1925
_117—
1—4. szam.Oroszország.
Russie.
Orosz koncessziók.
Az oroszországi külföldíkoncessziőkról szovjetfél- hivatalos helyről a következő adatokat teszik közhírré : 1925 január 1-én Szovjet-Oroszorszagban 60 kon—
eessziős szerződés volt érvényben, közöttük 6 erdő—, 10 naphtabanya (aranyér), 7 ipari— és 6 mezőgazda- ságikonoesszió, valamint 19 ú.n. vegyes (tehatfél- allami) tarsasag.
Ezenkivül 48 külföldi cég nyert engedélyt a
l . : l . l l l : n : : . l . l . . ! I I l l l : ! n . l l ' n : u . . . l ! ! l ' . ! . l l ' n ' u : . a l l . . l . l . n . . l . l l ! l l l l l l . . l l l . l l s l . l ' I I I : n a . a n . : . . 1 : a o . . . . 1 ' n ' l . . l . u n : n a I I l I I .
Szovjet-Unió területén való kereskedelemre. Az 1924.
év folyamán a koncessziós vállalatok a külföldtől 17,060.000 rubelt vettek igénybe. A ,,vegyes tarsasa- gok" összalaptőkéje 8 millió rubel volt, beleértve az állami részesedést is, az összforgalom értéke pedig 54 millió rubel volt. A koncessziós vállalkozásokban 18.000 munkas — közülük néhány száz külföldi——
nyert foglalkoztatást.
(§ ) m 0 . 4 [ 1 1 m e
nni-IBudapest magyarosodása az utolsó félszáz év alatt.
Comment la ville de Budapest slest-elle magyarisée, pendant les cinguante dernieres années.
Résumé. Le Bureau de statistigue de la capitale Budapest vientde pubtier un ouvrage intitule' ,,Développement de Budapest pen- dant un demi—siecle", rédige' par M. Gustave Thírring, directeuz, eaposant entre autres oles mnseignements fort intéressants sur la magyam'sation iiiiraculeusement rapide de Budapest pendant les dernieres dizaines d'anne'es. Tam/is gulau milieu du siecle passé les 36'60/0 seulement de la population de la ville de Pestet les 16"ó_"/0 de Buda — parties de lacapitale alors se'parées —— étaient hongrois, en 1880 la proportion des Hongrois était de 56'70/0, en 1920 déja de 90'20/0. Parallölement avec ce développement acee'le'ié de Féle'ment hon- grois, la proportion pour 100 de l'élément allemand s'abaissa de 1880 a 1920 de 344 a 6-4 et celle de l'e'le'ment slovague de 6'1 a 1'5. Lee deux facteurs importants ayant eontribue' a transformer Budapest en foyer de lléle'ment hongrois, sont, llun la magyari- sation des citoyens ne paplant pas hongrois, l'autre, llaccroissement par suite de llaffluence de la population des regions hongzoises.
A ZlIagyar Statisztikai Szemle legutóbb megjelent szamaban beszámoltunk arról, hogy Budapest székesfőváros statisztikai hivatala a főváros egyesítésének ötvenéves jubileuma alkalmából Budapest félsedzados fejlődése (1873—1923) címen igen értékes statisztikai
munkát adott ki.
Multkori ismertetésünk akiadvany legfon- tosabb számadatait foglalta össze. Ezúttal a könyvnek abból —— a talán legérdekesebb ——
részéből veszünk at szemelvényeket, amely a főváros magyarosodasanak az utolsó ötven év
alatti alakulását tárgyalja. Előre kell bocsa—
tanunk. hogy a szóbanforgó kiadvany szer- kesztési munkáját a fővárosi statisztikai hiva—
tal tudós igazgatója, Thirring Gusztav dr.
végezte s az—ő tollabol származik a mű magyarazo szövege is.
Az utolsó félszázadban Budapest népes—
ségének felépülésében és kialakulasaban a beolvasztásnak egy csodalatos folyamata ment végbe, mely —— bár vannak árnyoldalai is ——
fővárosunk fellendülésének egyik legszebb és legmélyebbre ható tünete. Budapest népes—
sége a letelt félszázad alatt nem kevesebb mint 629.129 lélekkel gyarapodott, miből azonban csak 142434 lélek jut a természetes
szaporulatra, 489695 lélek pedig a vándor-
mozgalom eredményeként gyarapította népes- ségünket. Nem szorul magyarázatra, hogy ily óriási néptömeg Budapestnek mind fele- kezeti, mind tarsadalmi, mind pedig faji, vagyis nemzetiségi összetételét is lényegesen megváltoztatta. Az ország nagy részéből tömegesen betóduló munkakeresőkkel ugyanis a legkülönbözőbb nyelvű és eredetű néprétegek kerültek Budapestre, melyek a bennszülött, vagy már régebben itt élő népességbe bele—vegyülve, abban részint elmerültek és eltűntek, részint pedig arra saját faji és egyéni bélye- güket nyomtak rá.
Az athasonulasnak és átalakításnak ezt a lassú, de szívós folyamatát a statisztika meg—
űgyelő szeme is észrevette és felvételeivel rögzítette. Legszembetűnőbb volt ez a folyamat a lakosságnak nemzetiségi és nyelvi szerke- zetében és összetételében, mely rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. A mult század közepén Pest varos népességének csak 36'60/0-a
1—74. szám. ——ll8—
volt magyar. (Budán éppenséggel csak 17' (So/(,) s a németség abszolút többségben volt mindkét
városban, Budára és Óbudára egyenesen óriási
túlsúllyal nehezedett. Ezek a viszonyok a fő—
város egyesítéséig bizonyára megváltoztak, mert Pest városa már 1860—ban elrendelte, hogy az iskolákban a tanítás nyelve mindenütt a magyar legyen; de az 1869-ki népszámlálás az anyanyelvet nem kutatta s így afőváros egye- sítésének idejéből a lakosság nemzetiségi össze—
tételét számszerűleg nem ismerjük. 1880-ban
azónban már megvolt a magyarságnak a többsége (4670/0) s innen kezdve a lakosság megmagyarosodása és magyar elemekkel való megerősödése rohamosan haladt előre.
1890—ben már a fővárosnak 326533
lakója vallotta magát magyarnak, tehát a
magyarság meghaladta a kétharmadot (67'10/0) ;:
de a magyarság megerősödésének fénykora a tizenkilencedik század utolsó évtizedében kezdődött, mikor létszáma nem kevesebb mint 233.432 főnyi gyarapodással egyszerre 559965 lélekre, majd a következő évtizedben 196105 főnyi gyarapodással 756070 lélekre szökött fel. A legutóbb zárult évtized megcsap—
pant népesedési mozgalmában is újra meg—
erősödött a magyarsag, tíz év alatt 81.788
lélekkel 837.858—ra növelte számat, úgy, hogy
a magyarság lakosságunknak 90'20/0-át teszi.Budapest tehát negyven év alatt félig német városból kilenctized részig magyar várossá vált s ezzel a magyarságnak oly bástyájává lett, melynek magyarosító ereje kell, hogy kihasson a részben még idegenajkú honpol—
gároktól lakott környékre is.
A magyarságnak ezen rohamos fejlődése természetesen bizonyos fokig elnyomta a többi nemzetiségek gyarapodását mert rész—
ben azoknak rovására ment. lgy látjuk hogy a németség száma állandóan és fokozatosan csökkent (1880 óta 122.454—ról 60.425-re szállt le), a tótság kezdetben számbelileg erősödve, 1890 óta szintén állandóan veszít s ma a negyven év előtti 21.847 lélekből mar csak 14.011 van jelen. A csökkenés 1910 óta erős s magyarázatát találja a trianoni béke csinalta t'rj országhatárban, mely Magyar- ország tótajkú felvidékét hazánktól elcsatol- ván, az onnan bevándorlottakat részint poli—
tikai okokból visszaköltőzésre inditotta, részint új tót jövevények bejövetelét megakadalyozta.
A három főnemzetiségnek 1880 óta ész- lelhető fejlődését az alábbi adatok világít-
ják meg. 1) :
1) A nemzetiségekre vonatkozótiizetes adatok az 1869—1900. évekről' csak a polgári rendes népesség- ről állanak rendelkezésünkre.
1925
Budapest három főnemzetíségének fejlődése
1880 óta. :
De't'eloppement 4168 [más nationaliíe's principales de Budapest dvpuis 1880.
Ezek közül —— Daft
;:
? ?:
25 'S
"z. a a;
;: .,, ':c ?. 'v ,,
, : ...) 73. ; A ; 9
A * 3 : O 7 _ ' ;
_U § ; _ _: _! v Ö
U . N .. _, , __
s fuh o : : ; x
S :] : : : 2 : § " o §
* i ce § ; :: ; :: ; .. 3
75 2 __ z 4 : _]. ;: L
: * abs] absz absz.: : absz
? A') 0] . o ' _ - 0
_m Mm /0 :: Xo/íz : ]0 Amit 0/0]:Nnnz /0
H bm :; bre ; [rre []re
]
1880 355. 682; 201 505 567;:;]54.]77: 43"*:.122 454:34 4 2] 847:G'1 1890 486 67] :326. 633: 67 1: ]60 138:32 9: 115. 573: 23; :27. 126:a 6 1900 703. 448 559. 965 79 6 143. 483 20 4 98.15 514 t] 24 09]: 3 4 1910 880. 37]: ;.756 070 85 9 124 30]: 141: 78 882] :20. 359 2 3 1920 928. 998: :837 858:9O?: 9]. ]2B 9S:]; 60. 425:'5:::Mtl..1'5llll;
N 5:—
§ é § :;
§ ] :EÉ;
%? :? : 33
a: * ÉS 4
373; . : j És ;?
: 3 51 3 :33
%% x : : ] ($$$
** áá %A? : * VE
: : $$$ ]] Érdi
]] ess ]] 3—3
?: ]] , ] § ]] §
:: : ; : ?; :] : :—
1881—1890 13(]989:125028 — 5961::—— 6881 -— 5279 1891—1900 216777 :23 3432: —— 16855:: —— 170)8; — 3035 1901— 1910 176923 ]196101') — 19182_:——— 19633 — 3732 1911—1920 4862"): 81798::— ;)14;) —— 18457::— 6318
]
]] ]] ] ]]
E felsorolásból látjuk, hogy a magyarság szaporulata 1890 óta erősebb, mint az ősz—
szességé, más szóval a magyarság ezen idő óta nagyobb tömegekkel gyarapodott, mint amennyi az össznépesse'g növekedése. A ma- gyarság tehát a többi nemzetiségek rovására erősödött, azoktól hódított el és olvasztott be bizonyos tömegeket, meg pedig évtizedről évtizedre fokozódó mértékben. Harminc év alatt kimutathatóan nem kevesebb mint 69. 000 lelket olvasztott magába és tett magyarrá az előbb idegenajkú lakosság különböző réte- geiböl. Budapestnek magyar gócponttá válás" - ban tehát az egyik fontos tenyező a nem magyarajkúak megmagyarosodása, a másik tényező a magyar vidékekről 'aló beözönlés általi gyarapodás.
119 ——
19275 _ _ , , —— 7 7 ,: * ,:_1"4-MSZámtÚ
Népszámlálásaink "— SajUOS '— nem ma' §§ Xombre des Imbilants de Budapest más dans
tatják ki a bevándorlott elemeknek anya— , §§ [es mm'm's
nyelvét a szülőhellyel kapcsolatban; de követ- Ev ll Felvidéki tót 133232? Alföldi magyar keztethetünk a bevándorlottak nemzetiségére, Anne'es §§Sl0vagt4esdela§1[§,,§g,015y,a§13_§H_ongrnis)de]a
ha tisztán vagy túlnyomóan egynyelvű vár- §§Htmte Honeíie§ danubívns §(yramlellame
megyékre terjesztjük ki megiigyeléseinket. § megyékben született eyén élt Budapesten
Mert fizikailag szinte lehetetlen hogy 90— 95 §§ ,
százalékig egynyelvű vármegyékből másajkúak 1869*)* 12.304 l 18 538 l 32.269
( ' ' ' 1880 ?? 218l6 l 40.925 43 496
szivarogJanak be, mint amely nyelv ott eny- :; § ' ( — _-
. , . . , ., 1890 :§ 28.969 ) 64.868 68.749
nyire uralkodo, illetve, ha onnan masnyelvuek 1900 % 37.873 , 112 414 § 99369 is vándorolnak be, ezeknek hányada oly cse— 1910 38.889 141545 § 142178
kély hogy fejtegetéseinknél bízvást figyelmen kivül hagyhatjuk. Ha most egyrészt össze- foglaljuk a felvidéknek azt az összefüggő nagy területét, melyen a tótság az összes- ségnek több mint kétharmadát teszi, másrészt a Dunántúln ak és az Alföldnek azon óriási területét melyen a magyarság él ekkora túl- súlyban (a legtöbb vármegyében 80 sőt 90 százaléknál is nagy obb arányban), akkor az ezen területeken született budapesti lakók számánál évtizedről évtizedre észlelhető ala- kulásáből elég határozottsággal következtet—
hetünk az ezen országrészekből Budapestre
bevándorolt elemek nemzetiségére. illetve
anyanyelvére. 1) Ebből :: vizsgálódásból meg- állapíthatjuk, hogy a tőtságnak a főváros felé való húzódása, ha számban fokozódott is, mégis annyira elmaradt a magyarságnak a beözönlése mögött, hogy nemcsak az össz—
népességhez való százalékos aránya apadt le G'l-ről l'ö-re, de az itt élő, totvidéki születésű
egyének abszolút száma is 1880- től 1910— ig
alig duplázódott meg, míg a Dunántúlról és Alföldről bevándorlott magyarság száma három és félszeresre szökött fel. (Hozzá kell még tenni, hogy 1920-1g a felvidéki születésű lakosság száma ketsegkivul alábbszállt, mig a magyar vidékről beköltözöttek száma emel—
kedő maradt). Budapest népessége bevándorlás folytán valo gyarapodásának mértéke a kö- vetkező adatokból ítélhető meg:
A fejlődés irányai világosan felismer—
hetők: a magyarság beözönlése kezdetben mérsékelt, de a kilencvenes években hirtelen megdagad és a jelen század első tizedében is —— akkor, amikor a totság beözönlése már stagnál —— teljes erővel növeli fővárosunk
; A fenti vizsgálódásoknál tőtnyelvli területként Nxvitra Túroe, lrrnesén Árva Liptó és Zolyom várme- gyék (magy ara'ikuteriiletként a DunántúlrolEsztergom, Fejér, Komárom, Győr, Veszprém Somogy, Zala és Tolna vármegyék, az Alföldröl Pest, Jász—Nagy- kun-Szolnok, Borsod, Heves, Hajdú, Szatmár, Szabolcs, Békés, Csongrád és Csanád vármegyék f'oglaltattak össze. Sajnos, hogyaz 1920. évi adatok, melyek a tótság visszahúzódását a legélesebben jellemeznek, még nem állnak rendelkezésre.
*) Csak Pest. —— Pest seizl.
népességét. Ebben az évtizedben Fejér, Komárom, Somogy, Jász—Nagykun—Szolnok és Heves megye csakúgy ontja a népét Buda- pest fele', míg több tőt vármegyéből eredő népesség számban már erősen megcsappant.
A magyarság számának növekedését azon—
ban a bevándorlás okozta gyarapodáson kivül nagymértékben fokozta az idegenajkú lakosságnak elmagyarosodása is. Már maga az a tény, hogy a totok száma az újabb időben jóval kisebb, mint a felvidéki tot vármegyékben született fővárosi lakók száma arra utal, hogy :: totok jórésze itt megmagya—
rosodott. Találtatott ugyanis Budapesten:
;, ! _2
. § :: E 33
k'v — ámze'ee i ;; % Z§§
' ' * i- És *; § s :
*; :; a :: 23 :
! § -— %. C) ;NN
1880-ban . § 21.816 21.871
1890-ben . § 28.969 27.126
1900-ban §§ 37.873 24o91
1910—ben 38.889 20.359
Vagyis 1890—ben közel 2000, tíz évvel reá
már 14.000 és 1910-ben lSOOO-el kevesebb
volt itt a ta'—tajku egyén, mint a felvidéki megyében született budapesti lako, amit más szóval akként fejezhetünk ki7 hogy év—tizedenként legalább 5—600010: magyaro—
sodott meg. Az 1910. évi népszámlálás ezen- kivül a népességnek szülőhelyszerinti fő- esoportjait az anyanyelvvel is egybevetette;
ebből már most kiderült, hogy a Budapesten és Pest megyén kívül született tőtajkú lakóink száma csak 16.247, tehát több mint húszezer olyan felvidéki egyén lakik itt7 aki nem a tőtot vallotta anyanyelvének. A magyarosodás folyamatának eszerint igen jelentékenynek kellett lennie, amit más oldalról megerősít
1—4. szám. ——120— 1925
az a tény is, hogy a Budapesten született totajkú egyének száma csak 2.394. Beköl- tözőtt totjaink a második generációban tehát már magyaroknak vallják magukat; ez okból az iskolánkat látogató s magukat tőtnak vallo gyermekek száma is —— kivált az elemi isko- lákban — rendkívül csekély.
A tét elemnek intenziv, de népszámának
csekélyebb volta mellett nem döntő jellegű ma- gyarosodásán kívül a fővárosi magyarság sokkal nagyobb tömegekkel gyarapodott a német elem megmagyarosodása által. Mint említet-
tük, a német elem —— mely a 18. században Pes-
ten a népesség erős felét (55—570/0) tette ki — 1850--ig megtartotta ezt a domináló helyzetét;Buda lakosságának ekkor még háromnegyed része volt német. Óbudán az arányt még maga—
sabbra tehetjük. De nemcsak aránylag volt a németség tekintélyes; a két városnak 61.823 főnyi németsége abszolút tömegben is oly tényező volt, melynek etnikai és kul- turális jelentőségét alábecsülni nem szabad.
Ez a németség 1880-íg csak bevándorlás által szaporodhatott 122454 lélekre, de hogy ebből mennyi esik a külföldről, mennyi a Magyarország német vidékeiről beköltözött
elemekre, megállapítani nem tudjuk. 1880-0n
túl a németség száma — eleintén lassan, utobb mind gyorsabban — alábbszállt jelen- leg 60 425 lélekkel a negy ven év előtti lét- számának felét sem éri el. Itta magyarságba valo beolvadásnak oly rohamos és pregnáns folyamatával állunk szemben, mely eléggé köz—tudomású ugyan de csak statisztikailag kidom—
borítva válik meggyőzően plasztikussá. Erre a folyamatra élénk világosságot vetnek az 1910.
évi népszámlálási adatok, melyekből kiderül, hogy a budapesti németek (78. 882)küzül 23 292 külföldről jött be 33 704 Magyarország kü- lönböző részeiből 21721 pedig Budapesten született Mindegyik kategoriaban nagy a nők túlsúlya, de egyikben sem akkora minta budapesti szülöttek között. (8. 967 férű és 12.754 nő.) Ez a nemi aránytalanság nem élettani jelenség, hanem a magyarosodás következménye, mely természetesen sokkal erősebben hat a férfiakra, kik foglalkozásuknál s kenyérkeresetüknél fogva sokkal könnyeb—
ben magyarosodnak meg, mint az anyanyel- vükhöz szívósabban ragaszkodo nők. Az a körülmény azonban, hogy a németek között a Budapesten születettek aránya (27'40/0)
sokkal nagyobb, mint a tétek között (11'80/0),
határozottan arra utal, hogy a németek között vannak olyan elemek, kik ősi németségük- höz erősen ragaszkodnak s alig szükséges külön hangsúlyozni, hogy ezek túlnyomó-
részben a külföldről (Ausztriából, Német- országból) beszivárgott elemek, kik külföldi állampolgárságuk fenntartása mellett termé—
szetesen német nyelvükhöz ragaszkodnak és gyermekeiket is ebben a nyelvben nevelik fel. Velük szemben a tétek, alacsonyabb műveltségüknél és nyelvüknél kisebb érvé- nyesülési lehetőségüknél fogva, hamarább magyarosodnak el s így a népszámlálásban nagyrészük már Budapesten született magyar gyermekként vétetik nyilvántartásba.
A nemzetiségek kerületenkénti megosz—
lásának s egyúttal a magyar elem terjesz- kedésének és ezzel kapcsolatban a német elem visszaszorulásának feltüntetésére az alábbi százalékos adatokat közöljük:
A magyarok és németek kerületenkéntí meg—
oszlása Budapesten.
Répartition par arrondissements (les Hongrois et des Allemands a Budapest.
Kerület Magyarok ;' Németek
Arrondisse— Hongrois _,l Allcmands
ments 1880 § 1900 1920 1850 ,' 1901) 1920 l. . . . 1 507 73'5 90 Ol 43'1 22'0k 7"!
II. . . . 45'1 72'6 87 9 4598 232 96 III. , . . 29'8 54'4 , 79'6 654 37'3 15'3
Jobbpart . 42'1 87'1 86'7! 534 272 101
IV. . . . 74'9 85'1 90'23 18'8 10'3 64 V. . . . 591 770 89'1! 28'3 12'6 6'5 Vl. . . . 51'3 81'2 908; 37'2 124, 5"?
VII. . . . 58'0 83'9 91'8l 82'0 1177 5"?
VIII. . . . 64 8 83'1 91'4 27'0 10'2 5'6 IX. . . , 62'9 82'4 91*8i 29'8 10'4_ 49 X. . . . 56'3 768 908 22'9 1205 4 9
Balpart . 60 5 820 91-i 26-0§ 11-4 5-5
Budapest .
56'7 79'6 90'2i' 34'4 ]4'0 6'5
A magyarságnak korosztályonként valo százalékos erejét és fokozatos térfoglalását pedig a következő adatok világítják meg.
A magyarok százalékos aránya volt:
A Budapesten élő magyarság korosztályok szerint.
Lle'le'ment kongrois de Budapest par classes d'ágc.
Korcsoport 1880 resoliooufmio 1920
Groupes d age § %
60 éven felül 390 45-6 565 676 793 40—60 éves. .; 45-9 sea (ae-9: 79'8 87—0 20—40 n . . . ? 56-6 67 4 79-51 85—5 900
12—20 ,, . . . ]! 64'1 74 0 84—83 sza-9 93—53
12—15 ,, . % 66—8 766 87-7; %B 9533 e— 12 , 65"? 765 89—iÉ 04-8 962;
0— 6 " . .i- 030 742 884: 941 967
Össznépesség —— H !
Populaíion totale 56'7 67'1! 796; 85'9 90'2
