vér könny vert-száj vér csönd béke
Vér csönd béke
vert-száj- népek ÉKe!
Már csak
Már csak az az enyém amihez nincs jogom ami nincs a helyén aminek súlya nyom
Z A L Á N T I B O R
Heródes-idő
Számláld az ezüstöt számláld Júdás-éjjel és Heródes-hajnalon labdarózsa-csönddel játszik a kisgyerek mert a Megváltók nem mi leszünk csak áruitatunk és leöletünk Kék szemünkkel játszik a Kisgyerek-
gondjaink bíborfonalát asszonyunk fonja míg fölmagaslik fehéren fenyegetőn koponyánk hegye magányunk tornya Gyülekezünk — gyűlünk és gyűlölünk derengő asszonytest fölé hajló
férfiarc torzult mosolya gyönyörünk Halálra születtünk halálért ölelünk halál volt apánk is — halálé gyerekünk . . Labdarózsa-csönd
Vagyunk vacogunk Júdás-éjjel Heródes-hajnál
betlehemi barlang decemberi-szívem kocog a szamár s zokogó hajjal
rajta az asszony hogy bennem megszülessen . . . ! Megáll a levegőben a madár
röppályáján fölfelé esik a kő
Júdás-éjszaka Heródes-Idő Játszik a Kisgyerek tekintetünk forró homokjába süpped térdig a lába
Hisz a Megváltók nem mi leszünk hiába hát életünk véres kálváriája a négy sebbel kezünk lábunk leszögezve hiányzik a Végső az Ötödik Stigma nem lesz megtartó példa példánk
mely gyerekünk a halált legyőzni tanítsa ki még játszik labdarózsa-csönddel Júdás-éjszaka Heródes-hajnalán ki majd nem csak sóhajt — ökle zörren ha felnő a Végtelen fényes ajtaján
de cipel majd minket is bálvány-bábokat végig az Időn fel a kopár hegyre
s ölelésre tárult két karunkra szegzi fel magát: Élő Keresztre!
Számláld az ezüstöt számláld Júdás-éjjel és Heródes-hajnalon labdarózsa-csönd játszó gyerekek és a Megváltók jaj ők sem lesznek csak áruitatnak és leöletnek ...
