1——6. szám 57 1948
Közlekedésünk munkája az újjáépítésben.
A háború által sujtott M'a—gyl'trország sa— Vállltalla'lük berendezéseit, felszerelereévt, stb- ját erejéből valló txulprafállási 'kvévszrsévgenek
egyik legdöntőbb bizonyítéka a közlekedés újjászervezése. Az újjáépítés; és legújab—
ban a hároméves ter'v kereten belül már eddig végzett munka megvilágítása nem- esek pozitiv, hanem negativ oldalról is, el'—
demeenek Látszik, annál is inkább, mert az ország közvagyonát ért háborús károk kö- zül messze kimagaslóan a közlekedés kánai voltak a legnagyobbak A közvagyont ért s Tuti mirlllitátrd 1938. évi pengőt kitevő összes kárból ugyanis a közlekedés ingóságai és intgavtltamai kereken Ttltl'békatl, 3-7 milliárd pengővel részesedtek. A közlekedés hájbo—
rú—s 'klámailból kisebb rész jutott az épülte—
tekre (498'6 milllió pen—gő, 13'40/0), az ingó—
ságokra—t, % gö—lrdiilöanyratg'ot, 'a felépítménye—
ket, a hidakat, a mtagtatsópitmernye-kelt, az ú"*ZÓtátllomál!yt, a közúti hálózatot, a gép- járómű'vekett, a villamos közlekedést, a légi
majdnem hót-szer annyi kár (3.216-2 millio pengő, 86-6%) erte. Meg megdöbbentőbbek alzoklazxaxdsattek, melyek -az 1938. évi pengőben kifejezett nemzeti vagyonnak es ,a köz—
lekedés ugyancsak 1938. évi peng—ehen kifejezett háborús kárának szembeállítását—v nátl ltárllllfnlak elenk. E szerint a 63 mill- liárd pengőt-e becsült közlekedési vagyo—' numknak a háború következtében 586%——a pusztult el, ugyanakkor, amikor az ősszm nemzeti vagyonunkntak 43'3'1/0—3 ment ve- szendőbe. Az újjáépítési munkálatoknál, to- Vátbbá a hároméves terv összeállításánál a sütngőesétgi sor-renden tkivül tehát figyeltem—
mel kellett lenni a közltekedlée egyes szek—
toá'tain belül a háborús károk arányára is-- A közlekedéshez tartozó egyes ágazatok háborúte anyagi veszteségei, valam int ugyanezen ágazatok részére .a hároméves tervben biztositott émté-kösezegrek a. kövelw közlekedést, a posta-, rádió— és távközlesi kezők:
* Háborús kár lláronieves terv
A k ö Z ] (. k e (l (- S ;; g a Z a t, a] 1938—ban elotranyzata _
' millió p ! "t., millió Ft [ ot,
1 t
Vasutak ... . ... 2.929'9 78'!) 72113 43":
ebből ópületkár ... . . . . ... 465"! m— A,
Posta—, rádio— és távlati , es (épületkárok nelkül) ... 232'9 li") 2262. 135 Közútnk és közúti hidak (épületkárnk nelkül) ... 226'8 fi'l 278'3 lű'l;
Hajózás (épületkárok nélkül) ... 1321 76 8013 4'8 Gépjárómű közlekedés (épületkárok nelkül) ... 1231 33 1404 8-4 Közúti Villumosközlekedes ((*pí'tletkúrok, nelkül) ... ' 0'7 187'2 ]I'i' liegiforgalom ... ()w'; 391) 2;
Nem reszletezett ("pt'llt-tkt'trok ... 0'!) ' — — —
Összesen ... 3.71—1'8 ( zoo-o 1.676'0 zoo—o
A közölt adatok közül a [vasutaknak ha—
talmas összegű károsodása emellkedik ki feltűnően. Ezzel kapesovllattban nalzonbta—nmeg kell jegyeznünk, hogy a vasutat ent 2-9 milliárd pvengönyi klán-ban 1-3 milliárd pengő évrttetkkel szerepel a MÁV es e; keze—
leseben l—évő vasutak gördül(ianyag'ának ez a, része, amely e kárfelvó—tel ideiletben kül—
földön volt és kitkeriilt a. MÁV rentleltke—
zése alól. Ezért még most sem állapítható meg: pontosan, hogyan vatltakul w'ngwle-gesen a vasutak kába. Ez főleg attól függ, hogy
az egyes vasutak a vonaltaizkon kelettkezett
károkat fogják—e viselni, vagy pedig a sa,- ját v—agyonálltag'ukban előállott tktámtkzat _ tekintet nélkül arra, hogy pl. ;göndfülőenyn—
guk idegen pályán volt A götrdült'imiyw állományának nemzettközi ren—dezése folyt.—
Yl'llalllbtavn van, annak eredménye azonban meg nem értékelhető ki. Ha ez elmondott- tatlnatt its figyelembe vesszük és így vizsgált—
juk a károkat, világosan látjuk, hogy k*oz- vetleniil a. felszabadulás után közlekedtesíink miert, bénult meg; teljesen. Mta, mégis a közlekedés több ágában a háborúellőlti for—
galom nagyságát már nemcsak, hogy elér- tük, hanem azt el is hugy/uk. Ezt a rend—
tábla
"kivül fontos eredményt a túloldali összehasonlító adatai - igazolják.
Az (iseszeárllitázsrblan a közlekedés egyes ágazatainak legjellemzőbb edatsait megadtuk ki ez 1937., az 1945. es 'az 1947. évekből, teh-átt egy belkeevről, továbbá közvetlenül a felszabadulás utáni esztendőről esaháimm-
éves terv eleje—ről, A "fenti ladatok érteke—
levséthez tudnunk kell, hogy bár sok esetben mama a vntst'itipark, hajóptarrk, stb. állo- mány alatta, maradt ta, rbókeálllománynlwk, de a—Ieljesíln'lény :a hiáJhOwrÚ. előtti színvonall—
hoz képest lényegesen emelkedett. Ez ugyan az állomány gyorsabb Ol'h'HiS'Ztnágl'Ödá—
sára vezethet, Viszont annak a bizonyiteka, hogy eddig is, amit: a hároméves terv közlekedési beruházásai ezt ,a vonultat enő—
síteni fogják, a békebeli színvonal a szt-átl—
lítókepesst'ngiet ill'letőlelgr nemesek tartható, hanem emelhető i-_. Igen ki *ánlatots volna,
"tehát, különösen a meglevő allom-lány ki- mlé—l'else szempontjából, hogy megvallásaljo'n az e, t'iit'ttkvés, hogy a hátmn'tleves terv egy félévvel hamarabb nyerjen befejezést, A teljesitmenyekfkel * kapcsolatban megállapit-
hattó, hogy 1947áben az 1937. évhez képest
a, vasúti szeniéxltyszlz'nllitások Hláll' 3'80/o—katl emelkedtek, míg az árnsztállátáeok 21'80/0—
kial kisebbek meg ez 1937. évinél. Álta——
lánossráegban megállapítható, hogy a közle- kedős teren lfl37—hez viszonyítva a felsza—
§
146. szánt ; 58 19413
1 9 4 5 1 9 4 7
R Ö S Z ] e t e 2 é 5 1 9 3 7 szám— iudex szám— Index
szerint 19373100 Szerint 1937—5100
_ Vasutak (Magyar Államvíxsutak és a kezelésük
alatt álló magánvasntak): _ l'l _
Szállltott utasok száma (ezer) ... 75.289 42.446 56-4 táj. i 103;8 _ Szállított áruk súlya, tonna (ezer) ... 20.022 2.861 14'3 10.648 78 2
' Hajózás:
Szállított utasok számu (ezer) ... 2.115 '? — 13331 86:(;*
Szállttott áruk súlya. tonna (ezer) ... 2.493 ) — 286 11 ;)
A* Közumk:
Kiópltott utak hossza, km ... 23.995 2683? 11'77'0 36.862 1120 Összes!) utak hossza, km ... 30.353 MÉZ-M 10J'0 01.231 102'9 Gép] űrómííállomány :
Gépkocsik számu ... 21.295 *l fi EMJ'OG * [ug-o Mókorkorókpámk száma ... .T. ... ' 9.473 2) l !) 24.226 2.557
Összesen ... ] 30.770 I 2) * 2) ! 48.932 159-0
Közúti villamos (BSzKHl):
A szállított utasok számu (ezer) ... ' 339327 208317 ' 90311 437434 134'6
Autobuszközleketh's : _
Szállított utasok számu (tm-r) ... 34.623 4.136 M'!) 19.04;) 55'0 Légiforuatom :
Szállított utasok szám:! ... 23.912 2) 2) 45217 1897
Posta. távíró, távbeszélő és rádió:
Lovélpostai küldmnónyek (ezer) ... 388694 99.785 2519 401818 Ill/l'?
Távirutok száma (ezer) ... 2.625 1.852 ! 7075 ' 4.003 19'2'9 Távheszólgetések száma (ezer) ... 178571 7.422 43"? 123: '43 6915 Rádióvovőherondezések számu ... 383505 178312 46!) 38;).a3 1000
1) Közdült'iuink nélkül.
2) Adatok nem állanak rvndollwzósrv.
bad oltás u tán is áhllandó f 051 ődóosol lehet számolni, a z adtatok összabasonl ítás ám ál azonban nem szabad: f így el men ki v ü l hagyni azt a (körülményt, hogy 193746!
1944—ig az állományokban emalkedlésok kö—
vetkeztek be. Atkikor volna tehát teljes a' kép, lna ea, fongwatlomemeltkwedtést. illetőleg csökken—ést az sálltlományi adatokkal lehetne összehasonlítani; minthogy enm .a közleko- dos nem' minden szektorában van latl'ktatlom.
meg kell elégodtníintk— a, teljesítmények Ösz—
szolralsonlításxáw'vatl. Mint már emlit—ettük, ez a fongnclomeme'ltkedtéxs a rendelkezésre álló gor'dülőoamytagállbmányt, stb. fokozottabb el- batsználódásnt'ak teszi ki; éppen a három!
óms tervnek a feladata azomban (az, hogy ott én 1abban .az időben f'il'lislgll'ltSre fel az állo- mányt, ahol fair—na a legnagyobb szükség van.
A személyszállíló leljvsílrményeket illető—
leg megemlíthető, hogy 19374th képest 1945—ben vasuttaink. hajóink. tk'ÖZúli villa—
mosaink, antóbnnznink és n romüfliög'opok 435%—1ktarl szállíttotttatk keves—obb ntlalst, 1947—
ben azonban már ezeknek ru közlekedési eszközöknek együttes Mem-élysztálilitán'i tol—
jesítlné'nyo átültatg'bfnn 2351 "xb-'loaxl volt maman sabb. Ha csak ,a nagyobb távolságokon lo- bonyorlódo logtontous—wbvb két személyfongnl—
ma!, ,a vasutít és a hajózásit vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy 19374he'z képest 1945- an a személyszállítás iuttt 45-2'l/o—lmtlz ozott vigasza, 1947-ben azonban már az 1937— évit 3'4'l'b—k'atl meghaladva.
Az emlitett közlokodv'ésí
eszközöket t e—
kintve. az druszállitásoknúl még nem ilyen előnyös a ihelyzet, ami talán nem ogénzen az Irán-'n—sztállltittási tteljenitölcépexsnég terhére, hanem inkább (az áruk elótgtellen'sétgénetk számlájána írható és arra, hogy _a felszaba—
dulás után az áru—szállítások tekintélyes nénzót emberi erővel (l)—atyn'zássxal) és főleg!
teltezrgéphmsíktkal bonyolították le. Ezt tbi—
zonyitjta, raxz az limitalt, hogy .a tehergépkocsi- fnvsaroz—áts a wS'ZállllílOlt álI'UJk súly'át tekintve 1947-ben 19374hez képosat (több mint *a kért- svzoreoére emelkedett. (Míg 1937-ben a Ma—
t—eOS/z—koosílk 4248 ozm- máZIS'l'd, addig 1947—
ben 9054 ezer mázsa árut szállított—akt) Nagy általánosságban fethlált— mindezideig nagyobb zötkko—nő közlekedésünkben nem állott elő (*S a hároméves terv biztosit—ók arra, hogy a nnem'mvóvrtók'ben leromlott, *kíílzrlokedvótsl esz—
közninket, tazzok pályáist Sikerül r'mnitlwboznl (vs közlokodós—íi—gyünkot így átsogiteni áll:/34011 a kritikus idön, amikor már gördülőany—asg—
áltlománynnk és útjaink za túlfotkozo—tt tem—
pót egyébként nom bírnák el A hároméves terv 1676 millió forintot irányzott elő a közlokod'vóvsí távron koret'óbon. melyből az elsö évbon 4273, ezt második aővbon 560 míl—
no forint, a haatrmmlikl'mn ltlltlf'ötl—bon pedig 6887 millió forint kerülne fe'ltlltatsznál'áom.
'l'tn'mészotoson ezeken az összegeken kívül más tárcák korotóbon közvetve a közleke—
(lé—St (Stzotltgálójitszeg'ek is előlrányozttatttalk-
A következőkben az egyes közlekedési ágak állapotáról, azok ieljosiime'nyeirő!
adunk képet, különös tekintettel a három- éves [Nr előirányzataira.
?
"1—6. szám
A közlekedés áigtazatttái közül a legnagyobb ktámt, —— az összes kozlekedesi ktátrdk 78'9
%—átt, —— a' vasút szenvedte. A hároméves tervnek tá közlekedésre előirányzott össze—
gtélbötl is a vasút tktápjtá tá legtobbet (43.20/9).
Ismeretes, hogy á fetlsz—ábtadniltáts után ves- nttaink forgalma ez 1938. évinek csak mint- egy negyedét érte el. Ezt te *kta—tzaszttrófátlis- nak látszó viskzaesóet először a tömegek mozgósítása, az ü. n. ,,roílra'm—munktá", ke—
sőbb pedig a központilag irányitott munlkta _ nagymertekben enyhítette. 1947—ben a vasút
'teljetstitőkepessége az 1938. t'vvinetk már két—
htatlmtatdlál is meghaladta, A ltátroméves terv pedig lehetővé fogja. tenni, hogy vtatsuttaintk tettjestittőkétpeseó'ge ,a háború előtti tSZanO—
ntaltatt túlszárnyalja. A terv tStZ'etI'illi ta, ViatS—
uttatkrtá S'Ztáni 724'3 millió forintból át legma—
gyobb összeg a vtátsúti hidak újjáépítésére ,jo—t (176-9 millió forint). Ntatgy osszege-t fori- (libának va ;iáróművek beszerzése—re % újjá—
építésére (128'1 miltió forint). Ebből az önz—
Stzetgböl 16l mozdonyt, 44 mótoroskoesilt, 800 ezemélykoesit es 5000 tehenkoeeit epitenek újjá, továbbá itt új mozdonyt, ? új moto—
roskoesit és 100 új tetherkoesit szereznek be. Igy 1950-ben a terv [szerint 180 moz!
(lonnytalH 46 molo'rkoesival, 800 személy—
koesivtal és :"),lt'tl teherkoetsivál fog: bővülni
;rördiilőanyag-állományunk nem véve gzá- mítáethváitt az egyéb módon (tá terv feletti produkció stb.) gyarapodott állományt, mely
"a terv utolsó évében már lényegesen _metr
fog—ja közelíteni a háborúelt'ittit. Eeyóbkónl
az Államvasutaknak ("S a kezelvóeiitk alatt álló inazgánvásnbanknak lSlClS júliusi es 1947 júliusi vasuti p:n'k—:'illoim'tnyu következő—
kópen tatleknlt:
? !
(it'i'z— T 'll(*t'- Szemely— (w mozdony komi kalauzt oesi
(l :! r a l)
ltlf . 1.811 itthlll 1.912
RMI-VII. 1.392 17.341 1.900
Tehát ez lSl—t't', óv állománya az 1938. évi- nek á gőzmozdonyokat illetőleg: 87-80'b—2t; a tehtetrkocsikátt véve figyelembe kiittam es
*a szemet — és katlnuzkoosizkat hzmonlílva össze 38-70'6—11 volt. Remelhető, hogy az a hiány, mely főleg ;; tettei—kocsiknál és e személy- és tktálauzkousiknál mutatkozik. ;
*tervévetk végével natg'nrért'ókben eny'liiilni fog.
).;
Mig' a hajózás az összes kültlűtkoíl'Ó'Sl ká- ro'knták 3'6Wo—át szenvedte el, eddig;" a há—
roméves tervnek tá kiizlekedt'xsre szánt önz—
szegéból two-katt re. Süti. A htajozáts tkoz- 'lekedésüntknek ta vasut után egyik low—fon!
totsabtb ágazatra, amit az is igazol, hogy a háború előtt a vizi úton történő forgalom 121") millió tonna átt—thál'litrátsát bonyolította le (ebből ta magyar hajózás majdnem egy- millió tonna fong'zilomnial szerepelt). Bár 1947—ben tn forgalom meg"exligr'lintladtn meg: zt
1948
hátború előttinek egytizedét, remélihető, hogy a hároméves terv végen, l9501ben ta vízi úton szállított váirntk' sútlyat meg: fogja közeli-
tetni a kétmillió tonnát. Ehhez azonban
feltétlenül sziikteétges, hogy az utolso esztendőkben e—ltm—atna'dt karbantartási és Ine- derbiztositási munkálatok következtében i'newomtlott hajózási ntak megjavitttassentak.
Ezzel kapcsolatban átltlratndótan— biztosítani kell :a Budapest eltatti szakasz három mó—
tetres, a Butdtapext feletti szakasz kétméte- res vízmélységét. A tlitajózátsi vállalatot];
együttműködése, a hároméves tervnek a dittÚÓtZtá'Sllta előirányzott 806 millió forintja (mely 611 lehetővé válik 3—6 millió forint erejéig játrómíivek beszerzése és újjáépí- tése, l7.0 millió forint erejéig pedig vízi utak expítté—Sely-tá tengerhez vezető ez:;itb'ad út biztosítása, tengerjáró hajók epitese, végül olyan hajózási politika, mely a v'atsuttatktát főleg): a biatbuxitg ezen—, ktő- es tgtatliontaezáltli- tás elol nagymértékben mentesíti, lehetővé tennék a vizifongtalmnntk nemcsak mennyi- ségi. hanem minöségi felemelését is. Erre Izirnnáít its lnkátb'l) megvan a, remeny, mert az Ulm—titan megálla—kult Meszhtatrt és ez újra munká—lya állt tobbi hajózási vállalat for- gtatlmá honlaprólthóniápna emelkedést mutat.
a visszakapott hajtók fOI'tglath'tl'lhta tálltlíiáfw'ta, a már evtizedek óta sürgetett e—saatornátk épi—
tétstétntek megkezdése pedig nagymertekben fog: hozzá, rnltni htájozá—si forgalmunk fo—
kozatos bővítése—hez.
Közumink meg-felelelő állapota *a jó köz- lekedtet; feltetele, de ezen túlmenő—leg máz—
daeátgri és kulturális vonatkozású its. Nat—W- mertetkű nemzeti jövedellememellkedes ko- velt'keznek bye korszerű, minden időben jár—
htató közn'ttatk építésével. Korszerű bunko- ltatttórl fütgtg' ugyanis a gépjáróművek fenn—
tartási rendszeren—ek gazdaságossági—á. Mt ,- gytwromszátgton 4.742 *kim álllllami,25.643 ktm tör- vényhatósági és 34.472 km kömeg'i tközd'iilő út szolgálja a szárazföldi közlekedő—st A közdiilőutsakaát nem számítva, !közt'itjtainxk 850/o-át rontgátlttá meg a háború, ez 1938, évi pentröbten kifejezett kiár pedig: Mit mil- tltió. Az újjáépítés során l947. n'iájneáig tt pormentes burkolatú ntá'kntáxk 80%—át, it mtátkuzidtám burkolatú utaknak pedig 60%—át hozták helyre. Igy tehát ta hároméves terv—
ben ta közutak epites—étre etlői-nányzott 88—l millió forint nagy resze új. állandó bor—
kol—a'tú útszakasznak opittóeétre lesz fordit- tra—tó. Ezenkívül tá közúti épitóvs lett:-simmi—
xsebb feltadtattail, a. vizes ma'ktádtámntták kor—
Szeirü brntrkotltatttál via-ló kicserélése-t, .a föld—
utatk sürgős kiiepitóeótt kell ebből az ősz szeghől fedezni. ltt említhető meg, hogy a terv a mezőgazdasági települések közleke- dési igényeit szolgáló hitel—előirányzat ke—
reté-ben 6—700—000 i—atkost számláló 747 új mezőgazdasági település fonetnlmát elláto l40tl km. bekötő—út ll'Z millió forin tos ópi—
1———6. szám
té'si költségét is magtáthtanfogltaljta, amivel nagym—ertekben fog hozzájárulni nemzeti jövedelmünk gyarapodásához. A fentiektből kitűnólegr, a hároméves terv a. lehetőségek—
hez kópegtt nagy fontosságot tulajdonít köz!- uttaink reudhehozáeám. Sziikeótgeg ig, mert ja kereken 30.000 km. állami és törvényha—
tówág'i köziitj-ainklx'd mindö'sze 3000 km pormentes t'lil'nll'kol'alú s így nagyobb autó—
i'or—walonma, alkalmas. 22800 km vizes ma- kadiám út. a töhhi pedig: meg kiépítetlen í'öldút— Ha tehát a háhm'ús károsodások nem ix következtek volna itt: akkor is ol—
eugedhetetl—eniil szükséges lett volna új, korszer-ii utak epitese, mert kiépített út—
_iaink hoseztált illetőleg- nomzetközi viszony—
latban is elmaradtunk, így pl. mig hazank—
hmx l9374ben 10.000 l'a'kosna. 26'5 km kiepi—
tett út jutott, addig: F**illlOia()l'SZáEthn már 1925—ben ugyanannyi lakosra 580 km ki—
épitett úthtwsz esett. ,
A hátbm'i'iss egremenyek 1.424 drl). 27.504 l'o- lyomóter hosszíwágú közúti hidat rongál- tak. illetőleg: semmisítettek mm;, nem száA mítva terni—Mzetesen ide a szinten elpukz' títo—tt 848 db lS.964 folyíu'm'xter hot. úSátIt'l 'am'iti hidat, A közúti hidtak pllSle'ultáSáVtÉLl az országot Til—3 millió 1038. rótvi bóke'penm'i kár érte tehhől budapesti Duna-hidakat 44 millió, az egyel) hidakat 1303 millió pen—w gő), termú .eteson ehhe az (isezegho nem kzámitvtz, hole azt a felmérhetetlen "ká—rt, amely a hidak hianya miatt az ország nemzet'wazd'iag'át sujtotta. A háremet—eg terv keszitoi felimuervo :; közúti hideak el—
Rői'endii fontosságát. 100? millió forintot irányozt-vk elő közúti hidjaink epiteset—e. A hidak i'xjjaó'pitóee till/Otth'ml nem a három éves tervvel kezdődött, már azt megelőzően közvetlenül a felszabadulás után :; hidroxi—
mok, mmház'vk (ÉS óvóhelyek Yzmanyasrá—
nak. tnváhhá hetig-ereit *asmíiveknnk a fel- li'aszi'iz'tlásax'il PTY'YH'Httlz'ttl kűeziiltek el az ideisf'emw hidak lirv fi Petőfi—híd. :) Kex—
suth-híd trvoi-u t'elt'vnítew nagy hiányt nít—
tol—l, a 9 ?)l'"ílx'ág'—lllti_ majd a Margit—hid tz'i'oN 1'1,i.tavf"nitexv media" ervekre—* szempont"
hót ia mod—altatm eredmény, Yid'őken a 97.00- noki, a (*Sonmrádi. az :i-lwvői, a tokaii Tina—híd. a Petőfi (Rahal-hid. ') moiwlxzi- troli (Wl't(*$'l"(l— a wedvei Duntahid i'OlÚttiiÚSP szol-milla k—özle'kedtkíivk ve'n'*keriiimivet_1947"
hon már a Duma—Tim hidaknak fele a az ö§§29§ hidaknak ti'thh mint a fule (inilll újjá, l050, augusztusáig tmtiltl' az lÖt'zcti—lwlu hid kivetelevel, minderrvik nllllx'l'llitllll'lk es a záhonyi kiw'itelóvel valamennyi 'llis'zta—
ltldttl'lk újjáóvíil 'lg'v 't hárofnt'ivtxs terv vó—
gróre az elpusztult hidakuzr—k 53001,le vég—lev
gli—' alakban, 207243 pedig ideiglenee alak—
ban a kozlekedes rendelkezt'mt'lre t'ev'r ál—
lani *
A jó lle/),írírrímű lt'íízh'kmlés a n'msrf'olo—
lően epitett közutak és közúti hidak filmr—
vónye, de a vasutak kiegészítője i.—*: a gaz—
dasági területek tormónyeit viszi a va—m'it—
hoz, azt a területet pedig, ahol vasút nin—
PROYL ho'kapmolia az eiwzag' vórkeri"Szegő—he.
10481:
Racionális kozlekedesi politika minden köz—4 lekedóei esvzlközre megfelelő feladatot ró. A tethemepjáróművek fel—adatta elsősorban a g'yoreavn romló áruk szállítása a fogyasz-—
tási eentrumokb—a, alamint az (filmeket-telit) darubáru'k rövid távolságra való további!—
táea, az aulóbuszokó pedig" a vasút lliá:
uyoseálgtainak pótlása illetőleg a, ._"zemely—
szállítás gyorsitásta. Az ország gépjiárómű—
'kröztlekedesónek rohamos t'ejlt'idóset a há' ború nem is annyira mennyiségileg, mint!
inkább minosegileg" törte meg. l937vl)en 31000 körül volt ;:ópjuái'ómüállományun'k, ezek közül 17.000 személykocsi. 10.000 mo—
tmtkerótk'pár, 3000 teherkocsi ós 1000 autó——
busz (is 'kiilöntlegree trópkocrsi. Ez az állo—
mány a háború alatt termóeze-teeen növeke—
dett. de a feltsmahtatdulás; után jobbára rsak rmiesok maradtak meg); Az újjáépítes fel—
adatai, továththá az újból megindult gazda át::i elet azonban egyre több ("is több eze- mély- és főleg teher-kocsit igényt—fit. Sikerrel iii—egindul't 'a, roncsokthól vatló újjáépítés. A,
külföldről hozott, új tkoorsik is. lentditettitek var lamit a gépjárómű—köwlekedóe ktatttastztttrórl'vális- natk latszo helyzeten. Elisfieorh'an azonban a kormányzat arra illetékes szervei mentet- tóik meg; a helyzetet olyan intézkedésekkel.
melyek lehetővé (ix rentábilistsá tették a'
;:épjlárrómi'i—közleked—óst, De, sajnos. Számolni kell taZthazl. hogy az ú épitett ;rtepkoesitk egyrésze rövid időn ll—O'ltll istexltejtezó'sre ke—
'riil (m- pollásuk főleg" csak behozatal segit—
segevel válik lehetővé, mert a Szem-úly—
goprkomitk hra'ztai gyár-irás: egyelőre nem gazdaságos es esta-k úgy képzelhető el, ha külföldről importált autoalkealrőstz'ekből in—
dul meg: haziái'uktlrau a gópkoosig'yártág A hároméves terv figyelemmel volt a hazai
;!óp'koezsigy'ártás nehezsegeiro (x_- kizárt'tl'ag' trónjátrt'tmüvek ltOH*Z(*l"/.t'*Sí"il*P 1404 millió fo- rintot irányzott elő, ami a háború alatt a ge—ojzárómii kllthHkUYlÚ—tl (uit S 1231 mi'fió Willi evi penw'ire hm'Híilt kárt némikt'rpen pótolja. Ez az ti!—ZZ?! 1000 Szemt'nl'ykomivfl, 2000 tehmtkm'sival (x' 300 autóbusszal nö—
velné allományuntmt. ami nem annyira, i'nem'iyisógí. mint inkahfh ]t'llllÖ'SÓfjl valld zám't log? etlt'íidózui. A kormányzat egyel)—
kerlt még irttózkmle'wek'ket is segi'tst'ig'et nyujt a grt'xpjárt'm'tiikitzlokodeg fejlemlekere, így pl az import elt'ísmz'itt'xsoi'o a gépjard miivekm'd vamn'tentes'm'lu'et hiztoxított.
A liai'mm'wm terv keretében a la'iisüfi I'll/(l))!(m-ktlhlüktltlt'N t'eilo—ztt'wo ix helyet kiu—
volt, Az e célra előirányzott 1872 millió—
foriiit nagyobbik róeze a budapesti vill'af moxv'a'sulakt kisebbik resze pedig: más kiiz—
l'o—rgralmú vasutak l'ljjíltlplitlstll Szolgálja Ez az ös'szeg' a Vái'oxi kozlekedest nagy, imii'tóklwn i'ogfa előre lendíteni, mivel a háború által -a budapesti közúti villamos- valrlac'attokat ert 282 millió, a videki váltl'a- latokat ert 5"! millió llt38. evi pen-gői'msrzmg'íi kárt (t'—ipiiletkárokkal együtt) meg: a három—
éves terv előtt nagyi—eaz! pótolták Eztzezli Hzemhmi megállapítható, hogy a W közleke——
dési iii-ények áll—andó növekedése o—lyanv
ülh—B. szám
" 61 1948
újabb megold-andó feladatokat ró e vana.— előirányzott 226? millió forint kettös célt ltatotktrta, hogy a három-éves terv segitsege fog szolgálni: egyrészt a belföldi forgalom nélkül! .a közlekedésnek ez az átgtaztatta. a , mennyiségi és minőségi szempontból a kor—
tközömtségr érdekeit kellőképen nem tudná szterűtsétg'i követelményeknek eleget téve
szolgálni. ( meg (kell, hogy haladja az 1937, évi for—
antg'ytazrorszátg polgári légi/forgalma 14-6 tartalmat, másrészt az elvállalt nemzetközi millió bté'kepentgő ingó és ingatlan—kárt
szenvedett úgy, hogy a felszabadulás után meg sok ideig beltfő'ltdi polgári repülőfor—
galomról szo sem lehetett. Ezt először a Magyar—Szovjet Polgari hégifongtalmi Rt.
utasszállító repülőgépei tették lehetővé. A hároméves terv kereteiben a poltgátri légi—
forgalom újjáépítése is helyet kapott: re- [)ülőterelnk és azok műszaki berendezései—
nek kiépítésére 39 millió forintot irányoz—
tta'k elő. Ebből az összegből elsősorban a ferihegyi repülőteret kell korszerűsíteni tolymódotn, hogy az a lesz—állásra tatz ídőjá—'
rástót függetlenül is alkalmas legyen.
A posta-. 7'ti(lió- és hírközlési vrálltaltavtok .épütlertei intgóságlai a háború folyamán
"jelentős összeggel, 253 millió beke—pengővel ká—rosutttatk és mégis ,a felszabadulás után ezek a vállalatok épültek leghamarabb újjá. A szakemberek és a rohtammunlkasok tömege oly gyorsan és pontosan dolgozott, hogy alig néhány héttel a, felszabadulás után a postai fongtalotm megindulhatott és a rádió is nem sokkal később " egyelőre csökkentett energiaval —— üzembelépett- Pe—d'ítg', mint ismeretes, 'a posta—, táviró— és távbeszétlőhátló'zat és ta műsztatkl berendezés
"%%m pusztult el és csak a fővárosban
például mintegy 50.000 allom—as központi 'tktapesologépei semmisülte'k meg. amelyek—
nek újjáépítése nagyságrendben _ munka—
"időt s költségeket tekintve ——— két új Duntatln'd megépítésével egyennantmft fel—
adtatt. A hároméves tervet a posta már 'mtajdnem békebeli színvonallal érte meg.
de a közlekedésnek eppen ennél az ágyazn- tánál etg'ytre korszerűbb igények lépnek fel Terv a posta, rádió és távbeszélő szám-ám
kötelezettségek teljesítésével d'evizacszerztést lehetőségekről kell, hogy gondoskodjék-En—
nek a tervnek a kereté-ben kezdődik meg az észak—déli, a kelet—nyugati ttáv'kábel kl- éptítése, továbbá új rádióadó épitése,
Az előbbiekben az egyes közlekedési űgta—
zatokna szánt (" zegetk felhasználásáról számoltunk be. Ketsegtelen, hogy ta. három- éves terv nagymértékben biztositja nem- esek atz újjáépítés—t, hanem a korszerűsítést is. De ta hároméves terv csak alapjait rakta le annak a nagyarányú beruházási tervnek, amelynek pénzügyi fedezetéről eddig 77'9% erejéigF az áltllamhtámbarttáts, ]?
'*'tt—ltg ta különböző közületek, 3'9%—ig a szö—
vetkezetek és a matmánttgtatzdtasátgok, 1'20tt erejéig pedigr a magyar—szovjet gazdasági egyezmények alapján a szovjet beruházá- sok gondoskodtak, A jövőben az újabb s több évre előkészített terv során azonban éppen közlekedtésünk állandó fejlődésével kapcsolatban már saját erejéből kell a köz—
lekedési Vtá/l'ltatltalokntalk nagyrészt azokat n pénzösszegeket előteremteniök, amelyek ennek a nemzetgazdasági szempontból igen fontos szektorntatk nemzetközi viszonylat- ban is laz első helyet biztosítják. Ez okbol is kívánatos volna tehát .a hároméves terv végrehajtását meggyorsítani. hogytazújabb terv alapján végzett beruházások. ille-tő—
l-e'r korszerűsítések már az ország lakossá—
gának ezirányú igényeit teljes mértékben kielétg'ít'hess'ék. Ami pedigr meg is fog tör—
ténni :a hároméves tervnek hét hónappal valló megrövidátésével, illetőleg? meggyorsí—
tásával. l
Ghimessy László dr-
Magyamrszáa 1947. évi, népmozgalmának előzetes eredményei.
Magyarország népesedése aháborúokozta Wr'altsátg'on túljutva az 1946 év folyamán
"zökkenőkkel bár, de fokozatosan javult és az 1947, év előzetes eredtnt'myei már hizo—
nyos fokú megáll-alpodot[ságot jeleznek, A mostani szinvonal a születé. kivételé—
'vetl % lényegesen jobb még: a bétkeéve'k á,!—
lagánál is 'Népvmoztgtalmunktaxt egyedül a születések alavsony aránya, rontja le. amely a háború előtti mértéket sem éri el, Remél—
l-ettt'neg: a lllpglt3*llt(lltl!s'l viszonyok javulása;
ezen a téren érezteti majd llttatasát. A 'háztatsságrlditések számának emelkedése
nagyrészben ;; szokasos háborít utáni házu- .Sodásí Lázzul magyaraztttnto, bar a most—ani hátború utan hazassagok száma nem emelkedett nagy mértékben, mint az előző vílz'tlxháltort'tt követoen. ugyan.
is
a ol y
Igaz
hogy most a háború alatt sem maradt el annyi hazassag, mint akkor A halálozá- sok let—én tapasztalható javulás —— sajnos
"" j('n*észb-en a lltállMH'úS megpróbál[tatások következtében idő előtt elhaltak kiesés—ével magrytarázható,
A havonként részletezni! népmozgalmifő—
eredmét'tyeket az l, tábla tárja elénk. A havi eredmények egybevetést-nek a, szinte töt'w'tnyszeríí szezonális l'tulltantzas vizsgá—
lata szempontjalml vtan jelonlt'í's'tltfth
A Izázassdykölésrlt' Ill—t? október net-ern—
ber havi magvasabb arány Láma szorosan összefügg: :tűal a közismert ténnyel, hogy zitg'rámnépe; ;:tink a termés l'mltakaritása utani ln'mapoknt esnládalanitásra használja t'eí. A t'ebrnz'tr nagyobb rés esedése a far- májusi jobb eredmény szinu" turné—áfával, ll
