• Nem Talált Eredményt

Dr. Werner Schumann: Die Römischen Protokolle als wirtschaftspolitisches Problem

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Dr. Werner Schumann: Die Römischen Protokolle als wirtschaftspolitisches Problem"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

10. szám

Dr. Werner Schumann: Die Römischen Pro- tokolle als wirtschaftspolitisches Problem.

Beihefte zur ,,Leipziger Vierteljahtsschrlft für Südost- europa", herausgegeben vom Südosteuropa-lnstitut an der Universnát Leipzig. Heft 4, 1989. 198149.

4— XlV táblázat—tableaux.

A jelenleg előtérben álló dunavölgyi rendezés folytán ismét különös aktualitást nyert Schumann munkája, mely az első komoly dunavölgyi újjá- rendezési kísérletet, a római jegyzőkönyveket! ala- puló 1934 március 17-én megkötött olasz-osztrák- magyar hármas megegyezést veszi beható gazda- ságpolitikai taglalás alá.

A római egyezmény távolabbi előzményei azokban a gazdasági zavarokban rejlettek, melyek a békeszerződések által teremtett új gazdasági egységek kialakulásával, illetőleg megszűnésével függtek össze. Az így előállott kisállamok a poli- tikai elszigetelődés következtében kénytelenek vol—

tak valamely nagyhatalom gazdasági és politikai barátságát keresni, hogy az ismétlődő gazdasági vál—

ságok nyomasztó hatásától szabduljanak. Közvetlen előzményei a német-osztrák vámunió meghiusulása (1931) és a gazdasági kisantant létrejötte (1933).

Az egyezmény lényege, mint az előzményekből folyik, külkereskedelmi preferenciák nyujtása a szerződő felek számára, az autarkikus törekvések s a velük kapcsolatos túlzott protekcionizmus le—

épitése. Jelentős lépést jelent tehát az egyezmény a gazdasági regionalizmus s közvetve egy ,,Gross- raumwirtschaft" kiépítése felé.

A szerző részletesen analizálja a három szer—

ződő fél országának gazdasági felépítését és kül-

kereskedelmének országok szerinti alakulását,

hogy végül megállapítsa szoros egymásra utaltsá—

gukat. Ez a szerződés életképességének a magya—

rázata is egyben, melyet különben az Olaszország ellen irányuló gazdasági szankciók teljes csődje, továbbá az a tény is bizonyít, hogy a jegyzőkönyv—

partnerek egymásközti árucseréjének volumenje 1934-től 1936—ig terjedő időben 59%-kal emelke- dett, kivülálló államokkal szemben viszont 5%—kal csökkent.

A jegyzőkönyv érvényének az osztrák—német viszony alakulása vetett hirtelen Véget. Nagy vív—

mány azonban, hogy a közben kialakult tengely- politika révén a szerződő felek Németországgal való árurtseréje is nagymértékben megnövekedett s így, ha a jegyzőkönyvet magát nem is, de gaz—

daságpolitikai előnyeit maradék nélkül át lehetett menteni a változó politikai viszonyok között.

Schumann munkájának a három ország gaz—

dasági Sll'tlkturájának és külkereskedelmi forgat mának alakulását megvilágító részletes adatai ér demelnek különösebb figyelmet, melyek összeállí- tásánál az érdekelt országokban töltött tanulmány idő tapasztalatait gazdagon érvényesítette.

Horváth Róbert dr

————884—-— 1940

Dr. Walter Hoffmann: Wachstum und Wachsv' tumstormen der englischen lndustrlewirtschnft von 1700 bis zur Gegenwart.

Probleme der Weltwtrtschaft. (Sehritten des Instituts für Weltwirtschatt an der Universitát Kiel.) 63.

Jena-Iéna. 1940. X %- 284 1. ——p. 4— 1 tábla avec I tableau.

Különös érdeklődésre tarthat számot e könyv most, amikor a megváltozott történelmi és gazda—

sági erők Angliát éppen az iparosodása révén elért, világuralmi helyeztéből igyekeznek kimozdítani.

Érdekes végigjárni a szerzővel azt a gazdaság—

történeti utat, melyet az angol ipar mai fejlettsége fokáig részleteiben és egészében megtett. A szerző célja azonban nemcsak gazdaságtörténeti áttekintés nyujtása volt, hanem azon túlmenően az angol ipar egyes ágaiban és összességében, főleg az utolsó 200

év alatt mutatkozó, illetőleg beállott konjunkturális

változások feltárása és elemzése is. Nagy nehézsé- geket győzött le a szerző, mikor ilyen hosszú idő—

szakot felölelő ipartörténeti tanulmányhoz a szűk—

séges rengeteg statisztikai adatot különféle szétszórt forrásokból Összegyűjtötte, úgy, hogy azok necsak az egyes iparágak fejlődésének bemutatására, ha—

nem azok ciklikus változásainak feltüntetésére is alkalmasak legyenek.

Négy fejezetre tagolódik a tanulmány. Az I. az angol ipari termelés egészének növekedését tár- gyalja, a II. az angol ipar egyes ágainak átlagos növekedésintenzitásával foglalkozik, a III. az ipari.

termelésben hullámszerűen megnyilvánuló növeke- déscsökkenést vizsgálja, a IV. pedig az ipari fejlő—

dés strukturális változásairól számol be.

Minden fejezetet a probléma felvetése, elméleti és gyakorlati szempontból mért jelentőségének fej- tegetése vezet be. E bevezetéseket pedig a felvetett problémák megoldásánál használt módszerek ismer- tetése, majd maga a probléma megoldása követi, ltt kapjuk az iparstatisztikaí adatok felsorakozta—

tását, az indexeredmények elemzését, majd az angol ipargazdaság és a gazdasági élet egyéb ágai és tényezői közti Összefüggések megvilágítását.

A munka, melyet az érdekesebbnél érdekesebb

szövegközti, meg függelékként csatolt táblázat és grafikon tesz kimondottan statisztikai munkává.

a szerző kutatásainak és vizsgálódásainak eredmé—

nyeit ügyesen összefoglaló fejezettel zárul.

G. G. dr.

Proceedings of the Centenary Celebration 1839—1939.

Journal of the American Statlstioal Association. Number 209. Part II. March 1940. %d.-p.

Az Amerikai Statisztikai Társaság 1939 végén ünnepelte fennállásának századik évfordulóját.

Ez a dátum nemcsak a Társaság szempontjából figyelemreméltó, de általában a tudomány szem- pontjából is. Hiszen a Társaság által kiadott tudo-—

mányos folyóirat buzgón résztvett a tudomány

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ilona Eibenschütz az 1900-as években óriási karriert futott be és világszerte Clara és Robert Schumann, valamint Brahms műveinek egyik legkiválóbb virtuózaként

Magyarországon már 1869-ben 11'90/o-a a kereső népességnek tartozott az iparforgalomhoz, 1910—ben 24'30/o-a; Horvát- Szlavonországban 1869-ben még csak 6'50/O volt ez az

ebből már most kiderült, hogy a Budapesten és Pest megyén kívül született tőtajkú lakóink száma csak 16.247, tehát több mint húszezer olyan felvidéki egyén lakik itt7 aki nem

Ideiglenes jellegük ellenére a közös iskolák száma néhány év alatt eléggé magasra emelkedett; 1926/27-ben csak alig néhány ilyen iskola nyílt meg, hat év mulva pedig már

január 1 között több mint kétszeresére emelkedett az állami ipar (termelési rendeltetésű) állóeszköz-állományának bruttó értéke..

Hogy nem mögy többet édösanyja elébe, Mer’ Bálint Jóci kést szúr majd a szivébe.. Dëák Gyuri be is mönt a kocsmába, Bálint Jóci igenyöst

Szedelődzködjünk, vérünk elfolyt, ami igaz volt: hasztalan volt, ami élet volt s fájdalom volt, az ég süket .füléin átfolyt.. Selyemharisnyák többet értek, ha

Testvérek jönnek, a fájó sebeket gyógyítani, aranyos piros magokkal — nyisd ki a kamrát, az üreset,. s estére várj,