Z.::I1. B. (=C.::II.B.) Tscbermak' s ::IIinemlogiscbc und Petl'ogmphische ::IIitteilungen T. :.\1.
Geologic und Bauwesen ... G. B.
Xeues .Jahrbuch fÜl' ::IIincl'alogie, Gcologie und Palcontologie.
Beilage.Bancl. Ahteilung A. ... ::-T. J. A.
Seues Jam'buch ffu- J\Iinemlogic, Geologie lmd Paleontologic.
Beilage·Band. Abteilung B. . . . .. N. J. B.
Steinbruch und Sandgrube ... S. S.
Bulletin de la Société Franr;aise de J\Iinémlogic. . . .. B. F.
4 Műsz-aki Tudomállytörténeti badyúnyok 7. - 6333 49
a) 'l'allszék.-ezető egyetemi tanárok munkái Ho/mann Eárol!l
A zsih"ölgyi széntelmő. Földe Társ. :\Iunl:álatai. V. 1870. p. I.
A szigligeti bazalttufák és a bazaltbreccsa palagonit tartalmáról. Földt.
Társ. :\Iunk. IV. 18(j8.
Debel' IYecbselersetzung beim ::\Iischen \"on Salzlösungen lmcl über die Dichtigkeit- lmcl Bl'echnungs-Verhi"iltnisse einiger wi"isseriger Salz·
lösun.s-en bei verscbieclcncr Concentration. P. A. CXXIII. p. 57-5.
tber das geologische Alter der an dem Ofner Schwabenberge sich yerbreitenclen Süsswasserablap:erungen. Vel'hancllungen der kk. Oeolo-gis chen ReiclLsanstalt. 1869.
1;
34. ~ ~ .A buclako\"úcsi hegység földtani viszonyai. F. I. E. I. 1871. p. 199.
Dolonúte und KaÜ~e'des Ofncl'-Gebii·ges. Verhandlungen der kk.
Geologischen ReicILsanstalt. 1870. p. i 16.
TV artha Vince
A(lalék aminőleges veg,,"bontáshoz. T. K. VII. 1768. p. 72.
"Cntersuehungen ~ vomv, fossilen Holz. Züricher Viel'teljabl'esschrift.
XI. p. 281. .Jahrbuch dcr :J1ineralogie. 18G7" p.73G .. J alll'e,;bcricht übel' die Fortschl'itte der Chemie. 1867. p. 1009. •
A konl,.;av ÚSVáll~"\"Cgyületeinek képleteiről. A. E. II. 18G~" p. 319.
A silicatok formulúzústn·ól. A Tennészettud011lClllyi Társulat Ertesítője.
I. p . ..l8.
Uber die FOl'll1ulienlllg der Silicate. Jaln'buch der ::\lineralogie. 18li8. p.
484 .. Ja!Jl'esbericht übc!' die Fortsehritte dcr Chernic. 1868. p. 100,1.
50
Atomok és tömecsek T. K. I. 1869. p. 30.
Az anilin szim'kről. T. K. I. 1869. p. 4i.
_~ petróleum púrlási terményei. T. K. I. 186~1. p. 18G.
"C\"Cggyapot. T. K. I. ISGH. p. 18i.
Eren1/cl' J óZ8cf
A bOl'ostyúnkő felismel":§'c, T. K. II. IS70. p. S6.
:JIagyal' clu·omsaskő. T. K. II. 181U. p. 8.j,.
A Lobkowitz-röle ÚS\"ÚIl.\"gyüjtemönyl'ől. T. K. III. 1871. p. :~7.
:Jlag.\"arorszúgi magnezit. T. K. III. 1871. p. 248.
Chínai kőszén. T. K. III. 1871. p. :!48.
A smaragr.hól. T. K. I\~. ISI:!. p. 21:3.
A dobsinai jégbadang. T" K. IV. 187:3. p. 34li.
:Jlag~'al'Ol'szúgi legújabb mastodonleletek. F. K. III. 1873. p. Ul.
Phm'IDakosidel'it ujlúnyúl'ól Bm's megyéhen. F. K. IV. IfI74. p. 38.
Egy horsodmegyei ő" l'binOeel·os. F. K. I\Y. 1874. p. U8.
E1ll'ópa legbecsesebb chágaköve. T. K. YI. 1874. p. 25.
200.
újabban felfedezett ösállatok Amerikában. T. K. VI. 1874. p. 200.
A legkisebb lényeknek alkótó szerepe a földrétegekbcn. T. K. VI. I 87.!. P Egy boi'soclmegyei ös rmnoeerosról. T. K. VI. 1874. p. 284.
Amammuth. T. K. VI. 1874. p. 361. és 401.
A dobsinai jégbarlang. Budapest, 1874. A kir. ::\Iagyar Természet·
tudoll1án,i Társulat kiad\'án\'a.
Seheelit Ora,iezáról. A:É. IX. 1875. p. 5.
Wolframit aus dell1 Traehvte \'on Felsőbán\'a. T. ::\I. IX. 1875.
A zsadányi meteorkőhullásI'ól. T. K. VII. i87;3. p. 199.
A feL~öbányai trachit wolframit ja. E. T. VII. 1876. U. sz.
A mexikói nemesopál. T. K. VIII. 1876. p. 20.
A breitel1baehi meteorit alkatrészeu·ől. T. K. VIII. 1876. p. 203.
A terra I'ossa keletkezéséről. T. K. VIII. 1876. p. 124. Lóezy Lajossal együtt készült eikk.
Kl'istályjelzési ja\'aslat. ::\Iüegyetemi Lapok. I. 1876. p. 298.
Az ehrenfriedersdorfi plinial1. 11üegyetemi L,!pok. I. 1876. p. 129.
::\Iagyarhoni al1glesitek. Székfoglaló értekezés. E. T. VIII. 1877. 8. sz.
A feL~őbányai ezüstéreek. T. K. IX. 1877. p. 199.
Az óbudai hegycsuszamlás. T. K. IX. 1877. p. 237.
Adalék a termésfémek képzödésél1ek magyarúzatához. T. K. IX. 1877.
p. 306.
A szénsa\' tartalmú víz hatúsa némel\' ás·\·ányokra. T. K. IX. 1877.
p. 428. .
l'ilagyal' apatit. T. K. L"{. 1877. p. 404.
Fehér ólomérc Roclnáról. T. K. IX. 1877. p. 464.
Rodnai cerussit. F. K. VII. 1877. p. 400.
::\:Iernyilci (Zemplén vármegye) cllnober. F. K. VII. 187i. p. 400.
Bunsenin. F. K. VII. 1877. p. 85.
Bunsenin, egy új tellmásváriy. Tel'mészctrajzi Füzetek. I. 1877. p.
33. -q\l. németül p. 56.
-eber 'Cngarns Anglesite. Z. K. I. 1877. p. 321.
Bunsel1in, ein neues Tellmmil1eral (aus Tel'lllészctmjzi Füzetek. 1877.).
Wierlemann, Annalel1 1877. 1. p. 636.
Bricfliehe ::\Iitteilul1g über KryolithmineI'alicn. X .. J. 1877. p. 504.
Az érctelérek képzödéséhez. T. K. X. 1878. p. 194.
A \'GI'cspataki amnybúnya új kincse. T. K. X. 18i8. p. 234.
A \'alódi türkizek felismerése. T. K. X. 1878. p. 3':>5.
Xemzeti ::'Iúzeumunk újabb ajándékús\'ányai. T. K. X. 1878. p. 471.
LebeI' Silbcrcrze von FeLsőbúl1ya. Z. K. II. 1878. p. 304. Ismertetés.
Apatit von Al'moins. Z. K. II. 1878. p. 304. Ismertetés.
\Veissbleicrz \'on Radna. Z. K. II. 1878. p. 304. Ismertetés.
Zinnobcr \'on ::\Icrn~'i1L Z. K. ~I. 1878. p. 304. Ismertetés.
Dioptas ::'Iagyal'orszúgon. A. E,. XIII. 1879. p. 10.
,Azmit C"tahról. Fral1zenau AgostOlmai egrütt készült értekezés.
A. E. XIII. p. 12. ,
Kel1l1gottit. A. E. XIII. 1879. p. ll.
Tellmezüst Erclél~·ből. T. K. XI. 1879. p. 880.
Tellmsilber \'on Botes in Siebenbül'gel1. Z. K. l íl80. p. 54~. Ismertetés.
Egy FcL~őbúnyán talúlt új ólomél'cröl. (Semseyit). A. E. XV. 1881.
p. II l.
Avasit. F. É. II. 1881. és F. K. XJ;.. 1881. p. 159.
A mag~'aI'oI'szúgi fischeritről. F. E. III. 1882. p. 78. és F. K. XII.
1882. p. 179.
4* - 12119
51
Bizmutin ::\Ioravicáról. T. K. XIV. 1882. p. 26.
Dioptas Rézbányáról. T. K. XIV. 1882. p. 205.
A lithiumsmaragdról. T. K. XIV. 1882. p. 206.
Die grönliindischén :3Iinerale der Kryolithgruppe. :31. N. I. 1882/83. p.
15l.
rber den :3Ianganocalcit. :31. N. I. 1882/83. p. 20l.
Uber die Nephl'ite der ostasiatischen Expeilition des Grafen Béla Széchenyi. :31. N. I. 1882/83. p. 203.
A la-,yolith-csoport grönland
J
ásványai. :31. T. É. I. 1883. p. 186.A manganocalcitról. :31. T. E. I. 1883. p. 231. _ A gr. Széehenyi Béla keletázsiai expedíciójának nephritjei. 211. T. E.
I. 1883. p. 235.
Schweizerit Dognácskáról. F. K. XIII. 1883. p. 210. uo. németül p. 269.
Briefliche 2IIitteilung übel' Jadeit. N. J. II. 1883. p. 173.
A bottinoi meneghinitről. F. K. XIII. 1883. p. 297. uo. németül p. 350.
A japáni antimonitról. F. K. XIII. 1883. p. 304. uo. németül p. 345.
Bomnonit. pseudomorfoza nagyágit után. F. K. XIII. 1883. p. 325.
uo. nélnetül p. 365.
Amipigment és realgal' Boszniából. F. K. XIII. 1883. p. 381.
.,\mipigment und Rea1gar aus Bosnien. F. K. XIV. 1884. p. 107.
Vber den Szabóit. 1\1. N. II. 1883/84. p. 215.
Dber den 2IIanganocalcit del' Freibel'ger Sammlung. 211. N. II. 1883/84.
p. 355.
A Krakatau hamuja. T. K. XVI. 1884. p. 258.
Tiszolezi újabb ásványok (lillit). F. K. XIV. 1884. p. 91. uo. németül p. 566.
Emplectit és az úg~-ne\'ezett t.remolit Rézbányál'ó1. F. K. XIV. 1884. p.
519 .. ~10. németül p. 564.
~ber elen :3fanganoealcit. Z. K. VIII. 1884. p. 242.
Vbel' den Szabóit. Z. K. IX. 1884. p. 255.
"Cber den 2Ifanganocalcit del' Freibergcl' Sammlung. Z. K. IX. 1884.
p. 288.
Dber cin neues Eleier?: von Felsőbánya. Z. K. VIII. 1884. p. 532.
Ismertetés.
AZUl·it von "Ctah. Z. K. VIII. 1884. p. 532. Fral1zenau Ágostonnal együtt készült értekezés.
:3Iial'gYl'it und Kenngottit von Felsőbánya. Z. K. VIII. 1884. p. 1531.
Ismertetés.
Diopms von "Cngal'l1~ Z. K. VIII. 1884. p. 531. Ismeltetés.
A Szabóitról. :M. '1'. E. II. 1884. p. 230. _ A fl'eibCl'gi bányaakadémia gyűjteményének manganocalcitjai. ?tI.
rr.
E.II. 1884. p. 369.
Beitrag zur Kennlniss del' optisehen Verhiiltnisse des Allaktites.
211. N:. III. 1884/85. p. 214.
LJber den Zygadit. 1\1. N. III. 1884/85. p. 217.
Adalék az allaktit optikai viszonyainak ismeretéhez. :31. T. É. III.
18815. p. 16. _
A zygaditl'ól. 21f. T. E. III. 1885. p. 146.
Beitrag zm Kelllltniss del' optischen V mhtiltnisse des Allaktites. Z. K.
J{. 1~85. p. 83.
"ebel' ein Doppebalz yon selensamem Cac1miumoxid und selensam'em Kali ... Sitzungsbel'iehte del' AJmd. \Vien. 188G. 54. II. 209. (K. Hanerrel).
LJber den Akantü. M. R. V. 188G/87. p. 248.
Tellurit Faeebajáról. Tr. F. X. 1886. p. 81. uo. németül p. 106.
52
Symplesit Felsőbányáról. Tr. F. X. 1886. p. 83. u,o. németül p. 108 Az akanihit és a természcies ezüstkéneg. ::\L T. E. V. 1887. p. 137 A dognácskai haematiüól és a szomolnoki coquimbitről és yoltaitI'ól F. K. XVII. 1887. p. 5,16. uo. németül p. 550.
A tigrisszem. T. K. XL"{. ]887. p. 182.
A vezuvi pseudohrookit. F. K. XVIII. 1888. p. 83. uo. németül p. 153.
Víztiszta sphalerit Syédországhól. F. K. XVIII. ]888. p. 81. uo. néme-tül p. 151. ,
Kornelit. ::\1. T. E. XLII. 1925. p. 1. (Az. akadémiai bemutatás kelte
1888. júnim 18.), ,
Andorit, új hazai ezüstérc. 2\1. T. E. XI. 1893. p. 119.
LOl'andit, ein neuc" Thalliummineral. ::\1. X. XII. 1893/94. p. :W2.
Lorandit., új ásyányl'aj. M. T. É. XII. 1894. p. 473. , Lorandit, új thaliumásYán;' AllchaITól ::\1akedóniában. M. T. E. XII.
1895. p. 258.
A Schuller-féle arz.énszulfid kJ:istálytani és, optikai yiswnyail'ól.
(Akadémiai bcmutató kelte 1894. május 28.) ::\1. T. E. XXV. 1907. p, 27 J.
A Vas megyei "nemes szerpentin". T. K. XLIX. 1917. p. 300.
,,::\Iineralogisehe ::\Iitteilungen aus Lngarn" címszó alatt a Zenlral-blatt. fül' ::\Iineralogie Abteilung A folyóiratban megjelent munkák. EzekeL
KI'CilJlCI' halála után Dl'. Zimányi Károly renslezte sajtó alá 1927 -19:30-ban:
Seheelit yon Csikloya. 1928. p. 141. A. E. IX. 187ti. p. :3. és F. K. 1877.
április ll-i smkülés.
Rhomboklas. 1928. p. 26:3. (Az akadémiai bemutatás kelte 1891. január 19.) A. É. 1891. p. 90.
SW~101nokit. 1928. p. 208. (Azalmdémiai lJemutatás kelte 1891. január 19.) A. E. ]89J. p. 9G.
lliimatit YOll Dognácska. 1929. p. 44. bemutatása cl Földtani TársuJui-ban. F. K. XVII. 1887. p. 55(5.
Andorit. yon Felsőbánya. 1930. p. 1 flO.
Selnseyit von Felsőbánya. 1930. p. Hi l.
Veszel:dt ,'on Vaskő. 1930. p. 103. (Akadémiai bemutatás kelie 1889.
noyemher 18.) Lóczy Lajos
A premontr-ci Dunameder-koLrás geológiai erf'dményei. F. K. Xl. 1881.
p. 2:35.
GC'ológiai jegyzetek Kmssó megy e északi rész.éLől. F. K. XII. 1882. p. I.
A keleti Himalújába tett kirándulásI'ól. F. K. XIII. 188:3. p. 211. uo.
németül p.
no.
Jelentés az 1883. é,' n:\'tu'<Ín a ::\Im'os és a Fehér-Körös közöt ti heg~'
vidékC'll és <1Z Amc1heg~'alján eszközölt. I'észl(d~es földtani felvételről. E .. J.
188:3. ]J. :38.
A Kmkatau vulkúnnak nagy kitörése. F. K. XIII. 181:):3. p. 40:!. uo.
németül p. 41
a .
. J elentés HZ J 88:3. éy nyarán a :'lIatos és li Fehér-Körös köz.öt,ti hegv-vidéken és az. AradhegyaÍján eszköz.ölt földtani Tész.letes felvételeki61.
F. K." XIV. 1884. p. lf)fj. uo. németül p. :349.
L\)C'r die gcologisf'he Detailaufnahmc im GehiTgC' z,yj;.chen der ::\Im'os und deI" IYcisSC'll-KöTÖS und in der Amd-IIegyalja. J. B. l 88,j.. p. 45.
Yúzlatok a khínaiak ethnogmfiájából. Fl'. K. XII. 1884. p. J47.
Esquisses ele l'éthnogmphie des Chinois. Fl'. K. Supplement XII. 1884.
4. p. 43.
A Krakatau vulkánnak 1883. évi kitörése. F. K. XIV. 1884. p. 17.
uo. németül p. 122.
53
.Jelentés az 1884 nyarán a :Maros és Fehér-Körös közötti hegyyir.1éken eszközölt részletes felyételről. F. K. XV. 1885. p. 250. uo. németül p. 427.
Ua. és németül E. J. 1884-l'öJ. p. 36.
Dic Chinesisehe Proyinz Kan-Suh. ::\1itteilungen des Vereins fül' Erd-Imnde in Leipzig. p. 10.
Geológiai .észlclések Arad yidékérőJ. F. K. XVI. 1886. p. ]-14. uo.
németül p. [45.
Jelentés az [885. éy nyarán a ::\Ial'o;S-\'ölgyhen és Temes meg:ve északi részéhen eszközölt; földtani felyételről. E. J. 1885-ről. p. G9.
Bprieht üher die geologisdlC Delailtlufnahme im ToronlaicI', Temesel' -und I{}:assó-Szörén~'er Komitate im ·Jahre 1885. J. B. [887. p. 80.
Berieht über dic geologisehen Detailaufnahmen im Amder, Csanácler und Temesel' Komitate im Sommer dcs Jahres 188G. J. B. 1888. p. U4 . . Jelentés az 1881i. éy nyarán Amcl;Csanád és Temes megyékben esz-közölt földtani részlet.es felyételekr'ől. E. J. 1886-ról. p. 99-116. (magyal' és német).
Das chinesiseh-tibetanische Grenzgebict. del' Proyinz Sz. tschwan.
Illustrierte Zeitschrift· fül' LandeI' und Völkerkunde. LIV. 1886. 9. u. 10.
p. l.
A kínai birodalom természeti yiszonyainak és országainak leÍl·ása.
A Kir. TermészetlurlomúIl~'i Túrsulat kiU(h·án~·a. 188G. p. l-965.
Bericht über elie geologischen Detailaufnahmen im Jahre 1887. J. B.
1889. p. 101.
Dic historischen Denlnnale ,"on Hsi-ngan in del' chinesischen Provinz Shsen-hsi. Deutsche Humlschau fül' Geogmphie und Statistil;:. X. 1887. Lg. 2.
Jelenté"
al:
1887. év nyarún Amel megyében eszközölt földtani részletesfeh-ételeluől. E .. J. 1887-I'ől p. 8li. _ A ::Ilaros és a Fehér-Körös közötti krétaterület Arad megyében. E. J.
18S8-ról p. :30.
Das Kreiclegebiet zwisehen del' :lIaro;s und del' Fehér (\Yeissen-)-Köl'ÖS im Amcler Komitatc .. J. B. 1890. p. 35.
A geológiai megfig~'elések leÍl'ása és eredményei gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjáról 1877 -1880.
A "gróf Széchell~-i Béla kelet-ázsiai útjának tudományos ereclményei"
c. munkában L, III. szakasz. p. I-428. Bp. 1890.
Die Rcise dcs gmfen Széchenyi in China. 1-12. VOl'Ü'ag. Com pte Rendu du V. Congres international des sciences géographiques. 1891.
A lukareei bazalt Temes yármegye rékúsi járásában, Gáli József főrendi
házi tag, nng~'bi1'lokos birtokán. Budapest. Fanda, 1891. p. 1. (és németül).
A herni IV) nemzetközi földmjzi kongl'esszus. Fr. K. XIX. 1891. p. 432.
Jelentés a .. Balaton-Bizottság" 1891. éyi munkáliwclásáról. Fr. K.
XIX. 1891. p. 442.
A Bnlaton l'égi sZÍnlői ,'s teraszai. Fl'. K. XIX. 1891. p. 448.
Dl'. Georg ,,"('gene!': Vel'such einer Ol'Ogl'aphie dcs Kwen-Lun. Lite-mim' Bericht. ',"ochenselH'ift fül' Erd- und Völiwrlmncle. Stuttgart, 1891. noy.
J elen tés az elmúlt év földrajzi mozgalmairól. Fr. K. XX. p. 38.
A balatoni hínár irtásáról. Fr. K. XX. p. 15G.
Limnogl'áfok fdúlJítása fl Balaton taván. FI'. K. XX. p. lö6.
Orosz expeclíció Esmk-::Ilongóliába. Fr. K. XX. p. 259.
A ::IIm'os és Fehér-Körös közötti krétaterülct. F. K. XXII. 1892. p. 89.
uo. német.ül p. 124.
Megjegyzések dr. Szádeczk~- Gyula: "Adatok az erdélyi érchegység el'uptÍ\- kőzeteillek ismeretéhez" cÍlnű értekezéshez. F. K. 1892. p. 380.
uo. németül p. 418.
54
Dic Be.scw:ei1JUng der geologischen Beohachl ungen und deren Hesul-lale der Reise eles Grafen Béla SzéchenYi ill O"ül"icn_ J tlll-1880. im \'\- erke : (lie wiessensehaftlichen Ergebnisse elcr Heise dcs Grafen Béh~ Széchenyi in Os(a"ien; L Bel. Die 13eoblwhtungen wahrenel eleI' Reise. III. Abschn. 188:3.
::\agyszalonlai Fischer Lajos háró le .... ele. Fl'. K. XX. p. 366-308.
A Kolumbus·ünnepek Génuában és Spanyolországban. Fr. K. XX. p.
383-386.
Luksch József Adria-kutatásai. Fr. K. XX. p. 43.5.
Extrait du rapport dc ::'II. le président Loui;; Lóez~', lu dans l'assemhlé générale teneu le II fénier com·ant. Fr. K. Abrége XX. p. l.
'Le VI. Congr!>s International dcs Sciences Géographiques dc l'allllée 189.5. Fr. K. Ahrégé XX. p. 101.
A khínaiak mű .... eltségéről. Az cperjesi Széchenyi-Kör 1893-9,1.
Éd;:ön~· .... e p. l-9.
-Az elnök é..,-i jelentése. Fr. K. XXI. p. 1.
Exl rait clu rapport annucl clu président Louis de Lóezy lu le 9. fé"'-Tier ú l'a:isemblée génerale. Fr. K. Abrégé XXI. p. I.
Jelentés a .. Balaton-Bizottság" 189:2-93. évi rnunkálkoclásaiTól. Fr. K.
XXII. p. 113." ~
A Balaton geológiai történetéről éi; jelenlegi geológiai jelentőségéről.
Fr. K. XXII. p. 1:23.
A Balaton geológiai történetéről és jelenlegi geológiai jelentőségéről.
F. K. XX\T 1896. p. 13S. uo. németül p. IS:2.
A balatoni tudományos kutatásokról. Fr. K. XXIV. p. :284-:2Sn.
Berieht über die wissensehaftliehe El'fOl'sehung eles Balaionsees. Fr. K.
Ab:régé XXIV. p. 7(j.
A fosszilis emlős és puhatestü állatmaÍ'ad"'-ányok leírása és a paleon-tológiai-stratigraphiai eredmények gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjából.
ltlii-l8S0. A "GrófSzécheIl'\;j Béla kelet-ázsiai utazásának erec!tnön\'ci"
e. munlm Ill. b, VI. szakasza'. p. 1-S88. lSD7. C:róf Széchenyi _Déla k~let
ázsiai utazásúnak földrajzi és földtani eredményei. (Ki\'onat.) A. E. IX. lSD8, p. 1. China im \Yelthandel und ehinesische Sitten. Erlau. 1899.
Schmidt Sándor
Egycnlq lapszögek különböző fmmák közt il sz.abályos kli,tálYI'endszcr-hen. ::'Il. T. E. XIII. lS9.5. p. :331.
\\"ieelerkehr gleicher Flüehenwinkel im regulüren Krystalls~·stem().
Z. K. XXV. J896. p. 477.
::'Ilegemlékezés .James Dwight Danútól. F. K. XXVIII. ISDG, p. I.
A Széehenyi Béla gr. g:-'üjtöt tc ús\"ún~'ok leírása. (+Tól' Sz6chen~-i Döla kelet-ázsiai útjának tudomáll:-os eredményei. III. köt. VI. szakasz, Buda-pest, IS97.
Verzeichnis del' gesammeltcn ::'Ilincralien in ,,\\"issensehaftlidH' Ergc],-nü;se der Reise des Gr~1"el1 Béla Széehcn\'Í in Ostasien. III. Bd. "Dic Beselírei-bung des gesammeIten ::\lateriak'. IV: Abth. p. :339. '
Szulónak yiclékének néhány ú:,;yúnyáról. .:\1. T. É. ':S.\". l SD •. p, :ll D·
tber einige ::'IIinerale der ''Cmgebting \-on Sehlaining. Z. K. XXIX·
189S. p. 193. - . ~ - ~
A bányászat az lS96. éyi ezredéyes országos kiúllítúson Buelapesten.
F, K. XXVII. IS97. p. 1.5.
Der Bergbau im Jahre lS96. auf dcr ::\Iillenniul11s-Landesausstellung.
Uo. p. 230.
A természetkutatásról. B. Sz. 1897. A Dugonics Társaság 1897. évi árrilis hó 25-én tartott ülésén elmondott székfoglaló előadás.
A budapesti egyetem ásyán:vtani múzeumának Euklas-kristálya.
F. K. XXYIlI. 1898. p. 14. (Hátrahagyott közelmény dr. Szabó Józseftől.)
Der Euklas-KJ-,ystall des mineralogisehen :JIuseums der UniversWit Budapest. F. K. XXYIII. 1898. p. 97. (Posthume Al'beit Szabó's.)
A gömbnek gvalwrlati használata a kristáh-számolásban. F. K. XXVIII.
1898. p. 194. v. •
Die praktisehe AnweIlC1ung del' Kugel bei del' fu·ystallbereehnung.
Uo. p. 247. , • .
Dana D. Jakab emlékezete. A .. E. L~. p. 325.
A kristályok osztályai. ::\I. T. E. XYIII. 1900. p. 102.
Die Klassen del' fu·ystalle. Z. K. XXXIII. ElOO. p. 620.
A természettudomány. T. K. XXX\T 1904. p. 594.
A yíz útja és munkája a Földön. T. K. XXXVII. 1905. p. 1.
Schajarzik Ferenc
Az Al·Duna Kazán-szorosának geológiai viszonyairól. É. J. 1891-ről.
1892. p. 95.
U eber dic gcologis0hen Yel'hilltnisse der Kasan-Enge an der untel'en-DomlU. J. B. 189J. p. 112. .
SYédor.szág és ::'\ol'\-égia kőbúll:nüparúról. E.J. 189l·Től. 1892. p. 170.
Ueber dic Stcinindustrie SehwedeI1s und ::'\ol'\Yegens. J. B. 1891. p. 194.
ci Böehk J., Telegcli Róth L.: .Jan1s1at a Kmssó-Szöl'ényi-heg~-ség
(léli részének elrle\-ezése és felosztása tárg~-ában. F. K. XXIII. 1893. p. 2;38.
ct Böehk J" Róth L Y.: Vorsehlag, betTeffend dic Benennung und Eintheilung der südlieheren Theile der Gebirge des Comitates Krassó-Szörény.
G. :JI. XXIII. 1893. p. 290.
Eibental-vjbúnya, Tiszo\'iea és Szyin~'ieza környékének geológiai viswnyairól. E. J. 18IJ2-l'őL 1893. p. 12+. .
Dic geologisehcn Verhaltnisse del' Umgehung von Eibellthal-Ujhúnya, Tiszo\'Íeza und Szyinyieza. J. B. 1892. p. 140. .
Isztria és Felső-Olaszország ne\'CzC'tesebb kőbúnyúiróL E. J. 1892-ről.
1893. p. 223.
Uebel' dic namhaftel'ell StdnlJl'üeke Istriens und Italiens~ J. B. 1892.
Az április 8-i fölcITengésl'ől. T. K. XXV. 1893. p. 2;57.
:JIag:ml' építőkö"\'ek kiállitásúról és meg"izsgúlúsúl'ól Bécsben. F. K.
XXIV. 1894. p. lö6.
Bogoltin l,'ön;;yénC'k, yalamint a feLső Cserna johb partjának geológiai yif"zon:miról. E. J. 1893-ról. 1894. p. lll.
U eber die geologiseheI1 VE'l'hiiltnissc yon Bogoltin, Eio\yie d es oheren, l'eeht('J1 Csema-1.;"fers. J. B. 1893. p. 1 :Ui..
Geológiái jeg,-zetek GÖrögorszúghól. E. .J. 1893-l'ól. 1894. p. 159.
Geologisehe ::'\otizen aus Gl'ieehenland. J. B. 1893. p. 177.
Geológiai adatok a dunai traehytcsopOl't balparti részére yonatkozólag.
Szemel"én~' dl'. Sze.bó József hátrahag~'ott jC'gyzeteiből. F. K. XXV. 1895, p. 303.
A Korinthusi-csatornáról. T. K. XXVII. 1895. p. f8l.
KOl'l1ÍareYa körn~'ékének geológiai üszonyau·ól. E. J. 1894-rőL 189;5.
p. 83.
Dic geologisehen VeI'hiiltnisse del' Umge1mng yon KOl'niare\·a. J. B.
1884.
p.8+.' .
~ ~Dic PYI'oxen-andesite des Cserhút. J. B. L~. 1895. p. 187.
A bécsi cs. kir. földtani intézettől kiadandó geológiai térképatlasz szines n~-omatú próbalapjairól. F. K. XXVI. 1896. p. 28.
Vorlage der yon der \"'-iener k. k. Geologischen Reichsanstalt in Farhen-druck herausgeg~benen Probebliitter. G. :lll. XXVII. 1896. p .. 98.
Teregoya E-i és K-i kömyékének geológiai viszonyai. E. J. 1895-ről.
1896. p. 69.
Die geologischen Verhiiltnisse der nördlichen und östlichen 1:mgebung von Teregoya. J. B. 1895. p. 77.
A IDilleniumi éy végén. IV. A kőipar. F. K. XXVII. 1897. p. 177.
Am Ende des ~Iilleniumsjahres. IV. Dic Steinindustrie. G. ~I. XX\-II.
1897. p. 245.
Az 1896. szeptember hó 25-26-áig Budapesten tartott eZl'eclévi bányá-szati, kohászatai és geológiai kongresszus. F. K. XVII. 1897. p. 210.
Der :?IIilleniumcongress fül' Bergbau, Hüttenkunde und Geologie, abgehalten zu Bp. am 25-26. IX. 1896. G. ~L L"{VII. 1897. p. 386.
Z1Lsammenstellung der :::\ach:richten übe!' das El'dbeben yon Laibach, in 1:ngarn nach Tagesbliittcr und elen an die ungarische Erdbeben-Com-mission eingelangten Berichten. Jahrbuch (~r k. k. Geol. Reichsanstalt.
XLVI- (1896.) Wien, 1897. p. 8 9 2 . ' .
Ol'ményes-Vercseroya környékének geológiai vi~zonyail'ól. E. J.
189G-ról. 1_~97. p. 9G. ..
"Gber die geologischcn Verhiiltnisse eleI' 1:mgebung ,-on OrményC's und Vecscrova.S-lich von Karúnsebes im Comitatc Krassó-Szörém-. J. B. l S !)(i.
p. 108. .
Szakértői javaslat a rúcfürdői gyógyfolTúsok védő területének meg-állapítása ügyéhen. 1898.
A Kis-Vaskapu kőzetei. F. K. XXVIII. 1898. p. :36.
Die Gesteine dcs Kleinen-Eisernen Thores. G. ~L XXVIII. 189G. p. l lJ..
Calcit ü ~Iinis völgyéből Krassó-Szörém- mcgyében. F. K. XX\-nI.
1898. p. 3 7 . " ' . ".
Calcit üm dem ~Iinis-Thale im Comitatc Krassó-Szörény. G. ~I. p. 115.
Calcit Békásmegyerről Pest megyében. F. K. XXVIII. l898. p. II :3.
Borlova és Pojona'::\Iörul kömyékének geológiai yiszonyai. E. J. 1897 -ről.
1898, p. 107.
Die geologischen Verhiiltnisse del' 1:mgchung yon Borloya und Pojúna.
::'IIörul. J. B. 1877. p. 120.
Adatok az ajnúcskői csontos árkok geológiai i"mel·c-téhcz. F. K. XXIX.
1899. p. :335.
Daten zur Geologie del' KnoehenfundsUitte yon Ajnúéskő. C. JI. XXIX.
1899. p. 3G3.
. A :?IIagyal'l1oni Földtani Túrsulat l 89D. éyi túrsas kirúnrlulása az Erdélyi-Erchegységbe július 2-től ,-ig. F. K. XXX. 1900. p. 1.
BCl'icht üher den yor: del' "Gngarisehcll Ceologisohcn GesclJ:.;ehaft vom. 2-7 .Juli lSn9. ins Siebenbürcischc Erzupbil'ue veTanstaHeten Au,flul(
G.::'II. XXX. 1900. p. 97. v "~
~~ vingai földrengésl'ől. F. K. XXX. 1900. p. 91.
"Gber das El'C~.heben yon \'inga. G. JI. XXX. 1900. p. J 34.
Klopotiya és :?IfalomTÍz D:::\y-i környékének ueolóuiai üizonmi. I~. J.
189S:!Ól. 1900. p. 109. ' . ~ - ,
"Gber die geologischen Verhiiltnisse eleI' SlY -lichen 1:mgebung yon Klopotiya und l\Ialomyíz. J. B. lS98. p. 124.
XyHra megyének ipari szempontból fontos kőzetcirőJ. Ipari cél~kra használható b-arc- és I;:..-archomok-előfordulások Mag~-arországon. E. J.
lS98-ról. lnOO. p. 127.
Über die industriell wichtigeren. Gesteine des Comitaics Nyitra. J. B.
1898.
Die zu industriell"n Zwecken vel'wendbal'en Qual'z- u. Quarzsand··
Vorkommen in Ungarn. J. B. 1898. p. 2i1.
A szapál'ifalvi diluviális korú babérces agyagról. (Emszt Kálmún és Tigü,ó Imre közreműködésével.) F. K. XXXI. 1901. p. 28.
Uber elen clilm-ialen Bohnertzführenden Thon von Szapáryfalva.
G. :\1. XXXI. 1901. p. 121.
Jelentés a Stassburgban tartoit I. nemzetközi földrengéstani
értekez-leiről. F. K. XXXI. 1901. p. 137.
Die el'ste Tagung der pel'manenten seismologischcn Comission. G. ~I.
XXXI. 1901. p. 171.
_~z 190 l. március ll-i porhullásról. F. K. XXXI. 190 l. p. 147.
Uber den StaubfaJl vom II ~Hirz. 1901. G. ~1. XXXI. 1901. p. 174.
Az 1901. évi február lG-i észak-bakonyi földrengésről. F. K. XXXI.
1901. .. p. l~G.
Uber das Erdbeben im nördlichen Bakony vom 16. Februar 1901.
G. ~I. XXXI. 1901. p. 184. .
Die Erdbebenkommi'3sion in Ungarn. Ber. el. I. inel'nat. seismol.
Kon-ferenz. p. 147. _
Bukova és Várhely D-i környékének geológiai Yiszonyai. E .. J. 1899-ről.
1901. p. 78.
Dic geologischen Verhiiltnisse del' S-lichen Lmgebung von Bukova und Várhely .. J. B. 18D9. p. 86.
2\Iitteilungen über elie erste Eim·ieht.ung del' Erelbebenwarte in
Buda-pest, H. X. 1902. L .
KUl'ze Skizze del' geologischen Verhiiltnisse der Umgebung von Her-culesbacl. Bp. 1901.
Budapest és Szentendre vidéke. :.\lagyarázatok a m. kor. országainak részletes földtani térképéhez. 1902.
Dic Umgebung von Buclapest und Szt. Endre. Erliiuterungen zur geologisehen Spezialkarte der Lander der Ung. Krone. Bp. 1904.
:.\Iagyarország kőiparáról, különös telsintettel a cli'3z- és építőkövekI"e.
~IagYfll' )Iérnök- és Építészegylct Heti Ertesítője. 1902. p. 147. és 153.
Ujabb csontleletek Erdélyben. F. K. XXXII. 1902. p. 47.
Keuere Knoehenfunde in Erdél:--. G.2\1. XXXII. lD02. p. 1-53.
Előzetes jelentés II Gömör és Szepes megyékben e~őforduló kvare-porfirokról. F. K. XXXII. 1902.
Vorliiufige ~1itteilung über das Auftreten von Quarz-Porphyren und .PorphYl'oielen in elen Comitaten Gömör unel Szepes (Zips) in Norclungarn.
G. ~L XXXII. 326.
et Böckh Hugó dr. : A \Yinc1güllc quarcpOl'ph~Tjának koráról. F. K.
XX~:.rI. 1902. p. 331.
Uber das Alter eles (tuarzporphyriJ del' \Yi11l1gülle. G. 2\1. XXXII. lD02.
p. 388,
A ~lh. Földtani Társulat tál'sas kiránclulása a szepesi szirt ekhez, vala-mint a 2\Iagas-Tátrába. 1902. szeptember 6-J3-ig. F. K. XXXII. 1902, p. 354.
Gesellschaftausflug der ung. Geologischen Gesellsehaft zu elen. Sze-peser Klippen und in die Hohe TátrtL G. 11. XXXII. 1902. p; 412.
A Pojána-Ruszka Ry-i végének geológiai viszonyai. E. J. i900-róL 1902. p. 89.
Die geologisehen Verhiiltni,;se eleI' west lichen Ausliiufer del' Pojána-Ruszka. J. B. 1900. p. 101.
Az 1900. é"i párizsi viIágkiállítá$ köiparáról. É .. J. I900·ról. 1902.
p. lQ~.
Uber die Steinindust,rie auf der Pariser Weltausstellung 1900. J. B.
1900. p. 184.
A földrengéstan mai állásáról. Fr. K. XXI. 1903. p. 41.
Emlékbeszéd Pet,hő Gyula dl'. vál. tag felett. F. K. XXXIII. 190:3. p. 1.
Gedenkrede über das Ausschussmitglied \Yeiland Dr. .J ulius Pethő.
G .. M. XXXIII. 1903. p. 119.
Furdia és Németgladna ,köl'l1yékének, valamint Xadrúg ::\y-i vidéké, nek IT!?ológiai Yiszon~·airól. E. J. 1901-ről. 190a. p. 96.
Uber die geologisehen Verhiiltni'Sse eleI' "Cmgebung von FUI'elia und ::\émet.-Gladna. sowie del' Gegencl W -lich von Xadrúg., .J. B. 1901. p. 110.
Homúngladna kÖl'l1yékének geológiai viszonyai. E. J. 190i-ről. 190:3.
p. 90.
Die geologi~ehen Verhiiltnisse del' Umgebung yon Romángladna. J. B.
1902. p. 101.
Budapest, harmadik főgyüjtő-csatol'l1ájának földtani szeh-énye. F. K.
XX1QII. 1903. p. 45.
'Gber das geologi~che Profil des c!r'itten HauptsammellmnaLs in Buda-pest_ 1903. p. 165.
Az aldunai Vaskapu-hegység viszonyainak és történetének !'ödd vázlata. F. K. XXXIII. 1903. p. 327.
Kurze Skizze del' geologischen Verhültniss." und Gesr-hichie des OC]Jir-ges am Eisernen Tore an del' untel'en Donau. G. M. XXXIII. 1903. p. 402.
Lunkán~-és Pojén községek környékének, valamint a naclrági KOl'nyet-völgynek geológiai viszonyai Krassó-Szörény megyében. E. J. 1903-ról.
1904 ... p. !l2.
Uber die geologischen Verhiiltnisse der 'Gmgebung \'on Lunliány und Pojén, sowie des Kornyettales bei Xadrág. J. B. 1903. p. 125.
J\Iastoclon-lelet Temerest határában, Krassó-Szörény megyélJen. F. K.
XX}\:.IV. 1904. p. G4.
1;ber einen lIIastodon-Fund in TemeresT (Kom. Krassó-Szörény).
G. 11. XXXIV. 1904. p. 185.
A magyar korona országai területr;n létező kőbányák részletes i,;mer-tetése. F. I. K. 1904.
Detaillierte ::\Iitteilungen über dic auf elem Gebiete des "Cnga1'Ísdwn Reiches befimlliehen Steinbrüehe. F. I. K. 1909.
Adatok, a Szepes-Gömöri-Érehegység pontosabb geológiai ismereté-hez. :.\I. T. E. XXII. 1904. p. 441.
Daten zur genaueren Kenntnis des Szepes-Gömöl'el' El'zgebil'ges. ::\I. K.
XXIII. 1905. p. 225.
, Forasest körn~'ékének geológiai ,-iszonyairól Krassó-Szörény megyében.
E.J ... 1904-l'ől. 1905. p. 12!.
Uber die geologisehen Yerhiiltnisse yon Fora~est und Tomest im Komi-tat Krassó-Szörény. J. B. 1904. p. 141.
Szakértői ja\'aslat a Loser .János cég tulajdonát képező "Pálma"
keserűvíz telepének ,-édőtel'ülete ügyéhen. 1905.
A kras,!ó-szörényi Pojána-Huszka-hegység DXy-j részének geológiai
\'iszom-ai. E..J. i905-ről. 1906. p. 84.
"Gber die geologischen Yerhiiltnisse des S\Y -lichen Pojána-Ruszka-gebirges im Komitat Krassó-Szörény . .J. B. 1905. p. 98.
Szakértői ja\'aslat a .JÓzsef cs. és kir. Főherceg Ö Fenségének tulajdonát
képező Szt. :Margitszigeti artézi gyógyforrás védőterületének megállapítása ügyében. 1906.