Beszámolók, szemlék, referátumok Ajánlott az elektronikus folyóiratokat egy külön,
belső rendszerben nyilvántartani. Ezt indokolja, hogy sokat kell reklamálni még egy előfizetői szám vagy az online hozzáférés engedélyének megszerzése esetében is. Valahol dokumentálni kell a használói neveket (usernames) és a jelsza
vakat (passwords). Érdemes ebbe a nyilvántartás
ba már akkor beilleszteni egy-egy újabb elektroni
kus folyóiratot, amikor még meg sem rendeltük.
A fentiekből kiviláglik, mennyi, s előre alig ki
számítható munkával jár az elektronikus folyóira
tok kezelése, s mennyire ki van szolgáltalva a könyvtár a kiadóknak. Sok múlik azon, hogy a
könyvtárosnak sikerül-e személyes kapcsolatokat kiépítenie, ismeri-e kiadói partnerének e-mail cí
mét.
Egy sor kérdést {archiválás, licencszerződések, konzorciumok, használati statisztika) nem is érin
tett a szerző, s csak reméli, hogy az egyes könyvtárak számot vetnek az elektronikus folyó
iratok támasztotta munkaerőigénnyel.
/GÖTTKER, Susanne: Elektronische Zeitschriften.
Wie kommen die Volltexte in die Bibliothek? = Bibliotheksdienst, 33. köt. 6. sz. 1999. p. 972-979./
(Papp István)
Elektronikus folyóiratok
Oroszországban és a GPNTB-ben
Az oroszországi nagy könyvtárak, ha nem is ve
szik egészen készpénznek az elektronikus folyó
iratok fő szószólóinak azt a jóslatát, hogy ez az új folyóirat válfaj hamarosan teljesen kiszorítja a ré
git, kellő figyelemmel vannak a vele kapcsolatos fejleményekre. És: ahol csak mód van rá, meg
történik e folyóiratok „hadrendbe állítása" is.
Mindenekelőtt az elektronikus folyóiratok ki
adásának villámgyors térhódítása gyakorol mély benyomást a szakmai körökben. Ezen belül az, hogy e tekintetben a vezető folyóirat-kiadók (Wiley, Academic Press, Springer, Kluwer, Else
vier stb.) járnak az élen. így pl. 1998 végén az Elsevier kiadta összes, mintegy 1200 folyóiratnak már az elektronikus változata is rendelkezésre állt, ami arról tanúskodik, hogy napjainkban a hagyo
mányos és az elektronikus válfaj „együttélése" a leggyakoribb. A Springer ugyancsak gyorsan fut
tatta fel elektronikus folyóiratainak számát (1998:
180, 1999: kb. 400 cím). Mind több a csak elektro
nikus formában létező periodikum (pl. New Journal- of Physics, amely amerikai és német kooperáció
nak köszönheti létét).
Némely kiadó elektronikus periodikumait ön
maga terjeszti (ilyen többek között az Academic Press és az Elsevier Science), más kiadók viszont közvetítőkre bízzák a terjesztést (nem utolsósor
ban előfizetési ügynökségekre, pl. a Swetsre, az EBSCO-ra). Az ügynökségi megoldás azért fontos a (különösen az oroszországi, „bonyolult anyagi helyzetben levő") könyvtárak számára, mivel olyan „csomagkínálatai" vannak, amelyek révén lényeges megtakarításokat lehet elérni. Sőt: ezek a szervezetek esetenként ingyenes szerverhoz
záférést is biztosítanak a potenciális megrende
lőknek.
Az elektronikus folyóiratok legfőbb erényének Oroszországban is a gyorsaságot tartják (pl. a Journal of American Chemical Society elektronikus változata 11 hónappal előzi meg a nyomtatott megjelenését).
A könyvtárak mielőtt hozzáfognának az elekt
ronikus folyóiratok beszerzésének és használatá
nak meghonosításához, jól teszik, ha alapos elem
zésbe kezdenek kurrens folyóirat-állományukat és az elektronikusfolyóirat-kínálatot illetően. Ezáltal lehet megtalálni az „arany középutat" a régi és az új válfajhoz tartozó címek megrendelésének kér
désében.
A GPNTB mindenesetre az efféle vizsgálódá
soknak és tájékozódásoknak köszönhetően 1999- ben a következő kínálatot tudta biztosítani hasz
nálóinak az elektronikus folyóiratokból:
> a Springer kiadó 400 címe,
> 350 Elsevier-cím,
> az Optical Society of America által kiadott négy folyóirat,
> néhány ingyenesen hozzáférhető cím (pl. a New Journal of Physics, amelynek ingyenessé
gét az teszi lehetővé, hogy aki publikál benne, annak 500 dollárt kell érte fizetnie, ami azon
ban csak szakmailag kvalitásos cikkek számára adott lehetőség),
/ E V S T I G N E E V A , G . A.: Pecatnoe izdanie Mi elekt- ronnyj dostup k n e m u ? Poiski zolotoj serediny. = Naucnye i tehniceskie biblioteki, 10. s z . 1999.
p. 44-49./
(Futala Tibor)
4 3 2
