• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

10—11. szám —626———

1943

Oktober 1941. Ford.: Elisabeth, Rotten.

XIX %- 500 l. -l— képek. Zürich. 1943.

Románia. (Roumanie.) —— Die Minderheiten presse in Rumá'níen, 1918—1940. 191. Königlich- rumánisches Ministerium für auswártíge Angelegen- heiten. Bucuresti. 1940.

Conea, Jon: Llunitá yeopolitica dello stato romeno. 32 l. Amicizia italo—romenua. Bucarest.

1940. (Biblioteca informativa.)

Durkó Dalma: Románia csatlakozása a hármas—

zöuetséghez, 1883. 73 1. Budapest. (A budapesti tudomány egyetem keleteurópai történeti intézete, nek kiadványai. 7.) *

Gáldi, Ladislao; Teoríu e realtá nella storia della romanitá orientale. 62 l. Istituto Paolo Teleki.

Budapest. 1943. (Studi sullgEuropa centro—oríen—

tale. 1.)

Manuila, Dr. Sabin: La popolazione della Ro- mania. Studio etnografíco. 311. Amicizia italo—

romena. Bucarest. 1940. (Biblioteca informwativa.) Svájc. (Suisse) — Sucrí/íce pour la defense nationale, 1940. Canton de Fl'ibourg. 35 ]. Canton de Geneve. 37 l. Canton de Neuchútel. 29 .l. Canton du Valais. 33 !. Canton de Vnud. 49 l. Administra-

2. tkiad. tion féde'rale des contributions. Berne. 1943. (Sta—

tistigues de la Suisse. 127., 113., 121., 131., 117.) Svédország. (Suede) _ Finances (ch commu- nes. 1940. II. rész. Finances des communes rurales, etc, VIII —t— 50* %— 137 1. Bureau central de sla- tistigue. Stockholm. 1943. (Statistigue officielle de la Suede.)

Hálso—och sjulcvcirden vid marinen, 1942. 43 1.

Marinöverlákaren, Stockholm. 1943. (Sverigues ofí'iA ciella statistik.)

Hyyiéne et service sanitaire en Suede, 1941.

XII —1— 146 l. Conseil supórieur de Pudministration

médicale de liÉlat. Stockholm. 1943. (Statistigue officielle de la Suede.)

Industries sujetíes ti l'accise (fabrication de lieau—de—vie et de la biere, etc.) 1941/42_ 201.

Administration de contrőle. Stockholm. 1913. (Sta—

txisztigue ovfficielle de Stockholm.)

Rapport sur liexploilatíon des chemins de fer suédois, 191412. 6* —1— 103 l. Kungl jz'irnviigsstyrelse.

Stockholm. 1943. (S'veríges officiella statistik.) Statistigue des caisses d'épal'gne priuées, 1941.

Folyóiratszemle. —— Les revues.

Erdélyi Múzeum (48. köt. 1. sz., Kolozs- vár 1943, m,). —— Makkai L.: Az erdélyi magyar románok a középkori magyar oklevelekben. — Vita Zs.: Románia magyar irodalmának bibliográ—

fiája 1940—ben, ,a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben. —— (2. sz.). — Mikó I.: A magyar állam—

nyelv kérdése a magyar országgyűlés előtt (1790—- 1825). ——- Kelemen L.: Orbán Balázs levele a ,,Székelyföld leírása" ügyében,

Kárpátmedence (3. évf. 9. sz., Budapest 1943, m.). —— Ösy-Oberding J.: Erdély gazdasági élete. —— Nigmond B.: A magyar agnárértékesités története —— Taba I.: Az új Európa elmélete. — (10. sz.), —— Besenyő S.: A bolgár gazdasági élet, P. Sztojan Szt.: Bulgária és az új gazdasági rend.

—— Penakov l.: Bulgária kisebbséget — Belcsev K.:

A bolgár ipar fejlődése, mai állapota és jelentősége.

— Bulgária területgyarapodása. —— A bolgár gya—

pottermele's lehetőségei.

Kisebbségi Körlevél (7. évf. 5. sz., Pécs 1943, m.), —— Barabás E.: A magyar iskolaügy helyzete Romániában. (l.). —— Boda I.: Nemzetiségi lelki típusok vizsgálatának módszerei. (I.). —

Csuka Z.: A debreceni nyári egyetem nemzetiségi előadássorozata.

Kisebbségvédelem (6. évf. 3——4. sz., Budapest 1943, m,). -—- Kászonyi F.: A szlovíák kérdés. Jócsik L.: A nyitravölgyi magyarság a XVIII_ században. — Dettai M.: A nemzetiségi kérdés Wesselényi százéves ,,Szózata" tükrében. -—

Markos A.: A románok teluepítései különös tekin—

tettel az erdélyi telepítésekre.

Közgazdasági Szemle (67. évf. 8—9.

sz., Budapest 1943, m.). -—— Czettler J.: Az olasz agrárpolitika. — Vajta Gy.: A nagyhatalmak há- borús pénzügyei.

Köztelek (53. évi. 32. sz., Budapest 1943, m.). —— Az európai gabonatermés évenkinti inga—

dozásai, — (33, sz.), —— Flucl: J.: Ipari dohánymag

431. Bureau central de statistigue. Stockholm.

1943. ,(Statistiaue officiclle de, la Suede.)

termesztése. -— (36. sz.). Budapest jelentősége a magyar mezőgazdaság életében. —— ,38. sz.). Czirjék I.: Nehány adat az 1942. évi ricinuster- mesztés eredményeiről. —— (43. sz.). —— Kulin S.:

A számtartásstatisztika a tagosítás szolgálatában.

—— (44. sz.). —— Budapest gyomra.

Mezőgazdasági Munkatudomány (1.

évf. 3, sz., Budapest 1943, m.). -——— vitéz Nádujfalvy J.: A gazdasági munkaügy. —— Szentkirályi M.: A mezőgazdasági napszámosok reálkeresetének alaku- lása a háború kitörése óta. -— vitéz Nádujfalvy J.:

A mező—, szőlő—, gyümölcs-, kert- és erdőgazdaság- ban az 1948. évben megállapított legkisebb és leg- nagyobb gazdasági munkabérek. (l.). —— (4. sz.). _ vitéz Nádujfalvy J.: A mező—, szőlő-, gyümölcs- és kertgazdaságban az 1943. évben megállapított leg—

kisebb és legnagyobb gazdasági munkabérek. (II.).

Nép és Családvédelem (3, évf. 9. sz., Budapest 1943, m.). —— Rézler Gy.: A nagyipari munkásosztály utánpótlási és felemelkedési lehető—

ségei Magyarországon. —— (10. sz.). —— Somogyi I'..- Örökös jobbágyság és 'magyarságve'delem (1608—

1767.). _ Schmidt I.: Az ,;egyke"—kutatás Bars—

I-lont vármegyében.

Statistik der Karpathenldnder (3.

évf. 68. sz., Budapest 1943, ném.). —— Bulgária és népe. —— (70. sz.). —— Olaszország ipari földrajza. ——

(72. sz.). —— A bolgár főiskolák. —— (74. sz.). -—

A bolgár ipar fejlődése, —— (78. sz.). —— A megna—

gyobbodott Magyarország úthálózata.

Statisztikai Értesítő (5. évf, 6. sz.,

Budapest 1943, m.). Budapest székesfőváros axdatgyűjtése a tanoncok szociális viszonyairól. ——

Milyen rétegekből kerülnek ki a budapesti tanon- cok? —— A budapesti tanoncok lakásviszonyai.

l—lázasságköte's előtti orvosi vizsgálat bevezetése Budapesten.

S ii (I 0 s t—E c 0 n () mis t (5. évi. 21. sz,, Buda- pest 1943, ném.). _ A kézműipari utánpótlás növe—

(2)

10—11. szám " — 627 —— 1943 lésére iranyulo törekvések ltlagyarországon. _- (22. Volkswirtschaft, Die (16. évi, 6. sz., sz.). —— Varga I.: A magyar ipari árak problemati- Bern 1943, ném.). —- Házasságkötések, születések kája_ —— Olaszország és a bolgár gazdasági élet. ———- és halálozások az 1942. évben. — Be- és kivándor—

A tengerentúli nyersullyaghelyzel. lás az 1943. év első negyedében, — Idegenforgalom Vár o s 01: L apja (38. évi. 14. sz., Buda- az 1942. évben. Népmozgalom az 1942. évben. ——

pest 1943, m.). __ Lukács Ö..- Árkérdés és a városi (7. sz.). —— A nagykereskedelmi index 1943 június pénztári egyensúly. — Pálfy-Budinszky E.: Közműa végén, —— (8. sz.). —— Az ipar helyzete az 1943. év költségek a'itlu'irításának közvetett hatása a váro- második negyedében. —— A munkanélküliség időtar- siasodásra _ Markos B.: Az idegenforgalom és az tama. —— (9. sz.). _ Kiskereskedelmi árak és lét- ipar. —— (16. sz.). —— Markos B.: A magyar városok fenntartási költségek 19—13 augusztusában. —— (10.

idegenforgalmi kérdései. —— (17. sz.). —— Bornemisza s;,)_ —— A külkereskedelem 1943 szeptemberében.

G..- Vz'irosrendezési és építési feladatok.

KÚLÖNFÉLE

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hongrie.

I. 1943. szeptember havi adatok, —— Chtffre: de septembre 1943.

Népmozgalom. —— Vetésjelentés. —- Munkapiac. —— Külkereskedelem. —— Közlekedés. -—- Pénz és hitel, Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzötáblához.

!

Mouvement de la population. ——'§Rappori sur les cultures. —— Marché du travail. —— Commerce exte'vieur. —— Trans—

ports. —— Monnaie etirrédit.

Tableau économi'gue.

Graphigues au tableau écanomigue.

Emtrait. Voici les relatifs ()

septembre 1943:

Sur le territoire dlaujourrfhui, il y a eu, en septembre 1943, 8.810 nouveaux mariages, 25.906 naissances vivantes et 15.260 décés, soit respective- mcnt 7'2, 21'2 et 12'5 pour mille habitants, et llaccroíssenwnt naturel éiait de 10.646 unités (8'70/00). Comparatívement au mois de septembre précédent, la nuptialite' a augmenté, et la natalité.

ainsi aue [a mortalité, ont baissé. Llaccroissemeni naturel (8'70/00) a dépassé celui de septembre de l'année (Pavant ('6'0'700).

En septembre dernier-, il iaisait beau et chaud.

Dlapre's les bureaux de placement officiels ou privés gratuits, les chifires y enregistrés montraient

une régression.

Notre commerce exte'rieur augmentait, surtout pour Pexportation.

Le trafic ferroviaire grandissait; Ie nombre a'es voyagears a augmenté particuliérement.

Le traiic postai était en augmentation, sauf pour le nombre des téle'grammes et des communi- cations téle'phonigucs,

En septembre dernier, lc niveau des prix de gros accusait, de nouveau, une augmentation peu considérable.

L'indice du coút de la vie a Iégérement baisse';

cela était (: la nouvelle taxation des denrées alimentaires.

renseignements

a

D'aprés les chifires de la Bangue Nationale de Hongrie, la circulation des billets de banguc a continue a augmenter. Le. montant des devises et

augmenté,

monnaies étrangéres llencaissc

métalligae a grandi.

ayant

Les dépóts dlépargne ont baiSsé de 2'3%. Mais les dépőts sur comptes courants ont augmenté de

—t'3%.

A la Bourse de Budapest, llindice des actions s'est éleve' légérement. Le nombre des achats et ventes de valeurs (léclurés pour réglement a grandi, et le montant en a diminué.

II nly eut ni failIite, judiciaire.

ni concordat privé ou Aux Monts—de-pie'te', Ileffectif des gages a baissé; mais le montant des préts ;] relatifs [:

grand i,

Népmozgalom.

Magyarország mai területén az előző év meg- felelő hónapjához viszonyítva a házasságkötések száma jelentékeny emelkedést mutat, az élveszüle—

tések száma azonban visszaesett. A halálozások száma jóval kevesebb volt, mint az előző évben.

A természetes szaporulat kedvezően alakult.

Az 1943. év szeptember hónapjának népmoz- galmi főeredme'nyei't az előző év megfelelő adatai- val egybevetve az alábbi összeállítás tartalmazza:

4l*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

kint igen különböző aránya igen állandó, főleg pedig, hogy az egyes korosztályokban :] többes születések aránya a háború alatt nem gyarapodott.. Ilyképen _kétségtelenr

Franciaország születési aránya ugyanis 1927-ben 181 volt, Ausztriáé ellenben 17'8, Svájcé 17'3, Svédországé 16'1, Angolor- szágé 16"? és Németországnak az az

—— A kötvény— és részvénykibocsátások 1930 első felében. —— A svájci nagykereskedelmi index 1930

lásai közül csupán a legfontosabbakat idézzük: a házasságkötések és a születések számának meg- nagyobbodása részben csak a népmozgalmi forduló- pont előtti

tainak, különösen gazdasági életének legfőbb ada- tait, amelyek egyrésze elszórtan a többi cikkekben is fellelhető, az időbeli fejlődést is feltüntetve, összefoglalja.

Ez arra mutat, hogy a dunai államok- nak Olaszország egyre javuló piaca, viszont az olasz áruk törekvése kompenzációkép—.. pen a dunai államok piacaira

századbeli, tör- téneti idősorában —— úgy hazánkban, mint székesfővárosunkban —— a megfelelő nyers eredményeknél rohamosabb visszafejlődése kétségtelenül

Folyóiratszemle. az,) Szénl'ermelésiink fejlődése. A gazdasági depresszió tav- laiai az Amerikai Egyesült Államokban. magyar konjunktura a stabilizációs terv szemszögéből. sz.,