I M I 19.évf. 11-12.szám 1972.november-deceraber
Néhány gondolat a könyvek jövőjéről
Világszerte aok szó e s i k a könyv j e l e n l e g i és - s o k a k s z e r i n t veszélyeztetett - jövő helyzetéről. A tények megállapítása, a v á l t o zások mérése p e r s z e még nem j e l e n t i e g y b e n a z o k helyeslését v a g y t a gadását. A könyv szerepének elemzése éppen a z t célozza, h o g y m e g t a láljuk helyét a z u j körülmények között i s .
A litván Leo VLADIMIfLOV, a k i h a t éven át a z EIIS2 könyvtárának v o l t igazgatója és a Szovjetunió e g y i k n e v e s könyvtárügyi szakértő
j e , a z t e l e m z i , h o g y a tömegkommunikációs eszközök fejlődése és szé
l e s körű elterjedése miként h a t a könyvekre és a könyvkiadásra; Sam H E I L L a m e r i k a i szerző p e d i g e z z e l k a p c s o l a t b a n néhány újszerű megál
lapításra h i v j a f e l a f i g y e l m e t !
• A betüról-betüre, oldalröl-oldalra, fejezetről-fejezetre h a l a dó olvasás i d e j e lejárt.
• Az e l e k t r o n i k u s k o r s z a k b a n elmúlt a z összefüggés a történet, elbeszélés ós a m ü között, az újdonságokban, m o d e r n müvekben n i n c s a történéseknek egységes f o n a l a .
• A n y o m t a t o t t közlések s z o k a t l a n külső megjelenése, ötletszerű váltakozása, u j tipográfiai megoldások f e l e l n e k meg a s z i n e s TV tár
sadalmának s z a g g a t o t t közlésekhez s z o k o t t látásmódjához.
• A közlések rögzítését a z ismétlés szolgáltatja, a "bőséges példák láncolata". A G u t e n b e r g óta egyoldalúan látásra orientált tár
s a d a l m i befogadóképesség audio-vizuálisra változott, a könyvek, egyé
n i érdeklődést, meditálást kielégítő műtárgyak.
Egy a m e r i k a i közmondás s z e r i n t : "Ami működik, e l a v u l " . Az i n f o r máció a n a p i élet munkaeszköze, feltétele, hordozására l u x u s már a könyv. A könyvtárosokat pszichológiai törés érte, a m a i ember e g y r e k e v e s e b b e t o l v a s , - j e l z i a G a l l u p i r o d a felmérése.
Ugyanaküor a könyvkiadás aranykorát éli, e g y e t l e n év a l a t t , - 1 9 7 0 - b e n - c s a k a Szovjetunióban 1300 millió könyvet n y o m t a t t a k , többet, m i n t a könyvnyomtatás feltalálása utáni első 150 évben egész Európában. A könyv monopolhelyzetét valóban megdöntötte a m o z i , t e l e vízió, m a g n e t o f o n , a z e l e k t r o n i k a és k i b e r n e t i k a számos f i g y e l e m r e méltó ujitá3a. A könyv megszűnéséről beszélni a z o n b a n nem l e h e t : UiJESüG-adatok s z e r i n t a világon összesen k i a d o t t müvek száma a z 1 9 5 8
évi 285 000-ről 1 9 6 8 - b a n 487 0 0 0 - r e e m e l k e d e t t . A könyvtermelés a z általános műveltséggel függ össze és a h h o z , h o g y a z 1 főre eső könyv
kiadási átlag elérje a z évi 5 kötetet, Afrikában majdnem húszszorosá
r a , Ázsiában tizenkétszeresére és Dél-Amerikában hatszorosára k e l l a
913
Beszámolók, szemlék, közlemények
könyvkiadást e m e l n i , mert a z a különböző k o n t i n e n s e k e n J e l e n l e g i g e n aránytalanul o s z l i k e l . 1 9 6 9 - b e n a z összes publikált könyvekből Euró
p a , a h o l a világ össznépességéből 1% él, 455&-ot a d o t t k i ; Ázsiában /Szovjet-Ázsiát nem számítva/, a h o l a népesség
56st -a
él, a könyvtermelés a z egésznek SO^Í-át t e t t e k i . Dél-Amerikában a z % lakosság m e l l e t t a könyvkiadás 2% v o l t j Afrikában, a h o l a világ népeinek 1 0 $ - a él, a z összes könyvkiadásból 2íí-nyi könyvet publikáltak, v a g y még a n n á l i s v a l a m i v e l k e v e s e b b e t .
UtíESCO-adatok s z e r i n t a világon élő 2225 millió felnőttből 800 millió még m i n d i g Írástudatlan. A rádió és televízió főleg a z o k b a n a z országokban válik g y o r s a n a tömegtájékoztatás eszközévé, a h o l nagy számban élnek i r n i - o l v a s n i nem tudók, és a könyv, a sajtó c s a k a k e vés t a n u l t emberhez szól. De a z információ átadásának különböző f o r mái és f o k o z a t a i i s v a n n a k . Egyszerű tényeket legkönnyebb szóban meg
érteni / p l . rádióközlemények/, összetettebb információt a h a n g képpel illusztrálva könnyeöoen t e s z megérthetővé, mig a l e g b o n y o l u l t a b b i n formációk megértéséhez változatlanul a z ábrákkal ellátott n y o m t a t o t t szöveg a l e g j o b b segítség. A f i l m , a rádió ós a televízió megjelené
s e k o r minden a l k a l o m m a l megjósolták a könyv halálát, a könyv mégis megmaradt a n e m z e t e k kultúrájának alapjául.
Az e g y r e növekvő mennyiségű sajtótermék tarolása a z o n b a n komoly problémát j e l e n t , különösen könyvtárak számára. Előrejelzések s z e r i n t p l . a Y a l e egyetem könyvtárának állománya 2 0 4 C - r e valószínűleg eléri a 200 millió kötetet, ennek elhelyezéséhez p e d i g 9500 km p o l c r a l e n n e szükség. Az évi s z a p o r u l a t , a 12 millió kötet feldolgozása, k a t a l o g i zálása 6000 a l k a l m a z o t t munkaidejét igényelné. E z t a problémát való
b a n c s a k a t e c h n i k a u j eszközeinek alkalmazásával, a könyvek m i k r o f i l m formájában való tárolásával l e h e t m e g o l d a n i , számitógépes a d a t feldolgozással,!
Az elsődleges problémát nem i s a könyvek növekvő mennyisége és e z e k elhelyezése o k o z z a , hanem inkább a tudományos és műszaki i r o d a lomnak a s z a k e m b e r számára mind áttekinthetetlenebbé váló e g y r e n a gyobb tömege. Vegyészettel foglalkozó folyóirat p l . k b . 10 000 j e l e n i k meg a világon, e z e k b e n m i n t e g y 200 000 c i k k f o g l a l k o z i k vegyé
s z e t t e l éa kémiai technológiával. E h h e z évente k b . 5000 könyvet, 30 000 s z a b a d a l m i leírást és 20 000 tudományos Jelentést publikálnak ugyanebben a témakörben. Ha a s z a k e m b e r a z év első napján kezdené e z e k e t o l v a s n i és h e t i 40 órát töltene o s a k olvasással, a z óv végére a publikált s z a k i r o d a l o m n a k k b . 20jí-át tudná e l o l v a s n i . Más tudomány
ágakban u g y a n e z a h e l y z e t . I l y módon a z elektronikának nagy s z e r e p e l e s z a jövő e g y r e inkább specializálódó könyv-, i l l e t v e információ
tárában. A tudományos i s m e r e t e k növekedésével, a tudományos és k u t a tóintézetek differenciálódásával ée specializálódásával együtt f o g n a k e z e k a könyvtárak i s differenciálódni és specializálódni. E z a fejlődés v o n j a maga után a z t , hogy a könyvtárak a kommunikáció min
den eezközével kapcsolódnak egymáshoz, igénybe véve a z u j t e c h n i k a i eszközök segítségét, m e l y e k i l y módon nem ellenségévé válnak a h a gyományos könyvnek, hanem segítik a n n a k közkinccsé válását.
/The l i b r a r y Q u a r t e r l y , 4 1 . k . 4 . s z . 1 9 7 1 . p . 3 1 1 - 3 1 9 - / /The UNESCO C o u r i e r , 25.k. l . s z . 1 9 7 2 . j a n . p.13-15*/'
