• Nem Talált Eredményt

Kiben higgyen? Akkor SERFŐZŐ SIMON

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kiben higgyen? Akkor SERFŐZŐ SIMON"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

SERFŐZŐ SIMON

Akkor

Foroghatnak a szélkákasok, köpönyegek:

én lábvetve, mások helyett is, erős legyek.

Csak biztonságom: a nyugalom velem legyen,

a kavarodó szél, idő mit véthet nekem?

Ha bennem helyén minden, mint nap, hold az égen,

fondorkodhat bárhogy a világ, nincs mit félnem.

Kiben higgyen?

Lábukra állnak, önállósulnak mind az ismerős dolgok.

Nem figyelnek rám, rá se rántanak, mikor valamit mondok.

Pedig szólni, mutatni kellene a munka mibe kezdjen.

Ha már dolgozik, izzad, legalább haszna, értelme legyen.

De kitalálja egymaga inkább, hisz másban kiben higgyen?

Mint az ember, megy az orra után irány, s cél nélkül minden.

22

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

De itt is le kell szögezni azt, hogy még a legmagasabb korrelációs együttható sem biztosíték arra, hogy szembeállított jelenségek között létezik—e és milyen fokon ok és

Míg érik, a félve buzgólkodó odalent. Első fogalmazványa valószínűleg azután keletkezett, hogy Hölderlin hírét vette a Habsburg Birodalom és Franciaország által

A készen kapott és a szőni, alakítani próbált családi fonadékok elvékonyodását, szakadását, újrabogozódását (Pauló és a történetmondó esetében is egy

Ezt a tétovaságot mu- tatja az ige, a „lépegetek”, amely szerint minden cél és irány nélküli cselekvésről van szó, azonban így folytatódik: „de máshová” s

s mintha még minden szikrában annyi nehézkedés lenne, hogy visszahullik, visszakényszeríthető, s csak a széle, a legtávolabbi, a leginkább önmaga már, a mindenáron

Nem kaphatott azonban helyet még az olyan nyil- vánvaló irodalomtörténeti tévedés kiigazítása sem, mint például, hogy az üzenő egy kalap alá kerítette Serfőzőt

Ki tudja, az emlékezet mezsgyeszélein túl hány leszántott, porral befútt, sárral betemetett út, lábnyomokkal lejegyzett írás a múltról,?. porlad, enyészik, amiről nem

József Attila-idézetet választott új tanulmánykötete címéül Kovács Sándor Iván, mert meggyőződése, hogy irodalmi múltunk legjava ma is elevenen élő hagyomány lehet,