10. szam.
-——890 —— 1934
kérdésben a magánvállalkozás szerepe az állami hozzájárulással szembenbelenyésző, stb. Sokoldalú megvilágítást nyert termeszetesen a telepítés kér- dése st-atiszt'ikai szempontból is. E. 1). dr.
Kerék Mihály: Földbirtokpolítika.
Michel Kerék: La politigue de proprie'te ruralc.
Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kis könyv- tára. 64. sz.
Petite biblíothégue de la Sot—féle pour la Revue Hon—
groise. NO 64.
Budapest. 1934. Magyar Szemle Társaság. 80 1. —— p.
A földbirtokpolitikának, különösen Magyar- országon, még sok fontos feladatot kell megol—da—
nia. Problémái, mint a földreform, telepítés, hit—
bizomány példái mutatják, időszerűségüket nem vesztik el s több—kevesebb súllyal vetődnek újból és újból felszínre, Ezert hasznos munkát végzett a szerző, aki a földbirtokpolitika alapismereteit, tőleg ;a nagyközönség számára, e könyvecskében rendszerbe foglalta. A "tanulmány, aránylag rövid terjedelme mellett is a földbirtokpol'itika minden részébe bevil'ágít. Tömör összefogás, egyszerű, tudá—
kosságtól ment nyelvezet, elfogulatlan kritikai érzék e munka erényei. Szerző a szakember biztonságával tartja a kezében a széleskörű anyagot. Megfesti a
nemzetközi magyar
földbirtokpolibika kérdéseit tárgyalja, minden feje- zetben lerakva az elméleti, valamint a statisztikai alapokat is. Rámutat bírtokmego'szlásunk
ségtelen voltára, a törpegazdastágok aránytalanul nagy számára és csekély kiterjedésére .a többi kate—
góriákhoz képest. A kisbirtok, bár jelentékeny kis-
birtokos területben és
számban szintén messze mögötte marad a kívánal- maknak. Viszon—t' túlteng a nagybirtok, aminek sok vonatkozásban káros következményeit éppoly vilá- gos okfejtéssel tárja fel a szerző, mint az orvoslás nehézségeit. A magyar földbirtokpolitika legfonto—
sabb feladatának az önálló családi parasztgazdasá—
gok szaporítását s a törpebirtokok kiegészítését tartja. Hangsuúlyozza, hogy minden áldozat kevés azokhoz a nagy és a magyarság egesz jövőjére kiható népesedési, társadalmi és közgazdasági érdekekhez képest, amelyek kielégítése egy helyesen és cél—
szerűen felépített birtokpolitikára vár.
hátteret is, de elsősorban a
egész—
osztállyal rendelkezünk,
E. D. (Ir.
V Krausz István dr: Vámteher és árúforgalom.
DT Etienne Krausz : Lrs charges douaniéres et les échunges.
A Magyar Társadalomgazdasáeí Társaság kiadása.
Publié par la Société Hongroise d'Economie Sociale.
Budapest, 1984. 63 l. — 17.
Az utolsó évek folyamán a külkereskedelem és a vele járó gazdasági tények olyan forradalmi vál—
tozásokon estek át, amelyek még a laikus közönség érdeklőudése'ben is teret nyertek. Krausz István dr.
könyve ezeknek a kérdéseknek adja új, friss, nem egy helyen értékes vizsgálatát. Munkája elején a
vámpolitika hatásának vizsgálatával foglalkozik külön választva a vámpolitikát a külkereskedelmi politikától. A váinve'delem elméletének taglalásánál többféle vámhatási fokot különböztet meg aszerint, hogy egy—egy alkalmazása miként befolyásolja a termelést, a szociális életet, jövedelemeloszlást stb.-t. Könyvének legjelentősebb részében 14 euró—
pai ország adatai alapján vizsgálja a vám közvet—
len hatását a bevitel alakulására, Végül tárgyalja a legérdekesebb, egyúttal azonban a legnehezebben megfogható problémát, a fogyasztó által viselt teher kérdését,
A mindvégig komoly, de amellett könnyen ért—
hető, világos és szabatos stílusban megírt könyvet számos tábla tarkítja.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. X. Jahr-—
gang: 1934. -
Kiadja: Gralz Gusztav dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.
Editem': Dr Guslave G ra f:. Direct—mr: Dr Gustave B o ls () 7,
Budapest, 1934. 423 1, — p.
Ezúttal is november legelején látott napvilágot ez a tartalmas, hasznos és elterjedt kiadvány. Az
új kötet Ungariselies
W'ii'LSClizil'ts—Jahrbucli—nak, Úgy érezzük, e csendes jubileum alkalmából különös elismeréssel üdvözöl- hetjük az Egyreszt általános szem—
pontokból (')rveudeles, hogy a válsúgi'dök sem aka—
immár X. évfolyama az
új folyamot.
dályozták meg a kiadványsorozat újabb és újabb köteteinek sajtó alá rendezését; az Unganiseliets W'irtscliat'ts—Jahrbuch ugyanis teljességre, rendsze—
ressógre, objektivitásra nagy anya- i'őleg a német nyelvterületen,
törelwésóvel s gz't'val külföldön ——
de ezenkívül újabban pl. Olaszországban is — va—
lúban nagyrabeesülendő szolgálatokat tesz a szak—
körök tájékoztatása, Magyarország szonyainak, küzdelmeinek
pontjából. Vagyis szép eredménnyel tölti be leg- fontosabb hivatását: a hazánk helyzetének,
gazdasági vi—
megismertetése szem—
elet—
kérdéseinek megítélésénél még mindig sajnálato- san gyakran itlptlSZiüiilíllÓ homály eloszlatását.
Másrészt a mű közgazdasági célkitűzései mellett mint statisztikai forrásmunlca is fontos szerepet visz. Bár az új folyamban sem nyilt m —— saj nos ——— az ("isszewloglallt'i statisztikai adatközlések régi terjedelemben való felújítz'isára, az egyes feje—
zetek tetszetős, kisebb táblázataiban fellelltető szárn—
anyag így is meglehetősen hiánytalan kepet nyujt Magyarország közgazdasági állapotairól es fejlő—
déséről.
A mű X. évfolyamából hiányzik a mult évi kötetet bevezető általános fhelyzetrajz. E helyett a mű előszavdutal arra a kétségtelen, bár csupán enyhe mértékü s lassú javulásra, mely az 1933/34.
gazdasági évben megfigyelhető. Ezenkívül a részlet- fejezetek után sorakozó 29. szakasz befejező: fejte- getések formájában foglalja össze az elmult idő—
