Kimi-iviar,
3. A Nagykorosi Konzervgyar konyvtara
A varos legnagyobb iizeme a konzervgyar. Napjainkban tobb, mint 3 000 a l l a n -do munkast foglalkoztat. Az iizem allamositasa idejen 100—200 kotet volt a szakszer-vezeti konyvtai^ allomanya. Nagy multra tehat a konyvtar nem tekinthet vissz^, azonban fejlodese feltetlenul figyelemremelto. A konyveket evekig az iizemi bizott-sag, illetve az altala megbizott tarsadalmi munkas konyvtaros kezelte. Ezek a konyv-tarosok szinte evenkent valtottak egymast.
A konyvallomany gyorsan novekszik. E v i 5—6 000 forintot forditanak e celra.
1961-ben Kovdcs Ida nyugdijas tanart biztak meg a konyvtar vezetesevel, aki nagy lelkesedessel es hozzaertessel feldolgozta az ekkor mar ket es felezerre gyarapodott allomanyt. Megindult a rendszeres kolcsonzes is. 1963-ban Torma Pdl tanar lett az iizem oktatasi es muvelodesi felelose, s a konyvtar kezelesere is megbizast kapott.
A konyvtar uj helyisegbe koltozott, az evi konyvbeszerzes 9 000 F t - r a emelkedett, bevezettek a szabadpolcos kolcsonzesi rendszert. A z iizem kozponti telepen elhelye-zett konyvtarnak harom helyen van fiokja, tobbek kozott a vallalat iidiilojeben is.
Az allomany ma csaknem harom es felezer, tehat joval meghaladja az egy uzemi dolgozora juto egy konyv atlagot.
S Z A K S Z E R V E Z E T I
E S E G Y E B K O N Y V T A R A K
M a t e G y o r g y :
A S Z A K S Z E R V E Z E T I K O N Y V T A R A K H A L O Z A T A N A K K I A L A K U L A S A
A tanacsi konyvtarak mellett Pest megye konyvtariigyeben szakszervezeti konyvtarak is jelentos helyet foglalnak el. A z a teny, hogy a megye kozmuvelodesi olvasoinak csaknem negyedresze (1963-ban 22" o) szakszervezeti konyvtar olvasoja, vilagosan mutatja jelentosegiiket.
A felszabadulas utan, a miivelodes jelentoseget felismerve, a Pest megyei iizemek es intezmenyek szakszervezetei is arra torekedtek, hogy letrehozzak konyv-taraikat. Pest megyeben kulonosen a M E D O S Z , az E D O S Z , a vasas, a t e x t i l - es a postasszakszervezet konyvtarai fejlodtek szepen. Orszagos kozponti konyvtaraik is sokban hozzajarultak ehhez. A M E D O S Z kozponti konyvtara pi. kezelesi utmutato-val, tanfolyamokkal segitette konyvtarosait.
A magasabb szinvonalu konyvtari munka kialakulasanak azonban gatat vetett a szakszervezeti konyvtarosok szakmai kepzetlensege, az ebbol folyo rendszertelen konyX^beszerzes, a szakszeru feldolgozas es altalaban az egyseges elveken nyugvo miikodes es a szakmai feliigyelet hianya. E z a koriJlmeny Pest megyeben sok konyv-tar elsorvadasahoz, vagy egyenesen a megsziinesehez vezetett. A kulonfele szakmak-hoz tartozo konyvtarakat a budapesti kozpontok, megfelelo szemelyzet hianyaban, keptelenck voltak szakszeriien iranyitani. Maguknak a szakszervezeteknek mankenti iranyitasa ugyancsak nehezseget okozott. Eppen ezert a kiilonbozo szak-szervezetek egyseges iranyitasa celjabol letrehoztak a Szakszak-szervezetek Pest megyei Tanacsat. Ennek kereteben 1959-ben alakult meg Pest megyeben a kozponti konyvtar, amely mar a tevekenysege kezdeten a szakszervezeti munka tobbi agazata szamara is peldamutato, uttoro jellegu szakmakozi munkaba fogott. A szakszervezeti konyv-tari halozat kialakulasaban nagy jelentosegii volt a leteti rendszer bevezetese. A re--gebben onalloan gyarapito kis konyvtarak — a keves uj konyv miatt — nem nagyon tudtak fenntartani az olvasok erdeklodeset, nem szolva arrol, hogy a kepzetlen tarsa-dalmi munkas konyvtarosok nem is tudtak kello szinvonalon gyarapitani. Ezert a kozponti konyvtar atvette a kisKonyvtarak allomanyat, leltarozta es megfelelo elosz-tasban liji'a a konyvtarakhoz juttatta, de most mar letetkent, s a tovabbiakban koz-pontilag latja el konyvekkel a leteti konyvtarakat.
A halozati kozpont oteves mukodese soran sok nehez feladatot sikerrel oldott meg. 120 kiilonbozo szakszervezethez tartozo konyvtar kb. 150 000 kotetnyi allomanyat vette leltarba es osztotta szet lijra. A z elso szakszervezet, amelynek konyvtarai a haldzatba keriiltek, az Egeszsegiigyi Dolgozok Szakszervezete volt. A folyamat ot evig tartott es utolsokent 1964-ben az E D O S Z es a postasok szakszervezetenek konyvtarait vonta iranyitasa ala. E ket utobbinak ugyanis mar az otvenes evektol kezdve a megyeben jol mukodo kozponti konyvtara volt.
\
A konyvtarak halozatba vonasa nem ment si'man. Nem egy iizem kepviseloje fel tette a sajat maguk teremtette kis konyvtarak onallosagat es ugy velte, hogy a megyei iranyitas ala helyezett konyvtar mar nem az ovek, s ha atadtak is, tobbnyire nem torodtek mukodesevel. A felujitott allomanyu, jobban ellatott konyvtarak azon-ban bebizonyitottak a kozponti ellatas eletrevalosagat.
Megalakulasa 6ta a kozponti konyvtar osszehangolja a halozathoz tartozo onallo (tehat nem leteti, hanem sajat allomannyal rendelkezo) konyvtarak konyvbeszerzesi es fejlesztesi terveit, segitseget nyujt koltsegvetesek elkesziteseben. E v r o l evre egyre nagyobb kozponti hitelkerettel gazdalkodik. 1960-ban meg csak 98 ezer, 1964-ben mar 220 ezer forintert vasaroltak konyveket. A z idokozben kiadott rendelkezes ertelmeben, a leteti ellatasban reszesiilo iizemek dolgozonkent 5,— Ft-os hozzajarulas'al novelik a konyvbeszerzesi keretet. Megjegyezziik azonban, hogy ezt a hozzajarulast nem minden iizem folyositja.
Gondoskodik a kozponti konyvtar a tarsadalmi munkas konyvtarosok kepze-serol. Eddig ot alkalommal rendezett egyhetes tanfolyamot es 120 konyvtaros resze-sult alapfoku kepzesben. Igazodva az allami kepzes egyseges rendszerehez, a tovabb-kepzesben reszesiilo konyvtarosok a megyei konyvtar tovabbkepzo eloadassorozatain vesznek reszt.
A z S Z M T megyei konyvtar az elszigetelten alio, rendszerteleniil miikodo konyv-tarakbol nehany ev alatt szilard halozatot teremtett. Sok faradozasba keriilt, hogy a minden tiszteletdij nelkiil dolgozo, joreszt kepzetlen konyvtarosok folyamatos es pontos statisztikai nyilvantartast vezessenek az olvasokrol es a forgalomrol, s ezt tovabbitsak a kozponti konyvtarnak. Ime nehany adat: 1960-ban, a kozponti konyvtar mukodesenek elso teljes eveben, Pest megyeben 80 onallo szakszervezeti konyvtar es 40 leteti konyvtar volt. Ezek egyiitt 144 000 kotet konyvvel rendelkeztek, 17 000 olva-sojuk 150 000 kotet konyvet kolcsonzott. 1964-ben az onallo konyvtarak szama 50, a leteti k5nyvtarake mar 131 volt. A kozel 200 000-es allomanyukbol 22 000 olvasojuknak majdnem 300 000 kotet konyvet kolcsonoztek, negy ev alatt tehat olvssoik szamat kozel egyharmadaval, forgalmukat pedig ketszeresere emeltek.
A kozponti konyvtar allomanyat tobbfele modon tart j a nyilvan. Vezet csoportos es egyedi leltarkonyvet, leteti kartotek-nyilvantartast, szak-, betiirendes- es sorozati katalogust, valamint sommas raktari nyilvantartast. Munkajat megneheziti, hogy helyhiannyal kiizd. Reszben ezert, reszben Vac kornyeke szakszervezeti konyvtarai-nak jobb ellatasa erdekeben, 1964-ben Vacott korzeti konyvtarat szervezett. Masodik korzeti konyvtarat Cegleden allitja fel. Egyebkent az egesz szakszervezeti halozat leg-nagyobb gyengesege elhelyezeseben mutatkozik, a 185 konyvtar k5ziil mind5ssze csak 29 rendelkezik onallo helyiseggel.
A z S Z M T Kdzponti K o n y v t a r a a konyvtari munka minden agazataban egyiitt-mukodik az allami konyvtarhalozattal. A szakszervezeti konyvtarosok reszt vesznek a Pest megyei Konyvtarak Modszertani Tanacsanak munkajaban, osszehangoljak propagandamunkajukat az allami halozattal. Tobb helyen megsziintettek a felesleges konyvtarakat, kozosen letesitettek iijakat. P I . a Nagymarosi Kozsegi K o n y v t a r egyik fiokkonyvtara konyvallomanyat a szakszervezeti korzeti konyvtar adja letetkent.
Vacott a Dunai Cementmu lakotelepenek konyvtarat is a varossal kozosen tartja fenn. A z allomanyt es a tiszteletdijat a Szakszervezetek Pest megyei Tanacsa adja, a helyiseget es a berendezest pedig a varos.
Mar az eddigiekbol is kitiinik az S Z M T Kozponti Konyvtaranak kettos feladat-kore: egyreszt szakmai, modszertani szempontbol iranyitja a megye valamennyi szak-szervezeti konyvtarat, masreszt a kisebb iizemek, intezmenyek stb. szakszak-szervezeti konyvtarait leteti konyvanyaggal latja el. Iranyito munlcaja ketlepcsos, reszben koz-128
vetleniil foglalkozik a konyvtarakkal, reszben a k5rzeti konyvtarak utjan. M u n k a j a -rol tajekoztatja a konyvtarakat fenntarto alapszerveket, valamint az illetekes szak-szervezet megyei bizottsagat.
A szakszervezeti konyvtarak fejlodesenek mai fokan altalanos torekves, hogy fokozzak az egyiittmukodest az iizemek vallalati szakkonyvtaraival. Ezen a teren a Pest megyei szakszervezeti konyvtarak jelentos eredmenyeket ertek el. A Nagy-korosi Konzervgyar kivetelevel minden iizemben megvalositottak, hogy egy kezben legyen a muszaki es szakszervezeti konyvtar. A szakszervezeti konyvtarat altalaban a muszaki konyvtar konyvtarosa kezeli.
A megyeben mindossze huszonot tiszteletdijas konyvtaros van. A munka dan-darjat a lelkes, 146 fobol alio tarsadalmi munkas konyvtarosgarda vegzi. Munkajuk
— nehol kiiszkodesiik — minden elismerest megerdemel.
M a t e G y o r g y :
A C S E P E L A U T O G Y A R K O N Y V T A R A I
A muszaki konyvtar
A muszaki konyvtar a 62 100/962. K G M sz. rendelet ertelmeben, kibovitett feladatokkal, mint a Csepel Autogyar muszaki tajekoztatasi szerve mukodik. F e l -adata a gyar dolgozoinak szakirodalommal valo ellatasa, valamint a gyar termelesi es fejlesztesi celkituzeseihez, elozetes 6s folyamatos, szakirodalmi tajekoztatas n y u j -tasa.
Munkajat, mint a gyar szerves resze, annak termelesi es fejlesztesi feladataihoz kapcsolodva vegzi. Kozvetlen felettes hatosaga a Csepel Autogyar fomernoke. Halozati kozpontja a K G M Muszaki Tudomanyos Tajekoztato Intezet.
A konyvtar a Csepel Autogyar igazgatosagi epiiletenek alagsoraban van elhe-l5^ezve, mintegy 110 m^-nyi alapteriiletet kitevo, negy helyisegben. A rendelkezesre alio, viszonylag kis alapteriilet kiilon raktarhelyiseg letesiteset nem tette lehetove, ezert az allomany teljes egeszet szabadpolcokon helyeztek el. Kiilon olvasoterme nines, helyisegeiben kb. nyolc szemely reszere tud helyben-olvasasra lehetoseget
nyiijtani.
A konyvtar vezetoje Hegyi Ndndor. A letszam tovabbi megoszlasa — a konyv-tarvezeto helyettesen kiviil —: ket konyvtaros, ket miiszaki lordito, harom gepironS, egy konyvtari adminisztrator es egy hivatalseged.
A konyvtarat 1950-ben letesitettek, a gyarral majdnem egyidoben. M a r 1950-ben „A Muszaki K o n y v t a r Ertesitoje" cimmel onallo kiadvanya volt. E16-szor 1953-ban vett reszt az iizemi muszaki konyvtarak kozott inditott versenyben, 6s elso helyezest ert el. A muszaki konyvtarak kozott inditott valamennyi versenyben reszt vett es helyezest mindig, tobb alkalommal pedig elso helyezest ert el. Vezetoje 1955ben miniszteri elismerest, majd 1963ban „Szocialista kulturaert" kitiinteto j e l -venyt kapott; 1964-t61 a Magyar Konyvtarosok Szabo E r v i n Korenek vezetosegi tagja,
A konyvtar mar indulasatol kezdve a szorosan vett konyvtari munkan k i v i i l foglalkozott miiszaki tajekoztato tevekenyseggel. Vezetoje reszt vett a mar elobb e m l i -tett KGM-rendelet elokesziteseben is. A szakirodalmi tajekoztatas hatekonyabba tetele erdekeben alakitottak meg 1962-ben a „dokumentaci6s brigadot", mely az orszag elso ilyen jellegu brigadja volt. A brigadhoz a konyvtar dolgozoin kiviil gyari mer-nokok es a szakszervezeti konyvtar vezetoje tartozik. A muszaki termelesi es fejlesz-tesi feladatokon k i v u l orszagos konyvtari feladatokat is megold. A munkacsoport 1963-ban szocialista, majd 1964-ben jelvenyes szocialista brigdd lett.
A konyvtar allomanya, mint azt neve is mutatja, javareszt a miiszaki tudo-manyoklial foglalkozo dokumentumokbol (konyv, folyoirat, forditas, prospektusok stb.), kisebb reszben kozgazdasagtudomanyi konyvekbol es folyoiratokbol a l l . Terme-szetesen a reference munkahoz sziikseges altalanos muvek, mint pi. lexikonok, encik-131
lopediak stb. sem hianyoznak allomanyabol. A z allomany megoszlasa dokumentum-felesegek szerint az 1964. december 31-i allapot szerint a kovetkezo:
konyv 13 138 kotet folyoirat 1 732 „ szabadalmi leiras 171 db forditas 5 304 „ prospektus 5 223 „ egyeb dokumentum 309 „ Osszesen: 25 877 egyseg Ennek kb. 50%-a magyar nyelvu
20%-a nemet nyelvu 18%-a orosz nyelvu
• 10%-a angol nyelvu
2%-a egyeb nyelvu dokumentum
A konyvtar anyagat a kovetkezo katalogusok tarjak fel:
Betiirendes katalogus a konyvallomanyrol a szerzok szerint.
Szakkatalogus a konyvekrol, forditasokrol es szabadalmi leirasokrol.
Tdrgyszokatalogus a leforditott szakfolyoirat cikkekrol.
Koordindlt index a prospektus anyagarol.
A konyvtar Figyeloszolgdlat c. havi kiadvanya bibliografiat kozol a gyar f e l -adataihoz, tajekoztatast nyujt mas konyvtarak anyagarol es esetenkent a szakszer-vezeti konyvtarrol. A forditdsi szolgdlat a konyvtar idegennyelvu anyagarol keszit forditast. A z egyes termei<r<=i. fejlesztesi es uiitasi feladatok megoldasat hetenkent szetkiildott tdjekoztato lapokkal segiti. Kivansagra bibliografiakat allit ossze a konyvtar es a fontosabb feladatokhoz temadokumentaciot ad.
A konyvtar uj anyagat az igazgatosagi epiiletben es a muvelodesi hazban el he-lyezett tarlokon mutatja be. Evenkent tobbszor kiilonbozo temakbol kiallitasokat ke-szit, filmbemutatokat es eloadasokat tart. Az A l l a m i Konyvterjeszto Vallalattal kozo-sen minden evben miiszaki konyvnapokat rendez.
Nehdny statisztikai adat a konyvtdr munkdjdrdl.
Olvasott k o n y v t a r i egyseg
E v : L a t o g a t o k : db h e l y b e n o l v a s o : kolcsonzQ: h e l y b e n o l v a s o t t : k o l c s o n z o t t :
1962 9 012 4 328 33 642 21 698 1963* 2 636 1 002 19 537 17 032 1964 6 037 2 879 21 362 17 102
* l!)63ban i n d u l t meg h a t e k o n y a b b a n a s z a k i r o d a l o m t a j e k o z t a t a s , es ettol k e z d v e a d o k u -m e n t u -m o k a t j 6 r 6 s z t n e -m k o l c s o n k e n t , h a n e -m foto-masolatban v a g y forditasban a d t u k .
1962- ben 1963- ban 1964- ben 1962- ben 1963- ban 1964- ben
693 dokumentumbol kesziilt forditas 1 204
1 321
45 temabol 180 tajekoztato lapot kiildott k i . 134 „ 1 008
465 „ 15 939
Szakszervezeti konyvtar
A szakszervezeti konyvtar a megye legnagyobb uzemi szakszervezeti konyvtara.
A z iizem. feladatainak jobb ellatasa erdekeben — tarsadalmi munkas konyvta-rosok kezeleseben — gyaregysegenkent egy, osszesen het fiokkonyvtarat mukodtet.
Teriileti feladatai is vannak. Vegzi Szigethalom kozseg konyvtari ellatasat, ahol ezert kozsegi konyvtar nem is mukodik. Egyebkent a kornyekbeli kozsegek lakoi —
Reszlet a Csepel Auto szakszervezeti kdnyvtdrdbol
133
a k i k joreszt a Csepel Autogyar dolgozoi — korlatozas nelkiil igenybe vehetik szolgal-tatasait.
A konyvtar a szakszervezet altal fenntartott muvelodesi hazban van, es azzal szorosan egyiittmukodik. Kozvetlen felettes hatosaga a Csepel Autogyar szakszerve-zeti bizottsaga. Alapteriilete 112,1 m^, amelybol 94,5 m^ a szabadpolcos ter, 17,6
pedig a kiegeszito raktar es feldolgozo helyiseg. Berendezese korszerii, fern es f a kombinacioja vilagos, szines, derias. Terkikepzeset es berendezeset a konyvtar veze-toje tervezte es az autogyar lakatos- es asztalosiizeme keszitette. A gyaregysegi fiok-konyvtarak koziil ketto szabadpolcos, onallo helyiseggel rendelkezik.
A konyvtar 1951-ben letesiilt, nehany evvel a Csepel Autogyar letrejotte utan.
Tortenete tobbe-kevesbe az iizemi szakszervezeti konyvtarak „h6skoranak" jelleg-zetes vonasait tiikrozi. A z allami konyvtarakehoz viszonyitva igen magas a konyv-beszerzesre forditott osszeg, tobbszor valtozo, lelkes, de hozzaertessel alig-alig, kepesitessel egyaltalan nem rendelkezo konyvtaros, pontatlan feldolgozas, hianyos n y i l -vantartasok, tobbszori koltoztetes, szedett-vedett butorzat. A z olvasok gyarapodasa, igenyeik novekedese, a szakszervezeti konyvtarpolitika megerosodese a regiek f a r a -dozasait vegiil is gyumolcsozove tette. 1959-ben egyetemi vegzettsegii vezeto keriilt a konyvtar elere. Szinvonalassa valik a konyvtari munka, amelynek ezutan melto k e -retet ad az 1961-es korszeru elhelyezes. A z utobbi negy evben a konyvtar evenkent 50 ezer forintot forditott konyvbeszerzesre. Ezen feliil 1961-ben 70 ezer forint rend-kiviili keretet kapott. ( L . Munka, 1962. 3. sz. 29. 1. Hetvenezer forint c. cikk.) Ezek az osszegek nagyaranyu, tervszerix allomanygyarapitast tettek lehetove. A z otvenes evek otletszeru beszerzeseinek hianyait szinte maradek nelkiil potolhatta a konyvtar. E g y -ben a gondos revizio eredmenyekent folosleg, elavulas es elrongyolodas cimen tobb, mint 3 600 kotetes teherteteltol szabadult meg.
Mindezek utan a 20 ezer kotetes allomany 1964. december 31-en az alabbi kepet mutatja: Politikai, tarsadalomtudomanyi muvek 8%
Tudomanyos es ismeretterjeszto miivek 23%
Miiszaki (alap- es kozepfoku) muvek 47o
Szepirodalmi muvek 49%
Gyermek es ifjusagi miivek 16%
Osszesen 100%
Emlitesre melto a gyar partszervezetenek tobbszaz kotetes, politikai miiveket tartalmazo konyvtara, amely a muszaki konyvtartol — a sziikseglet szerint — m u -szaki konyveket kap letetbe.
A konyvtar a miivelodesi haz szakkoreinek (kepzomiiveszeti, szinjatszo stb.), a kornyeken lako kozepiskolasoknak, valamint a szomszedos iparitanulo-intezetek tanuloinak szakirodalmi igenyeit messzemenoen kielegiti. A tajekoztatast elosegito lexikonokbol, szotarakbol, antologiakbol, evkonyvekbol, cimtarakbol es kezikdny-vekbol jol osszevalogatott es allandoan gyarapitott gyujtemennyel rendelkezik.
A konyvtar jelentos mennyisegu hirlapot es folyoiratot jarat az alabbi targy-korokbol:
politikai 6 pld filozofiai 3 pld
ifjusagi es gyermek 4 „ nyelvtudomanyi 1 „
alkalmazott tudomanyok 7 „ irodalmi « „
kepes es szorakoztato 12 „ tarsadalomtiidomanyi 12 „
termeszettudomanyi 2 „ muveszeti 5 „
sport 3 „ altalanos jellegu 5 „
divat 2 „ osszesen: 70 pld
A lapok hasznalatara a baratsagos kornyezetben kenyelmes lehetoseg van.
Igenybeveteliik allandoan novekszik.
A konyvtar a szakkataloguson k i v i i l tema-kartotekokat szerkeszt a nevelesrol, es a gyar profiljanak megfelelo mijszaki irodalomrol, tortenelmi regenyekrol, litle-i'rasokrol. Heti 28 orat tart nyitva. Nyitvatartasi ideje a gyari miiszakokhoz igazodik.
A z altaldnos iskolasok heti 16 oraban latogathatjak. Napi atlagforgalma az utobbi ket evben 80—100 olvaso, de nagyforgalmii napokon 150—160-an is felkeresik.
A korabbi evek nagymerteku forgalomnovekedese utan az utobbi ket evben az olvasok es a forgalom nemi csokkenest mutat:
O l v a s o k s z a m a : L a t o g a t o k s z a m a : K o l c s o n z o t t kotetek s z . :
1962 2 689 28 900 53 380 1963 2 852 28 900 51 952 1964 2 741 28 867 51 082 A csokkenes egyik oka, hogy a konyvtar elerte a telitettsegi fokot. A forgal-masabb napokon mar nines elegendo iilohely a szabadpolcos reszben; a kiegeszito raktarban is megteltek a polcok. A nyitvatartasi idot letszamproblemak miatt nem lehet meghosszabbitani, a konyvtar bovitesere pedig a kozel jovoben gondolni sem lehet.
A konyvtar jelentos propagandatevekenyseget is folytat az irodalmi, kulturalis evfordulok alkalmabol, az autogyar es a miivelodesi haz tevekenysegevel kapcsolatban kiallitasokat rendez, irodalmi delutanokat, iroolvaso talalkozokat szervez. E z e -ken az utobbi negy evben a kovetkezo irok vettek reszt: Arato Pdl, Berkesi Andrds Jozsef Attiladijas, Bodndr Gyorgy, Budai Istvdn, Csepeli Szabo Bela Jozsef A t t i l a -dijas, Csoori Sdndor Jozsef Attila--dijas, Czine Mihdly, Devecseri Gdbor Kossuth--dijas, Fodor Andrds Jozsef Attiladijas, Gosztonyi Jdnos, Gyurko Ldszld, Kepes Geza J o -zsef Attila-dijas, Moricz Virdg, Salvatore Quasimodo Nobel-dijas, Revesz Tiber,
Szabo Gyorgy es Tornai Jozsef. — Egyeb szolgdltatdsai:
A gyar dolgozoinak telefonon ad felvilagositast, tajekoztatast. A gyar Feny-szdro c. hetilapjaban konyvismerteteseket kozol. A muvelodesi haz havonta megje-leno tajekoztatojaban kozreadja uj beszerzeseit. A muszaki konyvtar havonta meg-jeleno Figyeloszolgdlat c. kiadvanyaban kiilonfele temak konyv jegyzeket kozli. A ket altalanos iskola harom osztalyanak csoportos konyvtari foglalkozasokat tart. A szo-cialista brigadoknak, nobizottsagi es KISZ-csoportoknak konyvszemlet tart. Egyeni es csoportos olvasoterveket allit ossze.
A konyvtdr fejlodese a legfontosabb adatok tiikreben
K o n y v b e s z . K o n y v a l F o l y o R e n d e z K i a l l f t a s o k O l v a s o k L a t o g a t o k K o l c s o n -osszeg l o m a n y i r a t o k v 6 n y e k s z a m a : s z a m a : s z a m a : zott kot.
F t - b a n : k o t e t : s z a m a : s z a m a : s z a m a :
1951 60 000 2 000 — — — 300 1 000 3 000 1955 30 000 10 000 — — — 2 000 3 500 8 000 1960 44 000 12 692 19 14 5 1 879 10 600 19 753 1964 51 000 20 590 70 12 12 2 741 28 867 51 082 135
W a l l e s h a u s e n G y u l a :
A Z A G R A R T U D O M A N Y I E G Y E T E M K O N Y V T A R A
Fiatal intezmeny az Agrartudomanyi Egyetem: 1945-ben alakult a nepi hatalom elso nagyszabasu kulturalis letesitmenyel^ent, es az elmult 20 esztendo alatt nagyot fejlodott. Katedrain neves, Kossuth-dijas tudosok oktatnak, padjaiban tobb vilagresz fiataljait lathatjuk, konyvtara pedig — kozel 200 000 kotetevel — az orszag legnagyobb mezogazdasagi szakkonyvtarava nott.
Az orszag ujjaepitesenek kezdeti szakaban — erthetoen — a konyvtari fejlodes lassii volt. Az elet csak a haromeves terv idoszakaban pezsdiilt meg: jelentosebb allomanygyarapitasra csak ekkor keriilhetett sor. E z ido tajt mar orszagszerte lazas sietseggel igyekeztek konyvtaraink potolni az elmaradast, a gazdasagi fejlodesnek s a kulturalis forradalom kibontakozasanak megfeleloen. A nagy konyvtarfejlesztes ideje az 1948—1952-es evek voltak. Egyetemeink is ekkor nyitottak szelesre kapuikat a munkas es paraszt fiatalsag elott.
Nalunk nemi kesessel, 1953-ban, az egyetem atszervezese utan kovetkezett be 'jelentosebb fejlesztes. U j karokat hivtak eletre, de — igen helyesen — nem aproztak
el az ercket kisebb kari konyvtarak letesitesevel, hanem az eddigi Mezogazdasag-tudomanyi K a r konyvtarat fejlesztettek kozponti konyvtarra, s ieladatava tettek — a hallgatok igenyeinek kielegitese mellett — a tanszeki konyvtarak ellatasat is.
E konyvtar az egyetem alapitasakor igen csekely allomannyal indult, kb. 3 000 kotetet a Miiegyetem megszunt Mezogazdasagi Osztalyatol orokolte, es jelentosebb gyarapodasa csak a haromeves tervben kovetkezett be. A tervhitelbol tortent szer-zemenyezes mellett, 1949-ben csatoltak hozza a Mezogazdasagi Muzeum kb. 37 000 kotetes konyvtarat, s allomanya igy az ev vegere elerte a 45 988 kotetet. A kovetkezo evekben rohamosan gyarapodott tovabb: tobb, megsziint intezmeny konyvtarat j u t -tatta a miniszterium az egyetemnek. A hirtelen mennyisegi valtozas megteremtette ugj'-an az oktatas es kutatas irodalmi bazisat, de komoly gondokat is okozott, a konyv-tomeg megfelelo elhelyezese evekig megoldhatatlan volt. Az allomany koncentrala-sara csak 1955-ben, Godollon keriilt sor — a muzeum konyvtaranak kivetelevel, amellyel az Orszagos Mezogazdasagi Konyvtar alapjat vetettek meg.
A kotetszam rohamosan novekedett, ezert szemelyzet! teren is nehez volt k o -vetni: 1949-ig egy professzor igazgatasa alatt egyetlen fovel, 1952-ig harom fovel miikodott a konyvtar. E letszammal termeszetesen keptelenseg lett volna a kozponti konyvtar munkajat elvegezni, tehat mindenekelott a letszamot kellett novelni. E z meg is tortent: 1953ban a letszamot 28 fore emeltek. A novekedes nemcsak m e n n y i -segileg jelentos, hanem mino-segileg i s : az uj dolgozok kozott mar tobb, kepzett konyv-taros is volt, bar legtobben meg kello gyakorlat nelkiil, friss diplomaval zsebiikben leptek at a konyvtar kapujat.
Kedvezotlenebbiil alakult a konyvtar elhelyezese: az olvasotermen es a ket r a k -tari helyisegen k i v u l mindossze ket dolgozoszoba allt rendelkezesre. Nehany iroasz-talnak csak a raktari allvanyok kozott jutott hely, s a kolcsonzes is itt zajlott le.
A z 1954. ev ismet valtozast hozott: az egyetem sulypontja es a kozponti konyv-tar Godollore keriilt. Ezzel egyidoben levalt a Gepesitesi K a r es onallo Mezogazda-sagi Gepeszmernoki Foiskolakent folytatta mukodeset.
Godollon az olvasokat tagas kolcsonzohelyiseg es olvasoterem, az allomanyt pedig, reszben vasszerkezetu allvanyokkal felszerelt, ot emeletes raktarhelyiseg varta.
Munkahelyisegek azonban eleinte hianyoztak, s a dolgozok elhelyezeset csak a k o l -csonzoterem ketteosztasaval lehetett megoldani.
Mint mar fentebb emlitettiik, az allomany zome ot, joreszt megszunt vagy be-olvadt intezmeny onallo gyiijtemenyebol tevodott ossze. E konyvtomeget eloszor a regi jelzetek felhasznalasaval, nagysagrendben allitottuk fel, s atmenetileg a regi katalogusokat hasznaltuk. 1959-ben megkezdtiik rekatalogizalasukat, s negy ev alatt be is fejeztiik. Ezzel egyidejiileg uj modszerek kidolgozasaval korszeriisitettiik leltari nyilvantartasainkat, es a feldolgozast is uj alapokra helyeztiik. A beturendes es szak-katalogus mellett kozponti szak-katalogust, sorozati, foldrajzi es targyszo szerinti biblio-grafiai katalogust keszitettiink.
Jelentos folyoiratallomanyunkat is rendezni es katalogizalni kellett.
M a r az allomany koncentralasa idejen kiemeltiik az 1848 elotti hungaricumot es az 1700 elotti egyeb nyomtatvanyokat, s fokozott vedelmet biztosito R R kiilon-gyutemenybe helyeztiik el.
A godolloi szekhely a gyiijtokor bizonyos fokii kiszelesedeset eredmenyezte.
A m i g Budapesten olvasoink sziikseg eseten mas konyvtarhoz is fordulhattak, Godol-lon arra kellett berendezkedniink, hogy csak a legritkabb esetekben szoruljanak mas konyvtarak — a tavolsag miatt lassii — segitsegere. Ugyanakkor tudatositanunk kellett azt a koriilmenyt, hogy az egyetem kozponti es tanszeki konyvtarai egyseget kepeznek, s lehetoleg ovakodni kell a parhuzamos beszerzesektol. Figyelmiinket a helytorteneti anyagra is fokozatosan k i kell terjeszteniink.
Az olvasoterem 138
A katalogusterem
A z olvasok kulturalis, vilagnezeti nevelese minden konyvtar legfontosabb f e l -adatai koze tartozik. Nem sziikseges talan hangsulyoznunk, hogy az egyetemi konyv-tarban e feladatnak fokozottabban kell eleget tenniink, hiszen hallgatoink jelentos resze falurol keriilt Godollore es falura megy vissza, ahol nemcsak a szakkerdesek-ben, de igen gyakran a kultura, az elet egyeb teriiletein tudnia kell, nemcsak eliga-zodni, hanem eligazitani is. K o n y v t a r u n k ezert szep szamban vasarol szepirodalmi es ismeretterjeszto muveket, s azok egy reszet leteti konyvtarkent diakkolegiumokban helyezi el.
Tudomanyos konyvtarakban az allomanygyarapitas jelentos forrasa vetel mellett a csere. A kutatok a vilag minden tajan tudomanyos eredmenyeiket igen gyakran intezeti (akademiai, egyetemi) kiadvanyokban publikaljak. E kiadvanyok rendszerint nem Iceriilnek konyvarusi forgalomba, es csupan csere utjan szerezhetok be. Egyetemi es konyvtari kiadvanyaink iranti erdeklodes tette lehetove, hogy az e l -mult evekben cserekapcsolatokat letesitsiink a vilag minden tajanak tobb, mint
400 intezetevel.
A konyvtar allomanyanak propagalasat szolgaljak a kiallitasok is. 1956-161 folyamatosan mutatjuk be ujabb szerzemenyeinket, es idonkent valamely kulturalis esemeny, iinnep vagy evfordulo alkalmabol kisebb-nagyobb kiallitasokat rendeziink.
A z eddigi legnagyobb, 1958-ban mezogazdasagi felsooktatasunk tortenetet mutatta be 52 tablan, tobb, mint 1 200 nyomtatvany es egyeb dokumentum segitsegevel. E k i a l -litas utan sziiletett meg az egyetem Archivuma, mely az egyetem eletevel, multjaval kapcsolatos dokumentumokat gyujti.
Kezdetben a rend biztositasa, a kolcsonzesi es altalaban a konyvtari szabalyok.
betartasa kototte le energiankat, kesobb mar az olvasoi igenyek differencialodasa:
okozott fejtorest. E z kesztette a konyvtar vezetoseget arra, hogy 1953ban — a r e -katalogizalas befejezesevel — a konyvtari szolgaltatast oly modon szervezze at, hogy az minel hatekonyabb legyen, es az erok esszeru csoportositasaval es felhasznalasaval allhasson a latogatok — oktatok es hallgatok — rendelkezesere.
A tajekoztatas szinvonalanak emelkedeset es rendszeresse valasat bizonyitja az Agrartudomanyi Egyetem Konyvtaranak tajekoztatoja, amelynek harmadik eve hetenkent megjeleno ftizeteit az egyetem oktatoi haszonnal forgatjak. Egyeb k i a d v a -nya! is vannak a konyvtarnak: eddig 16 bibliografiaja es agrartorteneti tanulmanya jelent meg.
Az eredmenyek mellett buktatok, gondok is akadnak boven. Hosszu ideig foleg az eros fluktuacio gatolta az egyetem fejlodeset. Itt eleg arra utalnunk, hogy 1953 es 1959 kozott 29 dolgozo kapott kinevezest a konyvtarhoz, ami azt jelenti, hogy e hat ev alatt kicserelodott a szemelyzet. A Mezogazdasagi Gepeszmernbki Kar visszaterese is gondot okozott. Onallo foiskolai konyvtarkent alacsonyabb szinvonalon miikodott, s modszerei elteroek voltak. Legtobb fejtorest ujabban a nyom,aszt6 helyhiany okozza, amit csak az egyetem folyamatban levo epitkezese fog enyhiteni.
Az egyetemi konyvtarak elsodleges feladata az oktatas es kutatas tamogatasa,.
tovabba a hallgatok miivelodesenek elosegitese.
Ezen feliil — mint minden tudomanyos konyvtarnak — megtisztelo kotelessege mas, arra raszorulo konyvtarak segitese. Ezt a feladatot is keszseggel vallalja a konyvtarunk. Leggyakrabban gazdag allomanyunkkal tamogatjuk a hozzank fordulo-kat, aminek eredmenyesseget az orszag minden tajarol befuto konyvtarkozi
Ezen feliil — mint minden tudomanyos konyvtarnak — megtisztelo kotelessege mas, arra raszorulo konyvtarak segitese. Ezt a feladatot is keszseggel vallalja a konyvtarunk. Leggyakrabban gazdag allomanyunkkal tamogatjuk a hozzank fordulo-kat, aminek eredmenyesseget az orszag minden tajarol befuto konyvtarkozi