Kimi-iviar,
3. Sorozatokra bontas nelkiil, folyamatos szamozassal jelennek meg:
13. Hargitai Laszlo: Sigmond Elek munkassaga. Godollo, 1963.
14. Dr. Mados Laszlone; Mezogazdasagi szakfolyoirataink bibliografiaja. I I I . 1945—1962. Godollo. 1963.
15. Dr. Molnar Nandor: A magyar szarnyasok neveinek tortenetebol. Godollo, 1963.
16. Kurrens folyoirataink jegyzeke. Godollo, 1963.
D r . H u z s v i k G y o r g y :
A B U D A I G O R O G K E L E T I S Z E R B
P U S P O K I £ S E G Y H A Z M E G Y E I K O N Y V T A R S Z E N T E N D R E N
I . Lipot csaszar es kiraly (1658—1705) kivaltsaglevele alapjan 1690ben m i n t -egy 37 OOO szerb csalad telepiil at az -egykori Szerbiabol a tortenelmi Magyarorszag teriiletere. A szerbeket Csernovics Arzen (1633—1706) ipeki patriarka vezette, s e l -csapatuk, mintegy 8 000 fo, Szentendren telepedik meg. A patriarka kisereteben itt megtelepedo szerzetesek, a kozepkori hagyomanyokhoz hiven, konyvmasolashoz fog-nak, scriptori tevekenyseget fejtenek k i , a X V I I — X V I I I . szazadi szentendrei konyv-masolo iskola keretei kdzott. Zdmmel egyhazi rendeltetesii muveket masolnak, fordi-tanak es kommentalnak a Racabol, Ravanicabol es Milesevobol jott kalugyer-ek.' Nyomda hijan ekkep igyekeztek kielegiteni a legegetobb konyvsziiksegletet. A nev szerint is ismert e kesoi scriptorok: Kiprijdn, Mihdly es Sylvester es mindenekelott termeszetesen Stefanovic-Venclovic Gdbriel (t 1749), a k i mint jeromonachus^ Szent-endren, Gyorben es Komaromban is mukodott, es a nepnyelvnek az irodalomban valo ervenyesiilese teren uttoro tevekenyseget fejtett k i . Mihaly es Gabriel, valamint a tobbi nevtelen scriptor fennmaradt 11 mineusa"^ a konyvtar kezirattaranak meg-becsijlt allomanyahoz tartozik. A foliansok illuminaltak, diszes inicialekkal vannak
ellatva, es eredeti, korabeli borkotesiik van.
I. Lipdt 1695. evi marcius 4-en kiadott csaszari patense Popovics Eutimiusz erseket megerositi budai piispoki tisztsegeben. Ezzel szervezet-szeruen is letrejon a
budai gorogkeleti szerb puspokseg, melynek egyhazkormanyzati szekhelye, megala-kulasatol kezdve Szentendren van.
Csernovics pdtridrka 1706-ban halt meg Becsben, ekkor keriil hagyateka, es kozte konyvei is, a szeremsegi Karlocara. A z erseki konyvtar alapitasat ettol az evtol szamitjak. 1769-ig, regi hagyomanynak megfeleloen, a karlocai ersek joghatosaga ala tartozo liet szerb piispok hagyateka az erseket, es igy a hagyatekhoz tartozo konyvek, az erseki konyvtart illettek. 1728-ban a Milosevics Mihdly budai ersek (1716—1728) hagyatekahoz tartozo egy ladanyi konyvet szallitanak Karlocara az erseki konyv-tarba. Egyebkent magat az erseki konyvtarat 1790-ben Putnik Mozes karlocai ersek
(1780—1790) idejen, a haborijs esemenyek kovetkezteben Karlocarol atmenetileg Szentendrere szallitjak.
1790-ig a nyolc budai piispok koziil csupan harom halt meg e tisztsegeben, ot pedig mas egyhazmegye piispokekent. Talan ezzel magyarazhato, hogy a piispokseg fennallasanak elso szazadaban ugyszolvan alig gyarapodott a konyvtar allomanya, Popovics Denes budai piispok (1790—1828) nevehez fiizodik vegeredmenyben a konyv-tar megalapitasa. A makedoniai szarmazasu (a Kozani melletti Serviaban sziiletett 1750 koriil) fopap irodalmi, forditoi tevekenyseget fejt k i . Budan papi szeminariumot tart fenn, gorog es latin nyelvu egyhazi muveket fordit es fordittat, melyeket az 143
Szentendrei Szerb Piispoki Konyvtdr reszlete
Egyetemi Nyomda ad k i . Keziratban meglevo forditasai, Zavirdsz Gyorgy (1744—
1804) gorog irodalmar keziratai, valamint a kilenc darab keziratos gorog neumas' konyv — koziiliik negy Kyrianidesz Demetriosz muve — a piispoki konyvtar kezirat-taranak legbecsesebb darab,iai. Popovics irodalmi tevekenysegerol megemlekezik Szinnyei Jozsef a Magyar irok elete es miivei c. munkajaban, valamint Horvath F e -renc Magyar—gorog bibliogrdfidjdban. Popovics mint budai piispok halt meg, es igy
az 6 hagyateka s konyvei a piispoki konyvtar allomanj^at gyarapitottak.
A z 1828—1853 kozotti idoszakban negy piispok koziil egyik sem halt meg mint budai piispok. Athanaczkovics Pldtd budai piispokrol (1839—1853) pedig bizonyosan tud'juk, hogy 1841. evben, az akkor Pesten szekelo Szerb Maticdnak 141 miivet ado-manyozott.
Sziojkovics Arzen budai piispok (1853—1892) hagyatekaban mintegy 6 000 mvi maradt. A bibliofil piispok a becsi csaszari konyvtar duplum-allomanyabol is
be-Gavril keziratos „mineus" konyvenek kezdolapja (A konyvtdr 135. kezirata)
10 P e s t m e g y e k o n y v t a r a i 145
szerzett konyveket. Konyvei kozott a kor bizantinologiai, szlavisztikai es teologiai irodalmanak legfontosabb kiadvanyai is helyet kaptak. Itt talaljuk Marsigli hires Descriptidjdt, eppugy mint az Ostromirovdi-evangeUum hasonmas kiadasat, valamint a Miroslavljevoi-evangelium hasonlo kiadasat. A z egyhazmegyehez tartozo regibb templomok becsesebb konyvanyaga mar ekkor a piispoki konyvtarba keriil. A gorog
• keziratos es nyomtatott konyvek szama megkozelitette az 500 bibliografiai egyseget.
1892—1912 kozott a konyvtar allomanya ismet alig gyarapszik. Ennek n y i l v a n -valo oka az, hogy az egyhazmegyet ezen idoszakban nagyobb reszt mas piispoki szek-helyrol iranyitottak. Dr. Zubkovics Gyorgy hudai piispok (1912—1951) hagyateka ismet mintegy 6000 kotettel gyarapitotta a konyvtar allomanyat. A z elso es a masodik vilaghaboru okozta konyvbeszerzesi nehezsegektol eltekintve, a fenti anyag a kor-szak bolcseleti, irodalmi. lexikografiai, teologiai es torteneti miiveinek legjavat oleli fel.
A z egyhazmegyei konyvtar anyaganak zomet periodika, iskolai tankdnyvek, r e n -deletek, c i m - es nevjegyzekek. sematizmusok es hasonlok alkotjak. E z az anyag az utobbi evekben a szentendrei „Javor" szerb kozmuvelodesi egyesiilet volt konyvtara-nak mintegy 500 kotetevel, a Tolna megyei Grdboc kolostor konyvtarakonyvtara-nak mintegy 1200 kStetevel, es egyes maganadomanyokkal (Schultz, dr. Wiener, Terzin, Popovics) gazdagodott. A J a v o r anyagaval ertekes szerb nyelvu periodika keriilt a konyvtarba s ezen k i v i i l tobbek kozott Hristifor Zefarovic (tl753) Stematografiaja, mely az elso szlaveno—szerb nyomdai termek a X V I I I . szazadban. A graboci anyaggal ertekes X V I I — X V I I I . szazadi, illuminalt keziratos konyvek, egy 1563. evi tiibingeni cirill Uj iestamentum — mely dr. Mirko Rupel (tl964), a ljubljanai egyetemi konyvtar igazgatojanak kozlese szerint, a 20. fennmaradt peldany a vilagon —, valamint a Pietizmus idejen Halleban megjelent konyvek keriiltek az egyhazmegyei konyvtarba.
A graboci szerzetesek koziil ugyanis Teofanovics Arzen, kesobbi kosztojnicai piispok (tl753), es Kirilovics Szofroniusz, kesobbi budai puspok (1774—1781), Halleban v e -geztek a teologiat s az 6 kozvetitesiikkel keriiltek sok esetben a szerzok (Baumgar-ten, Francke, Wolff) altal dedikalt miivek a graboci konyvtarba.
A konyvtar allomanya ma mintegy 20 000 kotet. A konyvek leltarba vannak veve, cedulakatalogus csupan reszben a l l rendelkezesre. A konyvtarat foleg tudoma-nyos kutatok, az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Gorog Intezetenek, a Szerb—Hor-vat Tanszeknek munkatarsai, helytorteneti, idegenforgalmi, muzeumi anyaggal fog-lalkozok keresik fel. Konyvallomanyat tobb szakcikk kereteben Devai Gdbor, Fiives Odon es Huzsvik Gyorgy tarta fel. A konyvtar muzealis ertekii anyaga ott szerepelt a helyi Ferenczy Kdroly Muzeum 1961. evben rendezett Szerb Miiveszeti Emlekek c , az 1962. evben megrendezett Neumds Konyvek Szentendren c , es az 1963. ev nyaran megrendezett Kesobizdnci EgyhdzmUveszet c. kiallitasokon. A z 1964. evben megnyilt, allando jellegu Szerb Egyhdzmiiveszeti Gyiijtemeny a konyvtar mintegy 20 darab keziratos es nyomtatott konyvet mutatja be.
A konyvtar konyvcseret bonyolit le es rendszeresen megkapja az Orszagos Szechenyi Konyvtar, az E L T E Egyetemi Konyvtar, a Magyar Tudomanyos Akademia Konyvtara, a Narodna Biblioteka SRS,'' Beograd, a Matica Srpska kiadvanyait. A V i -lagegyhazak Tanacsa (Genf) es a Szerb Patriarkatus (Belgrad) konyvadomanyaikkal gyarapitjak a konyvtar allomanyat. Szamos szerzo megkiildi kiilonlenyomatat.
Jegyzetek
1 Szerzetes.
- A l d o z a r - s z e r z e t e s .
^ H a v i e n e k e s k o n y v .
A k o z e p k o r b a n hasznalt, hangjegyet potlo, u n . beinto j e l e k . ' S z e r b S z o c i a l i s t a K o z t a r s a s a g .
Felhasznalt irodalom:
Magyar nyelven:
H o m a n - S z e k f u : M a g y a r tortenet, I V . B p . 1935.
Voit P a l : Szentendre mCiv^szeti e m l ^ k e i . K l n y . B p . , 1958.
S o m o g y i A r p a d : A regi orosz I p a r m u v e s z e t m a g y a r o r s z a g i e m l e k e i b o l . S z e k e s f e h e r v a r , 1959.
H u z s v i k G y o r g y : A S z e n t e n d r e i S z e r b Gorogkeleti P u s p o k i es E g y h a z m e g y e i K o n y v t a r , P e s t m e g y e i K o n y v t a r o s . 10. sz. S z e n t e n d r e , 1961.
H u z s v i k G y o r g y : K o n y v m a s o l o m u h e l y S z e n t e n d r e n a X V I I . s z a z a d b a n . Pest m e g y e i K o n y v -taros, 16. sz. B p . , 1963.
S o m o g y i A r p a d : R e g i szerb e g y h a z m u v e s z e t . B p . , 1965.
Szerb nyelven:
Sofric, P a v l e : M o m e n t i Iz proslosti i s a d a s n j o s t i v a r o s i S e n t a n d r e j e , N i s . 1903.
S r p s k a p r a v o s l a v n a M i t r o p o l i j a k a r l o v a c k a po podatoima iz 1905. god. S r . K a r l o v c i , 1910.
K a l e n d a r E p a r h i j e B a c k e , 1942.
V e s e l i n o v i c , R a j k o L . : A r s e n i j e I I I C r n o j e v i c u i s t o r i j i i k n j i z e v n o s t i . B g d , 1948.
L a z a r e v i c , N e b o j s a M . : B i b l i o t e k a s r p s k e p a t r i j a r s i j e . Z b o r n i k P r a v . bogoslovs. f a k u l t . B g d , 1951.
B i b l i o t e k a r , B g d , 1958.
Delo H r i s t i f o r a Z e f a r o v i c a , N o v i S a d , 1961.
P r v i s e m a t i z a m p r a v o s l a v n e s r p s k e E p a r h i j e b u d i m s k e za godinu 1896. S r . K a r l o v c i , 1896.
10* 147
A M E G Y E K O N Y V T A R A I N A K
M U L T J A B O L
H o l l B e l a :
K O N Y V K U L T U R A E S R f i G I K O N Y V T A R A K T O R T E N E T E A M A I P E S T M E G Y E T E R U L E T E N
A konyvtar az ember legregibb gondolatkozlo eszkozenek, a konyvnek gyiljto-helye, egyben a miiveltsegnek minden korban jellemzo tiikre. A konyvtartortenet egyik teriilete annak a sokagii, kiterjedt tudomanynak, amely a konyv es hasznaloja, az iro es olvaso kapcsolatat az irott mu egy konkret lelohelyen vizsgalja es kutatasait az irodalomtortenet, a kiadastortenet, a nyomdatortenet es a kdnyvkedeskedelem tortenetenek eredmenyeivel osszefoglalva a konyv litja, a konyv sorsa cimekkel szokta szintezisbe rendezni. Ezt a tarsadalmi szempontii vizsgalodast nevezhetjiik konyvszociologidnak is. Dolgozatunkban mestersegesnek latszo teriileti koriilhata-rolassal, a mai Pest megyere iranyitva figyelmiinket, megkisereljuk kiilonfele torte-neti korok es kiilonfele muvelodesi, tarsadalmi retegek konyvtaranak. konyvkultu-rajanak nyomait, emlekeit osszegyiijteni.'^
Vizsgalodasunkat a kozepkorban kezdjiik. Pest megye teriileten irodalmi m u -veltsegii gocpontokat ebben az idoben a vaci kaptalanon k i v i i l Zsambekon, Ocsan, Aszodon es Galgahevizen (Akosmonostora) a premontreiek, Mogyorodon es Visegradon a bencesek, Pilisszentkereszten a cisztercitdk, VisegraVisegradon, Marianosztran, P i l i s -szentlaszlon, Pilisszanton, Piliscsaban, Kospallagon, Szokolyan es Vacbottyanban a pdlosok monostoraiban kell keresniink. Ezeknek a szerzeteseknek statutumai, rendi szabalyzatai ugyanis nagy gondot forditottak a konyvek masoltatasara, a konyvtarak megfelelo gondozasara es a kolostorok kdnyvallomanyanak allando gyarapitasara.
A z itt felsorolt Pest megyei helyek koziil peldaul Zsdmbekon a X I I I . szazad legelejen az Aynard nemzetseg ket tagja, Egidius es Smaragdus comes-ek hiisz szerzetest be-fogado monostort alapitottak. A csupan romjaibol ismert monostornak egykori ebedlo termeben ma is megfigyelhetjiik a falbasiillyesztett — valamikor deszkaval belelt — konyvtarto fiilkenek es a felolvaso barat ulohelyenek
nyomait.A z elso konkret, konyvekre vonatkozo Pest megyei adatunk Nagy Lajos k o r a -bol valo es Visegrddhoz fiizodik. Az itteni Szent Andrasrol nevezett bences apatsag vagy talan a varosi iskola egyik tanuloja, egy bizonyos Domcnkos deak 1363. januar 28-an levelet irt rokonanak. K l a r a asszonynak, Semjeni Mihaly iir felesegenek es ebben ekes, litteratushoz illo latinsaggal nehany denart kert, hogy megvehesse a pdrisi Bonetus m.esternek De disciplina scolarium (Az iskolak tananyagarol) cimii miivet.''
Nagy Lajos visegradi udvaraval kapcsolatos konyvmasolo miihelyben (scripto-rium) masoltatta egyebkent a dortmundi szarmazasu Bredenscheid Jdnos a kozep-kornak egyik kedvelt exegetikai munkajat, Nagy Szent Gergelynek Job konyvehez i r t magyarazatait. A masolas alapjaul szolgalo mintapeldany nyilvan a kiralyi palota, vagy a helybeli monostorok konyvtarabol keriilhetett k i . A kiralyi udvarnal milkodo 151
olasz, napolyi scriptorok es illuminatorok kezemunkajarol tanuskodik az Aristoteles-nek tulajdonitott Secreta Secretorum, (amelyet Oxfordban orizAristoteles-nek) es a kiraly egyik leanya, M a r i a vagy Hedvig szamara kesziilt, Anjou-cimerrel diszitett haromnyelvii zsoltarkonyv.'^
1352-ben Nagy Lajos alapitotta a pdlosok mdrianosztrai monostordt is, amely hosszu idon at a kiraly kedves tartozkodasi helye volt. Ellatta gazdag adomanyaival es kozpontta fejlesztette, amelyet Bonfini meg szaz ev mulva is „excellentissimum monasterium"-nak emleget. Itt volt a palosok rendi studiuma, foiskolaja, ahol a klerikusokat latin beszedre (ad honestam latinitatem) es a het szabad muveszetre t a nitottak. Minden bizonnyal ennek a monostornak a konyvtara es konyvmasolo m u -helye az elsok kozott lehetett. E r r e mutat, hogy harom evtizeddel az alapitas utan, amikor tizenhatan innen indultak el Lengyelorszagba, a czenstochowai monostor alapitasara, elso utjukra a legsziiksegesebb konyveket is innen vittek magukkal, Ezek koziil egy diszesen kiallitott szentirast napjainkig Czenstochowaban oriztek.^
A Pest megyei kolostorok kozott azonban a legnagyobb, a kozepkor legjelen-tosebb magyar cisztercita monostora, a Pilisszentkereszt kozeleben epiilt pilisi apdtsdg volt, amelyet 1184-ben I I I . Bela alapitott. Ezt 1242-ben a tatarok, 1526-ban pedig a torokok pusztitottak el. Igy e jelentos kozepkori kulturkozpont konyveirol nagyon keves emlekiink maradt.*^
Egykoru iratbol tudjuk, hogy 1388-ban K o n r a d pilisi apat Belharomkutra (ma Belapatfalva) egy birtokperben taniikent szerzeteseket, koztuk egy ugyancsak K o n r a d nevu konyvmasolo (scriba, scriptor) papot kiildott. A r r o l is tudunk, hogy a konyv-masoloknak a pilisi monostorban a templom nyugati felevel erintkezo kaptalanhaz mellett volt a miihelyiik (stuba scriptoria, iro-szoba).' Mindezt kiegeszithetjiik az egesz magyar kozepkornak egy egyediilallo emlekevel, a monostor konyvtaranak f e l irataval. A miincheni Bayerische Staatshibliothek egyik latin kodexenek iroja, f e l -tehetoen cisztercita szerzetes, a k i vegigjart nehany horvatorszagi, ausztriai es dunan-tiili kolostort, tobbek kozott eljutott a szekszardi bences apatsagba es a pilisi ciszter-cita monostorba is. Utazasa soran jegyzeteket keszitett es lemasolta a szamara erde-kes feliratokat, kodex-idezeteket, megjelolve sajat titkos irasaval, a lelohelyet is.^ Igy orokitette meg 1505-ben a pilisi apatsag konyvtarszobajanak (libraria) feliratat, mely magyar vonatkozasban a legregibb es egyetlen ilyen emlekiink. A felirat teljes szove-get itt kozoljiik:
A d librariam
Hec sunt in cella, doctorum grata libella Qui stillant mella, radiant pariter quasi bella.
Hue aties mentis, diuertatur sapientis
Non ea dans ventris, sed eis herens documentis.
Intus librorum quisquis quemque capit horum.
Versus ut iste sonat, quae cepit pariter reponat.
L i b r u m quem apperis, hunc claudere ne pigriteris Pro del laude, librum apperi postea claude.
A rudibus sordide, libri tractantur ubique Sed noscens litteras, tractat eas velut margaritas.
Quis sibi concedi vult librum, vel bene credi, Noster hoc ordo sonat, mox alium ipse reponat.
Qui valeat tantum, vel certe plus aliquantum.
Spe defraudatur, alias quaecumque precatur. : E x Pelisio ungar. 1505.^
A kovetkezo, egyben utolso pilisi konyves adatunk mar a torokok pusztitasarol szol. A z also-ausztriai heiligenkreuzi apatsag (innen indultak az elso szerzetesek egy-kor a pilisi monostorok alapitasara), ma is erintetleniil alio konyvtaranak egyik ko-dexeben egy menekiilo pilisi barat, „frater Georgius Pelisiensis professus" bejegyezte az 1526. szeptembereben Pilisen vegbement esemenyeket. A torokok Budarol jovet feldultak a monostort, egy szerzetest megegettek. Frater Georgius az utolso apattal, Normann Janossal egyiitt menekiilt. Templomi ertekeken kiviil Janos apat az o k i r a -tokat, frater Georgius pedig egy konyvet, a breviariumat vitte magaval.^o
A tobbi Pest megyei monostorrol alig van kdzelebbi adatunk. Ezek nagy reszeben ket-harom szerzetes vegezhetett lelkipasztori munkat, vezethette a plebaniat.
Szamukra az anyamonostor gondoskodott a sziikseges konyvekrol, misekonyvrol, szertartasi es evangeliumos konyvrol. Ugyanezt kell feltetelezniink azokrol a plebaniakrol is, amelyek valamely konyvmasolasrol nevezetes kolostornak birtokahoz t a r -toztak. Igy a nyulakszigeti domonkos apacak Telki, Tinnye, Tapiosiily, Tapioszecso, Pomaz, Piliscsaba, Tapiosag es Taksony, az obudai klarisszak Cegled, Cegledbercel, Pilisborosjeno es reszben Tinnye kegyurai voltak. Abony viszont a Czeh- es Festetichkodex egykori tulajdonosanak, Kanizsai Paine Magyar Benignanak birtokaihoz t a r -tozott.' I
A kozepkori konyvkultura nyomait Pest megye egyik legfontosabb varosaban, Vacott is megtalaljuk. A piispoki kaptalan 1406. Julius 20-an kelt leveleben peldaul elismerte, hogy mindazok az oklevelek, konyvek es egyeb j a v a k („quam libri, seu alia quecumque ornamenta in duobus scriniis ibidem habita..."), amelyek a torok tamadas veszelye elol a biztosabb fekvesu Esztergomba v i tettek es ott oriztettek, Janos esztergomi ersek es az esztergomi kaptalan altal hianytalanul visszaadattak.
Hogy a ket ladaban (szekrenyben) milyen mennyisegu konyv lehetett, nem tudjuk. ^-A kozepkor legelejerol a pannonhalmi apatsagnak, a kozepkor masodik felebol pedig a veszpremi es pozsonyi kaptalannak konyvtarjegyzeket ismerjiik. Feltetelezhetjiik, hogy a vaci kaptalan konyvtara nem sokkal maradhatott el mogottiik. A veszpremi kaptalan konyvjegyzekebol meg azt is megtudjuk, hogy az V. Kelemen papa altal osszefoglaltatott dekretum-gyiijtemeny masolatat a vaci egyhaznak ajandekoztak:
„... A Clementindt nem taldltuk, s azt mondjdk, hogy bibornok ur idejeben adtdk a vdci egyhdznak.. ."^^ 1423-b61 van adatunk a vaci scriptorium, konyvmasolo muhely miikodesere is, amely a kaptalani iskolaval kapcsolatban miikodhetett. Itt irta es illuminalta az otvos ceh szerkonyvet Janos mester („Scripsi iohannes in Wacia 1423.") es ezt a kodexet vasarolta meg ket esztendovel kesobb, 1425ben, mar a scriptor h a lala utan Giesperger Henrik, amint azt az elso kotestabla belsejenek jegyzete t a n u -sitja: „Anno Domini millesimo quadrigentesimo vicesimo quinto henricus giesperger
comparauit hunc librum ad honorem beati eligii episcopi scriptum in wacia per jo-hannem felicis memorie illuminatorem episcopi waciensis." A szep kodex ma az Orszagos Szechenyi K o n y v t a r tulajdonaban van.^'*
A piispoki varos konyvkultiirajanak legfenyesebb korszakat azonban minden bizonnyal Bdthori Miklosnak, a humanista piispoknek, Matyas kiraly anyai nagy-batyjanak es baratjanak ideje (1474—1506) jelentette. A piispok a bolognai es paduai egyetemeken tanult; Galeotto Marzionak volt a tanitvanya es lakotarsa („discipulus et contubernalis"). Tagja volt Matyas kiraly neo-platonista filozofus korenek. Kesobb piispoki varosat, Buda es Visegrad mintajara, humanista kozpontta fejlesztette. A d a -tunk van arrol, hogy a kaptalani iskolat foiskolava, gymnasium-ma bovitette, ahol a kor szellemenek megfeleloen az osszes tudomanyokat tanitottak. A kiralyi konyvma-solomiihely mintajara 6 is foglalkoztatott masolokat, akik konyvtarat gyarapitottak.
153
Konyveibol csupan egyetlen darabot, egy Bathori-cimerrel diszitett Cicero-kodexet (Quaestiones ad Brutum) ismeriink, amely ma az Orszagos Szechenyi K o n y v t a r t u l a j -donaban van. Konyvszereteterol egyik anekdotajaban megemlekezik Galeotto is, a k i a Matyas kiraly jeles cselekedeteirol irt munkajaban igyekszik az egy idore kegy-vesztett Bathori Miklost a kiralynal beajanlani. E r r e az igyekezetere v a i l az a meg-jegyzese is, hogy az irasra voltakepen Bathori nogatta ot, nehogy a nagy fejedelem tettei feledesbe menjenek. Talan azert is akarta a kiralyt emlekeztetni egy igazi h u -manistahoz illo esetre, amikor is maga Matyas vedte meg a tanacsteremben Cicero konyvevel megjeleno es ott is olvasgato piispokot a csufolkodo magyar fourakkal szemben. Galeotto Bathorit is igazi humanistanak rajzolja, a k i ekes ciceroi eloadassal beszelt latinul. Olasz muveszek keze altal ekesitett hazaban jeles tudosokat latott vendegiil es a kerti setakra, a varos kornyeki szolosdombokra is magaval vitte egy-egy konyvet, hogy olvasassal vagy tudos vitatkozassal kellemesen tolthesse idejet.
Sirfelirata teologiai es jogi kesziiltsegenek. klasszikus nyelvtudasanak hangoztatasan k i v i i l homalyosan celzast tesz egy elveszett verses torteneti m u n k a j a r a is („Historias omnes celebravit carmina i-ates .. J").^'^
1526-t61 — mint mar a pilisi emlekeknel lattuk — a kozepkori magasfoku kolostori-kaptalani es a viragzo vilagi litteratori-humanista konyvkultura emlekeit Pest megyeben vegleg eltiintette a torok pusztitas. A kovetkezo masfel evszazadban a miiveltsegi hagyomanyok folytatoit a kiilfoldi egyetemek hallgatoi kozott kell k e resniink. A X V . szazad utolso evtizedeitol foleg a krakkoi egyetemen talalunk n a -gyobb szamban Pest megyei diakokat. 1493-ban Nagykorosi Mate (Matheus de Nagy-keres) es Czegledi Bdlint, 1494 es 1500 kozott Vacrol Gyorgy fia Fiilbp es Czegledi Istvdn, 1499-ben Kistarcsay Domonkos (Dominicus Kystarchay), 1510-ben Henrik fia Baldzs Kosdrol. Szegedi Gyorgy vaci kanonok, 1511-ben Lorinc fia Albert Cegledrol, a vaci egyhazmegye papja es Cegledi Gyorgy, 1513-ban Cegledi Benedek, Cegledi Jdnos es Cegledi Mdte, 1534-ben Didky (Dyaky) Jdnos Izbegrol (Izbeegh), 1539-ben Szalay (Zalay) Ldszld Fotrol (Footh), 1553 es 1558 kozott pedig ismet egy Cegledi Ferenc latogatja a krakkoi egyetemet.^^ A becsi egyetemen talaljuk 1503-ban Vdci Baldzst, 1512-ben Waiwoda Gydrgyot Soltrol es 1535-ben Sapharick Jdnos nemes-embert Verocerol.''^ A szazad masodik feleben, 1553 es 1591 kozott ot cegledi es egy vaci szarmazasu diak latogatja a wittembergi egyetemet. A heidelbergit pedig 1590-ben Czegledi JdnosA felsorolt nevek es helyek mogott humanizmusbol a reforma-cioba tovabbhalado miiveltseg kepviseloit kell keresnunk. Mindenesetre a Pest megyei muveltseg alakulasaban figyelemre melto mozzanat a cegledi szarmazasuak f e l -tunoen nagy szama. A Dozsa felkeles Lorinc papjatol (1514), a lutheri tanokat hirdeto
Balazs papon es Szegedi K i s Istvanon (egykor wittembergi diak, 1546-t61 ket evig cegledi predikator) keresztiil kovethetjiik a nyomokat, amelyek arrol tanuskodnak, hogy Cegled a torok uralom alatt is gocpont lehetett.''* A kiilfoldi egyetemek diakjai azutan itthon tanito- vagy predikatorkent terjesztettek az uj tanitast orszagszerte, hordoztak magukkal a bibliat, az enekeskonyvet (gradualt), a szentirasi magyarazatokat (libri explanatorii) a predikacios konyveket (postillae), az egyre szaporodo v i t a -iratokat (contorversiae), de ugyanakkor a becsi, krakkoi, wittembergi egyetem tana-rainak, ifjiisaganak konyvtarainkban itt-ott ma is felbukkano muveit, alkalmi verseit, vizsgateteleit, roplapjait is.
A reformacio tanainak igazi Pest megyei fellegvara azonban a X V I . szazad v e -getol Nagykoros volt, ahol a torok idok alatt is miikodott az iskola. Ennek elso kony-ves adatairol a X V I I . szazad legelejen ertesiiliink. A szam.adasokban szo esik a Geleji-Katona-fele oreg Gradual kotteteserol. Ezt az erdelyi fejedelem, I . Rakoczi
Gyorgy nyomatta k i 1636-ban Gyulafehervarott ketszaz peldanyban, es sajat koltsegen terjesztette a nagy reformatus intezmenyek kozott. Igy jutottak el peldanyai Nagy-korosre is. A szamadasok szerint 1637-ben 53 ft 75 denart fizetnek a Gradual pelda^
nyainak kottetesere a sarospataki kompaktornak. 1643-ban azutan ez a l l a szamada-sokban „Az mely konyvet a fejedelem kiildott azt csindltattak be s az gradualt kbnyv-csindloval 3 frt. Ugyan azokra a konyvekre bort vettiink 35 d." Hat evvel kesobb, 1649-ben: „0tv6s Gergelynek az gradual csinydltatdsdert fizettunk 80 d." Ugyancsak megbecsiiltek azt a diszkoteses, otvdsmunkaval ellatott csatos peldanyt, amelyet a korosi kollegium konyvtara ma is hiven oriz a fejedelem irasaval dedikalva: „Geor-gius Rakoczy mpria. Non est currentis neque volentis, sed miserentis Dei. Korosi ecclesiae."''^
A nagykorosi reformatus gimnazium konyvtaranak fobb torteneti adatai egyeb-kent a kovetkezok: 1695-ben a gyori reformatus gimnazium ide helyezi letetbe konyv-tarat. 1712-b61 valo az elso konyvjegyzek (Series librorum coetus scholastici Ecclesiae Korosiensis taliter redacta Rect. Scholae Samuelis Dabi Anno Domini 1712), mely 105 konyvcime kozott kilenc magyart tartalmaz. 1751-t61 a kuratorok szamadasai arrol tanuskodnak, hogy evenkent bizonyos osszeggel az egyhaz tamogatta az iskolai konyv-tarat.^' 1792. januar 18-an beirt tetel szerint a diakok szamara ujsagokert 11 forintot fizettek k i . A X I X . szazad folyaman rohamosan novekszik a konyvallomany, foleg l e l -keszek, tanarok hagyatekabol es jelentos adomanyokbol. A z ajandekozok kozott sze-repel Teleki Ldszld, Balla Antal, Teleki Sdmuel, Szildgyi Ferenc, Toldy Ferenc, Nagy Ivdn, Jokai M6r neve. 1839 juniusaban 68 forintert allvanyokat csinaltatnak. 1842-b6l valo a konyvtar legregibb szabalyzata. 1862-ben az iskola bovitesevel uj helyisegbe koltdztetik a majdnem tizezer kotetes allomanyt. 1863-161 a pesti Tudos Tarsasag rendszeresen megkiildi kiadvanyait (amiben talan resze volt az iskola egykori tana-ranak, Arany Jdnosnak is). Ebben az idoben a magyar bibliografia es konyvtartudo-many ket nagy littorojet talaljuk a nagykorosi konyvtar elen; Szabo Kdrolyt (1855—
186()), a bibliografust es Szildgyi Sdndort (1860—1867), a pesti egyetemi konyvtar k e -sobbi igazgatojat. 1895-ben a konyvtar allomanya a tizennyolcezer fole emelkedett.
A nagykorosi konyvtar tortenete a konyvkulturanak egy uj peri6dusa, a torok utani korszakba vezet at, melyet a Habsburg-uralom mdvelodespolitikaja, majd az egyre inkabb ervenyre jut6 magyar fiiggetlensegi torekvesek hataroznak meg. A konyvtarak kialakulasaban is szerepe volt ennek az ellentetes eroparnak.
A sajatosan idegen osztrak barokk vonasait ismerjiik fel a X V I I I . szazad foiiri kastelyainak fenyes konyvtartermeiben, ahol a gazdag faragasu polcokon, szek-renyekben egy forma aranyos kotesekben sorakoznak a tulajdonos koronas exlibrisze-vel ellatott kotetek. Ezek a gyiijtemenyek reszint a nagymCiexlibrisze-veltsegii fourak gyiijto-szenvedelyet voltak hivatva kielegiteni, reszint pedig a pompazd palotak fenyet emel-tek. Ezeknek a konyvtaraknak legjellegzetesebb hazai peldai azonban nem esnek Pest megye teriiletere. Nemi izelitot adnak Althann Frigyes biborosnak, a Habsbur-gok napolyi alkiralyanak, kesobb vaci piispoknek konyvei. Felszaz darabot elegans voros borbe kotve, olasz izlessel gazdagon aranyozva es a biboros cimerevel diszitve, a vaci piispoki konyvtar oriz. Ilyen lehetett Migazzi biboros gazdag gyiijtemenye,''^
amelyet tulajdonosa Vacrol tavozva Gyulafehervarra adott el Batthyany Ignacnak.
Teljesen nyoma veszett a godolloi Grassalkovich-kastely kbnyvtdrdnak, ahol pedig a nagy mupartolo Antal grof, Migazzi baratja ugyancsak iigyelt kastelya fenyere es a konyvek szamara megfelelo teremrol is gondoskodott.^'''
Az idegen izlesu X V I I I . szazadi konyvtar hianyaert karpotol benniinket a nemzeti ontudat ebredese es erosodese nyoman kialakitott masik barokk
konyvtar-155
tipusnak legszebb magyar peldaja. A legnevesebb magyar konyvgyiijto csalad, a Rddayak Pest megyeben, Pecelen rendeztek be gyujtemenyiiket. A hatalmas konyvtar alapitojarol, Pdlrol, Rakoczi Ferenc titkos kancellarjarol a halotti bucsuztato is k i -emeli, hogy „Kedvesebb mulatsdgot a konyvek olvasdsdndl nem szeretett. Kivdlt-kepen valid indulattal mds magyar emberek felett viseltetett a mi sziiletett nyelviin-kon irott kbnyvekhez, melyeket sok koltseggel es szorgalmatossdggal a ket orszdgban felkerestetett es magdhoz gyiijtdtt."-'' E s ami az apanal megnyugvast, vigasztalast es bizonyos ertelemben meg barokk loiiri kedvtelest jelentett, az a fianal, Gedeonndl a legmagasabb szinvonalu nemesi muveltseg mellett a nemzeti kultura tudatos szolga-latat celozta. Elobb Erdelyben ozvegy papnek hagyatekabol, a kolozsvari kompaktor boltjabol, az otvenes evekben Bod Peter segitsegevel, majd Sarospatak kornyeken, Pesten, Pozsonyban es Becsben, egy sereg pap, tanar, diak segitsegevel a regi magyar konyvek gyujtesere torekedett. Anyagiakat nem kimelve vallalta az aldozatot a r v e reseken sokszor a vagyonosabb arisztokratak vagy akar a csaszari bibliotheka a r a j a n
tipusnak legszebb magyar peldaja. A legnevesebb magyar konyvgyiijto csalad, a Rddayak Pest megyeben, Pecelen rendeztek be gyujtemenyiiket. A hatalmas konyvtar alapitojarol, Pdlrol, Rakoczi Ferenc titkos kancellarjarol a halotti bucsuztato is k i -emeli, hogy „Kedvesebb mulatsdgot a konyvek olvasdsdndl nem szeretett. Kivdlt-kepen valid indulattal mds magyar emberek felett viseltetett a mi sziiletett nyelviin-kon irott kbnyvekhez, melyeket sok koltseggel es szorgalmatossdggal a ket orszdgban felkerestetett es magdhoz gyiijtdtt."-'' E s ami az apanal megnyugvast, vigasztalast es bizonyos ertelemben meg barokk loiiri kedvtelest jelentett, az a fianal, Gedeonndl a legmagasabb szinvonalu nemesi muveltseg mellett a nemzeti kultura tudatos szolga-latat celozta. Elobb Erdelyben ozvegy papnek hagyatekabol, a kolozsvari kompaktor boltjabol, az otvenes evekben Bod Peter segitsegevel, majd Sarospatak kornyeken, Pesten, Pozsonyban es Becsben, egy sereg pap, tanar, diak segitsegevel a regi magyar konyvek gyujtesere torekedett. Anyagiakat nem kimelve vallalta az aldozatot a r v e reseken sokszor a vagyonosabb arisztokratak vagy akar a csaszari bibliotheka a r a j a n