284 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 3. szám nok. Az ilyen eszközadat fontos lehet a bányá-
szat, a hajógyártás, az energiaellátás cégeinél, de az informatikai csoportok esetén nem.
A központi nyilvántartás és a CbC-jelentés OECD ajánlásai megfelelő kiindulópontként szolgálnak. A vitára bocsátott módszertan he- lyes irányba mutat, de lényeges véleményelté- réseket is tartalmaz. A szerző szükségesnek tartja az adózás globális kockázatainak elem- zésére megfelelő, nemzetközi konszenzussal elfogadott módszertan kialakítását. A globális csoportok beszámolási rendszerének valóban lényeges kérdéseire összpontosítva egyszerűsí- tés ajánlott, ugyanakkor egyéb lényeges kiegé- szítő információk is szükségesek. További egyeztetést igénylő definíciós, módszertani feladatok:
– az irányított csoport elhatárolása;
– a tulajdonszerzés, beolvadás ügyleteinek elszámolása;
– az 50–50 százalékos irányítású csoport beszámoltatása;
– a magántőkealap tulajdonának kezelése;
– az adó-visszaigénylések elszámolása;
– a gazdasági egységek foglalkoztatottjai- nak meghatározása.
A cél, hogy a standard beszámolók elősegít- sék az adózás globális kockázatainak elemzését, a lehető legkisebb terheléssel és torzítással.
Nádudvari Zoltán,
a KSH ny. főtanácsosa E-mail: nadyzol38@gmail.com
Kiadók ajánlata
GLOBAL COMMISSION ON THE ECONOMY AND CLIMATE. [2014]: Better Growth, Better Climate. The New Climate Economy Report.
(Jobb növekedés, jobb klíma. Az új klímagazda- sági jelentés.) Washington, D.C.
http://newclimateeconomy.report/wp-content/
uploads/2014/08/NCE_GlobalReport.pdf A hét ország (Kolumbia, Etiópia, Indonézia, Norvégia, Dél-Korea, Svédország és Egyesült Királyság) kezdeményezésére 2013-ban létrejött Globális Gazdasági és Klímabizottság, illetve annak „Új klímagazdaság” elnevezésű projektje arra keresett választ, hogy vajon elérhető-e tar- tós növekedés a klímaváltozás okozta kockáza- tok kezelése mellett. A testület által írt több mint 300 oldalas jelentésben a bevezető részt kilenc fejezet követi: 1. Növekedés és klímavál- tozás: stratégiai összefüggés; 2. Városok; 3.
Földhasználat; 4. Energia; 5. A változás öko- nómiája; 6. Pénzügyek; 7. Innováció; 8. Nem-
zetközi együttműködés és 9. Globális akcióterv.
A készítők megállapításai szerint a következő 15 évben a globális gazdaság nagy strukturális átalakuláson megy majd keresztül. Minden or- szágnak, hogy leküzdje a környezetvédelem szempontjából megfelelő növekedést hátráltató piaci, politikai és intézményi korlátokat, szem előtt kell tartania a következő három tényezőt: a forráshatékonyság emelését, az (alacsony szén- dioxid-kibocsátású) infrastrukturális befekteté- seket, valamint az innováció ösztönzését a tech- nológiában, az üzleti modellekben és a társa- dalmi gyakorlatban. A bizottság arra a követ- keztetésre jutott, hogy a klímaváltozás okozta kockázatok megelőzése mellett is lehet gazda- sági növekedést elérni, a lakosság életszínvona- lán javítani, munkahelyeket teremteni és a sze- génységet csökkenteni. Ez minden ország szá- mára járható út, függetlenül annak jövedelmé- től.
Szakirodalom 285
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 3. szám RENSHAW, E. [2014]: Stochastic Popu-
lation Processes. Analysis, Approximations, Simulations. (Sztochasztikus népesedési fo- lyamatok. Elemzés, közelítések, szimulációk.) Oxford University Press. Oxford.
A világban lejátszódó véletlenszerű folya- matok legnagyobb részéhez nem kapcsolható memória – alakulásuk a következő lépésben pusztán jelenlegi állapotuktól függ. A szto- chasztikus rendszerek ezért kizárólag egymást követő esemény-idő párokkal definiálhatók, és összetettségük fokától függetlenül, könnyű őket szimulálni. Bár nem nehéz felírni rájuk valószí- nűségi egyenleteket, azok megoldásához általá- ban közelítésre és perturbációra van szükség.
MARCONI,K.–LEHMANN,H.(EDS.)[2014]:
Big Data and Health Analytics. (Nagy adathal- mazok és egészségügyi analitika.) Auerbach Publications, CRC Press. Boca Raton.
A kötet a nagy adathalmazok és az analiti- ka modern egészségügyben betöltött szerepére mutat be eseteket és példákat, többek között arra, hogy a közegészségügyi információk mi- képp szolgálják a tájékoztatást az egészség- ügyi ellátásban.
Az egészségügyi szakemberek és közigaz- gatásban dolgozók számára készült, nem szak- könyvszerű kötet nem a statisztika és a gépi tanulási algoritmusok használatáról vagy az adatbázis-tervezés bonyolultságáról szól, ha- nem a világ különböző tájain dolgozó elméleti és ipari kutatók, vezetők mai elképzeléseit tár- gyalja. Mivel nem szaknyelven íródott, köny- nyen megértik azok az egészségügyi szakem- berek is, akik nem jártasak az információtech- nológiában és az analitikában.
A könyv olyan esettanulmányokat ismer- tet, amelyek a nagy adathalmazok és az egész- ségügyi analitika használatát igénylő üzleti fo- lyamatokat mutatják be. Az ezekből szerzett ismereteket kiemelve, jó alapot nyújt a további egészségügyi analitikai és adatkezelési tanul-
mányokhoz. A bemutatott témák között szere- pel a közösségi egészségügyi tájékoztatás; az információk megjelenítése, ami interaktív kör- nyezetet és analitikai folyamatokat kínál az elektronikusan nyilvántartott egészségügyi adatok vizsgálatához; az adatelemzéshez és - használathoz szükséges irányítási struktúra;
valamint a szövetségi szabályozások és az ezek által felállított analitikai és információ- biztonsági korlátok.
A kötetben számos honlap, videó, cikk és más online tartalmak elérhetősége is szerepel, melyekkel kibővíthetők az egyes fejezetekben kitűzött fő tanulási célok és elősegíthető meg- valósításuk; ezáltal az olvasók az adatok és az analitika hatékony felhasználásán keresztül jártasságot szerezhetnek az egészségügyi ellá- tás minőségi fejlesztésében.
BETTI,G.–BETTIO,F.–GEORGIADIS,T.– TINIOS,P.[2015]: Unequal Ageing in Europe.
Women’s Independence and Pensions. (Egyen- lőtlen öregedés Európában. A nők független- sége és nyugdíja.) Palgrave Macmillan.
Basingstoke.
Míg sokat tudunk a munkaerő-piaci helyzet- ről a két nem fizetését és a közöttük lévő kü- lönbségeket tekintve, csak kevés ismerettel ren- delkezünk az utóbbiak időskori hatásáról, azaz a nemek közötti nyugdíjkülönbségekről. A nyug- díjba vonulás különösen azokban az országok- ban jelent visszalépést a nők függetlenségét te- kintve, ahol már azok kivívták gazdasági függet- lenségüket a foglalkoztatásban, és napjainkban olyan intézményi kerettel néznek szembe, ami vélelmezi, ösztönzi vagy akár előírja függésüket.
A kötet az Európai Unió tagállamaiban, Iz- landon és Norvégiában tapasztalható, nemek közötti nyugdíjkülönbségeket tárgyalja. A szer- zők az EU jövedelem- és életkörülmények- felvételének mikroadatait, illetve az egészség- gel, öregedéssel és nyugdíjazással foglalkozó felvétel adatait felhasználva, a nők és férfiak
286 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 3. szám közötti nyugdíjkülönbségekben szerepet játszó
kulcstényezőket mutatják be. Egy könnyen ért- hető, nemek közötti nyugdíjkülönbségekre vo- natkozó mutatót ismertetnek, összehasonlítva azt hasonló, fizetés- és jövedelembeli különbsé- geket kifejező indikátorokkal. Számos szem- pont alapján mutatják be az európai diverzitást, és megállapításaikat összevetik az Egyesült Ál- lamokban született hasonló eredményekkel.
SGRO, P. [2015]: Wage Differentials and Economic Growth. (Bérkülönbségek és gazda- sági növekedés.) Routledge. London.
Ez az először 1980-ban megjelent kötet a növekedéselméletek egyik ágával, a leíró nö- vekedéselmélettel foglalkozik.
A növekedéselmélet tökéletesen verseny- képes tényezőket és árupiacot feltételez. Ez többek között azt jelenti, hogy az egyes fakto- rok szerepe a gazdaság minden szektorában egyforma. A szerző feloldja ezt a feltételezést, és a szektorok közötti bérkülönbségek gazda- sági növekedésre gyakorolt hatásait elemzi, valamint azt tárgyalja, hogy miképp befolyá- solja rövid és hosszú távon a minimálbérrel kapcsolatos szabályozás a növekedést.
Társfolyóiratok
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2014. ÉVI 3. SZÁM
Nešporová, O. – Hamplová, D.: A szülői szerep és az élettel való elégedettség közötti kapcsolat Csehországban és az Európai Unió- ban.
Nývlt, O. – Šustová, Š.: A gyermekes csa- ládok szerkezete Csehországban háztartási adatfelvételek alapján.
Šprocha, B.: A szülővé válás elhalasztása és valóra váltása kohorszonként Csehország- ban és Szlovákiában.
A Cseh Demográfiai Társaság ötven éve.
Morávková, Š. – Šigutová, L.: Cseh és szlovák kisebbségek a 2011. évi népszámlálás alapján.
A Cseh Demográfiai Társaság 44. konfe- renciája.
A Gazdasági Együttműködési és Fejleszté- si Szervezet jólléti műhelykonferenciája.
Európai népesedési konferencia.
Milan Kučera 85. születésnapja.
Růžková, J.: 145 éve (1869-ben) tartották az első modern népszámlálást Csehországban.
Havel, R.: Csehország 2013. évi népességi és népmozgalmi statisztikái: 20 000 főnél ki- sebb lélekszámú városok; Csehország 2013.
évi népességi és népmozgalmi statisztikái: ré- giók és körzetek.
2014. ÉVI 4. SZÁM
Němečková, M. – Kurkin, R. – Štyglerová, T.: Csehország népmozgalma 2013-ban.
Carlson, E. D.: Kevesebb a fiatal ingatlan- tulajdonos Olaszországban, mint Franciaor- szágban.
Huliková Tesárková, K. – Kurtinová, O.:
Megjegyzések a Lexis-diagramról. Wilhelm Lexis halálának századik évfordulójára.
Pechholdová, M.: Többszörös halálok ada- tok Csehországban – feltáró elemzés.
