Pest megye
1965
PEST MEGYE KONYVTARAI
B U D A P E S T , 1965.
Szerkesztette:
P A L E R N O
Lektoralta:
S A L L A I I S T V A N B O R S A G E D E O N
A cimlapot
B A L O G H L A S Z L O
tervezte
K i a d j a :
A P E S T M E G Y E I K O N Y V T A R
Felelos kiado:
D E B R E C E N I I M R £ N £
too. Pest megyei N y o m d a , V a c . 65-764.
E L O S Z O
Hazdnk felszabaduldsa 20. evforduloja tiszteletere adjuk kdzre ezt a kotetet, mely tdjekoztatja az olvasokat Pest megye konyvtdrainak helyzeterol, fejl6deserdl.
Altaldban a tbrtenelemben 20 ev nem jelent nagy idot. Az 1945-t6l 1965-ig eltelt 20 ev azonban tortenelmi sorsfordulot jelent, uj tdrsadalmi rend megsziilete- set, megvalosuldsdt.
A magdt tulelt feuddl-kapitalista rendet zuzta szet a magyar munkdsosztdly, es teremtette meg a szocialista tdrsadalom alapjait. A szocializmus alapjainak le- rakdsa uj tdvlatokat nyitott meg. Az egesz magyar nep a pdrt vezetesevel azon munkdlkodik, hogy felepitse a szocializmust, melyben megvalosul nepiink evszdza-
dos vdgya, harca. A szocializmus teljes felepitese nemcsak a termekek, javak bose- get teremti meg, hanem megkdveteli a dolgozok magasfoku muveltseget, a kimuvelt emberfok sokasdgdt. Ebben a munkdban vesznek reszt tevekenyen megyenk konyv- tdrosai is. Konyvtdrhdldzatunk tovdbbi szelesitese, a konyvdllomdny novelese elso- rendii feladata a tandcsi szerveknek, a vegrehajto bizottsdgoknak. Megfelelo meny- nyisegu es minosegii konyvdllomdny biztositdsa sziikseges ahhoz, hogy a kdnyv- tdrosok minel tobb dolgozohoz juttassdk el a konyvet, keltsek fel erdeklodesUket es neveljek rendszeres olvasovd. A miivelt ember egyik fontos ismerve, hogy szive- sen olvas, forgatja a szakirodalmat es szepirodalmat egyarant. A miivelt ember igenyli a konyvet, hogy iuddsdt gyarapitsa. A konyvdllomdny dllando novelese hazdnkban tehdt tdrsadalmi igeny, a dolgozok miiveltsegenek egyik forrdsa es kb- vetkezmenye is.
E kotetben kbzzetett dokumentdciok, tanulmdnyok tiikrozik a tdrsadalmi eletben vegbement, tortenelmi jelentosegu gazdasdgi, tdrsadalmi dtalakuldst. Meg- mutatjdk a kbnyvtdrak a konyvdllomdny, az olvasok szdmdnak alakuldsdn keresz- tiil is, hogy mit jelent a kulturforradalom, hogyan vdlt a dolgozo nep az orszdg gazddjdvd a gazdasdgban, tdrsadalomban es kultHrdban egyardnt.
Dokumentdcionak szdntuk ezt a kotetet, mely megmMtatja 20 ev kulturalis fejlodesenek egy reszet. Osszehasonlitdsi lehetoseget tdr az olvaso ele azzal, hogy w.egmutatja, milyen volt Pest megyeben a kbnyvtdrak helyzete a felszabadulds elott.
E kotetben feldolgozott tenyadatokat haszndljdk fel a kdnyvtdrosok nevelomunkdjuk sordn. E tenyek ismereteben vegezzenek meg szinesebb, sokoldaliibb nevelomunkdt, hogy minel tobb dolgozot nyerjenek meg a konyv szeretetenek, a kbnyvtdr olvaso- jdnak.
Budapest, 1965. Julius 28.
Szabo Sandor,
a P e s t m e g y e i T a n a c s V . B . elnokhelyettese
P a l E r n 6 :
K O N Y V T A R U G Y U N K A M E R L E G E N
H a a megye kulturalis kerdesei kiilonfele forumok elott szoba keriilnek, elobb-utobb elhangzik a megallapitas, hogy a megye „specialis" helyzetben van.
A megye vezetoi, szakemberei mentsegkent vagy jobb magyarazat hijan hasznaljak ezt a kifejezest, amikor Pest megye kulturalis ellatottsagat jelzo mutatoszamait mas megyek kedvezobb mutatoival vetik egybe.
A konyvtari ellatottsag es igenybevetel mutatoi is kifejeznek bizonyos elma- radast az orszagos atlagokhoz kepest. Indokolt tehat, hogy meg nem elegedve az elteresek tudomasulvetelevel, ha csak vazlatosan is, megvizsgaljuk, m i k azok a te- nyezok, amelyek az elterest okozzak.
Nezziink meg nehany megyet az ellatottsag es a forgalom emelkedo rendjeben az 1963. evi adatok alapjan:
Az 1000 lakosra juto konyvek szama:
Orszagos atlag 1010 Pest megye 609 Hajdu megye 868 Gyor megye 875 Somogy megye 1389 A beiratkozott olvasok a lakossag szdzalekdban:
Orszagos atlag 15,4"/o Pest megye 10,3%
Fejer megye 13,6%
H a j d u megye 13,7%
Somogy megye 19,07o Az 1000 lakosra esd forgalom:
Orszagos atlag 3304 Pest megye 2454 Szabolcs megye 2572 B a r a n y a megye 2841 Szolnok megye 4332
A kozmuvelodesi konyvtar e harom legfontosabb mutatoja is igazolja a be- vezetoben mondottakat: valoban specialis helyzetnek k e l l lennie, ha a megye nem- csak az orszagos atlag alatt van, de melyen elmarad az utana kovetkezotol i s :
* Szaggatott v o n a l alatt az e l e n j a r o m e g y e .
5
Nezziik meg tiizetesebben a kozmuvelodesi mutatot ebbol a szempontbol. H a az orszagos atlagot 100-nak vessziik:
Pest megye allomany: 60, olvasok: 67, forgalom: 74 Utana a kovetkezo leggyengebb megye allomany: 86, olvasok: 88, forgalom: 78 Elenjaro megye allomany: 137, olvasok: 123, forgalom: 131
E z a kis tablazat azt jelzi, hogy azonos lelekszamra szamolva, az allomany az orszagosnak kevesebb, mint ketharmada, a legjobb megyenek kb. a fele, az olvaso ketharmada az orszagosnak, es alig tobb, mint fele a legjobb megyenek.
A helyzet, amint latjuk, konyvtari teren is „specialis". Nem elegedhetiink meg azzal, hogy mindezt tudomasul vessziik. F e l kell tarnunk az okokat, hogy meg- allapithassuk az orvoslas utjat es modjat. Ehhez azonban nem eleg pusztan a konyv- tarak vizsgalata. Szukseg v a n a megye gazdasagi es tarsadalmi viszonyainak rovid a t - tekintesere is.
Termeszetesen nem allithatjuk, hogy megyenkre az egesz orszag egyeb terii- leteitol minden tekintetben eltero viszonyok a jellemzok. Fejlodesiink alapjaban megegyezik az orszagoseval. Hiisz ev alatt gazdasagi, tarsadalmi, miiveltsegi teren
— az orszag mas videkeihez hasonloan — oriasi lepest tettiink elore, es evszazadok lemaradasat hoztuk be.
Mi az, ami a megyeben kiilonleges?
Mint a fovarost koriilolelo megye, sok tekintetben a tovaros „kiils6 ovezete".
Lakossaga (1963. december 31-en) 818 637 fo, az orszag legnepesebb megyeje, nep- surusege 128 fo, negyzetkilometerenkent is a legnagyobb az orszagban.
Az ipari termeles fovarosi centralizaltsaga miatt lakossaga igen gyorsan no- vekszik: 1949—1960 kozott: 13,8% volt az emelkedes, ennek jelentos resze bevandor- lasbol szarmazik (pi. az 1963. ev\9 ionyi novekedesebol 4584). A bevandorlas elsosorban a Budapesthez kozel eso jarasokba iranyul. 1963-ban pi. az osszes j a - rasba bevandorlok es elvandorlok egyenlege 4133, ebbol 1868 a budai jarasra, 1213 a rackevei jarasra esik, mig a cegledi jarasban otszazhatvannyolccal, a nagykataiban helszazharminchettel volt nagyobb az elvandorlok szama, mint a bekoltozotteke, tehat a f6varos fele aramlas a megyen beliil is jelentos.
A megyeben mindossze negy varos van, a varosi nepesseg aranya 13%, egyike a legalacsonj^abbaknak az orszagban. A varosi nepesseg fejlodese is kisebb a falusinal: 1949—1960 kozott g^'n volt a novekedes a falusi nepesseg 1 5 % - a v a l szemben. A z alfoldi jelleg es a f6varos kozelsege a nagy lelekszamu kozsegek k i - alakulasahoz vezetett. A nepesseg 79,1%-a el 3000 lakosnal nagyobb lelekszamu koz- segben, 1000 lakosnal kisebb kozsegekben a lakossagnak mindossze 2,l"'o-a. A me- gyeben nagyszamii kiilteriileti telepiiles van, itt el 94 000 ember, a nepesseg 12%-a, kb. 280 kiilteriileti telepiiles lakossaga haladja meg a 100 fot.
A masodik vilaghaboru elott a megye agrarjellegii volt. 1930-ban a lakossag 53,9%)-a elt foldmvivelesbol, 1963-ban ez az aranyszam 21,7"()-ra csokkent, egves jarasokban meg ennel is alacsonyabb (igy 1960-ban a budai jarasban 14,4'io. a v a c i - ban 16,9%, a godolloiben 20% volt a mezogazdasagban foglalkoztatottak es a hozza- tartozok aranya). Az iparban foglalkoztatott nepesseg aranya viszont 24,6-r61 42,6 szazalekra emelkedett. Vac es Szentendre varosokban, valamint a vaci es a budai jarasban a lakossagnak tobb, mint a fele el iparbol.
1960 ota a mezogazdasag szocialista atszervezese kovetkezteben tovabb nott az ipari nepesseg aranya.
A felszabadulas elott a megyeben is uralkodo volt a nagybirtok. 1935-ben a birtokosok egy szazalekanak a tulajdonaban volt a szantofold kozel 50%-a, mig a gazdasaggal rendelkezok haromnegyed reszenek egyenkent atlagban mindossze 1,5 kat. hold jutott. A mezogazdasagi keresok 40*'o-a mezogazdasagi cseled es napsza- mos volt.
A foldreform soran 43 953 foldhozjuttatott kozott 150 000 holdat osztottak szet. A mezogazdasag szocialista atszervezese nyoman a mezogazdasagi termeles donto reszet a szocialista mezogazdasagi nagyiizemek vegzik; 1962. ev vegen 19 a l - lami gazdasag a szantoteriilet 16%-an, 193 tsz es 18 egyszerubb szovetkezet a szanto- terulet 77,6%-an gazdalkodott.
Megvaltozott az ipari termeles jellege is. A felszabadulas elott az ipari m u n - kasoknak 10%-a dolgozott a megye 33 tizemeben, egyebkent az ipar teljesen kez- muves jellegu volt. 1963-ban 114 szocialista ipari vallalat es 19 epitoipari vallalat
— kozottiik olyan modern nagyiizemek, mint a Csepel Auto, a godolloi Arammero, a Dunakeszi Jarmujavito, a vaci Forte — foglalkoztatja a felszabadulas elottinek haromszorosara nott munkasletszamot.
A megye teriileterol kb. 50 000—55 000 ember utazik naponta ezekbe az iizemek- be, sot a megye iizemei es hivatalai kb. 15 000—20 000 budapesti lakost is foglalkoz- tatnak.
A lakossag foglalkoztatasa szempontjabol rendkiviili jelentosege van B u d a - pest kozelsegenek. 1960-ban naponta 131 000 dolgozo jart be fovarosi munkaheiyere, a megye osszkeresoinek 32'''o-a. Budapest vonzasi ovezetebe tartozo 86 kozseg kere- soinek 47,5''/'o-a, tehat majdnem fele dolgozott a fovarosban., tobbsegiikben a budai, a monori, a vaci es a godolloi jarasok teruleterol. A varosok koziil Szentendrerol 21^Vo» Vacrol a keresok 10%-a bejaro.
A haboru elotti helyzettel szemben erosen emelkedett a foglalkoztatottak szama. Mig 1930-ban a lakossag 43,3%-a, 1963-ban 56%-a volt kereso, kulonosen nagy mertekben novekedett a dolgozo nok aranya. 1930-ban a nok 19,8%-a, 1963-ban 39,9%-a dolgozott. Ennek aranyaban csokkent az eltartottak szama. 1930-ban szaz keresore 131 eltartott jutott, 1963-ban 79.
Nyugdijrendszeriink kiterjesztese, az eletkor meghosszabbodasa kovetkezte- ben jelentosen megnott a nyugdijbol elok szama. 1930-ban a lakossag 4,2%-a, 1963- ban 10,6^()-a reszesiilt nyugdijban.
A foglalkoztatottak es a nyugdijasok szama nemcsak a haboru elottinel m a - gasabb, de orszagos viszonylatban is kiemelkedo. A z 1960-as nepszamlalas adatai szerint a noi lakossag 36,4%-a kereso. A megyek koziil csak Bacs es Csongrad me- gyeben magasabb az arany: 38,5%, 38,2%. Az eltartottak szama szinten csak az e m l i - tett ket megyenel jobb, mint Pest megyeben: Bacs megyeben 85, Csongrad megye- ben 83, Pest megyeben 88 eltartott jut 100 keresore. A nyugdijasok orszagos atlag- ban a keresoknek 7,8%-a, megyenkben 8,5%-a. Nograd es Komarom megye k i v e - televel mindeniitt alacsonyabb.
A haborus karok, a lakossag gyors novekedese nagyon megnehezitette a l a k a s - helyzetet; az eroteljes lakasepitkezesnek koszonheto, hogy a lakosuruseg lakoszo- bankent 1949. evi 2,7-r61 1960-ra 2,5-re csokkent, es alig maradt el az orszagos atlagtol. A kozmuvesitesre. az egeszsegiigyi es a muvelodesi ellatasra is nagy teher nehezedett. A felszabadulas elott a 183 kozsegbol 74-ben nem volt villanyvilagitas, 1960 ota minden kozsegben bevezettek a villanyt, es a villanyvilagitassal ellatott lakasok aranya joval meghaladja az alfoldi megyek ellatottsagat es eleri az orsza- gos atlagot. Hasonlo a helyzet a vizellatassal es az utepitessel is.
Egeszsegiigyi szolgalatunk a tobbi megyenel atlagban tobb intezmennyel, szakemberrel rendelkezik, nagyobb betegforgalmat bonyolit le, de ha a lakossag szamahoz valo aranyat nezziik, tobb szempontbol joval alatta vagyunk az orszagos atlagnak, igy pi. a tizezer lakosra juto orvosok szama — 1962-es statisztika szerint — Szabolcs-Szatmar megye utan a legkevesebb az orszagban es fele az orszagos atlag- nak, A tizezer lakosra juto korhazi agyak szama harmada az orszagos atlagnak.
A megye lakossaganak muveltsegi szinvonala meghaladja az alfoldi es Tiszan tiili megyeket. A z 1960. evi adatok szerint az irni, olvasni tudok, a nyolc altalanos iskolat vegzett, erettsegizett, egyetemet vegzett lakosok aranya Gyor, Komarom, Vas (egyes esetekben Veszprem es Fejer) megyek mogott a legnagyobb az orszag- ban. A muvelodesi intezmenyek befogadokepessege a jelentkezo igenyek kielegite- sere nem elegendo, es ez nagy feszitettseget okoz. A megye iskolai ellatottsaga meg- felel az orszagos atlagnak, bar a tankotelesek szama joval feliilmulja a tobbi megye- ket. A z altalanos iskolakban folyo szakrendszeru oktatas, a szakkepzett tanarok
aranyaban meghaladja a tobbi megyek atlagat.
A z orszagos atlagnal rosszabb azonban az ellatottsag a muvelodesi intezme- nyek szempontjabol: 10 000 lakosra 1962-ben 2,1 intezmeny jutott, mig az orszagos atlag 2,7 volt. Szinhaza nines a megyenek, mozi azonban ligyszolvan minden koz- segben talalhato. A szinhaz- es mozilatogatok szama alatta marad az orszagos szintnek, termeszetesen csak akkor, ha figyelmen kiviil hagyjuk a fovarosi szin- hazak es mozik latogatasat. A radio- es televizioelofizetok szama az atlagosnal jobb kulturalis ellatasrol taniiskodik. A sajto elofizetese szempontjabol viszont a gyengebb megyek koze tartozik. A megye kilenc muzeuma koziil ketto: a visegradi Matyas kiraly Muzeum es a szentendrei Ferenczy K a r o l y Muzeum orszagos viszony- latban is jelentos latogatottsagnak orvend.
E vazlatos attekintes mar megadja megyenknek az orszag mas tajaitol eltero sajatossagait. E sajatos helyzet — velemenyiink szerint — dontoen ket dologbol adodik: az alfoldi teriiletek tortenelmileg kialakult elmaradottsagabol, s a fovaros kozelsegebol.
A z Alfold telepiilesi viszonyaira a nepes nagykozsegek, a tanyavilag, gazda- sagi helyzetere a nagyreszt alacsony szinvonalu mezogazdasagi termeles, a koz- muvesites, a kulturalis intezmenyek hianya jellemzo. A felszabadulas ota bekovet- kezett valtozasok atalakitottak e videknek is az arculatat, de nem sziintethettek meg az orszag iparilag fejlettebb videkeihez viszonyitott elmaradasat.
Cegledtol eltekintve e teriileten a kozmuvelodesi konyvtariigynek alig volt hagyomanya. B a r 1955-re minden kozsegben volt mar konyvtar, a 300—400 kotetes gyujtemenyek, a heti 2—4 oras nyitvatartas a nagykiterjedesii kozsegekben, csak egeszen szuk teriiletet es retegeket szolgalhatott k i . E z t bizonyitja a nagykatai jaras kozsegi konyvtarai nehany adatanak osszehasonlitasa, a megyei es az orsza- gos atlagokkal (1961):
A n a g y - A m e g y e A z o r s z a g k a t a i j a r a s k o z s e - k o z s e g i
k o z s e g e i - geiben atlaga ben
1000 lakosra eso kotet 250 300
7,5 47 10,6
547 12 46 13,6 A z olvasok lakossaghoz viszonyitott szazalekaranya —
Gyermekolvasok az osszes olvasok szazalekaban — — A kolcsonzott ismeretterj. miivek a kolcsonzes % - a b a n
52 9,4
A z alfoldi kozsegek konyvtarai konyvvel valo ellatottsag, az olvasok szama es megoszlasa, a nevelomunka szempontjatol elmaradtak a megye es az orszag koz- segeinek atlagatol. A z utolso harom evben a jarasnak nyujtott fokozottabb segit- seget s az erosodo helyi tamogatast felhasznalva a jaras eredmenyei megkozelitet- tek a megye kozsegeinek atlagat. Harom kiemelt es egy felmiiszakos konyvtar lete- sijlt. A z ezer lakosra juto konyvek 614-re (700), az olvasok aranya 10,2"/o-ra (11,8*^0), a 14 even aluliak aranyszama 46^o-i'a (44,9%), a kolcsonzott ismeretterjeszto muvek aranya 13%-ra (14,5%) alakult.
A nagy lelekszamu kozsegek mellett a tanyai lakossag ellatatlansaga jelezte az alfoldi teriiletek kulturalis elmaradasat. Egy idos bacsi a muvelodesi auto v e t i - tesenel sirva fakadt, mert eloszor latott filmet. A konyvtari feher foltok felszamo- lasa 1959-ben kezdodott meg. 1964-ben mar negy muvelodesi auto jarta a megyet, konyvet, filmet es ismeretterjeszto eloadast juttatott el a tanyakra. A peldanak f e l - hozott nagykatai jaras 11 768 kiilteriileti lakosa koziil a jarasi muvelodesi auto 1964-ben 1197-et nyert meg olvasonak, s 10 715 kotetet kolcsonzott resziikre. Meg nagyon sok tanyai lakoshoz nem tudjuk eljuttatni a muvelodes lehetosegeit.
A fovaros kozelsegenek hatasa sokkal osszetettebb, sokretiibb. A szivohatas kovetkezteben eloallo nagy anyagi megterhelessel szemben felbecsiilhetetlen elonyt jelent, hogy a megye majdnem egesz teruleterol konnyen megkozelitheto a magyar kultura kozpontja, magasszinvonalu intezmenyeivel, muvelodesi, szorakozasi lehe- tosegeivel. De nezziik meg elobb e megvaltoztathatatlan adottsag teherteteleit.
A baj itt is az, mint az alfoldi kozsegekben, az igenyek gyors novekedese nines aranyban a meglevo eroforrasokkal. Budapest kozeleben alfoldi meretu, s te- gyiik hozza: ellatottsagu kozsegek jottek letre.
A nagykatai jaras mintajara nezziik a budai jaras — mely a bevandorlok zomet fogadja be — konyvtari ellatottsaganak alakulasat.
1961-ben 330 kotet jutott 1000 lakosra, s az olvasok szama 6,7" Q-a volt a l a - kossagnak, tehat a nagykatai jarasnal is rosszabb. Igaz, ebbol csak 38,1% volt a gyermek, es az ismeretterjeszto miivek 11,7*'o-os aranya is jobb nevelomunkara mutat.
A 28 000 lakosu firdnek kiemelt kozsegi konyvtara ma is egy szuk helyiseg- ben miikodik, es a 10 000-nel nagyobb lakossagu Budaors es Budakeszi csak 1963- ban kapott kiemelt konyvtarat.
Az utolso harom ev alatt nagy erofeszitessel sikeriilt a iaras olvasoinri^
a kolcsonzott ismeretterjeszto muvek aranyat a megyei atlag fole emelni. (12,9%—
12,3%, illetve 17,8%—14,5%.) De a konyvellatas szempontjabol meg mindig a leg- rosszabb helyzetben van. (690—814.)
A kozsegek lelekszamanak osszefiiggeset a konyvtari ellatottsaggal vizsgal- tuk, az 1960. evi nepesedesi es az 1963. evi konyvtarstatisztika alapjan.
A legnagyobb es a legkisebb kozsegekkel rendelkezo megyek konyvtari ellatott- saga es forgalma 1963-ban:
M e g y e ; K o z s . atlag 10 000 l a k o s r a 1000 l a k o s r a juto E g y o l v a s o r a l e l e k s z a m a : j u t o k v t a r i kotetek o l v a s o k juto k o l c s . int. s z a m a : s z a m a : kotet s z a m a :
Bekes 4 757 6,9 820 148 25,2
Hajdu 4 086 5,3 825 142
Szolnok 3 981 5,2 1 232 167 24,4
9
M e g y e : K o z s . atlag 10 000 l a k o s r a 1000 l a k o s r a juto E g y o l v a s 6 r a 161ekszama: j u t o k v t a r i kotetek o l v a s o k j u t o k o l c s .
int. s z a m a : s z a m a : kotet s z a m a :
Bacs Pest
3 852 3 733
7,8 4,3
791 540
159 104
19,8 23,4 Somogy
Veszprem B a r a n y a Vas Z a l a
1 300 1 115 1 042 953 703
10,9 10,7 14,4 12,5 13,2
1 100 990 1 075 1342 1 008
191 195 192 213 186
16,3 17,6 16,0 17,6 12,2
A megyek dtlaga: 7,7 910 166 19,3
Nem akarjuk allitani, hogy a kozsegek nagysaga egyetlen meghatarozoja a konyvtari ellatottsag szinvonalanak, de az osszeallitas is mutatja, hogy azokban a megyekben, ahol nagy lelekszamu kozsegek vannak, altalaban messze elmarad- nak a konyvtari eredmenyek a kiskozseges megyek atlagaitcl. A legkisebb kozseges Z a l a megye pi. majdnem ketszer annyi intezmennyel rendelkezik, mint Bekes megye es haromszor annyival, mint Pest megye. (A konyvallomany szempontjabol Szolnok megye a legutobbi evekben nagy erofeszitesek aran elore ugrott, de meg igy is szembetuno a kiskozseges megyek jobb helyzete.) A kedvezobb feltetelek megmutatkoznak az olvasoknak a lakossaghoz viszonyitott aranyaban. Szolnok megye ugyan eleri a megyek atlagat, de valamennyien messze elmaradnak a kiskoz- seges megyektol.
A masik osszefiigges, amire ra kell mutatnunk, a megyek lelekszama es e l - latottsag! foka kozott mutatkozik meg. Minel nagyobb a lelekszam, viszonylag annal gyengebb az ellatottsag. 1963-ban pi. allom.anygyarapitasra Pest megyeben 1,25 Ft-ot, a megyek atlagaban 2,81 Ft-ot, Vas megyeben 4,45 Ft-ot, Tolna megye- ben 4,31 Ft-ot, Zala megyeben 3,04 Ft-ot forditottak lakosonkent. Pest megye e l - latottsaga ban tehat az emlitett ket tenyezo egyiitt ervenyesiil es ez jelentos mer- tekben megmagyarazza e megye atlagainak elmaradasat.
firdekes viszont megnezni az otodik rovatot, amely az olvasok aktivitasat tukrczi. Eszerint a nagykdzseges megyek olvasoi tobb konyvet kolcsonoznek, mint a kiskozseges megyeke. E z a nagyobb kozsegek viszonylag jobb valasztekaval fiigg ossze, de ebben bizonyara az is szerepet jatszik, hogy a gyermekolvasoik aranya
magasabb, mint az dsszehasonlitott dunantuli megyeke, s a gyermekek tobbet olvasnak. A nagy kozsegekben a konyvtar tavolsag es az ogyeb, rosszabb feltetelek miatt nehezebben elerheto, mint a kisebbekben. A k i ennek ellenere felkeresi, abban nagyobb az erdeklodes, mint a kiskozsegek atlagolvasoieban. A magasabb kolcson- zesi ardny tobb rejtett olvasot sejtet, a hazavitt konyv tobb csaladtag, ismeros szo- rakozasat. muvelodeset szolgalja. S nem utolso sorban resze lehet benne a konyv- taros igyekezetenek. A z olvasok szamat novelni fiokkonyvtar es konyv nelkiil nehe- zen megy, sokkal kdnnyebb meggyozni az olvasot, hogy vigyen k i meg egy konyvet.
A megyeben inditott olvasotoborzas legnagyobb eredmenye mindig a kolcsonzesek szamanak emelkedese volt.
Tapasztalat szerint egy konyvtar hatokore 1,5—2 k m . Egy tiszteletdijas konyv- tairos — kiveteles eseteket nem szamitva — 2000—2500 kotetnel tobbet kezelni,
400—500 olvasonal tobbet megfeleloen ellatni nem tud. Mar emlitettiik, hogy m e - gyenk lakossaganak 79,1%-a el 3000-nel nagyobb lelekszamu kozsegekben, s ehhez merten a kozsegek terulete nagyon kiterjedt A kozlekedesi utak s egyeb foldrajzi adottsagok miatt sok kozseg szalagszeruen fejlodott, s nem egynek a hossza a 10—
12 k m - t is meghaladja. firtheto, hogy ezekben a kisebb kozsegek konyvtari ellatott- saganak csak a megkozelitese is nagy anyagi raforditast kovetel meg. A z allami tamogatas elosztasa egeszen a legutobbi evekig nem vette figyelembe ezt a fokozott igenyt. Ebben bizonyara az a szemlelet is kozrejatszott, hogy a fovaros intezmenyei ellatjak a kornyek lakossagat is, ezert nines sziikseg Pest megyeben nagyobb mervu fejlesztesre.
A mezogazdasag szocialista atszervezesenek terhei a kozmuvesitessel, az egeszseguggyel, a muvelodestiggyel kapcsolatos, siirgeto igenyek kielegitese helyi eroforasoknak csak nagyon korlatozott felhasznalasat tette lehetove. A gazdasagi helyzet javulasa, a tsz-ek megerosodese, a helyi hozzajarulas, s az allami tam.oga- tas megnovekedese kedvezoen hatott a nagy kozsegek konyvtari helyzetere.
Sorra letesiiltek a fofoglalkozasii konyvtarossal mukodo, onallo helyiseggel s gazdagabb konyvallomannyal rendelkezo kozsegi konyvtarak, melyek szelesebb koru es szinvonalasabb konyvtari szolgaltatasokkal latjak el a kozsegek lakoit. A kiemelt kozsegi konyvtar megyenk egyik legfontosabb konyvtartipusa lett, olyan intezmenyekkel gazdagodtunk, melyekben mar megvan a magasabb szintu konyv- tari munka lehetosege.
Ilyen konyvtarak egyelore meg csak az 5000-nel nagyobb lakossagu kozsegek- ben alakultak, nehany 3000-et meghalado lelekszamu kozsegben uj tipusu, fel m i i - szakcs konyvtarat hoztunk letre. A nagy kozsegek egy reszeben tehat van mar egy kozponti konyvtarunk, de ezek termeszetszeriileg nem tadjak az egesz kozseget atfogni. A fiokkonyvtarak tdmeges letrehozasa volna szukseges, de ez anyagi okok- bol csak fokozatosan, jo nehany ev alatt valosulhat meg.
Amint mar emlitettiik, a megye keresoinek 32%-a Budapesten dolgozik. A bejarok lako- es munkahely szerinti megoszlasat a statisztika reszeletesen n y i l v a n - tartja, de szocialis, kulturalis helyzetiikrol nem sokat tudunk. Nehany kozsegben, igy Aszod, T u r a , Fot kozsegekben volt eziranyu felmeres. Harom monori kozsegben, Nagymaroson (lasd: Pest megyei Konyvtaros, 18. es 25. sz.) konyvtari vonatkozasu felmeresek folytak. Osszefoglalo jelentesek is kesziiltek, tobbek kozott a S z a k - szervezetek Budapesti Tanacsa, a Szakszervezetek megyei Tanacsa reszere, de t u - domanyos szinvonalu altalanositashoz sokkal tobb felmeresre volna sziikseg. Azon- ban nem ketseges, hogy a napi 2—6 ora utazas es varakozas sokat vesz el a miive- lodesre fordithato szabad idobol. A nagymarosi felmeres szerint pi. a 462 bejaro koziil kozel 200, 18—20 ora kozott er haza, de meg 20—22 ora kozott is 16. K i i - lonosen hatranyos ez az osszes noi keresok 26"o-at kitevo noi bejarokra nezve, akikre altalaban otthon meg a masodik miiszak is var.
A bejaro munkasok muveltsegenek szin.vonala alacsonyabb a tobbi lakosenal.
A 185 000 bejaro kozul csak 3 539 (1,9" o) rendelkezett erettsegivel es 19 381 ( 2 6 , 6 % ) altalanos iskolai vegzettseggel, mig a megye osszlakossaganal 6,4%, illetve 30,6% az arany. Mas megyek bejaro dolgozoit nehany nagyiizem foglalkoztatja. Pest megyei sajatossag, hogy a nagyiizemek mellett igen sokan dolgoznak a legkiilon- bozobb kis munkahelyeken, ezeknek muvelodesi viszonyait nagyon nehez felderi- teni. A tapasztalat az, hog\ a bejarok zome nem veszi igenybe az iizemi miivelodesi lehetosegeket, a lakohely muvelodesi lehetosegei viszont a kevesbe kulturalt szolgal- tatasok miatt nem vonzzak a dolgozokat. Ebbol talan az kcvetkezik, hogy az iize- n
meknek segitenie kellene a lakohelyi muvelodesi intezmenyek megerositeset, a me- gyei iizemek kulturalis intezmenyeit pedig a lakohely kozelebe volna helyes telepi- teni.
Az iizemek es a muvelodesi otthonok egylitlmukodesere mutat peldat a K 6 - banyai Bortex es a nagyl<atai muvelodesi otthon. A z iizem miisoradassal, szerve- zessel segiti a muvelodesi otthon nevelomunkajat.
A bejarok altal legkonnyebben igenybeveheto kulturalis lehetoseg az olvasas.
Nines idohoz kotve, a szabadidoben barmikor hozzaferheto. Az utazasi es a v a r a - kozasi ido a kozlekedes jelen koriilmenyei mellett nem hasznalhato fel olvasasra sem.
A tapasztalat szerint a bejarok kevesbe veszik igenybe az iizemi konyvtarat, mint a helyben lakok. A Szakszervezetek Budapesti Tanacsa reszere keszitett jelentes kozli, hogy 1963-ban a Csepel Muvek konyvtaraban a dolgozok 25" o-a olvasott, a bejarok- nak csak a 13%-a.
A nagymarosi felmeres szerint 420 bejaro konyvtari tag koziil 230 a kozsegi konyvtar olvasoja. A jol mukodo helyi konyvtar tehat megnyerheti a bejaro m u n k a - sok erdeklodeset, ezt bizonyitja az idezett felmeresen k i v i i l Tura. Abony, Albertirsa, Pilisvorosvar es sok mas konyvtar bejaro olvasoinak tekintelyes szama. A n y i t v a - tartasi idot fokozottabban a bejaro munkasok erdekeihez kellene alkalmazni.
A bejarok nagy szama kihat az olvasok osszetetelere. A felnottek egyharmada korlatozottan veheti igenybe a lakohelyi konyvtarakat, ezert a gyermekolvasok a r a - nya magas.
A bejarok nagy resze a fiatalabb korosztalybol keriil k i . A z 1960. nepszamlalas szerint a 20—29 eves dolgozok 30%-a, a 30—39 evesek 26,7%-a bejaro, tehat azokbol a korosztalyokbol keriilnek k i , amelyek megnyerese a legfontosabb, es amelyekben megvan az igeny a miivelodesre. Ezeknek a korosztalyoknak jelentos mervii kiesese kihat a kolcsonzott konyvek miifaju osszetetelere is, tobbek kozott csokken az isme- retterjeszto miivek iranti erdeklodes.
A r r o l nines adatunk, hogy megyenkbol hanyan veszik igenybe a fovaros k u l t u - ralis lehetosegeit, de bizonyos, hogy a vonzasi ovezetbol es azon tulrol is sokan kere- sik fel a budapesti szinhazakat, mozikat, miizeumokat, az Allatkertet, s egyeb intez- menyeket, szorakozohelyeket. Ezzel magyarazhato, hogy megyenkben kevesebb a szinhazak, a mozik latogatc-inak szama. Szabadidejiikben sokan vallaljak a fel, mas- feloras utazast, hogy igenybe vegyek a fovaros szinvonalasabb kulturalis szolgal- tatasait.
A miiveszet alkotasainak, a tudomany eredmenyeinek megismerese noveli a kulturalis erdeklodest, de azzal is jar, hogy a miiveltsegnek meg nem eleg magas fokan allok lenezik a helybeli kulturalis szolgaltatasokat, igy a konyvtarakat is, felteve, ha azok nem jelennek meg „f6varosi kontosben".
K o n y v t a r i szempontbol kiilonosen elonyos a fovaros nagy szakkonyvtarainak kozelsege. A tudomanyos munkat vegzok elerheto tavolsagban szemelyesen vehetik igenybe e konyvtarak szolgaltatasait. A z igenyek felkelteseben, a szolgaltatasok nep- szerusiteseben es kozvetiteseben a megyei, a jarasi es a varosi konyvtaraknak nagy szerepiik van.
Megyenk teriileti viszonyainak sajatossaga, hogy nines szekhelye. Budapest, mint kozlekedesi gocpont, a megye politikai, gazdasagi, kulturalis kozponti intez- menyeinek a mukodesi helye, de nem a megye valosagos szekhelye. Hianyzik a megyei szervek es intezmenyek kozvetlen tarsadalmi hattere. Nehezsegekbe iitkozik a szervek, intezmenyek elhelyezese, fejlodese, az egyes szervek, intezmenyek kozotti kapcsolat. Megyei centrum hijan, tajjellegii centrumok — Vac, Cegled — iranyitjak a hozzajuk tartozo teriiletek eletet. Elonye is van ennek a heh-zetnek, a megye veze-
toit nem koti annyira a megyei szemlelet, jobban tudjak ervenyesiteni az egesz orszag erdekeit.
A kulturalis intezmenyek kulonosen erzik a szekhely hianyat. Ezert van meg- fosztva a gyakorlat. elmeleti jelentosegu szerepetol a m.egyei muvelodeshaz, a megyei konyvtar. a megyei muzeum stb. Pelda helyett utmutatasokat adnak, kiserletezo muhely helyett pusztan elmeleti tanacsadova lettek. Ezert kenyszeriil a megyei konyvtar az olvasoszolgalat, a tajekoztatoszolgalat problemait elmeleti uton, masok tapasztalatainak atvetelevel megoldani. A szo igazi ertelemben vett szekhely hianya- nak is resze van abban, hog\ megyenkben alacsony a varosi lakossag aranya. Ezert megyenk konyvtariigyere a falusi viszonyok jobban jellemzok, mint a legtobb mas megyere A differencialtabb konyvtari szolgaltatas feltetelei elobb a varosokban valosulnak meg, s reszben ebbol kovetkezik gyermekkonyvtariigyiink fejletlensege.
1964-ben a megyeben osszesen harom gyermekkonyvtar es ket gyermekreszleg m u - kodott.
V a n nehany kisebb kozsegiink is — elszortan minden jarasban talalhato be- loltik — tajjellegiien a szobi jarasban. A konyvtari munka gyengesege jellemzi oket, bar mutatoszamaik kiemelkednek a megyei atlagbol. Szervezesi, s nevelesi szem- pontbol kiilonleges modszereket igenyelnek.
A Duna-kanyar novekvo belso idegenforgalma a konyvtarakra is nagy fel- adatot ro. A szakszervezeti iidiilokben levo konyvtarak kozpontositasa, az allami konyvtarak idenyjellegii szolgaltatasainak kiterjesztese volna sziikseges. Jelenleg Vac, Szentendre es Nagymaros kivetelevel nem rendelkeznek a konyvtarak az ehhez sziikseges feltetelekkel.
Osszegezve az elmondottakat, megallapithatjuk, hogy megyenkben a kedvezot- len tenj^ezok egyiittes hatasa mutatkozik meg a konyv es konyvtari ellatottsag teren, Ezen a megye illetekesei a koltsegvetesi hitelek emelesevel es a koltsegvetesen kfviili anyagi forrasok eroteljes emelesevel igyekeznek segiteni Az 1964. evben allomanv- gyarapitasra koltott 3 507 000 F t osszegevel megyenk elso az orszagban. A z olvasok abszclut szama tekinteteben a masodik helyen vagyunk. H a azonban a megye egy lakosara eso konyvbeszerzesi osszeget nezziik, az evi 4,2 F t csak a 16. helyet jelenti szamunkra. E z arra enged kovetkeztetni. hogy megyenk — ha csak radikalis valtozas nem kovetkezik be — viszonylagos elmaradasa a jovoben meg inkabb fokozodik.
A megj'enk konyvtariigyenek mutatoi, amellett, hogy kendozetleniil feltarjak a nehez helyzetet, arrol is tamiskodnak, hogy a konyvtarak a kedvezotlen anyagi ellatottsag es a kiilonleges telepiilesi viszonyok, bejaro munkasok tomegenek kedve- zotlen hatasa ellenere igen jelentos eredmenyeket ertek el.
A megye konyvtarosai, sokszor igen nehez koriilmenyek kozott, tervszeruen, celtudatosan dolgoztak a konyvtarak fejleszteseert.
Eredmenyek kiilonosen az olvasok szervezeseben, a forgalomban, a propaganda- munkaban jelentkeznek. Evenkent az olvasok szamanak emelkedese 7—13 000 kozott van es mar kozelediink a 100 000 olvasohoz. Az irodalom-propaganda javulasat b i - zonyitja, hogy az ismeretterjeszto muvek kolcsonzese az utolso hat evben megtizsze- rezodott.
E rovid bevezetoben a megye kiilonleges helyzetet kisereltiik meg bemutatni, s ezert nem tertiink k i olyan altalanosan hato tenyekre, mint amilyen az eletszin- vonal, a kulturalis szint emelkedese; vagy a nepgazdasag atalakulasa kovetkezteben a munkasolvasok szamanak es aranyanak emelkedese a parasztolvasok rovasara.
Azokat a vonatkozasokat foglaltuk ossze roviden, amelyek erthetobbe teszik a megye konyvtariigyenek helyzetet es a kovetkezokben vazolt fejlodeset.
13
O l a h I s t v a n :
N E P M U V E L E S E S K O N Y V T A R U G Y A F E L S Z A B A D U L A S E L S O O T E V E B E N _^ P E S T M E G Y E B E N
Kozel husz esztendo tavlatabol elevenitem fel a multat. Tanuskodnak a s a r - gult aktak, konyvek, ujsagok, elo munkatarsak. A felszabadulas utan hatalmas a r a - dassal es szenvedellyel indult a nepmuveles m u n k a j a is. Minden, amirol csak almod- tunk a felszabadulas elott, akkor megvalosithatonak latszott. Pest megyeben is igen ertekes es tartalmas munka bontakozott k i e teren. Minthogy akkor meg eros onallo intezmeny, halozat nem volt, a magyar konyvtariigy halozati rendszere meg nem alakult k i , a nepmuveles (akkor szabadmiivelodes) hivatali apparatusa vegzett m i n - den iranyito es szervezo munkat a megye kozmiivelodesi konyvtarainak teriileten is.
Ezert talan helyesebb, ha nem is tiil reszletesen, de a nepmuvelesi munka egeszerol szolok, s ebbe agyazom be a konyvtari teriileten vegzett tevekenyseget. Figyelemre- melto ez a korszak, mert tobb olyan kezdemenyezes sziiletett megyenkben, amely innen terjedt el az orszag tobbi reszebe is.
Milyen adottsagai voltak 1945 tavaszan a megyenek? Pest megye ekkor az orszag legnagyobb megyeje, millional is tobb lakossal. Nemcsak teriiletileg volt nagy, hanem a megoldasra varo feladatok valtozatossagaban is.
Pest megye az orszag fovarosanak megyeje. V a n hegyvideke, hatalmas alfoldi teriilete, vannak banyai, nagy szolo- es kertkulturaja, emellett sok teriileten kiilterjes gazdalkodasa. A z orszag legnagyobb gyartelepei ekkor nem a fovarosban, hanem a megyehez tartozo kiilvarosokban voltak. Gazdag demokratikus hagyomanyokkal is rendelkezik. Ebbol a megyebol indult el a legnagyobb parasztmegmozdulas Dozsa vezetesevel. Kossuth itt hirdette eloszor a szabadsag igeit. Parasztvarosaink valtottak meg magukat eloszor a jobbagy sorsbol. Petofi szukebb hazaja e taj. A megyehez tartozo kiilvarosokban voltak a legerosebbek a munkasmegmozdulasok. H a csak nagyoltan is futunk at a megye sokfele adottsagan, rogton latjuk, hogy a kiilonbozo koriilmenyek, az igenyek sokretiisege nem kis feladatok ele allitotta nepmiivelesiink akkori iranyitoit.
A nepmuvelesi tevekenyseg iranyitasat a kovetkezo szervezeti felepitesben vegeztiik:
A megyei nepmuveles vezetoje a megyei szabadmuvelodesi feliigyelo volt.
Munkajat a partok es a tarsadalmi szervek kepviseloibol alio Szabadmiivelodesi Tanacs segitette. A varosokban es a kozsegekben is megalakultak a szabadmiivelodesi tanacsok. A munka kozvetlen vitelet nepmuvelesi ugyvezetok vegeztek 1945-ben.
Osszesen 231 tanacs es 240 iigyvezeto iranyitotta a nepmuvelesi munkat. K i i l o n iigy- vezetok foglalkoztak a varosi, kozsegi, tanyai es a nemzetisegi teriilettel. A jarasok nepmiivelesenek elen a jarasi iigyvezetok alltak.
A megyehaza volt a hivatali kozpont. 1945-ben egy romos szobaban gyultiink ossze, es 1948-ban mar 10 egymasbanyilo szobabol allt a munkahelyiink.
A kozponti hivatal kozvetlen kapcsolatban volt a teriilettel. Talan a szo koz- napi ertelmeben nem is szabadna hivatalnak nevezniink. Valojaban mozgalmi, agi- tacios es szervezesi kozpont volt, fijjel-nappal jartuk a megyet, havonta 80—100 helyre is ellatogattunk.
A z 1946—47-es munkaevre njar megteremtodott az a lelkes tanito, iigyvezeto garda, amely szenvedelybol, melyseges hivatastudatbol ellenszolgaltatas nelkiil latta el a feladatat. Pest megyeben sikeriilt eloszor havonta ertekezletre osszehivni az tigyvezetoket.
A felszabadulas elotti idok nepmiivelesi tevekenyseget — eltekintve annak nep- ellenes tartalmatol — az jellemezte. hogy az intezmenyi fejlesztes helyett foleg isko- lakban tartott eloadasokra szoritkozott.
A felszabadulas utani munka elso szakaszaban nyilvanvaloan nem kovet- hetett mas utat. A tobbnyire iskolakban tartott nepmuvelesi tevekenyseg azonban az 1945—46. evben igen sokoldaluan bontakozott k i . A z elso evekben eppen ezert sokkal tobb volt az eloadas, mint a tanfolyam. A 17 jaras teriileten a hat nepfoiskola mellett 127 alapfoku es kozmiivelodesi, 72 gazdasagi, haziipari, egeszsegiigyi tanfolya- mot es 6 139 kozmuvelodesi eloadast tartottunk.
1946—47 adatai mar eroteljes fellendiilesrol tanuskodnak: A z alkalmi elo- adasokat egyre inkabb a tanfolyamok valtottak fel. 82 szabadiskola indult, 160 isme- retterjeszto, 118 gazdasagi es haziipari, 114 vegyes tanfolyamot, 520 eloadassorozatot tartottunk. Tobb mint 120 ezer ember latogatta a tanfolyamokat es eloadasokat. Mint erdekesseget emlitem meg a kepzomuveszeti, paprikatermeloi tanfolyamokat es a gu- zsalyos esteket.
Bekapcsolodtak a nepmuveles munkajaba az iizemek is. Elen jart Csepel, ahol az analfabeta tanfolyamtol a szabadegyetemig minden muvelodesi tevekenyseggel talalkozhattunk. Itt nyitotta meg E k Sandor az orszag elso kepzomiiveszeti szabad- iskolajat Allandoan mintegy 1 200 hallgato latogatta ezeket a foglalkozasokat es t a n - folyamokat. A szabadiskola igen ertekes kiallitast rendezett a megyehaz disztermeben.
Nagyszabasu tarlatot mutatott be a Cegledi Kepzomuveszeti Szabadiskola is, ahol meglepo muveszi teljesitmenyekkel talalkozhattunk.
A kezdeti idoben a legtobb helyen iskolapadokban szorongva, hideg termekben, sot nem egyszer a tanitoi lakasok sziik szobaiban jottek ossze a tobb miiveltsegre vagyok. Egyre inkabb eloterbe keriiltek az onallo intezmenyek fejlesztesere iranyulo torekvesek.
A megye alispanja igen nagy segitoje volt a kulturalis munkanak. Ennek ko- vetkezteben, ha kulturhazat nem is. de minden kozsegben olvasoszobakat letesitet- tiink kis kezikonyvtarakkal. 1945-ben Pest megye teriileten 24 muvelodesi haz, 17 olvasoterem es 53 konyvtar letesiilt, s 2 500 konyvet kiildtunk szet. 1950-ig 28 koz- segben epitettek u j j a a miivelodesi hazakat. A z orszagban a mi megyenkben vettiik fel eloszor intezmenyesen az analfabetizmus ellen a kiizdelmet. 1950-ben pi. Nagy- koroson 500 analfabeta vizsgazott.
1945-ben Pest megyeben indult meg az orszag elso muvelodesi autoja. Eloado- kat, mukedvelo csoportokat, vandorkonyvtarakat es keskenyfilmvetitogepeket vitt magaval. Lenyegeben elofutara volt az orszag minden megyejeben ma miikodo m u - velodesi autoknak, egyesitve magaban a nepmiivelesi munka kiilonbozo agazatait.
A felszabadulas utani elso evek a nepmuvelesi munka kiszelesiteset hoztak megyenkben is. A miivelodes igenyesebb muveszi formaihoz nem szokott tomegeket kivantuk muveszi elmenyben reszesiteni szinhaz-, hangversenylatogatasok megszer-
1 8
vezes^vel, s az ontevekeny muveszet eszkozeivel magukat is aktivan bevonni a m i i - Veszi munkaba.
A z 1948—49. evrol adott jelentesbol idezem a kovetkezo sorokat:
„Ez evben 14 izben bereltiink ki egy-egy szinhdzat a szabadmiivelodesi eld- addsra es a jegyeket a megbizottaink utjdn ertekesitettiik. Az ev folyamdn tizezer ember.jutott olcson el a szinhdzakba. A bdbszinhdz ebben az esztenddben 180 alka- lommal tartott eloadast a megye kulbnbozc helyein".
Idezem hiiradonk kovetkezo hiirdeteset: • '
„A Pest megyei Szabadmiivelodes Szinhdzakcioja! Pest varmegye szabadmH- velodesi feliigyeloje az 1947—48-as szabadmuvelodesi evben szinhdz-hangverseny- osztdlyt allitott fel azzal a cellal, hogy Pest vdrmegye tdvolabb lako ilyen irdnyban is miivelodni kesz kdzdnsegenek lehetove tegye havonta egy prozai szinmii es egy operaeloadds vagy hangverseny elvezetet, a leheto legkedvezmenyesebb helydrakkal, olcso utazdsi menetjegyekkel".
A prozai darabok mellett egy-egy operaeloadast is rendeztiink. 47 kozsegbol adodtak a szinhazlatogatok. A z allando letszam 1 500—2 000 ember volt.
Teljes szinhazat bereltiink, a darabot eredeti szereposztasban jatszottak del- utani eloadasban, hogy a hazautazast lehetove tegyiik a nezok szamara. Tobb Mozart, Verdi es Puccini operat is lattak az igenylok.
A megyehazan is rendeztiink hangversenyeket — Scliubert, Weber, Mozart stb.
muvekbol. Megrendeztiik tobbek kozott — a drama fejlodese cimii eloadassoroza- tunkat. A dramai muvekbol az illusztraciokat elvonalbeli mijveszek tolmacsoltak.
Pest vdrmegye Szabadmiivelodesi Feliigyeldsegenek kulturautoja (1945)
A nehezebb zenei darabokrol ismertetoket irtunk es azokat dijtalanul adtuk a kozon- segnek. Igen erdekes, hogy egy-egy eloadas utan megnott a konyvtar forgalma, zene- tdrteneti konyveket, korrajzokat kerestek szinhazlatogatoink. M i volt ez, ha nem szerves segitoje es kiegeszito je a konyvtar munkajanak?
A szinhazi- vagy hangverseny-napokon tarlatlatogatasokat, kiallitasokat szer- veztiink a Budapestre utazoknak. Eloadas utan otthon vitaesteket rendeztek a latott muvekrol. Kostolgattak, izlelgettek, hogyan kell irodalmi muvet szambavenni, bon- colgatni. Sok esetben megtortent, hogy a latott szindarab irojarol konyvet Kertek.
Fontos lepesek voltak ezek az ertekes irodalmat ohajto olvasok taboranak megterem- tesere. A kozos elmeny, a kozos utazas kozelebb hozta az embereket egymashoz.
A budapesti utak szervezese mellett igyekeztiink a varosokban is muvelodesi alkalmakat teremteni, szinhazi vendegszerepleseket, irodalmi esteket rendeztiink.
A mukedvelo esoportok kozott miisorcseret szerveztiink, ami igen hasznosnak bizonyult. Soha annyi kedvet, annyi pezsgest, otletet, lelkes kezdemenyezest meg nem lattunk, mint abban az idoben. A feliigyeloi kezikonyvtar szindarabtara eros ostromot allt k i . Varosainkban nemcsak allando szinjatszokepzes volt, hanem onallo mtaveszi esoportok is miikodtek.
A kis falvak, tanyakozpontok szamara vandor hangosfilmvetitogepeket a l l i - tottunk szolgalatba. Ahova nem jutott el a mozgokep, ott sokat segitett a diapozitiv.
A vandor konyvtarladakhoz diagepet is csatoltunk. Minden jarasnak volt legalabb egy gepe. A kiilonbozo sorozatokat a kozponti diaraktarbol kolcsonoztiik. Nepszerii- seget mi sem bizonyitja jobban, minthogy egy esztendo alatt 938 sorozatot kolcsonoz- tiink k i . Szamtalan olvasokor munkajaban, konyvtari orakon ott talaljuk az irodalmi temaju diamiisorokat is
A nepmuveles munkajat szolgaltak kiadvanyaink. Szdmadds cimen kulturalis hiradot adtunk k i . 100 ezer peldanyban jelent meg a megye centenaris naptara, emle- kezve 1848-ra. A z iigyvezetok es az eloadok reszere 1947—48—49. ev vegen ket-ket egyhetes tanfolyamot tartottunk. A muveszeti esoportok vezetoit egyebek kozott m u - veszettorteneti, szinhaztorteneti kerdesekrol tajekoztattuk es tanitottuk oket a helyes, szep beszedre, kiejtesre, a rendezes alapelveire.
Konyvtdrak:
A konyvtari munkat a muvelodes iranyitoi mindenkor a nepmuvelesiigy r e - szenek tekintettek es a konyvtariigy mindig kello siillyal szerepelt a megye nepmii- velesi tevekenysegeben. A Horthy-korszak kulturalis oroksege eleg siralmas volt, de meg azt a keves erteket is, ami rank maradt volna, joreszt elpusztitotta a haboru.
Boldog, boldogtalan pusztitotta a konyveket, a felbecsiilhetetlen ertekii draga irato- kat es ujsagokat. E z volt a legjobb, legbiintetlenebbiil hasznalt tiizelo. A konyvtarak megmaradt allomanj^a pedig sok tekintetben a hozza nem ertes, a helytelen ertekeles aldozata lett.
Barmennyire lenyeges es egeto szervezesi feladatok alltak a nepmuvelesi munka elotereben, a konyvtari elet meginditasa, a szervezett olvasasi lehetosegek megteremtese egyike volt a muvelodesiigyiink legfontosabb feladatainak. A munka, a megmaradt konyvallomany mentesevel kezdodott, s a megvaltozott koriilmenyeket jelkepezve eloszor a megyehazan, 1945 tavaszan a torvenyhatosag tisztviseloi — a leveltar iranyitasaval — „a szekhaz teriileten szanaszet hevero szakkonyveket" ossze- gytljtottek es jiinius 30-ara a kozigazgatasi szakkonyvtar mar ismet hasznalhato, rendezett allapotban volt.
20
1945. szeptember 6-an Pest megye alispanja „fontos es surges" feladatkent utasitast adott a nep- es egyeb kozkonyvtarak szambavetelere, es programba vette a nyilvanos konyvtarak egyseges kezelesenek szabalyozasat.
A megye kulturalis ujjaepitesenek terveben a konyvtarak szerepet Pest me- gye alispanja igy korvonalazta:
„Tegye lehetove a nepmuveles. hogy azok a demokratikus elemek, amelyek a multban magatartdsuk vagy nepi szdrmazdsuk miatt nem tanulhattak, magdnuton megszerezhessek azokat az ismereteket, melyeknek birtokdban sokkal nagyobb ered- mennyel vehetnek reszt az orszdg ujjdepiteseben. Feladatuknak megkonnyitesere tomegkonyvtdrakat kell rendelkezesiikre bocsdtani. Ezek letesitesehez a hathatos hatosdgi tdmogatdson kiviil kerni kell a tdrsadalom, a tdrsadalmi es gazdasdgi szer- vezetek megerto tdmogatdsdt is".
A tervezett nepkonj-vtarak tamogatasat az alifepan valoban tarsadalmi iiggye emelte:
„Az erdeklodo lakossdgnak konyvekkel, illetve konyvtdrakkal valo elldtdsa celjdbol megkerestem a haidsdgom teriileten levo gydrakat, vdllalatokat, iizemeket, tdrsadalmi szervezetek, politikai pdrtok vezetoseget, hogy a letesitendo nepkbnyv- tdrakhoz termeszetbeni vagy penzbeni adomdnyukkal jdruljanak hozzd." — jelen- tette 1945 decembereben az alispan.
A megye ujjaepitesi terve minden vdrosra es kozsegre kiterjedo ervennyel nep- konyvtarak letesiteset iranyozta elo. Fontos feladat volt a megmaradt konyvtarak alapos atvizsgalasa, selejtezese. B a r a selejtezes kotelezo, liivatalos jegyzek alapjan tortent es vegzesere kiilon bizottsagok alakultak a selejtezesek realitasahoz es az egybegyiijtdtt konyvek sorsahoz sajnos sok ketseg fer. Ennek ellenere Pest megyeben igen sok ertekes muvet sikeriilt megmenteni.
Gondoskodnunk kellett jo, uj konyvekrol. A megfelelo kdnyvjuttatast meg- nehezitette az inflacios idoszak. Kiserlet tortent kiilonbozo konyvtarak egyesitesere, ez a munka nem jart sikerrel.
„Amig az uj ruhaja el nem kesziil, regiben j a r " . A z uj nagyszabasu konyv- tarak felallitasaig konyvek kellettek az embereknek. Eppen ezert mindent meg- tettiink, hogy sajat eronkbol a koriilmenyekhez kepest elfogadhato konyvtarakat lete- sitsiink. A konyvtari szervezo tevekenyseg harom iranyu volt. A szabadmuvelodesi hivatalok konyvtarai mellett allando jellegu nepkonyvtarakat es vandorkonyvtarakat hoztunk letre.
1. Szabadmuvelodesi hivatalok kezikdnyvtdrai
Eloszor a kozponti hivatal kezikonyvtararol kell megemlekezni. A z 1 400—1 500 kotetnyi allomanybol elsosorban a nepmuveles munkasai kolcsonoztek. Itt volt a szinmutarunk is, ahonnan katalogusok alapjan valasztottak a szinjatszo esoportok szindarabokat. Kottatarunk is volt az enekkarok szamara es a konyveket, szindara- bokat es kottakat posta utjan is kolcsonoztiik. E z a kolcsonzes! mod rengeteg a d m i - nisztracioval jart, es sok konyv veszett el, az akkori kozlekedesi viszonyok kozott azonban ez a szolgalat oriasi jelentosegu volt, hiszen igy a megye legeldugottabb sarkaba is eljutott a kert mu.
A z 1948 decemberi konyvtari jelentes pi. arrol szamol be, hogy ket es fel honap sziinet utan a konyvtar ujra megnyilt, es igen nagy volt az erdeklodes az u j , modern irodalom irant. Legnagyobb a forgalom a szindarabokbol.
Cegleden. Kiskoroson a korzeti hivatalokban 400—400 mu volt, s a harom hivatal egymaskozt is allandoan cserelte a konyvtarak allomanyat. E konyvtarak feladata hasonlo volt a kozpontiehoz, emellett ezek a konyvtarak lattak el a nepfo- iskolakat, a vandorkonyvtarakat is uj muvekkel. Falunapok es egyeb rendezvenyek alkalmaval konyvkiallitast is rendeztek. Naponta kolcsonoztek es 1947—48-ban pi.
3 000 kotetet forgalmaztak. A korzeti hivatalok konyvtaraihoz tartoztak az ugyneve- zett „olvas6szobak" (ahol nem volt muvelodesi haz vagy olvasokor, ott olvasoszoba- kat rendeztek be) es az olvasokorok is. 1948—49. evben csaknem 50 olvasokor m u - kodott a megye teriileten. Lehetetlen meghatottsag nelkul olvasni ezeknek a kordk- nek „szabalyaif', kimutatasait, a lelkes, dijazas nelkiil dolgozo pedagogusok teve- kenysegenek bizonyitekait.
Kezemben v^an a toalmasi olv^asokor nyilvantartasi lapja. Szoveget a hitelesseg es erdekesseg kedveert szoszerint kozlom:
Pest vdrmegye Nagykatai jdrds Olvasokor nyilvdntartdsn
Olvasokor helye: Toalmas Alsoboldogkata nepiskola.
A z olvasokor ideje: 1950. maj. 21. naptol j u l . 21. napig.
Minden vasarnap d. u. 3 oratol 5 oraig.
A z olvasokor politikai felelose: Nagy Laszlo.
A szakmai felelos foglalkozasa: —
A z olvasokor a kovetkezo harom honapban az alabbi konyveket tervezi feldolgozni:
Moricz Zs.: Boldog ember Szabo P a l : Talpalatnyi fold
Az olvasokor tagjainak nevsorat foglalkozas, eletkor, feltiintetesevel egy peldanyban csatoljuk.
Kelt, Alsoboldogkata. 1950. majus ho z2. napjan.
Olvashatatlan aldirds s. k. , Baldzs Erzsebet s. k.
Nepfront elnoke h. nepmuvelesi iigyvezeto
- ^1 ' ''
A z olvasokor vezetoje igen komoly es szep feladatot latott el. A z olvasokornek
„alapszabalya" is volt, amit szinten kozlok:
T E R V E Z E T
olvasokor miikbdesenek szabdlyozdsdra
1. A z olvasokor osszejovetele minden het meghatarozott napjan, ugyanabban az idopontban (pi. minden kedden 10 orakor).
Bevezetoiil: k i i l - es belpolitikai tajekoztato 5—10 perc.
Felolva.sas: kozpontiiag meghatarozott anyagbol (45 perc).
Megbeszeles: a felolvasott anyagrol (20 perc).
Kozos enek: mozgalmi es nepdalok (5 perc).
22
2. A masodik alkalomtol kezdodoleg a sajtoszemie utan nehany perces dssze- foglalas kereteben elevenitjiik fel, mit olvastunk mult alkalommal, milyen tanulsagot szurtek le abbol, es igy mintegy rahangoljuk az olvasokor tagjait a soronlevo resz felolvasasara es targyalasara.
3. Havonkent egy-egy alkalommal (pi. minden ho elso keddjen) miisorral egy- bekdtott nyilvanos olvasokdri osszejovetelt tartunk.
M U S O R T E R V E Z E T Megnyito enek.
Szavalat. - ! ; . . . i^:
Eloadas: Mit olvastunk eddig? (Beszamolo a megelozo honapban olvasott anyagrol, irojarol, korarol stb. — Jo eloado tartsa.)
Szemeiveny bemutatasa. (Rovid felolvasas. jo felolvasoval.) Befejezo enek.
\
2. Az dllando (nep)-kdnyvtdrak
Ezek koze szamitottuk a part, a rendorseg, a tomegszervezetek konyvtarait, valamint az iskolai, kozsegi, egyesiileti stb. konyvtarakat. 226 ilyen konyvtarunk volt ebben az idoszakban. Ezenkiviil a nagyobb varosokban es a jarasi szekhelyeken 56—60 nagyobb konyvtarral rendelkeztiink. Allomanyuk nagysaga igen kiilonbozo volt. Egy-egy konyvtar allomanya 30-t61 4—5 ezer kdtetig terjedt, es az osszes allo-
Vtrakeszen a vdndorldddk es a diavetitok a megyei tandcs udvardn (1947)
many kb. 200 ezer kotetre riigott. A kezdeti idok szervezetlensege miatt a nepkonyv- tarakkal sok volt a baj, a gond. Sok helyen feliiletesseggel es hanyagsaggal talalkoz- tunk, s emiatt nem egy helyen veszendobe ment az allomany.
De elismeressel k e l l megemlekezni a konyvet szereto, hivatastudattal rendel- kezo, nepiikert es falujukert elo pedagogus-ugyvezetokrol, akik a beke elso eveiben legtobbszor az otthonrol hozott petroleumlampa mellett, hideg helyisegekben tartottak a kolcsonzest, a felolvasasokat es a konyvekkel kapcsolatos megbeszeleseket. R e n d - szeresen tartottak konyvtari orakat. Ezeknek a konyvtaraknak jelentos resze a f e n n - tarto egyesiiletek es szervezetek atalakulasa vagy megsziinese miatt tiszavirag eletii volt, es sorsukat nem is mindig lehet kovetni.
A lehetosegekhez kepest gondoskodtunk a konyvtarak konyvellatasarol is.
1947-ben haromezer kotet konyvet kiildtiink szet. A nepmuveles munkatarsai a tarsadalom segitsegevel is igyekeztek gyarapitani a konyvtarakat. A Szdmadds cimii megyei hiradoban pi. a csepeli iigyvezeto ezt i r j a : „A nepkonyvtar gyarapitasat a leg- fontosabb feladatomnak tartom. E l j a r a s o m a kovetkezo volt. Legeloszor kihirdettem, hogy minden olyan lakos, a k i sajat konyvtarabol egy konyvet adomanyoz, adomanyo- zasi levelet kap, s ennek felmutatasaval mindenkor ingyen hasznalhatja a konyvtarat, Termeszetesen csak a nepkonyvtar reszere megfelelo konyvet vettem at. A z igy ossze- gyult konyvmennyiseggel meginditottam a konyvtarat. Azok, akik konyvet nem adtak, 1 Ft-ot fizettek be a konyvek hasznalataert. Senki sem zarkozott el. Nagyban szolgalhatja a konyvtar kiboviteset a szineloadasokkal es az irodalmi estekkel egybe- kotott konyvnapok rendezesebol befolyt tiszta jovedelem i s " ,
Megindult a laikus lektorgarda szervezese is. Ezzel azt ertiik el, hogy a kony- veknek nemcsak forgalmarol kaptunk adatot (ezt a konyvtarvezetok is rendszeresen jelentettek), hanem elso kezbol kaptunk hiteles kepet az olvasokozonseg velemenye- rol is. A z elobb idezett csepeli iigyvezeto errol igy i r :
„Az uj kiaddsu konyvekbol havonta rovid ismertetest ad a kbnyvtdr. Az ismer- teto megirdsdra megkertem a legjobb, konyvszereto olvasdt". Meg egy rovid idezet a nepmuvelesi hivatal egyik eloadojanak a jelentesebol: „Makddon 15 munkds es pa- raszttal es a falu lelkes iigyvezetojevel tobb mint ket ordn dt beszelgettiink. B. 'Acs Ferenc gazda remekiil idezte Moriczot, Adyt, es Szabo Pdlt. Ez az egyszeru, paraszt- ember csoddlatosan szepen, irodalmi szinten tudta megfogalmazni a mu es a sajdt mondanivalojdt egyardnt".
A z alsogodi konyvtar sajat hiradojaval dicsekedhetett, amelyben rendszeresen helyet adott az olvasok velemenyenek.
5. Vdndorkdnyvtdrak
1947 elejen megyenkben indult meg elsonek a vandorkonyvtar-szolgalat. 1947.
aprilis 1-en a megye miivelodesi autojan iinnepelyes keretek kozott inditottuk meg ezt a mozgalmat. 18 konyvlada, mindegyikeben 200—200 konyv kezdte meg vandor- utjat.
A mar idezett Hirado a kovetkezokeppen tudosit a vandorkonyvladak e i - indulasarol:
„Kbnyvet a falunak!
Moricz Zsigmond irta, hogy a mai embernek mdr eppen annyira sziiksege van a kbnyvre, mint a lelegzesre. Ejszakai feny Idmpa, kultura konyv nelkiil valoban el nem kepzelheto, eppen ezert a szabadmiivelodes hivatalos szerveinek nines nagyobb
24
gondjuk, mint hogy minden faluban minel tobb kbnyvtdr dlljon az olvasok rendelke- zesere. Hatalmas kozponti kbnyvtdrak letesiilnek, s ezek Idtjdk el majd dllanddan vdltozo friss anyaggal a kozsegek kbnyvtdrait.
Addig is, amig ez a hatalmas korzeti kbnyvtdrrendszer kiepiil, dtmenetileg vdndorkbnyvtdrakkal szeretnenk nemileg enyhiteni az egeto kbnyvhidnyt. Pest vdr- megye valamennyi jdrdsdban vdndorol egy kdnyvtdrldda, benne pole, ajtaja nyithato.
Minden kbnyvtdrldddban 100—200 konyv van, kblcsbnzonaplo es ahovd megerkezik, nagy orommel fogadjdk es viszik szerte a sok kolcsbnkbnyvet. Aki elolvasta, gyorsan visszahozza es ujat ker. Nagy az erdeklodes, mert a vdndorkbnyvtdrakban a legjobb konyvek vannak bsszevdlogatva.
A vdndorkdnyvtdrak dllomdshelyei:
Vaci jdrds: Veresegyhdza Godolloi jdrds: Nagytarcsa Rdckevei jdrds: Per eg Szentendrei jdrds: Pomdz Aszodi jdrds: Hevizgybrk
Buda kbrnyeki jdrds: Szdzhalombatta Gyomroi jdrds: Ecser
A haszndlatlan konyv sutba dobott arany!"
Egy-egy faluban, tanyakozpontban a vandorlada 6rkezese iinnep volt. L e l k e s ugyvezetok „k6nyvesteket", „musoros irodalmi esteket" rendeztek. Aporka kicsiny faluban a konyvlada erkezeserol a Nepmuvelesi Hirado 1948 majusi szama igy i r :
Kblcsbnzesre kesz a vdndorkbnyvtdr.
(1947.)
„K6nyvtdr erkezett Aporkdra.
Miivelodesi delutdn volt pUnkosd mdsodnapjdn Aporkdn. Nem volt nagysza- bdsu, nem kivdnt sok elokeszuletet, megis kedves keretet adott a valodi esemenynek, a vdndorkbnyvtdr erkezesenek.
A helyi miisort a teli enektanfolyam hallgatoinak korusa es a kisiskoldsok nepi tdncai adtdk. A szabadmv,vel6desi feliigyelo kikuldbtte a mMvelodes jelentosegerol beszelt, ismertette a rendelkezesre alio kulturdlis lehetosegeket, majd kinyitotta a celszerii, hordozhato Idddt, igy izelitot adott annak tartalmdrol es meleg szavakkal adta dt a falu lakossdgdnak. A miivelodesi delutdn befejezo pontja Gorocz Ambrus makddi tanito es felesege pompds bdbjdteka volt. Felnottek es gyerekek egyardnt el- veztek a remekbefaragott szekelykapu szetnyitdsa utdn elebiik tdruld izes mesejdtek es ballada feldolgozdsokat.
Orommel fogadjuk Aporka kezdemenyezeset. Bdr mindeniitt sikeriilne ilyen modon felhivni a figyelmet a kdzsegbe erkezett kbnyvtdrra, bdr ne porosodndnak mdr sehol sem az iskola szekrenyeben elhagyottan a fel nem fedezett drdga kincsek, a szellemi es ezen keresztiil gazdasdgi felemelkedesiinket es tovdbbjutdsunkat biztosito kdnyvek".
A vandorkonyvtar munkajarol tanuskodik az egyik vandorlada kolcsonzesi naploja:
„Els6 vandorvit. Pand kozseg Konyvtara. 1947. majus 7-en erkezett. A vandor- konyvtar-ladaert kocsival jottek 1947. jiilius ho 1-en". A kolcsonzesi naplo igy z a r u l : 85 db kiolvasott konyv, a 20 fill, olvasasi dij 17,— F t . A vandorkonyvtar teljes ege- szeben a mai napon atadatott, illetve Tapiobicske vigyvezetoje altal atveve. Tehat ezt a forgalmat alig 8 het alatt ertek el. Egy paraszti kozsegben, a legnagyobb dolog- idoben. Tisztelettel forgatom ezeket a sargult lapokat. Ezek a lelkes, hivatasuknak onzetleniil elo pedagogusok peldat mutatnak a holnapi neveles szamara is.
Nepmuvelesi hivatalunk dolgozoi a vandorkonyvtarak hasznalatara szabaly- zatot is kidolgoztak:
IdezzUk:
„Pest vdrmegye Szabadmiivelodesi Feliigyeloje Vdndorkdnyvtdrainak szabdlyzata
1. A kbnyvtdr tulajdonosa Pest vdrmegye SzabadmUvelddesi feliigyeloje, kezeldje a szabadmuvelodesi helyi iigyvezetdje. A jdrdsi iigyvezeto hatdrozza meg a vdndor- kbnyvtdr utjdt es tartozkoddsi helyet.
2. A kbnyvtdr szdllitdsdrol az a kdzseg gondoskodik, amelyik a kdnyvtdrat kapja, illetve a szdllitdsi kdltsegeket az fedezi.
3. A kdnyvtdrldddt a szabadmiivelodesi eloaddsok helyen lehetdleg az iskoldban kell felallitani.
4. A kdnyvtdrakat a kdzseg minden lakosa haszndlhatja, ezt a fobb kdlcsdnzesi sza- bdlyokkal egyiitt a kdnyvtdr megerkezesekor azonnal doboltatds, hirdetmeny vagy az iskolds gyerekek Utjdn kell kihirdetni.
5. Hetenkent ket izben a lakossdg szabadideje szerint elore meghatdrozott idoben a szabadmiivelodesi iigyvezeto, illetve az dltala megbizott felelos kdnyvtdrkezeld kdnyvtdrordkat tart.
6. A kdnyvtdr forgalmdbdl a jdrdsi szabadmiivelodesi iigyvezetdt tdjekoztatni kell.
Azonnal jelentendd, ha a kdnyvtdr irdnt nem mutatkoznek kelld erdeklodes, hogy
26
a kdnyvtdr mds, szomjasabb szellemisegii kdzsegbe szdllitdsa irdnt a jdrdsi iigy- vezeto intezkedhessek.
7. A kdnyvtdr elszdllitdsdnak idopontjdt elozdleg tdbbizben kdzze kell tenni. Ha meg mindig marad kint kdnyv, azt szemelyesen kell visszavenni, hogy a teljes tartalmu kdnyvtdr keriiljdn idejeben tovdbbszdllitdsra.
8. A kdnyvtdr kezeldje kdlcsdnzesi naplot vezet. Rovatai: folyoszdm, kdnyv cime, szdma, kdlcsdnzd aldirdsa, elvitel napja, visszahozds napja, kdlcsdndij.
9. A kdlcsdnzesi dij kdtetenkent es hetenkent 20 filler. Minden megkezdett het, teljes heinek szdmit.
A begyujtdtt dsszegbdl a vdrmegye feliigyeloje uj kdnyveket vdsdrol.
10. Elveszett kdnyvek teljes drdt a kdlcsdnzd megteriti. A megrongdlt kdnyv drdnak a kdnyvtdrkezeld dltal megdllapitott a rongdlds mertekevel ardnyos reszet a kdl- csdnzd szinten megteriteni tartozik".
Elso kezdemenyezes volt ez akkor az orszagban. Nehez es nagy munka az anyagiak teljes hijaval. Sokfele kovettek Pest megye peldajat. Mi oriiltiink annak
a lelkes fogadtatasnak, amit falvaink nepe mutatott. R a egy esztendore a Vallas- es Kozoktatasiigyi Miniszterium is kiildott vandorkonyvtarakat. A mi megyenk 64 ladat kapott. Ezekben a ladakban azonban csak 50 kotet konyv volt. 30 szepirodalmi mil es 20 ismeretterjeszto.
A vandorkonyvtarak munkajat segitette a megyei nepmuveles hangosvetitovel felszerelt muvelodesi autoja. IJjabb konyveket hordott szet, s kicserelte a regieket.
Irodalmi temaju filmeket, mese-diapozitivokat vetitett.
Miiveszi erteku eloadasokat tarto babjatekosaink (koztuk a nagytehetsegii Zdmbo Gabriella) sok fiatal kolto es iro keso ejszakaba nyulo falusi latogatasat tette lehetove a muvelodesi auto.
Ennek reven keriilt elvalaszthatatlan kapcsolatba a konyv, a film, a vetites, a babjatek, az irodalmi est, az uj arcu orszag milvelodesenek szolgalataban. Ma a mii- velodesi autok egesz serege vegzi ezt a munkat. Azoknak, akik ma gyonyorii konyv- tarakban, a miivelodesi hazak klubhelyisegeiben iilnek, nem art, ha neha visszaemle- keznek arra az idoszakra, amikor a kultura sok lelkes munkasa nehez korulmenyek kozott kezdte meg a tomegek miivelesenek nagyszeru munkajat.
Sokretii volt ez a munka. Szegenyesen, de melyseges hivatastudattal es szen- vedellyel vegeztiik, sziikos anyagi korulmenyek es nehez tarsadalmi kiizdelmek ko- zepette. De szep volt, megerte. Hiszem, hogy azokban a hatalmas eredmenyekben, amelyek ebben az orszagban a kultura teriileten sziilettek es amelyekre meltan biiszkek lehetunk. benne van a tegnapi harcunk, munkank, szenvedelyiink es szolga- latunk.
P a l E r n o — T o t h F e r e n c :
K O R Z E T I K O N Y V T A R A K ( 1 9 5 0 — 1 9 5 2 )
1950-ben a korzeti konyvtarak felallitasaval indult meg az allami halozat k i - epitese. A korzeti konyvtarak juttattak falura a sziikseges konyvallomanyt, szervez- tek a konyvtarakat es vegeztek a konyvtarak szakmai iranyitasat, a konyvtarosok kepzeset. A korzeti konyvtarak letrehozoja es iranyitoja a Nepkonyvtari Kozpont volt.
A budapesti korzeti konyvtar 1950. julius 15-en alakult meg a megyehaza egyik helyisegeben, 6 000 kotet konyvvel. Feladatat kezdetben ket konyvtaros vegezte.
A kovetkezo ev juniusaban letesiilt a cegledi korzeti konyvtar, a cegledi, a monori es a nagykatai jaras ellatasara. Cegleden varosi konyvtar is milkodott. ( L . : A Cegledi Jarasi K o n y v t a r es elozmenyei.) Munkafeltetelei hasonloak voltak a budapesti korzeti konyvtarehoz. A korzeti konyvtarak kozott alarendeltsegi viszony nem volt. A fenntartasi koltseget az elso evben a Nepkonyvtari Kozpont biztositotta, az 1951-es evtol pedig a megyei tanacs. A kdnyvbeszerzes, szakmai felszereles stb.
koltsegeit tovabbra is a Nepkonyvtari Kozpont folyositotta.
A tanacsok megalakulasa utan a megyei oktatasi es nepmuvelesi, majd 1952-ben a kiilonvalt nepmuvelesi osztaly iranyitotta a konyvtarak munkajat. A z iij konyvtarak
szervezese soran beolvasztottak a vandorkonyvtarak es a regi nepkonyvtarak meg- maradt anj^agat, leltarba vettek a Nepkonyvtari Kozpont altal 22 kozsegben elore telepitett konyvtarak konyveit. Nagyaranyu szervezomunka indult meg. A Nep- konyvtari Kozpont tomegev^el kiildte a korzeti konyvtarba a leteti konyvtarak ella- tasahoz sziikseges konyveket.
1950 oktobereben a budapesti korzeti konyvtar jelentese 44 nepkonyvtarrol es 9 683 konyvrol szamolt be, 1951 aprilisaban 94 a szamuk, az allomany 22 702 kotet, az olvasok szama 3 068. Megyenk nepkonyvtarosainak ekkor volt az elso talalkozoja.
A z ertekezlet beszamoloja felmerte az eredmenyeket es meghatarozta az olvaso- mozgalom fejlesztesenek modszeret. I J j konyvtarak letesitesere a propagandamunka fokozasara a part es a tomegszervezetekkel valo egyiittmiikodesre es a kiilonbozo toredekkonyvtarak tovabbi dsszevonasara hivta fel a konyvtarosok figyelmet. A kez- deti nehezsegekre utal a beszamolonak az a megallapitasa, hogy a 94 konyvtar koziil mindossze 37 kiildott jelentest. A konyvtarak kezeloi tarsadalmi munkaban vegeztek teendoiket. Joresziik egyben nepmuvelesi iigyvezeto is volt.
1951 jiiliusaig a budapesti korzeti konyvtar a kovetkezo kozsegekben letesitett konyvtarat:
Aszodi jdrds: Budai jdrds:
Hevizgyork (F.)
Csovar (F.) T u r a (F.) Budakeszi (F.) Aszod (F.) Vackisujfalu (F.) Erdliget (F.)
29
\
Paty (G.) Piliscsaba (F.) Pilisvorosvar (F.) Pilisliget (F.) Soskiit (F.)
Szazhalombatta (F.) Tinnye (F.) Torokbalint ( F . J Urom (F.) Zsambek (F.)
fird-Vincellertelep (F.) Dabasi jdrds:
Bugyi (G.) Dabas (F.) Felsobabad (A.) Gyon (F.) O r k e n y (F.) O r k e n y (G.)
Potharasztpuszta (A.) Godblloi jdrds:
Godollo (G.) Isaszeg (G.)
( F . ) : F a l u s i k o n y v t a r ( A . ) : A l l a m i gazdasag ( G . ) : A l l a m i g e p a l l o m
Kistarcsa (F.)
Isaszeg llkamajor (A.) Mogyorod (F.) Pecel (F.) Szada (F.) Zsambok (F.)
Rdckevei jdrds:
A p o r k a (F.) Domsod (F.) Dunaharaszti (F.) Halasztelep (F.) Kiskunlachaza (F.) Makad (F.) Rackeve (F.)
Szigetszentmarton (F.) Szigethalom (F.) Bankhaza (F.)
Szentendrei jdrds:
Pilisszentlaszlo (F.) Pomaz (F.) Pocsmegyer (F.) Tahitotfalu (F.)
n letesitett k o n y v t a r j n letesitett k o n y v t a r
Visegrad (F.) Szentendre (G.)
•Szobi jdrds:
Bernecebarati (F.) Letkes (T.)
Kemence (F.) Marianosztra (F.) Nagymaros (F.) Nogradveroce (F.) Perocseny (F.) Szob (F.) Szokolya (F.) Vamosmikola (F.) Vamosmikola (G.)
Vaci jdrds:
Csomad (F.) Kisalag (F.) Penc (F.) Vachartyan (F.) Vacratot (F.) Veresegyhaza (F.)
. , A ket korzeti konyvtar erdfesziteseit es eredmenyeit az 1952 januari es a novemberi adatok hiien tiikrozik:
N e p k o n y v t a r a k O l v a s o k K o n y v t . forg.
s z a m a : A l l o m a n y a : s z a m a : ( h a v i a d a t ) :
1952. januar 133 48 407 7 109 10 876 1952. november 160 73 749 19 147 19 822
A rohamos fejlodest jol mutatja a ket utolso adatsor, amelyek kozott keve- sebb mint egy ev telt el.
A falusi konyvtarosok a szepirodalmi konyvek mellett most mar szakkonyve- ket is kernek. P I . a dunavarsanyi konyvtaros az ipari tanulok reszere ker kiilonbozo szakkonyveket, a felsogodi konyvtaros kemiai szakkonyvek utan erdeklodik.
1952 januarjatol novemberig 169 konyvismertetest es anketot tartottak, 12 444 hallgato reszvetelevel.
Kiemelkedo esemeny volt 1952 februarjaban Abonyban, az az anket, amelyet Nyikolajeva szovjet irono tartott az Aratds cimu konyverol. A z anketon 600-an j e - ientek meg. Szamos iro-alvaso talalkozo volt, Veres Peter, Szabo P a l , Hegedus Geza, K a m j e n Istvan, Rideg Sandor es meg sok mas iro reszvetelevel.
Eml^kezetes marad az az irodalmi anket, amelyet Dunaharasztin tartottaK Osztrovszkij: A z acelt megedzik cimu konyverol. A z olvasomozgalom tomegalapja- nak megteremteset, a konyvtarak munkajanak megismerteteset szolgalta az 1952 januarjaban a D I S Z oktatok reszere megtartott anket is, melyen 300 fiatal jelent meg.
A korzeti konyvtar megkezdte a konyvtarosok kepzeset is. Ezt szolgalta az e m - litett 1951-es ertekezlet, majd a korzetenkent tartott konyvtaros ertekezletek. A z elso ket hatnapos tanfolyamot 1951. december 10. es 22. kozott Monoron 49 nepkonyv- taros vegezte el. 1952-ben a jarasi szekhelyek pedagogus konyvtarosai reszere egy alkalommal, a nepkonyvtarosok szamara ket izben rendezett tanfolyamot a budapesti konyvtar. Ezen idoszak hianyos adatai is azokrol az erofeszitesekrol tanuskodnak, melyek a lionyvtari halozat megteremtesere es a konyvtarhasznalat kiszelesitesere iranyultak.
A szemelyi es dologi feltetelek hianya azonban erosen gatolta a szelesebb koru kibontakozast es a szinvonalas munkat. A z A l l a m i Ellenorzesi Kozpont 1952. decem- ber l l - t o l 1953. januar 3-ig tarto vizsgalata megallapitotta pL, hogy a korzeti konyv- tar nem figyelt fel arra a hibara, hogy a vaci konyvtarban felnott dolgozok elenyeszo szamban olvasnak, mig az olvasok tobbsege, 77,4%-a 20 eves es ennel fiatalabb k o r - osztalyu.
A konyvtar 1952. evrol szolo beszamoloja i r j a : „Nepkonyvtarainkat nem tudjuk elegge mozgositani es m u n k a j u k k a l a mindenkori gazdasagi es politikai f e l - adatokat segiteni. Bizonyos esetekben kampanyszeruen vegezziik m u n k a n k a t . .
A korzeti konyvtarak megtettek az elso lepeseket a szervezett konyvtari szol- galtatas kialakulasanak az utjan, azonban meg mielott eredmenyeik szeles korben kibontakozhattak volna, megvaltozott az allami kozmuvelodesi konyvtariigy szerve- zete, s helyiikre a megyei es a jarasi konyvtarak leptek.
31
P a l E r n o :
M E G Y E I H A L O Z A T ( 1 9 5 3 — 1 9 6 4 )
Az iinnepely, melynek kereteben Hdrs Lajosne elnokhelyettes a megyei tanacs neveben atadta az vijonnan letesitett megyei konyvtarat, vezetojenek Henczi Arpdd- nak, konyvtariigyiink eredmenyekben gazdag, de kiizdelmekkel, nehezsegekkel ter- helt korszakat nyitotta meg. A Minisztertanacs 2042/13A952. sz. hatarozata uj alapra helyezte a konyvtariigyet. Megkezdoddtt a megyei halozat kiepitese. A hatarozat vegrehajtasa megyenkben igen nagy erofeszitest kovetelt meg, minthogy a megyei tanacs ellentetben az orszagos gyakorlattal, itt semmifele konyvtari intezmenyt nem vehetett at, korzeti konyvtari halozata is viszonylag fejletlenebb volt mas megyeknel.
A halozat kialakulasa, szervezeti kerdesek
Megyei kdnyvtdr
A halozatta szervezes fo feladatat a megyei konyvtar vallalta. Mas megyei konyvtaraktol elteroen, nem miikodo nyilvanos konyvtar utodjakent jott letre, a budapesti korzeti konyvtarat fejlesztettek megyei konyvtarra. Nem orokdlt regi nyilvanos konyvtaraktol feldolgozatlan konyvmennyiseget, de a tomegigeny feszito erejet sem. Ezert nem valhatott sohasem igazi, helyi feladatokat is ellato konyvtarra.
A megyei konyvtar a Kristof teren ket kulonallo helyisegben alakult meg. A hat kis szobabol alio helyiseg, bar a kereskedelem szempontjabol kivalo elhelyezesu volt, konyvtarnak nem volt alkalmas. Hosszas huza-vona utan 1956 aprilisaban a konyvtar az Engels teri muvelodesi otthonba koltozott. A 120 m- alapteriiletii, 4 szobara osztott helyiseg kezdettol fogva sziik volt a megyei kdnyvtari feladatoknak ellatasara. A me- gyei tanacs erthetoen a megye teriiletenek egeto igenyeit tartotta szem elott, s ezert nem hozott aldozatot egy korszeru, helyi feladatokat is ellato megyei konyvtar k i - fejlesztese erdekeben, sot amikor az ellenforradalom pusztitasai nyoman lijabb ne- hezsegek meriiltek fel a megye konyvtari ellatasaban, a megyei tanacs a konyvtar eddig is igen szereny keretek kozott mozgo helyi szolgaltatasait 1957 marciusaban megsziintette. A miivelodesi otthon epiiletet, melyben a megyei konyvtar ideiglenes szallasa volt, a szo szoros ertelmeben a feje folott bontottak le es kenytelen volt m u - kodeset a szentendrei muvelodesi hazban folytatni. A negy szobabol alio kb. 80 m- alapteruletii helyisegben osszezsufolva sem fertek el a konyvek. s igy az allomany egy reszet ladakba csomagolva egy felvonulasi epiiletben helyeztek el. Az a ket ev, amit a konyvtar Szentendren toltdtt, nemcsak a konyvtar dolgozoi szamara jelentett megprobaltatast, de akadalyozta a halozat eredmenyes iranyitasat is. 1961 decembe- reben koltozott be a konyvtar a I I . , Krisztina korut 2—4. sz. alatt levo 270 m- alap-
